Hajdú-Bihari Napló, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

SZÓVÁ TETTÉK Madzag a kenyérben Sok panasz érkezik mostanában szerkesztőségünkhöz a debreceni kenyér minőségével kapcsolatban. Az olvasók ki­fogásolják a kenyér ízét, gyakran félig sült kenyeret vásá­rolhatnak. Nemegyszer hoztak el hozzánk olyan kenyérda­rabokat, melyekbe cigarettacsikket, madzagot sütöttek. Leg­utóbb Harangi Béláné egy egykilós kenyérben piszkos, fe­kete foltokat talált, ami miatt az egész kenyér ehetetlen volt. A panaszos a Bem tér 9. szám alatti fűszerboltban vásá­rolta a kifogásolt kenyeret. A bolt helyettes vezetője kéré­sünkre elmondta, hogy az egykilós kenyeret az új sütőüzem­től kapják. Korábban a Nyíl utcai üzem látta el őket ke­nyérrel, s ekkor naponta 200—250 kilót tudtak eladni. Most örülnek, ha 120—150 kiló kenyeret vásárol meg tőlük a kör­nyék lakossága. Zaj a lakótelepen Az Ibolya, a Dózsa György utcák, a Sinai út és az óvoda által bezárt területen felállítottak egy betonmedencét, mely a levélírók véleménye szerint nem tudni mi célt szolgál. Nyáron üresen tátongott, télre pedig vaslemezzel fedték be. Ez a vaslemez kupola kitűnő „játszóterévé” vált a környék gyermekeinek. Játékukkal olyan zajt csapnak, hogy a lakók nyugalmát sokszor a tűrhetetlenségig zavarják, s­ nincs az a szülő, aki le tudná őket parancsolni a lezárt medence tete­jéről. Az ismeretlen rendeltetésű medence a zajkeltésen kívül baleseti forrás is, ezért jó lenne, ha az illetékesek mielőbb döntenének a sorsáról. VÁLASZOK Meddig és miért ? — „Receptre való bosszúság!” — Útépítés után — balesetveszély előtt című cikkekre A Hajdú-bihari Napló no­vember 14-i számában a „Meddig és miért?” című írás szóvá tette, hogy a deb­receni Csapó u. 74. szám alatti háztartási bolt tataro­zás miatt zárva van, de nem tudni meddig és miért? A cikkre Kocsis Mihály, a Debreceni Ingatlankezelő és -közvetítő Vállalat igazgató­ja a következő választ küld­te: „Vállalatunk már a deb­receni Csapó utca 74. számú ház tetőszigetelésével kap­csolatosan tájékoztatást adott a szerkesztőségnek a hibafor­rásról. A tetőszigetelést november 15-ig vállalatunk elvégezte. A hibát véglegesen elhárítani nem tudjuk, mivel az üzletek fényreklámjainak rögzítése súlyos károkat okozott a fö­démszerkezetben. Továbbá — amint az október 18-án kö­zölt válaszunkban már leír­tuk — a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat által ki­vitelezett tetőszigetelést, le­folyórendszert nem az elő­írásoknak megfelelően épí­tették meg. Mindezekre vonatkozóan a Budapesti Műszaki Egyetem épületszerkezet-tan tanszéke megrendelésünk alapján vizsgálatot folytat és szak­­véleménye után fogunk in­tézkedni.” (Tehát sem a boltot üze­meltető Hajdú-Bihar megyei Vegyesiparcikk-kiskereske­­delmi Vállalat, sem a DIK nem felelős a cikkben emlí­tett háztartási bolt kénysze­rű zárva tartásáért. Első­sorban arra van szükség, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem épületszerkezet­tan tanszéke mielőbb megad­ja a szükséges szakvéle­ményt. Utána — remélhető­leg a lehető leggyorsabban — elvégzik a végleges tetőszige­telést és megnyithatják a háztartási boltot, ahol nem fogja fenyegetni az ott­ dolgo­zókat a beázás miatt áram­ütés veszélye, az árukat is megfelelően lehet elhelyezni az eladótérben