Hajdú-Bihari Napló, 1973. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

­/M/^ ** *■ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Népi ellenőrzés A népi ellenőrzés, mint in­tézmény, állami szerv, a ma­gas szintű állami intézmények­nek kijáró tekintéllyel és jog­körrel — ezért államtitkár a vezetője —, de a feladatait el­sősorban a nem hivatásos em­berek, munkások, parasztok, értelmiségiek sokasága látja el, társadalmi munkában. A múlt évben például huszonhétezren vettek részt a mintegy 19 ezer vizsgálatban. Azért olyan hatékony a népi ellenőrzés, mert a vizsgálatok­ban rendszeresen részt vevő aktivisták tevékenységét száz­ezrek támogatják mindenütt, ahol csak megfordulnak. S je­lentős azoknak a száma is, akik bejelentéseikkel, jelzése­ikkel segítik a közérdeket sér­tő ügyek, a rendellenességek napvilágra kerülését. A múlt évben 8563 ilyen bejelentés ér­kezett a népi ellenőrzéshez. Ezeknek a jelzéseknek többsé­ge nem magánügy, nem egyéni sérelem felpanaszolása volt, hanem olyan munkahelyi, gazdasági, szociális és egyéb társadalmi probléma, amely kisebb-nagyobb közösség vagy az egész ország érdekeit sérti. Az ilyen közérdekű bejelen­tések, ismétlődő jelzések kö­zül jónéhánynak lett az ered­ménye nagyszabású országos vizsgálat és kormányzati intéz­kedés. A lakosság szaporodó bejelentései alapján vizsgál­ták meg például tavaly egyes fogyasztási cikkek és építő­anyagok árának és minőségé­nek alakulását, a garanciális javítások problémáit, vagy még korábban a másodállások és mellékfoglalkozások, vala­mint a telekügyek körül burjánzó visszaéléseket. A közjót vigyázók lelkiismeretes­­ezései, a lakosság bejelentései is segítettek megfogalmazni az ezekkel kapcsolatos új jog­szabályokat, a társadalom igaz­ságérzetének megfelelő intéz­kedéseket. Még egy gondolat kívánko­zik ide a népi ellenőrök múlt évben végzett 19 ezer vizsgá­latával kapcsolatban. A vizs­gálatok többségét nem szenzá­ciós leleplezések miatt végzik — nincs is erre szükség, hiszen a vállalatok, intézmények túl­nyomó többsége az előírások­nak, a közérdeknek megfelelő­en gazdálkodik, dolgozik —, hanem azért, hogy a kormány­zat elegendő ellenőrzött infor­mációval rendelkezzék a hatá­rozatok megvalósulásáról és a hibák megelőzését is szolgáló döntésre váró intézkedések meghozatalához. Természetesen nem szabad lebecsülni azokat a negatív je­lenségeket, mulasztásokat, rendellenességeket, amelyeket a népi ellenőrzés vizsgálatai feltárnak. Ezért nagyon is idő­szerű az MSZMP Központi Bizottságának a múlt év no­vemberében hozott határozata, amely arra figyelmeztet, hogy népgazdaságunk fejlődésével, a gazdasági vezetés magasabb szintre emelésével egy időben fokozni kell a gazdálkodó szerveknél az ellenőrzés haté­konyságát, javítani kell a bel­ső ellenőrzést. Tovább folytatódnak megyénkben a választási gyűlések Hajdúdorogon Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet szerte az országban, így me­gyénkben is folynak a választási előkészületek. A jelölő gyűlések után — amelyből kétezer-kétszáz­­huszonötöt tartottak megyénkben, s mintegy százötvenhatezer válasz­tópolgár vett rajtuk részt — az el­múlt héten megkezdődtek a válasz­tási gyűlések. A választási gyűlések célja, hogy az országgyűlési képvi­selők és a tanácstagjelöltek elbe­szélgessenek a lakosokkal a kétéves tanácsi ciklus eredményeiről, s számbavegyék a további tennivaló­kat. Hajdú-Bihar megyében az el­múlt héten tizenkét helyen — így például