Hajdú-Bihari Napló, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
[ iBIHAmW 1 lit I I ■ I I Ilii fiiáV\ a MflGYBRSZOCimiSTnMUMKftSPaHTHniDU-BIHaR MEGYEI BIZOITSflGAHBK LUPitt j •• Öregek hete Kitekintve az ablakon az ősz színeit látjuk. Sárga, barna, vörös fények idézik a természet újabb fordulóját, az elkerülhetetlen, mégis alig megszokható átmenetet a gyümölcsöket érlelő langymelegből a hűvösebb nappalok, a hidegebb éjszakák korszakába. Nem tudom, véletlenül esett-e a választás erre az időpontra, mennyire tudatos, hogy ezekben a napokban fokozottan figyelünk az idősekre. Nem tudom, a természet rendje előírja-e, hogy melyik évszakot lehet az idősebb nemzedék életkorához leginkább párosítani. Bizonyos értelemben igennel is válaszolhatunk. Hisz évezredek óta ez az évszak mérlegeli egész évi munkánk értékét, ekkor derül ki, mennyit is tudtunk begyűjteni. Átvitt értelemben pedig az emberi élet során is „őszszel”, a munkával töltött évek után érkezik el a mérlegkészítés ideje, ekkor már az életkorra jellemző bölcsességgel lehet szemlélni munkánk eredményeit. Van azonban egy nagyon lényeges különbség, amely végül is megkérdőjelezi az előbbi párhuzamot. A természetnek aligha van lehetősége arra, hogy javítson, pótolja lemaradását. Amit eddig létrehozott, az végleges. Újat, mást már csak a következő esztendő adhat. Az embereknél viszont — különösen napjainkban — még nagyon is korai a nyugdíjkorhatár körül vagy azon túl a véglegességről beszélni. Az idős emberek jó része alkalmas arra, hogy esetleg kisebb intenzitással, de folytassa munkáját. Természetesen nagyobb figyelmet, gondosságot igényelnek ők, mint fiatalabb társaik. Különösen azok, akiken jól látható nyomot hagytak a munkával töltött évtizedek. Úgy vélem, társadalmunk megadja ezt a megkülönböztetett figyelmet idősebb tagjainak. Mindenekelőtt azt elismerve és megköszönve, hogy néhány éve még ők viselték a terhek java részét, nekik is részük van eddigi eredményeinkben. A széles körű gondoskodás tehát nem valamiféle külön juttatás, hanem a dolgok természetes rendje. Államunk, ha lehet azt mondani, ezekben az években különös gonddal vizsgálja, segíti az öregek helyzetét. Ez sem véletlen. Igaz, vannak olyan viszonyok, melyeket bajosan lehetne szabályozni. Az időseknél a szülők és gyermekek kapcsolata mindennél fontosabb lehet. Bizonyára ezért is szerepelnek kiemelt helyen az e héten zajló debreceni rendezvénysorozatban a szülő-gyermek-rokon találkozók. Bizonyítani s egyben felhívni a figyelmet arra, hogy az emberi kapcsolatok melegségére ebben a korban mindennél nagyobb szükség van. Sz. J. Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik az NDK-ba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével október elején párt- és kormányküldöttség utazik Berlinbe, hogy a Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának, az NDK Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására — részt vegyen a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. (MTI) Tartalékaink a kukoricatermelésben Fajtakísérleti bemutató A kukorica legfontosabb és legnagyobb területen termesztett takarmánynövényünk. Népgazdasági jelentősége rendkívül nagy, s a következő esztendőkben ez csak növekedni fog. A szem- és szártermés növelése, illetve betakarítása és eredményes hasznosítása a megvalósítandó célkitűzések középpontjában áll. A korábbi esztendők hagyományaihoz híven most is megrendezték az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet kismacsi állomásán a kukorica-fajtakísérleti bemutatót. Kapás Sándor, az állomás vezetője elmondotta, hogy az intézet telepeit, állomásait évente 8—10 ezer szakember, tudományos kutató, gyakorlati gazda keresi fel, s folyamatosan ismerkednek meg az ottani munkákkal, tájékozódnak az eredményekről. Ezután a kukoricanemesítésről és annak eredményeiről szólt. Elmondotta, hogy nálunk 31 kukoricahibrid van minősítve, ebből 9 külföldi. A 200-asoktól a 600-as FAO-számúakig megtalálhatók a különböző fajták. Az intézet állomásain folyó munka középpontjában áll a terrhelésbiztonság. Ezt a biológiai, genetikai kísérletekkel igyekeznek még eredményesebbé tenni. Alapvető követelmény a gyakorlati termesztésben, hogy a kukorica korábban kerüljön