Hajdú-Bihari Napló, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-01 / 50. szám
I I HAJDÚ-1 1 I 1 | 1 W |1 l iilllll Tartalékok Sokszori sztereotípiánk : gazdasági intézkedéseink megvalósításához megfelelő tartalékokkal rendelkezünk. Bár ez a megfogalmazás aligha mondható közgazdasági terminológiának, ha azonban jól meggondoljuk, mégis a társadalmi lényeget fejezi ki. S nemcsak a termelés objektív, de a szubjektív szférájában is. Valójában ugyanis legnagyobb tartalékkal a szellemi lehetőségeket illetően rendelkezünk. S ez mindenképpen olyan tartalék anyag, amely szinte beláthatatlan, amely hosszú évtizedekre, sőt azon túl is biztosítja az előrelépés lehetőségét. Ha a termelés különböző területén végzünk vizsgálatokat, néhány dolog azonnal szembetűnik. Az egyik: az emberek személyes ügyüknek tekintik az általuk végzett munkafolyamatok ilyen vagy olyan megközelítését. Nemcsak arra törekszenek, hogy a begyakorlott mozdulatok az előírt munka- vagy normaidőt kitöltsék, hanem arra is, hogy azok mechanikus merevsége feloldódjék, s az ember lelki szükségleteinek, adottságainak minél jobban megfeleljen. Ezen törekvések szülik az újítás gondolatát s gyakorlatát is. S tagadhatjuk-e, hogy ez a törekvés annak a szellemi tartaléknak a megnyilvánulása, amelylyel olyan gazdagon rendelkezünk. A másik, s ez valójában az előbbiből következik: az újítások lényege minden esetben túlnő a személyes érdekeltség keretein. A létrejöttében, de a megvalósulásban mindenképpen közösségi ügybuzgalom munkál, amely bár az egyénnek is hasznot hoz, de alapvetően mégiscsak a kollektivitást gazdagítja. S aztán: tartalékaink között kell mindenképpen számon tartanunk, azt a szellemi igényt is, amely a tanulás iránt megmutatkozik. Olykor már-már példás is az a hozzáállás, amely egyes üzem, munkahely részéről tapasztalható, amikor az alapismeretek megszerzéséről van szó. Igaz, sokszor hiányt és megkésettséget kell pótolni, de a tett s a szándék annál szebb. S még akkor is, ha utólag több gonddal, nehézséggel jár, ha a közösségnek áldozatot kell hoznia. Igaz, a kori körülményeink mindannyiunkat arra kényszerítenek, hogy ismereteinket sohase tekintsük véglegesnek, lezártnak. Az élet nem áll meg, s a fejlődés robbanásszerű. Ha tehát némileg lépést akarunk tartani korunk iramával, újból és újból hozzá kell nyúlnunk ahhoz a tartalékhoz, amely képességeink belső hátterét adja. Mert ahogy a közmondás tartja: nincs olyan rakott szekér, amelyikre ne férne még, ugyanígy szellemi felfogóképességünk is tágítható, növelhető, sőt terhelhető is. Attól függően, hogy milyen az edzettségünk, az akaratunk, az igényünk. A TOT elnökségének ülése A mezőgazdasági szövetkezetek legutóbbi kongreszszusa határozatának megfelelően a TOT fokozta a szövetkezetek tisztségviselőinek továbbképzését — állapította meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdai ülésén, amelyen részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Tavaly például 6000 termelőszövetkezeti tisztségviselő vett részt a különböző tanfolyamokon, az idén 7000-en ülnek be újra az „iskolapadokba”. Már épül és a tervek szerint jövőre megkezdi működését Budapesten a mezőgazdasági szövetkezetek háza, ami jelentősen javítja és gyorsítja a szövetkezeti tisztségviselők tájékoztatásának és képzésének feltételeit. Sokoldalú vitát váltott ki a termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapok helyzetéről és továbbfejlesztéséről szóló előterjesztés. A szövetkezeti mozgalom régi törekvése ugyanis a közös összefogás és a kölcsönös támogatás megteremtése. Jelenleg 1134 szövetkezet a tagja a termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjának. A tsz-ek megközelítően 350 millió forintot fizettek be az egymás kölcsönös