Hajdú-Bihari Napló, 1978. november (35. évfolyam, 232-258. szám)
1978-10-22 / 250. szám
Szokolay Sándor szerzői estje A magyar kortárs zenei szerzők kompozícióiba jó betekintést nyerhetünk, mert Debrecen rendezősége elég gyakran pódiumra segíti darabjaikat. Legutóbb, október 19-én a zeneművészeti főiskola nagytermében hallhattunk csokorra valót Szokolay műveiből. Az állami díjjal kitüntetett 47 éves zeneszerző a budapesti zeneművészeti főiskola zeneszerzés szakos tanára, s hangsúlyozni nem is szükséges, hogy kitűnően érti a formaszerkesztés, hangszerelés műhelytitkait. Egyéni jellegzetesség is mutatkozik palettáján. A szerzői est révén ízelítőt nyerhettünk régi és újabb ének és hangszeres kompozícióiból. Énekkari művei tolmácsolását a Kodály Kórus vállalta. A stílusára jellemző a melizmákban gazdag ének, azaz egy szótagra gyakran jut több hang, ezért nehéz szólamait énekelni. Felesleges hangsúlyoznunk, az együttes könynyen megbirkózott a hajlítsokban bővelkedő énekszólamokkal. Szokolay zeneszerzői stílusa, kifejezésmódja fokozatosan alakult ki. Eleinte az utóromantikus mesterek, majd Bartók nyomán haladt a két latin szövegű motettában és a hegedűszonátában, majd a tizenkét fokú hangsorban gyökerező szerkesztést sajátította el. De az utóbbi dolgozásmódot sem követte mechanikusan, így a vegyeskari aforizmákban tonális foltok mutatkoztak a szeriális feldolgozásban. A fuvolaszonátája (amelyet Ádám fia adott elő bravúrosan) konzekvensen követte a dodekafon szerkesztés követelményeit. Mint a legtöbb fiatal és középső nemzedékhez tartozó zeneszerzőink, ő is eltávolodik a magyar népi zenei hangvételtől, mert a népdal a maga egyszerűségében tonális jellegű. Népzenei feldolgozást sohasem ad, még a nagyon hatásos, műsorzár Néger kantában sem, amely Budapesten is több ízben előadásra került. Ez a közönség tetszését oly nagy mértékben kivívta, hogy szükségessé vált befejező részének megismétlése. Az előadók mind nagy buzgalommal követték a szerző utasításait, s éretten, technikailag is kifogástalanul interpretálták a nehéz darabokat. De kotta nélkül csak a kitűnő szerző fj£ játszott. A Kodály Kórustfelváltva vezényelte Gulyás György és a szerző. Gulyás az első és utolsó szám irányítását válalta, így dirigálása mintegy bekeretezte az élvezetes hangversenyt. Nagy elismeréisleti Németh Zsuzsát, aki drámaisággal, szuggesztív erővel mintázta meg szólóját a Néger ballada zenéjében. Gyarmati Vera kitűnő akkordtechnikával szólaltatta meg a nehéz szonátát. Fábián Márta és Lubik Hédi cimbalom és hárfajátéka is osztatlan elismerést érdemel. Sonkoly István Szendery Ágnes zongoraestje A Pódium elnevezésű rendezvénysorozat idei őszi első hangversenyeként került sorra szerda este a Vár utcai Kodály Teremben, csaknem telt ház előtt a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola zongoratanszak vezetőjének, Szendery Ágnesnek koncertje. Szendery Ágnes zongoratanulmányait a Szovjetunióban végezte, így nem csoda, hogy az orosz és szovjet műveknek különösképpen avatott tolmácsolója és propagátora. Szkrjabin művei szinte ismeretlenek hazánkban, pedig a századforduló egyik emelkedő mestere volt, sokat tett a modern hangzásvilág, harmóniai és ritmisgondolkodás kialakításáért Op. 70-es, X. szonátáját nagy A CSOKONAI SZÍNHÁZ ÚJ TAGJAI ígéretünkhöz híven egy-egy új bemutató alkalmával megismertetjük olvasóinkkal a Csokonai Színház új, s az előadásban szereplő tagjait. Ez alkalommal Bálint Máriáról, Boros Máriáról, Basilides Barnáról, ifj. Tatár Endréről közlünk „mini portrét”. ■ Bálint Mária 1964-ben, érettségi után, azaz közvetlenül az iskolapadból került a debreceni Csokonai Színházba. Molnár Ferenc Doktor úr című színművében lépett először színpadra, mint szobalány. Előzőleg természetesen szert tett már némi színjátszói