betakarításra, hogy jó vetőágy készülhessen utána. Dr. Magyar Gábor, a KITE igazgatója a rendszerközpontnak a kukorica termesztéssel kapcsolatosan tett intézkedéseit, kezdeményezéseit ismertette. Elmondotta, hogy a taggazdaságokban a KITE megalakulása óta átlagosan 50 százalékkal emelkedett a kukorica termése. Innen nem várható már olyan dinamikus fejlődés, mint a megelőző években, de sok lehetőség áll még rendelkezésre. Ez vonatkozik egyrészt a termés mennyiségi növelésére, másrészt pedig a termelésben felhasznált anyagok és eszközök takarékosabb felhasználására. Ismertette azokat a kísérleteket, amelyeket a magasabb termés érdekében a KITE szakemberei kezdeményeztek több gazdaságban. Ennek során megemlítette, hogy a bárándi Új Élet Termelőszövetkezetben 180 hektáron „sűrítve” vetették el tavaszszal a kukoricát, s ennek a betakarított tőállománya 75 ezer körül van. A szárítással és a tárolással kapcsolatosan az energiatakarékosságra fordítanak fő gondot. Itt előtérbe kerül az úgynevezett lassú vízelvonásos módszer. Ezután a bemutató résztvevői megtekintették az állomáson a különböző kukoricafajtákat, a balmazújvárosi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben pedig a korszerű szárbetakarítást. Szovjet katonák segítik János) a tereprendezést (Fotó: Iklódy A jövő évi üdültetés A SZOT elnökségének ülése Az ideihez hasonlóan 1980- ban is 388 300-an tölthetik szabadságuk egy részét szakszervezeti üdülőkben — erről határozott hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Ezúttal újabb üdülőt nem nyitnak, de gondoskodnak a zalakarosi, a hévízi Postás és Park, a balatonszéplaki Ezüstpart, a soproni Pedagógus, a gyulai és a szántódi kempingüdülők, valamint a hévízi szanatórium tervszerű építéséről. 1980. január 1-től — a kiadásokkal azonos mértékben — emelkednek az üdülők térítési díjai. A felnőtt és a családos üdültetés napi 8, a csoportos gyermek- és szakmunkástanuló-üdültetés napi 6 forinttal kerül többe az eddiginél. Vagyis felnőttek számára az első csoportba sorolt üdülőkben napi 48, a második csoportban 36, a harmadik csoportba sorolt üdülőkben és az üdülő szanatóriumokban 30, a szülőkkel együtt üdülő 15 évesnél nem idősebb gyermekek után napi 22, a nyári csoportos gyermeküdülésben és az iskolás gyógyüdülésben résztvevők után, valamint a szakmunkástanuló-üdülőkben napi 16 forintot kell fizetni. A harmadik és a további önálló keresettel nem rendelkező gyermekek után térítési díjat nem kell fizetni. A szakmunkástanulók gyógyüdültetése és az állami gondozottak üdülése is ingyenes. Megnyílt a XII. Interker börze Minden korábbinál nagyobb érdeklődéstől kísérve, több résztvevővel és felkínált anyaggal nyitotta meg az Interker börzét hétfőn a Kohó- és Gépipar Technika Házában az Országos Piackutató Intézet. Az őszi, sorrendben a XII. vásáron 120 ipari nagyvállalat és szövetkezet csaknem másfél milliárd forint értékű terméket — vaskohászati, építési és szerelési anyagot, gépet, műszert, alkatrészt, szerszámot, kötőanyagot stb. — ajánl megvételre. Az Interker börze — amely ma már az anyagbeszerzők leglátogatottabb helye — lehetőséget nyújt a nagyipari tezemeknek arra, hogy a termékváltás, a technológiamódosítás, -korszerűsítés, egy-egy gyártmány megszüntetése és egyéb okok következtében feleslegessé vált készleteiket értékesíthessék. • Az Interker börze október 5-ig tart nyitva. A helyszíni értékesítés után is mód lesz a vevőknek és az eladóknak a börzén kialakult kapcsolat tartására. A Piackutató Intézet ugyanis az egyes vállalatok feleslegeit részletesen feltüntető, 1350 oldalas katalógusával a továbbiakban is segítséget nyújt az egyik helyen felesleges, másutt szükséges készletek, anyagok hasznosításához. (MTI) MAI SZÁMUNK TARTÓLMÁBÓL: ÁRVÁLTOZÁS UTÁN ÁRELLENŐRZÉS (3. oldal) A NAPLÓ POSTÁJA (4. oldal) GÁL MÁTYÁS KIÁLLÍTÁSA HAJDÚNÁNÁSON (5. oldal) Vetik a búzát A rozs és az árpa után Hajdú-Bihar megye termelőszövetkezeteiben a múlt hét végén megkezdték az őszi búza vetését is. Az idén a korábbi évekhez hasonló területen, mintegy 93 000 hektáron kerül földbe a mag. Elsősorban a kötöttebb, szikesebb talajokon gazdálkodó nagyüzemek láttak máris hozzá a búza vetéséhez. Valamennyi őszi talajmunka és vetés a korábbi esztendőkhöz képest sokkal több energiába kerül. Ugyanis csaknem hat hete nem hullott ezen a tájon eső, kőkeménnyé szikkadt a talaj. Nehezebb és lassúbb a munka, többször kell járatni a talaj-előkészítő eszközöket, hogy viszonylag jó magágyat tudjanak készíteni Amennyire rossz ez a száraz, meleg időjárás a talajmunkáknak, annyira kedvez a betakarításnak. A mintegy 21 000 hektáron termelt napraforgónak már 90 százaléka fedél alatt van, s a termés is sokkal jobb, mint tavaly volt. Minden korábbinál nagyobb területen termeltek az idén kukoricát a nagyüzemek. Mindenfelé megkezdődött a törés, betakarítás. 