Hajdú-Bihari Napló, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-01 / 103. szám
Mint már arról beszámoltunk, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága április 28-án ülést tartott. A pártbizottság a megyei pártvégrehajtó bizottság jelentése alapján áttekintette az V. ötéves terv és az 1976. évi népgazdasági terv I. negyedévi gazdasági, politikai tapasztalatait. Mint arról a napi sajtó tudósított, a Központi Bizottság április 22-i ülésén megtárgyalta az V. ötéves terv indítása, illetve az 1976-os népgazdasági terv megkezdésének tapasztalatait. A megyei pártbizottság említett ülése a Központi Bizottság határozatának szellemében vizsgálta meg megyénkben a terv indításának tapasztalatait és vont le tanulságokat. Mint azt a Központi Bizottság közleménye is megállapítja: Pártunk XI. kongresszusai határozatainak szellemében az V. ötéves tervet idejében kidolgoztuk, s azt az országgyűlés törvényerőre emelte. A szocialista országokkal aláírtuk az ötéves gazdasági együttműködésről szóló egyezményt. Középtávú tervünk e téren is megalapozott. A Központi Bizottság múlt év novemberi határozata és a kormány ennek megfelelő intézkedései jó alapot adtak az üzemek, a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok éves és középtávú terveinek elkészítéséhez, a végrehajtás megszervezéséhez. A széles körű politikai felvilágosító munka — eredményeink ismertetése, gondjaink nyílt feltárása — hozzájárult, hogy közvéleményünk reálisan ítélje meg az ország gazdasági helyzetét. A dolgozók megismerték és helyeslik a népgazdasági terv céljait, és nagy aktivitással vesznek részt a feladatok megoldásában. Az 1976. évi népgazdasági terv végrehajtása rendben megkezdődött. Az üzemek, a vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok éves tervei megalapozottak, és összhangban vannak a népgazdasági terv követelményeivel. Jól halad az üzemi, a vállalati ötéves tervek kidolgozása. Az év elejére előirányzott életszínvonal-politikai intézkedések megtörténtek, az ellátás megfelelő, bár néhány közszükségleti cikk tekintetében — így a hús- és zöldségellátásban — átmeneti nehézségek mutatkoznak. A Központi Bizottság megállapításai általában vonatkoznak megyénk gazdasági helyzetére is. Mint azt a megyei pártbizottság ülésére előterjesztett végrehajtó bizottsági jelentés, illetve szóbeli kiegészítés is tartalmazta: az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága 1976. január 5-én kibővített pártbizottsági ülésen elfogadta az V. ötéves terv célkitűzéseit, melyet a XI. kongresszus, az MSZMP KB 1975. november 26—27-i határozatának, a megyei pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően alakított ki és feladattervet fogadott el az 1976. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés megyei feladatainak végrehajtására. A feladatterv alapján a megyei párt-végrehajtó bizottság arra törekedett, hogy a megye különböző szintű pártszervei az V. ötéves terv, illetve az idei népgazdasági terv indítását alapvető feladatnak tekintsék. A megyei pártbizottság az V. ötéves terv összeállításánál arra törekedett, hogy az szellemében, feladataiban tükrözze a megnövekedett követelményeket, amelyet a párt, a népgazdaság megyénktől is elvár. Ezért valamennyi termelő ágazatban erőteljes hangsúlyt kaptak a hatékonyság növelését biztosító tartalékok feltárásával kapcsolatos feladatok. Az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtásának első negyedévi megyei gazdasági, politikai tapasztalatait a megyei párt-végrehajtó bizottság április 22-én tartott ülésén áttekintette, megvitatta. A jelentést a megyei pártbizottság április 28-i ülésén beható vita után elfogadta és a további munka alapjának tekinti. A pártbizottság megállapította: a jelentés reális összegzést ad az V. ötéves terv, illetve az 1976-os év indításának célkitűzéseiről, időarányos végrehajtásának helyzetéről. Ugyanakkor megfelelő elemzést is adott különböző pozitív és negatív tendenciákról. Pozitív az a megállapítás, hogy a pártszervek és -szervezetek az időszerű pártpolitikai feladatok, mint például a párttagkönyvek cseréjének előkészítése közepette is alapvető feladatnak tekintették az időszerű gazdaságpolitikai feladatok megszervezését, illetve végrehajtását. Sikerült mozgósítani a szakszervezeti aktivistákat is arra, hogy az üzemi kollektívák megértsék az egységes végrehajtás szükségességét. A megyei