Hajdú-Bihari Napló, 1973. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-19 / 245. szám

i/\sXS HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! ___________w^ssmrTM A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r Törvényalkotók Ankétok sorozata folyik ezekben a hetekben megyénk­ben. A Hazafias Népfront szer­vezésében a készülő családjogi törvény tervezetét vitatják meg a legnagyobb nyilvános­ság előtt. Mindenkinek jogá­ban és módjában áll elmenni az ankétokra, meghallgatni a szakemberek ismertető előadá­sát és véleményt mondani a szülők és gyermekek viszo­nyát, a házasság jogi kérdéseit rögzíteni hivatott törvény ter­vezetéről. Abban a tudatban, hogy most még lehet vitatkoz-­­ ni, javaslatokat tenni, hiszen az Országgyűlés csak hónapok múlva fog dönteni a törvény­ről, s állami életünk legmaga­sabb szintű testülete nemcsak figyelembe veszi, hanem kéri is mindannyiunk véleményét. Nem első eset, hogy készülő törvényt, határozatot széles kö­rű vitára bocsátanak. Rendsze­rünk demokratizmusából fa­kad, hogy ez természetes gya­korlat nálunk. Az országgyű­lési képviselők a nevünkben hivatottak dönteni, számuk azonban meghatározott. Arra sem igen van lehetőségük, hogy választóikkal külön-külön megbeszéljék a terveket, elkép­zeléseket. Az ilyen ankétok, vi­ták nagyon sokat jelenthetnek abból a szempontból, hogy biz­tosak legyünk, a törvény tükrö­zi a többség akaratát. Egészé­ben is, és egyes részkérdések­ben is. Természetesen vannak olyan témák, amelyek keveset mon­danak a nem szakembereknek, s az is természetes, hogy ilyen­kor főként a hozzáértő szakmai körök véleményét kérik előze­tesen. A család jogi helyzete azonban valamilyen formában mindannyiunkat érint, s az új törvény, ha megszületik, mind­annyiunkra vonatkozni fog. Ér­dekeltek vagyunk, s nem is azonos módon, hiszen nyilván­való, hogy máskét gondolko­dik az a szülő, aki lemond gyermekéről, mint az örökbe­fogadó. A törvény akkor lesz igazán jó, ha előzőleg mindkét fél véleményét, érdekeit mér­legre tesszük, s úgy keressük a legigazságosabb megoldást. Törvényalkotók vagyunk va­lamennyien. Egy ilyen konkrét esetben érezzük a jelentőségét. Tudjuk, ez jogot és felelősséget egyaránt jelent, s egy kicsit büszkék is vagyunk, hogy mó­dunk van beleszólni ilyen lé­nyeges eldöntésbe. Éppen ezért nem fölösleges éppen most el­gondolkodni azon, vajon nincs­­e hasonló jogunk és felelős­ségünk máskor is. Kisebb kör­re — munkahelyre, városra, községre — vonatkozó kérdé­sekben gyakran várják tőlünk, hogy kifejtsük a véleményün­ket, részt vegyünk a határozat meghozatalában. Hétköznapja­inkhoz, mindennapi életünk­höz tartozik, hogy részt ve­szünk gyűléseken és megsza­vazzuk a kollektív szerződést, eldöntjük, milyen létesítmény létrehozását segítsük társadal­mi munkával. A felelősségünk csak annyival kisebb ilyenkor, hogy a döntés nem egy egész országot, hanem csak egy kö­zösséget érint. De emberekről van szó akkor is, akik közé mi magunk is tartozunk, a jog és a felelősség éppen úgy a miénk, mintha országos jelen­tőségű kérdésben kérnék a vé­leményünket. Előadások, kiállítás, gyárt­ányismertetők Folytatja munkáját a 17. országos „gázkonferencia” A második napon is változatlanul nagy az érdeklődés a konferencia időtartama alatt nyitvatartó gázké­szülék, gázipari berendezés és mű­szerkiállítás iránt. A hazai és kül­földi kiállítók háztartási gázfo­gyasztó