Hajdú-Bihari Napló, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

A szovjet—amerikai kulturális együttmű­ködési egyez­mény keretében az Ermitázs Múzeum kincseiből nyílt kiál­lítás Washingtonban. Képünkön: Demicsev szovjet kulturá­lis miniszter, Armand Hammer üzletember és Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet Leonardo da Vinci egyik mesterművét tekintik meg a megnyitón Fölényes győzelmet aratott az Osztrák Szocialista Párt a múlt vasárnap megtartott parlamenti választásokon. Képün­kön: Bruno Kreisky kancellár, a párt vezetője újságírók kö­rében (Telefotó — AP—MTI—KS) Dang Quoc Bao, a Vietnami Kommunista Ifjúsági Szövet­ség KB első titkára a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség székházában tett látogatása során megtekintette a DIVSZ nyomdáját Sajtókonferenciával fejeződött be Londonban a brit­­NSZK csúcstalálkozó. Schmidt kancellár a fülét hegyezi, Thatcher asszony pedig figyeli a kérdező újságírókat (Tele­fotó — AP—MTI—RS) Megnyílt Cannes-ban a 32. nemzetközi filmfesztivál. A ké­pen: a zsűri tagjai (balról jobbra) Julies Dassin (USA), Francoise Sagan francia írónő, a zsűri elnöke, Jean-Phillip­­pe Lecat francia kulturális miniszter és Robert Favre le Bret, a fesztivál elnöke HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1979. MÁJUS 13. EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Jelképes jelentőséget is lehet tulajdonítani a ténynek, hogy épp a győzelem napján jelentették be: megszületett az elvi megállapodás a szovjet—amerikai tárgyalásokon, ame­lyek a hadászati fegyverek korlátozását célozzák. Hogyan to­vább? — kérdi a világ. Nagy-Britanniában csak lassan tisztázódik az új konzerva­tív kormányzat vonala. Míg a királynői trónbeszéd, azaz va­lójában az új kormány programját körvonalazó uralkodói nyilatkozat az alsóházban el nem hangzik, addig inkább csak az új kabinet összetételéből próbálnak következtetni a po­litikai megfigyelők. Kik is hát Thatcher asszony munkatár­sai? Nyugat-Európa másik nagy fontosságú eseménye a Fran­cia Kommunista Párt kongresszusa. A tőkés világon belül a második legnagyobb kommunista párt határozza meg fel­adatait az elkövetkező évekre. Milyen utat mutat a fran­ciáknak az FKP kongresszusa? Hogyan tovább a SALT után? Hadd idézzük Carter amerikai elnököt: „A SALT-megál­­lapodás csökkenteni fogja a nukleáris pusztulás veszélyét... A világ szilárdabb, kiszámíthatóbb, békésebb lesz.” Továb­bá: „A megállapodás mind mennyiségi, mind minőségi te­kintetben korlátozza a fegyverkezési versenyt”. Amikor hazánkban épp a béke és barátsági hónap rendez­vényei mozgósítják a tömegeket, jókor jön a bizonyíték, hogy a békeharc eredményeket tud felmutatni, hogy nem pusztá­ba kiáltott szó a Béke-világtanács jelszava: „Meg kell állíta­ni a fegyverkezési versenyt!” Minden bizonnyal további elő­relépés várható a SALT aláírása után az európai kelet-nyu­gati tárgyalásokon, így például a bécsi haderő-csökkentési tárgyalásokon is. Emlékezetes, hogy a Szovjetunió (Leonyid Brezsnyev március 3-i beszédében) számos új kezdeménye­zéssel élt — ezek a közeljövőben elmozdíthatják a holtpont­ról a bécsi tárgyalásokat, amelyeket eddig is a NATO-orszá­­gok merev magatartása nehezített meg. A szocialista országok mindenkor azt vallották, hogy a po­litikai enyhülést követnie kell a katonai enyhülésnek is. Többször is javasolták már: fokozni kellene az úgynevezett „bizalomépítő intézkedések” számát és hatását, úgy, aho­gyan azt a helsinki záróokmány ajánlotta. Ne feledjük: jö­vőre Madridban ismét összeül az európai biztonsági és együttműködési értekezlet — jó lenne, ha addig már az elő­készítő szakasz is konkrét eredményeket hozna. A magyar diplomácia természetesen különös erővel szor­galmazza az európai kérdések megoldását. Meg lehetett szá­molni: az utóbbi években a magyar külügyminisztérium 19 tőkésországnak tett konkrét javaslatokat arra, hogyan lehet­ne előbbre vinni a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével az európai biztonság és együttműködés ügyét. A magyar társa­dalom májusban, a béke és barátság hónapján belül a Béke­világtanács által meghirdetett „európai biztonsági hét” ke­retében is kifejezésre juttathatja, hogy helyesli és támogatja a magyar külpolitika európai kezdeményezéseit, igényli a földrész békés, nyugodt jövőjét. Kik is Thatcher asszony közvetlen munkatársai, miniszterei? Az angol választási kampány idején az 53 éves politikus­nő, Thatcher asszony állt az