Hajdú-Bihari Napló, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

Mint már arról beszámoltunk, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága április 28-án ülést tartott. A pártbizottság a megyei párt­végrehajtó bizottság jelentése alapján átte­kintette az V. ötéves terv és az 1976. évi nép­­gazdasági terv I. negyedévi gazdasági, po­litikai tapasztalatait. Mint arról a napi sajtó tudósított, a Központi Bizottság április 22-i ülésén megtárgyalta az V. ötéves terv indí­tása, illetve az 1976-os népgazdasági terv megkezdésének tapasztalatait. A megyei párt­­bizottság említett ülése a Központi Bizott­ság határozatának szellemében vizsgálta meg megyénkben a terv indításának tapasztalatait és vont le tanulságokat. Mint azt a Központi Bizottság közleménye is megállapítja: Pár­tunk XI. kongresszusai határozatainak szel­lemében az V. ötéves tervet idejében kidol­goztuk, s azt az országgyűlés törvényerőre emelte. A szocialista országokkal aláírtuk az ötéves gazdasági együttműködésről szóló egyezményt. Középtávú tervünk e téren is megalapozott. A Központi Bizottság múlt év novemberi határozata és a kormány ennek megfelelő intézkedései jó alapot adtak az üzemek, a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok éves és középtávú terveinek elkészítéséhez, a vég­rehajtás megszervezéséhez. A széles körű po­litikai felvilágosító munka — eredményeink ismertetése, gondjaink nyílt feltárása — hoz­zájárult, hogy közvéleményünk reálisan ítélje meg az ország gazdasági helyzetét. A dol­gozók megismerték és helyeslik a népgazda­sági terv céljait, és nagy aktivitással vesznek részt a feladatok megoldásában. Az 1976. évi népgazdasági terv végrehajtá­sa rendben megkezdődött. Az üzemek, a vál­lalatok, a szövetkezetek és a tanácsok éves tervei megalapozottak, és összhangban van­nak a népgazdasági terv követelményeivel. Jól halad az üzemi, a vállalati ötéves tervek kidolgozása. Az év elejére előirányzott életszínvonal-po­litikai intézkedések megtörténtek, az ellátás megfelelő, bár néhány közszükségleti cikk tekintetében — így a hús- és zöldségellátás­ban — átmeneti nehézségek mutatkoznak. A Központi Bizottság megállapításai álta­lában vonatkoznak megyénk gazdasági hely­zetére is. Mint azt a megyei pártbizottság ülé­sére előterjesztett végrehajtó bizottsági je­lentés, illetve szóbeli kiegészítés is tartalmaz­ta: az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizott­sága 1976. január 5-én kibővített pártbizott­sági ülésen elfogadta az V. ötéves terv cél­kitűzéseit, melyet a XI. kongresszus, az MSZMP KB 1975. november 26—27-i határo­zatának, a megyei pártértekezlet állásfog­lalásának megfelelően alakított ki és feladat­tervet fogadott el az 1976. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés megyei fel­adatainak végrehajtására. A feladatterv alap­ján a megyei párt-végrehajtó bizottság arra törekedett, hogy a megye különböző szintű pártszervei az V. ötéves terv, illetve az idei népgazdasági terv indítását alapvető feladat­nak tekintsék. A megyei pártbizottság az V. ötéves terv összeállításánál arra törekedett, hogy az szel­lemében, feladataiban tükrözze a megnöveke­dett követelményeket, amelyet a párt, a nép­gazdaság megyénktől is elvár. Ezért vala­mennyi termelő ágazatban erőteljes hang­súlyt kaptak a hatékonyság növelését bizto­sító tartalékok feltárásával kapcsolatos fel­adatok. Az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végre­hajtásának első negyedévi megyei gazdasági, politikai tapasztalatait a megyei párt-végre­hajtó bizottság