gyakorlatra: az egyetemi irodalmi színpad munkájában vett részt, s tagja volt Turóczy György színjátszó csoportjának is. Több kisebb karakterszerepet kapott, s 1966-ban, meghívottként a Déryné Színház Néma Levente című produkciójában lépett fel. 1969-ben Kecskemétre szerződött, ezt követte 1971-ben Veszprém. Rövid színészi pályafutásának emlékezetesen szép állomása ez a város. — Játszhattam Latinovits Zoltánnal két produkcióban is, és láttam őt rendezni. Rendezőnek is, partnernek is nagyszerű volt, kivételes. Azt hiszem, sehol annyit nem tanultam, mint Veszprémben, és épp Latinovitstól. Egyébként is kellemes szerepemlékeim vannak erről a helyről, mindenekelőtt A helység kalapácsának kisbírónéja. Mint meghívott vendég Veszprémből jártam le Békéscsabára, a Légy jó mindhalálig Bella kisasszonyának szerepét kaptam meg, és Kecskemétre, ahol életem talán legnehezebb feladatát kaptam. Az Ők négyen című drámában, az első felvonásban, kilencéves gyereket kellett eljátszanom. Debrecenbe nemcsak a nosztalgiája hozta vissza Bálint Máriát, bár ez is szerette a Csokonai Színházat, és a várost is. Itt van a családja, a kisfia, és reméli, hogy megtalálja a helyét — immár másodjára — a színházi társulatban is. *»* Boros Máriától sem idegen Debrecen. Egykor a Csokonai Színház tagjai voltak a szülei, a színház tehát gyermekkorától kísérti — igézi. Kecskemétre szerződik, majd onnan Szegedre. Ezek a kísérletezés, a gyakorlás évei, a Déryné Színházban már komolyabb feladatok is várják. Elsősorban zenés darabokban játszik. Pest után ismét vidék következik: Szolnok, Békéscsaba, majd ismét Szeged. Debreceni visszatérését a Ma éjjel megnősülök Vera szerepével ünnepli: „Elég hálátlan szerep... Inkább funkciója van, mint jelleme. Egy jelenet — szünet, egy telefonbeszélgetés — szünet, majd még egy interurbán. Ráadásul engem hagy el a vőlegényem egy nálam idősebb nő kedvéért. Nem könnyű, talán nem is lehet a közönség szimpátiáját megnyerni. Ezt nem is kísérlem meg, de azt igen, hogy három kis villanásban megpróbáljak megmutatni egy olyan mai lányt, amilyen sok millió szaladgál a világban. *** Ifj. Tatár Endre színészdinasztiából származik: édesapja, sőt nagyapja is színész volt. Első színpadi szerepét a Légy jó mindhalálig miskolci előadásán játszotta. 1959-ben, érettségi után Szolnokra szerződik segédszínésznek. „Fújtam a bariton szólamot, táncoltam, statisztáltam, boldog voltam, ha két-három mondatot rám bíztak. Nem szégyellem, hogy végigjártam a szamárlétrát, mert alapos gyakorlatot szereztem”. Szolnokot Kaposvár, Kecskemét, a Déryné Színház, majd Békéscsaba követi. Emlékezetes szerepei között ott van a Potyautas címszerepe, a Denevér Orlovszkij hercegének figurája. Legnagyobb, legszebb prózai szerepe Ben Johson: Volpone című szatírájának Moscája. Debreceni, bemutatkozó szerepe: a Ma éjjel megnősülök Iván figurája. •»» A név rögtön árulkodik: Basilides Barna, a kitűnő színész, Basilides Zoltán fia, így a színház előtte is ismerős világ, ismerős és — hiszen elcsábította — rokonszenves is nyilvánvalóan, Basilides Berria tíz éve játszik; előbb Kecskeméten, majd a Tháliában, utána három évig a Déryné Színházban, utóbb Kaposváron. Igen sok mesefigurát formált meg, valamennyire szívesen emlékszik visza. „Állati” szerepei után — olvassuk a műsorfüzetben — „minden vágya, hogy jó emberi szerepekkel is találkozzon”. A szovjet darabban Szása figurája kínálja ennek lehetőségét Boros Mária Ifjú Tatár Endre ]|_[ 1] HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1978. OKTÓBER 22. gonddal, érezhető stílusisme-rettel játszotta előadónk. Az :j egy generációval fiatalat !; Prokofjevet már joggal so- • soroljuk századunk legna- ;j gyobb zeneszerzői közé. Op. ,■ 32-es Négy zongoradarabja I. (Tánc, Menüett, Gavotte, Ke- ■, ringó) fanyar humorral