Hajdú-Bihari Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
A Egységes akarat, közös cselekvés írta: SIKOLA GYÖRGY, a megyei pártbizottság első titkára z év végén, az új esztendő küszöbén számvetést szokás készíteni a munkáról, az elért eredményekről, a gondokról. Így van ez az egyén, a kisebb és a nagyobb közösségek, a társadalom életében egyaránt. Így volt eddig, és most sincs másképp. Sőt az 1974-es év mérlegének elkészítése jelentőségénél fogva talán túl is nő az egyszerű visszatekintésen. Az elmúlt év rendkívül fontos szakasz volt népünk alkotó munkájában, és jelentős állomás pártunk XI. kongresszusának előkészítésében. Valamennyiünk előtt ismeretes, hogy megyénk párttagsága nagy felelősséggel és aktivitással készül pártunk kongresszusára. E munkának fontos állomása volt a négyéves munka értékelése, a következtetések levonása, a jövő feladatainak meghatározása a beszámoló taggyűléseken. Megyénk több mint ezer alapszervezetében végezték el ezt a munkát. Talán úgy tűnik, hogy mindez a párttagság „belügye”. Természetesen van ilyen „belső” jellege is a munkának, de azt is magabiztosan mondhatjuk, hogy megyénkben a munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek nemcsak figyelői a kongresszusi készülődésnek, hanem aktív részesei is. A X. kongresszus feladatait a megye dolgozóinak többsége megértette, magává tette, aktív részvétellel támogatta és támogatja pártunk politikáját. Ezt a megállapítást támasztják alá többek közt azok a versenyvállalások, amelyeket megyénk dolgozói tettek a XI. kongresszus tiszteletére. Természetesen még korai lenne beszámolni a vállalások teljesítéséről, hiszen a verseny tovább folytatódik. De lezárult egy szakasza, amely az 1974. évi terv teljesítését, túlteljesítését, eredményeinek gazdagítását tűzte ki célul. Ennek hatása pedig már számokban is mérhető. Különösen jelentős a versenynek a termelés minőségi javítására, a jó munka fokozott erkölcsi és anyagi elismerésére irányuló hatása. A versenyformák gazdagítását jelenti a komplex brigádok szervezése és tevékenysége egy-egy célfeladat magas színvonalú megoldására. A kongresszusra való felkészülés aktivitást, jelentős eredményeket hozott az élet minden területén. Köszönet és elismerés illeti azokat a párttagokat és pártonkívülieket, akik szorgalmas munkájukkal hozzájárultak az elért sikerekhez. Az elmúlt évben tovább fejlődtek a megye termelési viszonyai. Az iparban és a mezőgazdaságban meghatározó szerepe van az állami tulajdonnak. A szövetkezeti tulajdon is jelentős helyet foglal el a megye gazdasági életében. A foglalkoztatottak 96,4 százaléka — közel 220 ezer fő — állami vállalatokban, intézményekben és szövetkezetekben dolgozik. A megyénkben a munkások száma elérte a 95 ezret. Jelentősen változott a munkásság területi elhelyezkedése. Az ipartelepítés hatására Debrecenen kívül új munkásbázisok alakultak ki Hajdúböszörményben, Berettyóújfaluban, Hajdúnánáson, és kialakulóban vannak még néhány nagyközségben. A munkások nagy felelősséggel vesznek részt munkahelyük feladatainak kimunkálásában, megoldásában. Jó kapcsolatuk van a közvetlen munkahelyi és vállalati vezetéssel, érzik munkájuk anyagi és erkölcsi megbecsülését. A megye szocialista úton fejlődő parasztságának politikai és társadalmi, gazdasági szerepe tovább erősödött. A termelőszövetkezetek szocialista jellege szilárdult, ami egyre jobban megváltoztatja a falu arculatát. Az értelmiség fontos szerepet tölt be a megye társadalmában, jelentős részt vállal a szocializmus építésében. A munkásosztály, a párt politikáját valósítja meg mindennapi tevékenységével; tehetségét, tudását alkotó légkörben bontakoztatja ki. A kisiparosok, a kiskereskedők és egyéb szabadfoglalkozásúak — bár a társadalmi termelésben