Hajdú-Bihari Napló, 1974. április (31. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-17 / 88. szám
* Vetélkedő A vetélkedőkről nap mint nap olvashatunk. Csak itt, szőkébb hazánkban, Hajdú-Biharban is egymást érik a szellemi mérkőzések — Korunk valósága. Szóljatok játszók, regölők, KRESZ-verseny az úttörőknek stb., stb. —, az érdeklődők százait mozgatva meg. De versengnek a rádióban is, a tévében is fiatalok és öregek, nők és férfiak kelnek viadalra, hogy a játék adta lehetőséggel élve önmagukat is szórakoztassák meg a kíváncsiak izgalomszomját is kielégítsék. Kétségtelen, hogy ennek a „sportformának” van valami különös varázsa. Nemcsak egyeseket, de csoportokat is ringbe szólít s a helyezés érdekében szorgalom, kitartás, állandó tanulás erősíti az akaratot. Haszna hát így vitathatatlan, társadalmi méretekben is olyan energiákat mozgatva meg, amelyek végül is a köz szolgálatában teremnek gyümölcsöket. Csakhogy: vetélkedőink pozitív töltése nemegyszer sablont teremt az élet más területén is. Formulává merevszik abban és olyasmiben szólítván versenyre egyeseket, amelynek káros mivolta a gyakorlatban tetszik ki leginkább. Hogy mindjárt egy példát említsünk: itt van a közlekedés. Örökös vetélkedős országos méretekben. A volánnál ülők közül hányan és hányan érzik úgy, hogy ők most az első hely várományosai s mindent ki akarnak hozni a kezükre bízott lóerőkből. S ilyenkor a szándék s az ösztön csak abban munkál: megelőzni, lehagyni fitogtatva , és bizonyítva a márka minőségét, a hozzáértés fölényét. De folyik a vetélkedő az útkereszteződésben is, a gyalogos átkelőhelyeken is. S itt már bővül is és színesedik is a versenyforma. Nemcsak arra megy ajáték, hogy ki a gyorsabb, ki tud hamarabb félreugrani, hanem abban is, hogy ki rendelkezik gazdagabb szókincscsel: a gyalogos, vagy a gépkocsivezető? Nehéz eldönteni, mert a szenvedély legtöbbször egyazon formula szabványszavaival felesel egymásnak. De vetélkedünk értekezleteink színpadán is. Itt a felszólalók szerepszövegét minősíthetik a résztvevők, fia az első jelentkező ugyanis húsz percben adta meg a hozzászólás átlagát, akkor ugye a többi sem szeretne lemaradni. S nemcsak hogy nem szeretne lemaradni, de még rá is licitál néhány körmondattal, így bizonyítván a témában való jártasságát meg így próbálván a hallgatóság türelmét, idegrendszerét. S hogy még hol és mi mindenben vetélkedünk? Sporrtpá-lyáinkon abban, hogy hányszor lehet a bírót megsérteni, az üzletekben azáltal, hogy a közömbösség meddig képes türelemre inteni, a határidőknél úgy, hogy hogyan lehet az ígérgetések közhelyeivel elodázni. A vetélkedőkből azonban mégis aztőrizzük meg, ami közhasznú, ami mindannyiónk érdekét szolgálja. S főleg azt tanuljuk meg, ami a jobbra, a nemesebbre serkent. S akkor győztesei lehetnek ennek az országos versenyformának... . ................. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Előkészületek az idei idegenforgalomra ÜLÉST TARTOTT A DEBRECEN VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Április 16-án délelőtt ülést tartott a Debrecen városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen dr. Kovács Imre, a városi tanács elnökhelyettese tett jelentést — első napirendi pontként — a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd második napirendi pontként Acsay András pénzügyi osztályvezető számolt be a költségvetési szervek gazdálkodásának ellenőrzéséről. Harmadik napirendi pontként a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1973. évi gazdálkodásának értékelését tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. E