Hajdú-Bihari Napló, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

© HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1976. MÁRCIUS 10. Amire a jersey alkalmas A jersey ruha minden alkalomra meg­felelő és a legkülönbözőbb zsánerű, di­vatos ruhadarabok készíthetők belőle, kezdve a nadrágos összeállításoktól a blúzokig. A rajzainkon látható modelleket úgy válogattuk össze, hogy azok részben öt­leteket is adjanak a méterben kapható kelmék megvarrásához, részben pedig hasonló zsánerű jersey ruhák készen, is kaphatók a szaküzletekben. 1-es modellünk a Richards gyár önma­gában mintázott jersey trevira kelmé­jéből a legcsinosabb. A tunika szoknyá­val külön is hordható, míg a nadrágot szintén lehet más felsőrésszel variálni. A rajzon látható zsinórból készült övét, az ügyeskezűek figyelmébe ajánljuk, há­zilag is elkészíthető a ROLTEX-boltok­­ban nagy választékban kapható zsinórfé­lékből. 2- es modellünk egyszerű sima Jerseny­­ből készült kötényruha (régi ruhából is alakítható), hozzá elütő színű selyem­­jersey blúzt rajzoltunk amely legtöbb­ször készen is kapható az üzletekben 120—150 forint közötti áron, a Habse­lyemgyár terméke. 3- as modellünk a divatos „V”-kivágás­­sal készült, tavaszra is ajánlható, sima­vonalú, mintás jersey ruha. 4. Fiataloknak is nagyon ajánlható a szürke-fehér vagy sötétkék-fehér csíkos jersey ruha, széles lakk­övvel, fehér jer­­seyből készült gallérral és kézelővel. 5. Duplafalú, vastagabb, tweed-hatású jerseyből készült kosztüm, a szoknyája elöl mély hajtással, hozzá pulóvert vagy ingblúzt lehet viselni. 6-os modellünk divatos kiskomplé. A megkötött nyakú ruha széles reverű ka­bátkával van kiegészítve. Nádor Vera Tanácsok a gyümölcsfaoltványok vásárlásához A gyümölcsfa a kertészeknek sok örömet szerez, ha a kellő gon­doskodást már a telepítéstől kez­dődően biztosítjuk. Gyümölcster­mesztésünk csak akkor lehet ered­ményes, ha minden tekintetben jó minőségű oltványt ültetünk. Ezért az oltvány vásárlásakor a követke­zőkre legyünk fokozottan figyel­mesek. A gyümölcsfaoltvány egész­séges, ép gyökérzetű, a törzse egye­nes növésű, betegségektől mentes, jól fejlett legyen. A vásárlásoknál ne arra törekedjünk, hogy minél idősebb legyen az oltvány, mert a kétévesnél idősebb már ültetésre nem alkalmas. Minél fiatalabb az oltvány, annál biztosabban meg­ered, annál tökéletesebben meggyö­keresedik, annál hamarabb meg­erősödik és így hamarabb és bő­vebben terem. A gyümölcsfaoltványokat a fa­iskolákban különböző faalakokra nevelik. A legfontosabb faalakok a következők: Bokorfa. Törzsmagassága 40—60 centiméter. Jelzése: bő vagy bök. Általában törpealanyon nevelt al­ma- és körtefajták, a birs és az őszibarack oltványok faalakja. A bokorfa termőfelülete közel helyez­kedik el a talajhoz, emiatt az ápo­lási és szedési munkák könnyebbek. Intenzív koronaalak, de a r­ossz minőségű talajokra nem ajánlható. Alacsonytörzsű fa. Törzsmagassá­ga 80—100 centiméter. Jelzése: at. ’ Általában a vadalanyba oltott gyü­mölcsfaoltványoknál használják ezt a koronaformát. A vad­alanyok a gyengébb minőségű talajokat jobban bírják. Ezért a gyengébb minőségű homokra és