Hajdú-Bihari Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

E (Folytatás az 1. oldalról) Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa óta végzett munkát. A Központi Bizottság joggal álla­pította meg, hogy a kongresszus irányvonala kiállta az idő és a gya­korlat próbáját, az elmúlt két év alatt nagy eredmények születtek a szocialista társadalom építésének minden területén. A döntő mindenekelőtt az, hogy párttagságunk, társadalmunk ösz­­szes pozitív erői egyhangúlag elfo­gadták, magukénak vallják és tet­tekkel támogatják a X. kongresz­­szus irányvonalát, a szocializmus építésének programját. Ez eredmé­nyeink legfőbb forrása. Munkás­­osztályunk példamutatással és ál­dozatvállalással naponta bizonyítja nagy társadalmi felelősségérzetét a munka frontján, a szocialista bri­gádmozgalomban és a munkaver­senyek eredményeivel. Dolgozó pa­rasztságunk odaadó, szorgalmas munkával, leküzdve az időjárás okozta nehézségeket, biztosítja az ország kenyerét. Az értelmiség is méltóképpen vállalja a ráháruló részt a szocialista építőmunkából. Az ország belpolitikai helyze­te rendezett, társadalmunk a kongresszus által megjelölt irányba fejlődik. Belpolitikai törekvéseink középpontjában annak a politi­kának a megvalósítása áll, amely a munkásosztály vezető szerepének szilárd és fokozódó érvényesülése mellett lehetővé teszi, hogy a szo­cialista társadalom teljes felépítése valóban az egész nép, az e célért tömörülő és összeforrott nemzet al­kotása legyen. Ennek szellemében fejlesztjük tovább az államéletet, a szocialista demokráciát, hogy a le­hető legkedvezőbb politikai feltéte­lek és légkör megteremtésével gyorsítsuk szocialista építésünket. Népgazdaságunk stabilitásának és fejlesztésének legfontosabb külső tényezője a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval va­ló szoros gazdasági együttműködés. Jövendő gazdasági fejlődésünk biz­tos alapja hogy legnagyobb partne­rünkkel, a Szovjetunióval lebonyo­lított áruforgalmunk jelentős része a különböző áruszállítási, kooperá­ció és szakosítási megállapodások­kal már ma 10—20 évre előre meg­alapozott. Meggyőződésünk, hogy jó irányba haladunk, általános szocia­lista céljainkat szolgáljuk azzal, hogy tovább erősítjük népgazdasá­gaink kölcsönösen előnyös kapcso­latait. A párt Központi Bizottsága no­vember 14—15-i ülésének állásfog­lalása az eredmények mellett fel­tárta a problémákat is és határo­zatokat hozott azok megoldására. A határozat megfelelően foglalkozik a pártmunka, a társadalom tevékeny­ségének minden fő kérdésével. Fel­adataink közismertek, még követ­kezetesebben kell megvalósítanunk a X. kongresszus iránymutató ha­tározatait, bel- és külpolitikai irány­vonalunkat, gazdaságpolitikánkat és ideológiai feladatainkat, nagyobb fokú állami és állampolgári fegye­lem megteremtésére van szükség, még nagyobb figyelmet kell fordí­tani a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, általában a dolgozó nép helyzetének alakulására, s a pártnak a tömegekre támaszkodva, azokkal még jobban összeforrva kell harcolnia szocialista céljain­kért. Minden szükséges feltétel meg­van ahhoz, hogy szocialista fejlődé­sünk vonala a jövőben is töretlenül felfelé ívelő legyen. Ezirányú mun­kánkban a kommunisták cselekvő közreműködésére, a vezetők foko­zottabb felelősségvállalására és a munkásosztály, az egész dolgozó nép helytállására, a szocializmus iránti odaadására építünk. Hazánkban mindenki bizonyos le­het abban, hogy közös munkával, a X. kongresszus határozatainak következetesebb végrehajtásával nagy lépést teszünk előre a szocia­lista társadalom magasabb szintű építésének útján. Biztosíthatjuk szovjet barátainkat, nemzetközi osz­tálytestvéreinket, a Magyar Nép­­köztársaság minden barátját, hogy a magyar nép öntudatosan és ered­ményesen dolgozik, rendületle­nül halad előre és megvalósítja cél­ját, a szocialista társadalom teljes felépítését. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak!­­ A szocializmust építő magyar népnek a munkában, a harcban nagy erőt ad annak tudata, hogy hű barátként mindig és minden körül­mények között vele van a nagy szovjet nép, a Szovjetunió. Tisztelt Nagygyűlés! Pártunk és kormányunk politiká­jának mindig sarkalatos pontja volt és marad a Szovjetunió iránti elvi, internacionalista viszony, a szolidaritás, a magyar—szovjet ba­rátság. A magyar—szovjet barátság, a Szovjetunióval való együttműködés az elmúlt évtizedekben a legfőbb segítő volt az egész magyar nép ja­vát, közös érdekét szolgáló min­dennapi munkában. A magyar­­szovjet árucsere-forgalom az el­múlt ötéves tervidőszakban évi át­lagban 9 százalékkal növekedett, a mostani ötéves terv alatt további 60 százalékkal növekszik, és az egész magyar külkereskedelmi for­galom 35 százalékát alkotja. Kultu­rális kapcsolataink, a kulturális csere csak az elmúlt öt-hat év alatt kétszeresére növekedett. Kedves Elvtársak! Az internacionalista magyar— szovjet kapcsolatok több mint öt évtized viharos történelmi esemé­nyei közepette fejlődtek és erősöd­tek meg, barátságunkat áthatja a magyar népnek a felszabadító iránt érzett hálája, s ez a barátság felel meg jól felfogott nemzeti érdeke­inknek is. Mindez nem kevés, de számunkra még többről van szó. 1917. november 7-e óta új, világos politikai jelzőrendszer működik az egész világon, s ez a Szovjetunió­hoz való viszony. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta Magyarországon ugyanúgy, mint az egész világon, aki a kapi­talista rendszer, az imperializmus híve, az a Szovjetunióval szemben áll, aki a munkásosztály felszabadí­tásának, a szocializmusnak, a kom­munizmusnak, a népek szabadsá­gának híve, az a Szovjetunió mel­lett áll, és azzal szimpatizál. A magyar munkásosztály, né­pünk a szocializmus eszméjének meggyőződéses, igaz híve. Ezért a történelmi és érzelmi okokon túl, elvi meggyőződésből híve és építő­je a magyar—szovjet barátságnak. A magyar—szovjet barátsággal összhangban és attól el nem vá­laszthatóan fejlesztjük és erősítjük barátságunkat és együttműködé­sünket a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa tagországaival és minden szo­cialista országgal. Nincs sem bel­ső, sem külső erő, ármány vagy intrika, amely képes lenne pártun­kat, országunkat, népünket erről az útról letéríteni. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Külpolitikánk alapvető törekvése, hogy erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk a nemzetkö­zi béke, biztonság és együttműködés megszilárdításához. Közös szocialista békeprogra­munk megvalósításáért együtt küz­dünk, de a Szovjetunió különösen nagy erőfeszítéseket tett és tesz ezért. A szovjet javaslatok, kezde­ményezések a fegyverkezési haj­sza beszüntetésére, a tömegpusztító fegyverek betiltására, a leszerelési világkonferencia összehívására, az együttműködés szellemének erősíté­sére Európában és más földrészeken — az egész emberiség közös érde­keit szolgálják. Fontos, világpoliti­kai eseménynek tekintjük az ez év tavaszi moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozót is. A találkozónak, a létrejött megállapodásnak jelentő­sége abban van, hogy azokkal az Egyesült Államok valójában elis­merte a hidegháború csődjét, azt, hogy a Szovjetunióval és szövetsé­geseivel nem lehet az erő pozíciójá­ból tárgyalni, hanem csak az egyen­jogúság, a békés egymás mellett élés elvei alapján. A Magyar Nép­­köztársaság a Szovjetunió