Hajdú-Bihari Napló, 1978. november (35. évfolyam, 259-283. szám)
1978-11-02 / 259. szám
Nagy jelentőségű témát tűzött napirendjére a megyei KISZ-bizottság; elmúlt heti ülésén megvitatta a Hajdú-Bihar megyei KISZ-szervezetek részvételét a gazdasági építőmunkában. A KISZ KB áprilisi határozata is tükrözte, hogy az ifjúsági mozgalomnak ma talán éppen ez a legfontosabb feladata: sajátos eszközeivel segíteni a fiatalok munkahelyi beilleszkedését, szakmai előrehaladását, megismertetni népgazdaságunk célkitűzéseit, ösztönözni a fiatalok becsületes helytállását a termelésben, a vállalati kollektívákban, mozgósítani a gazdasági egységek feladatainak megvalósítására. S ezek nemcsak általában értendők az ifjúsági mozgalomra. Személy szerint minden egyes KISZ-tag kötelessége a példamutató munka. Fiatalok a munkaversenyben A testület megállapította, hogy az utóbbi években, elsősorban természetesen a dolgozó fiatalok KISZ-szervezeteiben, érezhetően erősödött a gazdaságpolitikai szemlélet. Ez a megállapítás így meglehetősen általánosnak hangzik, s adatokkal is nehezen illusztrálható. Több tény igazolja mégis. Az utóbbi évek tapasztalata, hogy a KISZ-szervezeteket a gazdasági egységekben bevonják az éves tervek elkészítésébe. S ez azért nagyon fontos, mert így a fiatalok javaslatai, kezdeményezései időben eljuthatnak a vállalati, szövetkezeti vezetőkhöz, s viszont a KISZ-szervezetek (ismerve az üzemek, téeszek célkitűzéseit) idejében fölkészülhetnek a mozgósításra, az agitációra. Az akcióprogramok a gazdasági egységek és a pártszervezetek koncepciói alapján kellő pontossággal rögzíthetik tehát a fiatalok feladatait. A KISZ-alapszervezetek akcióprogramjának elkészítését újabban megelőzi az egyelőre „((’’-taggyűlésnek nevezett alkalom, ahol is a tervek ismertetése és értelmezése az egyetlen napirend. Ezek a taggyűlések természetesen csak akkor eredményesek, ha a szűkebb munkaterület, mondjuk egy-egy műhely konkrét feladatairól is szó esik. A fiatalok így könynyebben megérthetik a népgazdasági célokat, s könynyebben azonosulhatnak velük. Csak így képesek legkevésbé formális egyéni vállalásokat tenni, összehangolva azokat a szocialista brigádok és a szakszervezeti szervek elképzeléseivel. Külön „KISZ-vállalásokra” nincs mindig szükség, hiszen a szocialista munkaverseny-mozgalom irányításában is egyre nagyobb az ifjúsági mozgalom szerepe. A helyi gazdaságpolitikai célok megvalósításának egyik legjelentősebb eszköze a munkaverseny, ezen belül a szocialista brigádmozgalom. A megye KISZ-tagságának körülbelül hatvan százaléka vesz részt a mozgalomban, a 71 ezer hajdú-bihari brigádtag közül 21 ezer harminc éven aluli. Az ifjúsági mozgalomnak fontos politikai feladata a versenyre való mozgósítás, az agitáció, hiszen a brigádmozgalom a munkahelyi demokrácia, a közéletiség nevelő iskolája is. A jubileumi munkaverseny a KMP megalakulásának 60. évfordulója jegyében folytatódik, elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében szükséges még tovább népszerűsíteni a mozgalmat. Radar, FHKT, Alkotó Ifjúság Az ifjúsági mozgalomnak persze sajátos eszközei is vannak a termelés feltételeinek, hatékonyságának, minőségének javítására. Ilyen például a KISZ Radar-mozgalom, amelynek a jelszava (Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!) jelzi a szándékot. Sajnos, a vállalatoknál nemigen ismerik ezt a mozgalmat, a KISZ-szervezeteknek többet kell tenniük a Radar gyakorlati jelentőségének propagálására. Azokban a gyárakban, mint például az MGM, a TANÉRT, az Izzó I böszörményi gyára, ahol a Dolgozz hibátlanul! munka- rendszerhez kapcsolódik a Radar, jobbak az eredmé- nyek. Van olyan üzem is, ahol az illetékes gazdasági szakembereknek 48 órán belül válaszolniuk kell a fiatalok által észleltekre, a balesetvédelmi, munkaszervezési, észszerűsítési javaslatokra. Ebben az üzemben biztosan elérik céljukat a Radar-őrjáratok. A fiatal műszakiak és