megsegítését szolgáló alapba. Szovjet nyomdászküldöttség látogatása az Alföldi Nyomdában Február 28-án, szerdán egynapos látogatásra szovjet nyomdászküldöttség érkezett az Alföldi Nyomdába. A szovjet küldöttséget a látogatásra elkísérte Sárossi Sándorné könynyűipari miniszterhelyettes is. A szovjet delegáció — melynek vezetője Mihail Ivanovics Kursinov, a Goszkomizdat elnökhelyettese — és a miniszterhelyettes megismerkedett a nyomda tevékenységével, legújabb termelési eredményeivel, majd a délutáni órákban elutazott Debrecenből. MAI SZÁMÜNK TARTALMÁBÓL: NEM VOLT ELLENSZERE A BELVÍZNEK POLGÁRON GYÁRI PORTÁN, HAJNALBAN PARTMUNKÁJA: KONZULTÁNS (3. oldal) ÜDÍTŐ KAPCSOLAT CSATA A HAJSZESZÉRT (4. oldal) „A DOKUMENTUMFILM CSAK EGY MEGKÖZELÍTÉSI MÓD” (5. oldal) A széles látókörű, képzett emberért Oktatáspolitikai aktívaülés a Kossuth Lajos Tudományegyetemen sekre is válaszolt, amelyek a Hajdú-Bihar megyei pedagógusokat pillanatnyilag leginkább foglalkoztatják. Az oktatáspolitikai aktívaülés elnökségében foglalt helyet Gazda László, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának osztályvezetője, dr. Kónya István, a KLTE rektora, dr. Molnár Lajosné, a Pedagógusok Szakszervezete Hajdú-Bihar megyei titkára, valamint Szekeres Antal, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Dr. Kornidesz Mihály bevezetőjében röviden ismertette azokat a konkrét intézkedéseket, amelyekre az oktatáspolitikai határozatok végrehajtása során az utóbbi időben került sor, s kitért az oktatás korszerűsítését sürgető társadalmi, gazdasági folyamatokra is. A tudományos technikai forradalom kétségtelen hatása mellett felhívta a figyelmet azokra az oktatási tapasztalatokra, melyek az utóbbi időben felhalmozódtak, s hasznosításuk is a változás irányába teendő feladatokra figyelmeztet. Az oktató-nevelő tevékenység folyamat — hangsúlyozta az előadó —, s ezért bár a most bevezetett tantervek, óratervek jobbak, korszerűbbek a réginél, nyilván nem lehetnek tökéletesek, időközben kiigazításra szorulnak. A továbbiakban konkrét kérdések kapcsán az alsó tagozatos oktatás fő problémái kerültek napirendre, majd az oktatás szinte minden formáját érintő gondok, eredmények, soros feladatok, távlati elképzelések számbavétele következett. Itt kapott hangsúlyt a szakmunkásképző intézetek és a szakközépiskolák oktatásának korszerűsítése, a gimnáziumi tananyaggal és az érettségi vizsgákkal kapcsolatos tervek ismertetése, valamint a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását segítő akciók hasznossága. Dr. Kornidesz Mihály előadása után Szekeres Antal rövid korreferátumg hangzott el, amelynek célja az volt, hogy az előadás anyagát kiegészítve a Hajdú-Bihar megyei oktatási intézmények problémáinak ismertetésével segítse a pedagógus kollektívák soron következő tanácskozásait, amelyeket intézményenként rendeznek az oktatáspolitikai határozat végrehajtásáról. Szőllősi Gyula, a Hajdú- Bihar megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg szerdán délelőtt a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában azt az oktatáspolitikai aktívaülést, amelynek napirendjén az oktatáspolitikai határozatokvégrehajtásának időszerű kérdéseiről volt szó. Az ülés előadója dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kuturális osztályának vezetője referátumában azokra a kérdés Dr. Kornidesz Mihály referátumát tartja — Az aktívaülés résztvevőinek egy csoportja . Ülést tartott a KISZ KB Szerdán Maróthy László- nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának elnökletével összeült a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Részt vett a tanácskozáson Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Polinszky Károly oktatási miniszter és Pozsgay Imre kulturális