Hajdú-Bihari Napló, 1974. április (31. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXI. • ÉVFOLYAM 77. SZÁM 1H­ÁRA: 80 FILJ£r ^ ^ 1974. IV. 2. KEDD . A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI B­ÁJTTSÁGÁN­AK LAPJA Művészetük elismeréséül A művészek munkája tár­gyiasult formában nem tör az égre, mint valamely felhőkar­coló, de — túl az építőművé­szek tényleges hozzájárulásán — szerves része a szocializ­mus építményének. Nagy nem­zeti ünnepeink, köztük a leg­nagyobb, felszabadulásunk ün­nepe, április 4. megújulást ho­zó időszakában fejet hajtunk a munkájuk előtt, aminthogy minden munka előtt, amely né­pünk gazdagodását, boldogulá­sát, emelkedését szolgálja. A művészek tevékenysége, az ő eredményeik , tulajdon ösz­­szesített eredményeink részei. Abban, hogy a magyar nép ösz­­szehasonlíthatatlanul maga­sabb szinten él, mint bármikor viharos történelme folyamán, abban, hogy mindenben meg­újuló társadalmat, szocialista társadalmat épít­ő munkások, parasztok, mérnökök, tanárok, orvosok, tudósok és művészek együttes munkája van. Végze­tes tévedés volna azt hinni, hogy az egyik meglehetne a­­ másik nélkül. Az április 4-i, magas művészkitüntetések, -díjak hagyománya elég vilá­gossá teszi, hogy nálunk ismert és becsült ez az összefüggés, hogy a művészet és a művé­szek gondolati, érzelmi hozzá­járulását a közös nagy munká­hoz kivételes becsben tartjuk. Ahogy a nagy egészben tá­mogatják, kiegészítik és előse­gítik egymást a tevékenység, a szocialista építés különféle té­­nyezői — úgy tartják és támo­gatják egymást a művészet egyes ágazatai. Nem fejleszthe­tünk ki — csak kiragadva a példát — magas rendű film­­művészetet a látáskultúra, a képzőművészet nélkül, cselek­vő és befogadó értelemben ér­tékes tánckultúrát anélkül, hogy meg ne valósítsuk Bar­tók és Kodály szándékait; iga­zi színház nincs irodalom nél­kül, szocialista kultúrpolitikai céljainkat szolgáló televízió nincs valamennyi művészet arányos fejlesztése, támogatá­sa és elmélyült aktivitása nél­kül. Ez mind igaz — de vajon ez a végső cél? Természetesen nem. A „végső” cél (a nyilván­­ulóan végtelen folyamatban) ,épünk boldogabb élete, ennek érdekében a szépért lelkesed­ni, örülni tudó emberek soka­ságának további és további szaporítása. -Köszönet a művészet leg­jobbjainak, akik segítenek a cél elérésében, öregeknek, kö­­zépkorúaknak és fiataloknak, íróknak, filmoperatőröknek, zeneszerzőknek, grafikusművé­szeknek, díszlettervezőknek, operaénekeseknek és a dzsessz igazi kiválóságainak egyaránt. Mindeknek, akik komolyan végzik művészi hivatásukat, akik mélyről és fáradsággal emelik ki a művészi hatás kin­cseit, akik igaz eszközökkel ke­rültek és kerülnek közel a kö­zönség, a nép szívéhez. A címeket, a díjakat a Mi­nisztertanács „a szocialista kultúra terén elért eredmények elismeréséül” adja, a nép ne­vében. A kitüntetettek között és soraikon kívül köszönet il­leti élő és már nem élő alko­tóink és előadóink közül mind­azokat, akik az egész életüket, művészi tevékenységüket tet­ték arra, áldozták azért, hogy a szocialista kultúra megvaló­suljon. Kiosztották az 1974. évi kiváló és érdemes művész kitüntető címeket Hétfőn az Országház vadászter­mében ünnepélyesen kiosztották az 1974. évi kiváló és érdemes művé­szi kitüntető címeket. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, dr. Kornidesz Mihály, a Központi Bi­zottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője és dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár. A kitüntetetteket Aczél György ünnepi beszédben köszöntötte, majd átadta a művészeti kitünteté­­­seket. A Magyar Népköztársaság Érde­mes Művésze címmel tüntették ki többek között Varga Magdát, a Debreceni Csokonai Színház ma­gánénekesét, magas színvonalú operaénekesi tevékenységéért." Kitüntetések, előléptetések Hazánk felszabadulásának 29. év­fordulója alkalmából ünnepséget rendeztek a Belügyminisztérium­ban. Az ünnepségen kitüntetéseket és előléptetéseket adtak át. A ki­tüntetéseket és előléptetéseket Benkei András belügyminiszter ad­ta át. Az ünnepségen részt vett Borbándi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Belügyminisztérium tábornoki és parancsnoki karának több tagja. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a kor­mány nevében Borbándi János elv­társ köszöntötte az előléptetésben és a kitüntetésben részesülteket. *­* Dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter hétfőn kitüntetése­ket adott át a Kohó- és Gépipari Minisztériumban. A kitüntetések átadásánál jelen volt Méhes Lajos, a Vasas Szakszervezet főtitkára is. Április 4-e alkalmából 32-en kap­ták meg a Munka Érdemrend arany, fokozatát, 44-en a Munka Érdem­rend ezüst fokozata kitüntetést, a Munka Érdemrend bronz fokozatát pedig 64-en vették át. Az Eötvös Loránd-díjat hatan ér­demelték ki. (MTI) Ahol tisztán száll a hang Mai számunkban: Szövetségi politika — osztálypolitika Csökken a magánkereskedők száma (3. oldal) (4. oldal) Finnugor rokonaink népköltészetéből (5. oldal) Nguyen Duy Trinh miniszterelnök-helyettes, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság hazánkban tartózkodó külügyminisztere vasárnap Szé­kesfehérvárra látogatott, ahol megtekintette a város nevezetességeit. Ké­pünkön: Puja Frigyes külügyminiszter és vendége Nguyen Duy Trinh a székesfehérvári romkertnél. II vietnami külügyminiszter hétfői programja Paja Frigyes külügyminiszter hétfőn ebédet adott Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyet­tese és külügyminisztere tiszteleté­re a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában. A szívélyes, baráti hangulatú ebéden Puja Frigyes és Nguyen Duy Trinh pohárköszöntőt mondott. Érdeklődés és figyelem Négyezer fiatal vett részt az fjúsági nagygyűléseken Végéhez közeledik a forradalmi ifjúsági napok gazdag rendezvény­­sorozata. Befejeződtek a nagy tö­megeket megmozgató ifjúsági nagy­gyűlések is. A megye tíz oktatási intézményében, üzemében, községé­ben és városában több mint négy­ezer fiatal vett részt e rendezvénye­ken. Az előadók tisztét mindenütt párt-, állami, közéleti, valamint if­júsági vezetők töltötték be. Beszél­tek három tavaszi ünnepünk törté­nelmi tartalmáról, azoknak szocia­lista jelenünkkel való összefüggé­séről. Tájékoztatást adtak az ifjú­ságpolitikai határozat végrehajtásá­ról és a további feladatokról. Mint azt Bartha István, a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára a Napló munkatársának elmondotta: nem túlzás, hogy az if­júsági nagygyűléseket valamennyi helyen nagy figyelem és érdeklődés kísérte. Különösen jó kezdeménye­zés volt egyes üzemekben, hogy a gyár vezetősége a nagygyűlés fóru­mát használta fel a fiatalok nevelé­sében élen járó idősebb munkások kitüntetésére. Hajdúböszörmény: A nagygyűlé­sek sorozata ebben a városban kez­dődött. Március 18-án 270 fiatal gyűlt össze a­ művelődési központ­ban. Mielőtt a részvevők meghall­gatták volna Vilmányi Mária or­szággyűlési képviselő előadását, szovjet politikai plakátkiállítást te­kintettek meg. A nagygyűlést a Bocskai Népi tánc Együttes fellépése zárta. Hajdúnánás: A másik hajdúvá­rosban, a Szellőző Művek szerelő­­csarnokában 1200 részvevője volt a demonstrációnak. Az érdeklődést bizonyítja, hogy több hozzászólás is elhangzott. A fiatalok szóltak az új középiskolai rendtartás nehézségei­ről, egy termelőszövetkezet KISZ- titkára beszélt a szövetkezeti de­mokráciáról. A Textilfeldolgozó Vállalatot képviselő hozzászóló a nők munkába állásáról és gondjai­ról szólt. Kossuth Lajos Tudományegye­tem: Debrecen középiskolásai, főis­kolásai és egyetemi hallgatói már­cius 25-én Magyar Józsefnek, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bi­zottsága titkárának ünnepi beszédét hallgatták meg. A legjobban dolgo­zó KISZ-szervezeteknek és tagok­nak átadták a KISZ KB kitünteté­seit is. Téglás: A Hajdúsági Iparművek fiataljain kívül Hajdúhadházról és Téglásról is eljöttek a fiatalok a nagygyűlésre. Nagy sikere volt Kecsmár Ilona, a KISZ KB osztály­­vezetője beszédének. Az eseményre eljöttek a szovjet déli hadseregcso­port küldöttei is. A szónoki beszéd után mintegy 25 fiatal kapott pénz­jutalmat és ekkor adták át a HIM KISZ-eseinek a kiváló dolgozó jel­vényeket. A kulturális műsorban fölléptek a MÁV debreceni Jármű­javító Üzemének munkáskórusa és a Csokonai Színház művészei is. A nagygyűléssel egy időben nyitották meg a munkásmozgalmi elődeink múltját, tevékenységét ábrázoló tablók kiállítását, amelyet az üzem 12 alapszervezetének fiataljai készí­tettek el. Állami Építőipari Vállalat: Úttö­rők és szakmunkástanulók