szerepük nem meghatározó — tevékenységükkel, hasznos munkájukkal hozzájárulnak a lakosság igényeinek kielégítéséhez. Mindezek alapján megelégedéssel mondhatjuk, hogy tovább szilárdult a munkás-paraszt szövetség, szocialista rendszerünk politikai alapja. A szocialista nemzeti egység megvalósulását jól szolgálja a párt népfrontpolitikája: minden hazájához hű állampolgár részvétele a szocialista építőmunkában, a gazdasági és kulturális feladatok megoldásában. Megyénk dolgozóinak felelősségteljes, fegyelmezett munkájának eredménye, hogy 1974-ben gazdasági életünk kiegyensúlyozottan és arányosan fejlődött. Egy esztendő munkáját vizsgálva a legkézenfekvőbben a gazdasági eredményeket tehetjük mérlegre. A szocialista ipar dinamikusan fejlődött, s közel 10 százalékkal növekedett. A megye termelési szerkezetében tovább nőtt az ipar súlya. Megkezdte a termelést Berettyóújfaluban az ELZETT, Debrecenben a Taneszközök Gyára. A rekonstrukció során jelentősen növekedett a termelési kapacitás a Finomkötöttáru-gyár debreceni gyáregységében, megkezdődött az MGM rekonstrukciója, ez utóbbi — nagyságát tekintve — megyénk ipari beruházásai között a legjelentősebb. Nőtt az üzemek exporttevékenysége, s jelenleg az össztermelésnek mintegy 25 százalékát teszi ki. Igen jelentős a gazdálkodás hatékonyságának, a munkatermelékenység növekedésének üteme. Az elmúlt évben a termelésnövekedés mintegy 80 százalékának forrása a munka termelékenysége volt. A megye szocialista építőipara tervünknek megfelelően gyors ütemben fejlődött. A termelés mintegy 8 százalékkal haladja meg az 1973. évi szintet. Nemcsak az állami, hanem a szövetkezeti építőipar is jelentős szerepet vállalt feladataink végrehajtásában. Építőiparunk az utóbbi években a lakásépítési igényeket szinte fennakadás nélkül ki tudta elégíteni. Négy év alatt több mint kilencezer lakást adott át, évente átlagosan nyolcszázzal többet, mint az előző időszakban. Az átadott lakások fele házgyári. Egy-egy ilyen lakás kivitelezési ideje általában 4 nap, a hagyományosan építetteké pedig 47. Tehát egy helyett tizenkettőt lehet építeni ezzel a modern eljárással. Hajdú-Bihar megye jellegénél fogva jelentős részt vállal az ország mezőgazdasági termékekkel való ellátásában. Az állami gazdaságoknak élenjáró szerepük van a mezőgazdaság intenzív fejlesztésében, a korszerű termelési eljárások bevezetésében és elterjesztésében, a vállalatszerű gazdálkodásban. Valamennyi főbb termelési mutatóban meghaladják az országos szintet. Gazdaságilag tovább erősödtek, szilárd szocialista üzemekké váltak a termelőszövetkezetek is. Búzából az elmúlt évben hektáronként 35,6, kukoricából 51 mázsás terméseredményt értek el. Az országos méreteket meghaladó termeléshez nagymértékben hozzájárult az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek dolgozói szakmai hozzáértésének növekedése, az iparszerű termelési rendszerek elterjedése. Az új termelési és technológiai eljárások ipari és állami segítésének eredményeként az állami gazdaságokban a kukoricát száz, a cukorrépát 90 százalékban ebben a rendszerben termelik. A termelőszövetkezetek a cukorrépa felét, a kukorica egyharmadát termelik iparszerű eljárással. Jó ütemben halad megyénkben a sertés- és szarvasmarhaprogram végrehajtása is. Az év folyamán nőtt a zöldségfélék termelése is, de tudjuk, érezzük, hogy a lakosság ellátását nem tudtuk megfelelően biztosítani. Ezért itt még sok pótolnivalónk van. Összességében úgy jellemezhetjük megyénk gazdasági helyzetét az elmúlt esztendőben, hogy az ipari termelés korszerűsödött, a hatékonyabb gazdálkodás fejlődött, nagyobb felelősséggel dolgoztak a munkások valamenynyi üzemben. A mezőgazdaságban az iparszerű termelési rendszerek elterjedése révén sikerült elérni, hogy