Debrecenben, Hajdúnáná­son, Hajdúböszörményben, Baga­­mérban, Berettyóújfaluban, Bihar­­keresztesen stb. — tartottak válasz­tási gyűlést, amelyen a választópol­gárok közül több ezren vettek részt, hogy részletesen megismerjék a két­éves eredményeket, s azokat a fel­adatokat, amelyek az elkövetkezen­dő időszakban várnak a tanácsra, s minden választópolgárra a gyor­sabb, a még eredményesebb fejlődés érdekében. Ugyancsak az elmúlt héten szom­baton délelőtt tartottak választási nagygyűlést Hajdúdorogon. A nagy közösség, az ország, és a szűkebb közösség, a község sorsa, fejlődése iránt érdeklődő választó­­polgárok zsúfolásig megtöltötték a hajdúdorogi mozi helyiségét. A Himnusz hangjai után Nagy György, a Hazafias Népfront Hajdúdorogi nagyközségi Bizottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést, üdvö­zölve a megjelent párt-, állami és tömegszervezeti vezetőket és vala­mennyi részt vevő választópolgárt. A nagygyűlés elnökségében többek között helyet foglalt Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a terület országgyűlési kép­viselője, Fazekas Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának el­nöke, Kerekes Antal, a debreceni járási pártbizottság első titkára, Szatmári Károly, a Debreceni Járási Hivatal elnöke, Vass Mihály, a nagyközségi pártbizottság titkára és dr. Kocsis Miklós, a nagyközségi tanács elnöke. A megnyitó után Ka­rakas László mondott beszédet. Karakas László elvtárs, miután a megyei és járási pártbizottság, a megyei és járási tanács, valamint a Hazafias Népfront megyei és járási bizottsága nevében köszöntötte a választási nagygyűlés valamennyi résztvevőjét, utalt arra a fontos belpolitikai eseményre — a válasz­tásra —, amelynek előkészületei most zajlanak ország- és megyeszer­­te. Beszélt arról, hogy a gyűlést ün­nepélyesebbé, s egyben felelősség­teljesebbé teszi az, hogy felszabadu­lásunk évfordulója előtt néhány nappal került rá sor. Beszédében ki­emelte: az idei tanácsválasztásokra olyan időszakban kerül sor, amikor a X. kongresszus végrehajtásának helyzetét, alapos, sokoldalú elemzé­sét a párt Központi Bizottsága a múlt év novemberében elvégezte, s számos olyan döntést és intézkedést hozott, amelynek hatása politikai, társadalmi, gazdasági életünkben máris érezhető. Ezután az előadó szólt a korm­­mány országgyűlési beszámolójáról, amelyben az elmúlt két év mun­kája mérlegre került, majd részle­tesen elemezte a megye kétéves eredményeit. — Megyénkben az elmúlt két év­­(Folytatás a 2. oldalon) Karakas László beszédét mondja Jól sikerült a területrendezési ankét Pénteken délután a debreceni Po­­roszlay úti általános iskola tanter­me szűknek bizonyult a területren­dezési ankétra érkező lakókna­k. A két egybenyíló tanteremben közel 250 ember szorongott, hogy meg­hallgassa Radnai Pál Debrecen vá­rosi főépítész és Gombos Balázs, a debreceni második kerületi Hivatal műszaki osztályvezetőjének beszá­molóját az érintett területek rende­zéséről. Dr. Hársfalvi Alajosnak, a debre­ceni második kerületi Hivatal veze­tőjének megnyitó szavai után a kér­dések özöne hangzott el a Nagyer­dei körúthoz csatlakozó lakóterüle­tek és a Sestakert részletes rendezé­si tervéről. Új kezdeményezés ez, hogy a tervek hivatalos jóváhagyá­sa előtt az érdekeltek, a lakók is megismerhetik, sőt javaslataik alap­ján megváltoztathatják a szakembe­rek által elkészített terveket. A kérdések nagy része nemcsak az egyéni gondokkal, problémákkal foglalkozott, hanem a közművesítés­sel, azzal, hogy hol épül iskola, óvo­da, játszótér, orvosi rendelő­intézet, lesz-e elegendő parkosított terület. A közösen megvitatott területren­dezési terv így kerül majd hivatalos elbírálásra, döntésre. (3. oldal) klennyi része Mohácsnál?