Hajdú-Bihari Napló, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-14 / 63. szám
© HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1976. MÁRCIUS 10. Amire a jersey alkalmas A jersey ruha minden alkalomra megfelelő és a legkülönbözőbb zsánerű, divatos ruhadarabok készíthetők belőle, kezdve a nadrágos összeállításoktól a blúzokig. A rajzainkon látható modelleket úgy válogattuk össze, hogy azok részben ötleteket is adjanak a méterben kapható kelmék megvarrásához, részben pedig hasonló zsánerű jersey ruhák készen, is kaphatók a szaküzletekben. 1-es modellünk a Richards gyár önmagában mintázott jersey trevira kelméjéből a legcsinosabb. A tunika szoknyával külön is hordható, míg a nadrágot szintén lehet más felsőrésszel variálni. A rajzon látható zsinórból készült övét, az ügyeskezűek figyelmébe ajánljuk, házilag is elkészíthető a ROLTEX-boltokban nagy választékban kapható zsinórfélékből. 2- es modellünk egyszerű sima Jersenyből készült kötényruha (régi ruhából is alakítható), hozzá elütő színű selyemjersey blúzt rajzoltunk amely legtöbbször készen is kapható az üzletekben 120—150 forint közötti áron, a Habselyemgyár terméke. 3- as modellünk a divatos „V”-kivágással készült, tavaszra is ajánlható, simavonalú, mintás jersey ruha. 4. Fiataloknak is nagyon ajánlható a szürke-fehér vagy sötétkék-fehér csíkos jersey ruha, széles lakkövvel, fehér jerseyből készült gallérral és kézelővel. 5. Duplafalú, vastagabb, tweed-hatású jerseyből készült kosztüm, a szoknyája elöl mély hajtással, hozzá pulóvert vagy ingblúzt lehet viselni. 6-os modellünk divatos kiskomplé. A megkötött nyakú ruha széles reverű kabátkával van kiegészítve. Nádor Vera Tanácsok a gyümölcsfaoltványok vásárlásához A gyümölcsfa a kertészeknek sok örömet szerez, ha a kellő gondoskodást már a telepítéstől kezdődően biztosítjuk. Gyümölcstermesztésünk csak akkor lehet eredményes, ha minden tekintetben jó minőségű oltványt ültetünk. Ezért az oltvány vásárlásakor a következőkre legyünk fokozottan figyelmesek. A gyümölcsfaoltvány egészséges, ép gyökérzetű, a törzse egyenes növésű, betegségektől mentes, jól fejlett legyen. A vásárlásoknál ne arra törekedjünk, hogy minél idősebb legyen az oltvány, mert a kétévesnél idősebb már ültetésre nem alkalmas. Minél fiatalabb az oltvány, annál biztosabban megered, annál tökéletesebben meggyökeresedik, annál hamarabb megerősödik és így hamarabb és bővebben terem. A gyümölcsfaoltványokat a faiskolákban különböző faalakokra nevelik. A legfontosabb faalakok a következők: Bokorfa. Törzsmagassága 40—60 centiméter. Jelzése: bő vagy bök. Általában törpealanyon nevelt alma- és körtefajták, a birs és az őszibarack oltványok faalakja. A bokorfa termőfelülete közel helyezkedik el a talajhoz, emiatt az ápolási és szedési munkák könnyebbek. Intenzív koronaalak, de a rossz minőségű talajokra nem ajánlható. Alacsonytörzsű fa. Törzsmagassága 80—100 centiméter. Jelzése: at. ’ Általában a vadalanyba oltott gyümölcsfaoltványoknál használják ezt a koronaformát. A vadalanyok a gyengébb minőségű talajokat jobban bírják. Ezért a gyengébb minőségű homokra és egyéb talajokra ez a faalak ajánlható. A csonthéjasoknál ez a faalak terjedt el általánosan. Közepes törzsű fa. Törzsmagassága 120—140 centiméter. Jelzése: kb. Ezek a fák később fordulnak termőre, nagyobb tenyészterületet is igényelnek telepítéskor. Ápolási és szedési munkák nehezen végezhetők el. Ezt a faalakot ma már csak ott kedvelik, ahol a terület nincs bekerítve, és a bekerítés később sem oldható meg és a fákat a nyulaktól csak bekötözéssel lehet megvédeni. Suhány: Jelzéses, vagy suh. Korona nélküli gyümölcsoltvány. Hossza 80—150 centiméter. Gyümölcs sövény létesítésére kiválóan alkalmas, tetszés szerinti koronaforma nevelhető. A faiskoláknál levő gyümölcsoltványok között minőségekben és árakban egyaránt vannak különbségek. Ezt a