Hajdú-Bihari Napló, 1974. február (31. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

Újabb nemzetközi szervezetek a KGST-ben A KGST fennállásának 25 éve alatt már sok tapasztalatra tettek szert a tagországok az együttműködés hatékonyabb módjait illetően. S ezen tapasztalatok felhasználásával hoznak létre újabb szervezeteket, vállalkozásokat azokon a területeken, ahol a továbbfejlődés ezt a leginkább megkívánja. Az erősáramú ipar rendkívül széles gyártmányskálát ölel fel. A listán az erőművekhez szükséges turbogenerátoroktól kezdve az elektromotorokon, nagyfeszültségű és kisfeszültségű készülékeken keresztül kábeltermékekig, elektrotechnikai anyagokig mintegy 70 ezer féle termék szerepel. Ezek közül sokat — részben régi hagyományok alapján — Magyarország is és több más szocialista ország is gyárt. Ez még önmagában nem lenne baj, ha az egyes országok ennek a rendkívül széles választéknak más-más termékeit állítanák elő. Ámde az elmúlt évek során sok termékből párhuzamos gyártás alakult ki, ugyanakkor jónéhány termék hiánycikk, mert egyik ország sem gyártja, vagy ha igen, akkor nem elegendő mennyiségben. A szükséges koordináció megteremtésére hozta létre a KGST végAz Interelektróval egyidőben létrehozott két másik szervezet több szempontból is eltér a fentiekben ismertetett formától. Az Intertextilmas és az Interatomenergo nem államközi gazdasági szervezet, hanem — a komplex programban szereplő megnevezéssel — nemzetközi gazdálkodó egyesülés. A kétféle szervezet között a különbség természetesen nemcsak az elnevezésben mutatkozik meg, hanem működésük alapelveiben is. A nemzetközi gazdálkodó egyesülésben nem minisztériumok, illetve miniszterek vesznek részt, hanem az adott területen érdekelt vállalatok. Ezek a vállalatok az egyesüléshez történt csatlakozásuk után is megtartják jogi, szervezeti, vaa közelmúltban három új nemzetközi szervezet megalakításárólshattunk. Mindegyik olyan területen jött létre, ahol az együttműködés fejlesztésének szükségessége nyilvánvalóvá vált, s ahol az új szervezet megalakításának feltételei is megértek. Behajtó bizottsága az Interelektro nevű államközi gazdasági szervezetet, amelynek Magyarországon kívül Bulgária, az NDK, Lengyelország, Románia,a Szovjetunió és Csehszlovákia a tagja. Vezető szerve a tanács, ebben az illetékes ágazati miniszterek vesznek részt. A tanács határozza meg az erősáramú ipar azon területeit, amelyeken az egyes országok elektrotechnikai iparcikkek iránti igényeit hosszabb távra fel kell mérni. A tanács hangolja össze az együttműködésben részt vevő országok elektrotechnikai termelését, koordinálja a fejlesztési terveket, egyezteti az iparág területén a gyártásszakosítási és kooperációs javaslatokat, elfogadja a hosszú távú szabványosítási programot stb. A tanács javaslatai alapján a tagországok érdekelt vállalatai kötik meg egymással a szállítási, a kooperációs stb. szerződéseket, gyori önállóságukat, de az egyesülés tevékenységében a megállapodásban rögzített alapelvek szerint közösen vesznek részt. Belépéskor hozzájárulnak az alaptőkéhez, s osztoznak az egyesülés tevékenységével elért nyereségből. Már az eddigiekből is kiderül, hogy ez a két egyesülés olyan — vállakozás jellegű — tevékenységet is folytat, amiből nyeresége keletkezhet. Ilyen vállalkozás például az, hogy szervizállomásokat, alkatrészgyártó üzemeket hoznak létre, gondoskodnak a szakemberek oktatásáról, továbbképzéséről. Az Interatomenergo szerelő, javító brigádokat is létesít. Mindezt a tevékenységet — a kezdeti, szervezési idő eltelte után — gazdasági vállalkozáskéntvégzik, s természetszerűleg érdekük, hogy a