Hajdú-Bihari Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

A Egységes akarat, közös cselekvés írta: SIKOLA GYÖRGY, a megyei pártbizottság első titkára­ z év végén, az új esztendő küszöbén számvetést szokás készíteni a mun­káról, az elért eredményekről, a gon­dokról. Így van ez az egyén, a ki­sebb és a nagyobb közösségek, a társadalom életében egyaránt. Így volt ed­dig, és most sincs másképp. Sőt az 1974-es év mérlegének elkészítése jelentőségénél fogva talán túl is nő az egyszerű visszatekin­tésen. Az elmúlt év rendkívül fontos sza­kasz volt népünk alkotó munkájában, és je­lentős állomás pártunk XI. kongresszusának előkészítésében. Valamennyiünk előtt ismeretes, hogy me­gyénk párttagsága nagy felelősséggel és akti­vitással készül pártunk kongresszusára. E munkának fontos állomása volt a négyéves munka értékelése, a következtetések levoná­sa, a jövő feladatainak meghatározása a be­számoló taggyűléseken. Megyénk több mint ezer alapszervezetében végezték el ezt a munkát. Talán úgy tűnik, hogy mindez a párttag­ság „belügye”. Természetesen van ilyen „bel­ső” jellege is a munkának, de azt is magabiz­tosan mondhatjuk, hogy megyénkben a mun­kások, a dolgozó parasztok és az értelmisé­giek nemcsak figyelői a kongresszusi készü­lődésnek, hanem aktív részesei is. A X. kong­resszus feladatait a megye dolgozóinak több­sége megértette, magává tette, aktív részvé­tellel támogatta és támogatja pártunk poli­tikáját. Ezt a megállapítást támasztják alá többek közt azok a versenyvállalások, ame­lyeket megyénk dolgozói tettek a XI. kong­resszus tiszteletére. Természetesen még korai lenne beszámolni a vállalások teljesítéséről, hiszen a verseny tovább folytatódik. De le­zárult egy szakasza, amely az 1974. évi terv teljesítését, túlteljesítését, eredményeinek gazdagítását tűzte ki célul. Ennek hatása pe­dig már számokban is mérhető. Különösen jelentős a versenynek a termelés minőségi javítására, a jó munka fokozott erkölcsi és anyagi elismerésére irányuló hatása. A ver­senyformák gazdagítását jelenti a komplex brigádok szervezése és tevékenysége egy-egy célfeladat magas színvonalú megoldására. A kongresszusra való felkészülés aktivitást, jelentős eredményeket hozott az élet min­den területén. Köszönet és elismerés illeti azokat a párttagokat és pártonkívülieket, akik szorgalmas munkájukkal hozzájárultak az elért sikerekhez. Az elmúlt évben tovább fejlődtek a megye termelési viszonyai. Az iparban és a mező­­gazdaságban meghatározó szerepe van az állami tulajdonnak. A szövetkezeti tulajdon is jelentős helyet foglal el a megye gazdasá­gi életében. A foglalkoztatottak 96,4 százalé­ka — közel 220 ezer fő — állami vállalatok­ban, intézményekben és szövetkezetekben dolgozik. A megyénkben a munkások száma elérte a 95 ezret. Jelentősen változott a munkásság területi elhelyezkedése. Az ipartelepítés ha­tására Debrecenen kívül új munkásbázisok alakultak ki Hajdúböszörményben, Berettyó­újfaluban, Hajdúnánáson, és kialakulóban vannak még néhány nagyközségben. A mun­kások nagy felelősséggel vesznek részt mun­kahelyük feladatainak kimunkálásában, meg­oldásában. Jó kapcsolatuk van a közvetlen munkahelyi és vállalati vezetéssel, érzik munkájuk anyagi és erkölcsi megbecsülését. A megye szocialista úton fejlődő paraszt­ságának politikai és társadalmi, gazdasági szerepe tovább erősödött. A termelőszövet­kezetek szocialista jellege szilárdult, ami egyre jobban megváltoztatja a falu arculatát. Az értelmiség fontos szerepet tölt be a me­gye társadalmában, jelentős részt vállal a szocializmus építésében. A munkásosztály, a párt politikáját valósítja meg mindennapi tevékenységével; tehetségét, tudását alkotó légkörben bontakoztatja ki. A kisiparosok, a kiskereskedők és egyéb szabadfoglalkozásúak — bár a társadalmi termelésben szerepük