Hajdú-Bihari Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-23 / 69. szám
(Folytatás az 1. oldalról) segítik, hogy tovább mélyüljön a tanácsok és a lakosság kapcsolata, szélesedjen a szocialista demokrácia, a lakosság aktív részvétele a tanácsok munkájának támogatásában és ellenőrzésében, a helyi fejlesztési célok kidolgozásában és végrehajtásában. Miniszterelnökünk beszámolója tapasztalatainkkal egyezően arról tanúskodik, hogy a Központi Bizottság tavaly novemberi ülése óta már sok minden történt a X. kongresszus határozatainak jobb végrehajtásáért. A további tennivalókra a kormánynak van jól megalapozott intézkedési terve, s mindenütt kialakították a határozatból adódó helyi feladatokat. Nagyon fontos, hogy ne törjön meg ez a lendület, és a feltárt hibákat is kijavítva, a nehézségeket leküzdve, közös akarattal elérjük a kitűzött célokat. Minden lehetőségünk megvan a magasabb színvonalú, felelősségteljesebb munkához, a valóban nagy feladatok elvégzéséhez. Pártunk egysége a X. kongresszus óta tovább erősödött. Erősödött munkásosztályunk vezető szerepe és nőtt áldozatkészsége. Parasztságunk, értelmiségünk szövetsége munkásosztályunkkal, egyetértése a szocializmus teljes felépítésével — erős és szilárd alapokon nyugszik. Programunk egyértelmű és világos. A dolgozó tömegek támogatják közösen kidolgozott politikánkat, törekvéseinket. A nemzetközi feltételek is kedvezőek számunkra. Ezt a kedvező helyzetet a kormánynak, minden felelős testületnek és vezetőnek az egész országban tettekre kell váltania! Németh Károly elvtárs felszólalása után Szviridov Ivánné Szabolcs-Szatmár megyei, Cservenka Ferencné Pest megyei képviselő szólalt fel. Ezután került sor Halrász Gyula Hajdú-Bihar megyei 1. számú választókerület képviselőjének felszólalására imét. Ezért további, fejlesztésre van szükség a tömegközlekedés javítása érdekében. Ha a továbbiakban legalább a jelenlegi szintet akarjuk tartani, feltétlenül szükséges a városi közlekedésre alkalmas típusú kocsipark bővítése. Ezt a Volán Tröszt és a vállalat saját erőből megoldani nem tudja, ezért kérjük dr. Csanádi miniszter elvtársat, hogy a fővároshoz hasonló népgazdasági támogatással segítse Debrecen közlekedési gondjainak megoldását. Debrecen várost kettészeli a Budapest—Záhony közötti vasútvonal, amely a városrészek összekapcsolása szempontjából komoly gondokat okoz. A sorompók zárvatartási ideje 50 százalékos, ami azt jelenti, hogy egy órából 30 percet zárva vannak. A közlekedés menetidejének tartása, valamint az utazási idő meghosszabbodása jelentős veszteséget okoz nemcsak a Volán Vállalatnak, és az ott közlekedő dolgozóknak, hanem a termelő vállalatoknak is, mivel az öszszes városi személyforgalom 25— 30 százaléka itt bonyolódik le. Tisztelettel kérem a miniszter elvtársat, hogy az 1973 júniusában sorra kerülő vizsgálat során vegye e gondjainkat figyelembe, s javaslom, hogy a népgazdaság teherbíró képességétől függően a tervbe vett Április 4. úti felüljáró építését a jelenleg épülő homokkerti felüljáró befejezése után megkezdjék. Halász Gyula hozzászólása befejezéséül kérte a munkásosztály helyzetével való további rendszeres foglalkozást, a határozatok végrehajtásának szigorú ellenőrzését, majd a kormány elnökének beszámolóját, valamint a kormány intézkedési tervét elfogadta, s elfogadásra javasolta. Halász Gyula felszólalása után Balogh László Békés megyei képviselő kapott szót, majd szünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Halász Gyula felszólalása Bevezetőben a Magyar Tanácsköztársaság jelentőségéről szólott a képviselő, majd így folytatta: " Sokszorozza meg felelősségünket e nap történelmi jelentősége, és e fontos napirend megtárgyalását úgy végezzük el, hogy az tovább erősítse a munkásosztályban és szövetségeseiben azt a tudatot, hogy a szocializmus építésének magasabb szintjén is vannak nehezebb szakaszok, de azok őszinte feltárása és megoldása bizalmat és erőt ad minden dolgozónak. A munkásság bízik a pártban Ezért tartom nagy jelentőségűnek választókerületem dolgozóival együtt, pártunk Központi Bizottságának, 1972. november 14—15-i határozatát és állásfoglalását. Választókerületemben, de Hajdú-Bihar megyében mindenütt a