Hajdú-Bihari Napló, 1978. november (35. évfolyam, 232-258. szám)

1978-10-22 / 250. szám

Szokolay Sándor szerzői estje A magyar kortárs zene­­i szerzők kompozícióiba jó be­­­­tekintést nyerhetünk, mert­­ Debrecen rendezősége elég gyakran pódiumra segíti da­rabjaikat. Legutóbb, október 19-én a zeneművészeti főisko­la nagytermében hallhattunk csokorra valót Szokolay mű­veiből. Az állami díjjal ki­tüntetett 47 éves zeneszerző a budapesti zeneművészeti főiskola zeneszerzés szakos tanára, s hangsúlyozni nem is szükséges, hogy kitűnően érti a formaszerkesztés, hangszerelés műhelytitkait. Egyéni jellegzetesség is mu­tatkozik palettáján. A szer­zői est révén ízelítőt nyerhet­tünk régi és újabb ének és hangszeres kompozícióiból. Énekkari művei tolmácsolá­sát a Kodály Kórus vállalta. A stílusára jellemző a meliz­­mákban gazdag ének, azaz egy szótagra gyakran jut több hang, ezért nehéz szólamait énekelni. Felesleges hangsú­lyoznunk, az együttes köny­­nyen megbirkózott a hajlít­sokban bővelkedő énekszóla­mokkal. Szokolay zeneszerzői stílu­sa, kifejezésmódja fokozato­san alakult ki. Eleinte az utóromantikus mesterek, majd Bartók nyomán haladt a két latin szövegű motettá­ban és a hegedűszonátában, majd a tizenkét fokú hang­sorban gyökerező szerkesztést sajátította el. De az utóbbi dolgozásmódot sem követte mechanikusan, így a vegyes­kari aforizmákban tonális foltok mutatkoztak a szeriá­­lis feldolgozásban. A fuvola­szonátája (amelyet Ádám fia adott elő bravúrosan) kon­zekvensen követte a dodeka­­fon szerkesztés követelmé­nyeit. Mint a legtöbb fiatal és kö­zépső nemzedékhez tartozó zeneszerzőink, ő is eltávolo­dik a magyar népi zenei hangvételtől, mert a nép­dal a maga egyszerűségé­ben tonális jellegű. Népzenei feldolgozást sohasem ad, még a nagyon hatásos, műsorzár­ Néger kantában sem, amely Budapesten is több ízben elő­adásra került. Ez a közönség tetszését oly nagy mérték­­ben kivívta, hogy szükséges­sé vált befejező részének megismétlése. Az előadók mind nagy buzgalommal követték a szerző utasításait, s éretten, technikailag is kifogástalanul interpretálták a nehéz dara­bokat. De kotta nélkül csak a kitűnő szerző fj£ játszott. A Kodály Kórust­­felváltva ve­zényelte Gulyás György és a szerző. Gulyás az első és utolsó szám­­ irányítását vá­lalta, így dirigálása mintegy bekeretezte az élvezetes hangversenyt. Nagy elismeré­­isleti Németh Zsuzsát, aki drámaisággal, szuggesztív erővel mintázta meg szólóját a Néger ballada zenéjében. Gyarmati Vera kitűnő ak­kordtechnikával szólaltatta meg a nehéz szonátát. Fá­bián Márta és Lubik Hédi cimbalom és hárfajátéka is osztatlan elismerést érde­mel. Sonkoly István Szendery Ágnes zongoraestje A Pódium elnevezésű ren­dezvénysorozat idei őszi első hangversenyeként került sor­ra szerda este a Vár utcai Kodály Teremben, csaknem telt ház előtt a Kodály Zol­tán Zeneművészeti Szakkö­zépiskola zongoratanszak vezetőjének, Szendery Ágnes­nek koncertje. Szendery Ágnes zongorata­nulmányait a Szovjetunió­ban végezte, így nem csoda, hogy az orosz és szovjet mű­veknek különösképpen ava­tott tolmácsolója és propagá­­tora. Szkrjabin művei szinte ismeretlenek hazánkban, pe­dig a századforduló egyik­­ emelkedő mestere volt, so­kat tett a modern hangzás­­világ, harmóniai és ritmis­gondolkodás kialakításáért Op. 70-es, X. szonátáját nagy A CSOKONAI SZÍNHÁZ ÚJ TAGJAI ígéretünkhöz híven egy-egy új bemutató alkalmával megismertetjük olvasóinkkal a Csokonai Színház új, s az előadásban szereplő tagjait. Ez alkalommal Bálint Má­riáról, Boros Máriáról, Basilides Barnáról, if­j. Tatár End­réről közlünk „mini portrét”. ■ Bálint Mária 1964-ben, érettségi után, azaz közvetle­nül az iskolapadból került a debreceni Csokonai Színház­ba. Molnár Ferenc Doktor úr című színművében lépett először színpadra, mint szo­balány. Előzőleg természete­sen szert tett már némi szín­játszói