tevékenységük végül is nyereséget eredményezzen. Emellett mindkét egyesülésnek vannak koordinációs feladatai is. Az Intertesctilmas, a textilgépgyártás koordinálására alakult egyesülés kezdetben a szövőipari gépek fejlesztésének és termelésének öszszehangolásával foglalkozik, vagyis arról gondoskodik, hogy e gépcsalád gyártásában megvalósuljon a gazdaságossági követelményeknek és a felhasználói igényeknek megfelelő szakosítás és együttműködés. A kezdeti tapasztalatok után az egyesülés tevékenységét kiterjesztik a kötszövő ipar, a fonó- és a konfekcióipari gépek termelésének, felhasználásának koordinálására is. Textilipari gépekre mindegyik szocialista országnak szüksége van, s valamennyi szocialista országban gyártanak is különféle textilipari gépeket. Az ésszerű munkamegosztás kialakítása a termelőknek és a felhasználóknak, tehát valamennyi testvéri országnak egyaránt érdeke. A következő években mindegyik szocialista országban megkezdődik az atomerőművek építése; ennek a tevékenységnek az elősegítésére hozta létre a KGST végrehajtó bizottsága az Interatomenergo nevű egyesülést. Az Interatomenergo alapvető feladata az atomerőművekhez szükséges berendezések és részegységek gyártáskooperációjának megszervezése és a megépítendő atomerőművek felszerelésével kapcsolatos fővállalkozói tevékenység ellátása. Az egyesülés tevékenységének fő célja, hogy a KGST- országok igényeit a meglevő berendezésgyártó kapacitások maximális összehangolásával és az adottságoknak megfelelő fejlesztésével elégítsék ki. Különösen a két utóbb ismertetett egyesülés, de bizonyos fokig az Interelektro is, továbblépést jelent már a szocialista országok közötti gazdasági együttműködésben. Azonkívül, hogy a saját területükön várhatóan nagy lépést tesznek az integráció megvalósítására, egyben utat is mutatnak, tapasztalatokat is nyújtanak a más területeken létrehozandó hasonló jellegű szervezetek megalakításához. Szabó Melinda Szakosítás az erősáramú iparban Koordináció és önálló vállalkozás Erdősávok csökkentik a levegőszennyezést Épül az állatifehérje-feldolgozó Debrecen város szélétől 6 kilométerre, Bánkon, a Kati-ér mellett épül az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat új gyára. A terveket az Élelmiszeripari Tervező Vállalat kollektívája készítette. Az építkezés helyén néhány éve csak szél által hordott homokdombok voltak, amiket a tereprendezés során elszállítottak, szétterítettek. Az építkezés jó ütemben halad. Elkészült a kazánház épülete, amiben olajtüzelésű kazánok biztosítják a termeléshez szükséges nagy mennyiségű gőz előállítását. A szerelési munkákat a Prométheusz Tüzeléstechnikai Vállalat végezte. A gyár üzemi épülete, aminek alapterülete 1600 négyzetméter, fokozott ütemben épül a Berecki-brigád munkája nyomán, Koroknai Sándor építésvezető irányítása mellett. Ebben az épületben fogadják majd a gépkocsikon érkező különböző nyersanyagokat, teljesen zárt fogadóvályúkban. Megépült már a szociális épület, a szivattyúház, a két darab 50 köbméteres víztároló, az olajtároló, valamint a gépkocsik garázsa is. Az új üzem technológiai berendezéseit a nyugat-németországi Weha cég szállítja és szereli fel. Az üzemet több soros erdősáv veszi körül, ami jelentősen csökkenti majd a levegő szennyezettségét. A korszerű üzem beindulásával Debrecen régi problémája oldódik majd meg, hiszen ezután a keleti szél nem hozza a város felé a kellemetlen szagokat. Az építkezést a KEVIÉP 1. sz. fő-építésvezetősége végzi. (Fördős Csaba felvételei) A nyersanyagfogadó csarnok belső alapozása A nyersanyagfogadó építése A kazánház épülete A hármas követelmény A szocializmus