Hajdú-Bihari Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-24. szám)

1979-01-18 / 14. szám

A nevelőkön a sor Az új pedagógiai dokumentumok bevezetésének helyzete megyénkben Az oktatási rendszer megváltoztatását, új pedagógiai dokumentumok bevezetését határozta el a tanügyi kormányzat az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat nyomán. A változtatás tartalma is célja: az oktatási rendszer továbbfejlesztése, a nevelés színvonalának javítása. Az új dokumentumok kidolgozása után a legfontosabb feladat az volt, hogy a pedagógusok ismerjék meg az új elképzeléseket, legyenek készek azok helyes, alkotó alkalmazására. Jelenleg az új dokumentumok bevezetésének kezdő szakaszában tartunk. Bésügyi osztály és az iskolák az Oktatási Minisztériumtól ehhez kapták a legtöbb segítséget. A helyzetet kedvezően befolyásolta, hogy 1974- től fokozatosan bővültek az iskolákban a fakultativitás elemei, a megyei tanács művelődésügyi osztálya igyekezett megismertetni a pedagógusokat a hajdúböszörményi gimnáziumban folyó fakultatív rendszerű kísérlet koncepciójával és fontos részleteivel. Nem kevésbé fontos, hogy az új dokumentumok már bevezetésük előtt egy évvel a pedagógusok rendelkezésére álltak. Az általános iskolában dokumentumok bevezetése ebben a tanévben kezdődött körültekintő és többoldalú felkészítés után. Az 1978—79-es tanévben magyar nyelv és irodalomból, környezetismeretből, matematikából, technikából, rajz és műalkotások elemzéséből, énekből, zenéből, testnevelésből az első osztályban, matematikából az ötödik osztályban, fizikából a hatodik osztályban, rajz és műalkotások elemzéséből, énekből, zenéből és testnevelésből a negyedik osztályban, osztályfőnöki órából a harmadik és negyedik osztályban kezdték meg az új tantervek alkalmazását. A nevelők felkészítése megyei tanfolyamokon, valamint területi és iskolai munkaközösségi keretekben történt. Aggodalom és bizonytalanság főleg az alsótagozatos nevelők körében, leginkább az első osztályos matematika tanterv bevezetésével kapcsolatosan mutatkozott. Nem minden pedagógus hitt abban, hogy az első osztályos tanulók eleget tudnak tenni a megnövekedett követelményeknek. Tagadhatatlan, hogy az első osztályosokat tanítók számára fárasztó volt a tanévkezdés. A kezdeti nehézségek azonban megszűntek, s azóta a hangulat javult. Az eddigi látogatások tapasztalatai szerint — állapította meg a megyei pártbizottság mellett működő propaganda- és művelődési bizottság január 11-én tartott ülésén — az órák légköre megfelel az alapdokumentumok szellemének. Akadtak és akadnak azonban kisebb-nagyobb problémák, így például a felkészítés kezdeti szakaszában háttérbe szorult a napközis nevelők továbbképzése, s nem kaptak az alapdokumentumból elegendő példányt. Nagyobb baj az, hogy az új tantervek megismerésével nem folyhatott párhuzamosan az új tankönyvek tanulmányozása, mivel azok később jelentek meg. Egyes tantestületekben a dokumentumokból ma sincs elegendő példány, s változatlanul hiányzik néhány tankönyv, segédeszköz, nyomtatvány, például a fizika tankönyv, tanulókísérleti eszközök. Az már a megye sajátos problémája, hogy továbbra is gondot jelent a képesítés nélküliek, az újonnan végzettek és a gyermekgondozási segélyen levők felkészítése. Egy másik sajátos probléma: a nyugdíjasok nem szívesen vállalkoznak a továbbképzésre, így a jövőben munkájukra egyre kevésbé lehet számítani. A középfokú oktatási intézményekben a felkészítés során figyelembe vették az iskolatípusok alapfeladatait. A szakmunkásképző iskolákban 1977- ben bevezetett egységes közismereti tantervek a pedagógus közvélemény