Hajdú-Bihari Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-06 / 4. szám

IM^|/'Oi' w tsr HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! i Ts^inI T* 1 r xxx. l||||p ÉVFOLYAM Mp ^ «• SZÁM MI § ÁRA: 1,20 FORINT Jp M 1973. I. G., M|| ppp SZOMBAT^^ppp A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kísérlet, két évre Hazánkban nagyrészt a bérszín­vonal-szabályozást alkalmazzák, jóllehet a népgazdaság egyes sajá­tos területein — az állami gazda­ságokban és erdőgazdaságokban, a MÁV-nál, a BKV-nál és néhány élelmiszer-ipari vállalatnál — a bértömeg-szabályozás van érvény­ben. Sokan javasolták a bértö­meg-szabályozás kiterjesztését vagy általános bevezetését, mivel ez a módszer erőteljesebben ösz­tönöz a racionális létszám-gazdál­kodásra. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy kedvezőtlen mellékhatásai is vannak, ezért van szükség a most kezdődött két­éves kísérletre. A bérszínvonal-szabályozás rendszerében az úgynevezett bá­zisbérszínvonalhoz képest a válla­latok a bért a nyereségből képzett részesedési alapból emelhetik. A módszer tehát a nagyobb nyereség elérésére ösztönöz, s arra is alkal­mas, hogy megfelelő szinten tart­sa a kifizetett átlagbéreket s így biztosítsa a vásárlóerő és az áru­alap közötti megfelelő egyensúlyt. Mivel e módszer nem ösztönöz eléggé a létszámmal való takaré­kosságra, egyéb szabályozóeszköz — az úgynevezett bérfejlesztési mutató alkalmazása — az adózás­kor előnyösebb helyzetet teremt a munkaerővel jobban gazdálkodó vállalatoknak. A jó munkaerő-gazdálkodásra ennél is hatékonyabban ösztönöz a bértömeg-gazdálkodás. Azokon a helyeken, ahol a bértömeg-szabá­lyozást alkalmazzák, a bérezésnél nem az előző évi bérszínvonalat, hanem a bértömeget veszik­­ala­pul, s ezt az összeget nem a nye­reség, hanem a termelés növeke­désének arányában emelhetik. Az anyag értéke nélkül számított ter­melés minden 1 százalékos növe­kedésével fél-fél százalékkal emel­kedik a kifizethető bér összege. Mivel a létszámcsökkentés esetén bértömegek szabadulnak fel, s ezt a vállalatok felhasználhatják bér­emelésre , a módszer igen erőtel­jesen ösztönöz az élőmunka haté­konyságának fokozására, korsze­rűbb szervezésre, lehetővé teszi, hogy az a dolgozó, aki az eddigi­nél több munkát vállal, többet is keressen. A szabályozás megalkotói azon­ban elejét kívánják venni az aránytalanságoknak, a bérszínvo­nalak közötti nagyobb feszültsé­geknek, ezért a bértömeg-szabályo­zás rendszerét egyéb szabállyal kombinálták. Ma az adott vállala­toknál a bérszínvonal egyik évről a másikra 5 százalékkal nagyobb mértékben nő, úgy az 5 százalék fölötti emelkedés után progresszív bérfejlesztési befizetésre köteles. Fizetni kell a vállalatnak abban az esetben is, ha nagyobb mérték­ben emeli a bért, mint amit az alapul vett bértömeg és a termelés növekedése lehetővé tesz, mégpe­dig jogosan kifizethető béren fe­lüli összeg másfélszeresét. A munkaügyi minisztérium és más szervek már az első negyedév után megkezdik a tapasztalatok tanulmányozását és később ezeket a tapasztalatokat is felhasználják majd a bérszabályozás rendszeré­nek tökéletesítéséhez. Bevezették a bértömeg-szabályozást 16 vállalatnál Mint ismeretes, a kormány a kö­zelmúltban határozatot hozott arról, hogy tárcánként néhány vállalatnál kísérletképpen vezessék be a bértö­meg-szabályozás rendszerét. A Munkaügyi Minisztérium az érdekelt tárcákkal együtt kijelölte azt a 14 állami vállalatot és 2 szö­vetkezetet, ahol 1973. január 1-től kísérletképpen két évig a bérszín­vonal-szabályozás helyett a bértö­meg-szabályozást alkalmazzák, en­nek szabályait is kidolgozták, s ezeket a minisztériumok útján az érdekelt vállalatokkal ismertették. 