gyakorlatra: az egye­temi irodalmi színpad mun­kájában vett részt, s tagja volt Turóczy György színját­szó csoportjának is. Több ki­sebb karakterszerepet kapott, s 1966-ban, meghívottként a Déryné Színház Néma Le­vente című produkciójában lépett fel. 1969-ben Kecske­métre szerződött, ezt követte 1971-ben Veszprém. Rövid színészi pályafutásának em­lékezetesen szép állomása ez a város. — Játszhattam Latinovi­ts Zoltánnal két produkcióban is, és láttam őt rendezni. Ren­dezőnek is, partnernek is nagyszerű volt, kivételes. Azt hiszem, sehol annyit nem ta­nultam, mint Veszprémben, és épp Latinovitstól. Egyéb­ként is kellemes szerepemlé­keim vannak erről a helyről, mindenekelőtt A helység ka­lapácsának kisbírónéja. Mint meghívott vendég Veszprém­ből jártam le Békéscsabára, a Légy jó mindhalálig Bella kisasszonyának szerepét kap­tam meg, és Kecskemétre, ahol életem talán legnehe­zebb feladatát kaptam. Az Ők négyen című drámában, az első felvonásban, kilenc­éves gyereket kellett elját­szanom. Debrecenbe nemcsak a nosztalgiája hozta vissza Bá­lint Máriát, bár ez is­ szeret­te a Csokonai Színházat, és a várost is. Itt van a családja, a kisfia, és reméli, hogy meg­találja a helyét — immár másodjára — a színházi tár­sulatban is. *»* Boros Máriától sem idegen Debrecen. Egykor a Csoko­nai Színház tagjai voltak a szülei, a színház tehát gyer­mekkorától kísérti — igézi. Kecskemétre szerződik, majd onnan Szegedre. Ezek a kí­sérletezés, a gyakorlás évei, a Déryné Színházban már komolyabb feladatok is vár­ják. Elsősorban zenés dara­bokban játszik. Pest után is­mét vidék következik: Szol­nok, Békéscsaba, majd ismét Szeged. Debreceni visszatérését a Ma éjjel megnősülök Vera szerepével ünnepli: „Elég há­látlan szerep... Inkább funk­ciója van, mint jelleme. Egy jelenet — szünet, egy telefon­­beszélgetés — szünet, majd még­ egy interurbán. Ráadá­sul engem hagy el a vőlegé­nyem egy nálam idősebb nő kedvéért. Nem könnyű, talán nem is lehet a közönség szim­pátiáját megnyerni. Ezt nem is kísérlem meg, de azt igen, hogy három kis villanásban megpróbáljak megmutatni egy olyan mai lányt, amilyen sok millió szaladgál a világ­ban. *** Ifj. Tatár Endre színészdi­nasztiából származik: édes­apja, sőt nagyapja is színész volt. Első színpadi szerepét a Légy jó mindhalálig miskolci előadásán játszotta. 1959-ben, érettségi után Szolnokra szer­ződik segédszínésznek. „Fúj­tam a bariton szólamot, tán­coltam, statisztáltam, boldog voltam, ha két-három mon­datot rám bíztak. Nem szé­gyellem, hogy végigjártam a szamárlétrát, mert alapos gyakorlatot szereztem”. Szolnokot Kaposvár, Kecs­kemét, a Déryné Színház, majd Békéscsaba követi. Em­lékezetes szerepei között ott van a Potyautas címszerepe, a Denevér Orlovszkij herce­gének figurája. Legnagyobb, legszebb prózai szerepe Ben Johson: Volpone című szatí­rájának Moscája. Debreceni, bemutatkozó szerepe: a Ma éjjel megnősülök Iván figu­rája. •»» A név rögtön árulkodik: Basilides Barna, a kitűnő szí­nész, Basilides Zoltán fia, így a színház előtte is isme­rős világ, ismerős és — hiszen elcsábította — rokonszenves is nyilvánvalóan, Basilides Berria tíz éve ját­szik; előbb Kecskeméten, majd a Tháliában, utána há­rom évig a Déryné Színház­ban, utóbb Kaposváron. Igen sok mesefigurát formált meg, valamennyire szívesen em­lékszik visza. „Állati” szere­pei után — olvassuk a mű­sorfüzetben — „minden vá­gya, hogy jó emberi szere­pekkel is találkozzon”. A szovjet darabban Szása figurája kínálja ennek lehe­tőségét Boros Mária Ifjú Tatár Endre ]|_[ 1] HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1978. OKTÓBER 22. gonddal, érezhető stílusisme-­­­rettel játszotta előadónk. Az :j egy generációval fiatalat !; Prokofjevet már joggal so- •­ soroljuk századunk legna- ;j gyobb zeneszerzői közé. Op. ,■ 32-es Négy zongoradarabja I. (Tánc, Menüett, Gavotte, Ke- ■, ringó) fanyar