teljes felépítésének történelmi feladatai hatványtozott politikai, szakmai és emberi követelményeket támasztanak a köszös dolgainkért elsődlegesen felelős vezetőkkel szemben. A párt vezető szerepének további erősítéséhez, politikájának folyamatosságához és következetes gyakorlati végrehajtásához eszmeileg szilárd, politikaillag megbízható, magasan képzett, szocialista emberi, erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező tekintélyes vezetők kellenek. Enélkül a párt, a munkásosztály törekvései sem országosan, sem helyileg nem valósulhatnak meg. A vezetés színvonala, tekintélye, tevékenységének tartalma a leg-kisebb közösségben is politikai kérdés. Nőnek a vezetőkkel szembeni követelmények, mert történelmileg mind közelebb kerülünk szocialista céljaink megvalósulásához. A nép alkotó munkájának eredményeképpen megsokszorozódott a vezetőkre bízott népvagyon, s olyan időket élünk, amikor minden vezetőtől egyértelműséget, elvhűséget, ma-gasfokú ismereteket követel a két világrendszer közötti fokozódó ideológiai harc. A párt Központi Bizottságának legutóbbi ülése határozottan aláhúzta: a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény: a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség alapelvként bevált és mind következetesebben érvényesül a káfderek kiválasztásánál. A további építőmunkához azonban az élet minden területén — a minisztériumtól az üzemi brigádig — egységeseb-bé és következetesebbé kell tenni a hármas követelmény értelmezését és érvényesítését. A mindennapi élet tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy előbb vagy utóbb súlyos politikai, gazdasági és erkölcsi károkat okoz a káderkiválasztás bármiféle szubjektivizmusa, a káderpolitikai elvek egyéni értelmezése, akár az egyik, akár a másik követelmény rovására. Szocialista utunk több mint negyedszázadának gazdasági, tudományos és kulturális eredményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy a vezetők nagy többsége megfelel a politikai követelményeknek. Meggyőződéssel szolgálja a szocialista rendszert, jól képviseli a párt politikáját, a szocializmus odaadó híve. Rendszerünk kimagasló vívmánya, a munkáshatalom történelmi bizonyítéka, hogy a felszabadulást követő évtizedekben létrejött, felnőtt, megedződött és megszilárdult a szocializmus és vezetői állománya. A minkásosztály és a dolgozó parrasztság, majd később a nép soraiból származó értelmiségből kinevelődtek azok a vezetők, akik a szocializmus építésének különböző szakaszaiban eredményesen szolgálták és szolgálják a párt, a munkásosztály, a nép ügyét. Kádermunkánkban ez a szilárd és meghatározó alap, amelyre az újabb, magasabb követelményeket építhetjük. A párt határozata tételesen sorra vette a politikai követelményeket. A politikai alkalmasság egyértelmű politikai elkötelezettséget, magas szintű képzettséget, a társadalmi-politikai kérdések iránti érdeklődést jelent. A vezetés egyben politikai kiállás. Aki vezetői munkakört vállal ezzel számolnia kell. A párt, a munkásosztály, az egész nép elmúlt negyedszázados munkája, a szocializmus erőinek világméretű gyarapodása, a nemzetközi erőviszonyok számukra pozitív alakulása kedvező feltételeket teremtettek a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten történő politikai, anyagi, morális erőinket még jobban hasznosítók folytatásához. Ezeknek a követelményeknek csak az a vezető tud megfelelni, akit a társadalmi és politikai élet gyakorlata kipróbált, aki meggyőződéssel szolgálja a munkásosztály hatalmát, a nép érdekeit, a párt politikáját. Minden egyes vezetőnek rendelkeznie kell a munkaköréhez szükséges elméleti-politikai