Hajdú-Bihari Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

V. Az első félév A Minisztertanács csütörtöki ülésén megállapította, hogy az év első felében a népgazdaság általában a tervezettnek meg­felelő irányban fejlődött, a gazdálkodás eredményei ked­vezőek, sőt néhány területen a tervezettet meg is haladják. Az Országos Tervhivatal ösz­­szesítése szerint a termelés a fő ágazatokban a tervezett ütemben vagy annál némileg gyorsabban növekszik. Az el­ső félévben az ipari termelés 7, az építőipari termelés pedig 3 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaságban jók a ter­méskilátások. A legfontosabb termékekből — a sertéshús és a zöldség-gyümölcsfélék kivé­telével — a tervezettnél na­gyobb termelés várható. Javult a termelés hatékony­sága, különösen a munka ter­melékenysége emelkedett. A termelővállalatok jobban al­kalmazkodnak a kereslethez, ami nemcsak a belső ellátás javítását, hanem az export gyors növekedését is lehetővé tette. A termelés növekedése és hatékonyságjavulása nyo­mán a nemzeti jövedelem 1973-ban a tervezettnél gyor­sabban, 4,6 százalék helyett mintegy 6 százalékkal nő. A termelés és a nemzeti jö­vedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy a lakosság fogyasz­tása a tervezett ütemben, vagyis körülbelül 5 százalék­kal emelkedjék. A fogyasztás növekedését megalapozza, hogy a vállalati bérfejlesztések és a központi bérpolitikai intézke­dések eredményeként a reál­bérek és a reáljövedelmek a tervezett ütemben emelked­nek. Az év közben hozott kor­mányzati intézkedések bizto­sítják, hogy a fogyasztói ár­színvonal növekedése ne ha­ladja túl a tervezett 3,6 szá­zalékot. A felhalmozás, vagyis a be­ruházások és a készletek — a terv irányvonalának megfe­lelően — a nemzeti jövedelem­nél lassabban növekednek. Várható, hogy az év egészé­ben a beruházások színvonala valamivel a számított alatt marad. Ezen belül azonban a tervezettnél nagyobb a lakás­építés, különösen a magánla­kásépítés. Dinamikusan fejlődik a kül­kereskedelmi forgalom. A ki­vitel az első félévben több mint 20 százalékkal nőtt. Mind a szocialista, mind a tőkés or­szágokba több árut szállítot­tunk, mint amennyivel előre számoltunk. Az 1973. évi eredmények te­hát biztatóak, a fejlődés meg­egyezik a negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalá­val. Több területen azonban még nem tekinthetjük kielégí­tőnek a fejlődést. Különösen a termelés szerkezetének át­alakításában, a munka- és üzemszervezés javításában, az álló- és forgóeszközök kihasz­nálásában, a munka termelé­kenységének növelésében, a beruházási tevékenység hatás­fokának emelésében, a költsé­gek csökkentésében és az ex­portképesség fokozásában kell gyorsabban előre lépni. E kér­désekre tehát az 1973-as év még hátralevő időszakában, de különösen az 1974. évi terv kidolgozásakor igen nagy fi­gyelmet kell fordítani. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SI peres eljárás egyszerűsítése, meggyorsítása FOLYTATÓDOTT AZ ÜGYVÉDÉRTEKEZLET DEBRECENBEN Tegnap reggel 9 órakor tovább folytatták munkájukat a II. orszá­gos ügyvédértekezlet résztvevői a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem aulájában. Az érte­kezlet második napján dr. Takáts Ádám, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Bereczki Lajos, a békéscsabai Ügyvédi Kamara elnöke tartott elő­adást „Az ügyvéd és az új polgári eljárási törvény” címmel. Az előadó többek között elmondotta, hogy a polgári perek jelentős száma ha­zánkban is a figyelem középpontjá­ba állította a polgári peres eljárás leegyszerűsítésére, befejezésének meggyorsítására irányuló kívánal­mat.­­ A polgári perek száma az utóbbi évek átlagában kétszázezer körül mozog, ehhez jön a bíróságok által intézett százötvenezer, úgyne­vezett nem peres eljárás, amelyben még nem szerepel a közjegyzők évi kétszázezret meghaladó ügyfélfor­galma — mondotta dr. Bereczki La­jos, majd hangsúlyozta, hogy az 1972. évi 26. számú törvényerejű rendelet célja a polgári per haté­konyságának fokozása, annak egy­szerűsítése és gyorsítása, anélkül, hogy mindez az anyagi igazság le­hetőség szerinti teljes felderítésének rovására menne. Ezután a módosítót polgári per­rendtartásról, az ügyvédek polgári peres feladatairól, a perrendtartás lényeges újításairól szólt az előadó. Az előadás után két korreferá­tum hangzott el. Dr. Györgyei Béla, a budapesti Ügyvédi Kamara főtit­kára a fórumrendszerről, arról, hogy az egyes jogviták milyen hatóság elé kerülnek szólt, valamint a tör­vényességi óvás gyakorlatáról be­szélt. Dr. Pongor Béla, a debreceni Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvé­dek fokozott felelősségéről beszélt, az új polgári perrendtartással kap­csolatosan, valamint a határidők betartásának és az ügyek alapos ki­dolgozásának szükségességéről. Az előadást és a korreferátumo­kat vita követte. Dr. Horváth Jó­zsef, a budapesti Ügyvédi Kamara titkára a védő oldaláról foglalko­zott a jogpolitikai irányelvekből a védőkre háruló feladatokkal, dr. Berta Béla, a székesfehérvári