az időjárástól való függés nagymértékben csökkent, s a becsületesen végzett emberi munka meghozza a gyümölcsét, ha az objektív körülmények nem a legkedvezőbbek is. Gazdasági eredményeinkkel összhangban fejlődött megyénk lakosságának életszínvonala. A munkáscsaládok jövedelmének emelését jelentősen elősegítették az 1973 márciusában, valamint az 1974 tavaszán megvalósított bérintézkedések. Legnagyobb mértékben növekedett a nagyüzemi munkások átlagbére és keresete. Javultak a jövedelmi arányok, különösen a kedvezőtlen munkakörülmények között dolgozók és a nehéz fizikai munkát végzők körében. A bérfejlesztés eredményeképpen az állami építőiparban 7 százalékkal nőtt. Kedvező tendencia, hogy a bérek nagyobb mértékben — 13 százalékkal — a főként nőket foglalkoztató könnyűiparban emelkedtek. A megyében ma már nincs olyan ágazat, ahol az összes foglalkoztatottak havi átlagbére a kétezer forint alatt maradna. Ez nálunk jelentős eredmény, mert korábban a kereseti arányok jóval az országos átlag alatt maradtak. Jelentősen javult a lakosság áruellátása. Az élelmiszerek választéka lényegesen bővült. Javult a sertéshúsellátás, de továbbra is gondot okoz különösen a kisebb településeknek hús- és töltelékáruval való ellátása. Az elmúlt évben a fogyasztói árak mozgása megfelelő volt, átlagos emelkedésük nem haladta meg a két százalékot. Ugyanakkor a szabadpiaci árak jelentős emelkedésének voltunk szemtanúi. Érthetően a lakosság leggyakrabban ezt kifogásolta. Az árellenőrzések tapasztalatai is bizonyítják, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a fogyasztói árak alakulására, s az indokoltnál magasabb emelkedéseket meg kell akadályozni. Életszínvonal-politikánk javítására irányuló tevékenységünk fontos feladata volt a lakáshelyzet javítása. Politikai szempontból is jelentős, hogy az ún. célcsoportos beruházásokból épült lakások 60 százalékát fizikai dolgozók kapták. Az elosztásnál előnyben részesültek a többgyermekes családok, a pincelakások lakói, a gyermeküket egyedül nevelő nők, a fiatal házasok és az alacsony jövedelműek. Azt is tudjuk, hogy a növekvő lakásépítés mellett sem tudtuk 1974-benvalamennyi jogos igénylő kérését kielégíteni. A lakásproblémák megszüntetése a gyorsan fejlődő településeken is még hosszabb időt vesz igénybe. Jelenleg Debrecenben körülbelül 11 ezer jogos lakásigénylőt tartanak nyilván. Az igazságos lakáselosztás elsősorban Debrecenben jelent nagy feladatot, mivel a jogos igénylők, a rászorultak között is különbséget kell tenni, rangsort kell megállapítani. z elmúlt évi szociális intézkedések — köztük a családi pótlék feleme- Zsülése, a nők helyzetét könnyítő ún. intézkedések kiterjesztése újabb munkakörökre — több ezer család helyzetét javították. Ismeretes, hogy átfogó párt- és kormányhatározat született a népesedési helyzet javítására. Ezek az intézkedések megyénk lakosságát is érintik, javítják a nagycsaládosok életkörülményeit, könynyítenek a gyermeknevelés gondjain. Amikor az év mérlegét készítjük, igen fontos figyelembe vennük a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát, amely megállapítja, hogy társadalmi életünk valamennyi területén a fejlődés dinamikus, magasabb szintű volt. Ugyanakkor a nemzetközi piac ismert problémái miatt, illetve annak hatásaként néhány negatív belső problémánk is hatványozottan felszínre került. Ezeket a problémákat egy nemrégiben tartott gazdaságvezetői aktívan is szóvá tettük. Egyik jelentős gondunk, hogy a gazdálkodás területén a hatékonyság nem érte el a kívánt színvonalat. A készletek — anyag, késztermék stb. — szintje az elmúlt évben megyénkben is több mint 11 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a hatékonyság mindössze 0,6 százalékkal nőtt. Ezt a helyzetet nem menti