faiskolai lerakatban jelzik is. Az I. osztályú oltvány törzse piros, a II. osztályúé pedig sárga festékkel megjelölt. A különbség elsősorban a koronaveszszők számában van. Telepítésre a II. osztályú oltvány is alkalmas. Az oltványokat csak közvetlenül az ültetés előtt szedjük ki a vermelőből. Az ültetésre a tavaszi időszak a legjobb. A fagyok elmúltával már ültethetünk. Az ültetés javasolt időszaka az időjárástól függően február vége és április eleje. Radics Ferenc Készüljünk a telepítésre Az elültetett gyümölcsfáink és szőlőtőkéink akkor fejlődnek és erednek meg jól, s fordulnak időben termőre, ha a telepítést igen gondosan készítjük elő. * Először távolítsuk el a kijelölt területről a gyomokat, majd ha van rá lehetőség szántassuk fel. Egyúttal juttassunk bőségesen szerves és műtrágyát a talajba. A gyomokat ne szántassuk alá, mert ezzel csak a magvakat szórjuk szét és majd tavasszal nem győzzük irtani a kikelő gyomokat. Égessük el a kertből összegyűjtött fertőzött növényi részekkel együtt. Amennyiben nincs lehetőség a talaj felszántására, akkor ássuk fel magunk a területet. Az előkelő gyökereket, törmeléket, kődarabokat egyúttal gondosan gyűjtsük össze és távolítsuk el. Ha nem akarjuk az egész területet megforgatni, akkor készítsünk ültetőgödröket. Ezek helyét előzőleg úgy jelöljük ki, hogy alaposan gondoljuk végig, milyen fát hová akarunk ültetni. Hasznos tervet készíteni, mert megkönnyíti a telepítést. Minél nagyobbra készítjük az ültetőgödröt annál jobban fejlődik majd a bele ültetett gyümölcsfa vagy szőlő. A gyümölcsbokroknak (a ribiszkének, málnának, köszmétének stb.) legalább 60X60 cm alapú és 40 cm mély gödröt ássunk. A gyümölcsfáknak viszont már nagyobb , 120X120 cm alapterületű és 80 cm mély gödröt készítsünk. A kiásott földet két részre halmozzuk fel, külön az altalajt és külön a felső részt. A két földkupacot keverjük össze kb. 5-6 kg érett istállótrágyával vagy komposzttal, hogy a növények majd kellő mennyiségű tápanyaghoz jussanak. Egy-egy gödör aljába pedig szórjunk 30—40 kg szuperfoszfátot és 20—30 dkg kálisót. Az ültetőgödrök előkészítésével jól megkönnyítjük a munkánkat s a szaporítóanyag beszerzése után azonnal ültethetünk. A családellátó kiskert legfőbb jellegzetessége, hogy többféle gyümölcsfaj egyedei aránylag kis területen és keverten helyezkednek el. Ez a körülmény megnehezíti, bonyolulttá teszi a növényvédelmi munka gyakorlatát. A lényeget azonban nem kerülhetjük meg: ha egészséges gyümölcsöt termő bokrokat és fákat akarunk nevelni, akkor a tél végén kivétel nélkül mindegyiket adott időpontban meg kell permeteznünk. Az adott időpont pedig a rügypattanás. Alapigazság, hogy ha a permetezést elhagyjuk jóvátehetetlen mulasztást követünk el. A telet átvészelt kártevők és kórokozók elindítói lesznek a tömeges, nehezen, vagy egyáltalán nem fékezhető inváziónak. De mit tegyen az, akinek két almafája, öt ribiszkebokra, négy őszibarackfája van. Rendkívül gazdaságtalan és megterhelő lenne mindegyiknek külön permetlevet készíteni. Nincs más megoldás: okos kompromisszumot kell találni, „össztüzünket” a legfontosabb károsítók ellen kell irányítanunk. Olyan növényvédőszert kell használnunk egy-egy adott időpontban, amellyel valamennyi fa és bokor legveszedelmesebb kártevői és kórokozói elpusztíthatók. Ez előtt azonban el kell végeznünk a hatásában pótolhatatlan mechanikai védekezést. Ennek része: a korona besűrűsödött részeinek kiritkítása a pajzstetvekkel és lisztharmattal fertőzött gallyak és vesszők eltávolítása, a múmiák, hernyófészkek tojáscsomók megsemmisítése. És nem mulasztható el a vastagabb ágrészek és a törzs kaparása sem. Ezúttal a rügypattanást előző és követő időszak növényvédőszereit soroljuk fel, amelyek kiskertben eredményesen használhatók. Rügypattanás előtt almatermésű fáknál köszméténél, ribiszkénél igen hatásos a Novenola (sárgaméreg) két százalékos vagy a Krezonit 0,9 százalékos oldata. Kiváló rovar- és gombaölő hatású a téli higítású mészkénlé is, ennek hiányában a Neopol 5 százalékos oldata. Természetesen ha növendát használunk az esetben nem kell mészkénlével permeteznünk és ez fordítva is érvényes. Rügypattanáskor, vagy kevéssel utána a gombabetegségek, a sodrómolyok és araszolóhernyók ellen Rézoxiklorid 50 WP-vel (0,3%) 4- Ditrifon 50 WP-vel (0,2%) permetezzük fáinkat. Almafák védelmére a keverékbe Thiovitot is tegyünk (0,75%). A rügyfakadás utáni időszak szerkombinációja pedig a következő: Orthocid (0,3%) -1-Ditrifon 50 WP (0,2%), alma esetében Thiovit is az előbb jelzett töménységben. Ez a permetlé védelmet nyújt a különböző gombák, az őszibarack lisztharmata, a sodrómolyok, araszolóhernyók és a barackmoly ellen. Kulin Imre Növényvédelem tavasszal Hosszú kötött nellény A modell 75 deka, háromszínű vékony fonalból készült. A fonalak azonos mennyiségűek, barna, piros, aranysárga és 3-as tűvel dolgoznak. A minta leírása: 1. sor: 2 fordított, 1 sima. 2. sor: 2 sima szemet ráhajtással átemelünk. 3. sor: 2 fordított, a leemelt szemet ráhajtással együtt simán lekötjük, a 2. és a 3. sort ismételjük. Munkánkat a hátrésszel, 137 szemmel kezdjük, 2 cm-t kötünk a fenti minta szerint, s azután, a színén fordítottan, a bal oldalán simán kötünk. A karöltő kezdése előtt 2 cm-től mintásan kötjük az összes szemet és szabásminta szerint alakítjuk a derékvonalat, a karöltőt, a vállfogyasztást és a nyakkerekítést. Zsebek kötése: két azonos darabot kötünk 54 szemmel 30 cm magassággal, a leírt mintával. A bal elejét kötjük először, a mintás résszel 82 szemmel kezdjük és 2 cm után a színén fordítottan, a bal oldalán simán kötünk. A mintával tovább kötjük a gombolási pánt szemét. A karöltő kerekítése előtt 2 cm-ig, illetve hátával azoos magasságig és tovább a mintás kötéssel dolgozunk. Karöltőt, vállakat a hátával azonos módon fogyasztva, a nyakát pedig mélyebben kerekítve. Ha készen vagyunk, akkor a gombok helyét bejelöljük (a másik elején, annak megfelelően a gomblyukakat menet közben már belekötjük a gomboláspántba.) Az ujjakat szintén 2 cm-es mintás résszel kezdjük majd a színén fordítottan, a bal oldalán simán kötve szaporítunk a szabásminta szerint és a kerekítés kezdése előtt 2 cm-re ismét a mintás kötéssel dolgozunk. Egy XVIII. századi féretartó nemesi család Hajdúböszörményben A hajdúkról szóló szakirodalom a hajdúvárosokban élő őseinkről (lévén magam is hajdúböszörményi lakos) azt írja, hogy a XVIII. század elejére e közösségekben a hajdú-leszármazottak kisebbségbe kerültek. A jövevények arányuk növekedésével mind tekintélyesebb gazdasági, majd politikai szerephez jutottak a Bocskai adományozta jogra oly büszke ősi hajdúvárosokban. A jövevények tarkabarka jogállású, társadalmi helyzetű rétegének színe-javát az országos nemesség e városokba betelepült tagjai, vagy az itt nemesi kiváltságot szerzett volt jobbágyok képezték. Noha a hajdú privilégium szerint a jövevények nagymértékben különböztek a törzsökös családoktól, s azok társadalmi rangja, politikai jogai a XVIII. század végére egy sor ellentét forrása lett, mégis a jövevények előbb-utóbb felküzdötték magukat a törzsökösök szintjére, és semmiben sem voltak alábbvalók, mint az ősi hajdú jussukra rendkívül büszke törzsökösök. E folyamatot növekvő gazdasági erejük alapozhatta meg. Szemléltetésként egy nagymúltú, főretartó családot, a Győrössyeket mutatom be, akik sokáig vezető szerepet kaptak városunkban, Hajdúböszörményben. Herpay a „Nemes Családok Hajdúvármegyében” című tanulmányában írja, hogy a „Győrössy család hajdúböszörményi ősük, István az 1702-es összeírásban a libertinusok (szabadosok) között szerepel. Nem hajdúnemes.” Ténylegesen tehát jövevényeknek számítanak a Győrössyek. Ez azonban nem gátolta őket abban, hogy a XVIII. század