mind­ezen közös érdekű kezdeményezését teljes meggyőződéssel, fenntartás nélkül támogatta és támogatja a a jövőben is. A továbbiakban Kádár elvtárs a nemzetközi élet időszerű kérdései­vel és azok hatásával foglalkozott, majd így folytatta: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkás­párt aktív részese a kommunista és munkásmozgalom eszmei, politikai és akcióegységének megszilárdítá­sára és fokozására irányuló erőfe­szítéseknek. Pártunk szorosan együttműködik valamennyi marxis­ta-leninista alapon álló testvér­párttal. Nemzetközi tevékenysé­günkben a kommunista és munkás­pártok 1969-es moszkvai tanácsko­zásának dokumentumaiban lefek­tetett elvek vezérelnek bennünket. Pártunk következetes harcot foly­tat a marxizmus-leninizmus tiszta­ságáért, határozottan fellép a jobb- és a baloldali opportunista áramla­tokkal, a nacionalizmus jelenségei­vel szemben a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalomban, kez­dettől fogva és a leghatározottab­ban elítéljük a jelenlegi kínai veze­tés nagyhatalmi soviniszta, szov­jetellenes szakadár politikai meg­nyilvánulásait, amelyek felmérhe­tetlen kárt okoznak a szocializmus ügyének, a szocialista országok és az összes antiimperialista erők egy­ségének, és az imperialisták elő­nyére szolgálnak. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! A mostani szovjet—magyar bará­ti találkozóra olyan időszakban ke­Barátaim! Mélyen meghat bennünket a lel­kes fogadtatás, amelyben itt, az Önök üzemében részesítenek ben­nünket, és a szívélyes vendégsze­retet, amely a szovjet párt- és kor­mányküldöttséget itt-tartózkodásá­­nak első perceitől körülveszi ma­gyar földön. Szeretnék szívből köszönetet mondani Önöknek ezért a felejthe­tetlen találkozóért, Kádár elvtárs és a többi elvtársak meleg szavai­ért és tolmácsolom Önöknek, elv­­társak, Budapest minden lakójá­nak, a szocialista Magyarország minden dolgozójának a Szovjetunió kommunistái, a szovjet munkások, valamennyi szovjet ember testvéri­ üdvözletét. A Szovjetunió népei nem felej­tették el, hogy nem sokkal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, amikor proletariátusunk sok ország imperialistái ellen harcolt, a magyar munkásosztály itt, a Du­na partjain megteremtette a tanács­hatalmat. Ez újabb áttörés volt a kapitalista rendszeren, áttörés Európa közepén. S noha a helyi burzsoáziának és a külföldi inter­venciósoknak sikerült akkor meg­fojtani a munkáshatalmat, az 1919- es magyarországi forradalom nagy iskolája lett országuk minden for­radalmár nemzedékének. A magyar kommunisták, a ma­gyar munkások szilárdan hűek a proletár internacionalizmushoz. A magyar munkásosztály legjobb fiai és leányai a Vörös Hadsereg sorai­ban küzdöttek október ügyéért, har­coltak a fasizmus ellen Spanyolor­szágban, és az igazságot hirdették a népnek a Szovjetunióról a Horthy­­rendszer legsötétebb éveiben. S ez egyben harcot jelentett a jövendő szocialista Magyarországért is. Amikor pedig a magyar munkás­­osztály — felszabadulva a fasiszta bitorlók igájából — hatalomra ju­tott, első külpolitikai lépéseként megbonthatatlan, testvéri szövetsé­get teremtett a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Nem először járok Magyarorszá­gon. Emlékszem rá, milyen volt or­száguk a fasiszta iga alóli felszaba­dulásért folyó harcok napjaiban; emlékszem, hogyan indult meg magyar földön a szocializmus építé­se ; emlékszem az ellenforradalom ellen, a szocialista rend megszilár­dításáért vívott harc bonyolult idő­szakára. Az utóbbi években különö­sen gyakran volt alkalmam Ma­gyarországra látogatni, összeha­sonlítva a tegnapot a mával, az ember jobban felmérheti, milyen nagy, történelmi utat tett meg az önök