Hajdú-Bihari Napló, 1974. február (31. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

Újabb nemzetközi szervezetek a KGST-ben A KGST fennállásának 25 éve alatt már sok tapasztalatra tettek szert a tagországok az együttműkö­dés hatékonyabb módjait illetően. S ezen tapasztalatok felhasználásá­val hoznak létre újabb szervezete­ket, vállalkozásokat azokon a te­rületeken, ahol a továbbfejlődés ezt a leginkább megkívánja. Az erősáramú ipar rendkívül szé­les gyártmányskálát ölel fel. A lis­tán az erőművekhez szükséges tur­­bogenerátoroktól kezdve az elektro­motorokon, nagyfeszültségű és kis­feszültségű készülékeken keresztül kábeltermékekig, elektrotechnikai anyagokig mintegy 70 ezer féle ter­mék szerepel. Ezek közül sokat — részben régi hagyományok alapján — Magyarország is és több más szocialista ország is gyárt. Ez még önmagában nem lenne baj, ha az egyes országok ennek a rendkívül széles választéknak más-más ter­mékeit állítanák elő. Ámde az el­múlt évek során sok termékből párhuzamos gyártás alakult ki, ugyanakkor jónéhány termék hiánycikk, mert egyik ország sem gyártja, vagy ha igen, akkor nem elegendő mennyiségben. A szükséges koordináció megte­remtésére hozta létre a KGST vég­Az Interelektróval egyidőben lét­rehozott két másik szervezet több szempontból is eltér a fentiekben ismertetett formától. Az Intertex­­tilmas és az Interatomenergo nem államközi gazdasági szervezet, ha­nem — a komplex programban sze­replő megnevezéssel — nemzetközi gazdálkodó egyesülés. A kétféle szervezet között a különbség ter­mészetesen nemcsak az elnevezés­ben mutatkozik meg, hanem műkö­désük alapelveiben is. A nemzetközi gazdálkodó egye­sülésben nem minisztériumok, illet­ve miniszterek vesznek részt, ha­nem az adott területen érdekelt vál­lalatok. Ezek a vállalatok az egye­süléshez történt csatlakozásuk után is megtartják jogi, szervezeti, va­a közelmúltban három új nem­zetközi szervezet megalakításáról­­­­shattunk. Mindegyik olyan te­rületen jött létre, ahol az együtt­működés fejlesztésének szükséges­sége nyilvánvalóvá vált, s ahol az új szervezet megalakításának fel­tételei is megértek. Behajtó bizottsága az Interelektro nevű államközi gazdasági szerveze­tet, amelynek Magyarországon kívül Bulgária, az NDK, Lengyelország, Románia,­­­a Szovjetunió és Cseh­szlovákia a tagja. Vezető szerve a tanács, ebben az illetékes ágazati miniszterek vesznek részt. A tanács határozza meg az erősáramú ipar azon területeit, amelyeken az egyes országok elektrotechnikai iparcik­kek iránti igényeit hosszabb távra fel kell mérni. A tanács hangolja össze az együttműködésben részt vevő országok elektrotechnikai ter­melését, koordinálja a fejlesztési terveket, egyezteti az iparág terü­letén a gyártásszakosítási és koope­rációs javaslatokat, elfogadja a hosszú távú szabványosítási prog­ramot stb. A tanács javaslatai alap­ján a tagországok érdekelt vállala­tai kötik meg egymással a szállí­tási, a kooperációs stb. szerződé­seket, gyori önállóságukat, de az egyesü­lés tevékenységében a megállapo­dásban rögzített alapelvek szerint közösen vesznek részt. Belépéskor hozzájárulnak az alaptőkéhez, s osztoznak az egyesülés tevékenysé­gével elért nyereségből. Már az eddigiekből is kiderül, hogy ez a két egyesülés olyan — vállakozás jellegű — tevékenysé­get is folytat, amiből nyeresége ke­letkezhet. Ilyen vállalkozás például az, hogy szervizállomásokat, alkat­részgyártó üzemeket hoznak létre, gondoskodnak a szakemberek ok­tatásáról, továbbképzéséről. Az In­teratomenergo szerelő, javító brigá­dokat is létesít. Mindezt a tevé­kenységet — a kezdeti, szervezési idő eltelte után — gazdasági vállal­kozásként­­végzik, s természetszerű­leg