napirend előadója Lázár Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető volt. A város idegenforgalmának helyzetéről, a vendégelhelyezés lehetőségeiről és az ellátás fejlesztéséről tájékoztatta a végrehajtó bizottságot Hegedüs András, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője. A tájékoztató szerint Debrecenben az elmúlt évben 165 559 turista igényelt szállást, hétezerrel többen, mint az előző évben. A megye teljes forgalmából 34,5 százalék esik Debrecenre, de a külföldi turistaforgalomból már 73,8 százalék. Egy-egy turista átlagosan 3,3 napot tartózkodott Debrecenben. A város turistaforgalmának jelentős részét továbbra is a magyar vendégek adják. A tájékoztató megállapította, hogy a szálláshelyek számában az elmúlt években jelentős változás nem volt. Az 1972-ben a debreceni kempingben felépült 25 komfortos faházban száz hely áll a vendégek rendelkezésére. Ezek a házak minden igényt kielégítenek, azonban ezeket már télen lefoglalják, és később sok rendelést kell visszautasítani. A szállodák közül az Aranybika szálló rendelkezik nagyobb számban fürdőszobás szobával, de a főszezonban ez is kevés. Sok nyugati csoportot azért nem tud a város fogadni, mert igényüknek megfelelő szobákat nem tud az Idegenforgalmi Hivatal biztosítani. Az Idegenforgalmi Hivatal és az IBUSZ szervezésében üzemelő fizetővendég-szolgálat igen keresett, egyrészt mert olcsóbb, mint a szálloda, másrészt mert a nyári csúcsforgalomban csak ez a szálláslehetőség korlátlan. A hét végi kiránduló forgalom fogadására az elmúlt évben a munkásszállók férőhelyei, a nyári csúcsforgalomban pedig az egyetemi kollégiumok segítették a szállásprobléma megoldását. Az ellátást, a szórakozási lehetőségeket elemezve megállapította a tájékoztató, hogy az éttermekben nőtt az ételválaszték, javult a kiszolgálás, az élelmiszer-, a zöldség-, a gyümölcsellátás megfelelő volt. A tájjellegű ajándéktárgyellátás — éppúgy, mint országosan — visszatérő probléma. A megye idegenforgalmi vonzerejét növelték a különböző rendezvények, így a hajdúsági farsang, a hortobágyi nemzetközi lovasnapok, a Bartók Béla nemzetközi kórusverseny, s a debreceni virágkarnevál. Az egyéb szolgáltatások helyzetének kapcsán felvetette az Idegenforgalmi Hivatal vezetője, hogy kevés a városban a benzinkút, különösen a 33-as és 35-ös utak Debrecenbe beérkező szakaszánál lenne szükség egy-egy benzinkútra. Az 1974—75-ös évek legfontosabb feladatait ismertette ezt követően a tájékoztató. A jobb ellátás érdekében az Erzsébet utcán önkiszolgáló étterem és eszpresszó épül, új étterem-eszpresszó létesül a Dobozi-lakótelepen is, megkezdik az Aranybika szálloda új szárnyának építését és a régi szárny korszerűsítését, öt italboltot alakítanak át a városban konyhával rendelkező vendéglővé, s korszerűsítik a Hungária éttermet és eszpresszót. Az Idegenforgalmi Hivatal a debreceni kempingben növeli a sátorhelyek számát, május végéig új mosdót építenek, a Főnix szálló minden szobáját ellátják az idén hideg-meleg vizes mosdófülkével, s készítik az új kemping beruházási tervét. Megjelent a Debrecen útikönyv harmadik kiadásai a jobb propaganda érdekében, s májusra várható az útikönyv német, júniusra pedig az orosz nyelvű fordítása. Ötödik napirendi pontként dr. Salga Mihály egészségügyi osztályvezető-helyettes adott tájékoztató jelentést a végrehajtó bizottságnak a tbc elleni küzdelem elmúlt évi munkatervének végrehajtásáról, majd hatodik napirendi pontként a Finommechanikai Vállalat munkájáról tájékoztatta a végrehajtó bizottságot Vajda János, a vállalat igazgatója. A végrehajtó