egyetértését váltották ki. A felkészítést nehezítette, hogy a továbbképzés idején az igazgatók, a szakfelügyelők, a szaktárgyi munkaközösség-vezetők még nem ismerték az új dokumentumokat, mert azok nem álltak akkor rendelkezésre! Az új dokumentumok legfőbb erénye az, hogy a közismereti tárgyakban hangsúlyozottan előtérbe állították a nevelési mozzanatokat. A tantervek, a tankönyvek, a munkafüzetek, a tanári kézikönyvek figyelembe veszik a szakmunkásnevelés konkrét körülményeit. A tantervek a tanár számára a korábbinál nagyobb szabadságot biztosítanak, rugalmasabbak. Máris fejlődés tapasztalható a hazafias és internacionalista nevelésben, a materialista szemlélet alapjainak kialakításában. A tantervek nagyobb hatékonyságát azonban gátolja, hogy megyénk legtöbb szakmunkásképző intézete zsúfolt, s magas a bejáró tanulók aránya. Ebben a tanévben kerül sor a szakmunkásképzési célú szakközépiskolák, a gyors- és gépíró iskolák új dokumentumainak a bevezetésére. A felkészítést itt is nehezítette, hogy a dokumentumok csak az iskolai felkészítés időszakában álltak rendelkezésre. Nem kedvezett fogadtatásuknak, hogy a szakmunkásképzési célú szakközépiskolák szakmai profilját az Oktatási Minisztérium 1978 januárjában, tehát viszonylag későn hagyta jóvá. Emiatt a pedagógusok körében még az egzisztenciális bizonytalanság jelei is mutatkoztak. A szükséges tárgyi felszerelések beszerzését hátráltatta az a tény, hogy a szakmai tantervek csak 1978 nyarán jelentek meg, így a szükséges eszközökkel még nem minden iskola rendelkezik. Az igazsághoz tartozik, hogy a zavaró körülmények jórészt már megszűntek, a pedagógusok elfogadták e képzési formát annak társadalmi fontossága miatt, de körültekintőbb szervezéssel a minisztérium elháríthatta volna az akadályokat. A gimnáziumokban az 1979—80-as tanévben fogják az új dokumentumokat bevezetni. A megyei művelő Gyorsmérleg összegezve a jelentés és a vita tanulságait, megállapítható, hogy az új dokumentumok bevezetésének folyamatát máris nyomon lehet kísérni, határozottan lehet érzékelni, de tartalmilag még kevés az értékelhető tapasztalat. Az új dokumentumok bevezetése kisebb-nagyobb zökkenők árán időben megtörtént, e zökkenőket nem a megyében idézték elő. A legnagyobb gondot kétségkívül egyes tankönyvek késedelme okozta, s ma is tapasztalhatók „ellátási gondok”, vannak hiányzó felszerelések. Az új tantervek egyikemásika nemcsak a nevelők, de a szülők körében is nyugtalanságot okozott, elsősorban az első osztályos matematika. Hogy ez jogos, vagy felesleges riadalom volt, arra csak több év tapasztalata adhat választ. Mindenesetre a nyugtalankodás egyik oka az volt, hogy a szülők, a közvélemény tájékoztatása nem volt megfelelő, hatékony. Úgy tűnik tehát, hogy az akadályok előbb-utóbb elhárulnak, s a megoldás kulcsa most már kizárólag a nevelők kezébe kerül. Nem kis munka hárul rájuk a következő években sem, így hát közérdek, politikai szükséglet, hogy zavartalan körülmények között dolgozzanak. Tudatosítani kell mindenütt, hogy a nevelőt elsősorban az a munka minősíti, amit az iskolában végez. B. E. A zenés tv-színház idei programja Hetedik évadjához jutott a Zenés Tv-színház, s a hagyományokhoz híven az 1978/79-es évadban is tíz bemutatót tervez. A szerkesztők igyekeznek műfajilag változatosan összeállítani a programot. Eddig két bemutató zajlott le: 1978. október 15-én Hidas—Karinthy Bösendorfer című operája, november 11-én Offenbach: Párizsi élet című operettje. A következő bemutatóra január 20-án kerül sor. Ekkor Giancarlo Menotti: A telefon című operájának televíziós változatát mutatják be. A kétszemélyes