­tt (4. oldal) Verdi: NABUCCO Találkozás szovjet filmművészekkel (8. oldal) I Sárrét (9—11. oldal)I Készülődés legnagyobb nemzeti ünnepünkre Megyeszerte megemlékeznek felszabadulásunk 28. évfordulójáról Az évforduló ünnepségsorozata már hétfőn megkezdődik ország­szerte és a megyében is. Hétfőn a fővárosban az Elnöki Tanács, a Mi­nisztertanács és a magyar fegyveres erők nevében megkoszorúzzák azok­nak a román, lengyel, angol és ame­rikai katonáknak a síremlékét, akik életüket áldozták hazánk felszaba­dításáért. A kegyelet virágait he­lyezik el Harkányban a bolgár, Pé­csett a jugoszláv hősök emlékmű­vén is. Hétfőn adják át a Parla­mentben az állami díjakat és a Kos­­suth-díjakat. A Fészek klubban pe­dig a művészeti díjakban részesül­­teket köszöntik. Kedden délelőtt az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepséget rendez a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél és a Hősök terén. Ked­den délben pedig a Parlamentben azok kapják meg kitüntetéseiket, akik kiemelkedőt alkottak a szocia­lista építésben. Kedden délután a rádió és televízió Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a Központi Bizottság titkárá­nak ünnepi beszédét közvetíti. Ked­den este az Operaházban díszelő­adást tartanak a felszabadulási év­forduló tiszteletére. Az ünnepnapon, április 4-én a bu­dapesti felvonulási téren Főcze La­jos, a KISZ KB titkára köszönti a KISZ-fogadalmat tett fiatalokat. Megyénkben Debrecenben, a me­gye városaiban, községeiben külső­ségekben is rangot adva legnagyobb nemzeti ünnepünknek, fellobogóz­zák a lakóépületeket, középületeket, nemzetiszínű és vörös zászlókkal dí­szítik az utcákat és a tereket, ün­nepköszöntő feliratokkal ékesítik az épületek homlokzatait. Debrecenben „Saját otthon, saját erőből, állami támogatással” címmel kiállítás nyílik április 3-án délelőtt 11 órakor a MÁV debreceni nagy­állomás várótermében. A kiállítá­son a Hajdú-Bihar megyei Orszá­gos Takarékpénztárral együtt azok a vállalatok, üzemek, ktsz-ek vesz­nek részt, amelyek valamilyen for­mában kapcsolatban állnak a lakás­építéssel. Derecskén nagygyűlésen avatják fel 3-án délután 16 órakor Lessenyei Márta szobrászművésznő felszabadulási emlékművét. Április 3-án este a debreceni Cso­konai Színházban az évforduló al­kalmából a megyei és Debrecen vá­rosi Pártbizottság a megyei és Deb­recen város Tanácsa, valamint­­a Hazafias Népfront megyei és Deb­recen városi bizottsága díszünnep­séget rendez. Az ünnepség szónoka dr. Kónya István, a megyei párt­végrehajtó bizottság tagja. Április 4-én délelőtt 10 órakor ko­szorúzási ünnepségek lesznek Deb­recenben a szovjet és román hősi emlékműnél, az Alföldi palota előtti felszabadulási emlékműnél. A ko­szorúzás katonai díszelgéssel és a már fogadalmat tett új KISZ-fiata­­lok köszöntésével történik. A fel­­szabadulási ünnepségekre hétfőn a Román Kommunista Párt Bihor megyei Bizottságának küldöttsége érkezik a megyébe. Megyénk városaiban és községei­ben a pártbizottságok, az állami és társadalmi szervek rendezik a fel­­szabadulási évforduló ünnepségeit. Az évforduló tiszteletére április 2- án délelőtt adják át Berettyóújfalu­ban a Tiszántúl egyik legnagyobb áruházát. Ugyanitt nyitják meg áp­rilis 4-én délelőtt 9 órakor a járási művelődési központban a „Mi hoz­tuk az időt’ című munkásmozgalmi vándorkiállítást.

Next