közgazdászok, valamint a fiatal agrárszakemberek tanácsai a KISZ-bizottságok mellett működnek. Céljuk a szellemi kapacitás jobb kihasználása, a fiatal szakemberek pályázataikkal az üzemszervezés, a szakmai képzés javítását, a munkaeszközök, berendezések hatékonyabb kihasználását szorgalmazzák. Jó példa erre a HIM, a BIOGAL, a Járműjavító, a nánási Micsurin és a ladányi Zöld Mező Ötletek, kezdeményezések, vállalások KISZ-szervezetek a gazdasági építőmunkában Tsz, FMKT-, illetve FAT-tevékenysége. Az Egyesült Izzó nánási gyárában „mérnökóvodát” hoztak létre, ahol a fiatal szakemberek beilleszkedését segítik a többiek és a gyár vezetői. Ezekben a napokban alakul meg e tanácsok megyei irodája, mely a szellemi erők kihasználásának koordinálását segítené. A fentiek mellett jó példa még a fiatal értelmiségiek bekapcsolódására a tudományos s diákköri munka. Az agrári egyetemen és az építőgépészeti főiskolán ezek a körök számtalan megbízatást kapnak vállalatoktól, tevékenységük tehát voltaképpen a termelőmunkában érvényesül. Néhány éve született munkaversenyforma az Alkotó II- jóság pályázati és kiállítási rendszer, amelynek célja a gazdasági építőmunka eredményeinek növelését elősegítő alkotások létrehozása. Megyénkben legutóbb 1527-en küldték be munkájukat, a Hajdúsági Iparművek és a MÁV Igazgatóság fiataljai az országos kiállításon is helyezést értek el. A pályázók száma igen, az alkotások további sorsa azonban nem megnyugtató. Sok helyen a gazdasági vezetők irodájában állnak az alkotások, (jogosan) büszke rájuk a vezető, de e munkák hasznossága ezzel jószerivel ki is merül. Pedig minden esztendőben akad jó néhány, a termelésben közvetlenül is hasznosítható elgondolás a kiállításokon. Évente körülbelül 2 ezren neveznek be az ifjúsági szocialista munkaverseny-mozgalom egyéni formáira. Mivel tavaly óta csak a Kiváló Ifjú Szakember és a Szakma Ifjú Mestere országos versenyen lehet címet nyerni, néhány vállalatnál megszüntették az eddig igen közkedvelt szakmai vetélkedőket. A helyi versenyeket továbbra is folytatni kell, annyi a különbség, hogy ezután ezeken nem lehet címet elérni. De versenyezni igen! A diákok az építőtáborokban végeznek jelentős munkát, az elmúlt három évben kétezer középiskolás és egyetemista összesen 430 ezer órát dolgozott a táborokban. A diákok emellett részt vállalnak az őszi mezőgazdasági betakarítási munkákból is. Itt kell elmondani, hogy néha egészen elkeserítő tapasztalatokra tesznek szert a diákok a munka szervezésével, a munkamorállal kapcsolatban, s ezek persze nem lelkesítőek. A diákokat fogadó szövetkezetek és üzemek különös gonddal szervezzék meg a diákok munkáját, mert a fentiekhez hasonlók igen károsan hatnak a gyerekekre. A másodlagos feldolgozásra alkalmas hulladékanyagok gyűjtésében egyre kisebbek a KISZ-szervezetek és az úttörőcsapatok lehetőségei. Az érdekeltségi rendszer sem elég ösztönző, az elmúlt tanévben a megyei 4500 tonnás tervet csak 64 százalékra sikerült teljesíteni. Persze akadnak szervezésbeli problémák is, mint például az úttörővasút építésével kapcsolatos vasgyűjtésben. Több száz tonna vasúti sín rozsdásodik odakünn. A KISZ-szervezetek egyre jelentősebb mértékben kapcsolódnak be a KISZ KB által kezdeményezett országos védnökségi akciókba. A számítógépes programban érdekeltek szakkörökkel, vetélkedőkkel, a húsprogramban érintett KISZ-szervezetek élelmiszergazdasági kooperációval, szakdolgozatokkal segítik az országos elképzeléseket. (A fehérjeprogram-pályázatra a megyéből például száz művet küldtek be a fiatalok!) A Hajdúsági Agráripari Egyesülés KISZ-szervezetei jó példát mutatnak, hogyan kell egy azonos ágazatban tevékenykedőknek közösen munkálkodni. Kiemelkedő munkát végeztek a Tisza II. KISZ-védnökségben érintett ifjúsági szervezetek, a modellgazdaságok dolgozói éppúgy, mint a kutató, tervező intézmények fiataljai. A megyei védnökségek közül kiemelkedik az MGM kapacitásbővítéssel