Hajdú-Bihari Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

................. "" "­ Üdülőkörzet A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a közép-ti­­szavidéki üdülőkörzet rendezé­si tervét. A hír bennünket, haj­dú-bihariakat annyiban érint, hogy a kiskörei víztároló hasz­nosítása lehetővé teszi mintegy 640 hektárnyi terület üdülőkör­zetté alakítását. „A terv szerint az üdülőkörzet elsősorban hét végi és kisebb részben tartós üdülési céloknak felel meg, te­hát főleg helyi és regionális jelentőségű Borsod, Hajdú, He­ves és Szolnok megye számá­ra." A kormány intézkedése — úgy véljük — ezúttal is az ál­lampolgárok egyetértésével ta­lálkozik. Joggal. Manapság ugyanis, mikor az urbanizáció mind több kőfalat von kö­zánk, érthető az emberek vá­gyódása a természet iránt. Vá­gyakoznak a zöld­­után, a­­ csend után, mert a városi tem­póban felzaklatott idegek első­sorban a természettel való ta­lálkozás meghitt pillanataiban tudnak felüdülni. Ez a vágyódás nem­csak valami speciális ha­zai jelenség. Az emberek szerte a világon — ahol az ipari társadalom már látható , gyökérzetet eresztett — von­zódnak a zajnélkülibb élet után. Persze az életet lehetet­len úgy szervezni, hogy a zaj, a gyorsulás okozta izgalom ki­szűrhető legyen. Azt azonban lehet és meg is tudjuk valósí­tani, hogy a hétvégeket meg­hittebbekké, megújítóbbakká szervezzük. Az üdülőkörzetek kialakítása többek közt ezt szolgálja, leginkább ezt az igényt próbálja kielégíteni. Si­­­­kerrel, végleges megoldással ? Inkább mondjuk azt: tisztelet­re méltó törekvéssel. Az üdülőkörzetek kialakítása tehát végeredményben nálunk is fontos egyéni és társadalmi érdek. A termelés, ,a munka­végzés szempontjából ugyanis nem közömbös az, hogy a gyá­rakban, a hivatalokban, az in­­­­tézményekben hangulatilag, pszichológiailag milyen kondí­ciójú emberek dolgoznak, mert a közérzet alapvetően befolyá­solja a termelést, a munkavég­zést. Csakhogy: a kormánynak éppen ezen intézkedését, törek­vését kell össztársadalmi ér­deknek tekintenünk, lehetősé­gével tehát úgy kell élnünk, hogy az megint csak a magunk és környezetünk érdekét szol­gálja. Többek közt úgy is, hogy elejét vesszük minden vissza­élésnek, amely, mondjuk meg őszintén, épp az üdülőtelkek dolgában nemegyszer beszéd­téma, társadalmi kórtünet. Egy olyan megyének, mint Hajdú-Bihar, nincsenek különös és látványos természeti adott­ságai. Néhány részen azonban még e köznapibb területen is zöldövezetek nőnek, víkendhá­­zak, hétvégi pihenők épülnek. Örömmel figyeljük ezek szapo­rodását, s az meg külön is jó érzést kelt bennünk, ha ezek­hez a közvélemény is jó és szi­lárd tartóoszlopokat emel. Re­méljük, hogy a kiskörei üdülő­körzet sokasítani fogja a me­gye üdülőhelységeinek a szá­mát, s mind többen lesznek, akik hét végi erőgyűjtéssel ak­kumulálódnak még jobb ered­ményekre. A szociaista demokrácia fontos eszköz a hatalom gyakorlására Ül­ést a Or­fátgos Tanácsa A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácsülés résztvevői egyperces néma felállással adóztak Ta­más László, a SZOT elhunyt tagja emlékének. Az ülés első napi­rendi pontjaként Gál László, a SZOT titkára a vállalati és üzemi szakszervezeti