nem meghatározó — tevékenységükkel, hasznos munkájukkal hozzájárulnak a lakosság igényeinek ki­elégítéséhez. Mindezek alapján megelégedéssel mond­hatjuk, hogy tovább szilárdult a munkás-pa­raszt szövetség, szocialista rendszerünk poli­tikai alapja. A szocialista nemzeti egység megvalósulását jól szolgálja a párt népfront­politikája: minden hazájához hű állampol­gár részvétele a szocialista építőmunkában, a gazdasági és kulturális feladatok megoldásá­ban. Megyénk dolgozóinak felelősségteljes, fegyelmezett munkájának eredménye, hogy 1974-ben gazdasági életünk kiegyensúlyozot­tan és arányosan fejlődött. Egy esztendő munkáját vizsgálva a legké­zenfekvőbben a gazdasági eredményeket te­hetjük mérlegre. A szocialista ipar dinamiku­san fejlődött, s közel 10 százalékkal növeke­dett. A megye termelési szerkezetében tovább nőtt az ipar súlya. Megkezdte a termelést Berettyóújfaluban az ELZETT, Debrecenben a Taneszközök Gyára. A rekonstrukció során­­ jelentősen növekedett a termelési kapacitás a Finomkötöttáru-gyár debreceni gyáregységé­ben, megkezdődött az MGM­ rekonstrukciója, ez utóbbi — nagyságát tekintve — megyénk ipari beruházásai között a legjelentősebb. Nőtt az üzemek exporttevékenysége, s jelen­leg az össztermelésnek mintegy 25 százalékát teszi ki. Igen jelentős a gazdálkodás haté­konyságának, a munkatermelékenység növe­kedésének üteme. Az elmúlt évben a terme­lésnövekedés mintegy 80 százalékának forrá­sa a munka termelékenysége volt. A megye szocialista építőipara tervünknek megfelelően gyors ütemben fejlődött. A ter­melés mintegy 8 százalékkal haladja meg az 1973. évi szintet. Nemcsak az állami, hanem a szövetkezeti építőipar is jelentős szerepet vállalt feladataink végrehajtásában. Építő­iparunk az utóbbi években a lakásépítési igényeket szinte fennakadás nélkül ki tudta elégíteni. Négy év alatt több mint kilencezer lakást adott át, évente átlagosan nyolcszáz­zal többet, mint az előző időszakban. Az át­adott lakások fele házgyári. Egy-egy ilyen la­kás kivitelezési ideje általában 4 nap, a ha­gyományosan építetteké pedig 47. Tehát egy helyett tizenkettőt lehet építeni ezzel a mo­dern eljárással. Hajdú-Bihar megye jellegénél fogva jelen­tős részt vállal az ország mezőgazdasági ter­mékekkel való ellátásában. Az állami gazda­ságoknak élenjáró szerepük van a mezőgaz­daság intenzív fejlesztésében, a korszerű ter­melési eljárások bevezetésében és elterjeszté­sében, a vállalatszerű gazdálkodásban. Vala­mennyi főbb termelési mutatóban meghalad­ják az országos szintet. Gazdaságilag tovább erősödtek, szilárd szo­cialista üzemekké váltak a termelőszövetke­zetek is. Búzából az elmúlt évben hektáron­ként 35,6, kukoricából 51 mázsás termésered­ményt értek el. Az országos méreteket meg­haladó termeléshez nagymértékben hozzájá­rult az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek dolgozói szakmai hozzáértésének nö­vekedése, az iparszerű termelési rendszerek elterjedése. Az új termelési és technológiai eljárások ipari és állami segítésének eredmé­nyeként az állami gazdaságokban a kukori­cát száz, a cukorrépát 90 százalékban ebben a rendszerben termelik. A termelőszövetke­zetek a cukorrépa felét, a kukorica egyhar­­madát termelik iparszerű eljárással. Jó ütem­ben halad megyénkben a sertés- és szarvas­marhaprogram végrehajtása is. Az év folyamán nőtt a zöldségfélék terme­lése is, de tudjuk, érezzük, hogy a lakosság ellátását nem tudtuk megfelelően biztosíta­ni. Ezért itt még sok pótolnivalónk van. Összességében úgy jellemezhetjük megyénk gazdasági helyzetét az elmúlt esztendőben, hogy az ipari termelés korszerűsödött, a ha­tékonyabb gazdálkodás fejlődött, nagyobb fe­lelősséggel dolgoztak a munkások valameny­­nyi üzemben. A mezőgazdaságban az ipar­szerű termelési rendszerek elterjedése révén sikerült