készülékeket, ipari gáztüze­lésű berendezéseket és ezekhez tar­tozó biztonsági és szabályzó beren­dezéseket mutatnak be. A bemuta­tott készülékek a közszolgáltatás­ban megjelenő városi földgáz és propán-bután gáztüzelésre alkalma­sak. Külön említésre méltó a ház­tartási gáztűzhelyek konstrukciói­ban tapasztalt változás: — amit a kiállítás szemléletesen reprezen­tál — hogyan alkalmazkodnak a be­rendezések a modern konyhai for­mákhoz. A kiállítás szemlélteti a kis kazánok, a családi házak, a la­kások fűtésére alkalmas és a meleg vizet szolgáltató berendezések kor­szerűsödését is. A hazai kiállítók közül a LAMPART Zománcipari Művek, a Fővárosi Gázkészülék­gyártó Vállalat, a Fegyver- és Gáz­­készülékgyár, az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár kiállításai külön is figyelemre méltóak. A külföldi kiállítók is igen gazdag anyaggal képviselik cégeiket, közülük is ki­emelkedik a BERTONCINI olasz cég, kiállításuk slágere a fali gáz­kazán. A tanácskozás második napjának első előadására 8 óra 30 perces kez­dettel került sor. Dr. Bán Ákos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyettese által írt és távollétében felolvasott előadás té­mája a földgáztermelés és -tárolás helyzete, a tervezett fejlesztés kér­déses volt. A hazai földgáztelepek termelésének meghatározása a kö­vetkező 10 éves időszakban műsza­ki-gazdasági optimum keresése út­ján történik. Földgázmezőink egy része a következő 10 év alatt kime­rül, célszerű vizsgálni a termelés utolsó időszakának intézkedéseit a maximális nyereségbiztosítás szem­pontjából. A téli csúcsigények ki­elégítése érdekében földalatti gáz­tárolók kialakítása válik szüksé­gessé. Az előadás ismertette a le­hetőségeket, megjelölve a leggazda­ságosabb változatot, elemezte a mű­szaki-gazdasági összefüggéseket be­ruházás és költség vonatkozásában. Pára Ferenc, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt osztályvezetője előadásában a gázellátás távlati ter­vezésének gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Ismertette a földgáz, a városi gáz és a propán-bután gáz közép- és hosszútávú fejlesztési ter­veinek beilleszkedését az energia­­ellátási tervekbe. Elemezte a há­romféle gázellátás fejlesztésének szükségességét, célszerűségét, lehe­tőségeit, összhangját. Külön kitért a gázfelhasználás struktúrájának ter­vezésére. Ismertette az országos földgázvezeték-hálózat fejlesztési koncepcióját, a gázrendszer kialakí­tásának néhány elvi szempontját. Előadását a gázszolgáltatás fejlesz­tése ipari hátterének bemutatásával fejezte be. A harmadik előadást Czipper Gyula, az Országos Energiagazdál­kodási Hatóság helyettes vezetője tartotta, „A földgáz szerepe az egyes fogyasztói csoportok energia­­ellátásában” címmel. Szemléltette a földgázfelhasználás eddigi növe­kedését az egyes fogyasztói csopor­toknál, az ipari üzemek földgázra való átállásának gazdaságosságát, eredményeit. Elemezte a jövőben rendelkezésre álló földgázmennyi­ség optimális felhasználásának le­hetőségeit, az egyes fogyasztói ka­tegóriák 1980-ig történő ellátását. Ismertette a központi szervek el­veit az energiahordozók kijelölésé­vel kapcsolatban. Mindhárom előadást hozzászólá­sok és vita követte. A délutáni programban az előző napihoz hasonlóan szakmai és kul­turális rendezvények és gyártmány­­ismertetők szerepeltek. A gázipari berendezések kiállításának részlete a Bartók