Ügy­védi Kamara elnöke az ügyvédi munkaközösségek ügyeleti szerepé­ről beszélt. Dr. Bense István, a bu­dapesti II. Ügyvédi Munkaközösség tagja az új polgári eljárási törvény­ből adódó feladatokról beszélt. Dr. Szeszák Gyula, a debreceni I. Ügyvédi Munkaközösség tagja az új büntető eljárási törvény garanciális jogelveiről és ezek megvalósítását szolgáló ügyvédi teendőkről beszélt hozzászólásában. Ugyancsak a pol­gári, valamint a büntető eljárási jogból adódó ügyvédi feladatokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos kérdésekről beszélt dr. Draszkóczi Ede, makói, dr. Csűry Kálmán deb­receni, dr. Hubay Pál nyíregyházi és dr. Zlinszky János dunaújvárosi ügyvéd. Az értekezlet résztvevői a szü­netben megtekintették a Közgazda­­sági és Jogi Kiadó kiállítását. Tegnap délután fiatal ügyvédek és ügyvédnők fórumára került sor az ügyvédértekezlet keretében, az aulában. Az értekezlet ma befeje­zi munkáját. A Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Taná­csa pénteken ülést tartott. Tör­vényerejű rendelettel módosította az Elnöki Tanács az oktatási rend­szert szabályozó 1961. évi III. tör­vényt. Figyelemmel az oktatási re­form során szerzett tapasztalatok­ra, új megfogalmazást nyert az egyes oktatási intézmények és for­mák — a gimnáziumok, szakközép­­iskolák és a felnőttoktatás — kép­zési célja, a módosítás ezenkívül kiterjed időközben a meghaladottá vált néhány más törvényi rendel­kezésre is. A törvénymódosítással össz­hangban az Elnöki Tanács mó­dosította a középfokú oktatási intézményekről szóló 1965. évi 24. számú törvényerejű rendele­tet. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelemről szóló törvényt.­­A kiegészítő módosítást tartalmazó törvényerejű rendelet bővíti a tar­talékos hadkötelesek katonai szol­gálatának törvényes kereteit. Az Elnöki Tanács döntése alap­ján a Szegedi Tanárképző Főiskola a jövőben „Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola” néven folytatja működését. Az Elnöki Tanács végül bírói és más folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) Új óvoda Hajdúszoboszlón Száz gyermeknek lesz majd má­sodik otthona az a 8. számú nap­köziotthonos óvoda, amely Hajdú­szoboszlón tizenkét vállalat, üzem, illetve termelőszövetkezet anyagi támogatásával és segítségével ké­szült, s amelyet augusztus 31-én, pénteken délelőtt ünnepélyes kül­sőségek között avattak fel. Az avató ünnepségen Pankotai Gyula, a hajdúszoboszlói városi Tanács el­nöke köszöntötte a megjelent ven­dégeket — közöttük dr. Kun Lász­lót, a városi pártbizottság titkárát, Szállási Gyulát, a Hajdú-Bihar megyei tanács művelődésügyi osz­tályának vezetőjét és Hegedűs Já­nost, a Hazafias Népfront városi titkárát —, majd az új óvoda le­endő tulajdonosai szavaltak, éne­keltek, mutatták be kedves műso­rukat, hogy ezt követően dr. Nagy Sándor, a művelődésügyi miniszté­rium főosztályvezetője megtartsa avató beszédét. A főosztályvezető vázolta Hajdú- Bihar megye szerepét az ország életében, szólt az óvodai hálózat fejlesztéséről, az eredményekről, s külön kiemelte, hogy a most ava­tandó óvoda szép társadalmi össze­fogás eredménye: a helybeli állami gazdaság, a „Búzakalász” és a „Vö­rös Hajnal” termelőszövetkezet, a MEZŐGÉP-javító és a Bútoripari Vállalat, az OKISZ-üdülő, a SZOT gyógyüdülők, a Siófoki Kőolajve­zeték Vállalat és a Nagyalföldi Kő­olaj Vállalat együttesen több mil­lió forintos támogatását dicséri, a helyi városgazdálkodási vállalat munkájával együtt, akiknek nagy részük volt abban, hogy határidő­re — kilenc hónap alatt — felépült az intézmény. — Hogy Hajdú-Bihar megye mennyire magáévá teszi az országos célkitűzéseket és mennyire aktívan kíván részt venni azok megoldásá­ban, hadd említsem meg a megye legutóbbi kezdeményezését is — folytatta beszédét dr. Nagy Sándor. — Az MSZMP-nek az oktatásról hozott 1972. június 15-i határozata azt javasolja, hogy ahol lehetséges, elsősorban kis településeken, az is­kolát és a művelődési otthont kö­zös épületben helyezzük el. E gon­dolat realizálására a Hajdú-Bihar megyei Tanács VB. javaslatot tett kormányunk elnökének és ma már mind a művelődésügyi miniszté­rium, mind az építésügyi és város­­fejlesztési minisztérium intenzíven foglalkozik a szükséges intézkedé­sek előkészítésével. Várható, hogy a közeljövőben országos tervpályá­zatot ír ki a két minisztérium ilyen kettős célt szolgáló épületek terv­megoldásainak beszerzésére. Az avató beszéd után Pankotai Gyula a város lakossága és a váro­si tanács nevében Harcsa Tiborné vezető óvónőnek az óvodát jelké­pesen átadta. A Himnusz elhang­zása után a vendégek megtekintet­ték az új oktatási intézményt. (3. oldal) a békés egymás mellett élés és konvergencia • Hús, zöldség, kenyér az emlékezés napja November 30-án beköltözhető lesz a huszonkét emeletes Nyár végi határjárás Nero smaragdjától a napszemüvegig (4. oldal) az eszperantó irodalom három korszaka • Hatása felmérhetetlen Nyersanyag­diplomácia (5. oldal) Rádió- és tv-műsor Tudomány és technika (9—12. oldal)

Next