Hajdú-Bihari Napló, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

I I HAJDÚ-1 1 I 1 | 1 W |1 l iilllll Tartalékok Sokszori sztereotípi­ánk : gazdasági intézke­déseink megvalósításához megfelelő tartalékokkal rendelkezünk. Bár ez a megfogalmazás aligha mondható közgazdasági terminológiának, ha azonban jól meggondol­juk, mégis a társadalmi lényeget fejezi ki. S nem­csak a termelés objektív, de a szubjektív szférájá­ban is. Valójában ugyan­is legnagyobb tartalékkal a szellemi lehetőségeket illetően rendelkezünk. S ez mindenképpen olyan tartalék anyag, amely szinte beláthatatlan, amely hosszú évtizedek­re, sőt azon túl is bizto­sítja az előrelépés lehető­ségét. Ha a termelés különbö­ző területén végzünk vizsgálatokat, néhány dolog azonnal szembetű­nik. Az egyik: az embe­rek személyes ügyüknek tekintik az általuk vég­zett munkafolyamatok ilyen vagy olyan megkö­zelítését. Nemcsak arra törekszenek, hogy a be­gyakorlott mozdulatok az előírt munka- vagy nor­maidőt kitöltsék, hanem arra is, hogy azok me­chanikus merevsége fel­oldódjék, s az ember lel­ki szükségleteinek, adott­ságainak minél jobban megfeleljen. Ezen törek­vések szülik az újítás gondolatát s gyakorlatát is. S tagadhatjuk-e, hogy ez a törekvés annak a szellemi tartaléknak a megnyilvánulása, amely­­lyel olyan gazdagon ren­delkezünk. A másik, s ez valójában az előbbiből következik: az újítások lényege minden esetben túlnő a személyes érde­keltség keretein. A létre­jöttében, de a megvalósu­lásban mindenképpen kö­zösségi ügybuzgalom munkál, amely bár az egyénnek is hasznot hoz, de alapvetően mégiscsak a kollektivitást gazdagít­ja. S aztán: tartalékaink között kell mindenkép­pen számon­­ tartanunk, azt a szellemi igényt is, am­ely a tanulás iránt megmutatkozik. Olykor már-már példás is az a hozzáállás, amely egyes üzem, munkahely részé­ről tapasztalható, amikor az alapismeretek meg­szerzéséről van szó. Igaz, sokszor hiányt és megké­­settséget kell pótolni, de a tett s a szándék annál szebb. S még akkor is, ha utólag több gonddal, nehézséggel jár, ha a kö­zösségnek áldozatot kell hoznia. Igaz, a kor­i körülmé­nyeink mindannyiunkat arra kényszerítenek, hogy ismereteinket sohase te­kintsük véglegesnek, le­zártnak. Az élet nem áll meg, s a fejlődés robba­násszerű. Ha tehát némi­leg lépést akarunk tarta­ni korunk iramával, újból és újból hozzá kell nyúl­nunk ahhoz a tartalék­hoz, amely képességeink belső hátterét adja. Mert ahogy a közmondás tart­ja: nincs olyan rakott szekér, amelyikre ne fér­ne még, ugyanígy szel­lemi felfogóképességünk is tágítható, növelhető, sőt terhelhető is. Attól függően, hogy milyen az edzettségünk, az akara­tunk, az igényünk. A TOT elnökségének ülése A mezőgazdasági szövet­kezetek legutóbbi kongresz­­szusa határozatának megfe­lelően a TOT fokozta a szö­vetkezetek tisztségviselőinek továbbképzését — állapí­totta meg a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdai ülésén, amelyen részt vett és fel­szólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Tavaly pél­dául 6000 termelőszövetkeze­ti tisztségviselő vett részt a különböző tanfolyamokon, az idén 7000-en ülnek be újra az „iskolapadokba”. Már épül és a tervek szerint jövőre megkezdi működését Buda­pesten a mezőgazdasági szö­vetkezetek háza, ami jelen­tősen javítja és gyorsítja a szövetkezeti tisztségviselők tájékoztatásának és képzésé­nek feltételeit. Sokoldalú vitát váltott ki a termelőszövetkezetek köl­csönös támogatási alapok helyzetéről és továbbfejlesz­téséről szóló előterjesztés. A szövetkezeti mozgalom régi törekvése ugyanis a közös összefogás és a kölcsönös tá­mogatás megteremtése. Je­lenleg 1134 szövetkezet a tag­ja a termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjá­nak. A tsz-ek megközelítően 350 millió forintot fizettek be az egymás kölcsönös megse­gítését szolgáló