egyéb tala­jokra ez a faalak ajánlható. A csonthéjasoknál ez a faalak terjedt el általánosan. Közepes törzsű fa. Törzsmagassá­ga 120—140 centiméter. Jelzése: kb. Ezek a fák később fordulnak ter­mőre, nagyobb tenyészterületet is igényelnek telepítéskor. Ápolási és szedési munkák nehezen végezhe­tők el. Ezt a faalakot ma már csak ott kedvelik, ahol a terület nincs bekerítve, és a bekerítés később sem oldható meg és a fákat a nyu­­laktól csak bekötözéssel lehet meg­védeni. Suhány: Jelzése­­s, vagy suh. Ko­rona nélküli gyümölcsoltvány. Hossza 80—150 centiméter. Gyü­mölcs­ sövény létesítésére kiválóan alkalmas, tetszés szerinti korona­forma nevelhető. A faiskoláknál levő gyümölcs­oltványok között minőségekben és árakban egyaránt vannak különb­ségek. Ezt a faiskolai lerakatban jelzik is. Az I. osztályú oltvány törzse piros, a II. osztályúé pedig sárga festékkel megjelölt. A kü­lönbség elsősorban a koronavesz­­szők számában van. Telepítésre a II. osztályú oltvány is alkalmas. Az oltványokat csak közvetlenül az ültetés előtt szedjük ki a ver­melőből. Az ültetésre a tavaszi idő­szak a legjobb. A fagyok elmúltá­val már ültethetünk. Az ültetés ja­vasolt időszaka az időjárástól füg­gően február vége és április ele­je. Radics Ferenc Készüljünk a telepítésre Az elültetett gyümölcsfáink és szőlő­tőkéink akkor fejlődnek és erednek meg jól, s fordulnak időben termőre, ha a te­lepítést igen gondosan készítjük elő. * Először távolítsuk el a kijelölt terület­ről a gyomokat, majd ha van rá lehető­ség szántassuk fel. Egyúttal juttassunk bőségesen szerves és műtrágyát a talaj­ba. A gyomokat ne szántassuk alá, mert ezzel csak a magvakat szórjuk szét és majd tavasszal nem győzzük irtani a kikelő gyomokat. Égessük el a kert­ből összegyűjtött fertőzött növényi ré­szekkel együtt. Amennyiben nincs lehetőség a talaj felszántására, akkor ássuk fel magunk a területet. Az előkelő gyökereket, törme­léket, kődarabokat egyúttal gondosan gyűjtsük össze és távolítsuk el. Ha nem akarjuk az egész területet megforgatni, akkor készítsünk ültetőgödröket. Ezek helyét előzőleg úgy jelöljük ki, hogy alaposan gondoljuk végig, milyen fát ho­vá akarunk ültetni. Hasznos tervet készí­teni, mert megkönnyíti a telepítést. Minél nagyobbra készítjük az ültető­gödröt annál jobban fejlődik majd a be­le ültetett gyümölcsfa vagy szőlő. A gyümölcsbokroknak (a ribiszkének, málnának, köszmétének stb.) legalább 60X60 cm alapú és 40 cm mély gödröt ás­sunk. A gyümölcsfáknak viszont már nagyobb , 120X120 cm alapterületű és 80 cm mély gödröt készítsünk. A kiásott földet két részre halmozzuk fel, külön az altalajt és külön a felső részt. A két földkupacot keverjük össze kb. 5-6 kg érett istállótrágyával vagy komposzttal, hogy a növények majd kellő mennyiségű tápanyaghoz jussanak. Egy-egy gödör aljába pedig szórjunk 30—40 kg szuperfoszfátot és 20—30 dkg kálisót. Az ültetőgödrök előkészítésével jól megkönnyítjük a munkánkat s a szapo­rítóanyag beszerzése után azonnal ültet­hetünk. A családellátó kiskert legfőbb jellegzetessége, hogy többféle gyü­mölcsfaj egyedei aránylag kis te­rületen és keverten helyezkednek el. Ez a körülmény