Hajdú-Bihari Napló, 1978. június (35. évfolyam, 128-152. szám)

1978-06-01 / 128. szám

I­Ó MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Whatdi7-1 II 1 | 1 Y I 1 ■SSHaM I 1 1 I 1 I I­I A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának és a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának meghívására Samora Moises Machelnek, a Mozambiki Felszabadítási Front (Freli­­mo) elnökének, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökének vezetésével szerdán mozam­biki párt- és állami küldött­ség érkezett hivatalos, bará­ti látogatásra Budapestre. A mozambiki elnökkel hazánk­ba érkezett felesége, Graca Machel is. A küldöttség tagjai: Joa­quim A. Chissano, a Frelimo állandó politikai bizottságá­nak tagja, külügyminiszter, a nemzetgyűlés állandó tagja, Mario G. Machungo, az ál­landó politikai bizottság tag­ja, ipar- és energiaügyi mi­niszter, nemzetgyűlési kép­viselő, José Luis Cabaco, a központi bizottság tagja, köz­lekedés- és hírközlésügyi miniszter, nemzetgyűlési kép­viselő és Sérgio Vieira, a központi bizottság tagja, a mozambiki bank elnöke, nemzetgyűlési képviselő. A Ferihegyi repülőtéren több ezer budapesti dolgozó, köztük sok fiatal gyűlt össze a vendégek fogadására. A repülőteret mozambiki, ma­gyar és vörös zászlók, üdvöz­lő feliratok díszítették, a be­tonon katonai díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A küldöttség fogadására megjelentek Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára és felesége, Losonczi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, továbbá Kato­na Imre, az Elnöki Tanács megbízott titkára, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Sol­tész István kohó- és gépipari miniszter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagjai, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, valamint Rácz Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály­­vezetője, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Rácz Pál külügyi államtit­kár, Várkonyi Péter államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke, a Központi Bizottság tagjai, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, továbbá a politikai élet több más vezető személyisége. Je­len volt Sütő Gábor, hazánk maputói nagykövete. Ott volt a Budapestre akkreditált dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A repülőgépből kilépő ven­dégeket Kádár János és Lo­ (Folytatás a 2. oldalon) Hazánkba érkezett Mozambik köztársasági elnöke Folytassunk mindenre kiterjedő tárgyalásokat a leszerelésről! Leonyid Brezsnyev és Gustav Husák beszéde Prágában PRÁGA Kedden délelőtt a prágai várban ünnepi gyűlést ren­deztek a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére. A Hradzsin Spanyol Termé­ben, amely sokszor színhelye a legfontosabb tanácskozá­soknak, legrangosabb rendez­vényeknek, a csehszlovák dolgozók több száz képviselő­je és a közélet ismert sze­mélyiségei gyűltek össze, hogy köszöntsék az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökét és a többi szov­jet vendéget. Az ünnepi gyűlést Lubomír Strougal, a CSKP KB elnök­ségének tagja, miniszterelnök nyitotta meg, majd a cseh­szlovák társadalom legkü­lönbözőbb rétegeinek képvi­selői — munkások, szövetke­zeti parasztok, értelmiségiek, fiatalok — sorra üdvözölték a körükben megjelent kedves szovjet vendégeket, meleg szavakkal fejtették ki, hogy mit jelent a csehszlovák nép mindennapi életében, békés alkotó munkájában a Szov­jetunió hathatós és önzetlen támogatása, testvéri barátsá­ga. A felszólalók között ott volt Csehszlovákia és a Szov­jetunió hőse címmel kitünte­tett csehszlovák űrhajós, Vla­dimír Remek is. Ezután Gustáv Husák, köz­­társasági elnök, a CSKP Köz­ponti Bizottságának titkára mondott beszédet. Gustáv Husák elöljáróban Csehszlovákia vezető párt­os állami szervei, egész népe nevében szívélyesen üdvözöl­te a szovjet küldöttséget és vezetőjét, az ország nagy ba­rátját, Leonyid Brezsnyevet, és megállapította: a cseh­szlovák nép ugyanolyan sze­retettel köszönti most kiváló szovjet vendégeit, mint 33 év­vel ezelőtt a felszabadulást hozó szovjet harcosokat. A CSKP főtitkára, Cseh­szlovákia köztársasági elnöke ezután a következőket mon­dotta : — A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének láto­gatása újabb szemléletes megnyilvánulása pártjaink és a két ország népei közötti megbonthatatlan barátság és minden irányú együttműködés egyre erősödő kötelékeinek. A nagy október eszméit ha­zánknak a dicső szovjet had­sereg által történt felszaba­dítása után napjaink szocia­lista valóságává tudtuk ala­kítani. — Testvéri viszonyunk egyik alappillére az 1970. évi szövetséges­ szerződés. Ez kö­zös történelmi tapasztalatokat tükröz és tág teret ad össze­fogásunknak és együttműkö­désünknek az élet minden te­rületén történő fejlesztéséhez. Mindennapi tapasztalataink tanúsítják, hogy ez a szerző­dés szilárd záloga államunk biztonságának és a fejlett szo­cialista társadalom építésé­nek. Gustáv Husák felidézte Klement Gottwaldnak és I­eonyid Brezsnyevnek a szovjet—csehszlovák barátság jelentőségéről tett kijelenté­seit, majd így folytatta: — A szovjet nép mélységes internacionalizmusa és önzet­lensége hűen tükröződik a Szovjetuniónak az egész vi­lág összes haladó erőihez fű­ződő kapcsolataiban. — A szocialista országok egységének és együttműködé­sének alapja: marxista—leni­nista pártjaik szoros harci szövetsége. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Szovjetunió Kommunista Pártja, híven a szocialista in­ternacionalizmus elveihez, módszeresen gondoskodik az országaink népei közötti kap­csolatok és együttműködés fejlesztéséről, elmélyítéséről. Erőfeszítéseink természetes kifejeződései a szocialista in­ternacionalizmusnak, ame­lyekből a szocialista országok kapcsolatainak új, magasabb rendű típusa alakul ki. Husák kitért a szovjet— csehszlovák együttműködés mindennapi gyakorlatának formáira és eredményeire, majd köszönetet mondott a Szovjetuniónak azért, hogy lehetővé tette az első cseh­szlovák űrrepülő kozmikus útját. A CSKP KB főtitkára a to­vábbiakban kifejtette: — Csehszlovákia Kommu­nista Pártja eszmeileg szilárd, egységes, elismert vezető ere­je társadalmunknak. — Az a kezdeményező és alkotó lendület, amellyel Csehszlovákia dolgozói valóra váltják a CSKP XV. kong­resszusának irányvonalát, a párt iránti bizalmuk szilárd­ságát tanúsítja az, hogy a párt politikája a nép érdekeit fe­jezi ki, a nép érti ezt a poli­tikát és azonosul vele. Nemzetközi kérdésekről szólva Gustáv Husák a többi között kijelentette­: — A Szovjetunió békepoli­tikája kivívja a világ min­den békeszerető emberének tiszteletét és elismerését. A béke az emberiség legna­gyobb értéke, és megőrzése teremti a legkedvezőbb fel­tételeket nemzeteink építő erőfeszítéseihez. Pártunk és az egész csehszlovák nép nagyra értékeli és teljes mér­tékben támogatja a Szovjet­unió elvi békepolitikáját és arra törekszik, hogy minden erejével segítse megvalósítá­sát. Gustáv Husák a Szovjet­unió és a csehszlovák—szov­jet barátság éltetésével fejez­te be beszédét. Ezután a jelenlevők lelkes tapsa közepette Leonyid Brezsnyev lépett a szónoki emelvényre. Beszéde elején emlékezte­tett arra, hogy a Csehszlovák Köztársaság csaknem hat­vanéves, s ennek az időszak­nak felét már a szocializmus csillagzata alatt élte át.­­ Csehszlovákiát napja­inkban a hatalmas és terv­szerűen fejlődő gazdaság, az élen járó tudomány és tech­nika, a népjólét magas foka jellemzi. A Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a szo­cialista államok testvéri csa­ládjának megbecsült tagja nagy szerepet tölt be a nem­zetközi életben, tevékenyen és gyümölcsözően vesz részt az időszerű nemzetközi kér­dések megoldásában, az eu­rópai és az általános béke megszilárdításában. (Folytatás a 2. oldalon) Prágában nagygyűlést tartottak a szovjet párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére. Képünkön: Leonyid Brezs­nyev és Gustáv Husák. (Telefotó — CTK—MTI—KS) Önkéntes rendőrök tanácskozása 11 Május 31-én Martinkán, a Botos-tanyán rendezte meg a Hajdú-Bihar megyei Rend­­­­őr-főkapitányság az önkén­tes rendőrök tanácskozását. A tanácskozást Terjék Béla rendőr ezredes nyitotta meg köszöntve a megjelenteket, köztük Tóth Józsefet, a me­gyei pártbizottság munkatár­sát, Nagy Imrét, a BM-szer­­vek pártbizottságának titká­rát. A megnyitó után Kollár János, a megyei rendőr-fő­kapitányság vezetője érté­kelte az önkéntes rendőrök tevékenységét, elemezve a közrend és közbiztonság helyzetét megyénkben. Ez az önkéntes társadalmi szervezet 1955-ben alakult, majd 1957-ben szerveződött újjá a közrend, a közbizton­ság védelmére. Az elért ered­mények az önkéntes rend­őrök munkáját is dicsérik. 