országa, mennyire elmélyült a szovjet—magyar barátság. Mi, szovjet emberek, szovjet kommunisták, nagyra becsüljük ezt a barátságot, amely kiállt min­den megpróbáltatást, s a szocializ­mus és a kommunizmus diadaláért vült sor, amikor a szovjet nép nagy jubileumára, a Szovjetunió fenn­állásának 50. évfordulójára készül. Erről az évfordulóról az országok, a népek egész sora, a világ, minden haladó embere, a magyar nép is méltón meg fog emlékezni. Sok si­kert, minden jót kívánunk a dicső szovjet népnek, a Szovjetunió min­den népének, nemzetiségének, álla­muk fennállásának 50. évfordulójá­ra. A magyar kommunisták, a ma­gyar munkásosztály, a szocializ­must építő magyar nép nevében biztosíthatjuk barátainkat, a Ma­gyar Népköztársaság a nemzetközi küzdőtéren a jövőben is teljes egy­ségben, vállvetve, együtt halad nagy barátunkkal és szövetsége­vívott közös harcunkban edződött. Ez a barátság áthatja országaink egész életét. E barátság a legmaga­sabb fokon pártjaink testvéri együttműködésében, pártszervezete­ink széles körű érintkezéseiben, az MSZMP és az SZKP Központi Bi­zottságának állandó kapcsolataiban fejeződik ki. A legjobb, a legbarátibb viszonyunk alakult ki Kádár elv­társsal, a többi magyar vezetőkkel. Különösen nagyszerű, hogy min­dennapi gyakorlattá lett a szovjet és a magyar dolgozók — munkások, parasztok, a tudomány és a kultú­ra művelői — tízezreinek, száz­ezreinek rendszeres, szoros, elvtár­si érintkezése. Vagyis barátságunk valóban az egész népet átfogja. Ez a barátság nemcsak a mának, nem­csak a holnapnak szól, hanem örök időkre érvényes! A továbbiakban Brezsnyev elv­társ a Szovjetunió és Magyarország, illetve a szocialista országok test­véri kapcsolatának jelentőségéről beszélt, majd így folytatta: Az utóbbi években a testvér­or­­­­szágok kapcsolatai tartalmasabbak és gyümölcsözőbbek, mint valaha voltak. Mélyül és egyre sokoldalúbbá válik gazdasági együttműködésünk. Ezt világosan mutatja országaink példája is. A Szovjetunió és Ma­gyarország egyesíti erőfeszítéseit az alumíniumterm­elésben csakúgy, mint a gépkocsigyártásban, az olaj­­feldolgozásban és az elektronikus számítástechnika kifejlesztésében. Munkánknak tág tere van. Minden lehető módon tovább erősítjük gazdasági kapcsolatainkat. Egyre szorosabb a szocialista ál­lamok politikai együttműködése. Minden fenntartás nélkül mond­hatjuk, hogy gyakorlatilag nincs egyetlen olyan nagy horderejű ak­ció sem a nemzetközi küzdőtéren, amelyben ne lennénk egységesek. Ez növeli közös külpolitikánk ered­ményességét. Évről évre tökéletesedik katonai együttműködésünk. A szocialista országok nem csinálnak ebből tit­kot, amíg fennáll az agresszív NATO-tömb, meg fogjuk tenni az erőfeszítéseket ezen a területen is. A munka tervszerűen folyik, és úgy gondolom, Kádár elvtárssal együtt biztosíthatjuk önöket, hogy a Var­sói Szerződés fegyveres erői meg­bízhatóan őrzik országaink, népe­ink békés munkáját. A szocialista világrendszer pél­dája az országok közötti új, a tör­ténelemben azelőtt ismeretlen kap­csolatoknak, a teljes egyenjogúság­ra, a kölcsönös segítségre és a kö­zös célokat szolgáló kollektív együttműködésre épülő viszonynak. A világ küzdőterén együttesen fellépő szocialista államok segítik a társadalmi haladást, akcióik meg­felelnek a munkásosztály, vala­mennyi dolgozó, a föld minden né­pe létérdekeinek. Nyíltan meg kell mondanunk: az, hogy az imperialis­tünkkel, a Szovjetunióval. Együtt haladunk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsában tömörült szocialista or­szágokkal, a haladás minden erejé­vel, a szocializmusért, a békéért, egy új, jobb világ megteremtéséért. Éljen a nagy barátunk és szövet­ségesünk a Szovjetunió és