megnehezíti, bonyolulttá teszi a növényvédelmi munka gyakorlatát. A lényeget azonban nem kerülhetjük meg: ha egészséges gyümölcsöt termő bok­rokat és fákat akarunk nevelni, ak­kor a tél végén kivétel nélkül mindegyiket adott időpontban meg kell permeteznünk. Az adott idő­pont pedig a rügypattanás. Alapigazság, hogy ha a permete­zést elhagyjuk jóvátehetetlen mu­lasztást követünk el. A telet átvé­szelt kártevők és kórokozók elin­dítói lesznek a tömeges, nehezen, vagy egyáltalán nem fékezhető in­váziónak. De mit tegyen az, akinek két al­mafája, öt ribiszkebokra, négy őszi­barackfája van. Rendkívül gazda­ságtalan és megterhelő lenne mind­egyiknek külön permetlevet készí­teni. Nincs más megoldás: okos kompromisszumot kell találni, „össztüzünket” a legfontosabb ká­rosítók ellen kell irányítanunk. Olyan növényvédőszert kell hasz­nálnunk egy-egy adott időpontban, amellyel valamennyi fa és bokor legveszedelmesebb kártevői és kór­okozói elpusztíthatók. Ez előtt azon­ban el kell végeznünk a hatásában pótolhatatlan mechanikai védeke­zést. Ennek része: a korona besű­rűsödött részeinek kiritkítása a pajzstetvekkel és lisztharmattal fer­tőzött gallyak és vesszők eltávolítá­sa, a múmiák, hernyófészkek to­jáscsomók megsemmisítése. És nem mulasztható el a vastagabb ágré­szek és a törzs kaparása sem. Ezúttal a rügypattanást előző és követő időszak növényvédőszereit soroljuk fel, amelyek kiskertben eredményesen használhatók. Rügy­pattanás előtt almatermésű fáknál köszméténél, ribiszkénél igen hatá­sos a Novenola (sárgaméreg) két százalékos vagy a Krezonit 0,9 szá­zalékos oldata. Kiváló rovar- és gombaölő hatású a téli higítású mészkénlé is, ennek hiányában a Neopol 5 százalékos oldata. Termé­szetesen ha növendát használunk az­ esetben nem kell mészkénlével permeteznünk és ez fordítva is ér­vényes. Rügypattanáskor, vagy ke­véssel utána a gombabetegségek, a sodrómolyok és araszolóhernyók ellen Rézoxiklorid 50 WP-vel (0,3%) 4- Ditrifon 50 WP-vel (0,2%) per­metezzük fáinkat. Almafák védel­mére a keverékbe Thiovitot is te­gyünk (0,75%). A rügyfakadás utá­ni időszak szerkombinációja pedig a következő: Orthocid (0,3%) -1-Dit­­rifon 50 WP (0,2%), alma esetében Thiovit is az előbb jelzett tömény­ségben. Ez a permetlé védelmet nyújt a különböző gombák, az őszi­barack lisztharmata, a sodrómo­lyok, araszolóhernyók és a barack­moly ellen. Kulin Imre Növényvédelem tavasszal Hosszú kötött nellény A modell 75 deka, háromszínű vékony fonalból készült. A fonalak azonos mennyiségűek, barna, piros, aranysárga és 3-as tűvel dolgoznak. A minta leírá­sa: 1. sor: 2 fordított, 1 sima. 2. sor: 2 sima­­ szemet ráhajtással átemelünk. 3. sor: 2 fordított, a leemelt szemet ráhajtás­sal együtt simán lekötjük, a 2. és a 3. sort ismételjük. Munkánkat a hátrésszel, 137 szemmel kezdjük, 2 cm-t kötünk a fenti minta szerint, s azután, a színén fordítottan, a bal oldalán simán kötünk. A karöltő kezdése előtt 2 cm-től mintá­san kötjük az összes szemet és szabás­minta szerint alakítjuk a derékvonalat, a karöltőt, a vállfogyasztást és a nyak­kerekítést. Zsebek kötése: két azonos darabot kö­tünk 54 szemmel 30 cm