Hajdú-Bihari Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
................. "" " Üdülőkörzet A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a közép-tiszavidéki üdülőkörzet rendezési tervét. A hír bennünket, hajdú-bihariakat annyiban érint, hogy a kiskörei víztároló hasznosítása lehetővé teszi mintegy 640 hektárnyi terület üdülőkörzetté alakítását. „A terv szerint az üdülőkörzet elsősorban hét végi és kisebb részben tartós üdülési céloknak felel meg, tehát főleg helyi és regionális jelentőségű Borsod, Hajdú, Heves és Szolnok megye számára." A kormány intézkedése — úgy véljük — ezúttal is az állampolgárok egyetértésével találkozik. Joggal. Manapság ugyanis, mikor az urbanizáció mind több kőfalat von közánk, érthető az emberek vágyódása a természet iránt. Vágyakoznak a zöldután, a csend után, mert a városi tempóban felzaklatott idegek elsősorban a természettel való találkozás meghitt pillanataiban tudnak felüdülni. Ez a vágyódás nemcsak valami speciális hazai jelenség. Az emberek szerte a világon — ahol az ipari társadalom már látható , gyökérzetet eresztett — vonzódnak a zajnélkülibb élet után. Persze az életet lehetetlen úgy szervezni, hogy a zaj, a gyorsulás okozta izgalom kiszűrhető legyen. Azt azonban lehet és meg is tudjuk valósítani, hogy a hétvégeket meghittebbekké, megújítóbbakká szervezzük. Az üdülőkörzetek kialakítása többek közt ezt szolgálja, leginkább ezt az igényt próbálja kielégíteni. Sikerrel, végleges megoldással ? Inkább mondjuk azt: tiszteletre méltó törekvéssel. Az üdülőkörzetek kialakítása tehát végeredményben nálunk is fontos egyéni és társadalmi érdek. A termelés, ,a munkavégzés szempontjából ugyanis nem közömbös az, hogy a gyárakban, a hivatalokban, az intézményekben hangulatilag, pszichológiailag milyen kondíciójú emberek dolgoznak, mert a közérzet alapvetően befolyásolja a termelést, a munkavégzést. Csakhogy: a kormánynak éppen ezen intézkedését, törekvését kell össztársadalmi érdeknek tekintenünk, lehetőségével tehát úgy kell élnünk, hogy az megint csak a magunk és környezetünk érdekét szolgálja. Többek közt úgy is, hogy elejét vesszük minden visszaélésnek, amely, mondjuk meg őszintén, épp az üdülőtelkek dolgában nemegyszer beszédtéma, társadalmi kórtünet. Egy olyan megyének, mint Hajdú-Bihar, nincsenek különös és látványos természeti adottságai. Néhány részen azonban még e köznapibb területen is zöldövezetek nőnek, víkendházak, hétvégi pihenők épülnek. Örömmel figyeljük ezek szaporodását, s az meg külön is jó érzést kelt bennünk, ha ezekhez a közvélemény is jó és szilárd tartóoszlopokat emel. Reméljük, hogy a kiskörei üdülőkörzet sokasítani fogja a megye üdülőhelységeinek a számát, s mind többen lesznek, akik hét végi erőgyűjtéssel akkumulálódnak még jobb eredményekre. A szociaista demokrácia fontos eszköz a hatalom gyakorlására Ülést a Orfátgos Tanácsa A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácsülés résztvevői egyperces néma felállással adóztak Tamás László, a SZOT elhunyt tagja emlékének. Az ülés első napirendi pontjaként Gál László, a SZOT titkára a vállalati és üzemi szakszervezeti szervek jog- és hatásköréről terjesztett elő jelentést. Majd rámutatott, hogy a szakszervezeti mozgalomban az irányító munkát is erőteljesen tovább kell javítani. Ennek alapvető feltétele, hogy jobban alapozzanak a tagság előzetes véleményére, javaslataira, s a dolgozókat fokozottan vonják be a fontosabb kérdések eldöntésébe is. A szocialista demokrácia, s ezen belül az üzemi és szakszervezeti demokrácia fontos eszköz a munkásosztály, a dolgozó tömegek kezében a hatalom gyakorlására. Ezért nem elég csupán a feladatokat közölni, a dolgozókat a vitába bevonni, arról is gondoskodni kell, hogy a döntések meghozatalában is közreműködjenek. A továbbiakban a SZOT titkára az ellenőrzési, véleményezési és döntési jogok gyakorlásának tapasztalatait elemezte. Mint mondotta, a dolgozók érdekvédelmének egyik legfontosabb tényezője az alapos, mélyreható ellenőrzés. A műhelybizottságoknak mindenekelőtt azt kell figyelemmel kísérniük, hogy a vállalati szakszervezeti tanács, vagy az szb és a vállalatvezetés megállapodásait, határozatait végrehajtják-e az adott munkahelyen, s számon kell tartaniuk a dolgozók javaslatainak sorsát. Nem nélkülözhetik a belső szakszervezeti munka ellenőrzését sem, ami sajnos ma még sok esetben elmarad. Az előadó szóvá tette, hogy amíg országosan egészséges decentralizálási folyamat bontakozott ki, a vállalatok belső mechanizmusában ez ma még kevéssé érzékelhető, ami a szakszervezeti munka decentralizálását is akadályozza. Végül a SZOT titkára a tanácsülést számos javaslatról tájékoztatta, amelyeket a vállalati