Hajdú-Bihari Napló, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

I Akiről utcát neveztek el Debrecenben Lilla (Vajda Julianna) Csokonai V. Mihály Fábián Julianna komáromi házánál ta­lálkozott először, 1797 júliusában, szerelmi költészetének ihle­­tőjével, Vajda Juliannával, akit a költő verseiben Lilla néven örökített meg. Lilla, a gazdag gabonakereskedő lánya, lángra lobbantotta a költő szívét, s Komáromból való távozása után levélben kérte a lányt, hogy ő is nyilatkozzék érzelmeiről: „Íme, kiöntöttem elődbe szívemet, és minden vágyódásomat, még egyszer mondom, hogy szeretlek, hidd el, hogy szeretlek. Vizsgáld meg lelkemnek minden cikkelyét, sorait, sőt betűit is fontold és ítéld meg, s közöld velem végső elhatározáso­dat.” Lillát elkápráztatta Csokonai szerelme, de legyezgette hiú­ságát is, s válaszában a költőt viszontszerelméről biztosí­totta. A költő közben megélhetés után szaladgált, rúgta az utak porát, pesti kiadókkal tárgyalt, lapot akart kiadni, tu­dós társaságot szervezni, házasságukhoz anyagi alapot biz­tosítani. Szerelmük 9 hónapja alatt többet volt távol, mint Lilla mellett, de tervei nem sikerültek. Mivel az apa, Vajda Péter nem látta leánya jövőjét biztosítva egy biztos jövede­lem nélküli költő oldalán, azért Lillát hirtelen férjhez adta Lévai Istvánhoz, egy tehetős dunaalmási kereskedőhöz. Csokonai megindító sorokban búcsúzott el szerelmesétől: „Talán csak álmodoztam magamat oly boldognak, hogy te engemet szeretsz, mert különben sohsem tettél volna sze­rencsétlenné.” De nem vádolta Lillát, sokkal inkább kárhoz­tatta a feudális társadalmat, melyben ember és ember között olyan áthatolhatatlan válaszfalat emelt a vagyon, a pénz. Tört szívvel kellett éreznie a tiranna törvényt és a pénz em­bertelen hatalmát a feudalizmusban. Sebzett szívében halá­láig hordozta Lilla képét, akit verseiben halhatatlanná tett. Nem volt, aki megértse fájdalmát: „Nincsen, aki lelkem vi­gasztalja, oly barátaim sincsenek. Vállat rándít, aki sorsom hallja. Már elhagytak mindenek.” Szerelmi verseit a bánat árnyékolta, be: „Ha nincs itt az én Lillám, mi nékem a vi­lág!” 18(1)-ban még dedikálva küldte el Lillának nyomta­tásban megjelent könyvecskéjét, de pusztába kiáltott szó volt ez csupán, egy széthullott kép képzeletbeli rekonstruá­lása. A költőt korán sírba vitte a fájdalom, s a magyar be­tegség, korán megvetette ágyát a halál a Hatvan utcai te­metőben. Lillája jóval túlélte őt, aki Csokonai halála után beleol­vadt a szürke mindennapiságba, pénze, vagyona volt ugyan, de igazi boldogságot házasságaiban sohasem talált. Talán maga sem gondolt soha arra, hogy az a fény hiányzott életé­ből, mely számára 1797 júliusában, az első szerelem képében felragyogott. Élte az átlagasszonyok életét, férjétől, Lévai­tól sosem kapott szemrehányást Csokonai miatt, s még talán büszke is volt arra, hogy Júliát ő mentette meg egy szeren­csétlen házasságtól, s netalán a nyomortól is. Talán maga­sabb rendű embernek gondolta magát a költőnél, mivel feleségének gondtalan életet tudott biztosítani. Lilla pedig ellátta a háztartást, férjének gondját viselte, s csak néha vette elő azt a Csokonai-kötetet, melyet már asszonykorában kapott a költőtől. Mindjárt az első lapon olvashatta a költő ajánlását: „Elfelejthetetlen