határozat megjelenése után azonnal érezhető volt munkásaink őszinte öröme, elismerése és bizalma, amelyet a párttal, a kormánnyal szemben tanúsítanak. Nagy jelentőségűnek tartom a tapasztaltakat azért is, mert azokban a napokban a munkások konkrétan még nem is tudták, hogyan fog mindez a gyakorlatban realizálódni, de azt tudták, hogy a párt és a kormány az intézkedést nem csupán ár- és bérpolitikai okok miatt hozta, hanem ezzel a munkásosztály hatalmát erősítette. Ezt a felismerést azért tartom szükségesnek kiemelni, mert a mi megyénk és Debrecen városa jelentős iparral csak a felszabadulás óta rendelkezik, így a régebbi iparvidékek munkáshagyományaihoz viszonyítva a mi munkásságunk forradalmi hagyományai újabb keletűek — mondotta Halász Gyula, majd így folytatta: — A végrehajtás jól szervezett volt. Igaz, hogy egyes felügyeleti szervek nem a minisztertanácsi határozatban megszabott határidőre küldték le a vállalati irányelveket és keretszámokat — s erre a jelenségre fel kell, hogy figyeljünk —, de ezek ellenére sikerült a politikai munka során az elvárás és helytállás összefüggéseit megértetni munkásainkkal. Az intézkedés egyes üzemeinkben olyan hatást váltott ki, hogy — mondhatnám egyik napról a másikra — megszűnt a korábban tapasztalható munkásfluktuáció. tet. A lakosság ezért elismeréssel adózik, de az örömök mellett további gondjaink is vannak, mivel lakótelepeink fejlődési üteme meghaladja a közlekedés fejlődési üte A béremelésnek jó hatása volt Példaként mondhatom a tisztelt képviselőtársaimnak, hogy saját üzememben a Központi Bizottság állásfoglalása óta elértük, hogy a felvételre kerülő munkásokkal szemben minőségi feltételeket állíthatunk, s ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy munkatársaink vállalathoz való ragaszkodása egyértelműen megváltozott. Ma már bérpolitikai okokból csak elvétve lép ki munkás a vállalattól — és ez nagyon jó dolog. Munkásaink elégedettek, nagyra értékelik a párt, a kormány gondoskodását, előlegezett bizalmát, s ez a bizalom kölcsönös. — Az MGM munkásai véleményét tolmácsolom — mondotta Halász Gyula. — A kormány bízhat abban, hogy a munkások becsületes helytállással, a minőségi munka fokozásával kívánnak bizonyítani. Számíthatunk rájuk, hogy egészségesen támogatják a kormányt a X. kongresszus határozatainak maradéktalan végrehajtásában. A Minisztertanács a művezetők bérének emelésében is hozott határozatot, amelyet a művezetők igen lelkesen, megelégedéssel fogadtak. Szeretném azonban a kormány figyelmét felhívni arra, hogy ezzel az alapvető kérdés még most sem oldódott meg. Ugyanis a jó szakmunkások és az őket irányító művezetők bére között nincs olyan különbség, amely a legjobb szakembereket a művezetői beosztásra ösztönözné, pedig ez számunkra politikai feladat is. Ezen túl a bérintézkedéssel további feszültséget idéztünk elő, a termelést közvetlenül irányító és az őket vezető dolgozók között. Ennek feloldására a vállalatok sokat tehetnek, azonban saját erőből ezt nem tudják megoldani. Debrecen tömegközlekedési gondjairól A Minisztertanács határozatát, amelyet a párt Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülése határozatainak végrehajtásával kapcsolatos állami feladatokról hozott, örömmel üdvözlöm. Teszem ezt azért is, mert a Magyar Gördülőcsapágy Művek is azon kiemelt 50 vállalat között van, amelynek tevékenységét a kormány külön is figyelemmel kíséri. Ezt a kormányintézkedést nagyjelentőségűnek tartom mert a gazdaságpolitikai intézkedésen túl tovább fog javulni a dolgozók élet- és munkakörülménye. A Magyar Gördülőcsapágy Művek több ezer főt foglalkoztató üzem. Mivel magam is ott dolgozom, van módomban tapasztalni, hogy a vállalat ereje esetenként kevés ahhoz, hogy hatékonyabban dolgozhasson. Itt ragadnám meg az alkalmat arra, hogy a város vezetőinek és gyárunk munkásközvéleményének hangot adva köszönetemet fejezzem ki a A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1973. MÁRCIUS 23. kormánynak, a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciója megvalósításáért. Dolgozóink indulásom előtt megbíztak azzal, hogy tolmácsoljam a kormánynak, hogy ezt az intézkedést eredményes munkával és helytállással fogják