át- :• szőtt stilizált táncdarabok füzére. Hangversenyeinken leginkább csak a Gavotté ,j hallható e sorozatból. Szén- Idery Ágnes érdeme a teljes sorozat megismertetésén túl-l menően, hogy remekül rá- t érzett e rövid, tömör dara bok karakterére. A századforduló idejéből : való az elhangzott Debussy- ij válogatás is. Mind a Masz- • kok, mind a Prelűdök másoddik kötetéből választott h!. írom mű (Canope, A holdfény fogadásának terasza, Mit. 1 . : tott a nyugati szél) Debussy :• ritkán hallható, nem kifejts- ( tetten mutatós, inkább rész- életszépségekben bővelkedő ,■ impresszionista hangvétr’ű művei közé tartoznak. Alig- hanem a rendelkezésre váj hangszer fogyatékosságára ,s vezethető vissza, hogy a bijlentésmód nem tűnt e mű- íveknél eléggé differenciálnak s a hangzást olykor túl-ságosan vaskosnak éreztük. Komoly művészi tett volt ; Borsody László Sonanta : Mondo (hangzó világ) című művének debreceni bemuta- tása. A szerző szuverén mójdan használja a kortárs zene nyelvezetét, kifejezéstárs’ és mondandója a mai ember ; elidegenedéshez közel áll gondolatairól és gondjairól vall, mint azt művének tételei mél világosan érzékeltetik: Feszültségek, Átalaku- ■ lások, Szintek, Kitörés, Pontok és vonalak, Kiáltás , csend, Különbözőségek. Szendery Ágnes felkészülten, felelősen adta elő a nehéz új kompozícióit. A hangverseny közreműködőjeként Peták Fridolin énekelte Bartók három Adydalát (Három őszi könnycsepp, Az őszi lárma, Az ágyam hívogat) Nagy Ágnes zongorakíséretével. Sajnáljuk, hogy a műsorban meghirdetett R. Strauss-dal, a Titkos felhívás elmaradt. Szesztay Zsolt X-X<frX«X»X-X»X-X»X*»X«e* VITA AZ ALAPMŰVELTSÉGRŐL A vitaindító cikk az általános iskolai felnőttoktatás fontosságára hívta fel a munkahelyi vezetők figyelmét. Mint munkahelyi vezető a cikkel egyetértek. Feladataink egyértelműek, de egyben eltérőek is, különösen a szükséges intézkedések, az alkalmazott módszerek és ösztönzők tekintetében. A vitába nem azért kapcsolódok be, mintha az iskolai felnőttoktatásban különleges sikereket értünk volna el, vagy különleges módszereket, anyagi és erkölcsi ösztönzőket alkalmaztunk volna. A siker viszonyítás kérdése, a módszer és az ösztönzők alkalmazását pedig a feladatok és a lehetőségek határozzák meg. Szövetkezetünkben a 40 éven aluliak száma 240 fő, ezen belül a 30 éven aluliak száma 131. Az előbbiek közül 13, az utóbbiak közül pedig két fő nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Ez az arány véleményem szerint jónak mondható. Ez annak köszönhető, hogy községünkben az utóbbi 8 évben tanköteles korban csak a kisegítő iskolába járók és a cigánytanulók egy része nem fejezte be az általános iskolát. Számuk évenként 4—6 főt tesz ki. Ez annak tudható be, hogy a tantestületek a fő figyelmet az újratermelődés csökkentésére fordították, és igen hatékonyan foglalkoztak az úgynevezett hátrányos körülmények között levő tanulók segítésével. Szövetkezetünkben az előző két évben 13 fő végezte el az általános iskolát. Az iskolába járók részére a feltételeket igyekszünk biztosítani, a törvényben előírtakon túl egy-egy osztály elvégzése esetén 800-800 forint jutalmat adtunk. A községben levő iskolákkal együttműködési megállapodást kötöttünk, melynek értelmében az iskolák a beiskolázottak részére fokozottabb segítséget adnak (előkészítő, korrepetálás). Az előző években előfordult, hogy a községben a kis létszám miatt esti tagozat nem indulhatott. A levelező tagozat elvégzését pedig a jelentkezők nem vállalták. Itt kívánok rámutatni a munkahelyi vezetők egységes szemléletének fontosságára. Ugyanis a községben működő üzemek külön-külön egy-egy osztály indítását nem tudják vállalni, de ez községi szinten egységes akarattal megoldható. Véleményem szerint a koordináló munkára több figyelmet kellene fordítani. Ez