angyalom! Vedd ezt a kis köny­vet azzal a szívvel, amilyennel ajánlom, s emlékezz meg író­járól, aki miattad siet a halálhoz, akit te hidegebben fogadsz, mintsem érdemelném. Élj vígan! Csokonai.” Hét éve volt már annak, amikor 1805 telén tudomására jutott Lillának Csokonai halála. Könnycseppek csillogtak a szemén, s gyászát egy régi nyár emléke aranyozta be. Még csak 30 éves fiatalasszony volt ekkor. Aztán oly hirtelen rö­pültek fölötte az évek, mint mikor a tavaszi nap melege el­olvasztja a tél havát. Mikor már elérte 55. életévét, elhagyta híres, szép karcsúsága, s arcára ráncokat szántott az idő. Már csak Csokonai verseiben élt a fiatalsága. Férje, Lévai István nem járta már többé a Dunát, 76 éves korában bú­csút mondott minden gazdagságának. Az özvegy nem nagyon hiányolta férjét, hiszen míg élt, alig volt otthon, áruival örö­kösen a Dunát járta, s így idő sem volt ahhoz, hogy nél­külözhetetlenné váljanak egymás számára. Most már gyakrabban idézgette Csokonai képét, előszíne­sedtek régi emlékfoszlányai. A döbbenetes csendben, a magá­nyosság gyötrő börtönében újra hallotta a rég elhangzott szavakat: „Én tégedet csupán magadért kedveltelek.” A múlt ködéből néha Csokonai arca is előrajzolódott: „Nagy­orrú, hosszas koponyájú legény, szemre nem szép, vőlegény­nek nem kapós. De amit mond, meg­ír, az megkacagtatja, elhódítja a rózsaszájú, tűzszemű lányt.” Néha-néha messzi­ről jött emberek látogatták meg Lévainét, látni akarták Cso­konai múzsáját. Talán néha túl sok is volt a vendég, ilyen­kor fénybe vonta, megfiatalította Lilla arcát az emlékezés. Ha jött a nyár, az egyetlen nyár vibrált emlékezetében. Ha az ősz halálba sápasztotta már a fák leveleit, a „minden el­múlik” törvényszerűségét próbálta megérteni. Négy évig élt özvegységben, amikor újabb kérője je­lentkezett, Végh Mihály mocsi református lelkész személyé­ben, s Vajda Julianna ismét férjhez ment, pedig 69 éves volt már ekkor. A dunaalmási anyakönyvben 1844. április 17-én ez a bejegyzés található: „Nagytiszteletű Végh Mihály, mocsi lelkipásztor összeeskettetett néhai almási lakos, nem­­zetes Lévai István úr özvegyével, nemes Vajda Júliánna asz­­szonnyal, néhai Vitéz Csokonai Mihály Lillájával.” A Lilla nevet nem mosta le róla hát az idő, s ettől a névtől a 69 éves menyasszony sem szabadulhatott, mintha Csokonai taposta volna folyton a sarkát. Jöttek az 1848/49-es szabadságharc diadallal, vereséggel, fénnyel és árnnyal teljes esztendei, s bujdosó honvédek ta­láltak menedéket Lilla hajlékában. De ekkor már nagyon nyomta az öregség terhe. Megkezdődött a lassú hervadás utolsó felvonása, s minél jobban haladt előre a korban, an­nál gyakrabban és görcsösebben kapaszkodott emlékeibe. „Mint egy öreg gyerek, elolvasta százszor a levelet (Cs. bú­csúlevelét!), mit lelkében régen betemetett a száraz avar, s most, mint feltámadt tűz, folyton égett, zavart, s lelke, mint­ha rég eldugult, de újra feltörő forrásvízből inna... Hogy is hívta?.Igen, igen, Lilla... Könnyek árja fut szemébe és ilyenkor Isten tudja, mi fáj, ha a sárgult lapok alján olvas­sa, hogy Csokonai Vitéz Mihály.” Lassan elmaradtak a kíváncsi vendégek is, aki kíváncsi volt még Csokonai Lillájára, az a költő verseit vette elő, s ott találta meg. Julianna asszony előtt a betűk