magassággal, a leírt mintával. A bal elejét kötjük elő­ször, a mintás résszel 82 szemmel kezd­jük és 2 cm után a színén fordítottan, a bal oldalán simán kötünk. A mintá­val tovább kötjük a gombolási pánt­­ szemét. A karöltő kerekítése előtt 2 cm-ig, illetve hátával azoos magasságig és to­vább a mintás kötéssel dolgozunk. Kar­öltőt, vállakat a hátával azonos módon fogyasztva, a nyakát pedig mélyebben kerekítve. Ha készen vagyunk, akkor a gombok helyét bejelöljük (a másik ele­jén, annak megfelelően a gomblyukakat menet közben már belekötjük a gombo­láspántba.) Az ujjakat szintén 2 cm-es mintás résszel kezdjük majd a színén fordítottan, a bal oldalán simán kötve szaporítunk a szabásminta szerint és a kerekítés kezdése előtt 2 cm-re ismét a mintás kötéssel dolgozunk. Egy XVIII. századi féretartó nemesi család Hajdúböszörményben A hajdúkról szóló szakiroda­­lom a hajdúvárosokban élő őseinkről (lévén magam is haj­dúböszörményi lakos) azt írja, hogy a XVIII. század elejére e közösségekben a hajdú-leszár­mazottak kisebbségbe kerültek. A jövevények arányuk növeke­désével mind tekintélyesebb gazdasági, majd politikai sze­rephez jutottak a Bocskai ado­mányozta jogra oly büszke ősi hajdúvárosokban. A jövevények tarkabarka jog­állású, társadalmi helyzetű réte­gének színe-javát az országos nemesség e városokba betelepült tagjai, vagy az itt nemesi kivált­ságot szerzett volt jobbágyok képezték. Noha a hajdú privilé­gium szerint a jövevények nagy­mértékben különböztek a tör­­zsökös családoktól, s azok tár­sadalmi rangja, politikai jogai a XVIII. század végére egy sor el­lentét forrása lett, mégis a jö­vevények előbb-utóbb felküz­­dötték magukat a törzsökösök szintjére, és semmiben sem vol­tak alábbvalók, mint az ősi haj­dú jussukra rendkívül büszke törzsökösök. E folyamatot nö­vekvő gazdasági erejük alapoz­hatta meg. Szemléltetésként egy nagymúltú, főretartó családot, a Győrössyeket mutatom be, akik sokáig vezető szerepet kaptak városunkban, Hajdúböször­ményben. Herpay a „Nemes Családok Hajdúvármegyében” című ta­nulmányában írja, hogy a „Győ­­rössy család hajdúböszörményi ősük, István az 1702-es össze­írásban a libertinusok (szaba­dosok) között szerepel. Nem hajdúnemes.” Ténylegesen tehát jövevényeknek számítanak a Győrössyek. Ez azonban nem gátolta őket abban, hogy a XVIII. század közepére a közösség egyik leg­tekintélyesebb családjává nője­nek. A Győrössy família tagjai közül városgazdák, szenátorok kerültek ki. Politikai súlyukat természetesen tekintélyes vagyo­nukkal alapozták meg. Vállalko­zó kedvükre jellemző, hogy 1731- ben a böszörményiek hortobágyi birtokát oly móddal bérelték, „hogy ott valamely vízi­malmot építhessünk”, bérleményükhöz szabad halászatot, szénatakarás jogát is kérték és meg is kapták. Gondolom, hogy az is természe­tes egy ilyen feltörekvő család esetében, ha rendre a pereskedők között találjuk őket. Jellemző, hogy 1745-ben Gergely egy örö­kös nélkül elhalt városlakó ha­gyatékát pereli. Vagyoni állapo­tukat jól szemlélteti az az ösz­­szeírás, amelyben Győrössy Já­nos árvájának, Sárának az örök­ségét leltározták: „Egy sárga lovat fiastól, egy Tavasi üszőt, 