Hajdú-Bihari Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

Kurt Waldheim elutazott Budapestről Magyarországon tett hivatalos látogatását befejezve kedd dél­után elutazott Budapestről Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, akit útjára elkísért felesége is. A ma­gyar kormány meghívására ha­zánkban tartózkodott vendégeket a Ferihegyi repülőtéren búcsúz­tatták; ebből az alkalomból ma­gyar nemzeti lobogókkal és ENSZ- zászlókkal díszítették fel a buda­pesti légikikötőt. A vendégek búcsúztatására a házigazdák képviseletében megje­lent Péter János külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-he­lyettes, Szarka Károly nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, dr. Kőmíves Imre nagykövet, hazánk genfi ál­landó ENSZ-képviseletének veze­tője, továbbá a Külügyminiszté­rium több vezető beosztású munka­társa. Ott volt Frantisek Dvorsky budapesti csehszlovák és Tadeusz Hanuszek lengyel nagykövet, vala­mint dr. Hellmuth Strasser, az Osztrák Köztársaság magyarorszá­gi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Mielőtt a vendégeket vivő re­pülőgép — 14 órakor — útnak in­dult Budapestről Prágába, Kurt Waldheim főtitkár nyilatkozatot mondott az MTI diplomáciai tu­dósítójának. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM SAJTÓKÖZLEMÉNYE AZ ENSZ FŐTITKÁRÁNAK MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSA ALKALMÁBÓL Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, 1973. július 28—31. között a Ma­gyar Népköztársaság kormányának meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon.­­ A főtitkárt elkísérte Magyaror­szágra felesége és Bohdan Lewan­­dowski főtitkárhelyettes, valamint Georg Hennig, a főtitkár titkársá­gának vezetője. A hivatalos látogatás során a főtitkárral megbeszéléseket foly­tatott Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke és Péter János külügyminiszter. A megbeszéléseken ismertették egymással nézeteiket a nemzet­közi helyzetről, valamint több, mindkét felet érdeklő témáról, be­leértve olyan kérdéseket, mint az egyesült nemzetek szerepe a nem­zetközi kapcsolatok további meg­javításában, az európai helyzet, különösen az európai biztonsági és együttműködési konferencia, a kö­zel-keleti és a délkelet-ázsiai hely­zet, a leszerelés és számos más kérdés, különös figyelemmel a so­ron következő ENSZ-közgyűlés na­pirendjén levő fő témákra. Foglalkoztak a magyar részvé­tel növelésével az egyesült nem­zetek és a vele összefüggő szer­vezetek tevékenységében. A Budapesten és vidéken tett látogatása során a főtitkárnak al­kalma volt tapasztalni a magyar népnek az Egyesült Nemzetek Szer­vezete iránt tanúsított komoly ér­deklődését. Budapestről Prágába érkezett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár. A prágai repülőtéren Chnoupek csehszlovák külügyminiszter fogadta. (CTK) BAR­ÁTI TALÁLKOZÓ A Krím-félszigeten július 30— 31-én megtartották a szocialista or­szágok kommunista és munkáspárt­jai vezetőinek találkozóját amelyen részt vett: Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bol­gár Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke; Gustáv Husák, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára; Edward Gierek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titká­ra; Jumzsagim­ Cedenbal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke; Erich Ho­­necker, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának első titkára; Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, valamint Andrej Gromiko, az SZKP Politi­kai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere, Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Közpon­ti Bizottság titkára és Konsztan­­tyin Katusev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának titkára. A találkozó résztvevői tájé­koztatták egymást pártjuk életé­ről és tevékenységéről, szocialista