humorral át- :• szőtt stilizált táncdarabok­­ füzére. Hangversenyeinken leginkább csak a Gavotté ,j hallható e sorozatból. Szén- I­­dery Ágnes érdeme a teljes­­ sorozat megismertetésén túl-­l menően, hogy remekül rá- t érzett e rövid, tömör dara­­­ bok karakterére. A századforduló idejéből :­ való az elhangzott Debussy- ij válogatás is. Mind a Masz- •­ kok, mind a Prelűdök másod­­­dik kötetéből választott h!. í­rom mű (Canope, A holdfény­­ fogadásának terasza, Mit. 1 . :­ tott a nyugati szél) Debussy :• ritkán hallható, nem kifejts- ( tetten mutatós, inkább rész- é­letszépségekben bővelkedő ,■ impresszionista hangvétr’­ű művei közé tartoznak. Alig-­­ hanem a rendelkezésre v­áj hangszer fogyatékosságára ,s vezethető vissza, hogy a bij­­­­lentésmód nem tűnt e mű- í­veknél eléggé differenciál­­­nak s a hangzást olykor túl-­­­ságosan vaskosnak éreztük. Komoly művészi tett volt ; Borsody László Sonanta : Mondo (hangzó világ) című­­ művének debreceni bemuta-­­ tása. A szerző szuverén mó­­j­dan használja a kortárs ze­­­­ne nyelvezetét, kifejezéstárs’­­ és mondandója a mai ember ; elidegenedéshez közel áll gondolatairól és gondjairó­l­ vall, mint azt művének té­­­­telei mél világosan érzékel­­­te­tik: Feszültségek, Átalaku- ■ lások, Szintek, Kitörés, Pon­tok és vonalak, Kiáltás , csend, Különbözőségek. Szen­dery Ágnes felkészülten, fe­lelősen adta elő a nehéz új kompozícióit. A hangverseny közremű­ködőjeként Peták Fridolin énekelte Bartók három Ady­­dalát (Három őszi könny­csepp, Az őszi lárma, Az ágyam hívogat) Nagy Ágnes zongorakíséretével. Sajnál­juk, hogy a műsorban meg­hirdetett R. Strauss-dal, a Titkos felhívás elmaradt. Szesztay Zsolt X-X<frX«X»X-X»X-X»X*»X«e* VITA AZ ALAPMŰVELTSÉGRŐL A vitaindító cikk az általános iskolai felnőttoktatás fontosságára hívta fel a munkahelyi vezetők figyelmét. Mint munkahelyi vezető a cikkel egyetértek. Feladataink egyértelműek, de egyben eltérőek is, különösen a szük­séges intézkedések, az alkalmazott mód­szerek és ösztönzők tekintetében. A vitába nem azért kapcsolódok be, mintha az iskolai felnőttoktatásban kü­lönleges sikereket értünk volna el, vagy különleges módszereket, anyagi és er­kölcsi ösztönzőket alkalmaztunk vol­na. A siker viszonyítás kérdése, a módszer és az ösztönzők alkalmazását pedig a feladatok és a lehetőségek ha­tározzák meg. Szövetkezetünkben a 40 éven aluliak száma 240 fő, ezen belül a 30 éven alu­liak száma 131. Az előbbiek közül 13, az utóbbiak közül pedig két fő nem rendelkezik általános iskolai végzett­séggel. Ez az arány véleményem szerint jónak mondható. Ez annak köszönhető, hogy községünkben az utóbbi 8 évben tanköteles korban csak a kisegítő iskolába járók és a cigánytanulók egy része nem fejezte be az általános iskolát. Számuk évenként 4—6 főt tesz ki. Ez annak tudható be, hogy a tantestüle­tek a fő figyelmet az újratermelődés csökkentésére fordították, és igen ha­tékonyan foglalkoztak az úgynevezett hátrányos körülmények között levő ta­nulók segítésével. Szövetkezetünkben az előző két évben 13 fő végezte el az általános iskolát. Az iskolába járók részére a feltételeket igyekszünk biztosítani, a törvényben előírtakon túl egy-egy osztály elvégzé­se esetén 800-800 forint jutalmat ad­tunk. A községben levő iskolákkal együtt­működési megállapodást kötöttünk, melynek értelmében az iskolák a beis­kolázottak részére fokozottabb segítsé­get adnak (előkészítő, korrepetálás). Az előző években előfordult, hogy a köz­ségben a kis létszám miatt esti tagozat nem indulhatott. A levelező tagozat el­végzését pedig a jelentkezők nem vál­lalták. Itt kívánok rámutatni a munka­helyi vezetők egységes szemléletének fontosságára. Ugyanis a községben mű­ködő üzemek külön-külön egy-egy osz­tály indítását nem tudják vállalni, de ez községi szinten egységes akarattal meg­oldható. Véleményem szerint a koordi­náló munkára több figyelmet