Hajdú-Bihari Napló, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
HMI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nők tanfolyamai Ilyenkor, a téli hónapokban egyre-másra érkeznek a híradások arról, hogy a községekben, a városi művelődési központokban tanfolyamokat rendeznek nők részére. Van, ahol nem nevezik tanfolyamnak, csak előadás-sorozatnak, másutt fórumokat szerveznek a nők részvételével, de ilyen vagy olyan formában a legtöbb helyi népfrontbizottság, annak nőbizottsága teremt alkalmat arra, hogy az asszonyok, lányok gyarapítsák ismereteiket. * A nők téli tanfolyamainak megyénkben nagy hagyományai vannak. Rendkívül jelentős szerepük volt tíz, tizenöt évvel ezelőtt, amikor Hajdú-Biharban is tömegesen lettek munkavállalókká a nők. Kiléptek az otthon, a háztartás szűk köréből, s nemcsak egyegy szakma fortélyaival, az ipari vagy mezőgazdasági üzem rendjével kellett megismerkedniük, hanem egy időben azzal, akarva vagy akaratlanul is szerepet kaptak a közéletben, önálló dolgozó emberként jutottak jogokhoz és kaptak kötelességeket, s hogy az egyikkel élni tudjanak, a másiknak eleget tehessenek, ahhoz a korábbinál szélesebb látókörre, nagyobb ismeretekre volt szükség. És gyakran azt is a szó szoros értelmében tanítani kellett, hogyan szólaljon föl, tolmácsoljon közösségi véleményt egy nő olyan körben, ahol korábban csak férfiak hallatták szavukat. Mindez ma már valóban a múlté, a változást, fejlődést fölösleges bizonygatni. Hogy a sajátosan nők számára rendezett ismeretkör-bővítő alkalmakra azonban mégis szükség van, azt sok érv támasztja alá. A legdöntőbb talán az, hogy a dolgozó nők lehetőségei a művelődésre, a közéletben való részvételre elvben a férfiakéval teljesen azonosak, a gyakorlatban viszont nem egészen. Ne is szemléleti okokat emlegessünk — bár kétségtelenül közrejátszanak még ezek is —, hanem inkább az egyik legfontosabb feltételt, az idő hiányát. Hiszen nem lehet vitatni, hogy az asszonyok általában kevesebb szabad idővel rendelkeznek, mint a férfiak. Nehezebben meg-oldható, hogy hónapokig tartó tanfolyamokra, egész estéket betöltő elő-adásokra járjanak. Nekik másként, időbeosztásukhoz jobban alkalmazkodva, sűrítettebben és szelektáltabban kell nyújtani a legfontosabb politikai, közéleti, műveltségi ismereteket is, és sokszor más alapokról indulva az általános műveltséghez tartozókat, nem is szólva az egészségügyi témákról. Van tehát szerepe, jogosultsága ezeknek a nőtanfolyamoknak ma is, elismerés illeti azokat, akik nem sajnálják a szervezésükre áldozott órákat, fáradságot. Borbély Sándor és Rév Lajos látogatása Debrecenben Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Rév Lajos, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke szerdán látogatást tettek Debrecenben. Felkeresték a debreceni Béke Termelőszövetkezetet, annak több üzemegységet, majd beható eszmecserét folytattak a termelőszövetkezet vezetőivel. Délután a vendégek látogatást tettek a Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségénél. Szakszervezeti tisztségviselők továbbképzése A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalatnál 1975 óta a téli hónapokban rendezik meg a szakszervezeti tisztségviselők egész napos továbbképzését. Januárban az ipari főmérnökség (házgyár) tisztségviselői vettek részt az oktatásban. A SZOT tematikájának megfelelően tájékoztatást kaptak gazdaságpolitikai, kulturális, kül- és belpolitikai kérdések mellett a szakszervezeti mozgalom legfontosabb feladatairól. Hasonló jellegű továbbképzésre február 10-én kerül sor. Azon az építésszerelési főüzem, a mélyépítés, a szakipar, a szerelőipar, a paneles főépítésvezetőség, a gépgazdálkodás, a szállítás és a központ szakszervezeti tisztségviselői vesznek részt. Felvételünkön Csépes Sándor vezérigazgató-helyettes tart előadást. (Fotó: Kőszeghy György) A debreceni piac forgalmáról, az árak alakulásáról kértünk tájékoztatást Nyíri Jenőtől, a Debrecen városi Tanács V. B. piaci kirendeltségének igazgatójától. Mint elmondotta áprilistól októberig teljes a kihasználtság. A november csendes hónap, decemberben ismét megugrik a forgalom az ünnepek miatt. Aztán pangás következik, s márciusban élénkül meg a piac, jönnek a primőrök : hegyespaprika, sóska, spenót, hónapos retek, saláta. Sok függ attól is, hogy milyen a tavaszkezdet, milyen a termés a fóliák alatt, mennyi árut sikerül felvásárolni. Persze ma már kevesen foglalkoznak fóliázással, s ez érződik az árakon is, a sóska és a spenót például évekkel ezelőtt tavaszszal is néhány forintba került, most olykor 20 forintért kínálják. És a gombának is száraz, időben magasabb az ára. Ha már az áraknál tartunk, a drágulás a piacon nem mindig a kereslet-kínálat arányának hatására következik be, vannak kereskedői igazolvánnyal rendelkező ügyeskedők, akik olcsón felvásárolják a kurrens árut és szinte százszázalék haszonnal adják tovább! A piacon az elárusítók rendelkezésére ötszáz asztal áll. A ZÖLDÉRT-nek, a Debreceni Állami Gazdaságnak, a Debreceni ÁFÉSZ-nak, a Hajdúszoboszlói Halászati Szövetkezetnek, a kábai Vörös Csillag Tsz-nek, a nádudvari Vörös Csillag Tsz-nek elárusító pavilonjaik vannak. Zöldséget és gyümölcsöt a tsz-ek közül csak a kábai és a nádudvari árus pavilonban. A megye tsz-ei több árut tudnának felhozni, mint amennyit ténylegesen hoznak. 