teremben. Irodalmi vándorgyűlés Debrecenben A Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Tudományos Ismeret­­terjesztő Társulat, a Debrecen vá­rosi Tanács művelődésügyi osztálya és a Kossuth Lajos Tudomnyegye­­tem Magyar Irodalomtörténeti In­tézete közös rendezésében Csoko­nai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából háromna­­pos vándorgyűlést tartanak Debre­cenben. A program ma, október 19-én délután Csokonai sírjának megko­szorúzásával kezdődik. Ugyanebben az időben — 14 órakor — a TIT kiküldetésben részt vevők a TIT Hajdú-Bihar megyei Szervezetének székházban az irodalmi ismeretter­jesztés időszerű kérdéseiről tarta­nak megbeszélést. A vándorgyűlés ünnepélyes megnyitására délután négy órakor kerül sor a Kossuth Egyetem aulájában, majd két elő­adás hangzik el. Kiss Tamás Cso­konai két évszázada — a költő élet­műve és jelenléte címmel, Szilágyi Ferenc pedig A Csokonai életrajzi kutatás feladatai és legújabb ered­ményei címmel tart előadást. A vándorgyűlés résztvevői este a Cso­konai Színházban megtekintik Sza­bó Magda Kiálts, város! című drá­máját, amely a Csokonai évforduló tiszteletére, a debreceni színház fel­kérésére íródott. A vándorgyűlés második és har­madik napján előadások hangza­nak majd el Csokonai stílusszinté­ziséről, drámáiról, a kéziratain esz­közölt javításairól. „Csokonai az iskolában” címmel külön előadás idézi a diák és a tanító alakját; ér­dekesnek ígérkezik „A remény fi­lozófiája és Csokonai reménysége” című dolgozat felolvasása is. Az elő­adók között szerepel Julow Viktor, Bécsy Tamás, Vargha Tamás, Job­­bágyné András Katalin és Baráti Dezső. A második napon autóbusz­kirándulás szerepel még a prog­ramban, a harmadik nap ismét az előadásoké lesz: Bíró Ferenc Páló­­czi Horváth Ádám, Csokonai és Newton univerzuma, Vajda György Mihály A neoklasszicizmus néhány esztétikai kérdése, Gyenis Vilmos Néhány későbarokk és rokokó elem alakulása Csokonai költészetében, Nagy Sándor pedig Földi házassága és Csokonai állítólagos szerelme címmel tart előadást. Mit rendel a kereskedelem Kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás a KGST nyersanyag­tartalékai (3. oldal) Klubról klubra Hogyan lesz egy tábla lemezből autóbusz? V • B közoktatás földreformja (3. oldal) Diákok fóruma Népművelők műhelygyakorlaton Izgalom (5. oldal) Korszerű építkezés A műszaki tájékoztatási és újí­tási hónap egyik jelentős rendezvé­nyeként került sor Debrecenben, a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalatnál megrendezett tanács­kozásra és a vállalat központjában látható kiállításra. Megnyitót Csé­­pes Sándor műszaki igazgatóhelyet­tes mondott, s a többi között hang­súlyozta: a Hajdú megyei ÁÉV és a Debreceni Tervező Vállalat közös munkájának eredményei láthatók a szépen szerkesztett tablók felvé­telein. A rendezvénysorozat alkalmából Debrecenbe látogat dr. Makk László Kossuth-díjas főmérnök, akinek könyve jelenik meg a mű­szaki tájékoztatási és újítási hónap alkalmából, és aki vetítettképes előadást tart az USA-ban tett lá­togatásának szakmai tapasztalatai­ról a vállalat munkásszállójában, a házgyárban és a Kálvin téri köz­pontban. A kiállítás megtekintői képet alkothatnak az ÁÉV eredmé­nyeiről, és — az előadások alapján — a korszerű építkezés technoló­giájáról. A megnyitón részt vevő szakemberek elismeréssel nyilat­koztak a kiállításról. (Fotó: Kőszeghy György)

Next