évben feladatul tűztük ki a 40 éven aluliak többségének beiskolázását, elsősorban azokét, akik a 6. osztályt elvégezték. Részükre a korábbiakhoz képest több szabadidőt kívánunk munkadíjtérítés mellett biztosítani. Szövetkezetünknek az általános iskolai felnőttoktatáson kívül igen nagy gondja a szakmunkások továbbképzése, szakmunkás és betanított szakmunkás tanfolyamok üzemen belüli, vagy üzemen kívüli szervezése. Ennek szükségességét az alábbi számok is bizonyítják: A fizikai dolgozók összlétszáma 482 fő, szakmunkás-képesítéssel rendelkezik 133 fő, betanított szakmunkás 28 fő. A szakképzettség nélküliek száma 321 fő, melyből ugyan a KSH-nyilvántartás szerint 232 fő betanított munkásnak számít. Ezt figyelembe véve a képzettség nélküliek száma 89. Az előző években 15 ember szerzett szakmunkás-képesítést, szakmunkás továbbképzésben (zömmel a KITE szervezésében) 20 fő részesült. Az elmúlt három év alatt 16, ez évben hat szakmunkástanuló részére biztosítunk ösztöndíjat. Az üzemen belül évente egy-egy termelési ágazatban dolgozó szakmunkások részére 20—40 órás továbbképző tanfolyamot szervezünk. Az elmúlt évben az állattenyésztésben dolgozók részére betanított szakmunkásképző tanfolyamot szerveztünk, melyet 28-an végeztek el. Részükre a tanuláshoz szükséges feltételeket a helyi szakiskolával közösen biztosítottuk, a végzetteknek 1000-1000 forint jutalmat adtunk. Véleményem szerint az üzemen belüli szakmunkás-továbbképzés, továbbá az önálló szakmunkásképző tanfolyamok szervezése tárgyi és személyi feltételek hiányában aligha oldható meg. Indokolt lenne a megyén belül a mezőgazdasági ágazatban önálló továbbképző iskola rendszerű intézmény létrehozása. A mezőgazdasági ágazatban dolgozók ipari szakmával foglalkozók szakmai továbbképzésében az ipari ágazathoz való csatlakoztatás keretén belül kellene biztosítani. Mind az általános iskolai felnőttoktatás, mind a meglevő szakmunkások totovábbképzését az ipari ágazathoz vamok indítása komoly feladat elé állít bennünket is. E feladatoknak üzemenként különkülön nagyon nehéz megfelelni, eleget tenni. A megoldás érdekében egységes vezetői szemléletre és cselekvésre, valamint koordinálásra lenne szükség. " Pallagi János, a hajdúdorogi Bocskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke A nagyváradi színház vendégjátéka Debrecenben Mint arról beszámoltunk, a Nagyváradi Állami Színház román tagozata október 23-án, 24-én este 7 órai kezdettel a Hungária Kamaraszínházban vendégszerepel. Az együttes Paul Everac Vesekő című vígjátékét mutatja be két felvonásban. A darabot Szombati Gille Ottó rendezte, a díszlet és a jelmez Bíró I. Géza munkája, a főszerepet Ion Abrudan játssza. Az előadást tolmácsberendezés segítségével a nézők magyarul is hallgathatják. A Vesekő főhőse, mint Everac hősei általában, köznapi ember, aki a változó élet jelenségeivel kerül konfliktusba. A darabban visszaélésekről, a képmutatás leleplezéséről van szó. A darab rendezője Szombati Gille Ottó Felkészítő előadások A megyei könyvtár az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is megrendezi az országos középiskolai tanulmányi verseny keretében szervezett előadássorozatát. Október 26-án délután 3 órakor a megyei könyvtárban Drámai atmoszférateremtés Móricz Zsigmond néhány novellájában címmel dr. Görömbei András tart előadást. Dr. Bényei Miklós előadásában azzal foglalkozik, hogy mit ír a helyi sajtó, egy tetszés szerint választott újság a munkások helyzetéről, életviszonyairól a két világháború között. Másnap, október 27-én délután 6 órai kezdettel Térbeli orientáció az állatvilágban, az ökológia és az etológia közötti összekötő kapocs címen hangzik el előadás. Előadó: Aradi Csaba. Federico Garcia Lorca költői világát néhány költeménye és egy drámája alapján Nagy Klára ismerteti,