Hajdú-Bihari Napló, 1974. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

HAJDÚ-BIHARI Világ prolttársai­ egyesül­etek! . ^ S jjfk­t Ék­1­ ÉVFOLYAM ^ 2500 SZÁM ||||| | ^ V 1 | ^ I­STM : 80 FILLÉR IÉ| 1974. XI. 1., !ff| ^ ^ rtNTEK 4||| A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNA­K T­­APJA Félmillió fiatal A KISZ KB szerdai tanácsko­zásán hangzott el az alábbi megállapítás: Az oktatás külön­böző fórumain, előadásain, eszmecseréin évente csaknem félmillió fiatal ismerkedett a marxizmus-leninizmus alap­jaival, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetével, pártunk politikájának idősze­rű kérdéseivel. A felmérés or­szágos érvényéhez aligha szük­séges kommentár, az imponáló nagyságrend azonban mégis ar­ra biztat, hogy az összefüggé­sek motívumait és tartalmi gazdagságát is kitapintsuk. Már csak azért is, mert fiatalokról van szó, s mindaz, ami e kor­osztály munkájával, minden­napjaival van összefüggésben izgalmas, és társadalmunk egészét érinti. Az, hogy fiataljaink minden­napjai és a tanulás szorosan összefüggenek természetes. Természetes ilyenformán az is, hogy politikai érdeklődésük hallatlanul intenzív, természe­tes, hogy tájékozódnak a világ dolgaiban. Azonban, ami e természetességet mégis kieme­li az általánosságok ritmusá­ból, az az előbbi idézet lényegét magyarázza. Mert az, hogy félmillió fiatal ismerkedik év­ről évre a marxizmus—leniniz­mus alapjaival, hogy elméleti és politikai tudásukat állandóan gyarapítják, az általánosan is és konkrétan is sok mindent ki­fejez. Kifejezi a KISZ-nek, mint szervezetnek az aktivitá­sát, s kifejezi a fiataloknak, mint a KISZ-t alkotó egyének­nek az igényét, érdeklődését. S méghozzá harmonikus ösz­­szefüggésben, hiszen végül is dialektikus az inspiráció. A KISZ-nek ugyanis, mint szervezetnek mindenképpen ismernie kell a tagság belső hangoltságát. Tehát az érdek­lődés irányát, hogy azt aztán a maga sajátságos eszközeivel tartalmilag is táplálja, sőt egyre nagyobb távlatokba is emelje. A másik oldalról vi­szont, tehát a tagság részéről állandóan jönnek a jelzések, az elvárások mintegy jelezve és igényelve is, azokat a formákat és módozatokat, amelyek az ő életkori sajátosságuknak meg­felelnek. S a kettő találkozásá­nak a minősége végül is olyan összhangot biztosíthat, amely az ifjúsági munka leglényege­sebb gyakorlata lehet. A fiatalság természetszerűleg vonzódik az újhoz, a korszerű­­höz. S mi lehetne korszerűbb éppen a gondolkodás kiművelé­sében, mint a marxizmus—le­ninizmus elsajátítása, magas­szintű megismerése. Már­pedig, ha a világ megismerésének minél mélyebb rétegeibe aka­runk behatolni, az alapoknál kell kezdenünk, jó és szilárd bázist kell teremtenünk a tar­tóoszlopok emeléséhez. S ez az alap csakis a marxista-leni­nista világnézet lehet. A KISZ KB megállapítása szerint fiataljaink óriási töme­gei ismerkednek a kor legfon­tosabb tudományával. A világ­nézettel, a politikával. S nem­csak az iskolai oktatás keretein belül, hanem különböző fóru­mokon, tanfolyamokon, össze­jöveteleken. Belső igény, ön­kéntes érdeklődés készteti őket eszmecserére, mintegy átérezve a küldetés fontosságát, ame­lyet nekik kell valóra válta­niuk. Társadalmi méretekben, szocialista célkitűzéseinknek megfelelően. Rendelet a társadalmi munkáról ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS Csütörtökön Debrecenben ülést tartott a Hajdú-Bihar megyei Ta­nács. A tanács ülésén részt vett dr. Nagy Sándor, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője is. Először dr. Ambrus István, a ta­nács elnöke tett jelentést a leg­utóbbi tanácsülés óta hozott végre­hajtó bizottsági döntésekről és a lejárt határidejű határozatok vég­rehajtásáról. A megye vízgazdálkodásáról, a környezetvédelemről és az árvízvé­delmi tervek időarányos végrehaj­tásáról dr. Angyal László, az épí­tési, közlekedési és vízügyi osztály vezetője, Jakab