érdekük, hogy a tevékenységük végül is nyereséget eredményezzen. Emellett mindkét egyesülésnek vannak koordinációs feladatai is. Az Intertesctilmas, a textilgépgyár­tás koordinálására alakult egyesü­lés kezdetben a szövőipari gépek fejlesztésének és termelésének ösz­­szehangolásával foglalkozik, vagyis arról gondoskodik, hogy e gépcsa­lád gyártásában megvalósuljon a gazdaságossági követelményeknek és a felhasználói igényeknek meg­felelő szakosítás és együttműködés. A kezdeti tapasztalatok után az egyesülés tevékenységét kiterjesz­tik a kötszövő ipar, a fonó- és a konfekcióipari gépek termelésének, felhasználásának koordinálására is. Textilipari gépekre mindegyik szo­cialista országnak szüksége van, s valamennyi szocialista országban gyártanak is különféle textilipari gépeket. A­z ésszerű munkamegosz­tás kialakítása a termelőknek és a felhasználóknak, tehát valamennyi testvéri országnak egyaránt érdeke. A következő években mindegyik szocialista országban megkezdődik az atomerőművek építése; ennek a tevékenységnek az elősegítésére hozta létre a KGST végrehajtó bi­zottsága az Interatomenergo nevű egyesülést. Az Interatomenergo alapvető feladata az atomerőmű­vekhez szükséges berendezések és részegységek gyártáskooperációjá­nak megszervezése és a megépíten­dő atomerőművek felszerelésével kapcsolatos fővállalkozói tevékeny­ség ellátása. Az egyesülés tevé­kenységének fő célja, hogy a KGST- országok igényeit a meglevő beren­dezésgyártó kapacitások maximális összehangolásával és az adottságok­nak megfelelő fejlesztésével elégít­sék ki. Különösen a két utóbb ismerte­tett egyesülés, de bizonyos fokig az Interelektro is, továbblépést jelent már a szocialista országok közötti gazdasági együttműködésben. Azon­kívül, hogy a saját területükön vár­hatóan nagy lépést tesznek az in­tegráció megvalósítására, egyben utat is mutatnak, tapasztalatokat is nyújtanak a más területeken létre­hozandó hasonló jellegű szerveze­tek megalakításához. Szabó Melinda Szakosítás az erősáramú iparban Koordináció és önálló vállalkozás Erdősávok csökkentik a levegőszennyezést Épül az állatifehérje-feldolgozó Debrecen város szélétől 6 kilométerre, Bánkon, a Kati-ér mellett épül az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat új gyára. A terveket az Élelmiszer­­ipari Tervező Vállalat kollektívája készítette. Az épít­kezés helyén néhány éve csak szél által hordott ho­mokdombok voltak, amiket a tereprendezés során el­szállítottak, szétterítettek. Az építkezés jó ütemben halad. Elkészült a kazánház épülete, amiben olajtüzelésű kazánok biztosítják a termeléshez szükséges nagy mennyiségű gőz előállítását. A szerelési munkákat a Prométheusz Tüzeléstechnikai Vállalat végezte. A gyár üzemi épülete, aminek alapterülete 1600 négyzetméter, fokozott ütemben épül a Berecki-bri­­gád munkája nyomán, Koroknai Sándor építésvezető irányítása mellett. Ebben az épületben fogadják majd a gépkocsikon érkező különböző nyersanyagokat, tel­jesen zárt fogadóvályúkban. Megépült már a szociális épület, a szivattyúház, a két darab 50 köbméteres víztároló, az olajtároló, vala­mint a gépkocsik garázsa is. Az új üzem technoló­giai berendezéseit a nyugat-németországi Weha cég szállítja és szereli fel. Az üzemet több soros erdősáv veszi körül, ami jelentősen csökkenti majd a leve­gő szennyezettségét. A korszerű üzem beindulásával Debrecen régi problémája oldódik majd meg, hiszen ezután a kele­ti szél nem hozza a város felé a kellemetlen szago­kat. Az építkezést a KEVIÉP 1. sz. fő-építésvezetősége végzi. (Fördős Csaba felvételei) A nyersanyagfogadó csarnok belső alapozása A nyersanyagfogadó építése A kazánház épülete A hármas követelmény A szocializmus