bizottság ülése különfélék tárgyalásával ért véget. A nagyvállalatok „összesenje” (3. oldal) Mai számunkban: Ismét lesz bábszínház Debrecenben (4. oldal) Község a város mellett (5. oldal) Tovább fejlődött a szövetkezeti versenymozgalom A mezőgazdasági szövetkezetek munkaversenyét értékelte a MÉM vezetőinek értekezlete A MÉM vezetőinek értekezlete kedden dr. Dimény Imre miniszter elnökletével, dr. Nyíri Béla TOT-elnökhelyettes, és dr. Kovács Sándor SZÖVOSZ-elnökhelyettes részvételével értékelte a mezőgazdasági szövetkezetek munkaversenyének eredményeit. Megállapították, hogy 1973-ban a versenymozgalom tovább fejlődött. Segítette a gazdálkodás hatékonyságának növelését, s ez a törekvés összhangban volt a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel is. Számos termelő üzem — az országos célkitűzéseknek megfelelően — növelte a burgonya, zöldség és cukorrépa termőterületét és fejlesztette az állattenyésztést. A miniszteri értekezlet a TOT, illetve a SZÖVOSZ elnökségének javaslatára 223 tsz-nek, két halászati tsz-nek, 12 mezőgazdasági szakszövetkezetnek — összesen 237 szövetkezetnek —, a „Kiváló Szövetkezet" kitüntetést, 22 szövetkezeti társulásnak — közöttük két mezőgazdasági termékértékesítő szövetkezeti közös vállalatnak — a „Kiváló Szövetkezeti Társulás” kitüntetést ítélte oda. A kitüntetéseket májusban ünnepi nagygyűléseken adják át. (MTI) Kevés volt az eső Jó ütemben halad a vetés Javítottak-e a mezőgazdaság helyzetén a húsvéti esőzések? — az MTI munkatársának erre a kérdésére Lukács Béla MÉM főosztályvezető-helyettes elmondotta: sajnos alapvető változás nem történt. Ahol esett, ott is csupán két-három-négy millimérternyi csapadékot mértek általában. Ez azonban korántsem bizonyult elegendőnek, tehát az április közepi esőzés a talaj normális nedvességtartalmát korántsem adta vissza. Ráadásul a levegő a sok évi átlaghoz képest lényegesen jobban lehűlt. Azt, hogy a talaj menti fagyok okoztak-e kárt a zsenge növényekben, gyümölcsösökben és szőlőskertekben — egyelőre még nem lehet eldönteni, körülbelül egy hét múlva tudnak a szakemberek választ adni az esetleges károk mértékére. Az őszi gabonák állapota egyelőre kielégítő, a jó vagy a közepes vízgazdálkodású talajokon a növények még szépen díszlenek. A roszszabb vízháztartású talajokon azonban már mutatkoznak a hónapok óta tartó szárazság jelei. A kora tavaszi növényeknek csak egy része kelt ki, a március végén, április elején elvetett növényi kultúrák a száraz talajban nem keltek életre, jobbik esetben is csak egyenetlenre, foltosra sikerült a vetés. Ezek a növények is várják az esőt. Országszerte jó ütemben halad a vetés, a száraz időjárás lehetővé teszi a folyamatos munkát. A cukorrépa vetésével néhány napon belül mindenhol elkészülnek. A napraforgó-termesztésre kijelölt terület több mint felén van már a földben a mag. Idén 13-15 ezer hektárra szóját szánnak a gazdaságok, a magas fehérjetartalmú növény vetésének 40 százalékával készültek el. Jól halad a zöldségfélék magjának vetése, illetve a palánták kiültetése, ezzel a munkával országosan 40-50 százalékos arányban készültek el. A legnagyobb munkát ezekben a napokban a kukorica vetése adja, a fontos takarmánynövény vetésének 20-25 százalékával készültek eddig el; a legelőbbre az alföldi vidékeken tartanak, itt a terület egyharmadán már végighúztak a vetőgépek. (MTI) 120 ország diákszervezetének küldtek meghívót SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A NEMZETKÖZI DIÁKSZÖVETSÉG BUDAPESTI KONGRESSZUSÁRÓL Május 7—14. között Budapesten tartja XI. kongresszusát a Nemzetközi