viszonozni. Megjegyezték azonban, hogy időben hosszadalmasnak tartják egy döntés megszületését, hiszen a rekonstrukció gondolata már 1969- ben felvetődött. Kérdésük: indokolt-e egy döntés ilyen mértékű elhúzódása? A munkások életszínvonalának és életkörülményeinek javítása a tömegközlekedési feladatok végrehajtásának minőségével is összefügg A kormány ezekre a feladatokra igen nagy gondot fordított, amely le is mérhető a tömegközlekedés színvonalának emelkedésében. Megyénkben, főleg Debrecen városban jelentősen javult a hely Dr. Horváth István hozzászólása Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára hozzászólásában hangsúlyozta: kedvezőek a politkai, a társadalmi és a gazdasági feltételek ahhoz, hogy a fiatalok jól felkészüljenek hivatásukra, a szocializmus betetőzésére, a kommunizmus építésének megkezdésére. Majd így folytatta: — Meggyőződéssel elmondhatjuk, hogy ifjúságunk döntő többsége helytáll az élet minden területén. Ugyanakkor azonban nincsenek illúzióink, tudjuk, hogy a tizen- és huszonévesek helytállásáról szóló igaz szavakat nem mondhatjuk el mindig, mindenütt, minden egyes fiatalról. — Több mint három esztendeje már, hogy életünk, munkánk részévé lett és a gyakorlatban is kamatozni kezdett a párt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határozata.— Másfél évvel ezelőtt törvényt is alkottunk az ifjúságról az ifjúságért. A mai számvetés teljesebbé válik azzal, ha elmondjuk: megvalósulóban vannak az ifjúság életére közvetlenül kiható kongresszusi határozatok, jól halad az ifjúsági törvény végrehajtása. Nem szeretnénk túlozni, de tény, hogy a beszámolási időszakban a kormány több intézkedéssel javította az ifjúság munka-, tanulási és életkörülményeit, szociális és kulturális ellátását, mint a korábbi másfél évtizedben együttvéve. Az eredmények sokasága ellenére sem állíthatjuk meg, hogy már teljesen zavartalanul működik az ifjúság nevelésében minden intézmény. Az utóbbi időben mintha csökkent volna az ifjúságpolitikai határozatot és az ifjúsági törvény megalkotását követő időszak lendülete. A KISZ Központi Bizottságának első titkára a továbbiakban a népesedési helyzettel foglalkozott. Ezután dr. Vámosi Erzsébet Pest megyei, Herczeg Károly Fejér megyei, Nagy Miklós Pest megyei, Salamon Hugóné Komárom megyei, Orbán József Szolnok megyei képviselő szólalt fel, majd ebédszünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatódott a tanácskozás. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. Dr. Horgos Gyula felszólalása A gazdasági és társadalmi kapcsolatoknak abban a kölcsönhatásában, amelyet Fock elvtárs a kormánybeszámolóban felvázolt, nyilvánvaló a kohó- és gépipar jelentősége. Szerepe meghatározó a nemzeti jövedelem növelésében, a beruházási lehetőségek, a külkereskedelmi mérleg és állami költségvetés egyensúlyának alakulásában, és ezeken keresztül az életszínvonal emelésében. Nagymértékben befolyásolja népgazdaságunk egészének fejlődését. A kohó- és gépipar a IV. ötéves tervidőszak első két évében teljesítette a népgazdasági tervből a két ágazatra háruló legfontosabb feladatait: a kohászat termelése 1972-ben az előző évhez képest 5,9 százalékkal növekedett, így 1972- ben meghaladta az ötéves tervben előirányzott évi átlagos növekedési ütemet. Nyersacélgyártásunk több mint 3,2 millió tonna volt, mérséklődött az acélhiány. A szükségletek teljesebb kielégítése, a hengerművi kapacitás jobb kihasználása érdekében hasznosítottuk a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket. A gépipar termelése tavaly az ipari átlagot jóval meghaladó mértékben, 11,3 százalékkal nőtt. Ötéves tervünk első két évében a termelés növekedési üteme nemcsak a gépipar egészében, hanem valamennyi alágazatában elérte, illetve túlhaladta az előirányzott éves átlagot. A többlet 60 százalékát a közúti járműiparba híradástechnika és a műszeripar szolgáltatta. Ezeknek az eredményeknek és az idei tervszámoknak alapján az ágazat az ötéves terv célkitűzéseit is várhatóan túlteljesíti. A termelés ilyen nagyarányú fejlődését elsősorban a központi, fejlesztési programokban előírt feladatok végrehajtása és a termelékenység javulása segítette elő. A közúti járműfejlesztési programban részt