pártbizottság elé került jelentés és a szóbeli kiegészítés is hangsúlyozta — és ezt a vitában felszólalók is alátámasztották —, hogy gazdasági életünk egy negyedéves tervének átfogó értékelése igen nehéz, mert egyrészt az időszak rövidsége miatt pontos adatszolgáltatás még nem áll rendelkezésre. Másrészt a különböző szervek egymással össze nem hangolt jellegű és tartalmú jelentést kérnek a gazdasági egységektől, amelyek nem hogy segítenek, de akadályozzák a munkát. A különböző üzemek párt- és gazdasági vezetőivel folytatott megbeszélések, tanácskozások a pártmunka különböző területein dolgozó kollektívák együttes tapasztalatai alapján is megállapítható, hogy a tervidőszak első negyedévének tapasztalatai — ha kezdetben voltak is bizonytalanságok, óvatosságok — optimista hangulatot, tettrekészséget tükröznek. Akkor is igaz ez a megállapítás, ha az első negyedév konkrét eredményei a bázishoz viszonyítva eredményekben nem tükröződnek minden vonatkozásban. Ez a megállapítás összefügg azzal is, hogy az első időkben a gazdasági vezetők több oknál fogva kevesebb időt, energiát fordíthattak a termelés irányítására. Az új ötéves terv, illetve az idei népgazdasági terv bevezetésénél olyan tényezőkkel kellett számolni, mint a helyi terveknek az elkészítése, az új szabályozók bevezetése, illetve érvényesüléséhez megfelelő alapok megteremtése, piacok, rendelések biztosítása, a kollektív szerződések előkészítése és hasonlók. Ezek az egyébként szükséges munkák több helyen a konkrét feladatoktól vonták el a vezetők figyelmét és erejét. A megyei pártbizottság összességében mégis úgy állapította meg, hogy az indulás kedvező képet mutat, aminek az alapját a jó tervezés teremtette meg. Ezt a megállapítást a vitában felszólalók is alátámasztották. Úgy az ipar, mint a mezőgazdaság területéről elhangzott felszólalások azt hangsúlyozták, hogy a jó tervek nélkül nem lehet eredményes munkát végezni. Ezért a tervezési munkát a gazdasági élet minden szintjén alapvető feladatnak tekintik. Itt például több felszólaló elmondotta, hogy a késői kitavaszodás és a hűvös tavasz kedvezőtlen hatását a közös gazdaságok megfelelő tervezéssel és a jó munkaszervezéssel ellensúlyozhatják. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy a munkaverseny hatékonyságát megfelelő szervezéssel eredményesebbé kellene tenni. A pártbizottság is megállapította, hogy a vállalatok, termelőszövetkezetek tervezési munkája megfelel a népgazdaság elvárásainak. Az üzemek, vállalatok, tsz-ek középtávú terveiket most készítik. Ezeket az év közepéig jóváhagyják. A tervcélok meghatározásában érvényesül a követelménytámasztás, a gazdálkodás színvonalának javítására való törekvés. Az üzemek, vállalatok a középtávú terveket a IV. ötéves tervben elért eredményekre alapozták. Ugyanakkor figyelembe vették a szabályozók módosításából származó hatások érvényesülését is. A gazdálkodó egységek V. ötéves terve egy dinamikus — országos fejlődési ütemet is meghaladó — bázisra épül. Az ágazati minisztériumok az irányelveket időben ismertették a megyei szervekkel és a vállalatokkal. A gazdasági követelmények fokozásával közvetlenebb kapcsolat alakult ki a vállalat és az irányító tárcák között. Gyakoribbak lettek a helyi konzultációk és egyeztetések. A megyei pártbizottság véleménye szerint ilyen egyeztetésekre volna szükség a tröszti rendszerben dolgozó vállalatoknál is. A vállalatok a tervek előkészítésében széles körben támaszkodtak a dolgozók észrevételeire, javaslataira. Ezért a tervcélok megfelelnek a népgazdasági elvárásoknak. A termelés tervezett növelése általában összhangban van a népgazdaság lehetőségeivel. A tervezésnél az iparvállalatok, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a szolgáltatást végző vállalatok, kereskedelmi vállalatok terveikben igyekeztek a népgazdasági elvárásoknak megfelelni, sőt számos területen az országos átlagnál nagyobb feladatokat is vállalni. A pártbizottság megállapította, hogy az 1976 évi tervek március közepére mindenhol elkészültek. A vállalatok és szövetkezetek terveiket széles körben megtárgyalták. A tervek kidolgozásánál fokozottabban támaszkodtak a dolgozók észrevételeire, javaslataira. Általában jellemző a tervekre, hogy erőteljes tartalékfeltárásra épülnek. (Az új szabályozók is erre ösztönzik a vállalatokat.) A tervekben külön hangsúlyt kapott a hatékonyság növelése, a termelékenység fokozása, az