egybekötött beruházása és a kábai Hajdúsági Cukorgyár építésével összefüggő munka. E nagy horderejű védnökségek mellett több vállalat KISZ- szervezete szocialista szerződésben kötelezte magát egyegy helyi feladat feletti védnökségre. A HIM és a házgyár rekonstrukciója, vagy a csávázógépek szovjetunióbeli exportja (MEZŐGÉP), a vízkezelő készülékek gyártása (Finommechanikai Vállalat) a fiatalok védnöksége nélkül talán lassabban, kevésbé eredményesen valósultak vagy valósulnak meg. A fent felsorolt, korántsem teljes képet adó példák igazolják: nem véletlen, hogy az ifjúsági mozgalomban egy idő óta nem használatos a „termelést segítő tevékenység” kifejezés, ugyanis a megye KISZ-tagságának meghatározó szerepe van már a gazdasági építőmunkában. T. D. Társadalmi munka, védnökség A fiatalok az Egy üzem, egy iskola mozgalom keretén belül jelentős értékű munkát végeznek bölcsődék, óvodák, iskolák parkosításában, felújításában. A KISZ-szervezetek részt vesznek lakóhelyükön az ifjúsági sporttelepek, pályák építésében. (Sajnos éppen Debrecenben akadozik ez a munka.) Társadalmi munkában a legnagyobb szabású akció ebben az esztendőben a VIT-műszak volt. A megye 153 vállalatának, szövetkezetének mintegy 20 ezer dolgozó fiatalja ment be szabadnapján a munkahelyére, a tevékenységükből származó bevételek egy részét az országos VIT-alapra, másik részét szociális intézmények, ifjúsági létesítmények létesítésére ajánlották fel a KISZ-szervezetek. Emellett a fiatalok ott voltak a vállalatoknál szervezett kommunista műszakokon is. Korszerű számítógép kijelző berendezések A VIDEOTON Számítástechnikai Gyárában sorozatban készülnek a korszerű kijelző berendezések az úgynevezett display ’-k. A számítógépeket egyre szélesebb körben alkalmazza az ipar, a kereskedelem, az adatfeldolgozás és az információ stb. területén. •bbben is határainkon túl is — egyre többet vásárolnak a székesfehérvári nagyüzem e termékéből. • BÖNGÉSZEK, TARLÓZÓK— — A tallózás olyan munka, amit senkitől sem szabad elvenni — teszi le a zsák tengerit a hátáról az öreg a nagyüzemi csutkatallón. Tanyáját, mint valami szigetet veszi körbe a gazdaság, s tyúkjai, mintha be lennének tanítva, pontosan tudják, hol a határ, meddig az övék. Át nem tennék a lábukat a szántásszegélyen. Pedig a letört, lezúzott tengeriföldön volna mit csipegetniük. Helyettük inkább fekete fellegekben varjú merészkedik a tarlóra. — Mennyit lábnalt ezért a fél zsák csőért máma? — Ha azt a sok cikcakkot én méterre össze tudnám adni — megmondanám. Járja az ember mezsgyétől mezsgyéig az isten mezejét. Mert ilyenkor azé a főd és senki másé. — Nem a gazdaságé? — övé, övé! De hát a mért nem kaparja össze? Holnapután már előjön az ekével, azzal a „Csondorral”, leforgatják a fődet, le a vakszikig. Az a jó szántás, azt Ez a gép már nem karmolász, mint a rőfös macska. — Miféle rőfös macska? — A kormos traktor. — De a szemet csak nem szedegeti össze? — térítem vissza a tarlózáshoz, mert a tanyasi öregember sohasem lehet tudni, mikor makacsolja, mikor köti meg magát. S akkor aztán megakad a szó. — A szemet? — kérdez vissza, s nagyon a szemembe néz, hogy ép eszemnél vagyok-e? — Szedje a birka! Ámbátor mondok magának valamit — s közelebb hajol, mintha titok lenne, súgja: — Még az se takarítja össze. Nincs rá annyi nyáj, és a foga is elvásik a juhnak az állandó szedegetésben, ha — böki feljebb mutatóujjával kalapját a nagyobb igazság kedvéért —, ha nem harap hozzá egy kis redet. Az meg már a világon sincs. — Kerülő? — Csősz? Az a régi világban csörtetett a böngészők után, mert a csősztül — igaz valóság! — tartott a zsákos ember, de a zsákos fehér cseléd még jobban! Mert ha asszonyt kapott el a sűrű erdő tengeriben! A vérmesebb csősz addig várt lesben, míg csak a zsák tele nem rakódott. Akkor előállt a rejtekhelyből és kérte a maga adóját. — Adóját? Hány csövet? — Nem csövet. Csókot, meg a többit! Hát aztán az asszony, hogy nagydobra