Hajdú-Bihari Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-06 / 4. szám
IM^|/'Oi' w tsr HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! i Ts^inI T* 1 r xxx. l||||p ÉVFOLYAM Mp ^ «• SZÁM MI § ÁRA: 1,20 FORINT Jp M 1973. I. G., M|| ppp SZOMBAT^^ppp A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kísérlet, két évre Hazánkban nagyrészt a bérszínvonal-szabályozást alkalmazzák, jóllehet a népgazdaság egyes sajátos területein — az állami gazdaságokban és erdőgazdaságokban, a MÁV-nál, a BKV-nál és néhány élelmiszer-ipari vállalatnál — a bértömeg-szabályozás van érvényben. Sokan javasolták a bértömeg-szabályozás kiterjesztését vagy általános bevezetését, mivel ez a módszer erőteljesebben ösztönöz a racionális létszám-gazdálkodásra. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy kedvezőtlen mellékhatásai is vannak, ezért van szükség a most kezdődött kétéves kísérletre. A bérszínvonal-szabályozás rendszerében az úgynevezett bázisbérszínvonalhoz képest a vállalatok a bért a nyereségből képzett részesedési alapból emelhetik. A módszer tehát a nagyobb nyereség elérésére ösztönöz, s arra is alkalmas, hogy megfelelő szinten tartsa a kifizetett átlagbéreket s így biztosítsa a vásárlóerő és az árualap közötti megfelelő egyensúlyt. Mivel e módszer nem ösztönöz eléggé a létszámmal való takarékosságra, egyéb szabályozóeszköz — az úgynevezett bérfejlesztési mutató alkalmazása — az adózáskor előnyösebb helyzetet teremt a munkaerővel jobban gazdálkodó vállalatoknak. A jó munkaerő-gazdálkodásra ennél is hatékonyabban ösztönöz a bértömeg-gazdálkodás. Azokon a helyeken, ahol a bértömeg-szabályozást alkalmazzák, a bérezésnél nem az előző évi bérszínvonalat, hanem a bértömeget veszikalapul, s ezt az összeget nem a nyereség, hanem a termelés növekedésének arányában emelhetik. Az anyag értéke nélkül számított termelés minden 1 százalékos növekedésével fél-fél százalékkal emelkedik a kifizethető bér összege. Mivel a létszámcsökkentés esetén bértömegek szabadulnak fel, s ezt a vállalatok felhasználhatják béremelésre , a módszer igen erőteljesen ösztönöz az élőmunka hatékonyságának fokozására, korszerűbb szervezésre, lehetővé teszi, hogy az a dolgozó, aki az eddiginél több munkát vállal, többet is keressen. A szabályozás megalkotói azonban elejét kívánják venni az aránytalanságoknak, a bérszínvonalak közötti nagyobb feszültségeknek, ezért a bértömeg-szabályozás rendszerét egyéb szabállyal kombinálták. Ma az adott vállalatoknál a bérszínvonal egyik évről a másikra 5 százalékkal nagyobb mértékben nő, úgy az 5 százalék fölötti emelkedés után progresszív bérfejlesztési befizetésre köteles. Fizetni kell a vállalatnak abban az esetben is, ha nagyobb mértékben emeli a bért, mint amit az alapul vett bértömeg és a termelés növekedése lehetővé tesz, mégpedig jogosan kifizethető béren felüli összeg másfélszeresét. A munkaügyi minisztérium és más szervek már az első negyedév után megkezdik a tapasztalatok tanulmányozását és később ezeket a tapasztalatokat is felhasználják majd a bérszabályozás rendszerének tökéletesítéséhez. Bevezették a bértömeg-szabályozást 16 vállalatnál Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban határozatot hozott arról, hogy tárcánként néhány vállalatnál kísérletképpen vezessék be a bértömeg-szabályozás rendszerét. A Munkaügyi Minisztérium az érdekelt tárcákkal együtt kijelölte azt a 14 állami vállalatot és 2 szövetkezetet, ahol 1973. január 1-től kísérletképpen két évig a bérszínvonal-szabályozás helyett a bértömeg-szabályozást alkalmazzák, ennek szabályait is kidolgozták, s ezeket a minisztériumok útján az érdekelt vállalatokkal ismertették. 