30 százalék alatt van a víztartalom, kevesebbet kell elpárologtatni. A cukorrépa szedése valamit lassult a rendkívül meleg, szinte nyárias időjárásban. Az idén különösen magas a répa cukortartalma. A mérések szerint 16 százalék körül van, de vettek át olyan répát is, amelynek a cukortartalma elérte a 20 százalékot. Készül a Jelépek barátsága park Vasárnap délelőtt mintegy száz társadalmi munkás kapta kezébe a szerszámot, hogy a Debreceni Kertészeti Vállalat dolgozóinak szervezésével az Újkertben hozzákezdjen a Népek barátsága elnevezésű park elkészítéséhez. A Tanítóképzőből jött diákok, a Füvészkert utcai Általános Iskola tanulói, a BIOGAL Gyógyszergyár szocialista brigádja mellett szovjet katonák is segítettek a tereprendezési és tisztítási, gyomtalanítási és ásási munkákban. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonafiataljai A. V. Levkov főtiszt vezetésével vettek részt a munkákban. A vasárnap délelőtti társadalmi munka mellett természetesen kell még a parkon dolgozni, s ezt a Debrecen városi Tanács keretében működő szervezési bizottság koordinálja, a parképítési, kertészeti munkák igényének megfelelően. A közös erővel épített park „névadó ünnepsége” október 19-én, Debrecen felszabadulásának 35. évfordulóján lesz. Mától: KPVDSZ kulturális napok Csaknem kétszáz rendezvényt számolhatunk össze abban a műsorfüzetben, amely a KPVDSZ megyei bizottsága által rendezett kulturális napok kínálatát tartalmazza. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete 1961 óta szentel több napos programot a közművelődés — ezen belül is elsősorban a munkahelyi művelődés — ügyének. Az önművelődést és a kulturális ismeretterjesztést szolgáló rendezvények évről évre mind változatosabb tartalommal töltötték meg a kulturális napok szervezett lehetőségeit, nem csoda tehát, ha az idei — sorrendben immár a tizenkilencedik — rendezvénysorozat harminc napig tart, ennek alapján akár kulturális hónapnak is nevezhetnénk. — Nem az elnevezés a fontos — mondja Fábián Lajos, a KPVDSZ Hajdú- Bihar megyei Bizottságának titkára —, hanem a kulturális napok célja: azt szeretnénk, ha rendezvényeink ráirányítanák a figyelmet a munkahelyi kulturális nevelőtevékenységre, a különböző művelődési formákra és lehetőségekre. Negyvenöt alapszervezetünk mindegyike részt vesz valamilyen módon ebben az októberi programban, amely egyúttal a kulturális évad nyitányát is jelenti a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari szakmákban. Több mint huszonötezer dolgozót érintő rendezvényekre kerül sor szerte a megyében nem utolsósorban azzal a célzattal is, hogy az egyes intézmények, vállalatok ne csak kereskedelmi partnerként, hanem egymás művelődési szokásainak, kulturális tevékenységének megismerése révén is közelebb kerüljenek egymáshoz. A kulturális napok rendezvénysorozata ma, október másodikán délután az üzemi tárlat megnyitójával veszi kezdetét. A megyében élő festőművészek alkotásait bemutató kiállítás dél-után fél ötkor nyílik a KPVDSZ József Attila Mű- velődési Házában, amely a későbbiek során is számos rendezvénynek ad otthont. Könyvkiállítások, brigádtalálkozók, szellemi vetélkedők, politikai fórumok, tárlatok, kirándulások, játékfoglalkozások, klubdélutánok közül válogathatnak mától a vidéki vállalatok és ÁFÉSZ-ek dolgozói is. A kulturális napok irodalmi rendezvényei a Móra-, Móricz- és Radnóti-évfordulókhoz, a képzőművészetiek a megyében élő alkotók munkásságához, a kirándulások pedig Hajdú-Bihar építészeti, helytörténeti értékeihez kapcsolódnak első-sorban, de szerepelnek a programban színházláto-gatások, játékos vetélke- dők, író-olvasó találkozók is.