1977-ben csökkent me­gyénkben az ismertté vált bűncselekmények száma, a korábbi évek növekvő ten­denciáját sikerült megállíta­ni. A bűnözés struktúrája nem változott. A vagyon elleni bűncselekmények 62—63 százalékot tettek ki tavaly. Növekedett az erőszakos, ga­rázda bűncselekmények, az emberölések, az emberölési kísérletek száma. A bűnelkövetők száma 2,4 százalékkal csökkent — a fiatalkorúak száma viszont nőtt. A tanácskozáson Kollár János kitüntetéseket, jutal­makat adott át a húsz vagy tizenöt éve dolgozó önkén­tes rendőröknek. Húszévi munkáért többek között Kiss Gyula (Debre­cen), Kecsedi Sándor (Haj­­dúhadház), Nyári István (Új­­iráz), Papp László (Debre­cen), Szabó László (Hajdú­­hadház) és Tóth László (Püs­pökladány) részesült elisme­résben. A tanácskozás résztvevői Fellendült a juhtenyésztés Hajdú-Bihar megyében A juhászat fellendüléséről beszélt a minap a megye me­zőgazdaságának egyik vezető­je. Valóban nem kétséges: hullámvölgyből kell kikor­mányozni a juhtenyésztés ügyét, amely az előző eszten­dőkben jócskán visszaesett, számuk pedig még olyan nagy legelőterületekkel és hagyományokkal rendelkező megyében is csökkent, mint Hajdú-Bihar. Öt esztendővel ezelőtt — árulkodik a régi nyilvántartás — már csak 304 ezer juhot tartottak a megye mezőgazdasági nagy­üzemeiben, valamikor pedig a számuk az 540 ezret is el­érte. Azóta újra fellendülő­ben van a juhtenyésztés mind a szövetkezetekben, mind az állami gazdaságok­ban, s ezt a számok is mu­tatják. Jelenleg — a háztá­ji állománnyal együtt — már több mint 465 ezer juhot tar­tanak nyilván. A közgazdasági szabályo­zók 1976 elején történt módo­sítása egyértelműen kedve­zett a juhászat fejlesztésé­nek. Az anyagi érdekeltség javította a juhászat fejleszté­sét — fogalmazza meg ösz­­szegező véleményét Kará­csony Sándor, a megyei ta­nács mezőgazdasági ,és élel­mezésügyi osztályának he­lyettes vezetője. Érdemesnek és kifizetőnek tartják azóta a gazdaságok, hogy juhtenyész­téssel foglalkozzanak, ezzel az állatfajjal is hasznosítsák a megye több mint 130 ezer hektárt kitevő rétjét és lege­lőjét. Való igaz, a szabályozó módosítása sokat lendített: a gyapjú húsz forinttal fel­emelt kilónkénti ára, a be­ruházási dotáció emelése és az is, hogy amennyiben az ál­lományt terhével pótolják, darabonként 500 forint támo­gatást kap a gazdaság. Az ország legnagyobb álla­mi gazdaságában, a hortobá­gyiban tartják a legtöbb ju­hot is az országban. Mintegy 38 ezer anyajuhot tartanak most nyilván, de az ötéves terv végére — 1980-ra — már 43 ezer anyajuh lesz. Évente 2300—2400 mázsa gyapjút értékesítenek, vala­mint 120—130 vagon export­képes juhhúst. A hizlalt pe­csenyebárányokat, birkákat Iránba, Jordániába, Svájcba, Franciaországba exportálják — hogy csak a legfontosabb vevő államokat említsük. Azt is biztos sokan tudják már, hogy a vágás a gazda­ság juhvágóhídján történik, melyet jó néhány esztendő­vel ezelőtt hoztak létre mint közös vállalkozást. Évente 140—150 ezer állatot vágnak­­itt le, félkész terméket állí­tanak elő, ugyanis így a bor itthon marad, jelentős borim­portot takaríthatunk meg. A mai 38 ezerrel szemben egy évtizede mindössze 18— 20 ezer anyajuhot tartottak a Hortobágyon, az állami gaz­daságban. De itt akkor léptek előre, fejlesztettek, amikor a közgazdasági szabályozók hátrányosak voltak a juh­­tartásra. A Hortobágyon van ugyanis 24 ezer hektárnyi olyan legelő, amit másként hasznosítani nem lehet, más állat nemigen élne meg raj­ta. Ami a fajtát illeti, zömé­ben magyar fésűs merinó, amely kis testű. Ezért az NSZK-ból importáltak hús­­merinót, amely kétszer ak­kora, mint a magyar. A kau­kázusi fajták egyikét, az asz­­káriait is bevonták a neme­sítésbe — ez a hármas ered­ményezett olyan korszerű fajtát, amely húsban és gyap­júban egyformán kiváló. Az idén várhatóan kialakul a Horfolk elnevezésű új fajta, amelynek nevében a „Hor” — a Hortobágyot jelenti. Hasonló, kedvező fejlemé­nyek, a zsákutcából való ki­lábalásnak természetesen nemcsak a Hortobágyon van­nak biztató jelei. Több me­(Folytatás a 2. oldalon)

Next