államuk fejlődéséről. Megvitatták a testvéri pártok és országok kö­zötti politikai, gazdasági és ideo­lógiai együttműködés kérdéseit. Átfogó véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi problémák­ról is. A Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt és az SZKP vezetői megállapították, hogy az 1972 júliusában megtartott Krím-félszigeti találkozó óta eltelt idő alatt jelentős sikereket értek el a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testülete nyilatkozatai­ban foglalt külpolitikai célkitűzé­sek, a testvérpártok kongresszusa­in elfogadott határozatok, az SZKP XXIV. kongresszusának békeprog­ramja megvalósításában. Leonyid Brezsnyev tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizott­ságának a XXIV. kongresszuson elfogadott békeprogram megvaló­sítása érdekében kifejtett külpoli­tikai tevékenységéről, az Amerikai Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Fran­ciaországban nemrégiben tett láto­gatásokról, a lezajlott tárgyalások­ról és a megkötött megállapodá­sokról, egyebek között a nukleáris háború elhárításáról szóló szov­jet—amerikai egyezményről. A testvérpártok vezetői nagyra érté­kelték az SZKP lenini külpoliti­kájának, Leonyid Brezsnyev­nek, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának személyes hozzájáru­lását e fontos nemzetközi jelentő­ségű politika megvalósításához. Hangsúlyozta, hogy fontos vala­mennyi érdekelt állam együttes erőfeszítésével megszilárdítani a nemzetközi színtéren végbemenő pozitív változásokat, következete­sen megvalósítani a megkötött egyezményeket és szerződéseket, szüntelenül előre haladni a fő cél, az egyetemes béke biztosítása felé. Kifejezésre juttatták azt az egy­öntetű eltökéltségüket, hogy ebben az irányban fejlesztik a szocialista országok aktív együttműködését, megerősítették azt a készségüket, hogy elősegítik az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet sikerét. A szocialista országok állást fog­lalnak az európai államok közöt­ti nagyarányú és hosszú időre szó­ló, diszkriminációktól mentes és egyenjogú gazdasági kapcsolatok kibontakoztatása mellett, minden ország társadalma közötti átfogó és sokrétű érintkezés mellett, a tu­risztika, a sportkapcsolatok ösz­tönzése, a kulturális kapcsolatok fejlesztése és a szellemi értékek cseréje mellett, a béke megszilár­dítása és a népek közötti kölcsö­nös megértés nevében. A szocialista országok abból in­dulnak ki, hogy az ilyen együtt­működésnek minden állam szuve­renitásának szigorú tiszteletben tar­tása, a belügyeibe való be nem avat­kozás keretei között kell fejlődnie, figyelembe véve minden ország szokásait és hagyományait. Ez az együttműködés megfelel majd minden európai nép és külön-kü­­lön mindegyik érdekeinek. A szocialista országok követke­zetesen síkra szállnak azért, hogy a politikai enyhülés kiegészüljön a leszerelést elősegítő katonai eny­hüléssel. Nagy jelentőséget tulaj­donítanak a küszöbön álló, ez év októberében Bécsben megtartandó tárgyalásoknak a közép-európai fegyverzet és fegyveres erők csök­kentéséről. A szocialista országok elenged­hetetlenül szükségesnek tartják az enyhülés övezetének kiszélesíté­sét, az egész világra való kiter­jesztését. Ez mindenekelőtt megkö­veteli az imperialista agresszió teremtette konfliktushelyzetek ha­ladéktalan rendezését. Ismét megerősítették, hogy kö­vetkezetesen támogatják a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság Ideigle­nes Forradalmi Kormánya állás­pontját, azt a követelését, hogy va­lamennyi fél maradéktalanul tel­jesítse a párizsi megállapodást; biztosítani kell Indokína népei szá­mára annak lehetőségét, hogy ma­guk döntsenek sorsukról, meg kell teremteni az igazságos békét egész Indokínában; kifejezték interna­cionalista szolidaritásukat a viet­nami néppel, azt a készségüket, hogy megadják neki a szükséges segítséget, erősítik