opera szereplője Pászthy Júlia és Póka Balázs. A világsikert aratott művet Magyarországon 1947-ben mutatta be először a Magyar Állami Operaház. A sorozat nagy eseményének ígérkezik a Bolond Istók című zenés játék, melynek szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye nyomán Garai Gábor írta, zenéjét Victor Máté szerezte. A Bolond Istók csak részben hű Petőfi halhatatlan alakjához, a mű alapgondolatában és szellemében. A zenés játék szerepeit Tabi László, Csákányi László, Gobbi Hilda, Peremartoni Krisztina (hangja Serfőző Anikó) és Hollai Kálmán alakítja. A televízió képernyőjére viszik Leoncavallo: Bajazzók című hallhatatlan operáját is. Toniót, a bohócot Melis György alakítja, partnerei a Magyar Állami Operaház legkiválóbb fiatal művészei közül kerülnek ki. A tévéváltozatot Fehér György rendezi, vezényel Lukács Ervin. Nem kevésbé érdekes vállalkozás Lendvay Kamillóé: Sartre A tisztességtudó utcalány című darabjából operát formált. Az április 3-án bemutatásra kerülő alkotást Vámos László rendezi. Fényes Szabolcs világhírű operettje, a Maya pedig májusban kerül képernyőre. Mint ismeretes a főszerep valamikor Honthy Hanna nagy sikerű alakításai közé tartozott. A Horváth Tivadar rendezte új változat főszerepét Almási Éva alakítja, s rajta kívül Galambos Erzsi, Felföldi Anikó, Lukács Sándor, Németh Sándor, Szabó Sándor és mások fogják vélhetőleg nagy sikerre vinni a humorban bővelkedő darabot. Szilágyi Dezsőt, az Állami Bábszínház igazgatóját Prokofjev: Klasszikus szimfónia című darabja megihlette, s a népszerű műre bábkomédiát koreografált. A játék négy egyfelvonásosból áll, amelyek a moliere-i színházat idézik. Balassa Sándor Írisz című szimfonikus táncképe is a különlegességek közé számít. Az idei sorozat 1979. június 7-én fejeződik be az Ő meg ő című zenés tv-játékkal. A kétszemélyes lengyel darabot Lehoczky Zsuzsa és Farkas Bálint viszi képernyőre Seregi László rendezésében. Versek ifjú szíveknek Tizennyolc éven aluliaknak erősen ajánlott válogatás jelent meg mai magyar költők műveiből „Versek a zsebben” címmel. Alföldy Jenő olyan verseket gyűjtött egy kötetbe, amelyek témájuknál, hangvételüknél fogva számíthatnak a tizenévesek érdeklődésére. Ugyanakkor nem arról van itt szó, mintha bármely szerző valaha is gondolna olvasóinak a biológiai életkorára. A szóban forgó kötetben azonban olyan versek szerepelnek, amelyek kiválóan alkalmasak arra, hogy nyiladozó értelmű fiatalok figyelmét megragadják. A „Versek a zsebben” legnagyobb erénye, hogy a válogatás elvét nem különböző elméleti fejtegetésekből, lábjegyzetekből tudjuk meg, hanem híven tükrözi azt a hét ciklusba sorolt 148 vers. Előttük mindössze egy rokonszenvesen rövid idézet áll. Magas színvonalon valósítja meg e kötet azt az elgondolást, amely szerint „tizennégy—tizenhat éves fiataloknak, mai költők műveiből állítottuk össze ezt a versgyűjteményt... Országhatárainkon belüli, ma élő költők verseiből ■.Bármennyire elismerjük azonban a szerkesztő teljesítményét, e munka minőségéhez méltatlannak tartjuk azt az alapállást, hogy „nem adhattunk teljes körképet élő anyanyelvi költészetünkből”. Elvben tehát elismerik ugyan, hogy az élő magyar irodalomnak Biharkeresztes, Röszke, Rajka, Záhony vagy Hegyeshalom nem végpontja, de a határainkon túl élő magyar nemzetiségű költőket kizárja abból, hogy egy ilyen ritka magas színvonalú ifjúságnevelő és -oktató anyagban részt vegyenek. Nos, ezzel a felfogással nem értünk egyet. Ami persze mit sem változtat azon, hogy kellemes olvasmánynak tartjuk a „Versek a zsebben” című kötetet, de a szerkesztői ajánlást megtoldva nemcsak a mai