miniszter. A testület meghallgatta és tudomásul vette Barabás Miklósnak, a KISZ KB titkársága tagjának tájékoztatóját a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom időszerű kérdéseiről. A többi között szólt arról a nemzetközi felháborodásról, amelyet a pekingi militarista körök Vietnam elleni agressziója váltott ki. A KISZ KB a továbbiakban Barabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta a fiatal művészek társadalmi helyzetéről és a KISZ körükben végzett tevékenységéről szóló jelentést. (MTI) Elsőrendű fejlesztési célok közt a lakásépítés és -felújítás Építőipari egyeztető tanácskozás Debrecenben Aktuális építési feladatokról, a megye kivitelező és tervező szervezeteinek számos gondjáról, fejlesztési elképzeléseiről tárgyalva tartották meg szokásos egyeztető tanácskozásukat tegnap Debrecenben Hajdú-Bihar, illetve a megyeszékhely párt- és tanácsi vezetői s az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselői. A tanácskozáson részt vett Tóth Imre, a megyei pártbizottság titkára, Gál István, a megyei tanács elnökhelyettese és Tikász Elek, a Debrecen városi Tanács elnökhelyettese. Elöljáróban Gál István felhívta a minisztérium vezető képviselőinek a figyelmét arra az OT által közreadott tájékoztató adatra, mely szerint a száz szobára jutó személyek számát véve — mélyen az országos átlag alatt — Hajdú-Bihar áll az utolsó helyen. Tekintettel arra, hogy a megye előreláthatólag ebben a tervidőszakban nem tudja teljesíteni lakásépítési tervét, hogy Hajdú-Biharban a családiház-építés is visszaesett, a tárca minden elképzelhető támogatására igényt tartanak a területen dolgozó állami és tanácsi építőipari szervezetek. Egyre fontosabb szerepet kap a megye építési feladatainak elvégzésében a két tanácsi vállalat: a debreceni és a Hajdú-Bihar megyei. Ezen építési feladatok hatékonyabb elvégzése érdekében a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat az elmúlt év végéig 41 millió forintot kapott fejlesztésre a megyétől. Ezáltal a vállalat profilja egyértelműbbé vált. Látva a növekvő épületkorszerűsítési, -felújítási, -tatarozási gondokat, a legfőbb feladat most a városi tanácsi vállalat alkalmassá tétele ezek elvégzésére. Az ÉVM vezetői ezt a gondolatot a leghatározottabban támogatják, sőt indítványozták, hogy mielőbb készüljön el az ezzel kapcsolatos fejlesztési koncepció. Indokoltnak és kívánatosnak tartják az ÉVM vezetői a megyei tanácsi vállalat iskolaépítésre való „felszerszámozását” is, de, mint mondták, kizárólag a városi tanácsi vállalat fejlesztésével szinkronban. Égető és országosnak is nevezhető gondja a paneles építkezésnek az alapközműellátás szűkössége. Amint azt Szilágyi Lajos miniszterhelyettes is megfogalmazta, a gyors házgyári építkezés mindenütt feléli az alapközmű tartalékokat. Ez a tendencia már-már veszélyezteti a VI. ötéves tervi debreceni lakótelep-építést. Ilyen gondok szorításában kell végezni a mindennapi építési feladatokat. (Folytatás a 2. oldalon ) Ellenőrzési értekezlet a MÉM-ben A gazdálkodás minden területén fokozott ellenőrzésre van szükség, annak érdekében, hogy minél előbb kialakuljon a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelés gazdaságos szerkezete és javuljon a szerződéses fegyelem — ezt állapították meg a MÉM-ben szerdán megrendezett értekezleten, amelyen a gazdasági ellenőrzéssel, foglalkoztak. Megállapították: az eddiginél többet kell tenni az ellenőrző apparátus szakmai felkészültségének javításáért és jobban számon kell kérni a vállalatoktól, hogy mit valósítottak meg az ellenőrök javaslataiból. Különösen ügyelni kell a szerződéses fegyelem javítására, ezzel kapcsolatban a hatósági, illetve a vállalati belső ellenőrök idén kiterjedt feladatokat kapnak. (MTI)