elérni, hogy az időjárástól való füg­gés nagymértékben csökkent, s a becsülete­sen végzett emberi munka meghozza a gyü­mölcsét, ha az objektív körülmények nem a legkedvezőbbek is. G­azdasági eredményeinkkel össz­­hangban fejlődött megyénk lakos­ságának életszínvonala. A munkás­családok jövedelmének emelését jelentősen elősegítették az 1973 márciusában, valamint az 1974 tavaszán megvalósított bérintézkedések. Legnagyobb mértékben növekedett a nagyüzemi munká­sok átlagbére és keresete. Javultak a jöve­delmi arányok, különösen a kedvezőtlen munkakörülmények között dolgozók és a nehéz fizikai munkát végzők körében. A bér­­fejlesztés eredményeképpen az állami építő­iparban 7 százalékkal nőtt. Kedvező tenden­cia, hogy a bérek nagyobb mértékben — 13 százalékkal — a főként nőket foglalkoztató könnyűiparban emelkedtek. A megyében ma már nincs olyan ágazat, ahol az összes foglalkoztatottak havi átlag­bére a kétezer forint alatt maradna. Ez nálunk jelentős eredmény, mert korábban a kereseti arányok jóval az országos átlag alatt maradtak. Jelentősen javult a lakosság áruellátása. Az élelmiszerek választéka lényegesen bő­vült. Javult a sertéshúsellátás, de továbbra is gondot okoz különösen a kisebb települé­seknek hús- és töltelékáruval való ellátása. Az elmúlt évben a fogyasztói árak mozgása megfelelő volt, átlagos emelkedésük nem haladta meg a két százalékot. Ugyanakkor a szabadpiaci árak jelentős emelkedésének voltunk szemtanúi. Érthetően a lakosság leg­gyakrabban ezt kifogásolta. Az árellenőrzé­sek tapasztalatai is bizonyítják, hogy na­gyobb figyelmet kell fordítani a fogyasztói árak alakulására, s az indokoltnál maga­sabb emelkedéseket meg kell akadályozni. Életszínvonal-politikánk javítására irányu­ló tevékenységünk fontos feladata volt a lakáshelyzet javítása. Politikai szempont­ból is jelentős, hogy az ún. célcsoportos be­ruházásokból épült lakások 60 százalékát fizikai dolgozók kapták. Az elosztásnál előnyben részesültek a többgyermekes csa­ládok, a pincelakások lakói, a gyermeküket egyedül nevelő nők, a fiatal házasok és az alacsony jövedelműek. Azt is tudjuk, hogy a növekvő lakásépítés mellett sem tudtuk 1974-ben­­valamennyi jogos igénylő kérését kielégíteni. A lakás­­problémák megszüntetése a gyorsan fejlődő településeken is még hosszabb időt vesz igénybe. Jelenleg Debrecenben körülbelül 11 ezer jogos lakásigénylőt tartanak nyilván. Az igazságos lakáselosztás elsősorban Deb­recenben jelent nagy feladatot, mivel a jo­gos igénylők, a rászorultak között is különb­séget kell tenni, rangsort kell megállapítani. z elmúlt évi szociális intézkedések­­ — köztük a családi pótlék feleme- Zsü­lése, a nők helyzetét könnyítő ún.­ i­n­tézkedések kiterjesztése újabb munkakörökre — több ezer család helyzetét javították. Ismeretes, hogy átfogó párt- és kormányhatározat született a népe­sedési helyzet javítására. Ezek az intézke­dések megyénk lakosságát is érintik, javítják a nagycsaládosok életkörülményeit, köny­­nyítenek a gyermeknevelés gondjain. Amikor az év mérlegét készítjük, igen fontos figyelembe vennük a Központi Bi­zottság 1974. december 5-i határozatát, amely megállapítja, hogy társadalmi életünk vala­mennyi területén a fejlődés dinamikus, ma­gasabb szintű volt. Ugyanakkor a nemzet­közi piac ismert problémái miatt, illetve an­nak hatásaként néhány negatív belső prob­lémánk is hatványozottan felszínre került. Ezeket a problémákat egy nemrégiben tar­tott gazdaságvezetői aktívan is szóvá tet­tük. Egyik jelentős gondunk, hogy a gazdálko­dás területén a hatékonyság nem érte el a kívánt színvonalat. A készletek — anyag, késztermék stb. — szintje az elmúlt évben megyénkben is több mint 11 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a hatékonyság mindössze 0,6 százalékkal nőtt. Ezt a hely­zetet nem menti