2 vasas szekeret, kút ágast, egy vermet tele Tavasz búzával, 7 köböl tavasz búza vetést, egy ve­rem rozst, egy verem árpát, ház­beli portékákat, szántó eszközö­ket stb.” hagyományozott az apa árva leányára, aki egyedüli örököse volt. Az itt közölt leltár­ból kiderül, hogy nemcsak állat­tartással, hanem jelentős föld­műveléssel is foglalkozott a 8 család. Jelentős feretartó családként tarthatjuk számon a Győrössy-­­­eket, akik különböző helységek-­­ ben összevásárolták az ökröket, 8 majd hazahajtva a bőséges 8 Hortobágy melléki legelőkre, ott 8 felhizlalták azokat, s jó haszon- SS nal értékesítették. A főretartás- 8 ról még keveset tudunk, ezért 8 becsesek azok az adatok, ame- »­lyek egy hajdúkerületi peranyag- 8 ban maradtak reánk. 1760-ban 8 Győrössy Gergely az időközben­­8 elhunyt Mihály öccsének örökö- 8­seit perbe fogja, ahol így adja 8 elő sérelmét: „Az előtt 14 esztén- 8 dők jártában Én és Néhai 8 Győrössy Mihály öcsém egy ke- k­­reskedésre állvány megvettünk 8 mint egy 400 ökröket haszonnak 8 úgy mint kárnak felességen (fe- 8 lesen), melly ökrökön is szép ha- » szón fordult ugyan, de említett 8 öcsém... az atyafiságos szóró- § sabb köteléket félre tévén... 8 (nem adta tudtomra, hogy) mi 8 hasznocskánk volt rajtok.” Vá-­­­­sároltak pedig összesen 400 da- 8 rab ökröt (ebből sajátjuk volt 8 40), amelynek az ára 14149 ré- 8 nes forint, a hizlalt állatokat 8 pedig 16133 Ft-ért értékesítet-­­­­ék. A haszon 1983 forintra ru- 81 gott, amely átlaggal számolva 8­57 ökör árát tett ki. Jó össze- 8 hasonlításra szolgál a Győrössy 8 testvérek vállalkozásának felbe-­­ csüléséhez, ha megemlítem, hogy 8 maga a város (Hajdúböször-­­­mény) is foglalkozott sőretartás­. 8 sál. és pedig 1748-ban 177 darab, j­ 1750-ben 155 darab, 1753-ban 8 118 darab sőreökröt vásároltak,­­8 s értékesítettek. Egyértelműen megállapítható -­ tehát, hogy a Győrössy család az­­ 1700-as években az egyik leg- 8 tekintélyesebb főretartó família­­ volt, következésképpen a legva- 8­gyonosabbak, a legrangosabbak fai közé tartozott. Vagyonuknak 8 azonban csak egyik részét képez­­­­­e a középkori gyakorlatból is 8 jól ismert nagy haszonnal járó, 8 kevés befektetést igénylő szilaj 8 jellegű főretartás, másik részét 8 már a földművelés, illetve a 8 szántóföldi növénytermesztés 8 haszna jelentette. Ha utalunk 8 arra, hogy a Győrössyeket ebben 8 a korban is a város vezető tes-­­ tületében, s más jövedelmező­­ posztokon találjuk, akkor képet­­ formálhatunk a szenátus, a ma-­­ gisztrátus összetételéről, s arról 8 az érdekről is, amelyet e hatal-­­­mi csoportok megtestesítettek. S így érthetővé válik az a gya-­­ korlat, miszerint a böszörményi 8 magisztrátus ülésein rendre tár­­­­gyalják az állattartással össze- 8 függő kérdéseket, s aprólékosan­­ szabályozzák a pásztorkodás, 8 szénakaszálás, szabad legeltetés 8 stb. minden részletét. S úgy hi­­­­szem nem haszontalan, ha ide­­ írom azt a megjegyzést, amellyel­­ Győrössy Gergelyt egyik pan­a-­­­szosa, volt cselédje illette a bí- 8 róság előtt: „Nekem nem ad 8 Pénzt, amivel élhetnék, hanem, 8 búzával, disznóval tollya a sze- 8 memet.” Dr. Bencsik János ^ 1

Next