alapba. Szovjet nyomdászkü­ldöttség látogatása az Alföldi Nyomdában Február 28-án, szerdán egynapos látogatásra szovjet nyom­dászküldöttség érkezett az Alföldi Nyomdába. A szovjet küldöttséget a látogatásra elkísérte Sárossi Sándorné köny­­nyűipari miniszterhelyettes is. A szovjet delegáció — mely­nek vezetője Mihail Ivanovics Kursinov, a Goszkomizdat elnökhelyettese — és a miniszterhelyettes megismerkedett a nyomda tevékenységével, legújabb termelési eredményei­vel, majd a délutáni órákban elutazott Debrecenből. MAI SZÁMÜNK TARTALMÁBÓL: NEM VOLT ELLENSZERE A BELVÍZNEK POLGÁRON GYÁRI PORTÁN, HAJNALBAN PARTMUNKÁJA: KONZULTÁNS (3. oldal) ÜDÍTŐ KAPCSOLAT CSATA A HAJSZESZÉRT (4. oldal) „A DOKUMENTUMFILM CSAK EGY MEGKÖZELÍTÉSI MÓD” (5. oldal) A széles látókörű, képzett emberért Oktatáspolitikai aktívaülés a Kossuth Lajos Tudományegyetemen sekre is válaszolt, amelyek a Hajdú-Bihar megyei peda­gógusokat pillanatnyilag leg­inkább foglalkoztatják. Az oktatáspolitikai aktívaülés el­nökségében foglalt helyet Gazda László, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizott­ságának osztályvezetője, dr. Kónya István, a KLTE rekto­ra, dr. Molnár L­ajosné, a Pedagógusok Szakszervezete Hajdú-Bihar megyei titkára, valamint Szekeres Antal, a megyei tanács művelődés­­ügyi osztályának vezetője. Dr. Kornidesz Mihály be­vezetőjében röviden ismertet­te azokat a konkrét intézke­déseket, amelyekre az okta­táspolitikai határozatok vég­rehajtása során az utóbbi idő­ben került sor, s kitért az oktatás korszerűsítését sür­gető társadalmi, gazdasági folyamatokra is. A tudomá­nyos technikai forradalom kétségtelen hatása mellett felhívta a figyelmet azokra az oktatási tapasztalatokra, melyek az utóbbi időben fel­halmozódtak, s hasznosítá­suk is a változás irányába teendő feladatokra figyelmez­tet. Az oktató-nevelő tevé­kenység folyamat — hangsú­lyozta az előadó­ —, s ezért bár a most bevezetett tanter­vek, óratervek jobbak, kor­szerűbbek a réginél, nyilván nem lehetnek tökéletesek, időközben kiigazításra szo­rulnak. A továbbiakban konkrét kérdések kapcsán az alsó ta­gozatos oktatás fő problémái kerültek napirendre, majd az oktatás szinte minden formá­ját érintő gondok, eredmé­nyek, soros feladatok, távla­ti elképzelések számbavétele következett. Itt kapott hang­súlyt a szakmunkásképző in­tézetek és a szakközépiskolák oktatásának korszerűsítése, a gimnáziumi tananyaggal és az érettségi vizsgákkal kap­csolatos tervek ismertetése, valamint a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulá­sát segítő akciók hasznossá­ga. Dr. Kornidesz Mihály elő­adása után Szekeres Antal rövid korreferátumg hangzott el, amelynek célja az volt, hogy az előadás anyagát ki­egészítve a Hajdú-Bihar me­gyei oktatási intézmények problémáinak ismertetésével segítse a pedagógus kollektí­vák soron következő tanács­kozásait, amelyeket intézmé­­­nyenként rendeznek az okta­táspolitikai határozat végre­hajtásáról. Szőllősi Gyula, a Hajdú- Bihar megyei Tanács elnök­­helyettese nyitotta meg szer­dán délelőtt a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájá­ban azt az oktatáspolitikai aktívaülést, amelynek napi­rendjén az oktatáspolitikai határozatok­­végrehajtásának időszerű kérdéseiről volt szó. Az ülés előadója dr. Korni­desz Mihály, az MSZMP Központi Bizottság tudomá­nyos, közoktatási és kuturá­­lis osztályának vezetője re­ferátumában azokra a kérdés Dr. Kornidesz Mihály referátumát tartja — Az aktívaülés résztvevőinek egy cso­portja . Ülést tartott a KISZ KB Szerdán Maróthy László-­­ nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első tit­kárának elnökletével össze­ült a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga. Részt vett a tanácskozá­son Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Polinszky Károly ok­tatási miniszter és Pozsgay Imre kulturális