Hajdú-Bihari Napló, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

H­M­I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHA­R MEGYEI BIZOTTSÁGÁNA­K LAPJA ­ Nők tanfolyamai Ilyenkor, a téli hóna­pokban egyre-másra ér­keznek a híradások arról, hogy a községekben, a városi művelődési köz­pontokban tanfolyamokat rendeznek nők részére. Van, ahol nem nevezik tanfolyamnak, csak elő­adás-sorozatnak, másutt fórumokat szerveznek a nők részvételével, de ilyen vagy olyan form­á­­­ban a legtöbb helyi nép­frontbizottság, annak nő­bizottsága teremt alkal­mat arra, hogy az asszo­nyok, lányok gyarapítsák ismereteiket. * A nők téli tanfolyamai­nak megyénkben nagy hagyományai vannak. Rendkívül jelentős szere­pük volt tíz, tizenöt év­vel ezelőtt, amikor Haj­­dú-Biharban is tömege­sen lettek munkaválla­lókká a nők. Kiléptek az otthon, a háztartás szűk köréből, s nemcsak egy­­egy szakma fortélyaival, az ipari vagy mezőgaz­dasági üzem rendjével kellett megismerkedniük, hanem egy időben azzal, akarva vagy akaratlanul is szerepet kaptak a köz­életben, önálló dolgozó emberként jutottak jo­gokhoz és kaptak köte­lességeket, s hogy az egyikkel élni tudjanak, a másiknak eleget tehesse­nek, ahhoz a korábbinál szélesebb látókörre, na­gyobb ismeretekre volt szükség. És gyakran azt is a szó szoros értelmé­ben tanítani kellett, ho­gyan szólaljon föl, tolmá­csoljon közösségi véle­ményt egy nő olyan kör­ben, ahol korábban csak férfiak hallatták szavu­kat. Mindez ma már való­ban a múlté, a változást, fejlődést fölösleges bi­­­zonygatni. Hogy a sajáto­san nők számára rende­zett ismeretkör-bővítő alkalmakra azonban mégis szükség van, azt sok érv támasztja alá. A legdöntőbb talán az, hogy a dolgozó nők lehetőségei a művelődésre, a közélet­ben való részvételre elv­ben a férfiakéval telje­sen azonosak, a gyakorlat­ban viszont nem egé­szen. Ne is szemléleti okokat emlegessünk —­­ bár kétségtelenül közre­játszanak még ezek is —, hanem inkább az egyik legfontosabb feltételt, az idő hiányát. Hiszen nem lehet vitatni, hogy az asszonyok általában ke­­­­vesebb szabad idővel ren­delkeznek, mint a fér­fiak. Nehezebben meg-­­­oldható, hogy hónapokig tartó tanfolyamokra,­­ egész estéket betöltő elő-­­­adásokra járjanak. Nekik másként, időbeosztásuk­hoz jobban alkalmazkod­va, sűrítettebben és sze­­lektáltabban kell nyúj­tani a legfontosabb poli­tikai, közéleti, műveltségi ismereteket is, és sokszor más alapokról indulva az általános műveltséghez tartozókat, nem is szólva­­ az egészségügyi témákról. Van tehát szerepe, jo­gosultsága ezeknek a nő­tanfolyamoknak ma is, elismerés illeti azokat, akik nem sajnálják a szervezésükre áldozott órákat, fáradságot. Borbély Sándor és Rév Lajos látogatása Debrecenben Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Rév Lajos, az Ipari Szövetkezetek Országos Taná­csának elnöke szerdán látogatást tettek Debrecenben. Fel­keresték a debreceni Béke Termelőszövetkezetet, annak több üzemegységet, majd beható eszmecserét folytattak a termelőszövetkezet vezetőivel. Délután a vendégek látogatást tettek a Termelőszövetke­zetek Megyei Szövetségénél. Szakszervezeti tisztségviselők továbbképzése