a VDK-val a testvéri együttműködést. Továbbra is az egyik legkiéle­­zettebb probléma a közel-keleti helyzet, amelyet rend -■zni kell olyan alapon, hogy teljes egészé­ben kivonják az izraeli csapatokat a megszállt arab területekről, tisz­teletben tartják e térség államai és népei, beleértve a Palesztinai arab nép függetlenségét és törvényes jogait. Állandó éberségre van szükség a­z ilyen erők politikájával szem­ben, ellene kell szegülni az olyan kísérleteiknek, hogy megtévesszék a világ közvéleményét, bizalmat­lanságot és ellenségeskedést szít­sanak a népek között, a szocializ­mus állásainak aláaknázására használják fel a feszültség enyhü­lését. A szocialista államok elvi osz­tálykülpolitikát folytatnak. A bé­ke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításának irányvonala, a szo­lidaritás minden ország és konti­nens népeinek felszabadító harcá­val, a szabadságuk és függetlensé­gük ellen, a sorsuk önálló megha­tározására való joguk ellen intézett merényletek visszautasítása — ezek ennek a politikának elide­geníthetetlen alkotó részei. Figyelembe véve, hogy milyen óriási jelentősége van a szocialista országok gazdasági együttműködé­sének a sikeres szocialista és kom­munista építés, az ezekben az or­szágokban élő népek jólétének és kultúrájának állandó növekedése szempontjából, megvitatták a szo­cialista gazdasági integráció komp­lex programja megvalósításának menetét és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysége to­vábbi tökéletesítésének fő irányait. Megerősítették, hogy ezeknek a kérdéseknek továbbra is a KGST- tagállamok kommunista és mun­káspártjai figyelmének központ­jában kell maradniuk. A találkozón hangsúlyozták, hogy a kommunista és munkáspártok minden antiimperialista erő szilár­duló egysége elősegíti a béke és a társadalmi haladás ügyének sike­reit. Kifejezték azt a meggyőződé­süket, hogy a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom összefo­gásának szakadatlan fokozódása a marxizmus-leninizmus és a pro­letár internacionalizmus elvei alapján, minden ország kommu­nistáinak szoros testvéri együttmű­ködése a jövőben is kiemelkedő szerepet tölt majd be a feszültség enyhülésének megszilárdulásában, a béke és a szocializmus eszméinek diadalában. A találkozón részt vett vala­mennyi testvérpárt vezetői egyön­tetűen hangsúlyozták azt a törek­vésüket, hogy fejlesztik a sokol­dalú együttműködést a szocialista országok között, összehangolják cselekedeteiket a nemzetközi küz­dőtéren a szocializmus ügye és a béke megszilárdítása érdekében. A találkozó szívélyes baráti han­gulatban ment végbe. (MTI) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1973. AUGUSZTUS 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözlete A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tá iratban üdvözölte a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpor Bizottságát az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt kongresszusának 70. évfordulója alkalmából. (MTI) Október 25. és 31. között Moszkvában: BÉKE-VILÁGKONGRESSZUS Hajduk Lajos, az MTI kiküldött tudósítója jelenti Moszkvából: Kitűzték a moszkvai béke világ­­kongresszus végleges időpontját. Mint Remes Chandra, a Béke-világ­­tanács főtitkára, a tanácskozás nemzetközi előkészítő bizottságának elnöke a szovjet fővárosban bej­lentette, a békeerők világkongres­szusát október 25. és 31. között tar­ják meg. A BVT főtitkára közölte, hogy békeerők világfórumára eddig szervezet jelentette be a részvét­­ét. A VIT negyedik napját Angela Davis (balról a második) amerikai néger filozófusnő, az Egyesült Államok KP KB tagja Berlinben vietnami küldöttekkel találkozott. Balról a harmadik Vo Thi Lin, a My Lay-i vérengzés egyetlen életben maradt tanúja az elpusztított helység lakói közül. (Telefotó — PI—MTI—RS) Pinczési Pál és Fehér Péter, az MTI tudósítói jelentik