végzettséggel és a továbbképzésre való szándékkal. A vezetővel szembeni politikai követelmény alapvető eleme, hogy ismerje és értse a párt és a kormány politikáját és az irányítása alá tartozó területen képes legyen azt végrehajtani. A politikai alkalmasság végsősoron emberség, emberszeretet, és társadalmi felelősségtudat. Ezért a vezetői döntésnél mindenkor figyelembe kell venni a társadalmi közérdek elsődlegességét, a döntés politikai hatását és emberi következményeit. A mi rendszerünk tekintélyes, megbecsült vezetője aktív közéleti tevékenységet folytat. Elvárjuk tőle, hogy életmódja feddhetetlen legyen, magatartása mgfeleljen a szocialista erkölcs követelményeinek. Tevékenységében a szavak és a tettek elválaszthatatlan egységet alkossanak A politikailag alkalmas vezető fejleszti munkaterületén a szocialista demokratizmust, őrködik a törvények betartásán, helyesen él a rábízott hatalommal. A vezetővel szembeni másik alapkövetelmény a szakmai alkalmasság. Korunkban, amikor a tudomány mind inkább termelő erővé válik, elengedhetetlen követelmény a szakmai felkészültség. A tényleges szakmai tudás, a bizonyított felkészültség, a realizálható ismeret — a valóságos mérce és nem a diploma önmagában. Szocialista rendszerünk vezetőinek — az alacsonyabb beosztástól a legnagyobbakig — lépést kell tartani a rohamos fejlődéssel. Az élet arra tanít, hogy a főiskolai és egyetemi tanulmányok csak az alapokat, a „belépőt” jelentik a mind bonyolultabbá váló alkotó munkához, amelyhez a szükséges bővülő ismereteket újból és újból meg kell szerezni! Szocialista építőmunkánk mai időszakában az a szakmai követelmény áll a vezetők előtt, hogy rendelkezzenek a munkakörüknek megfelelő végzettséggel, korszerű szakmai és gyakorlati tapasztalatokkal. A szakmai alkalmasság állandóan gyarapítható, gazdagítható ismereteket jelent, szoba-tudományokkal, „általános” tehetséggel nem sokra megyünk. A jó vezető — szakmai értelemben is — a nap minden órájában tanul. . Szakmai alkalmasság nélkül nincs szocialista vezető! Ugyanakkor a társadalmi és gazdasági élet minden szintjén — a szemléletben, a követelmények értelmezésében és a gyakorlati döntésekben is — egy-értelművé kell tenni, hogy a szakmai alkalmasság, a végzettség — még nem vezetői alkalmasság. A politikai alkalmasságot és a vezetői rá- termettséget semmiféle szakmai bizonyítvány nem helyettesítheti. A szocialista fejlődés magasabb osztályába lépő társadalmunk dolgai úgy alakulnak, hogy a politikai és a szakmai alkalmasság mellett a vezetői rátermettséggel szembeni követelmények is növekednek. Azt, hogy ki a rátermett, tehetséges vezető, mindenkor pontosan jelzi a munkahelyek teljesítménye, belső légköre, fegyelme. Rátermett az a vezető, aki rendelkezik megfelelő áttekintő, elemző és általánosító készséggel, aki képes az új szüntelen keresésére, felismerésére, alkalmazására, van véleménye, mer kezdeményezni, dönteni, felelőssé- get vállalni, tud szervezni és ellenőrizni; aki képes beosztottai munkájának összefogására, képességeik sokoldalú kibontakoztatására, a bizalom, az őszinteség és a nyíltság légkörének megteremtésére, munkatársai nevelésére. Amikor számbavesszük a vezetőkkel szembeni hármas követelmény lényegét, összetevőit, még inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a párt határozata sem új irányt, sem fordulatot nem eredményez a kádermunkában, hanem a hármas követelmény egységének következetesebb érvényesítését, a politikai és szakmai alkalmasság, a vezetői rátermettség mércéjének magasabbra emelését jelenti. A. L. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1974. FEBRUÁR 1.)