az a körülmény sem, hogy különösen a tőkés országokból a nyersanyagokat a tervezettnél magasabb áron tudtuk beszerezni. Ez csak egy körülmény, hiszen a termelés hatékonyabbá tételében számos olyan lehetőség van, amiben akár máról holnapra előbbre léphetnénk. Megyénkben például a közel 30 milliárdos bruttó termelési értéknek 60 százaléka anyag, amely 18 milliárd forint értéket képvisel. Csupán 2 százalékának megtakarítása esetén 360 millió forinttal növelhetnénk a nemzeti jövedelmet. Hogy milyen nagy ez az összeg, egykét adat is mutatja: kitelik belőle a Hajdúsági Iparművek rekonstrukciója. Vagy felépíthetnénk rajta 42 óvodát. Ezek a számok, úgy vélem, önmagukért beszélnek. De említhetném a takarékosság más területét is. Néha talán egyedileg kicsinek tűnik a hanyagság, de tömegesen már milliókra rúghat a pazarlás. Sajnos ilyeneknek napjainkban egyre inkább tanúi vagyunk. Számtalanszor szóvá tettük, de még mindig beszélni kell róla, hogy az utóbbi időben ismét emelkedtek a reprezentációs költségek. Sokan az idevonatkozó rendelkezéseket nem tartják be, s a különböző üzemi, intézményi évfordulók, kitüntetések, látogatások súlyos ezreseket emésztenek fel. Szinte divattá vált, hogy intézmények, üzemek, kereskedelmi egységek a termelés megindítása, de még egy kisebb jellegű átalakítás befejezése alkalmából is több száz vendéget hívnak meg, ahol az evés-ivás a fő műsor. Valamiféle státusszimbólummá kezd válni ez a gyakorlat, senki sem akar elmaradni a másik mögött. Ez pedig olyan versengés, aminek nincs határa, s ha nem tudunk idejében megálljt parancsolni, akkor nagy értékek mennek veszendőbe. Természetesen nem vagyunk szegények. Ha indokolt, szükség van rendezvényekre, reprezentációra is. De a közösség pénzén senki se legyen nagyvonalú. Ha az ilyen jelenségeket szóvá tesszük, gyakran az a válasz, hogy a pénzügyi előírásokat nem szegték meg. Ez gyakran igaz is, de megint csak a takarékosságra kell utalnom és a szerénységre. Már a tervezésnél szerényebben kell a reprezentációs költségeket előirányozni. Helyes volna, ha a szakszervezeti bizottság, a munkáskollektíva javaslatot tenne egy-két olyan kiadásra, amelynek költségei talán még annyiba sem kerülnének, mint egy eszem-iszommal, lakomával egybekötött ünneplés, de jó hatását mindenki érezné. Éppenséggel azt is lehetne státusszimbólumnak tekinteni, ha az üzemi étkezdében mindig lenne szappan és tiszta törülköző a mosdó mellett. Úgy tűnhet, hogy a kelleténél többet időztem ennél a gondolatnál, de úgy vélem, hogy a látszólag kisebb negatív jelenségek felett sem szabad elsiklanunk, mert később — ha magatartásformává válnak — nagy károkat okozhatnak. A feladatok tehát sokrétűen jelentkeznek. Mindenkinek alaposan széjjel kell néznie saját környezetében. Itt még csak egy gondolatot említenék meg. Az elmúlt évben a kispolgáriság megnyilvánulásai is erősödtek megyénkben. Igen gyakran került ellentmondásba az egyéni és a csoportérdek a közösségi érdekkel, és mindig az utóbbi rovására. A társadalmi tulajdon elleni vétségek — most már egyre inkább — indirekt módon jelentkeznek. Ezek megnyilvánulási formái a mesterségesen felduzzasztott bruttó bevétel — főleg téeszeknél —, másodállás biztosítása a partner vállalat kulcsemberének, társadalmi termékekkel való üzérkedés, mérleghamisítás. Az ilyen esetek nagy többségében az üzemi kollektívák, de a vezetők is bizonyos jogtalan anyagi előnyökhöz jutnak prémiumok, nyereség és jutalmak formájában, az anyagiaknak a szocialista elvekkel ellentétes szerzése és elosztása útján. Az ilyen jellegű cselekmények ellen határozottan fellépünk. Egyértelmű a fellépés a mentegetési kísérletekkel szemben is. Esetenként viszont az is előfordul, hogy amikor az illetékes pártszervezetek erkölcstelennek