fiataloknak, hanem mindazoknak, akik ifjú szívükben őrzik a fogékonyságot a jóra. Bajai István A híres és hírhedt szívkirály ismét hódít, de ezúttal celluloidszalagon a mozikban, Fellini szuperprodukciójának címszereplőjeként. Pedig kevésen múlott, hogy ne lássuk viszont a filmvásznon, hiszen a kilencmilliárd lírát megemésztő film kópiáit még a forgatás vége előtt ellopták. Végül is nem úsztuk meg a bemutatót: az ellopott filmtekercsek megkerültek, és az itáliai szoknyavadászt kétszáz év után újra üdvözölhetiük Magyarországon. Régi szakácskönyvek ugyanis még régebbi krónikákra hivatkozva megemlítik, hogy Giovanni Giacomo Casanova, vagy ha úgy tetszik, Seringalt lovag valóságos dicshimnuszt zeng emlékirataiban a magyaros vendégszeretetről. A gasztronómiai kézikönyvek büszkén sorolják fel a magyar konyha híres vendégeit: fejedelmeket, királyokat, maharadzsákat, művészeket. E felsorolásokban fejedelmi vendégként emlegetik a vi■lágtörténelem egyik legnagyobb csavargóját, Casanovát. Bár Casanova nem fejedelem, foglalkozáslistája mégis fejedelmi: volt pap, katona, kuruzsló, lutinigazgató, diplomata, könyvtárőr, kártyajátékos, aranycsináló, hivatásos bálrendező, sőt a velencei köztársaság kéme is, aki feljelentette az erkölcstelen festményeket és irodalmi műveket. Mindemellett arra is volt ideje, hogy megszámlállhatatlanul sok nőt hódítson meg és bejárja Európát. Még a velencei ólombörtönökbe is eljutott. A női szívek és az ólomkamrák foglya azonban megszökött, de kénytelen volt magával vinni ott szerzett lábköszvényét is. A krónikák szerint betegségét a tabáni Rácfürdőben gyógyíttatta. Itt sem lett hűtlen önmagához és a nőkhöz: a fogadóban, ahol megszállt, köszvénnyel a lábában is csapta a szelet a fogadós lányának. A köszvényes flört azonban nem tartott sokáig: a leány atyja — aki hentes is volt —, egy alkalommal megtalálta Casanova szerelmes leveleit a húskamrában. Valamit tudhatott olaszul, mert amikor rájött, hogy azokat leányának írták, úgy feldühödött, hogy húsvágó bárdjával zavarta el Casanovát a fogadóból, ciki a háztetőkön át menekült el. Hogy köszvénynyel-e vagy anélkül — erről nem szóltak a krónikások. Az egyetlen kérdőjel ebben a történetben: hogyan írhatott ezek után Casanova dicshimnuszt a magyaros vendégszeretetről? Ennek ellenére is ugyanolyan öröm volt olvasni Casanova tabáni kalandjáról, mint látni Fellini Casanova című filmjének magyar vonatkozású jelenetét Csontos Tibor TÉVÉJEGYZET PERIFÉRIÁN Az a rendőrség hír, amelynek Bajor Nagy Ernő a nyomába szegődött, ha nem is mindennapi, ám különös, ritka kuriózumnak sem nevezhető: egy fiatalember tragédiával végződő bűncselekménye. Így, az ábrázolt formában, fegyverlopással, taxieltérítéssel és a vétkes halálával persze valóban egyedi esetnek tűnhet, de a jelenség maga már korántsem az. Hasonlóképpen vélhette ezt az író is, egyébként nem bolygatja meg a már lezárt rendőrségi ügyet, nem kutatja az okokat, az eredőket, nem próbál magyarázatot adni az esetre a már beszélni nem tudó fiatalember helyett. A Periférián című tévéjáték cselekménye, története tehát elsőrendű, azaz valós tapasztalati élményanyagra épül, ha úgy tetszik: dokumentumokra. A periféria, az életcél riasztó dokumentumaira, egy csellengő-tébláboló-sörözgető társaság jelzéseiből formálódott. S ez a háttér, mint feltérképezésre váró tényanyag valóban megéri, hogy kutassanak benne. De talán módszeresebben, mint ebben a tévéjátékban történt. Csellengő-tébláboló-sörözgető alakokat, fiúkat, lányokat láttunk, s ebből a mérhetetlen semmittevésből, unalomból, „minden mindegy” szemléletből rajzolt szinte egyedül lehetséges