az a körülmény sem, hogy különösen a tőkés országokból a nyersanya­gokat a tervezettnél magasabb áron tudtuk beszerezni. Ez csak egy körülmény, hiszen a termelés hatékonyabbá tételében számos olyan lehetőség van, amiben akár máról hol­napra előbbre léphetnénk. Megyénkben például a közel 30 milliárdos bruttó terme­lési értéknek 60 százaléka anyag, amely 18 milliárd forint értéket képvisel. Csupán 2 százalékának megtakarítása esetén 360 mil­lió forinttal növelhetnénk a nemzeti jöve­delmet. Hogy milyen nagy ez az összeg, egy­két adat is mutatja: kitelik belőle a Hajdú­sági Iparművek rekonstrukciója. Vagy fel­építhetnénk rajta 42 óvodát. Ezek a szá­mok, úgy vélem, önmagukért beszélnek. De említhetném a takarékosság más te­rületét is. Néha talán egyedileg kicsinek tűnik a hanyagság, de tömegesen már mil­liókra rúghat a pazarlás. Sajnos ilyeneknek napjainkban egyre inkább tanúi vagyunk. Számtalanszor szóvá tettük, de még mindig beszélni kell róla, hogy az utóbbi időben ismét emelkedtek a reprezentációs költségek. Sokan az idevonatkozó rendelkezéseket nem tartják be, s a különböző üzemi, intézményi évfordulók, kitüntetések, látogatások súlyos ezreseket emésztenek fel. Szinte divattá vált, hogy intézmények, üzemek, kereskedel­mi egységek a termelés megindítása, de még egy kisebb jellegű átalakítás befejezése al­kalmából is több száz vendéget hívnak meg, ahol az evés-ivás a fő műsor. Valamiféle státusszimbólummá kezd válni ez a gyakor­lat, senki sem akar elmaradni a másik mö­gött. Ez pedig olyan versengés, aminek nincs határa, s ha nem tudunk idejében megálljt parancsolni, akkor nagy értékek mennek veszendőbe. Természetesen nem vagyunk szegények. Ha indokolt, szükség van rendez­vényekre, reprezentációra is. De a közösség pénzén senki se legyen nagyvonalú. Ha az ilyen jelenségeket szóvá tesszük, gyakran az a válasz, hogy a pénzügyi előírásokat nem szegték meg. Ez gyakran igaz is, de megint csak a takarékosságra kell utalnom és a sze­rénységre. Már a tervezésnél szerényebben kell a reprezentációs költségeket előirányoz­ni. Helyes­ volna, ha a szakszervezeti bizott­ság, a munkáskollektíva javaslatot tenne egy-két olyan kiadásra, amelynek költségei talán még annyiba sem kerülnének, mint egy eszem-iszommal, lakomával egybekötött ünneplés, de jó hatását mindenki érezné. Éppenséggel azt is lehetne státusszimbólum­nak tekinteni, ha az üzemi étkezdében min­dig lenne szappan és tiszta törülköző a mosdó mellett. Úgy tűnhet, hogy a kelleténél többet időztem ennél a gondolatnál, de úgy vélem, hogy a látszólag kisebb negatív jelenségek felett sem szabad elsiklanunk, mert később — ha magatartásformává válnak — nagy károkat okozhatnak. A feladatok tehát sokrétűen jelentkeznek. Mindenkinek alaposan széjjel kell néznie saját környezetében. Itt még csak egy gondo­latot említenék meg. Az elmúlt évben a kis­­polgáriság megnyilvánulásai is erősödtek megyénkben. Igen gyakran került ellent­mondásba az egyéni és a csoportérdek a közösségi érdekkel, és mindig az utóbbi ro­vására. A társadalmi tulajdon elleni vétsé­gek — most már egyre inkább — indirekt módon jelentkeznek. Ezek megnyilvánulási formái a mesterségesen felduzzasztott brut­tó bevétel — főleg téeszeknél —, másodállás biztosítása a partner vállalat kulcsemberé­nek, társadalmi termékekkel való üzérkedés, mérleghamisítás. Az ilyen esetek nagy több­ségében az üzemi kollektívák, de a veze­tők is bizonyos jogtalan anyagi előnyökhöz jutnak prémiumok, nyereség és jutalmak formájában, az anyagiaknak a szocialista el­vekkel ellentétes szerzése és elosztása út­ján. Az ilyen jellegű cselekmények ellen ha­tározottan fellépünk. Egyértelmű a fellépés a mentegetési kísérletekkel szemben is. Ese­tenként viszont az is előfordul, hogy amikor az illetékes pártszervezetek erkölcstelennek