Berlinből: „Mi nem tagadjuk, hogy szocia­lizmust akarunk, de el akarjuk ke­rülni a polgárháborút, s ez az el­lenség minden mesterkedése és ter­rorakciói ellenére ideáig sikerült is” — hangsúlyozta Gladis Marin, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövet­ség főtitkára, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, országgyűlési képviselő a berlini Világifjúsági Találkozó negyedik napján, kedden tartott központi sajtókonferencián. Ezt a napot a fesztiválon a nem­zeti felszabadításért, a független­ségért, a demokráciáért és a szociá­lis haladásért­ küzdő népekkel való szolidaritásnak szentelték. A fő té­ma mind a sajtóértekezleten, mind a tömeggyűléseken, mind pedig a szemináriumokon Chile volt: a VIT-en több mint 130 országból egybegyűlt fiatalok meggyőző egy­ségben tettek hitet a chilei halac rendszer védelme mellett. „Mi különbséget teszünk ellenzé és a CIA által irányított reakci között” — mondotta a továbbiak­ban és hangoztatta. — „Rendkívi hálásak vagyunk minden támogatá­sért, amelyet a Szovjetuniótól, szocialista országoktól, az egész ha­ladó emberiségtől, nem utolsósor­ban a világ haladó ifjúságától, et­től a mostani fesztiváltól is ka­punk” — fejezte be mondanivaló­ját Gladis Marin. A nyilatkozat elhangzását köve­tően feltett kérdésekre válaszolva Chilei Kommunista Ifjúsági Szövet­ség főtitkára, aki csinos fiatal lány többek között hangsúlyozta: a chi­lei nők felszabadítása, az orszá politikai életébe való bekapcsolás érdekében az utolsó két és fél év alatt több történt, mint a megelőző 150 év folyamán. (MTI) Csengery Adrianne és Antal Im­re a magyar kulturális küldöttség tagjai Berlinben, az Alexander- Platzon. (MTI-fotó : Friedmann Endre felv. — KS) RÖVIDEN A NAGYVILÁGBÓL Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fogadta Tokura Eiji rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, Japán új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke fogadta Bozi La­jost, hazánk Bangla­desh Népi Köz­társaságba kijelölt első nagyköve­tét, aki a közeljövőben utazik állo­máshelyére. Georges Pompidou, a Francia Köztársaság elnöke táviratban mondott köszönetet Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnökének F­ranciaország nemzeti ünnepe al­kalmából küldött jókívánságaiért. Kedden a Fehér Házban megkez­dődött az amerikai—japán magas szintű eszmecsere. A két német állam kapcsolatait­zabályozó alapszerződés nem el­­entétes az NSZK alkotmányával j­elentette be döntését kedden dél­en a Karlsruhei Szövetségi Alkot­mánybíróság. A magyar-vietnami egészségügyi gyezmény munkaterve keretében a magyar Egészségügyi Minisztérium meghívására újabb 14 főből álló be­tegcsoport érkezett Budapestre. A Skylab amerikai űrlaboratóri­um legénységét kedden közép-euró­pai idő szerint 12.30-kor ébresztet­te a houstoni irányítóközpont. Bár a három űrhajós egészségi állapo­ta sokat javult, és jórészt megszűn­tek a „tengeri betegség” tünetei, az űrközpontban úgy határoztak, hogy az eredetileg keddre tervezett több órás űrsétát szombatra halaszt­ják. A döntést azzal indokolták, hogy rosszullétük miatt az asztro­nauták 24 órával lemaradtak az elő­írt feladatok teljesítésében. Kedden magyar idő szerint a k­o­­ra délutáni órákban a bostoni repü­lőtér közvetlen közelében leszállás­hoz készülődve lezuhant a Delta Air Lines légitársaság egyik DC—9, tí­pusú utasszállító repülőgépe. Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke kedden átadta az Oroszországi Föderációnak a Népek Barátsága érdemrendet. Az ebből az alkalomból a Kremlben tartott ün­nepi ülésen Nyikolaj Podgornij be­szédet mondott. Kedden a Kremlben befejeződött az Oroszországi Föderáció Legfel­sőbb Tanácsának ülésszaka. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókí­vánságait Svájc nemzeti ünnepe alkalmából Roger Bonvinnak, a Svájci Államszövetség elnökének.

Next