és a raktár­ban.) A Hajdú-bihari Napló ok­tóber 21-i számában megje­lent „Receptre való bosszú­ság!” című cikk írója kifogá­solta, hogy hat órát töltöttek az I. számú rendelőintézet­ben, amíg végül levették a gipszet hetvenéves édesany­ja lábáról, megröntgenezték és ismét begipszelték a törött lábat. Dr. Rácz Zsuzsa ,a Hajdú- Bihar megyei Tanács Kórhá­zának főigazgató főorvos­helyettese a következő vá­laszt adta: „Jogos a beteg hozzátarto­zójának az a panasza, hogy akkor a betegek kellő eliga­zítása nem történt meg. A betegek tájékoztatását végző szakdolgozóinkat figyelmez­tettük. Az említett október 3-i napon oly nagy számban je­lentek meg betegek az I. számú rendelőintézetünk se­bészeti szakrendelésén, ami meghaladta előzetes számítá­sainkat. Már október 4-én intézkedtünk, hogy a zsúfolt­ságot enyhítsük. Egy orvosi munkahellyel többet működ­tettünk. A betegek irányítá­sát, tájékoztatását egy gya­­korlott dolgozóval központi­lag is segítjük. A rendelések idejéről a lakosságot kellő időben és többször tájékoztattuk­­ a Hajdú-bihari Napló hasáb­jain —, s felhívtuk figyelmü­ket a kapunál elhelyezett táblán is: a debreceni bete­gek a délutáni szakrendelé­seinket keressék fel. Délelőtt ugyanis — a megye különbö­ző részeiből ideérkezett bete­gek miatt — hosszabb a vá­rakozási idő. A panasztevő — több debreceni beteggel együtt —­ a délelőtti rende­lésre hozta el édesanyját és ezért volt hosszú a várako­zás. A jelenlegi zsúfoltságot és a hosszú várakozást eny­híteni fogja sebészeti osz­tályunkon a rendelőintéze­tünk új épületszárnyának át­adása, és az ott levő orvosi rendelők működése.” 4 * * * A Hajdú-bihari Napló ok­tóber 25-i számában megje­lent „Útépítés után a bal­esetveszély előtt” című cikk írója kifogásolta, hogy a Pal­lagi út rendkívül balesetve­szélyessé vált, mert az útkor­szerűsítéssel egyidőben nem készült el az útpadka. A cikkre Gombos Balázs, a Debrecen városi Tanács V. B. II. kerületi Hivatala műszaki osztályának vezetője a követ­kező választ adta: „A Pallagi út padkájának szakszerű megépítéséig e hiányt, s a belőle adódó bal­esetveszélyt megfelelő KRESZ-táblákkal jelöltük. Kérjük a gépjárművezető­ket, hogy a padka megépí­téséig fokozottabban ügyelje­nek azon az útszakaszon a KRESZ előírásainak betartá­sára.” (Mi pedig ismételten kér­jük — valamennyi közúton közlekedő nevében: az út­korszerűsítéseket úgy végez­zék, hogy a burkolat építésé­vel egyidőben, párhuzamosan a padkát is készítsék el!) DÍJ~HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1977. NOVEMBER 25. LEVELEZŐLAP 5 -gr­* " l­eíi­ a postai nem posta­i irányítószámot . "■‘iwwU | 4674 __________ MSZ 4JO­M Lilláról kapta a nevét A Napló október 30-i szá­mában dr. Nyakas László cikkéhez —­ melynek címe Akikről utcát neveztek el Debrecenben — írt észrevé­telt Szombathelyi Gyula. Csokonai Lillájáról nem­csak teret neveztek el, hanem a költő szerelmének emlékét őrzi egy Canna virágfajta is. Augusztus második felében az évenként megrendezésre kerülő Canna-bemutatón az­­ agrártudományi egyetem pal­­lagi kertészeti kísérleti tele­,­pén egy parcella mellett lát­hatjuk a felírást: „Lilla”. Most pedig idézem a bemuta­tón kalauzoló dr. Géczy Ist­ván szavait: Csokonai Lillá­járól kapta az elnevezést ez a Canna-fajta, mely Pohl Fe­renc nemesítése. Pohl