is összefutot­tak már, s ezen az okuláré sem tudott segíteni. Néha még ki-kiült a ház elé, hogy hallgassa, amint harangoz a múlt. Búcsúzott az emlékeitől, az élettől. Halála könnyű volt, mert úgy érezte, Csokonai hajolt ágya fölé. Végh Mihályné, Vajda Julianna halálának okául „öregség, elgyengülés”-t jegyez­tek be a halott­ anyakönyvbe 1855. febr. 20-án. Első férje mellé temették az almási temetőbe. Második férje ezt vé­­sette sírkövére: „Lilla áldott hamvainak”. Lilla maradt hát Vajda Julianna halálában is. A nevet Csokonai adta neki, s ez a név elkísérte a sírba, sőt a halhatatlanságba is, mert aki Csokonai költészetében él, az a halhatatlanságé. Dunaalmáson pedig, mikor a Duna felől érkező szelek bor­zalják a temetőt, mintha Csokonai zokogná a szélben: „Kedv! Remények! Lillák! Isten véletek”. Csokonai Lillájáról teret neveztek el Debrecenben, hogy legalább Debrecenben ne vá­lasszák külön a költőt múzsájától. Dr. Nyakas László 12 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1977. OKTÓBER 30. BÉLYEGGYŰJTŐKNEK NOVEMBER 7. Tíz nap, amely megrenget­te a világot — a szemtanú könyvének címe alapján így emlegetjük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idő­szakát. A 60 éves jubileumot a Magyar Posta 1 forint névér­tékű bélyeggel köszönti, amely a magyar internacio­nalisták Omszkban felállított emlékművét ábrázolja. Az ünnepi kiadványt Vagyóczky Károly tervezte, a Pénzjegy­­nyomda három színben, of­szetnyomással készíti el. A dicsőséges napok emlékét postánk 1947-ben először ün­nepelte sorozattal, akkor is­merhettük meg bélyegről Le­nin arcvonásait. 1951-ben és az azt követő esztendőben a Magyar Posta bélyegei segít­ségével újra átélhetjük a for­radalmi események izgalmas pillanatait. A 40. és az 50. év­forduló bélyegkiadásai ismét Lenin tevékenységét állítják elénk. TAKARÉKOSSÁG Montecuccoli osztrák had­vezér, Zrínyi Miklós kortársa szerint a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Azóta megtanultuk, hogy a békéhez is ez kell. Ta­karékoskodik tehát mindenki, a világméretű mozgalomból a filatelisták sem maradnak ki. Ütik már a levelekre a bé­lyegzőlenyomatokat, amelyek a kiállításokat hirdetik: Ta­karékosság és pénz bélyegen, Festmények a pénzeken — pénz a festményeken. Októ­ber 31-én a világtakarékossá­gi napon valamennyi megye­­székhely 1. sz. és Budapest öt nagy postahivatala bélyegző­jével e fontos gondolatra hív­ja fel a figyelmet. 27 éve ezen a napon bélyegpár jelent meg, a 40 filléres érték egy méhkaptárt, a 60 filléres cím­let a volt posta-takarékpénz­tár épületét ábrázolta. 1958- ban 6 értékből álló sorozatot hoztak forgalomba, amelyen méh és hangya példája int a takarékosságra. Az első ha­zai takarékpénztár megte­remtője, Fáy András 1964- ben került bélyegre. 10 év múlva a lakosság bankját, az OTP munkáját köszöntötte bélyeg. A bankjegyek készí­tőit a Pénzjegynyomda félszá­zados fennállására tiszteltük meg bélyeggel, ezen bemu­tattuk az ott nyomtatott első (5 pengős) és utolsó (500 fo­rintos) bankó képét. KARÁCSONY A szeretet ünnepe feloldja az elidegenedést, az emberek sokszor emlegetett ridegségét. Évről évre több ország bocsát ki sorozatot, hogy ezúton is figyelmeztessen az ünnep je­lentőségére és a szokásos jó­kívánságokhoz illő bélyeget