április 22-én tartott ülésén át­tekintette, megvitatta. A jelentést a megyei pártbizottság április 28-i ülésén beható vita után elfogadta és a további munka alapjá­nak tekinti. A pártbizottság megállapította: a jelentés reális összegzést ad az V. ötéves terv, illetve az 1976-os év indításának célki­tűzéseiről, időarányos végrehajtásának hely­­zetéről. Ugyanakkor megfelelő elemzést is adott különböző pozitív és negatív tenden­ciákról. Pozitív az a megállapítás, hogy a pártszervek és -szervezetek az időszerű párt­­politikai feladatok, mint például a párttag­könyvek cseréjének előkészítése közepette is alapvető feladatnak tekintették az időszerű gazdaságpolitikai feladatok megszervezését, illetve végrehajtását. Sikerült mozgósítani a szakszervezeti aktivistákat is arra, hogy az üzemi kollektívák megértsék az egységes végrehajtás szükségességét. A megyei pártbizottság elé került jelentés és a szóbeli kiegészítés is hangsúlyozta — és ezt a vitában felszólalók is alátámasztották —, hogy gazdasági életünk egy negyedéves tervének átfogó értékelése igen nehéz, mert egyrészt az időszak rövidsége miatt pontos adatszolgáltatás még nem áll rendelkezésre. Másrészt a különböző szervek egymással össze nem hangolt jellegű és tartalmú jelen­tést kérnek a gazdasági egységektől, amelyek nem hogy segítenek, de akadályozzák a mun­kát. A különböző üzemek párt- és gazdasági vezetőivel folytatott megbeszélések, tanács­kozások a pártmunka különböző területein dolgozó kollektívák együttes tapasztalatai alapján is megállapítható, hogy a tervidőszak első negyedévének tapasztalatai — ha kezdet­ben voltak is bizonytalanságok, óvatosságok — optimista hangulatot, tettrekészséget tük­röznek. Akkor is igaz ez a megállapítás, ha az első negyedév konkrét eredményei a bá­zishoz viszonyítva eredményekben nem tük­röződnek minden vonatkozásban. Ez a meg­állapítás összefügg azzal is, hogy az első időkben a gazdasági vezetők több oknál fog­va kevesebb időt, energiát fordíthattak a ter­melés irányítására. Az új ötéves terv, illetve az idei népgazdasági terv bevezetésénél olyan tényezőkkel kellett számolni, mint a helyi terveknek az elkészítése, az új szabályozók bevezetése, illetve érvényesüléséhez megfe­lelő alapok megteremtése, piacok, rendelések biztosítása, a kollektív szerződések előkészí­tése és hasonlók. Ezek az egyébként szüksé­ges munkák több helyen a konkrét felada­toktól vonták el a vezetők figyelmét és ere­jét. A megyei pártbizottság összességében még­is úgy állapította meg, hogy az indulás ked­vező képet mutat, aminek az alapját a jó tervezés teremtette meg. Ezt a megállapítást a vitában felszólalók is alátámasztották. Úgy az ipar, mint a mezőgazdaság területéről el­hangzott felszólalások azt hangsúlyozták, hogy a jó tervek nélkül nem lehet eredmé­nyes munkát végezni. Ezért a tervezési mun­kát a gazdasági élet minden szintjén alap­vető feladatnak tekintik. Itt például több felszólaló elmondotta, hogy a késői kitavaszo­dás és a hűvös tavasz kedvezőtlen hatását a közös gazdaságok megfelelő tervezéssel és a jó munkaszervezéssel ellensúlyozhatják. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy a munkaver­seny hatékonyságát megfelelő szervezéssel eredményesebbé kellene tenni. A pártbizottság is megállapította, hogy a vállalatok, termelőszövetkezetek tervezési munkája megfelel a népgazdaság elvárásai­nak. Az üzemek, vállalatok, tsz-ek közép­távú terveiket most készítik. Ezeket az év közepéig jóváhagyják. A tervcélok megha­tározásában érvényesül a követelménytá­masztás, a gazdálkodás színvonalának javí­tására való törekvés. Az üzemek, vállalatok a középtávú terve­ket a IV. ötéves tervben elért eredményekre alapozták. Ugyanakkor figyelembe vették a szabályozók módosításából származó hatások érvényesülését is. A gazdálkodó egységek V. ötéves terve egy dinamikus — országos fej­lődési ütemet is meghaladó — bázisra épül. Az ágazati minisztériumok az irányelveket időben ismertették a megyei szervekkel és a vállalatokkal. A gazdasági követelmények fo­kozásával közvetlenebb kapcsolat alakult ki a vállalat és az irányító tárcák között. Gya­koribbak lettek a helyi konzultációk és egyeztetések. A megyei pártbizottság véle­ménye szerint ilyen egyeztetésekre volna szükség a tröszti rendszerben dolgozó válla­latoknál is. A vállalatok a tervek előkészítésében szé­les körben támaszkodtak a dolgozók észrevé­teleire, javaslataira. Ezért a tervcélok megfe­lelnek a népgazdasági elvárásoknak. A ter­melés tervezett növelése általában összhang­ban van a népgazdaság lehetőségeivel. A tervezésnél az iparvállalatok, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a szol­gáltatást végző vállalatok, kereskedelmi vál­lalatok terveikben igyekeztek a népgazdasági elvárásoknak megfelelni, sőt számos terü­leten az országos átlagnál nagyobb feladato­kat is vállalni. A pártbizottság megállapította, hogy az 1976 évi tervek március közepére mindenhol elkészültek. A vállalatok és szö­vetkezetek terveiket széles körben megtár­gyalták. A tervek kidolgozásánál fokozottab­ban támaszkodtak a dolgozók észrevételeire, javaslataira. Általában jellemző a tervekre, hogy erőteljes tartalékfeltárásra épülnek. (Az új szabályozók is erre ösztönzik a válla­latokat.) A tervekben külön hangsúlyt kapott a hatékonyság növelése, a termelékenység fokozása, az élő és holt munka jobb kihasz­nálása, valamint az exporttevékenység növe­lése. Az elkészült tervek azt igazolják, hogy azokat felelősséggel dolgozták ki, s a célki­tűzések teljesítéséhez a szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Mindent egybevetve a pártbizottság meg­állapította, hogy a megye gazdasági életének első negyedévi fejlődése, a tett intézkedések tapasztalatai összességükben egybeesnek az országos helyzettel. Ezen belül vannak olyan területek, ahol a helyzet kedvezőbb és van­nak olyanok is, ahol a helyzet kedvezőtle­nebb, ahol az átlagosnál több a tennivaló. Mindezek figyelembevételével a pártbizott­ság a továbbiakban is legfontosabb feladat­nak tartja, hogy az említett párthatározatok­ban foglalt követelményeknek—melyek alap­vetően a munka hatékonyságára vonatkoz­nak — mindenütt igyekezzenek sokkal job­ban megfelelni. A soron következő feladatok közül különö­sen fontos a népgazdasági igényekkel össz­hangban álló vállalati terveknek az elkészí­tése, illetve befejezése, a termékszerkezet korszerűsítésére vonatkozó elvárásoknak vég­­rehajtása. Fontos tennivaló az exportgazdál­kodás jó megszervezése és eredményesebbé tétele, valamint a költséggazdálkodás javítá­sa minden területen. Ugyanakkor fontos fel­adat az anyag- és energiafelhasználás éssze­rű mérséklése. A munka- és üzemszervezés területén vannak kezdeti eredmények, de ezt a munkát tovább kell folytatni és különösen a munkaerővel való ésszerűbb és hatéko­nyabb gazdálkodásra kell törekedni. A mun­ka eredményességéhez tartozik a beruházás hatékonyságának a javítása. A beruházás ha­tékonyságának növelésére a megyei pártbi­zottság a maga területén számos intézkedést tett. Azonban továbbra is az szükséges, hogy a különböző beruházásokban érdekelt szervek