1973. január 1-től a bértömegszabályozást alkalmazzák a Borsodi Vegyi Kombinátban, a Chinoingyárban, a Csepel művekben, az Egyesült Izzóban, az Ikarusban, a Pamuttextilművekben, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban, a Magyar Posztógyárban, az északmagyarországi, a Győr megyei, a Pest megyei állami építőipari vállalatoknál, a Kavicsbánya Vállalatnál, a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalatnál, az Aszfaltútépítő Vállalatnál, a Híradástechnikai Ktsz-ben és a Budapesti Jármű Ktsz-ben. A vállalatok kiválasztásakor azt vették alapul, hogy a jövedelmezőség, a termelés szerkezete szempontjából az átlag körül mozogjanak, hogy ily módon általánosítható tapasztalatokat gyűjthessenek illetékes szervek a bértömeg-szabályozás hatékonyságáról, előnyeiről és hátrányairól. Mindenekelőtt azokra a vállalatokra esett a választás, ahol jelentősebb munkaerőhiány akadályozza a gyorsabb ütemű továbbfejlődést, a szabályozási forma ugyanis alkalmas arra, hogy az egy főre jutó termelés fokozására jobban ösztönözzön. Előkészítő tanfolyamok a debreceni egyetemeken A munkás-paraszt szülők gyermekeinek továbbtanulása érdekében a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a művelődésügyi osztályok és a város egyetemei az idén is megteremtették a lehetőségét a téli szünetben tartó egyetemi felvételire előkészítő tanfolyamnak. Az idén — mint ahogy azt már közöltük — a Kossuth Lajos Tudo-mányegyetem, az Orvostudományi Egyetem és az Agrártudományi Egyetem külön-külön indította meg az előkészítő tanfolyamot szerdán délelőtt. A bentlakásos előkészítőn több mint 240 munkás-paraszt származású gyerek ismétli az immár magasabb fokon, összegző, szintetizáló igénnyel a középiskolában tanultakat. Figyelemre méltó változás, hogy az idén a jelentkezők döntő hányada természettudományi ismeretekkel „barátkozott”. Pénteken délelőtt a Kossuth egyetem kémiai épületének egyik nagy előadójában amolyan próbafelvételire toppantunk be. A hallgatójelöltek a majdani írásbeli felvételi vizsgához hasonlóan példákat oldottak meg ugyanolyan körülmények között, mint majd néhány hónap múlva teszik az igazi felvételin. A tanfolyam vezetői elmondották, hogy ez az írásbeli gyakorlat egyúttal felmérése annak, hogy mennyit és milyen mértékben sajátítottak el a tanfolyam résztvevői az új ismeretekből. Deli Lajos, a debreceni Fazekas Gimnázium tanulója elméleti matematikára adta be jelentkezési lapját. És most a téli szünidő alatt lelkes részvevője az előkészítőnek. — Sárándon lakom, bejáró vagyok. Édesapám a Vízműtelepnél dolgozik, édesanyám pedig szakácsnő. Ez a bentlakásos előkészítő nagyszerű dolog, mert összességében vesszük át újra az anyagot. Rendszert kapunk, melyben jól elhelyezhetjük eddigi és új ismereteinket. Ha sikeres felvételit teszek majd a nyáron, minden bizonnyal része lesz benne ennek az előkészítőnek is. A nagyelőadó zsúfolásig megtelt a leendő hallgatókkal Húszezer lányt várnak a szakmunkásképző intézetek A szakmunkásképzés feltételeinek idei alakulásáról Pápai Béla, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője a következő