biztosítsanak a levelekre. Ka­rácsony ugyan még távol van, de néhány kedves kiadvány­ról már hírt adhatunk. Svéd­ország az ünnepi előkészüle­tek örömteli pillanatait idézi fel. Az anyával együtt süte­ményt készítő és tésztás uj­ját éppen lenyaló gyermek, a halat tisztító nagymama, a fenyőt szállító férfiak képe nemcsak északon, hanem szá­mos más államban, így ha­zánkban is hozzátartozik a karácsonyhoz. Finnországban tiszta szívvel ünnepelni csak úgy lehet, ha a szaunában a test porát is lemossák. A ka­rácsonyi bélyegen ezért áb­rázolják a szauna befűtését. A kölni bazilika üvegfestmé­nyével kíván boldog kará­csonyt mindenkinek (ez ol­vasható a blokk feliratán) az NSZK postája. Hagyományos karácsonyi éneket elevenít meg az angol posta hat érté­kű sorozata. ÚJDONSÁGOK Jersey, a La Manche-csa­tornában fekvő sziget négy bélyegen 125 éves kollégiu­mával büszkélkedik. — Finn­országban februárban rende­zik­ a sívilágbajnokságot, de a nagy viadalra már most bélyegpár kibocsátásával ké­szülnek. A sorozat felárából származó összeg ugyanis hoz­zájárul a rendezvény költsé­geinek előteremtéséhez. — Gazdagon, blokkpárral és 24 értékből álló sorozattal emlé­kezik meg az ENSZ postájá­nak jubileumáról Burundi. — Az olasz gyógyszerészek San Marinóban tartották kong­resszusukat. A vendéglátó or­szág ebből az alkalomból 170 lírás új bélyegén gyógynövé­nyeket mutat be. — Sportese­mények, egyesületi jubileu­mok megünneplésére Belgium négy bélyeget adott ki.­­ A természeti erőforrások taka­rékos hasznosítására hív fel Portugália négyértékű soro­zata. SZENT-GYÖRGYI ALBERT A XVIII. század közepén kezdték termeszteni Szeged környékén a Brazíliából származó paprikát. (Függőle­ges 12.) Orvosságként alkal­mazták eleinte a maláriával fertőzött vidéken. (Függőle­ges 16.) Ma is készülnek be­lőle. Szent-Györgyi Albert sze­gedi professzor kimutatta, hogy a paprikában nagy mennyiségű C-vitamin van. Felfedezéséért 40 éve, 1937. október 28-án (57. és függő­leges 34.) kapott. Magyarországon (1. sor) paprikát jelenleg mintegy (70. sor) területen termesz­tenek. Egyik kedvelt étkezé­si fajtánk a (vízszintes 59.) — A megfejtés beküldendő XI. 9-ig. VÍZSZINTES: (Bekülden­dő.) 12. Férfinév. 13. Győri sportegyesület. 14. Régi kel­memérték. 15. Lakoma. 17. Rossz kívánsága. 19. Hivatali helyiség. 21. Vissza­­hév, len­dület. 22. Űrmérték. 24. Vo­natkozó névmás. 25. Munka­díj. 26. Római százötös. 28. Pusztít. 29. Hónapnév, röv. 30. Kötőszó. 31. övezet. 33. Luca. 35. Mátka. 36. Elő­­ázsiai állam. 37. Mérgesít, fölpaprikáz. 39. Forma. 40. Babrál, piszmog. 41. Alul. 43. Pompás. 44. Görögkeleti szentkép. 46. Vérrokon. 48. Kicsodát? 50. Órával mérjük. 51. PB. 52. Kerékpánt. 54. Nyakravaló. 56. AC. 57. (Be­küldendő.) 59. (Beküldendő.) 60. Tessedik Sámuel. 62. Ta­szítasz. 63. Fordított névmás. 64. Gyárvárosunk. 66. Igekö­tő. 67. Csapadék. 69. Taszít. 70. (Beküldendő.) FÜGGŐLEGES. 2. Művel­­tető ige képzője. 3. Pest me­gyei község. 4. ZE. 5. Csiga­fajta. 6. Rendje. 7. Pest kö­zeli helységből való. 8. SÖA. 9. Azonos betűk. 10. Filmcsil­lag,­­idegen kifejezéssel (az első kockában kétjegyű más­salhangzó). 11. Hérfafajta. 12. (Beküldendő.) 16. (Bekül­dendő.) 18. Vonatkozó név­más. 20. Düledezik. 21. Nagy Géza. 23. Időmérő. 25. Sze­szes ital. 27. Erődítmény. 