Diákszövetség. A világ 88 nemzeti diákszövetségét tömörítő ifjúsági szervezet közelgő nagyszabású rendezvényéről tájékoztatták a sajtó képviselőit kedden a budapesti Ifjúsági szállóban. Abbawy Labeed, a szövetség iraki alelnöke a kongresszus jelentőségéről szólva egyebek közt elmondotta, hogy ezt a rendezvényt az NDSZ vezetői a nemzetközi diákmozgalom egyik legjelentősebb eseményének tartják. A kongresszus — mint mondotta — híven tükrözi majd a világ diákjainak az imperializmus elleni harcát, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmét. Fontos hangsúlyt kap a kongreszszus keretei között a fejlődő országok diákjainak küzdelme éppúgy, mint a diákság egységes fellépése az oktatás demokratizmusának és reformjának megteremtéséért. Ez a kongresszus már egyértelműen aláhúzza, hogy a diákság problémáinak megoldása elválaszthatatlan a társadalom problémáinak megoldásától. A kongresszus részvevői ezért minden olyan témát megvitatnak, amely a diákokat érinti. Értékelik az NDSZ szerepét, és meghatározzák feladatait a nemzetközi diákszolidaritás fokozásában, a chilei, az arab, valamint az indokínai népekkel és diákszervezeteikkel való együttműködés fejlesztésében. Kiemelt hangsúlyt kap a kongresszuson a diákszövetségnek,, az oktatás demokratizálásában és reformjában betöltött szerepe, valamint a diákturizmus, a szabadidő, a sport és a diáküdültetés kérdései. Az NDSZ 1971-ben Pozsonyban megrendezett X. kongresszusa óta eltelt időszak munkájáról szólva a szövetség alelnöke kifejtette: most, a XI. kongresszus küszöbén elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az NDSZ Pozsonyban elfogadott irányelvei helyesek voltak. Ez jut kifejezésre egyebek között a szövetség által szervezett nemzetközi szolidaritási akciók sikereiben. Világszerte diákok tízezrei csatlakoznak ezekhez a megmozdulásokhoz, ami azt is bizonyítja, hogy az utóbbi években különösen megnőtt a szervezet tekintélye és befolyása anemzeti diákszervezetek között. A budapesti kongresszuson már csaknem 100 olyan diákszervezet is képviselteti magát, amely még nem tagja az NDSZ-nek, de akcióiban egyre gyakrabban és mind nagyobb aktivitással vesz részt. Fokozzák a budapesti rendezvény jelentőségét a világpolitikában észlelhető kedvező tendenciák is. Világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap a legkülönbözőbb népek béke utáni vágya, s mind nagyobb méreteket ölt a leszerelésért folytatott küzdelem. Ebben a kedvező politikai légkörben a világ diákjai még többet tehetnek rászorult társaik jogainak kivívásáért. A sajtótájékoztatón Kovács László, a kongresszus magyar előkészítő bizottságának titkára arról beszélt, hogyan és milyen összhangban áll ez a rendezvény a hazaiifjúság nevelésével. A politikai előkészületeken kívül valamennyi egyetem, főiskola hallgatóinak és diákságunk minden rétegének figyelmét felhívják a kongresszus fontosságára, jelentőségére. Az elkövetkező napokban kiállításokon, rendezvényeken és előadásokon mutatják be a nemzetközi diákmozgalom fejlődését, a nemzetközi diákmozgalom céljai és a munkásosztály nemzetközi méretű harca közötti szoros összefüggést. Ennek keretében külön szerepet szánnak április 24-e — az ifjúság nemzetközi, szolidaritásának napja — rendezvényeinek és a hagyományos békehónap eseményeinek. A kongresszusra, mint elmondották, 120 ország különböző diákszervezeteinek küldtek meghívókat, meghívtak több mint 30 regionális és egyetemi diákszervezetet, meghívókat küldtek egyes államfőknek, politikai pártok vezetőinek, az ENSZ, az UNESCO és VAZ afrikai egységszervezet vezetőinek. (MTI)