Ferenc a pallagi kísérleti telepen elő­állított fajtáért 1959-ben ál­lami elismerést kapott. Telefonon megkérdeztük Miért nem közlekedik a gyorsvonat? Megszűnt az 1701/b jelű gyorsvonat, mely minden pénteken és vasárnap 19 óra 15 perckor indult Debre­cenből Budapest Nyugati pályaudvarra. A megszüntetés okairól a levélíró — Koós Lajos — nem kapott az infor­mációban pontos választ, ezért megkérdeztük a MÁV illetékes vezetőjét az intézkedés okáról. Kérdésünkre Kocsár Barnabás, a forgalmi osztály menetrendi és személyszállítási csoportvezetője a kö­vetkezőket mondta: — Az 1701/b jelű gyorsvonat ez év november 7-től nem közlekedik Nyíregyháza és a Nyugati pályaudvar között. Helyette egy 17 óra 22 perckor induló helyjegy nélküli gyorsvonat és péntekről szombatra virradó éj­jel egy személyvonat közlekedik. A változtatást a la­kosság kérte, mivel vasárnap a késő délután induló Szabolcs-expresszre nem mindenki tudott helyjegyet váltani.­­ A Budapesten vagy környékén dolgozók a hét vé­ge után, vasárnap a késő délutáni órákban több vonat­tal is utazhatnak munkahelyükre. Például a 17 óra 22 perckor induló helyjegy nélküli gyorssal és a 19 óra 47 perckor induló gyorsított személyvonattal, amely egy fél órával később indul és érkezik Budapestre, mint a megszüntetett gyorsvonat. Így több időt tölthetnek az ingázók is családtagjaik körében, s még idejében visz­­szatérhetnek munkahelyükre. LakásátadásokKi viselhet múzeumi jelvényt? a Sestakertben Az idei múzeumi és mű­emléki hónap keretében hangzott el a felhívás a „Tá­jak, korok, múzeumok” moz­galomhoz való csatlakozásra. Ennek célja, hogy minél na­gyobb tömegek ismerkedje­nek meg hazánk természetvé­delmi területeivel, műemlé­keivel, múzeumainak kincsei­vel. A kezdeményezés szerint egyénileg és csoportos formá­ban lehet részt venni a moz­galomban, s a tájékoztatást segíti a most kiadott, Magyar­­ország látogatható természet­­védelmi területeit, műemlé­keit, múzeumait feltüntető térkép s mellékletként ezek megyénkénti címjegyzéke, s a pecsétek gyűjtésére szolgáló részvételi lap. Ugyanis a lá­togatáskor a lapot lebélyeg­zik, s akinek több pecsétje, és ezáltal pontja van, jelvényt viselhet. A mozgalomban részt vevő 10 év feletti álta­lános iskolások és nyugdíja­sok 30, a közbeeső korosztály 40 pont elérése után bronz jelvényt, — csoportok emlék­lapot kapnak, — ha szelvé­nyüket értékelésre beküldik. A további pontok gyűjtésé­hez, az ezüst, majd az arany fokozat megszerzéséhez a jel­vénnyel, illetve emléklap­pal egyidejűleg más színű részvételi lapot kapnak az indulók. A feladat teljesítése nincs határidőhöz kötve. A mozgalom első szakaszá­nak értékelésére 1978. októ­berében kerül sor. A mozga­lom legeredményesebb részt­vevői értékes díjakat is kap­nak. A kezdeményezés vissz­hangra talált Debrecenben és a megyében is s ennek kielé­gítésére december 4-én és 11- én a Hajdú-Bihar megyei Idegenforgalmi Hivatal a pontszerzés megkönnyítése érdekében kedvezményes árú autóbusz kirándulást szervez a Debrecen—Tokaj—Sáros­patak—Debrecen útvonalon. A részvételi díj 140 forint, amely minden költséget tar­talmaz, a múzeumi belépőket is. A mozgalommal kapcsola­tos térképek és tájékoztatók is megérkeztek, megvásárol­hatók az Idegenforgalmi Hi­vatalban és a Főnix szálló­ban. A részvételi lap