30. Ellenértéke. 32. Város Bulgá­riában. 33. Folyócska. 34. (Be­küldendő.) 35. Formai. 37. VOP. 38. Tölténytartó. 42. Belső szerv. 45. Arra a hely­re. 47. Végtag. 49. Duna men­ti város. 52. Épületmarad­vány. 53. Kettéoszt. 54. Visz­­sza, értelmes. 55. Vadászőr­hely. 58. Vissza: élen. 59. Szomszédos állam egyik né­pe. 61. Fapusztító rovar. 63. Zúz. 65. DS. 66. Fele fele. 68. Személynévmás. 69. Skála­hang. SAKK A sakkjátszmákban talán az a leggyakoribb áldozati kom­bináció, amikor az egyik fél bástyáját adja oda ellenfele valamelyik könnyű tisztjéért. Ezek a kombinációk legtöbb­ször nem vezetnek változat­­szerűen kimutatható előny­höz, de ugyanakkor tartós kezdeményezést biztosíthat­nak. A versenyző érzi, hogy az adott állásban futárja, vagy huszárja erősebb lesz ellenfele bástyájánál. A centrumban álló huszár, vagy a hosszú átlón elhelye­zett futár olykor-olykor rendkívüli erőt képvisel. Az alábbi játszmában is hason­ló motívumok döntenek. Pannon Jepez Ecuador, 1976 Királyindiai védelem 1. d4, Hf6 2. c4 g6 3. Hc3, Fg7 4. e4, d6 5. Hf3, 0—0 6, Fe2, e5 7. 0—0, Hc6 8. d5, He7 9. Hd2, Hd7 10. b4, Í5 (A Királyindiai védelem egyik legélesebb változata került terítékre. Világos erős pozí­ciós kezdeményezéshez jut a vezérszárnyon, sötét pedig a világos királyállás ellen in­díthat akciót.) 11. Fa3, Hf6 12. f3, Fh6? (Ez a lépés ter­mészetellenes. A logikus folytatás f4 volt a rákövet­kező g5-tel kapcsolatban. Most a futár kalandos útra indul, ezalatt világos azon­ban időt nyer vezérszárnyi támadásának kiépítéséhez.) 13. c5, Fe3+ 14. Khl, f4 15. Hc4, Fd4 16. Hb5! (Rendkí­vül esélyes minőségáldozat. Panno nagymester felismeri, hogy könnyű tisztjeinek ak­tivitása ellen sötét aligha ta­lálhat ellenjátékot.) 16. ...Fal: 17. Val., He8 18. Hc7­! (Újabb átmeneti tiszt­áldozat az állás megszilárdí­tása érdekében, 18. ... Hc7 :­­re 19. cd6:, 18. ... Vc7-re 19. cd6:, Hd6 20. Ve5­ azonnal dönt.) 18. ...Hf5 19. ef5:, Vc7: 20. fg6:, hg6: 21. cd6:, Hd6: 22. He5. (Az utóbbi lé­pések tisztázták a helyzetet: világos „szétszedte” sötét erősnek látszó centrumát, erős szabadgyaloggal rendel­kezik d5-ön, huszárja a centrumban foglal el jó pozí­ciót, és ellenőrzi a vezére a fontos alah8 átlót. Sötét két bástyája ugyanakkor tehetet­len. Világos minőségáldozata korrekt volt, állása nyertnek tekinthető.) 22. ... Ff5 23. Vd4, g5 24. Fb2­, Vh7 25. Hg4, Bae8 26. Fd1, Fg4­ 27. fg4­, Be3 28. Fc2, He4 29. Kg1, Bc8 30. Fd3, Bd8 31. Fe1 (Sötét megpróbált ellen­játékhoz jutni, de most már nincs más választása, mint visszaadni a minőséget. Így viszont két gyalog hátránya marad.) 31. ...Bd3­ 32. Vd3­, Hd6 33. Vd4, Vg7 (Az egyet­len védőlépés. Sötét nem en­gedhette meg, hogy világos megjátssza Fb2-t.) 34. Va7­, Ve5 35. Vb6, Bc8 36. Vf2, He4 37. Ve2, Vd5 38. Fb2! (Újra visszakerült a futár a hosszú átlóra, most már csak a ve­zért kell harcba dobni a sötét királyállás ellen és vége a játszmának Sötét fenyegeté­sei csak látszólag veszélye­sek.) 38. ... Hd2 39. Bd1, Bc2 (Sötét nyilván erős időzavar­ban volt és nincs ideje felad­ni, mentség persze már­ nem volt, most azonban villám­gyors befejezés következik.) 40. Ve8+, Kh7 41. Vh5-f, Kg8 42. Vh8+, Kf7 43. Vh7+, Ke6 44. Vc2, és sötét feladta. Fjlep Tibor sakkmester SAKK

Next