közepére a közösség egyik legtekintélyesebb családjává nőjenek. A Győrössy família tagjai közül városgazdák, szenátorok kerültek ki. Politikai súlyukat természetesen tekintélyes vagyonukkal alapozták meg. Vállalkozó kedvükre jellemző, hogy 1731- ben a böszörményiek hortobágyi birtokát oly móddal bérelték, „hogy ott valamely vízimalmot építhessünk”, bérleményükhöz szabad halászatot, szénatakarás jogát is kérték és meg is kapták. Gondolom, hogy az is természetes egy ilyen feltörekvő család esetében, ha rendre a pereskedők között találjuk őket. Jellemző, hogy 1745-ben Gergely egy örökös nélkül elhalt városlakó hagyatékát pereli. Vagyoni állapotukat jól szemlélteti az az öszszeírás, amelyben Győrössy János árvájának, Sárának az örökségét leltározták: „Egy sárga lovat fiastól, egy Tavasi üszőt, 2 vasas szekeret, kút ágast, egy vermet tele Tavasz búzával, 7 köböl tavasz búza vetést, egy verem rozst, egy verem árpát, házbeli portékákat, szántó eszközöket stb.” hagyományozott az apa árva leányára, aki egyedüli örököse volt. Az itt közölt leltárból kiderül, hogy nemcsak állattartással, hanem jelentős földműveléssel is foglalkozott a 8 család. Jelentős feretartó családként tarthatjuk számon a Győrössy-eket, akik különböző helységek- ben összevásárolták az ökröket, 8 majd hazahajtva a bőséges 8 Hortobágy melléki legelőkre, ott 8 felhizlalták azokat, s jó haszon- SS nal értékesítették. A főretartás- 8 ról még keveset tudunk, ezért 8 becsesek azok az adatok, ame- »lyek egy hajdúkerületi peranyag- 8 ban maradtak reánk. 1760-ban 8 Győrössy Gergely az időközben8 elhunyt Mihály öccsének örökö- 8seit perbe fogja, ahol így adja 8 elő sérelmét: „Az előtt 14 esztén- 8 dők jártában Én és Néhai 8 Győrössy Mihály öcsém egy ke- kreskedésre állvány megvettünk 8 mint egy 400 ökröket haszonnak 8 úgy mint kárnak felességen (fe- 8 lesen), melly ökrökön is szép ha- » szón fordult ugyan, de említett 8 öcsém... az atyafiságos szóró- § sabb köteléket félre tévén... 8 (nem adta tudtomra, hogy) mi 8 hasznocskánk volt rajtok.” Vá-sároltak pedig összesen 400 da- 8 rab ökröt (ebből sajátjuk volt 8 40), amelynek az ára 14149 ré- 8 nes forint, a hizlalt állatokat 8 pedig 16133 Ft-ért értékesítet-ék. A haszon 1983 forintra ru- 81 gott, amely átlaggal számolva 857 ökör árát tett ki. Jó össze- 8 hasonlításra szolgál a Győrössy 8 testvérek vállalkozásának felbe- csüléséhez, ha megemlítem, hogy 8 maga a város (Hajdúböször-mény) is foglalkozott sőretartás. 8 sál. és pedig 1748-ban 177 darab, j 1750-ben 155 darab, 1753-ban 8 118 darab sőreökröt vásároltak,8 s értékesítettek. Egyértelműen megállapítható - tehát, hogy a Győrössy család az 1700-as években az egyik leg- 8 tekintélyesebb főretartó família volt, következésképpen a legva- 8gyonosabbak, a legrangosabbak fai közé tartozott. Vagyonuknak 8 azonban csak egyik részét képeze a középkori gyakorlatból is 8 jól ismert nagy haszonnal járó, 8 kevés befektetést igénylő szilaj 8 jellegű főretartás, másik részét 8 már a földművelés, illetve a 8 szántóföldi növénytermesztés 8 haszna jelentette. Ha utalunk 8 arra, hogy a Győrössyeket ebben 8 a korban is a város vezető tes- tületében, s más jövedelmező posztokon találjuk, akkor képet formálhatunk a szenátus, a ma- gisztrátus összetételéről, s arról 8 az érdekről is, amelyet e hatal-mi csoportok megtestesítettek. S így érthetővé válik az a gya- korlat, miszerint a böszörményi 8 magisztrátus ülésein rendre tárgyalják az állattartással össze- 8 függő kérdéseket, s aprólékosan szabályozzák a pásztorkodás, 8 szénakaszálás, szabad legeltetés 8 stb. minden részletét. S úgy hiszem nem haszontalan, ha ide írom azt a megjegyzést, amellyel Győrössy Gergelyt egyik pana-szosa, volt cselédje illette a bí- 8 róság előtt: „Nekem nem ad 8 Pénzt, amivel élhetnék, hanem, 8 búzával, disznóval tollya a sze- 8 memet.” Dr. Bencsik János ^ 1