1978-ban a Debreceni Állami Gazdaság is kevesebb gyümölcsöt szállított a piacra, mint az előző évben Az ötszáz asztalból negyvenkilencen kereskedő árul. Ilyenkor télen 200—220 asztalnál nincs több elfoglalva, szombatonként, árulnak a legtöbben, pénteki napokon 100, keddenként 50 árus keresi fel a piacot, a leggyengébb nap a hétfő, ilyenkor húszan-harmincan jönnek. Az 1978. december havi átlagárak így alakultak, zárójelben az 1977. decemberi átlagárak: sárgarépa 6,56 (4,46) Ft, petrezselyem 11,15 (8,72), kelkáposzta 10,15 (7,28), karalábé 7,80 (5,34), paraj 55,31 (30), zöldpaprika 42,76 (30), fejes káposzta 4,52 (3,77), retek 5,90 (4,90), alma 11,20 (7,42), savanyúkáposzta 14 (12,87) kilónként És ami olcsóbb lett: vöröshagyma 7,78 (8), zöldhagyma 24,99 (27,58), burgonya 4,47 (5), saláta 24,12 (30), sóska 54,91 (59,62), körte 14,64 (17,51), szőlő 23,36 (26,45) kilónként. Tavaly decemberben a piacra 413,3 mázsa burgonya érkezett, ebből a tsz-ek 161,1 mázsát szállítottak. Zöldségfélékből 297,9 mázsa volt a kínálat, ebből a tsz-ek 29,9 mázsát hoztak. Gyümölcsökből 256,3 mázsa állt a vásárlók rendelkezésére, s Vevők és eladók ebből a tsz-eké 57,4 mázsa volt. Ha 1977 decemberéhez viszonyítunk, a mennyiségekben nincs nagy eltérés kivéve a burgonyát: tavalyelőtt decemberben ebből még csak 220,6 mázsa volt a kínálat! A piac fenntartására 3 918 000 forintot fordítottak tavaly, a bevétel pedig 3 280 000 forint volt. Végezetül még néhány információ: Debrecenben megszűnt a Simonffy utcai úgynevezett tejpiacra bontása január 30-án kezdődött meg, ugyancsak megszűnt a Segner téri piac is , továbbra is árusít viszont a csapókerti piac. Most van bőven üres asztal Szerdán délelőtt 200 személyes óvodát adtak át Debrecenben, az Újkertben. Az Új- sert 5/C óvoda beruházója a városi Tanács Beruházási Vállalata, kivitelezője a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat volt. Az összesen 13 és fél millió forint értékű létesítményt, amelynek felszerelését nagyrészt patronáló intézmények, szocialista brigádok biztosították. Tarr László, a városi tanács művelődési osztályának vezetőhelyettese adta át ünnepélyesen Somodi Mártonná vezető óvónőnek. Az óvodát átvevő kollektíva nevében Somodi Mártonná mondott köszönetet a társadalmi összefogásért, a szocialista brigádok és a már működő óvodák segítségéért. Az ünnepségen a Böszörményi úti óvoda nagycsoportosai köszöntötték a beruházókat, kivitelezőket és az intézmény dolgozóit. Az ünnepségen részt vett többek között Nádas Vilmos, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára, dr. Tar Károly, a városi tanács művelődési osztályának vezetője, Csóka Jánosné, az általános iskolai pártbizottság titkára és Deczki Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete városi bizottságának titkára. Az 1500 négyzetméter alapterületű óvodában nyolc, minden igényt kielégítő foglalkoztató, korszerűen felszerelt konyha, orvos, rendelő, egy 60 négyzetméteres jól felszerelt tornaterem, hidegmeleg vizes mosdók, öltözők, szép, világos termek, sok-sok új játék, tizenhét óvónő és tizennyolc technikai dolgozó várja a gyerekeket. Az 5200 négyzetméteres udvar június 30-ra készül el teljesen. A parkosításra, a két pancsolómedencére, a homokozóra, a mászógúlára,rácsokra, a rönkvárra és a szánkózódombra másfél millió forintot fordítanak. A játszóudvar birtokba vételekor remélhetőleg telefont is kap az óvoda. Háromszáz kisgyermek veszi birtokba ma az óvodát, szüleik ma már nyugodtabban mehetnek munkába. Ugyanakkor számos szülő várja még, hogy az Újkertben a két hasonló méretű, már összeszerelt óvodába is hamarosan beköltözhessenek a kis lakók. titadtágpfle újkerti - t sagSMMMH ww~nlfl OVodat Tarr László köszönti az új óvoda vezetőjét RÉGI ISMERŐSÖK (4. oldal) FOLYTATÁSOS regény, RIPORTOK A HIM-RŐL TÖMEGZENEI NEVELÉS ÉS SZAKMAI UTÁNPÓTLÁS (5. oldal) ELMOZDUL-E A MÉLYPONTRÓL A DEBRECENI BIRKÓZÁS (7. oldal) MA SZÁMUNK TARTALMAVAL: A VEGYIPAR FELZÁRKÓZÁSA PÁRTMUNKÁJA: IFJÚSÁGI FELELŐS (3. oldal)