teljes felépítésének történelmi feladatai hatványt­­o­­zott politikai, szakmai és emberi követelményeket támasztanak a kö­­s­zös dolgainkért elsődlegesen felelős vezetőkkel szemben. A párt ve­zető szerepének további erősítéséhez, politikájának folyamatosságához­­ és következetes gyakorlati végrehajtásához eszmeileg szilárd, politikail­­­lag megbízható, magasan képzett, szocialista emberi, erkölcsi tulaj­­­­donságokkal rendelkező tekintélyes vezetők kellenek. Enélkül a párt,­­ a munkásosztály törekvései sem országosan, sem helyileg nem való­sulhatnak meg. A vezetés színvonala, tekintélye, tevékenységének tartalma a leg-­­­kisebb közösségben is politikai kérdés. Nőnek a vezetőkkel szembeni­­ követelmények, mert történelmileg mind közelebb kerülünk szocialis­ta céljaink megvalósulásához. A nép alkotó munkájának eredménye­képpen megsokszorozódott a vezetőkre bízott népvagyon, s olyan idő­ket élünk, amikor minden vezetőtől egyértelműséget, elvhűséget, ma-­­­gasfokú ismereteket követel a két világrendszer közötti fokozódó ideo­lógiai harc. A párt Központi Bizottságának legutóbbi ülése határozot­tan aláhúzta: a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény: a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermett­ség alapelvként bevált és mind következetesebben érvényesül a ká­­f­derek kiválasztásánál. A további építőmunkához azonban az élet min­den területén — a minisztériumtól az üzemi brigádig — egységeseb-­­­bé és következetesebbé kell tenni a hármas követelmény értelmezését és érvényesítését. A mindennapi élet tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy előbb vagy utóbb súlyos politikai, gazdasági és er­kölcsi károkat okoz a káderkiválasztás bármiféle szubjektivizmusa, a káderpolitikai elvek egyéni értelmezése, akár az egyik, akár a másik követelmény rovására. Szocialista utunk több mint negyedszázadának gazdasági, tudomá­nyos és kulturális eredményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy a vezetők nagy többsége megfelel a politikai követelményeknek. Meg­győződéssel szolgálja a szocialista rendszert, jól képviseli a párt po­litikáját, a szocializmus odaadó híve. Rendszerünk kimagasló vívmá­nya, a munkáshatalom történelmi bizonyítéka, hogy a felszabadulást követő évtizedekben létrejött, felnőtt, megedződött és megszilárdult a szocializmus és vezetői állománya. A minkásosztály és a dolgozó par­­­rasztság, majd később a nép soraiból származó értelmiségből kineve­­­­lődtek azok a vezetők, akik a szocializmus építésének különböző sza­kaszaiban eredményesen szolgálták és szolgálják a párt, a munkás­­osztály, a nép ügyét. Kádermunkánkban ez a szilárd és meghatározó alap, amelyre az újabb, magasabb követelményeket építhetjük. A párt határozata tételesen sorra vette a politikai követelménye­ket. A politikai alkalmasság egyértelmű politikai elkötelezettséget,­­ magas szintű képzettséget, a társadalmi-politikai kérdések iránti ér­deklődést jelent. A vezetés egyben politikai kiállás. Aki vezetői mun­kakört vállal ezzel számolnia kell. A párt, a munkásosztály, az egész nép elmúlt negyedszázados munkája, a szocializmus erőinek világmé­retű gyarapodása, a nemzetközi erőviszonyok számukra pozitív alaku­lása kedvező feltételeket teremtettek a szocializmus teljes felépítésé­nek magasabb szinten történő politikai, anyagi, morális erőinket még jobban hasznosító­k folytatásához. Ezeknek a követelményeknek csak az a vezető tud megfelelni, akit a társadalmi és politikai élet gyakor­lata kipróbált, aki meggyőződéssel szolgálja a munkásosztály hatal­mát, a nép érdekeit, a párt politikáját. Minden egyes vezetőnek ren­delkeznie kell a munkaköréhez szükséges