Hajdú-Bihari Napló, 1974. április (31. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-16 / 87. szám

­ A béke és barátság hónapja A Napló szombati számában beszámoltunk már arról, hogy a fasizmus felett aratott győze­lem napján béke és barátság hónap kezdődik hazánkban. Az idei rendezvénysorozat jelentő­ségét növeli, hogy ugyanebben az időszakban kerül sor a ma­gyar békemozgalom megalaku­lásának 25. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeikre is. Békemozgalmunk alapvető tényezője a népek közötti szo­lidaritás, a barátság és összefo­gás. Ez az egyetlen lehetőség az emberiség közös kérdéseinek megoldására, az igazságos és tartós béke megteremtésére, a termonukleáris katasztrófa el­hárítására. Részvételünk a világot átfo­gó békemozgalomban nemzet­közi tényező is, hiszen eredmé­nyeink a haladást és a békét erősítik. A szocializmus építésé­ben elért eredményeink kedve­zően befolyásolják a békéért, a társadalmi haladásért folytatott nemzetközi harcot is. Éppen ezért a felszabadulásunk közel­gő 30. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny is jó al­kalmat teremt arra, hogy né­pünk legjobb tudásával járul­jon hozzá hazánk felvirágozta­tásához, a béke erőinek gya­rapításához. A béke és barátság hónap rendezvényeit az Országos Bé­ketanács és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa irányít­ja, a helyi társadalmi szervek hatékony közreműködésével. Országszerte csoportos beszélge­tések, vitaestek, klubdélutánok zajlanak le a békéről, szere­pünkről, tennivalóinkról a bé­kemozgalomban. Ezeken részt vesznek a hazánkba érkező külföldi békedelegációk is. Az ünnepélyes megnyitóra a fa­sizmus felett aratott győzelem 29. évfordulójának előestéjén, május 8-án kerül sor Budapes­ten. Az Országos Béketanács tart ülést, majd a Magyar— Szovjet Baráti Társaság ünnepi műsoros estet rendez a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban magyar és szovjet művé­szek közreműködésével. Május első felében ország­szerte barátsági gyűlésekre, kulturális rendezvényekre ke­rül sor. Ezeken részt vesznek a Nemzetközi Diákszövetség bu­dapesti kongresszusának kép­viselői is. Rendkívül sokrétűnek ígérke­zik a békehónap eseménysoro­zata. A béke gyermekszem­mel címmel gyermekrajzpályá­­zatot hirdetnek. Az úttörőszö­vetség találkozókat szervez a békemozgalom veteránjaival. Párbeszéd Moszkvában címmel dokumentumfilmet vetítenek a békeerők moszkvai világ­­kongresszusáról. A békemozga­lom negyedszázados jubileuma alkalmából pedig képes kiad­ványt jelentet meg az Országos Béketanács. Jelentős nemzetközi évfor­dulókról is megemlékeznek or­szágszerte a békehónap során. Június 6-án a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány megalakulásának, június 10-én pedig Lidice lerombolá­sának lesz évfordulója. A béke és barátság rendez­vénysorozat záróeseménye a június 18-i budapesti békenagy­gyűlés lesz. ^aststool/y-A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján — az országgyűlést 1974. április 24. napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívta. Elő­reláthatólag az ülésszak napirendjére kerül a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a külügyminiszter beszámolója időszerű nemzetközi kérdésekről. (MTI) Újabb munkafelajánlások a XI. pártkongresszus tiszteletére A szocialista munkabrigádok kez­deményezőkészségének­ és össze­fogásának erejét tanúsította pénte­ken a XI. pártkongresszusnak és a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére tett két újabb vállalati felajánlás is. A Kossuth Nyomda szocialista brigádvezetőinek pénteki tanácsko­zásán a párt művelődési politiká­jának megvalósításához, a szocialis­ta kultúra széles körű terjesztésé­hez, megismertetéséhez nyújtható erőfeszítésekről, felajánlásokról tárgyaltak. A párt politikája