élő és holt munka jobb kihasználása, valamint az exporttevékenység növelése. Az elkészült tervek azt igazolják, hogy azokat felelősséggel dolgozták ki, s a célkitűzések teljesítéséhez a szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Mindent egybevetve a pártbizottság megállapította, hogy a megye gazdasági életének első negyedévi fejlődése, a tett intézkedések tapasztalatai összességükben egybeesnek az országos helyzettel. Ezen belül vannak olyan területek, ahol a helyzet kedvezőbb és vannak olyanok is, ahol a helyzet kedvezőtlenebb, ahol az átlagosnál több a tennivaló. Mindezek figyelembevételével a pártbizottság a továbbiakban is legfontosabb feladatnak tartja, hogy az említett párthatározatokban foglalt követelményeknek—melyek alapvetően a munka hatékonyságára vonatkoznak — mindenütt igyekezzenek sokkal jobban megfelelni. A soron következő feladatok közül különösen fontos a népgazdasági igényekkel összhangban álló vállalati terveknek az elkészítése, illetve befejezése, a termékszerkezet korszerűsítésére vonatkozó elvárásoknak végrehajtása. Fontos tennivaló az exportgazdálkodás jó megszervezése és eredményesebbé tétele, valamint a költséggazdálkodás javítása minden területen. Ugyanakkor fontos feladat az anyag- és energiafelhasználás ésszerű mérséklése. A munka- és üzemszervezés területén vannak kezdeti eredmények, de ezt a munkát tovább kell folytatni és különösen a munkaerővel való ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra kell törekedni. A munka eredményességéhez tartozik a beruházás hatékonyságának a javítása. A beruházás hatékonyságának növelésére a megyei pártbizottság a maga területén számos intézkedést tett. Azonban továbbra is az szükséges, hogy a különböző beruházásokban érdekelt szervek a munkájukat úgy szervezzék meg, hogy a tervben szereplő célkitűzéseket a határidőnek megfelelően az előírt költségkeretek között eredményesen valósítsák meg. Ezért fontos a folyamatban levő beruházások meggyorsítása, szervezetté tétele, az új beruházások megalapozott előkészítése. A megyei pártbizottság ülése foglalkozott a lakosság életszínvonalát érintő kérdésekkel is (lakásépítés, áruellátás, átalakulások, iskola stb.). A pártbizottság megállapította, hogy a kommunális beruházások indítása és előkészítése kielégítőnek mondható. Ezen a területen a múlt évről tervszerűtlenül áthúzódó beruházások (lakás, iskola) befejezése és néhány új létesítmény tervezési, kivitelezési kapacitáshiánya még problémát okoz. De a problémák megfelelő szervezéssel megoldhatók. A pártbizottság megállapította, hogy az MSZMP KB 1975. november 26—27-i határozatából adódó feladatok időarányosan megvalósultak. A végrehajtást, a megyei pártbizottság feladattervében foglaltakat sikerült társadalmi üggyé tenni. Erről egyébként a nemrégiben megtartott gazdaságpolitikai aktívan — amiről a Napló is beszámolt — is igen sok szó esett. Az idei terv indításának tapasztalatai pozitívak, azonban a továbbiakban is az szükséges, hogy az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveinek végrehajtására elfogadott megyei feladattervet következetesen végrehajtsuk. A további tervi feladatok végrehajtására a megyei pártbizottság megfelelő határozatot hozott, amelyben egyrészt a különböző gazdálkodási szervekre, azok kommunista vezetőire vonatkozó intézkedések szerepelnek. A népgazdasági terv végrehajtása alapvető társadalmi feladat, hiszen eredményességétől függ valamennyiünk jóléte és boldogulása. Ezért a megyei pártbizottság arra kéri a párt, állami és gazdasági vezetőket, s mindazokat, akik a terv végrehajtásán dolgoznak, hogy közös cselekvéssel és jövőnk iránti felelősségérzettel munkálkodjanak azok végrehajtásán mert az mindannyiunk érdeke. A tervek végrehajtása alapvető társadalmi feladat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE UTÁN A KISZ-KONGRESSZUS DOKUMENTUMAI A KISZ Központi Bizottsága megvitatta és elfogadta a KISZ IX. kongresszusa elé terjesztendő beszámolóját, javaslatot tett a kongresszus határozatára és a szervezeti szabályzat módosítására. Úgy döntött, hogy a IX. kongresszus május 8-án délután kezdi meg a munkáját. A kongresszus két alapdokumentumát, a határozattervezetet és a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot a több mint 900 küldött ezekben a napokban tanulmányozza. Felelősségteljes, komoly munkát igényel ez valamennyiüktől, hiszen a KISZ és