tájékoztatást adta: — Az 1973—74-es tanévre 65 000 fiatal felvételét tervezzük olyképpen, hogy mintegy 20 000 legyen a leányok száma. Ezt figyelembe véve az 1973—74-es tanévben a három évfolyamon együttesen várhatóan mintegy 185 000-en tanulnak majd. . Mint ismeretes, a gazdasági bizottság 1972-ben 43 szakmára vonatkozóan hozott a beiskolázást elősegítő, ösztönző intézkedéseket a társadalmi ösztöndíj mértékének növeléséről; húsz szakmában az ösztöndíjat havi 200 forinttal emelte fel, s intézkedett arról, hogy a megjelölt szakmák harmadéves tanulói tanulmányaik utolsó esztendejében teljesítménybérezéssel foglalkoztathatók. Az intézkedések már a jelen tanévben is gyümölcsözőek voltak, jóllehet még mindig nem elég a jelentkező. Reméljük, hogy az idén az eddiginél is több tanuló kap kedvet egyebek között az öntő, a vasbetonszerelő, az esztergályos, a hegesztő, a fonó és a többi, ma még az érdeklődés hátterébe szorult szakmákhoz. Jubileumi ünnepségre készül az MHSZ Felhívás az alapító tagokhoz Negyedszázaddal ezelőtt, 1948-ban alakult meg a Magyar Honvédelmi Szövetség elődje, a Szabadságharcos Szövetség. A megalakulás 25. évfordulójának tiszteletére országszerte — így Hajdú-Bihar megyében is — ünnepségsorozatot rendez az MHSZ. Az ezzel kapcsolatos rendezvények 1973. március 1-én kezdődnek. A megyei, járási, városi és klubszintű előkészületek segítésére megyei operatív bizottság alakult. A cél az — mint Hamza Sándor, az MHSZ megyei bizottságának munkatársa elmondotta —, hogy meszszemenő támogatást nyújtsanak az ünnepségek sikeres megrendezéséhez. Ennek megfelelően a most megalakult jubileumi operatív bizottság az évforduló méltó megünnepléséhez támogatást kér az együttműködő állami, társadalmi és fegyveres szervektől. Egyben kérik a Szabadságharcos Szövetség alapító tagjait is, hogy a történeti anyag összeállításához a birtokukban levő dokumentációkat és esetleges élményanyagaikat juttassák el az MHSZ Hajdú-Bihar megyei vezetőségéhez, amelyet felhasználás után visszajuttatnak. A jubileumi évforduló kapcsán a korábbinál is nagyobb munka vár az MHSZ-klubok tagjaira és aktivistáira: még eredményesebb munkával hozzájárulni az ünnepségek sikeréhez, valamint a lakosság, a fiatalok további eredményes honvédelmi neveléséhez. Zárszámadások előtt Pedagógusképzés magasabb fokon ___________________________ Rét- és legelőgazdálkodás Hajdú-Biharban Hová utazhatunk? Carmen Színpad és valóság Játék és vezetése Öt válogatottat adó egyesület Debrecen irányítószámai KILÍTÓ 1973 (8. oldal) Rádió- és tv-műsor Tudomány és technika (9., 12. oldal) Biri András a Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója Január 5-én, pénteken délután meghitt hangulatú szűk körű vállalati ünnepségen Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója köszöntötte Balogh Endrénél, a Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat igazgatóját nyugállományba vonulása alkalmából. A Hírlapkiadó Vállalat igazgatója méltatta Balogh Endréné több évtizedes tevékenységét és megköszönte eddigi munkáját. Ugyanakkor Csollány Ferenc kinevezte és beiktatta a Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat új igazgatóját, Biri Andrást. Az eseményen jelen volt Magyar József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára is, aki szintén köszönetet mondott Balogh Endrénének és jó munkát kívánt a vállalat új igazgatójának.