vezető­je, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, annak Központi Bizottsága, élén Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs­sal! Éljen a megbonthatatlan ma­gyar—szovjet barátság! Éljen a szocializmus és a béke! Lelkes, nagy taps köszöntötte a nagygyűlés következő szónokát, Leonyid Brezsnyevet. M Ők nem mertek kirobbantani új világháborút, mindenekelőtt a szo­cializmus világrendszerének törté­nelmi érdeme. Nélküle más volna bolygónk arculata. A továbbiakban az európai po­litika egyes kérdéseiről beszélt. A napokban, mint ismeretes, par­­választás°kat tartottak az NSZK-ban. Természetesen nem kí­vánom itt részletesen értékelni e választások eredményeit. Egy kö­vetkeztetést azonban bizonyára ér­demes levonni. Akik keresztezik az­ enyhülés útját és vissza szeret­nék téríteni Európát a hidegháború napjaihoz, azoktól a választók meg­vonják a támogatást. A választók a békére, az enyhülésre, a reális po­litikára szavaznak. S ez nemcsak Nyugat-Németországra érvényes, hanem szélesebb jelentősége is van.­ Az európai helyzet tehát tovább­ra is a jó irányába változik Ez sze I'?TM/1- t.Ihetővé teszi­ hogy már a közeljövőben újabb hasznos lépések történjenek kontinensünk politikai légkörének javítására. Például '?*£?? lépésekre gondolok, mint az NDK és az NSZK közötti kap­­csolatok alapjait szabályozó szer­ződés aláírása és életbe léptetése; a Német Demokratikus Köztársaság e , és sokoldalú bevonása a nem­zetközi kapcsolatok minden form­á­­jába; az NDK és az NSZK felvéte­le az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe; a Csehszlovákia és vala­­menyi szocialista ország fontos álla­mi érdekeit érintő müncheni diktá­tum kérdésének rendezése. Az ese­mények ilyen alakulása természe­­tesen magával hozza a szocialista közösség országai és az NSZK vi­szonyának további normalizálását. Ezt valamennyien kívánatosnak és hasznosnak tartjuk. Mint ismeretes már régóta állást foglalunk e fel­’­adatok megoldása mellett, szolidá­­nsan lépünk fel annak tudatában, milyen nagy jelentőségűek ezek a tartós európai béke szempontjából. Amellett vagyunk, hogy megtisz­ttjuk. -t,.európai talajt a múlt hordalékától. Ezt nagymértékben elő kell segítenie az összeurópai Sz­Sd»,társ n'ond',­­már TM«-1 •fA-tS??c­ialista országok világosan kifejtettek közös álláspontjuk lé­­nyegét a politikai tanácskozó tes­tület prágai ülésének nyilatkozatá­ban. Azt­ várjuk az összeurópai ér­tekezlettől, hogy megerősítse vala­mennyi európai állam egyenlő és tényleges biztonságának elveit. El­lenezzük a megkülönböztetést az európai kereskedelemben és amel­­lett vagyunk, hogy széles körben fejlődjön az európai államok egyenjogú érdemi együttműködése különböző területeken. Íme, ez elvi álláspontunk, amelyet szilárdan követtünk és követni fogunk. A szocialista államok külpolitikája mind nagyobb elis­merésre és támogatásra talál. A népek látják, hogy tőlünk, kom­­munistaktól mennyire idegenek az onz° külpolitikai számítások. Az amire mi törekszünk, megfelel a béke, minden dolgozó érdekeinek. S nem véletlen, hogy mindenütt, ahol meg elnyomás és erőszak uralkodik, ahol kifosztják a munka emberei, úgy tekintenek a népek a szocializmusra, mint az egész em­beriség zászlajára és reménysége-Tisztában vagyunk ezzel a törté­nelmi felelősséggel és tovább fo­kozzuk erőfeszítéseinket a béke a szabadság és a szocializmus ügyé­­nek diadala érdekében. De a harc 100harc’x,é­s nem feledkezhetünk meg arról, hogy a régi világ is igyekszik hatni ránk saját érdeké-­ben. (Folytatás a 3. oldalon) Brezsnyev felszólalása Kedves Elvtársak! BA­RÁ­TSÁG / NAGYGYŰLÉS CSEPELEN HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1972. DECEMBER 1.

Next