szélesebb körben az egész magyar ifjúság újabb öt esztendőre szóló tennivalóját kell véleményükkel, szavazataikkal eldönteniük. A kongresszus határozattervezete nem könnyű olvasmány, de aki végigolvassa, örömmel és jó szívvel nyugtázza, hogy a KISZ sokat és jól akar tenni közös nemzeti ügyünk, a fejlett szocialista társadalom felépítéséért. Ez a gondolat fogalmazódik meg a kongresszus fő jelszavában: „Forradalmi feladatunk és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése” és ez vonul végig a határozattervezeten is. „Arra törekszünk — olvashatjuk a dokumentumban —, hogy az ifjúság körében erősödjenek a munka, a gondolkodás, a magatartás szocialista vonásai. Váljék általánossá a fiatalok között a munka társadalmi fontosságának és értékének felismerése és egyre nagyobb mértékben legyen természetes életszükséglet az egyén és a társadalom érdekében hivatásérzettel végzett tevékenység.” A határozattervezet mondanivalója arról tanúskodik, hogy az ifjúkommunisták egyetértenek a párt XI. kongresszusának határozatával, a programnyilatkozattal, sajátjuknak vallják ezeket és tettekkel akarnak részt venni annak valóra váltásában. Újólag megfogalmazzák eddigi törekvésüket: „Becsülettel, legjobb képességeink szerint álljunk helyt a munkában, a tanulásban és a haza védelmében.’ A KISZ azt várja tagjaitól, hogy tisztességgel végzett mindennapi munkán túl nyújtsanak többet az átlagosnál. A KISZ egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy tagjait és az egész ifjúságot mozgósítsa társadalomépítő gazdasági céljaink megvalósítására, az új és jobb, a hatékonyabb módszerek elsajátítására és terjesztésére. Az ifjúsági szervezet tovább erősíti mozgalmait. E mozgalmak keretében eddig is tömegesen járultak hozzá a fiatalok az országos és helyi termelési feladatok elvégzéséhez. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom, az értelmes és hasznos célokért végzett társadalmi munkaakciók, az építőtáborok ezek után is a termelés segítésének fontos formái, eszközei lesznek. Részt vesz az ifjúsági szövetség a nagy szocialista beruházások kivitelezésében. A dokumentumban megfogalmazott célok reálisak, társadalmi ügyet szolgálnak — és a KISZ eddigi gyakorlatát ismerve — minden bizonnyal teljesülnek is. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a párt-, állami és gazdasági szervek, vezetők teremtsék meg a fiatalok értelmes tenniakarásához szükséges feltételeket, higgyenek, bízzanak bennük. A határozattervezet arra ösztönzi a KISZ-eseket, a fiatalokat, hogy tanuljanak többet és jobban. Sajátítsák el és használják a legkorszerűbb ismereteket, legyen természetes igényük a tanulás, a folyamatos ismeretszerzés. A KISZ ilyen szempontból is megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani a munkásosztály utánpótlását jelentő szakmunkástanulókra és a fiatal diplomásokra. A KISZ azt is elvárja tagjaitól, hogy általános és szakmai műveltségük megfelelő ideológiai-politikai ismeretanyaggal párosuljon. Ifjúkommunistákhoz méltóan ismerjék, képviseljék, védjék és tettekkel szolgálják a párt politikáját. Elkötelezett szocialista emberré kívánja nevelni tagjait, akik közül a legkiválóbbakat a párt soraiba ajánlja. A KISZ IX. kongresszusának — minden bizonnyal — egyik kiemelt kérdése lesz majd az ifjúság testi nevelése, a tömegsport és turisztika témaköre. Erre utal a határozattervezet, amikor azt mondja: „Személyes érdekünk, nemzeti ügyünk a testnevelés, a sport, a turisztika fellendítése.” A másik dokumentum, a KISZ szervezeti szabályzatának módosítására tett javaslat tükrözi azt a folyamatot, amely a KISZ szervezeti életében, belső rendjének, fegyelmének erősödésében, demokratizmusának fejlődésében az utóbbi két év során végbement. Terjedelmében lényegesen rövidebb, mint a korábbi szabályzat, ugyanakkor részletesebben és konkrétabban fogalmazza meg a KISZ-tagok jogait és kötelességeit, a szervezethez való tartozás feltételeit. Nagyobb lehetőséget teremt a KISZ mozgalmi jellegének továbbfejlesztésére, a szervezet kezdeményezésére, önállóságára. A KISZ IX. kongresszusát érdeklődéssel várja a KISZ tagsága, és az egész magyar társadalom. Megérdemli ezt a figyelmet, hiszen ifjúságunk nevében kíván hitet tenni nemzeti ügyünk, a fejlett szocialista társadalom építése mellett. Petroszki István az MSZMP KB munkatársa HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1976. MÁJUS 1.0