Hajdú-Bihari Napló, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

[ iBIHAmW 1 lit I I ■ I I Ilii fiiáV\ a MflGYBRSZOCimiSTnMUMKftSPaHTHniDU-BIHaR MEGYEI BIZOITSflGAHBK LUPitt j •• Öregek hete Kitekintve az ablakon az ősz színeit látjuk. Sár­ga, barna, vörös fények idézik a természet újabb fordulóját, az elkerülhe­tetlen, mégis alig meg­szokható átmenetet a gyü­mölcsöket érlelő langy­­melegből a hűvösebb nap­palok, a hidegebb éjsza­kák korszakába. Nem tudom, véletlenül esett-e a választás erre az időpontra, mennyire tu­datos, hogy ezekben a na­pokban fokozottan figye­lünk az idősekre. Nem tu­dom, a természet rendje előírja-e, hogy melyik év­szakot lehet az idősebb nemzedék életkorához leginkább párosítani. Bizonyos értelemben igennel is válaszolhatunk. Hisz évezredek óta ez az évszak mérlegeli egész évi munkánk értékét, ek­kor derül ki, mennyit is tudtunk begyűjteni. Át­vitt értelemben pedig az emberi élet során is „ősz­szel”, a munkával töltött évek után érkezik el a mérlegkészítés ideje, ek­kor már az életkorra jel­lemző bölcsességgel lehet­­ szemlélni munkánk ered­ményeit. Van azonban egy na­gyon lényeges különbség, amely végül is megkérdő­jelezi az előbbi párhuza­mot. A természetnek alig­ha van lehetősége arra, hogy javítson, pótolja le­maradását. Amit eddig létrehozott, az végleges. Újat, mást már csak a következő esztendő adhat. Az­ embereknél viszont — különösen napjainkban — még nagyon is korai a nyugdíjkorhatár körül vagy azon túl a végleges­ségről beszélni. Az idős emberek jó része alkal­mas arra, hogy esetleg ki­sebb intenzitással, de folytassa munkáját. Természetesen nagyobb figyelmet, gondosságot igényelnek ők, mint fia­talabb társaik. Különösen azok, akiken jól látható nyomot hagytak a mun­kával töltött évtizedek. Úgy vélem, társadalmunk megadja ezt a megkülön­böztetett figyelmet idő­sebb tagjainak. Minde­nekelőtt azt elismerve és megköszönve, hogy né­hány éve még ők visel­ték a terhek java részét, nekik is részük van eddi­gi eredményeinkben. A széles körű gondoskodás tehát nem valamiféle kü­lön juttatás, hanem a dol­gok természetes rendje. Államunk, ha lehet azt mondani, ezekben az években különös gonddal vizsgálja, segíti az öregek helyzetét. Ez sem vélet­len. Igaz, vannak olyan vi­szonyok, melyeket bajo­san lehetne szabályozni. Az időseknél a szülők és gyermekek kapcsolata mindennél fontosabb le­het. Bizonyára ezért is szerepelnek kiemelt he­lyen az e héten zajló deb­receni rendezvénysorozat­ban a szülő-gyermek-ro­­kon találkozók. Bizonyí­tani s egyben felhívni a figyelmet arra, hogy az emberi kapcsolatok me­legségére ebben a kor­ban mindennél nagyobb szükség van. Sz. J. Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik az NDK-ba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésé­vel október elején párt- és kormányküldöttség uta­zik Berlinbe, hogy a Németország Szocialista Egy­ségpártja Központi Bizottságának, az NDK Állam­tanácsának és Minisztertanácsának meghívására — részt vegyen a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rende­zendő ünnepségeken. (MTI) Tartalékaink a kukoricatermelésben Fajtakísérleti bemutató A kukorica legfontosabb és legnagyobb területen ter­mesztett takarmánynövé­nyünk. Népgazdasági jelentő­sége rendkívül nagy, s a kö­vetkező esztendőkben ez csak növekedni fog. A szem- és szártermés növelése, illetve betakarítása és eredményes hasznosítása a megvalósítan­dó célkitűzések középpontjá­ban áll. A korábbi esztendők ha­gyományaihoz híven most is megrendezték az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérle­ti Intézet kismacsi állomá­sán a kukorica-faj­takísérleti bemutatót. Kapás Sándor, az állomás vezetője elmondot­ta, hogy az intézet telepeit, állomásait évente 8—10 ezer szakember, tudományos ku­tató, gyakorlati gazda keresi fel, s folyamatosan ismer­kednek meg az ottani mun­kákkal, tájékozódnak az eredményekről. Ezután a ku­koricanemesítésről és annak eredményeiről szólt. Elmon­dotta, hogy nálunk 31 kuko­ricahibrid van minősítve, eb­ből 9 külföldi. A 200-asoktól a 600-as FAO-számúakig megtalálhatók a