ingye­nesen kapható. A Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kivitelezésé­ben a debreceni Sestakertben az év végéig három negyvenöt laká­sos tanácsi kijelölésű OTP-társas­­házat adnak át. Az 1/G jelű épü­let lakásbemutatása december 2-án lesz. A lakásbemutatás azt jelenti, hogy az átvétel előtt min­den lakó megtekinti a lakást és dönt arról, hogy átveszi-e. Az 1/F jelű épület kivitelezési ha­tárideje november 30-a, a 2/D épületé december 10-e. Az utóbbi negyvenöt lakás a módosított ha­táridő szerint csak 1978. április 30-ára készült volna el, de az­ épí­tők még ebben az évben befeje­zik a lakások kivitelezését. Ha elképzelésüket megvalósít­ják, a tanácsi építőipari válla­lat az ez évre tervezett lakását­adási tervét túlteljesíti. Szülők, nevelők találkozója A vénkerti óvoda szülői mun­kaközössége és testülete szülők, nevelők találkozóját rendezett az elmúlt héten az ÉVM munkás­­szállójában. A minden év novem­berében megtartandó találkozón ezúttal dr. Durkó Mátyás kandi­dátus tartott előadást a jutalma­zásról és a büntetésről, majd a Tóth Árpád Gimnázium irodal­mi színpada adott elő vidám, verses összeállítást. A nap folya­mán bemutatkozott a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola ka­marakórusa is. A műsor után a szülők beszélgettek az óvónőkkel és egymással gyermeknevelési ta­pasztalatokról, problémákról. A találkozó alkalmas volt arra is, hogy a lakótelepen élő csalá­dok megismerkedjenek egymás­sal. II kalauz nélküli villamosokról Olvasóink az elmúlt hónapok­ban gyakran leírták véleményü­ket a debreceni kalauz nélküli villamos közlekedéssel kapcsolat­ban. A bírálatok mellett elisme­rő sorokat és javaslatokat is to­vábbíthattunk a Debreceni Közle­kedési Vállalatnak. A vállalat legutóbbi levelében — melyben egyik levélírónknak válaszolt — röviden összegezte az elmúlt öt hónap tapasztalatait. Többek között: a kezdeti nehéz­ségeket leszámítva hasznos­­volt a KN járatok bevezetése. Az uta­zási idő rövidebb lett, s a válla­lat szempontjából létszámcsök­kenést eredményezett. Ami gyak­rabban panaszra adott okot, az az ellenőrök munkája volt. A szokásosnál sokkal gyakoribb el­lenőrzések, az előforduló viták a hetek múlásával csökkentek, s ma már egyre kevesebb azok száma, akik érvénytelen jeggyel vagy jegy nélkül utaznak. Az el­lenőrök ugyanekkor nemcsak az utasok jegyeit vizsgálják, hanem feladatuk a villamosvezetők mun­kájának ellenőrzése is. A tapasztalatok tehát kedve­zőek. A jegyek árusítására s­em lehet különösebb panasza a la­kosságnak, mert a városban na­gyon sok helyen vásárolhatók villamosjegyek. Vitára pedig so­hasem kerülhet sor akkor, ha az utasok előre gondoskodnak je­gyeikről és utazáskor a megfele­lő módon felhasználják azokat. A GÖDÖR Az egyik legutóbbi kulturális Vetél­kedőn nagy feltűnést keltett az az új­donsült asszonykórus, amely nemcsak kiváló képességgel, de furcsa nevével is kitűnt a többi résztvevő közül. A Már­­tonhely utca lakosaiból verbuválódott dalárda a Gödör nevet választotta ma­gának. Vajon honnan ered ez a szokat­lan névválasztás? — kérdeztük az együttes vezetőjét. — Kórusunk története abba az időbe nyúlik vissza, amikor utcánk lakói még szinte meg sem ismerték egymást, ha találkoztak valahol. Akkortájt bontottak fel egy csatornát az utcában, s a