is részt vettek a Hajdú megyei Állami Épí­tőipari Vállalat székházában meg­rendezett nagygyűlésen. Az ese­mény színhelyét már korábban fel­díszítették a fiatalok. Berettyóújfalu: A művelődési köz­pontba a járás minden részéből ér­keztek fiatalok a nagygyűlésre. A megnyitó után szavalat, majd elő­adás következett. Az ifjúkommu­­nisták képviselőit többek között szovjet katonák is üdvözölték. A nagygyűlésen­­ több KISZ-kitünte­­tést adtak át a jól végzett munká­ért. Ezt követően szovjet katonák csoportja nagy tapssal fogadott, színvonalas műsorral szórakoztatta a megjelenteket. Járműjavító: Hatszáz fiatal rész­vételével rendezték meg a MÁV debreceni Járműjavító Üzemének kultúrotthonában az ifjúsági nagy­gyűlést. Az eseményen szakmunkás­­tanulók és ifjúmunkások vettek részt. Szűcs Gábornak, a Debrecen városi Tanács elnökhelyettesének előadása után a mozgalmi munká­ban élen járó fiataloknak kitünteté­seket adtak át. Derecske: A kultúrházban meg­rendezett nagygyűlésen 300 fiatal hallgatta meg Váczi Andrásnak, a­­ KISZ KB munkatársának beszédét. A nagygyűlést követően a derecskei gimnázium kultúrműsort adott. Nyíradony, Hajdúsámson, Nyír­­acsád és Nyírmártonfalva ifjúsága delegációval képviseltette magát a nyíradonyi kultúrotthonban meg­rendezett nagygyűlésen. Az ünnepi beszéd után — amelyet Kiss Imre, a Hajdú-Bihar megyei Tanács el­nökhelyettese tartott —, az úttörő­énekkar­­ mozgalmi dalokat adott elő. Püspökladány: Az előadást, majd a fiatalok kérdéseire adott válaszo­kat a Veritas diákszínpad műsora követte. A nagygyűlés befejezése után a résztvevők a Pókháló című filmet nézték meg. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn az Országházban fogadta a Nguyen Duy Trinht. A szívélyes, baráti találkozón je­len volt Puja Frigyes külügymi­niszter, illetve Hoang Van Lai, a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság külügyminiszter-helyettese és Nguyen Manh Cam, a VDK buda­pesti nagykövete. (MTI) Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság minisz­terelnök-helyettese, külügymi­niszter — aki hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodik hazánkban — Puja Frigyes, külügyminiszter tár­saságában Fejér megyébe látoga­tott. A VDK külügyminisztere és a kíséretében levő személyiségek megnézték az 1848-as szabadság­­harcos honvédek pákozdi emlékmű­vét, majd megtekintették a Velen­cei-tó környékét. Ezután Székesfe­hérvárra látogattak, s megtekintet­ték a középkori romkertet, a törté­nelmi belváros műemlékeit, híres épületeit. (MTI) Öntözni kell! Az 1974. év mögöttünk levő idő­szakában is rendkívül kevés csapa­dék hullott. Az első negyedév mind­három hónapját egyaránt a száraz­ság jellemezte. A csapadék meny­­nyiségének, időbeni megoszlásának adatai szinte kísértetiesen hasonlí­tanak a múlt év első negyedéhez. Akkor 45, az idén 48 milliméter volt a januárban, februárban, már­ciusban lehullott csapadék mennyi­sége. Ezek a csapadékértékek még az 50 éves­ átlagnak is csupán az 50 százalékát érik el. Mindkét eszten­dőben — tehát tavaly is és az idén is — márciusban kulminált a szá­razság. Tavaly három, az idén pe­dig mindössze kétmilliméter csa­padék hullott március hónapban. Az öntözést, az aszály elleni küz­delmet az egyre növekvő méretű szárazság is sürgeti, kényszeríti, hi­szen az aszálykárok elhárításának legfontosabb eszköze ma a mester­séges vízpótlás, az öntözőberende­zések folyamatos üzemeltetése. Hajdú-Bihar megyében már ha­gyományai vannak a kora tavaszi öntözésnek, hiszen az elmúlt­ évek sok gondot okozó szárazsága hamar öntözésre kényszerítette mezőgaz­dasági üzemeinket. Mindezek elle­nére március végéig kevés földet öntöztek a gazdaságok. A felméré­sek szerint csupán 2600 hektár ön­tözése történt meg, ami a lehetősé­geknek mindössze 6 százaléka. Az öntözési lehetőségek ilyen mértékű kihasználása a mostani csapadék­ínséges időszakban semmiképpen sem tekinthető indokoltnak. Növeli az aszály veszélyét, hogy az elmúlt tél során jelentős hó­takaró sehol sem volt. Előfordulhat, hogy a nyár elején a Tisza völgyében — me­gyénkben is — öntözővíz-korláto­zásra kerül sor. Az üzemeknek az öntözőberendezéseket és a rendel­kezésre álló vízkészletet teljes égé­­­szében ki kell használniuk, mind­addig, amíg van elegendő víz a csatornákban.

Next