Tamás, a mező­­gazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője és Papp Ferenc, a Tiszán­túli Vízügyi Igazgatóság vezetője számolt be a tanács előtt. Papp Ferenc ismertette megyénk folyói­nak pillanatnyi helyzetét is, s a ta­nácstagok megnyugvással vették tudomásul, hogy a Tisza, a Beret­­­tyó és a Körös vidékén, amennyi­ben a következő napokban a víz­gyűjtő területen rendkívül nagy esőzés nem lesz, veszélytől nem kell tartani. A Tisza apadása már Polgár környékén is tapasztalható. A napirend tárgyalásán részt vett dr. Koltai József, az Országos Víz­ügyi Hivatal osztályvezetője és dr. Kasza Béla, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese is­ A felszó­laló tanácstagok és vendégek fő­ként a községek vezetékesvíz-ellá­­tásával, az öntözéssel, a természe­tes vizeknek a környezetvédelem érdekében való hasznosításával foglalkoztak. Dr. Kovács Gábor megyei fő­ügyész a megye törvényességi hely­zetéről tájékoztatta a tanácsot. A vitában legtöbb szó a termelőszö­vetkezetek törvényességi helyzeté­ről esett, s a felszólalók annak a fontosságát hangsúlyozták, hogy a szövetkezeti vezetőségek és a helyi tanácsok egyaránt tartsák fontos kötelességüknek a szabálytalansá­gok időben történő megelőzését, s ez vonatkozik a gazdasági és társa­dalmi élet minden más területére is. A vitában felszólalt dr. Lévai Tibor, a Legfőbb Ügyészség főosz­tályvezetője, aki többek között fel­hívta a figyelmet az alkoholizmus elleni küzdelemben a tanácsokra váró feladatokra és a rendelkezé­sükre álló lehetőségekre. A Hajdú-Bihar megyei Tanács — dr. Kolozsvári Lajos vb-titkár elő­terjesztése alapján — rendeletet hozott a társadalmi munkára vo­natkozóan. Az eddig érvényben le­vő tanácsi rendeletet 1959-ben al­kották, s a társadalmi munka az­óta nemcsak összegének nagyságá­ban változott megyénkben — a múlt évben meghaladta a 130 mil­lió forintot —, hanem az aktuális város- és községpolitikai felada­tokkal kapcsolatban jellegében is történt változás. Ez tette indokolttá az új tanácsi rendelet meghozata­lát. A társadalmi munkáról szóló rendelet értelmében a társadalmi munka célja a lakosság életkörül­ményeinek javítása, a települések kulturáltabbá, szebbé tétele, az anyagi és szellemi értékek megóvá­sa, gyarapítása, a közösségi szem­lélet és a közösségi aktivitás növe­lése. A fejlesztési célokat a lakos­ság és a nem tanácsi gazdálkodási szervek önkéntes pénzbeli hozzá­járulással is segíthetik, ez külön értékelendő társadalmi hozzájáru­lás, de az egy lakosra jutó társa­dalmi munka értékébe nem szá­mítható bele. A településfejlesztést szolgáló társadalmimunka-akciókat a tanácsok és a Hazafias Népfront bizottságai szervezik. A társadalmi munka szervezésében és végzésé­ben kimagasló eredményt elért személyeket a „Közösségi Mun­káért”, illetve a „Társadalmi Mun­káért” kitüntető jelvénnyel, a kö­­zületeket pedig elismerő oklevéllel lehet jutalmazni. A tanácsrendelet hatálya a város sajátosságai miatt Debrecenre nem terjed ki. Dr. Kolozsvári Lajos tett előter­jesztést a tanács szervezeti és mű­ködési szabályzatának módosításá­ra, ennek alapján a megyei tanács megszüntette a „művelődésügyi, if­júságpolitikai, testnevelési és sport­­bizottságot”, s egyidejűleg a létre­hozta a „közművelődési bizottsá­got”, valamint az „oktatási, ifjúság­­politikai és sportbizottságot”. Ezt a változtatást az MSZMP KB műve­lődési határozatának végrehajtásá­ból adódó feladatok tették szüksé­gessé. A megyei tanács megválasz­tja az új bizottságok elnökeit és tagjait. Az egészségügyi és szociálpoliti­kai bizottság tevékenységéről és munkatervi feladatainak végrehaj­tásáról dr. Forgács Andor, a bizott­ság elnöke számolt be a megyei ta­nácsnak. A különfélék tárgyalása során Jakab Tamás tájékoztatta a tanács tagjait a mezőgazdasági munkák állásáról. Tanácstagi interpelláció után a megyei tanács ülése dr. Ambrus István