ítélnek meg bizonyos cselekményeket, más szervek ezt csak jogi oldalról vizsgálva megállapítják, hogy semmi felelőtlenség nem történt. Elég gyakori az is, hogy egyes személyek hivatali helyzetüket, beosztásukat használják fel ház, ingatlan, telek vásárlására és egyéb helyzeti előny szerzésére. Ezek többsége jogilag szintén nem támadható, de erkölcsi szempontból már rendszerint probléma van. A párttagok ellen az ilyen esetekben fegyelmi eljárás indul, de a pártonkívüli személyek gyakran büntetlenül megússzák a dolgot. Ez történt például Hajdúszoboszlón is a telkek értékesítésénél. A felsorolt magatartások, nézetek, cselekmények megszüntetése szívós, hosszú időre szóló, türelmes munkát igényel. A nevelés és a fegyelmezés együttes eszközeinek felhasználására van szükség.özvéleményünk előtt ismeretes az 1975-ös népgazdasági célkitűzés. Feladatunk az új évben a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesítése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. 1975-ben — és várhatóan hosszabb időszakon át — számolni kell a negatívan ható világgazdasági változásokkal. A világpiaci árak nagymértékű emelkedéseivel összefüggésben a mai nappal szükségszerűen sor kerül a termelői árak rendezésére, amely kihat bizonyos iparcikkek fogyasztói áraira is. Az árrendezés nem érinti az alapvető élelmiszereket és szolgáltatásokat. Meg kell értenünk valamenynyiünknek, hogy itt nem gazdaságpolitikánk változásáról van szó, hanem arról, hogy takarékosabb, lehetőségeinkkel jobban összhangban álló, szigorúbb követelményeket támasztó gazdálkodást kell folytatnunk. Becsületes, fegyelmezett munkára, az eddigieknél is demokratikusabb, de következetesebb vezetésre van szükség. Ez azt jelenti, hogy az 1975-ös feladataink sem lesznek kisebbek, mint a mostaniak voltak. Az országgyűlés decemberi ülésszaka elfogadta a következő esztendőre vonatkozó terveket, tennivalókat. Rajtunk is múlik, hogy milyen eredmények születnek végrehajtásukban. A XI. kongresszusra való készülés folyamatában ismeretessé váltak az irányelvek is. Ezek újabb perspektívát adnak az elkövetkezendő öt évre szocialista céljaink megvalósításában. A nyilvánosságra hozott dokumentum a kongresszuson válik véglegessé. Most, a felkészülés idején azt kérjük megyénk munkásaitól, dolgozó parasztjaitól, értelmiségétől, hogy mondjanak róla véleményt, tegyenek javaslatot. Erre azért van szükség, hogy megyénk párttagságával együtt magabiztosan mondhassuk, illetve kérhessük a kongresszustól, hogy erősítse meg az eddigi politikai vonalat a fejlődésünk jelenlegi helyzetéből adódó újabb követelményekkel. A megye párttagságától azt kérjük, hogy a XI. kongresszus pártfeladatainak végzésével egy időben kellő figyelmet fordítsanak az idei munka megindítására, a szocialista munkaverseny szélesítésére, fejlesztésére, a párt belső életének több irányú erősítésére, valamennyi aktuális feladatra. A mai nappal új naptári évet kezdtünk meg. A megyei pártbizottság és a magam nevében azt kívánom mindannyiunknak, hogy legyen ez az esztendő is eredményekben, sikerekben gazdag, még gazdagabb, mint a most lezárult volt. Ehhez megyénk egész lakosságának egységes akaratára, közös cselekvésére van szükség. Arra, hogy minden dolgozó a maga területén becsülettel, ereje és tudása legjavát adva álljon helyt. Amikor a megyei pártbizottság nevében megköszönöm a múlt évben végzett munkát, abban bízva teszem ezt, hogy a következő esztendő zárásakor is tiszta szívvel, emelt fővel beszélhetünk újabb eredményeinkről. Búcsúzunk az óesztendőtől, a becsületes munka adta jó érzésével. Az 1975-ös év hozzon megyénk minden lakosának újabb eredményeket, tiszta örömöket magánéletükben, sok boldogságot családi körükben. " HAJDÜ-BIHARI NAPLÖ — 1975. JANUAR 1.0