kellene fordítani. Ez évben feladatul tűztük ki a 40 éven aluliak többségének beiskolázását, elsősorban azokét, akik a 6. osztályt el­végezték. Részükre a korábbiakhoz ké­pest több szabadidőt kívánunk munka­­díjtérítés mellett biztosítani. Szövetkezetünknek az általános isko­lai felnőttoktatáson kívül igen nagy gondja a szakmunkások továbbképzése, szakmunkás és betanított szakmunkás tanfolyamok üzemen belüli, vagy üze­men kívüli szervezése. Ennek szüksé­gességét az alábbi számok is bizonyít­ják: A fizikai dolgozók összlétszáma 482 fő, szakmunkás-képesítéssel rendelkezik 133 fő, betanított szakmunkás 28 fő. A szakképzettség nélküliek száma 321 fő, melyből ugyan a KSH-nyilvántartás szerint 232 fő betanított munkásnak szá­mít. Ezt figyelembe véve a képzettség nélküliek száma 89. Az előző években 15 ember szerzett szakmunkás-képesítést, szakmunkás to­vábbképzésben (zömmel a KITE szerve­zésében) 20 fő részesült. Az elmúlt há­rom év alatt 16, ez évben hat szakmun­kástanuló részére biztosítunk ösztöndí­jat. Az üzemen belül évente egy-egy ter­melési ágazatban dolgozó szakmunkások részére 20—40 órás továbbképző tanfo­lyamot szervezünk. Az elmúlt évben az állattenyésztésben dolgozók részére be­tanított szakmunkásképző tanfolyamot szerveztünk, melyet 28-an végeztek el. Részükre a tanuláshoz szükséges felté­teleket a helyi szakiskolával közösen biztosítottuk, a végzetteknek 1000-1000 forint jutalmat adtunk. Véleményem szerint az üzemen be­lüli szakmunkás-továbbképzés, továbbá az önálló szakmunkásképző tanfolya­mok szervezése tárgyi és személyi fel­tételek hiányában aligha oldható meg. Indokolt lenne a megyén belül a me­zőgazdasági ágazatban önálló tovább­képző iskola rendszerű intézmény létre­hozása. A mezőgazdasági ágazatban dolgozók ipari szakmával foglalkozók szakmai továbbképzésében az ipari ágazathoz va­ló csatlakoztatás keretén belül kellene biztosítani. Mind az általános iskolai felnőttokta­tás, mind a meglevő szakmunkások to­­továbbképzését az ipari ágazathoz va­mok indítása komoly feladat elé állít bennünket is. E feladatoknak üzemenként külön­­külön nagyon nehéz megfelelni, eleget tenni. A megoldás érdekében egységes vezetői szemléletre és cselekvésre, vala­mint koordinálásra lenne szükség. " Pallagi János, a hajdúdorogi Bocskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke A nagyváradi színház vendégjátéka Debrecenben Mint arról beszámoltunk, a Nagyváradi Állami Színház ro­mán tagozata október 23-án, 24-én este 7 órai kezdettel a Hungária Kamaraszínházban vendégszere­pel. Az együttes Paul Everac Vesekő című vígjátékét mutatja be két felvonásban. A darabot Szombati Gille Ottó rendezte, a díszlet és a jelmez Bíró I. Géza munkája, a főszerepet Ion Abru­­dan játssza. Az előadást tolmács­­berendezés segítségével a nézők magyarul is hallgathatják. A Vesekő főhőse, mint Everac hősei általában, köznapi ember, aki a változó élet jelenségeivel kerül konfliktusba. A darabban visszaélésekről, a képmutatás le­leplezéséről van szó. A darab rendezője Szombati Gille Ottó Felkészítő előadások A megyei könyvtár az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is meg­rendezi az országos középiskolai tanulmányi verseny keretében szervezett előadássorozatát. Október 26-án délután 3 órakor a me­gyei könyvtárban Drámai atmoszférateremtés Móricz Zsigmond né­hány novellájában címmel dr. Görömbei András tart előadást. Dr. Bényei Miklós előadásában azzal foglalkozik, hogy mit ír a helyi sajtó, egy tetszés szerint választott újság a munkások helyzetéről, életviszonyairól a két világháború között. Másnap, október 27-én délután 6 órai kezdettel Térbeli orientáció az állatvilágban, az ökológia és az etológia közötti összekötő kapocs címen hangzik el előadás. Előadó: Aradi Csaba. Federico Garcia Lorca költői világát néhány költeménye és egy drámája alapján Nagy Klára ismerte­ti,

Next