vevő vállalatok — a korábban megvalósult fejlesztések alapján — termelésüket 1972-ben 18,6 százalékkal növelték. A program jelenlegi, második szakaszában a fejlesztés gerincét az autóbuszgyártás képezi. A számítástechnika fejlesztése a központi fejlesztési programnak megfelelően halad. A programban érdekelt 6 vállalat az 1971—1972. évi értékesítési tervét teljesítette Az elmúlt évek során mennyiség, minőség és választék szempontjából egyaránt javult a lakosság ellátása tartós fogyasztási cikkekből. Javult a kereslet és kínálat összhangja, egyes termékek hiánya megszűnt, több termékből az ipar kínálata meghaladja a keresletet, például olajkályhákból, gázkályhákból, gáztűzhelyekből, mosógépekből és más cikkekből. Tény, hogy vannak még olyan termékek, mint például a kerékpár, fürdőkád, szilárd tüzelésű tűzhelyek, víz- és gázcsövek, amelyekből a keresletet nem tudjuk kielégíteni, főként az elégtelen kapacitások miatt. A folyamatban levő fejlesztésekkel, licencek, gyártási eljárások megvételével, a nemzetközi termelési kooperáció bővítésével azonban a belföldi ellátást tovább javítjuk. Beszélt a miniszter a kohó- és gépipar jól haladó vidéki ipartelepítéseiről, s arról is, hogy mindkét ágazatban a növekvő termelési feladatokat kisebb létszámmal oldották meg, összességében növekedett a vállalatok nyeresége, és javult a jövedelmezősége is, Ennek eredményeként a kohászati vállalatok előreláthatóan átlagosan 11 napi, a gépipari vállalatok pedig 13 napi bérnek megfelelő év végi nyereségrészesedést fizetnek. A Gazdaságpolitikánk — hangsúlyozta a továbbiakban dr. Horgos Gyula — megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a gazdaságosabb termékösszetétel kialakításának, a termelési szerkezet korszerűsítésének. Az elmúlt évek eredményei már bizonyos mértékben tükrözik a gyártmánystruktúra átalakítását célzó kormányzati és vállalati intézkedések hatását. Ezt a célt szolgálják a központi fejlesztési programok is. A termelési struktúra javítását, az exportforgalom növelését elsősorban a szocialista nemzetközi együttműködés további kiszélesítésével érhetjük el. Jól felfogott érdekünk, hogy az egyes gazdaságtalan termékek fokozatos leállítását, más gazdaságos termékek dinamikusabb fejlesztését a baráti országok — elsősorban a Szovjetunió — igényeivel összehangoltan hajtsuk végre. Fontos feladatként jelölte meg a miniszter általában a korszerűbb munka- és üzemszervezést, az élő- és boltmunkával való takarékosabb gazdálkodást, a korszerű vezetési ismeretek elsajátítását és a gyakorlatba átültetését. Ezen a területen — mondta — még igen sok belső tartalék van. A kohó- és gépipar pozíciója a IV. ötéves terv harmadik esztendejében elég erős ahhoz, hogy a terv eredeti célkitűzéseit teljesíthessük, a szükséges struktúraátalakítást meggyorsíthassuk. Nagyon jelentősnek, holnapi eredményeink zálogának tartom azt a szemléletbeli egységet, amely a közelmúltban hozott nagyfontosságú párt- és kormányhatározatok, intézkedések kapcsán formálódik, érik a munkások, a műszaki és gazdasági szakemberek és vezetők körében. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy dolgozóinkra bizton lehet számítani a helytállásban. Feladatainkat a jövőben is becsülettel fogjuk végezni. Dr. Horgos Gyula felszólalása után dr. Papp Dénesné budapesti, Böhm József somogyi, Nagy Pálné zalai képviselő szólalt fel. Miután több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, Apró Antal lezárta a vitát. Ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke válaszolt a vitában elhangzottakra. Fock Jenő válasza — Tisztelt Országgyűlés, Képviselő elvtársak! A két esztendővel ezelőtt benyújtott kormányprogram vitájában megnyilvánult egyetértés eddig is nagy erőforrás volt, e bizalom és támogatás biztosította a munka kedvező feltételeit — kezdte válaszát Fock Jenő, majd köszönetet mondott a kormány beszámolójával kapcsolatban elhangzott észrevételekért, hasznos kiegészítésekért. Örömünkre szolgál — folytatta —, hogy az itt felszólalt képviselő elvtársak elismeréssel beszéltek a vezetés erőfeszítéseiről. Nem mondhatom, hogy örülünk annak, hogy sok kritikát kaptunk, de amikor az első „keserűségen” túl vagyunk. (Folytatás a 3. oldalon)