zárszavával ért véget. „Neveljük a fiatalokat a családi életre" A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS NŐBIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Mit tehetnek a népfrontmozga­lom országszerte működő nőbizott­ságai azért, hogy a népesedéspoli­tikai határozat szellemében megfe­lelően történjék az ifjúság felké­szítése, nevelése a családi életre — ezt a témát tárgyalta meg csütör­tökön a Hazafias Népfront orszá­gos nőbizottsága. Elemző vélemény­­csere bontakozott ki Gál Erzsébet főiskolai adjunktusnak, a HNF-nél működő pedagógiai munkacsoport vezetőjének referátuma alapján. Az a kollektív vélemény alakult ki a tanácskozáson, hogy a népe­sedéspolitikai határozat végrehaj­tását egyidejűleg többféle eszköz­zel kell szolgálni: anyagiakkal, közegészségügyi intézkedésekkel, erkölcsileg és a tudatformálás, a nevelés eszközeivel. A népfront­mozgalom nőbizottságai — sajátos eszközeikkel — elsősorban a tudat­formálásból, a nevelőmunkából ve­hetik, veszik ki részüket. Többen hangsúlyozták: a nép­fronttevékenység különösen abban segíthet hasznosan, hogy a fiatalok körében ne legyen közömbösség a családi élet témái iránt „oldódja­nak” az olyan megrögződött, nem kívánatos hagyományok, mint a ne­mi felvilágosítással kapcsolatos szé­­gyenlősség, a tartózkodás a család­alapítási kérdések felvetésétől. A családról alkotott hagyományos kép jó értelemben vett átformálásáról is szó van, a népfront nőaktivistái­nak is nemes feladatuk lehet a szocialista családmodell népszerűsí­tése, a többgyermekes család esz­ményképének propagálása. A napi­rendre került témákról rövidesen ismeretterjesztő kiadványokat, könyvecskéket ad közre a népfront. (MTI) Mai számunkban: Interjú az őszi munkákról Tóth Imrével, a megyei tanács elnökhelyettesével (3. oldal) A debreceni jubileumi óvodában (i. oldal) Módszervásár ’74 Diákok fóruma (1. oldal) Kádár János fogadta a Német Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára csütör­tökön a Központi Bizottság székhá­zában fogadta a Német Kommunista Párt küldöttségét. A delegációt Her­bert Mies, a párt elnöke vezette, tagjai: Hermann Gautier, a párt al­elnöke, Ellen Weber, a vezetőség tagja és Heinz Mühlhaus, az elnök­ség irodájának vezetője. A szívé­lyes, elvtársi légkörű találkozón je­len volt Pullai Árpád, a KB titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. (MTI) Belorusz vendégek érkeztek Debrecenbe Csütörtökön, a késő esti órákban Komszomol barátsági különvonat érkezett Debrecenbe, a Nagyállo­­másra. A különvonattal 350 fiatal érkezett Belorusziából. A csoport tagjai Beloruszia kiváló mezőgaz­dasági dolgozói, s közöttük van a Komszomol legmagasabb művésze­ti kitüntetésével, az Októberi For­radalom Magilevszkij Érdemrend­del kitüntetett belorusz Romantika Együttes közel száz tagja. A Komszomol barátsági különvo­nat utasait megérkezésük után Bán­sági Csaba, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Debrecen váro­si Bizottságának első titkára fo­gadta. A belorusz fiatalok három napot töltenek Hajdú-Biharban. Megismerkednek Debrecen neveze­tességeivel, megkoszorúzzák a Pe­tőfi téri szovjet repülős emlékmű­vet, majd Hajdúszoboszlóra kirán­dulnak. Hajdú-Biharból Budapest­re megy majd a Komszomol barát­sági különvonat. Békevonat indult a Szovjetunióba A Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottsága, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Hajdú- Bihar megyei Bizottsága, valamint az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében békevonat in­dult tegnap, csütörtökön, a késő es­ti­­ órákban a Szovjetunióba. A vo­naton Jánószki Mihálynénak, a Ha­zafias Népfront Hajdú-Bihar me­gyei elnöksége tagjának vezetésével 330 hajdú-bihari dolgozó utazik Moszkvába és Leningrádba, hogy ismerkedjenek a szovjet emberek életével, s az említett városokkal. A békevonat utasai Leningrádban részt vesznek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmének 57. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, majd visszautaznak Moszkvába. A békevonattal a Szovjetunióba utazott csoportot csütörtökön este a debreceni nagyállomáson dr. Al­­berth Béláné, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára, Bartha István, a KISZ Haj­dú-Bihar megyei Bizottságának első titkára és Fülöp János, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának osztályvezetője búcsúztatta. A me­gyei népfrontbizottság nevében dr. Sütő Sándor alelnök kívánt élmé­nyekben gazdag utat a békevonat résztvevőinek. A MÚOSZ közgyűlése Csütörtökön a Budapesti Pártbi­zottság Oktatási Igazgatóságának épületében megkezdődött a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsé­gének kétnapos közgyűlése. Az el­nökségben foglalt helyet Győri Im­re, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Grósz Károly, az MSZMP KB ágit. prop. osztályának vezetője, Várkonyi Péter államtit­kár, a Kormány Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népsza­badság főszerkesztője, Barcs Sán­dor, a MUOSZ elnöke, Komját Irén, a MUOSZ alelnöke, Király András, a szövetség főtitkára, Kim­mel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezeté­nek főtitkára, Vass Imre, a Művé­szeti Szakszervezet Szövetségének főtitkára. Részt vett a tanácskozá­son Jiri Kubka, a Nemzetközi Új­ságíró Szervezet főtitkára és Oleg Zaglagyin, a NUSZ titkára. Barcs Sándor, a MÚOSZ elnöke, az MTI vezérigazgatója megnyitó­jában szólt arról, hogy az eltelt időszakban a magyar újságírók kül- és belpolitikai téren egyaránt jó munkát végeztek. Nagy segítséget jelentett, hogy a párt az újságírás fejlesztését, színvonalának emelé­sét mindenkor fontos politikai ügy­nek tekintette. A MUOSZ elnöke kegyelettel emlékezett meg az új­ságíró társadalom halottairól; a közgyűlés néma felállással adózott emléküknek. A szövetség választmánya a leg­utóbbi közgyűlés óta eltelt öt esz­tendő munkájáról írásos beszámolót készített, amely átfogó képet nyújt a bel- és külpolitikai újságírás helyzetéről. Megállapítja, hogy a sajtós a rádió, a televízió tevékeny­ségével sikeresen járult hozzá szo­cialista építőmunkánk eredményei­nek, hazánk nemzetközi tekinté­lyének növeléséhez, a magyar bel­politikai életet a valósághoz híven, sokrétűen, meggyőző erővel mutat­ta be, a külpolitikai tájékoztatás új formákkal gazdagodva, az esemé­nyek, a nemzetközi méretű osztály­harc alapjáról kiindulva, hűen tük­rözte az erőviszonyok változását. A beszámoló kitért az újságírók tár­sadalmi szervezetének szakosztá­lyi, oktatási, nemzetközi tevékeny­ségére is. Király András a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében ki­emelte: mindaz, amit az újságírás adhat, amivel gazdagíthatja társa­dalmi életünket , politikánkat szolgálja. A szocialista sajtó mun­kásainak pártos, elkötelezett embe­reknek kell lenniük. Legfőbb fel­adatuk, hogy a párt útmutatásait követve, a gyakorlati élet ismereté­ben hirdessék, magyarázzák politi­kánkat, formálják a közvéleményt, felhívják a figyelmet a pozitív je­lenségekre. Hangsúlyozottan szólt arról a felelősségről, amellyel az új­ságírók tartoznak pártunknak, egész népünknek, hazánknak. A továbbiakban Garam József, a szövetség ellenőrző bizottságának elnöke ismertette a bizottság jelen­tését a MUOSZ gazdálkodásáról, majd Eck Gyula, az etikai bizottság elnöke terjesztette a közgyűlés elé a bizottság jelentését. Gyurkó Géza, a MÚOSZ alelnöke beszámolt a szövetség alapszabályainak módosí­tására vonatkozó javaslatokról. Ezután megkezdődött a vita. A vitában Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is felszólalt. Ezt követően Jiri Kubica, a Nem­zetközi Újságíró Szervezet főtitkára a szervezet széles tábora nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. A közgyűlés pénteken folytatta munkáját. (MTI)

Next