mun­kálatok után elfelejtették betömni a jó­kora üreget. Mondanom sem kell, na­gyon bosszantott bennünket a dolog. Panaszkodtunk fűnek-fának, de a göd­röt csak nem akarták betemetni. Az autóval rendelkező lakótársak például csak úgy tudtak átkelni a mélyedésen, hogy kis segédszárnyat erősítettek a ko­csihoz és pár métert repültek. A férjem így lett aranykoszorús vitorlázórepülő. Sajnos az egyik ugrása nagyobbra sike­rült a kelleténél és átrepülte az Alpo­kat. Azóta Münchenben várakozik a Trabantunkkal, mert kifogyott a ben­zinje. A fiam is kétszer kitörte a bal lábát a gödörugró versenyen, igaz har­madjára megjavította a megyei távol­ugró csúcsot. Aztán a harmadik szom­széd megtudta, hogy új rendszerű alul­járót építenek az utcában, amelynek csak egy lejárata lesz, amivel felére csökkenthetők a költségek, örültünk, hogy a népgazdaságilag nagy hasznot hajtó újításnak a mi utcánk adhat ott­hont. A hír azonban valótlannak bizo­nyult, mert kiderült, hogy olajat talál­tak. Mondanom sem kell, hogy kollek­tívánk olajra állíttatta át a fűtést. Ez­úttal is bakot lőttünk, mert azok az arab egyetemisták, akiket olajfúróknak hit­tünk, hazamentek nyári szünetre és fe­léje se néztek többet a gödörnek. — Mással nem is próbálkoztak? — Dehogynem. Megrendeztük a Gö­dör Napokat, hogy felhívjuk az illeté­kesek figyelmét a tarthatatlan állapo­tokra. A különböző társadalmi szervek is megígérték támogatásukat, ha pozi­tív mondandójú műsort állítunk össze. Így kerültek a programba a „Buktatók azért vannak, hogy kikerüljük őket” és a „Gödör, mint negatív domb” című tu­dományos előadások. A helyi búvárok bemutató lemerüléseket tartottak, a me­teorológusok mélylégköri méréseket vé­geztek. Taktikai okokból a magyar labdarúgó-válogatott itt készült fel a Bolívia elleni visszavágóra. Meghívott vendégeink végül is nagyon elégedetten távoztak a Gödör Napokról és tervbe vették, hogy a város más utcáiban is furatnak kisebb lyukakat, amelyeket társadalmi összefogással gödrökké le­hetne bővíteni a művelődés fellendítése érdekében. Ekkor határoztuk el, hogy világgá kürtöljük bajunkat, összegyűl­tünk a gödör mellett és elkeztünk kia­bálni. — Gondolom ezt már az illetékesek is meghallották? — Nem, de nem is hibáztatom őket. Felőlük fújt a szél és úgy látszik a má­sik irányba vitte el a hangot. Egyébként sem bántuk már a gödröt, mert rájöt­tünk, hogy egész szépen tudunk éne­kelni, így alakítottuk meg a Gödör kó­rust, amely sikert sikerre halmozott a kerületi kulturális vetélkedőkön. — Akkor végül is elégedettek lehet­— Nem egészen. Három fahangú la­kótársunk ugyanis, akiket sorozatos félreéneklés miatt kizártunk a kórus­ból, panaszos levelet írt a helyi újság­nak. A lap péntek reggeli száma közölte levelüket, délre két nyugdíjas kútásó már be is temette próbahelyiségünket. Nem tehettünk mást, feloszlattuk ma­gunkat és átalakultunk kertbarát egy­letté. — Hogyhogy? — Rájöttünk, hogy az utcánkat teljes szélességben kitűnő termőtalaj borítja. Az autók úgysem tudnak átvergődni rajta, ideje, hogy más módon haszno­sítsuk. A szakemberek szerint ezen a homokon a borszőlő terem meg legin­kább. — Nem félnek attól, hogy megint va­lami hiba csúszik a számításukba? — Mitől félnénk? A bort mindnyájan szeretjük... Szűcs József — Akkor végül is elégedettek­nek.

Next