érdeklődés reflektorfényében. Mint kormányfőnek és mint pártvezérnek nyilván ezután is döntő szerepe lesz az új londoni kabinet tevékenységének meghatározásában, de nyilván szóhoz jutnak itt közvetlen munkatársai, miniszterei is. Abból pedig, hogy kiket válasz­tott maga mellé, vagy hogy épp kiket hagyott ki, következ­tetni lehet az új kormány irányvonalára. A legfontosabb személyiségek közé Lord Carrington kül­ügyminiszter, Peter Walker földművelésügyi miniszter Francis Pym hadügyminiszter, sir Geoffrey Howe pénzügy­­miniszter tartozik. Lord Carrington 1951-ben lett először ka­binettag Churchill kormányában. A tőkés körök egyik rep­rezentánsa, aki a Barclays Bank igazgatótanácsában épp­úgy tag, mint a Rio Tinto vagy a Schweppes cégek vezető szerveiben. Volt már hadügyminiszter is, így aztán jól isme­ri a NATO ügyeit. Híve volt a Közös Piachoz történt angol csatlakozásnak, így joggal remélik Nagy-Britannia nyugat­európai partnerei, hogy szorosabbra fonja a szigetországot az európai közösséghez fűző szálakat. A szocialista országok­kal való együttműködés lehetőségét Lord Carrington kevés­bé utasítja el, mint Thatcher asszony, aki választási beszé­deiben sokszor szinte hidegháborús hangot ütött meg. Peter Walker földművelésügyi minisztersége azt hivatott ellensúlyozni, hogy Edward Heath, korábbi konzervatív mi­niszterelnök nem került be a kormányba.­­ Walker ugyanis az ő jobbkezének számít, így a Heath-vonalnak mégiscsak van képviselője az új kabinetben. Pym hadügyminiszter amolyan „gentleman-farmer”, nagybirtokos, igazi konzerva­tív politikus, ősei a XVII. század óta mindig ott ültek a par­lamentben, sokan számítottak külügyminiszterré történő ki­nevezésére is. Sir Geoffrey Howe ügyvéd a szélsőjobboldalról indult el, sokáig Powell hírhedt nézeteit osztotta. A Heath-kormány­­ban a Közös Piachoz való angol csatlakozás jogi előkészíté­sét kapta feladatul. Milyen utat mutat a franciáknak az FKP kongresszusa? A francia főváros körüli „vörös övezetben”, a kommunis­ták egyik fellegvára Saint-Ouen. A Szajna szigetén épült óriási sportcsarnok fogadta be a héten az FKP 23. kongresz­­szusán részt vevő küldötteket és a külföldi vendégeket.­­Az SZKP delegációját Borisz Ponomarjov, az MSZMP küldött­ségét Óvári Miklós vezette. A már kialakult gyakorlat sze­rint a testvérpártok üdvözletét vidéki városokban rendezett nagygyűléseken tolmácsolták. Óvári Miklós Saint­-Etienne­­ben, a kerékpárgyártásáról híres iparvárosban tolmácsolta a magyar kommunisták rokonszenvét, szolidaritását.) A kongresszus elé Georges Marchais, a párt főtitkára ter­jesztette a Központi Bizottság beszámolóját, és azt a Határo­zati javaslatot, amelynek már a címe is sokatmondó: „A jö­vő most kezdődik”. A francia kommunisták a jövőért har­colnak, amelyet a társadalmi haladás, a demokrácia, az ön­igazgatás, a nemzeti függetlenség és a szocializmus jegyé­ben képzelnek el. Küzdenek a mai tőkés politika ellen, amelynek következménye többek közt egymillió 800 ezer ember munkanélküliségre kárhoztatása. Georges Marchais elítélte a francia burzsoáziának azt a kísérletét, hogy a Mit­­terrand-féle Szocialista Párttal próbálja kiszélesíteni a maga hatalmi bázisát Figyelmet érdemelt Marchais beszámolójának nemzetközi kérdésekkel foglalkozó része, amelyben állást foglalt a kínai agresszió ellen, s összességében méltatta a szocialista orszá­gok történelmi szerepét. S itt kanyarodhatunk vissza heti összefoglalónk kezdetére, a béke problematikájára. Marchais joggal állapíthatta meg, hogy a szocialista országok létezése és megannyi határozott akció tette lehetővé az emberiségnek, hogy világháború nél­kül éljen meg immár több mint három évtizedet. Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogad­ta Sztanko Todorov bolgár miniszterelnököt. A találkozón részt vett Lázár György miniszterelnök is Iránban és Törökországban is a törzsi megmozdulások újabb hullámaitól tartanak Az Országos Béketanács Parlamentben megtartott ülésé­vel megkezdődött a béke és barátság hónapja. Képünkön: Kovács Béla, az OBT főtitkára szólal fel Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fogadta a hazánkban tartóz­kodó szovjet békemozgalmi küldöttséget A dél-afrikai rezsim fajüldöző rendszer bírósága most ítélkezett az 1976-os sowetói megmozdulások diákvezetőinek ügyében. Képünkön a fiatalok felemelt ököllel tiltakoznak Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár Bonnban találko­zott dr. Urho Kekkonen finn elnökkel

Next