elméleti-politikai végzettség­gel és a továbbképzésre való szándékkal. A vezetővel szembeni poli­tikai követelmény alapvető eleme, hogy ismerje és értse a párt és a kormány politikáját és az irányítása alá tartozó területen képes legyen azt végrehajtani. A politikai alkalmasság végsősoron emberség, emberszeretet, és társadalmi felelősségtudat. Ezért a vezetői döntésnél mindenkor figye­lembe kell venni a társadalmi közérdek elsődlegességét, a döntés po­litikai hatását és emberi következményeit. A mi rendszerünk tekinté­lyes, megbecsült vezetője aktív közéleti tevékenységet folytat. Elvár­juk tőle, hogy életmódja feddhetetlen legyen, magatartása mgfeleljen a szocialista erkölcs követelményeinek. Tevékenységében a szavak és­­ a tettek elválaszthatatlan egységet alkossanak A politikailag alkalmas vezető fejleszti munkaterületén a szocialista demokratizmust, őrkö­dik a törvények betartásán, helyesen él a rábízott hatalommal. A vezetővel szembeni másik alapkövetelmény a szakmai alkal­masság. Korunkban, amikor a tudomány mind inkább termelő erővé válik, elengedhetetlen követelmény a szakmai felkészültség. A tény­leges szakmai tudás, a bizonyított felkészültség, a realizálható ismeret — a valóságos mérce és nem a diploma önmagában. Szocialista rendsze­rünk vezetőinek — az alacsonyabb beosztástól a legnagyobbakig — lé­pést kell tartani a rohamos fejlődéssel. Az élet arra tanít, hogy a főiskolai és egyetemi tanulmányok csak az alapokat, a „belépőt” jelentik a mind bonyolultabbá váló alkotó munkához, amelyhez a szükséges bővülő ismereteket újból és újból meg kell szerezni! Szocialista építőmunkánk mai időszakában az a­­ szakmai követelmény áll a vezetők előtt, hogy rendelkezzenek a munkakörüknek megfelelő végzettséggel, korszerű szakmai és gya­korlati tapasztalatokkal. A szakmai alkalmasság állandóan gyarapítha­tó, gazdagítható ismereteket jelent, szoba-tudományokkal, „általános” tehetséggel nem sokra megyünk. A jó vezető — szakmai értelemben is — a nap minden órájában tanul. . Szakmai alkalmasság nélkül nincs szocialista vezető! Ugyanakkor a társadalmi és gazdasági élet minden szintjén — a szemléletben, a követelmények értelmezésében és a gyakorlati döntésekben is — egy-­­­értelművé kell tenni, hogy a szakmai alkalmasság, a végzettség — még nem vezetői alkalmasság. A politikai alkalmasságot és a vezetői rá-­­ termettséget semmiféle szakmai bizonyítvány nem helyettesítheti. A szocialista fejlődés magasabb osztályába lépő társadalmunk dol­gai úgy alakulnak, hogy a politikai és a szakmai alkalmasság mellett a vezetői rátermettséggel szembeni követelmények is növekednek. Azt, hogy ki a rátermett, tehetséges vezető, mindenkor pontosan jelzi a­­ munkahelyek teljesítménye, belső légköre, fegyelme. Rátermett az a vezető, aki rendelkezik megfelelő áttekintő, elemző és általánosító­­ készséggel, aki képes az új szüntelen keresésére, felismerésére, al­kalmazására, van véleménye, mer kezdeményezni, dönteni, felelőssé-­ get vállalni, tud szervezni és ellenőrizni; aki képes beosztottai munká­jának összefogására, képességeik sokoldalú kibontakoztatására, a biza­lom, az őszinteség és a nyíltság légkörének megteremtésére, munka­­társai nevelésére. Amikor számbavesszük a vezetőkkel szembeni hármas követel­mény lényegét, összetevőit, még inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a párt határozata sem új irányt, sem fordulatot nem eredményez a ká­dermunkában, hanem a hármas követelmény egységének következe­tesebb érvényesítését, a politikai és szakmai alkalmasság, a vezetői rátermettség mércéjének magasabbra emelését jelenti. A. L. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1974. FEBRUÁR 1.)

Next