ítélnek meg bizonyos cselekményeket, más szervek ezt csak jogi oldalról vizsgálva meg­állapítják, hogy semmi felelőtlenség nem történt. Elég gyakori az is, hogy egyes sze­mélyek hivatali helyzetüket, beosztásukat használják fel ház, ingatlan, telek vásárlásá­ra és egyéb helyzeti előny szerzésére. Ezek többsége jogilag szintén nem támadható, de erkölcsi szempontból már rendszerint prob­léma van. A párttagok ellen az ilyen esetek­ben fegyelmi eljárás indul, de a pártonkívüli személyek gyakran büntetlenül megússzák a dolgot. Ez történt például Hajdúszoboszlón is a telkek értékesítésénél. A felsorolt ma­gatartások, nézetek, cselekmények megszün­tetése szívós, hosszú időre szóló, türelmes munkát igényel. A nevelés és a fegyelmezés együttes eszközeinek felhasználására van szükség.­özvéleményünk előtt ismeretes az 1975-ös népgazdasági célkitűzés. Feladatunk az új évben a IV. öt­éves terv minél sikeresebb teljesí­tése, a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítása. 1975-ben — és várhatóan hosszabb időszakon át — számolni kell a negatívan ható világgazdasági változások­kal. A világpiaci árak nagymértékű emel­kedéseivel összefüggésben a mai nappal szükségszerűen sor kerül a termelői árak rendezésére, amely kihat bizonyos iparcik­kek fogyasztói áraira is. Az árrendezés nem érinti az alapvető élelmiszereket és szolgál­tatásokat. Meg kell értenünk valameny­­nyiünknek, hogy itt nem gazdaságpolitikánk változásáról van szó, hanem arról, hogy ta­karékosabb, lehetőségeinkkel jobban össz­hangban álló, szigorúbb követelményeket támasztó gazdálkodást kell folytatnunk. Be­csületes, fegyelmezett munkára, az eddigiek­nél is demokratikusabb, de következetesebb vezetésre van szükség. Ez azt jelenti, hogy az 1975-ös feladataink sem lesznek kiseb­bek, mint a mostaniak voltak. Az ország­­gyűlés decemberi ülésszaka elfogadta a kö­vetkező esztendőre vonatkozó terveket, ten­nivalókat. Rajtunk is múlik, hogy milyen eredmények születnek végrehajtásukban. A XI. kongresszusra való készülés folya­matában ismeretessé váltak az irányelvek is. Ezek újabb perspektívát adnak az elkövet­kezendő öt évre szocialista céljaink megva­lósításában. A nyilvánosságra hozott doku­mentum a kongresszuson válik véglegessé. Most, a felkészülés idején azt kérjük me­gyénk munkásaitól, dolgozó parasztjaitól, ér­telmiségétől, hogy mondjanak róla véle­ményt, tegyenek javaslatot. Erre azért van szükség, hogy megyénk párttagságával együtt magabiztosan mondhassuk, illetve kérhessük a kongresszustól, hogy erősítse meg az eddigi politikai vonalat a fejlődésünk jelenlegi helyzetéből adódó újabb követelményekkel. A megye párttagságától azt kérjük, hogy a XI. kongresszus pártfeladatainak végzésével egy időben kellő figyelmet fordítsanak az idei munka megindítására, a szocialista munka­verseny szélesítésére, fejlesztésére, a párt belső életének több irányú erősítésére, vala­mennyi aktuális feladatra. A mai nappal új naptári évet kezdtünk meg. A megyei pártbizottság és a magam ne­vében azt kívánom mindannyiunknak, hogy legyen ez az esztendő is eredményekben, si­kerekben gazdag, még gazdagabb, mint a most lezárult volt. Ehhez megyénk egész la­kosságának egységes akaratára, közös cselek­vésére van szükség. Arra, hogy minden dol­gozó a maga területén becsülettel, ereje és tudása legjavát adva álljon helyt. Amikor a megyei pártbizottság nevében megköszönöm a múlt évben végzett munkát, abban bízva teszem ezt, hogy a következő esztendő zárásakor is tiszta szívvel, emelt fő­vel beszélhetünk újabb eredményeinkről. Búcsúzunk az óesztendőtől, a becsületes munka adta jó érzésével. Az 1975-ös év hoz­zon megyénk minden lakosának újabb ered­ményeket, tiszta örömöket magánéletükben, sok boldogságot családi körükben. " HAJDÜ-BIHARI NAPLÖ — 1975. JANUAR 1.0

Next