miniszter. A testület meghallgatta és tudomásul vette Barabás Miklósnak, a KISZ KB tit­kársága tagjának tájékozta­tóját a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom időszerű kérdéseiről. A többi kö­zött szólt arról a nemzetközi felháborodásról, amelyet a pekingi militarista körök Vietnam elleni agressziója váltott ki. A KISZ KB a továbbiak­ban Barabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának előter­jesztésében megtárgyalta a fiatal művészek társadalmi helyzetéről és a KISZ kö­rükben végzett tevékenysé­géről szóló jelentést. (MTI) Elsőrendű fejlesztési célok közt a lakásépítés és -felújítás Építőipari egyeztető tanácskozás Debrecenben Aktuális építési felada­tokról, a megye kivitelező és tervező szervezeteinek szá­mos gondjáról, fejlesztési el­képzeléseiről tárgyalva tar­tották meg szokásos egyez­tető tanácskozásukat tegnap Debrecenben Hajdú-Bihar, illetve a megyeszékhely párt- és tanácsi vezetői s az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselői. A tanácskozáson részt vett Tóth Imre, a megyei párt­­bizottság titkára, Gál Ist­ván, a megyei tanács elnök­­helyettese és Tikász Elek, a Debrecen városi Tanács el­nökhelyettese. Elöljáróban Gál István felhívta a minisztérium ve­zető képviselőinek a figyel­mét arra az OT által közre­adott tájékoztató adatra, mely szerint a száz szobára jutó személyek számát véve — mélyen az országos át­lag alatt — Hajdú-Bihar áll az utolsó helyen. Tekintet­tel arra, hogy a megye elő­reláthatólag ebben a terv­időszakban nem tudja telje­síteni lakásépítési tervét, hogy Hajdú-Biharban a csa­­ládiház-építés is visszaesett, a tárca minden elképzelhető támogatására igényt tarta­nak a területen dolgozó ál­lami és tanácsi építőipari szervezetek. Egyre fontosabb szerepet kap a megye építési fel­adatainak elvégzésében a két tanácsi vállalat: a deb­receni és a Hajdú-Bihar me­gyei. Ezen építési feladatok hatékonyabb elvégzése ér­dekében a Hajdú-Bihar me­gyei Tanácsi Építői­pari Vál­lalat az elmúlt év végéig 41 millió forintot kapott fej­lesztésre a megyétől. Ezáltal a vállalat profilja egyértel­műbbé vált. Látva a növek­vő épületkorszerűsítési, -fel­újítási, -tatarozási gondokat, a legfőbb feladat most a vá­rosi tanácsi vállalat alkal­massá tétele ezek elvégzésé­re. Az ÉVM vezetői ezt a gondolatot a leghatározottab­ban támogatják, sőt indítvá­nyozták, hogy mielőbb ké­szüljön el az ezzel kapcsola­tos fejlesztési koncepció. In­dokoltnak és kívánatosnak tartják az ÉVM vezetői a megyei tanácsi vállalat is­kolaépítésre való „felszer­­számozását” is, de, mint mondták, kizárólag a városi tanácsi vállalat fejlesztésé­vel szinkronban. Égető és országosnak is ne­vezhető gondja a paneles építkezésnek az alapközmű­ellátás szűkössége. Amint azt Szilágyi Lajos miniszterhe­lyettes is megfogalmazta, a gyors házgyári építkezés mindenütt feléli az alapköz­mű tartalékokat. Ez a ten­dencia már-már veszélyezte­ti a VI. ötéves tervi debrece­ni lakótelep-építést. Ilyen gondok szorításában kell végezni a mindennapi épí­tési feladatokat. (Folytatás a 2. oldalon ) Ellenőrzési értekezlet a MÉM-ben A gazdálkodás minden területén fokozott ellen­őrzésre van szükség, an­nak érdekében, hogy mi­nél előbb kialakuljon a mezőgazdasági és az élel­miszer-ipari termelés gazdaságos szerkezete és javuljon a szerződéses fegyelem — ezt állapítot­ták meg a MÉM-ben szerdán megrendezett ér­tekezleten, amelyen a gazdasági ellenőrzéssel, foglalkoztak. Megállapí­tották: az eddiginél töb­bet kell tenni az ellenőr­ző apparátus szakmai felkészültségének javí­tásáért és jobban szá­mon kell kérni a vállala­toktól, hogy mit valósí­tottak meg az ellenőrök javaslataiból. Különösen ügyelni kell a szerződé­ses fegyelem javítására, ezzel kapcsolatban a ha­tósági, illetve a vállalati belső ellenőrök idén ki­terjedt feladatokat kap­nak. (MTI)

Next