1973. január 1-től a bértömeg­szabályozást alkalmazzák a Borso­di Vegyi Kombinátban, a Chinoin­­gyárban, a Csepel művekben, az Egyesült Izzóban, az Ikarusban, a Pamuttextilművekben, a Moson­magyaróvári Kötöttárugyárban, a Magyar Posztógyárban, az észak­magyarországi, a Győr megyei, a Pest megyei állami építőipari vál­lalatoknál, a Kavicsbánya Válla­latnál, a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalatnál, az Aszfalt­útépítő Vállalatnál, a Híradás­­technikai Ktsz-ben és a Budapesti Jármű Ktsz-ben. A vállalatok kiválasztásakor azt vették alapul, hogy a jövedelmező­ség, a termelés szerkezete szem­pontjából az átlag körül mozogja­nak, hogy ily módon általánosítható tapasztalatokat gyűjthessenek ille­tékes szervek a bértömeg-szabályo­­zás hatékonyságáról, előnyeiről és hátrányairól. Mindenekelőtt azokra a vállalatokra esett a választás, ahol jelentősebb munkaerőhiány akadályozza a gyorsabb ütemű to­vábbfejlődést, a szabályozási forma ugyanis alkalmas arra, hogy az egy főre jutó termelés fokozására job­ban ösztönözzön. Előkészítő tanfolyamok a debreceni egyetemeken A munkás-paraszt szülők gyer­mekeinek továbbtanulása érdeké­ben a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, a művelődésügyi osztályok és a város egyetemei az idén is megteremtették a lehetőségét­­ a téli szünetben tartó egyetemi fel­vételire előkészítő tanfolyamnak. Az idén — mint ahogy azt már közöltük — a Kossuth Lajos Tudo-­­­mányegyetem, az Orvostudományi Egyetem és az Agrártudományi Egyetem külön-külön indította meg az előkészítő tanfolyamot szerdán délelőtt. A bentlakásos előkészítőn több mint 240 munkás-paraszt szárma­zású gyerek ismétli az immár ma­gasabb fokon, összegző, szintetizá­ló igénnyel a középiskolában tanul­takat. Figyelemre méltó változás, hogy az idén a jelentkezők döntő hánya­da természettudományi ismeretek­kel „barátkozott”. Pénteken délelőtt a Kossuth egyetem kémiai épüle­tének egyik nagy előadójában amo­lyan próbafelvételire toppantunk be. A hallgatój­elöltek a majdani írásbeli felvételi vizsgához hason­lóan példákat oldottak meg ugyan­olyan körülmények között, mint majd néhány hónap múlva teszik az igazi felvételin. A tanfolyam vezetői elmondották, hogy ez az írásbeli gyakorlat egyút­tal felmérése annak, hogy mennyit és milyen mértékben sajátítottak el a tanfolyam résztvevői az új isme­retekből. Deli Lajos, a debreceni Fazekas Gimnázium tanulója elméleti ma­tematikára adta be jelentkezési lapját. És most a téli szünidő alatt lelkes részvevője az előkészítőnek. — Sárándon lakom, bejáró va­gyok. Édesapám a Vízműtelepnél dolgozik, édesanyám pedig szakács­nő. Ez a bentlakásos előkészítő nagyszerű dolog, mert összességé­ben vesszük át újra az anyagot. Rendszert kapunk, melyben jól el­helyezhetjük eddigi és új ismerete­inket. Ha sikeres felvételit teszek majd a nyáron, minden bizonnyal része lesz benne ennek az előkészí­tőnek is. A nagyelőadó zsúfolásig megtelt a leendő hallgatókkal Húszezer lányt várnak a szakmunkásképző intézetek A szakmunkásképzés feltételei­nek idei alakulásáról Pápai Béla, a Munkaügyi Minisztérium főosztály­­vezetője a következő