iránti egyetértésük jutott kifejezésre ab­ban a munkafelajánlásban, amely szerint a marxista-leninista elmé­leti munkák és egyéb politikai ki­adványok nyomdai átfutási idejét 30 százalékkal csökkentik, s így ál­talában a szokásosnál két hónappal hamarabb kerülnek e könyvek az olvasók kezébe. A „Szocialista Munka Műhelye” címmel 11-szer kitüntetett könyvkötészet szocia­lista brigádjai és dolgozói az üzem­­szervezés fejlesztésével, s újabb gé­pek felállításának meggyorsításával a havonta bekötött könyvek pél­dányszámát tíz százalékkal, össze­sen félmillióra növelik. A nyomda gazdasági és műszaki vezetői pedig a DH-munkarendszer feltételeinek mintegy fél évvel korábbi megte­remtésével, a fejlesztési beruházá­sok meggyorsításával járulnak hoz­zá a munkabrigádok felajánlásai­nak megalapozásához. A Távközlési Kutató Intézetben a híradás-technikai ipar gyármány­­fejlesztését, a termékstruktúra kor­szerűsítését segítő munkafelajánlás volt a szocialista brigádvezetők ta­nácskozásának központi témája. Az idén ugyanis mintegy 20 százalék­kal növekedett az iparág üzemeitől kapott fejlesztési megbízások vo­lumene, s így csak a szocialista bri­gádok társadalmi összefogásával, tervükön felüli munkákkal teljesít­hetik ebben az évben ezeket a fel­adatokat. Segítséget nyújtanak az intézet szocialista brigádjai az ipar­ág exportjához is. Harminc szocia­lista brigád fogott össze, hogy több hónappal csökkentse a Szovjet­unió és India mikrohullámú láncá­hoz szükséges rádióelektronikai be­rendezések és automatikák gyártási idejét. A többletmunka-felajánlá­sok értéke meghaladja a tízmillió forintot. (MTI) 1976 végére felépül az északnyugati városrész Megfiatalodik a debreceni Vén­kert. Északnyugati városrész néven a következő években három és fél­ezer, egészen pontosan 3473 laká­sos új lakónegyed bontakozik ki a földből a Hámán Kató út, Dózsa György út, Mester utca és Böször­ményi út határolta területen. A la­kónegyed az Újkerti lakótelephez, illetve a városközponthoz a leendő Hámán Kató úti aluljárón keresztül csatlakozik. Ezzel párhuzamosan egy gyalogút-rendszert is kiépíte­nek. A vénkerti lakótelep lakóházai házgyári elemekből épülnek. Tíz­emeletes épületekben öt híján há­romezer, négyemeletesekben pedig 478 új lakást adnak át itt a rendel­tetésének. Köztük 160 minigarzon is felépül, így tehát a Dobozi lakó­telep tíz minigarzonja után össze­sen már 260 ilyen kislakás lesz Debrecenben. Az idei év végéig 495, 1975-ben pedig 2000 lakást adnak át a Haj­dú megyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozói a Vénkertben. Az építkezést 1976 végén fejezik be. Az első ütemben 2090 lakást épí­tenek fel. Ekkor kerül sor a kör­zeti, illetve gyermekorvosi rendelő, a gyógyszertár, az uszodával is ren­delkező 16 tantermes iskola, a 120 személyes óvoda és a 200 apróságot fogadó bölcsőde kivitelezésére. Az élelmiszerüzletek alapterülete ösz­­szesen 400 négyzetméter lesz, a mi­­nigarzon-épület földszintjén pedig eszpresszót rendeznek be. Az épü­letek alatti garázsokban 150, a parkolókon pedig majdnem 800 személygépkocsi részére lesz hely. Ekkor épül fel a hőközpont, a nyomásfokozó, a gáznyomás­szabályozó, de természetesen köz­műhálózatot, trafóházakat, utakat és járdákat is építenek. A háztöm­bök között tízezer négyzetméternyi alapterületű park- és játszótérrend­szert is kialakítanak. A második ütemben további 1383 házgyári lakás felépítésére kerül sor. Újabb 120 személyes óvodát és 200 személyes bölcsődét rendeznek be, az iskolát pedig 8 tanteremmel bővítik. A második ütem során 2500 négyzetméter alapterületű központi üzletházat kap az új Vénkert, amelyben ABC-áruházat, ruházati boltot, Gelka-szervizt, fodrászüzle­tet, Patyolat-szalont,, vegyesipar­­cikk-boltot és éttermet is berendez­nek. Befejezik a