szakszervezeti szervek nyújtottak be a szakszervezeti munka további javítására. Többen kezdeményezték például, hogy a kifogásolási jog kiterjesztésével erősítsék az alapszervezetek fellépését a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Javasolták azt is, hogy bővítsék a szakszervezetek hatáskörét a költségvetési szerveknél. Kezdeményezték, hogy a szocialista brigádvezetők tanácskozását mint hivatalos fórumot iktassák be az üzemi demokrácia rendszerébe, s a szocialista brigádvezetők tanácskozását a vállalatoknál évente legalább kétszer kötelezően tartsák meg. Számos szakszervezeti szerv kérte, hogy a szakszervezeti tisztségviselők jogi védelmét terjesszék ki a funkció megszűnése utáni két évre. E kezdeményezéseket sokoldalúan megvizsgálják. Megkezdődött az állami gazdaságok tanácskozása Pénteken a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében megkezdődött az állami gazdaságok kétnapos országos értekezlete, amelyen 170 államfii gazdaság igazgatói és vezetői vesznek részt. Dr. Lenért Lajos mezőgazdasági és elemezésügyi miniszterhelyettes megnyitója után dr. Diment Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter értékelte az állami gazdaságok munkáját, elmondotta, hogy az elmúlt években eredményesen növelték a termelést — például az idén 32 mázsa hektáronkénti búzatermst értek el — és a termelési szerkezetük is változott. Kialakultak a komplex gépesítés feltételei és a nagyüzemek munkája új, közgazdasági elemekkel gazdagodott. A gazdaságok tevékenysége nem korlátozódik csupán a mezőgazdasági termelésre, egyre inkább foglalkoznak termékfeldolgozással. Eddig két egyesülést és két közös vállalatot alakítottak, és közreműködésükkel 70 egyszerű gazdasági társulás szerveződött. A vállalati önállóság, a közgazdasági környezet kedvező alakulása serkentően hatott a gazdaságok pénzügyi gazdálkodására is. (MTI) projet dry of, eg/esyi,ete^/ 1 ^ I" B H H r%H I ^ ^ ^ Helyzetr eiontos — -ra— # ,„.^ iskolaügyben ^ ^B'"' # ÁRA80FILLÉR ^ V )?72. X. 7.. SZOMBAT ^%%%% n^MHO ^ .%%%^ ^%%%%%? Mz mn A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SBHHHHHHEBEEBBH Hétszer több műbőrcsizma, nincs elég műszőrme kabát Nő a szövetkezeti áruházak őszi-téli választéka Az őszi és téli áruellátásról tájékoztatták a SZÖVOSZ-ban az MTI munkatársát. E szerint az igények körültekintő felmérése után a szövetkezetek többségükben szervezetten készültek fel az idényre. Javul a ruházati kínálat, a hagyományos cikkekből, méterárukból nem lesz hiány, noha jó minőségű kabátszövetekből, kordbársonyból és düstinből többet kérnének a szövetkezeti boltok, mint amennyit kaphatnak. A lakástextiláruk választéka jobb, és több is van, mint a korábbi években. Várható azonban, hogy a szőnyeg- és függönygyárak szállítási késedelme miatt egyes időszakokban itt-ott hiány lesz. Az elmúlt évinél lényegesen nagyobb mennyiségű felsőkonfekció kerül forgalomba, elsősorban korszerű téliesített divatkabátok, s ezzel párhuzamosan csökken a habhátú, illetve hagyományos alapanyagból készült áruk aránya. Vidéken is megszűnt már a teddy-bear divat, s előrelátható, hogy a műszőrme kabátok keresletét a szövetkezeti kereskedelem nem tudja majd teljes egészében kielégíteni. Férfiöltönyből is több kellene, különösen a kártolt öltöny, pantalló, gyermek műszálöltöny, kordbársony, illetve düftinnadrág kapós a szövetkezeti üzletekben, áruházakban. Kötött alsóruházati cikkekből 13, gyermekholmiból 15—20, konfekcionált alsóruházati cikkekből pedig 5 százalékkal nő az árukészlet. Több lesz a női nylon fehérnemű és a harisnyanadrág, ezzel szemben átmeneti hiány várható Fékonpressz, továbbá jacquard szövésű, valamint olcsó flanell- és barhendingekből. Lesz elég lábbeli, mert az elmúlt évinél lényegesen jobb az idén a nagykereskedelem árukínálata. A szövetkezeti üzletek, áruházak vezetői az olcsóbb műbőr csizmákból az idén hétszer annyit rendeltek, mint tavaly, és különösen sok közepes árucipőt, csizmát kértek. (MTI) Megkezdődött a tanítás a gyengén látók iskolájában Megkezdődött a tanítás Debrecenben a Gyengénlátók Általános Iskolájában. A 70—80 százalékban csökkent látóképességű fiatalokat eddig a Csökkentlátók, illetve a Vakok Fővárosi Intézetében tanították. Az új, koszerű intézetben 150 gyengén látó gyerek kezdhette meg az iskolaévet. A gyerekeknél a látási zavarokkal gyakran együttjáró hallási és beszédhibájukat az ún. korrekciós órákon igyekeznek majd csökkenteni az intézet szaktanárai és gyógypedagógusai. Sok manuális játék áll a gyerekek rendelkezésére. (MTI-fotó Balogh P. László) születésnapján jogi tanácsok MINDEN SZERDÁN, MINDEN SZOMBATON „4* (4. oldal) Hótvégi sportműsor Heti rádióés tv műsore VMagpolitista '72