szervek jog- és hatásköréről terjesztett elő jelen­tést. Majd rámutatott, hogy a szak­­szervezeti mozgalomban az irányító munkát is erőteljesen tovább kell javítani. Ennek alapvető feltétele, hogy jobban alapozzanak a tagság előzetes véleményére, javaslataira, s a dolgozókat fokozottan vonják be a fontosabb kérdések eldöntésé­be is. A szocialista demokrácia, s ezen belül az üzemi és szakszerve­zeti demokrácia fontos eszköz a munkásosztály, a dolgozó tömegek kezében a hatalom gyakorlására. Ezért nem elég csupán a feladato­kat közölni, a dolgozókat a vitába bevonni, arról is gondoskodni kell, hogy a döntések meghozatalában is közreműködjenek. A továbbiakban a SZOT titkára az ellenőrzési, véleményezési és döntési jogok gyakorlásának ta­pasztalatait elemezte. Mint mon­dotta, a dolgozók érdekvédelmének egyik legfontosabb tényezője az alapos, mélyreható ellenőrzés. A műhelybizottságoknak mindenek­előtt azt kell figyelemmel kísérni­ük, hogy a vállalati szakszervezeti tanács, vagy az szb és a vállalat­­vezetés megállapodásait, határoza­tait végrehajtják-e az adott munka­helyen, s számon kell tartaniuk a dolgozók javaslatainak sorsát. Nem nélkülözhetik a belső szakszerve­zeti munka ellenőrzését sem, ami sajnos ma még sok esetben el­marad. Az előadó szóvá tette, hogy amíg országosan egészséges decentrali­­zálási folyamat bontakozott ki, a vállalatok belső mechanizmusában ez ma még kevéssé érzékelhető, ami a szakszervezeti munka decentrali­zálását is akadályozza. Végül a SZOT titkára a tanács­ülést számos javaslatról tájékoztat­ta, amelyeket a vállalati szakszer­vezeti szervek nyújtottak be a szakszervezeti munka további javí­tására. Többen kezdeményezték például, hogy a kifogásolási jog kiterjesztésével erősítsék az alap­szervezetek fellépését a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szem­ben. Javasolták azt is, hogy bővít­sék a szakszervezetek hatáskörét a költségvetési szerveknél. Kezdemé­nyezték, hogy a szocialista brigád­vezetők tanácskozását mint hivata­los fórumot iktassák be az üzemi demokrácia rendszerébe, s a szocia­lista brigádvezetők tanácskozását a vállalatoknál évente legalább két­szer kötelezően tartsák meg. Szá­mos szakszervezeti szerv kérte, hogy a szakszervezeti tisztségvise­lők jogi védelmét terjesszék ki a funkció megszűnése utáni két évre. E kezdeményezéseket sokoldalúan megvizsgálják. Megkezdődött az állami gazdaságok tanácskozása Pénteken a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében megkez­dődött az állami gazdaságok két­napos országos értekezlete, amelyen 170 államfii gazdaság igazgatói és vezetői vesznek részt. Dr. Lenért Lajos mezőgazdasági és elemezésügyi miniszterhelyet­tes megnyitója után dr. Dim­ent Imre mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter értékelte az állami gazdaságok munkáját, elmondotta, hogy az elmúlt években eredmé­nyesen növelték a termelést — pél­dául az idén 32 mázsa hektáronkén­ti búzatermst értek el — és a ter­melési szerkezetük is változott. Ki­alakultak a komplex gépesítés fel­tételei és a nagyüzemek munkája új, közgazdasági elemekkel gazda­godott. A gazdaságok tevékenysége nem korlátozódik csupán a mező­­gazdasági termelésre, egyre inkább foglalkoznak termékfeldolgozással. Eddig két egyesülést és két közös vállalatot alakítottak, és közremű­ködésükkel 70 egyszerű gazdasági társulás szerveződött. A vállalati önállóság, a közgazdasági környe­zet kedvező alakulása serkentően hatott a gazdaságok pénzügyi gaz­dálkodására is. (MTI) projet dry of, eg/esyi,ete^/ 1 ^ I" B H H r%H I ^ ^ ^ Helyzetr eiontos — -ra— # ,„.