a munkájukat úgy szervezzék meg, hogy a tervben szereplő célkitűzéseket a ha­táridőnek megfelelően az előírt költségkere­tek között eredményesen valósítsák meg. Ezért fontos a folyamatban levő beruházások meggyorsítása, szervezetté tétele, az új beru­házások megalapozott előkészítése. A megyei pártbizottság ülése foglalkozott a lakosság életszínvonalát érintő kérdésekkel is (lakásépítés, áruellátás, átalakulások, isko­la stb.). A pártbizottság megállapította, hogy a kommunális beruházások indítása és elő­készítése kielégítőnek mondható. Ezen a te­rületen a múlt évről tervszerűtlenül áthúzó­dó beruházások (lakás, iskola) befejezése és néhány új létesítmény tervezési, kivitelezési kapacitáshiánya még problémát okoz. De a problémák megfelelő szervezéssel megoldha­tók. A pártbizottság megállapította, hogy az MSZMP KB 1975. november 26—27-i hatá­rozatából adódó feladatok időarányosan meg­valósultak. A végrehajtást, a megyei pártbi­zottság feladattervében foglaltakat sikerült társadalmi üggyé tenni. Erről egyébként a nemrégiben megtartott gazdaságpolitikai ak­tívan — amiről a Napló is beszámolt — is igen sok szó esett. Az idei terv indításának tapasztalatai pozitívak, azonban a továbbiak­ban is az szükséges, hogy az 1976. évi népgaz­dasági terv és állami költségvetés irányelvei­nek végrehajtására elfogadott megyei fel­adattervet következetesen végrehajtsuk. A további tervi feladatok végrehajtására a me­gyei pártbizottság megfelelő határozatot ho­zott, amelyben egyrészt a különböző gazdál­kodási szervekre, azok kommunista vezetőire vonatkozó intézkedések szerepelnek. A nép­­gazdasági terv végrehajtása alapvető társa­dalmi feladat, hiszen eredményességétől függ valamennyiünk jóléte és boldogulása. Ezért a megyei pártbizottság arra kéri a párt, álla­mi és gazdasági vezetőket, s mindazokat, akik a terv végrehajtásán dolgoznak, hogy közös cselekvéssel és jövőnk iránti felelősség­­érzettel munkálkodjanak azok végrehajtásán mert az mindannyiunk érdeke. A tervek végrehajtása alapvető társadalmi­ feladat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE UTÁN A KISZ-KONGRESSZUS DOKUMENTUMAI A KISZ Központi Bizottsága megvitatta és elfogadta a KISZ IX. kongresszusa elé terjesztendő beszámolóját, javaslatot tett a kongresszus határozatára és a szervezeti szabályzat módosítására. Úgy döntött, hogy a IX. kongresszus május 8-án délután kezdi meg a munkáját. A kongresszus két alapdokumentumát, a határozattervezetet és a szervezeti szabály­zat módosítására tett javaslatot a több mint 900 küldött ezekben a napokban ta­nulmányozza. Felelősségteljes, komoly munkát igényel ez valamennyiüktől, hi­szen a KISZ és szélesebb körben az egész magyar ifjúság újabb öt esztendőre szóló tennivalóját kell véleményükkel, szavaza­taikkal eldönteniük. A kongresszus határozattervezete nem könnyű olvasmány, de aki végigolvassa, örömmel és jó szívvel nyugtázza, hogy a KISZ sokat és jól akar tenni közös nemzeti ügyünk, a fejlett szocialista társadalom fel­építéséért. Ez a gondolat fogalmazódik meg a kongresszus fő jelszavában: „Forradalmi feladatunk és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése” és ez vonul végig a határozattervezeten is. „Arra törekszünk — olvashatjuk a doku­mentumban —, hogy az ifjúság körében erősödjenek a munka, a gondolkodás, a magatartás szocialista vonásai. Váljék ál­talánossá a fiatalok között a munka társa­dalmi fontosságának és értékének felisme­rése és egyre nagyobb mértékben legyen természetes életszükséglet az egyén és a társadalom érdekében hivatásérzettel vég­zett tevékenység.” A határozattervezet mondanivalója arról tanúskodik, hogy az ifjúkommunisták egyetértenek a párt XI. kongresszusának határozatával, a programnyilatkozattal, sa­játjuknak vallják ezeket és tettekkel akar­nak részt venni annak valóra váltásában. Újólag megfogalmazzák eddigi törekvésü­ket: „Becsülettel, legjobb képességeink sze­rint álljunk helyt a munkában, a tanulás­ban és a haza védelmében.’ A KISZ azt várja tagjaitól, hogy tisztességgel végzett mindennapi munkán túl nyújtsanak többet az átlagosnál. A KISZ egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy tagjait és az egész ifjúságot mozgósítsa társadalomépítő gazdasági cél­jaink megvalósítására, az új és jobb, a ha­tékonyabb módszerek elsajátítására és ter­jesztésére. Az ifjúsági szervezet tovább erősíti mozgalmait. E mozgalmak kereté­ben eddig is tömegesen járultak hozzá a fiatalok az országos és helyi termelési fel­adatok elvégzéséhez. A szocialista munka­verseny és brigádmozgalom, az értelmes és hasznos célokért végzett társadalmi mun­kaakciók, az építőtáborok ezek után is a termelés segítésének fontos formái, eszkö­zei lesznek. Részt vesz az ifjúsági szövet­ség a nagy szocialista beruházások kivite­lezésében. A dokumentumban megfogalmazott cé­lok reálisak, társadalmi ügyet szolgálnak — és a KISZ eddigi gyakorlatát ismerve — minden bizonnyal teljesülnek is. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a párt-, ál­lami és gazdasági szervek, vezetők teremt­sék meg a fiatalok értelmes tenniakarásá­­hoz szükséges feltételeket, higgyenek, bíz­zanak bennük. A határozattervezet arra ösztönzi a KISZ-eseket, a fiatalokat, hogy tanuljanak többet és jobban. Sajátítsák el és használ­ják a legkorszerűbb ismereteket, legyen természetes igényük a tanulás, a folyama­tos ismeretszerzés. A KISZ ilyen szem­pontból is megkülönböztetett figyelmet kí­ván fordítani a munkásosztály utánpótlá­sát jelentő szakmunkástanulókra és a fiatal diplomásokra. A KISZ azt is elvárja tagjaitól, hogy ál­talános és szakmai műveltségük megfelelő ideológiai-politikai ismeretanyaggal páro­suljon. Ifjúkommunistákhoz méltóan is­merjék, képviseljék, védjék és tettekkel szolgálják a párt politikáját. Elkötelezett szocialista emberré kívánja nevelni tag­jait, akik közül a legkiválóbbakat a párt soraiba ajánlja. A KISZ IX. kongresszusának — minden bizonnyal — egyik kiemelt kérdése lesz majd az ifjúság testi nevelése, a tömeg­sport és turisztika témaköre. Erre utal a határozattervezet, amikor azt mondja: „Személyes érdekünk, nemzeti ügyünk a testnevelés, a sport, a turisztika fellendí­tése.” A másik dokumentum, a KISZ szerveze­ti szabályzatának módosítására tett javas­lat tükrözi azt a folyamatot, amely a KISZ szervezeti életében, belső rendjének, fe­gyelmének erősödésében, demokratizmusá­nak fejlődésében az utóbbi két év során végbement. Terjedelmében lényegesen rö­­videbb, mint a korábbi szabályzat, ugyan­akkor részletesebben és konkrétabban fo­galmazza meg a KISZ-tagok jogait és kö­telességeit, a szervezethez való tartozás feltételeit. Nagyobb lehetőséget teremt a KISZ mozgalmi jellegének továbbfejleszté­sére, a szervezet kezdeményezésére, önál­lóságára. A KISZ IX. kongresszusát érdeklődéssel várja a KISZ tagsága, és az egész magyar társadalom. Megérdemli ezt a figyelmet, hiszen ifjúságunk nevében kíván hitet ten­ni nemzeti ügyünk, a fejlett szocialista tár­sadalom építése mellett. Petroszki István az MSZMP KB munkatársa HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1976. MÁJUS 1.­0

Next