közműhálózat, az utak, a járdák és a parkolók kiala­kítását. Az első ütem építkezései a tava­lyi év végén kezdődtek meg. Az építkezés teljes befejezését 1976-ra tervezik. Vízgazdálkodás, öntözés (3. oldal) Mi lesz a debreceni piaccal „Mi volt ez, sakkverseny?” (5. oldal) Népesedéspolitika a gya­korlatban Mai számunkban: 1i. oldal) (9—12. oldal) Korunk problémái a világfórum napirendjén PUJA FRIGYES BESZÉDE AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKÁN NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának péntek délutáni — kö­zép-európai idő szerint késő esti — ülése a­ perui küldöttség vezetőjé­nek felszólalásával kezdődött. Ez­után Puja Frigyes, hazánk külügy­minisztere mondotta el beszédét. Az alábiakban közöljük a beszéd rövidített változatát. * * * Puja Frigyes külügyminiszter a Magyar Népköztársaság kormánya nevében egyetértését fejezte ki az­zal, hogy korunk égető problémái­ként a világfórum napirendjére tűzték a gazdasági fejlődés és a nyersanyag-kereskedelem problé­máit, valamint a nemzetközi gazda­sági és pénzügyi kapcsolatok rend­szerében felmerült kérdéseket, ame­lyek különös súllyal esnek latba a fejlődő országok vonatkozásában. — Úgy véljük — folytatta a ma­gyar külügyminiszter —, hogy a na­pirenden szereplő kérdések megol­dásában kedvező körülményeket biztosítanak a nemzetközi helyzet­ben az utóbbi években bekövetke­zett kedvező változások. A békés egymás mellett élés politikájának eredményeként az enyhülés — né­hány területet kivéve — általános­sá vált. A nagyhatalmak — elsősor­ban a Szovjetunió és az Egyesült Államok — tárgyalásai, számos nagyjelentőségű szerződés aláírása és életbeléptetése, az európai prob­lémák rendezése, a biztonsági érte­kezlet előkészítése, a vietnami fegy­verszünet, a közel-keleti rendezés irányába tett lépések bizakodással töltik el a népeket. Ugyanakkor, amikor az ENSZ közgyűlésének fó­rumán a nyersanyagok és a gazda­sági fejlődés kérdéseinek megoldá­sát tanulmányozzuk — hangsúlyoz­ta Puja Frigyes —, egyetlen pilla­natra sem téveszthetjük szem elől, hogy a problémákat csakis az eny­hülés megerősítése és visszafordít­hatatlanná tétele alapján oldhatjuk meg. Emlékeztetve arra, hogy a fejlő­dő országok viszonylagos elmara­dottsága az utóbbi években nem csökkent, hanem növekedett, a ma­gyar külügyminiszter ezt mondot­ta: „Megrendítő, hogy a fejlődő or­szágokban az egy lakosra eső mező­­gazdasági termelés nem nő, az éh­ínség az emberek millióinak min­dennapi problémája, járványok pusztítanak, terjednek a betegségek, széles körű a kulturális elmaradott­ság.” „A magyar nép — folytatta — ezeket a problémákat nagyon jól megérti, mert ismeri saját tapasz­talataiból. Magyarország még nem is olyan régen ugyancsak elmara­dott ország volt, s 30—35 esztendő­vel ezelőtt a hárommillió koldus országának nevezték, utalva arra, hogy mintegy kilencmillió lakosá­ból hárommillió embernek nem volt biztosított megélhetése, máról hol­napra tengődött, nyomorgott.” Utalt arra, hogy a magyar nép a minap ünnepelte huszonkilencedik évfor­dulóját annak, hogy a szovjet had­sereg felszabadította a hitleri zsar­nokság alól, s saját útján elindulva, megszabadult a külföldi monopóliu­mok befolyásától. Emlékeztetett rá, hogy az imperialista körök érdeké­ben tevékenykedők hatalmának megdöntésével a magyar néphata­lom mélyreható gazdasági és szo­ciális átalakulást valósított meg. „Korábban Magyarország az im­perialista hatalmak játékszere volt, az imperialista monopóliumok sza­bad vadászterülete. Ennek egyszer s mindenkorra véget vetettünk. Csak úgy tudtuk ezt elérni, csak úgy voltunk képesek az imperia­lista hatalmak beavatkozását és ak­namunkáját elhárítani, hogy a szo­cialista országokra, mindenekelőtt nagy barátunkra és szövetségesünk­ (Folytatás a 2. oldalon)

Next