^ iskolaügyben ^ ^B'"' # ÁRA80FILLÉR ^ V )?72. X. 7.. SZOMBAT ^%%%% n^MHO ^ .%%%^ ^%%%%%? Mz m­n A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SBHHHHHHEBEEBBH Hétszer több műbőrcsizma, nincs elég műszőrme kabát Nő a szövetkezeti áruházak őszi-téli választéka Az őszi és téli áruellátásról tá­jékoztatták a SZÖVOSZ-ban az MTI munkatársát. E szerint az igé­nyek körültekintő felmérése után a szövetkezetek többségükben szer­vezetten készültek fel az idényre. Javul a ruházati kínálat, a ha­gyományos cikkekből, méterárukból nem lesz hiány, noha jó minőségű kabátszövetekből, kordbársonyból és düstinből többet kérnének a szö­vetkezeti boltok, mint amennyit kaphatnak. A lakástextiláruk vá­lasztéka jobb, és több is van, mint a korábbi években. Várható azonban, hogy a szőnyeg- és függönygyárak szállítási késedelme miatt egyes időszakokban itt-ott hiány lesz. Az elmúlt évinél lényegesen na­gyobb mennyiségű felsőkonfekció kerül forgalomba, elsősorban kor­szerű téliesített divatkabátok, s ez­zel párhuzamosan csökken a hab­hátú, illetve hagyományos alap­anyagból készült áruk aránya. Vi­déken is megszűnt már a teddy-bear divat, s előrelátható, hogy a mű­szőrme kabátok keresletét a szö­vetkezeti kereskedelem nem tudja majd teljes egészében kielégíteni. Férfiöltönyből is több kellene, kü­lönösen a kártolt öltöny, pantalló, gyermek műszálöltöny, kordbár­sony, illetve düftinnadrág kapós a szövetkezeti üzletekben, áruhá­zakban. Kötött alsóruházati cikkekből 13, gyermekholmiból 15—20, konfekcio­nált alsóruházati cikkekből pedig 5 százalékkal nő az árukészlet. Több lesz a női nylon fehérnemű és a ha­risnyanadrág, ezzel szemben átme­neti hiány várható Fékonpressz, továbbá jacquard szövésű, vala­mint olcsó flanell- és barhendingek­­ből. Lesz elég lábbeli, mert az elmúlt évinél lényegesen jobb az idén a nagykereskedelem árukínálata. A szövetkezeti üzletek, áruházak ve­zetői az olcsóbb műbőr csizmákból az idén hétszer annyit rendeltek, mint tavaly, és különösen sok kö­zepes áru­cipőt, csizmát kértek. (MTI) Megkezdődött a tanítás a gyengén látók iskolájában Megkezdődött a tanítás Debre­cenben a Gyengénlátók Általános Iskolájában. A 70—80 százalékban csökkent látóképességű fiatalokat eddig a Csökkentlátók, illetve a Va­kok Fővárosi Intézetében tanítot­ták. Az új, koszerű intézetben 150 gyengén látó gyerek kezdhette meg az iskolaévet. A gyerekeknél a lá­tási zavarokkal gyakran együttjáró hallási és beszédhibájukat az ún. korrekciós órákon igyekeznek majd csökkenteni az intézet szaktanárai és gyógypedagógusai. Sok manuális játék áll a gyere­kek rendelkezésére. (MTI-fotó Balogh P. László) szü­letésnapján jogi tanácsok MINDEN SZERDÁN, MINDEN SZOMBATON „4* (4. oldal) Hót­végi sportműsor Heti rádió­és tv mű­sor­e VMagpolitista '72

Next