A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalatnál 1975 óta a téli hónapokban rende­zik meg a szakszervezeti tisztségviselők egész napos továbbképzését. Januárban az ipari főmérnökség (ház­gyár) tisztségviselői vettek részt az oktatásban. A SZOT tematikájának megfelelően tájékoztatást kaptak gazda­ságpolitikai, kulturális, kül- és belpolitikai kérdések mel­lett a szakszervezeti mozga­lom legfontosabb feladatai­ról. Hasonló jellegű tovább­képzésre február 10-én kerül sor. Azon az építésszerelési főüzem, a mélyépítés, a szak­ipar, a szerelőipar, a pane­les főépítésvezetőség, a gép­gazdálkodás, a szállítás és a központ szakszervezeti tiszt­ségviselői vesznek részt. Fel­vételünkön Csépes Sándor vezérigazgató-helyettes tart előadást. (Fotó: Kőszeghy György) A debreceni piac forgal­máról, az árak alakulásáról kértünk tájékoztatást Nyíri Jenőtől, a Debrecen városi Tanács V. B. piaci kirendelt­ségének igazgatójától. Mint elmondotta áprilistól októbe­rig teljes a kihasználtság. A november csendes hónap, de­cemberben ismét megugrik a forgalom az ünnepek miatt. Aztán pangás követ­kezik, s márciusban élénkül meg a piac, jönnek a pri­mőrök : hegyespaprika, sós­ka, spenót, hónapos retek, saláta. Sok függ attól is, hogy milyen a tavaszkezdet, mi­lyen a termés a fóliák alatt, mennyi árut sikerül felvá­sárolni. Persze ma már ke­vesen foglalkoznak fóliázás­sal, s ez érződik az árakon is, a sóska és a spenót pél­dául évekkel ezelőtt tavasz­­szal is néhány forintba ke­rült, most olykor 20 forin­tért kínálják. És a gombának is száraz, időben magasabb az ára. Ha már az áraknál tartunk, a drágulás a piacon nem mindig a kereslet-kíná­lat arányának hatására kö­vetkezik be, vannak keres­kedői igazolvánnyal rendel­kező ügyeskedők, akik olcsón felvásárolják a kurrens árut és szinte százszázalék haszonnal adják tovább! A piacon az elárusítók ren­delkezésére ötszáz asztal áll. A ZÖLDÉRT-nek, a Debre­ceni Állami Gazdaságnak, a Debreceni ÁFÉSZ-nak, a Hajdúszoboszlói Halászati Szövetkezetnek, a kábai Vö­rös Csillag Tsz-nek, a nád­udvari Vörös Csillag Tsz-nek elárusító pavilonjaik vannak. Zöldséget és gyümölcsöt a tsz-ek közül csak a kábai és a nádudvari árus pavilonban. A megye tsz-ei több árut tudnának felhozni, mint amennyit ténylegesen hoz­nak. 1978-ban a Debreceni Állami Gazdaság is kevesebb gyümölcsöt szállított a piac­ra, mint az előző évben Az ötszáz asztalból negy­venkilencen kereskedő árul. Ilyenkor télen 200—220 asztalnál nincs több elfog­lalva, szombatonként, árul­nak a legtöbben, pénteki na­pokon 100, keddenként 50 árus keresi fel a piacot, a leggyengébb nap a hétfő, ilyenkor húszan-harmincan jönnek. Az 1978. december havi át­lagárak így alakultak, záró­jelben az 1977. decemberi át­lagárak: sárgarépa 6,56 (4,46) Ft, petrezselyem 11,15 (8,72), kelkáposzta 10,15 (7,28), ka­ralábé 7,80 (5,34), paraj 55,31 (30), zöldpaprika 42,76 (30), fejes káposzta 4,52 (3,77), re­tek 5,90 (4,90), alma 11,20 (7,42), savanyúkáposzta 14 (12,87) kilónként És ami olcsóbb lett: vö­röshagyma 7,78 (8), zöld­hagyma 24,99 (27,58), burgo­nya 4,47 (5), saláta 24,12 (30), sóska 54,91 (59,62), körte 14,64 (17,51), szőlő 23,36 (26,45) kilónként. Tavaly