tájékoztatást adta: — Az 1973—74-es tanévre 65 000 fiatal felvételét tervezzük olykép­pen, hogy mintegy 20 000 legyen a leányok száma. Ezt figyelembe véve az 1973—74-es tanévben a három évfolyamon együttesen várhatóan mintegy 185 000-en tanulnak m­ajd. . Mint ismeretes, a gazdasági bizott­ság 1972-ben 43 szakmára vonat­kozóan hozott a beiskolázást elő­segítő, ösztönző intézkedéseket a társadalmi ösztöndíj mértékének növeléséről; húsz szakmában az ösztöndíjat havi 200 forinttal emel­te fel, s intézkedett arról, hogy a megjelölt szakmák harmadéves ta­nulói tanulmányaik utolsó eszten­dejében teljesítménybérezéssel fog­lalkoztathatók. Az intézkedések már a jelen tanévben is gyümölcsö­zőek voltak, jóllehet még mindig nem elég a jelentkező. Reméljük, hogy az idén az eddiginél is több tanuló kap kedvet egyebek között az öntő, a vasbetonszerelő, az esz­tergályos, a hegesztő, a fonó és a többi, ma még az érdeklődés hátte­rébe szorult szakmákhoz. Jubileumi ünnepségre készül az MHSZ Felhívás az alapító tagokhoz Negyedszázaddal ezelőtt, 1948-ban alakult meg a Magyar Honvédelmi Szövetség elődje, a Szabadságharcos Szövetség. A megalakulás 25. év­fordulójának tiszteletére ország­szerte — így Hajdú-Bihar megyé­ben is — ünnepségsorozatot rendez az MHSZ. Az ezzel kapcsolatos rendezvények 1973. március 1-én kezdődnek. A megyei, járási, városi és klub­szintű előkészületek segítésére me­gyei operatív bizottság alakult. A cél az — mint Hamza Sándor, az MHSZ megyei bizottságának mun­katársa elmondotta —­, hogy mesz­­szemenő támogatást nyújtsanak az ünnepségek sikeres megrendezésé­hez. Ennek megfelelően a most megalakult jubileumi operatív bi­zottság az évforduló méltó megün­nepléséhez támogatást kér az együttműködő állami, társadalmi és fegyveres szervektől. Egyben kérik a Szabadságharcos Szövetség alapító tagjait is, hogy a történeti anyag összeállításához a birtokuk­ban levő dokumentációkat és eset­leges élményanyagaikat juttassák el az MHSZ Hajdú-Bihar megyei vezetőségéhez, amelyet felhaszná­lás után visszajuttatnak. A jubileumi évforduló kapcsán a korábbinál is nagyobb munka vár az MHSZ-klubok tagjaira és akti­vistáira: még eredményesebb mun­kával hozzájárulni az ünnepségek sikeréhez, valamint a lakosság, a fiatalok további eredményes honvé­delmi neveléséhez. Zárszámadások előtt Pedagógusképzés magasabb fokon ___________________________ Rét- és legelőgazdálkodás Hajdú-Biharban Hová utazhatunk? Carmen Színpad és valóság Játék és vezetése Öt válogatottat adó egyesület Debrecen irányítószámai KILÍTÓ 1973 (8. oldal) Rádió- és tv-műsor Tudomány és technika (9., 12. oldal) Biri András a Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója Január 5-én, pénteken délután meghitt hangulatú szűk körű vállalati ünnepségen Csollány Fe­renc, a Hírlapkiadó Vállalat igaz­gatója köszöntötte Balogh Endré­nél, a Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat igazgatóját nyugállo­mányba vonulása alkalmából. A Hírlapkiadó Vállalat igazgatója méltatta Balogh Endréné több évtizedes tevékenységét és meg­köszönte eddigi munkáját. Ugyanakkor Csollány Ferenc ki­nevezte és beiktatta a Hajdú me­gyei Lapkiadó Vállalat új igaz­gatóját, Biri Andrást. Az ese­ményen jelen volt Magyar Jó­zsef, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára is, aki szin­tén köszönetet mondott Balogh Endrénének és jó munkát kívánt a vállalat új igazgatójának.

Next