ne verődjön a dolog: milyen szégyen is érte, hogy elfogták no, inkább motoztattakotoztatta magát. — Hisz épp arra tanított az előbb, hogya gyűjtögetés ősi jog. — Ha úgy lett volna, mert ezt csak a szegény tartotta így, a szegény érezte így. Mert az irigység, hogy ne szóljak másképp, az igazságnak is nekitámad. Felibe talán-talán megengedték, de hát... — sercint egyet a levegőbe. Megkopogtatom a kannáját, cserepes a szám a szikkasztó szélben: — Ad egy fedő vizet? — Adnék én kettővel is, de a kannát a szedernek hoztam, csakhogy indáját sem lelni. A vegyszer — mondja nagy ijedten —, a vegyszer a kukoricásból kiölte. Már tavaly se volt, az árokba húzódott le. Hej, pedig micsoda jót ehetnénk az értésből, az akkora szemekből, mint a nagyujjam fekete körme,ni! De ne kofák legyünk, ne kofálkodjunk! Hajoljon csak le, fogjuk össze a zsák derekát. Hajítsa! Egyszerre! A két végére megosztott terhet oroszosan a nyakába veszi, még van vagy háromszáz lépése hazáig. . A végeláthatatlan tábla gumókkal megterítve. Anynyi rajta a krumpli, mint égen a csillag, s ha olyan fényes is lenne, bizony hogy éjjel is júrnának érte. Elöl, a jó úthoz közel, letámasztott kerékpárok. Iskolásfiúké. A kitárcsázott szélső sorokat végigfaggatják. A szélsőket, mert harminc-negyven kilónyi súlylyal rogyadozhatnának a göröngyös táblán, és a biciklit, akármennyire kemény is a föld, megfogná az alattomos hant, kirúgná a kezük közül a kormányt. A Trabant már szűzebb területre van kormányozva. Ásóval hajladoznak mögötte, vagy kapával... ? Egyszóval ez is tarló. Tar a föld, s most újra „berhelik”, hogyne, amikor műtrágyával is megszórva. A „zsigulist” választom. Sofőrje egyedül kasszamássza, guggolja a sorokat. — Nem válogatom ki. A félbevágott is jó. Megfőzzük a disznónak. A családnak már szedtem egy évre valót. (Fölnéz rám, de nincs nevetni kedve, derekát egyengeti.) — Azért nem olyan könynyű mesterség ez! A kapirccsal hirtelen egész kosárnyi krumplit bányász elő. Öklömnyiek. Mint kotló alatt a csibék, úgy állnak össze a kibontott kis gödörben, csomózza. Már öt-hat-hét kis halmot hagyott maga után. — Ami a föld legtetején van, azt tapogatja kissé az ember, nem rohadt-e? Hogy megpirult picurkát, csöppet sem számít. A puhája? Nagykondérba való. Egy ki nem forgatott sorra talál. Indok bajsza kunkorog egy hatalmas jármű taposása alól. Mint szakavatott régész ügyel, föl ne sértse, el ne törje ügyes szerszámával a „leletet”. Engem is elfog az izgalom. Vajon meddig tart ez a sor? -s Elég szépen bukik ki belőle — feszíti ki óvatosan a nagyobbakat, s aztán gondol egyet, ezeket a gyönyörű épeket a fekete műanyag zsákba önti. — Sok az ilyen elbújt fészek ? — Ott is lesz mint magabiztosan arrébb vagy ötven méterre. — Hol? — Annál a kőbálványnál Azért a néhány szem krumpliért a gépet nem töretik össze. A kő valamikor a dűlő végét jelezhette, talán kerékrázó volt... Ej, ha a derekam nem cirkuszolna! — Hát nem éri be ennyivel? — Dehogy! — szabadkozik. — öt zsáknál több úgy se fér be a kocsiba. Csapósán lesz így is. Az ember szeme telhetetlen. Pedig — erre mérget vehet! — alig pocsékolt el a gép a termésből valamit. Mert ez csak valami ahhoz képest, amit fölszedett. Persze, bőven van ebbe zöld is. A hajáról látni. Ez jó. Ezt eltöröm, nézze milyen fehér a húsa! Állítom, hogy ebben az évben a cigányokra is jó világ lesz. Egyébként én a vasas szakmában dolgozom, nem sok közöm van a mezőgazdasághoz. *** A műúton hatalmas teherautók húznak krumplival rakodva, fölkoszorúzva. A kerekek alatt tíz-húsz méterenként szétfreccsen egy. A sofőrök igyekeznek. Vékony, ias lábú cigánygyerekek erőlködnek előttünk a kerékpáron. A csomagtartón jól-rosszul megkötözve kaskák, szütyők, zsákok. Strafszekérről kocsis dörrent le reájuk: — Hát kapálni voltatok e?! — Elfelejti, hogy kanál ez a krumpli már nem látott (Szalai Csaba) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1978. NOVEMBER 2. |gcB