decemberben a piacra 413,3 mázsa burgo­nya érkezett, ebből a tsz-ek 161,1 mázsát szállítottak. Zöldségfélékből 297,9 mázsa volt a kínálat, ebből a tsz-ek 29,9 mázsát hoztak. Gyümöl­csökből 256,3 mázsa állt a vásárlók rendelkezésére, s Vevők és eladók ebből a tsz-eké 57,4 mázsa volt. Ha 1977 decemberéhez viszonyítunk, a mennyisé­gekben nincs nagy eltérés ki­véve a burgonyát: tavaly­előtt decemberben ebből még csak 220,6 mázsa volt a kí­nálat! A piac fenntartására 3 918 000 forintot fordítottak tavaly, a bevétel pedig 3 280 000 forint volt. Végezetül még néhány in­formáció: Debrecenben meg­szűnt a Simonffy utcai úgy­nevezett tejpiac­r­a bontása január 30-án kezdődött meg, ugyancsak megszűnt a Seg­­ner téri piac is , továbbra is árusít viszont a csapókerti piac. Most van bőven üres asztal Szerdán délelőtt 200 szemé­lyes óvodát adtak át Debre­cenben, az Újkertben. Az Új- s­ert 5/C óvoda beruházója a városi Tanács Beruházási Vállalata, kivitelezője a Haj­­dú-Bihar megyei Állami Épí­tőipari Vállalat volt. Az összesen 13 és fél millió forint értékű létesítményt, amelynek felszerelését nagy­részt patronáló intézmények, szocialista brigádok biztosí­tották. Tarr László, a városi tanács művelődési osztályá­nak vezetőhelyettese adta át ünnepélyesen Somodi Már­tonná vezető óvónőnek. Az óvodát átvevő kollektíva ne­­vében Somodi Mártonná mondott köszönetet a társa­dalmi összefogásért, a szocia­lista brigádok és a már mű­ködő óvodák segítségéért. Az ünnepségen a Böszörményi úti óvoda nagycsoportosai kö­szöntötték a beruházókat, ki­vitelezőket és az intézmény dolgozóit. Az ünnepségen részt vett többek között Ná­das Vilmos, a városi tanács végrehajtó bizottságának tit­kára, dr. Tar Károly, a váro­si tanács művelődési osztá­lyának vezetője, Csóka Já­nosné, az általános iskolai pártbizottság titkára és Decz­­ki Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete városi bizott­ságának titkára. Az 1500 négyzetméter alap­­területű óvodában nyolc, minden igényt kielégítő fog­lalkoztató, korszerűen felsze­relt konyha, orvos, rendelő, egy 60 négyzetméteres jól felszerelt tornaterem, hideg­meleg vizes mosdók, öltözők, szép, világos termek, sok-sok új játék, tizenhét óvónő és ti­zennyolc technikai dolgozó várja a gyerekeket. Az 5200 négyzetméteres ud­var június 30-ra készül el tel­jesen. A parkosításra, a két pancsolómedencére, a homo­kozóra, a mászógúlára,­­rá­csokra, a rönkvárra és a szán­kózódombra másfél millió fo­rintot fordítanak. A játszóud­­­­var birtokba vételekor re­mélhetőleg telefont is kap az­­ óvoda. Háromszáz kisgyermek ve­­­­szi birtokba ma az óvodát, szüleik ma már nyugodtab­­ban mehetnek munkába. Ugyanakkor számos szülő várja még, hogy az Újkert­­ben a két hasonló méretű, már összeszerelt óvodába is hamarosan beköltözhessenek a kis lakók. titadtágpfle újkerti - t sagSMMMH w­­­w­­~nlfl OVodat Tarr László köszönti az új óvoda vezetőjét RÉGI ISMERŐSÖK (4. oldal) FOLYTATÁSOS regény, RIPORTOK A HIM-RŐL TÖMEGZENEI NEVELÉS ÉS SZAKMAI UTÁNPÓTLÁS (5. oldal) ELMOZDUL-E A MÉLYPONTRÓL A DEBRECENI BIRKÓZÁS (7. oldal) MA SZÁMUNK TARTALMAVAL: A VEGYIPAR FELZÁRKÓZÁSA PÁRTMUNKÁJA: IFJÚSÁGI FELELŐS (3. oldal)

Next