utat az író a főhős számára: a fegyverlopásig, taxieltérítésig, tűzhalálig vezetőt — de mindez csak közeg volt, ám nem magyarázat. Közeg, élethelyzet, szituáció, amelyet megelégelt a fiú és megkísérelte valamiképpen érdekessé tenni. Hogy milyen sorsokból, milyen személyenkénti indoklásokból alakult olyanná e közeg, amilyenné lett, arról már kevés képkocka beszélt. Kik voltak a fiú barátai; melyik, miért választotta életformájául ezt a süppedő mocsarat, milyen másik életforma menekültjei ők, megválaszolatlan kérdések. A kocsma, vagy illessük korszerűbb névvel: az étterem mint mindennapos találkozó- és szórakozóhely csak köztes helyszín, a téblábolás csak köztes állapot, ide is el kellett jutniuk a szereplőknek valahonnan. Valójában az útra bocsátó világ volna az érdekes, de arról villanásnyi jeleket kaptunk csak. Érdekességét pedig többek között az is fokozza, hogy lassan eltűnőben van a családi nyomor, kiszolgáltatottság mint a fiatalok végtelen nihilizmusának szülőanyja, s helyébe — bár természetesen kisebb előfordulási aránnyal — olykor épp a jólét sivársága lép. Számos esetben halljuk: vállalati igazgatók, vezető személyiségek, komoly tisztséget viselők, nevezetes alakok „szégyenkeznek” gyermekük magatartása miatt. Perifériára kerülnek, a semmittevést választják olyanok is, akiknek „előéletükben” mindenük megvolt — anyagi értelemben —, csupán az a valami hiányzott, ami a lélek irányítója és nincs pénzben kifejezhető értéke, illetőleg semmilyen pénzösszeggel nem pótolható. A tévéjáték írója és a rendezője Szőnyi G. Sándor tiszteletre méltó szándéka — megvalósulásában — teljesebb lehetett volna, ha nem a bűnügyi elemek ábrázolására fordítják a legtöbb időt, hanem a személyes életutak bemutatására, így sem a tett elkövetésének lélektani motivációit nem sikerült pontosan megtalálni, s e folyamatot végigvezetni, sem a környezetrajz — az említett, eredeti környezeté — nem vált elemeiben elégséges, s a tettre kényszerítő okká. Arról azonban meggyőzött így is a film: az „erkölcsitársadalmi mocsárvidék” bőséggel kínálja még a megírásra váró témákat képletes nyelven szólva, a lecsapolás egyik lehetőségeként Cs. N. I. PÁLYAVÁLASZTÁSI HÉT HAJDÚHADHÁZON (Tudósítónktól) Január 12—13-án pályaválasztási hét kezdődött Hadházon a két általános iskola szervezésében. Január 12-én a Földi János Általános Iskola vetélkedővel egybekötött pályaválasztási napot rendezett. A vetélkedő célja: a szakmákra készülő nyolcadikos tanulók jobb, alaposabb felkészítése. Hat csapat versenyzett különböző szakismeretekből játékos formában, másnap a Kossuth úti iskola nyolc csapattal bonyolított le hasonló versenyt. Mindkét iskola immár hagyományossá szeretné tenni a pályaválasztási hetet, amikor a vetélkedők mellett üzemlátogatást és szakmaismereti előadásokat is szerveznek. N. L. Fórum a Tantörténet és a Fagyöngyök című filmekről A Hunnia és a Balázs Béla Stúdió 1979 első harmadában országos, speciális forgalmazási akciót szervez Ember Judit Tantörténet és Fagyöngyök című filmjei számára. A felkért moziszakemberek, népművelők, pedagógusok és bárki érdeklődő számára 1979 januárjában információs vetítéseket rendeznek Tatán, Veszprémben, Zalaegerszegen, Pécsen, Szegeden, Kecskeméten, Egerben és Debrecenben. Ez utóbbira ma, január 18- án, csütörtökön kerül sor a Híradó moziban. Itt vetítik le reggel 9 órai kezdettel a Tantörténet, majd 11.30 órai kezdettel a Fagyöngyök című filmeket. Délután 2 órakor kerül sor arra a beszélgetésre, vitára, amelyen részt vesz a filmek rendezője Embed Judit is. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1979. JANUÁR 18.