különböző fajták. Az intézet állomásain folyó munka középpontjá­ban áll a terrhelésbiztonság. Ezt a biológiai, genetikai kí­sérletekkel igyekeznek még eredményesebbé tenni. Alap­vető követelmény a gyakor­lati termesztésben, hogy a kukorica korábban kerüljön betakarításra, hogy jó vető­ágy készülhessen utána. Dr. Magyar Gábor, a KITE igazgatója a rendszerközpont­nak a kukorica termesztéssel kapcsolatosan tett intézkedé­seit, kezdeményezéseit is­mertette. Elmondotta, hogy a taggazdaságokban a KITE megalakulása óta átlagosan 50 százalékkal emelkedett a kukorica termése. Innen nem várható már olyan dinamikus fejlődés, mint a megelőző években, de sok lehetőség áll még rendelkezésre. Ez vonat­kozik egyrészt a termés mennyiségi növelésére, más­részt pedig a termelésben fel­használt anyagok és eszközök takarékosabb felhasználására. Ismertette azokat a kísérlete­ket, amelyeket a magasabb termés érdekében a KITE szakemberei kezdeményeztek több gazdaságban. Ennek so­rán megemlítette, hogy a bárándi Új Élet Termelőszö­vetkezetben 180 hektáron „sűrítve” vetették el tavasz­­szal a kukoricát, s ennek a betakarított tőállománya 75 ezer körül van. A szárítás­sal és a tárolással kapcsolato­san az energiatakarékosságra fordítanak fő gondot. Itt elő­térbe kerül az úgynevezett lassú vízelvonásos módszer. Ezután a bemutató résztve­vői megtekintették az állo­máson a különböző kukorica­fajtákat, a balmazújvárosi Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben pedig a korszerű szárbetakarítást. Szovjet katonák segítik János) a tereprendezést (Fotó: Iklódy A jövő évi üdültetés A SZOT elnökségének ülése Az ideihez hasonlóan 1980- ban is 388 300-an tölthetik szabadságuk egy részét szak­­szervezeti üdülőkben — erről határozott hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Ezúttal újabb üdülőt nem nyitnak, de gondoskodnak a zalakarosi, a hévízi Postás és Park, a ba­­latonszéplaki Ezüstpart, a soproni Pedagógus, a gyulai és a szántódi kempingüdülők, valamint a hévízi szanató­rium tervszerű építéséről. 1980. január 1-től — a ki­adásokkal azonos mértékben — emelkednek az üdülők té­rítési díjai. A felnőtt és a családos üdültetés napi 8, a csoportos gyermek- és szak­munkástanuló-üdültetés napi 6 forinttal kerül többe az ed­diginél. Vagyis felnőttek szá­mára az első csoportba sorolt üdülőkben napi 48, a második csoportban 36, a harmadik csoportba sorolt üdülőkben és az üdülő szanatóriumok­ban 30, a szülőkkel együtt üdülő 15 évesnél nem idősebb gyermekek után napi 22, a nyári csoportos gyermeküdü­lésben és az iskolás gyógy­­üdülésben résztvevők után, valamint a szakmunkástanu­ló-üdülőkben napi 16 forintot kell fizetni. A harmadik és a további önálló keresettel nem rendelkező gyermekek után térítési díjat nem kell fizet­ni. A szakmunkástanulók gyógyüdültetése és az állami gondozottak üdülése is ingye­nes. Megnyílt a XII. Interker börze Minden korábbinál na­gyobb érdeklődéstől kísérve, több résztvevővel és felkínált anyaggal nyitotta meg az In­terker börzét hétfőn a Kohó- és Gépipar Technika Házá­ban az Országos Piackutató Intézet. Az őszi, sorrendben a XII. vásáron 120 ipari nagyválla­lat és szövetkezet csaknem másfél milliárd forint értékű terméket — vaskohászati, építési és szerelési anyagot, gépet, műszert, alkatrészt, szerszámot, kötőanyagot stb. — ajánl megvételre. Az In­terker börze — amely ma már az anyagbeszerzők leg­látogatottabb helye — lehető­séget nyújt a nagyipari teze­meknek arra, hogy a termék­­váltás, a technológiamódosí­tás, -korszerűsítés, egy-egy gyártmány megszüntetése és egyéb okok következtében fe­­­­leslegessé vált készleteiket értékesíthessék. • Az Interker börze október 5-ig tart nyitva. A helyszíni értékesítés után is mód lesz a vevőknek és az eladóknak a börzén kialakult kapcsolat tartására. A Piackutató Inté­zet ugyanis az egyes vállala­tok feleslegeit részletesen fel­tüntető, 1350 oldalas kataló­gusával a továbbiakban is se­gítséget nyújt az egyik helyen felesleges, másutt szükséges készletek, anyagok hasznosí­tásához. (MTI) MAI SZÁMUNK TARTÓL­MÁBÓL: ÁRVÁLTOZÁS UTÁN ÁRELLENŐRZÉS (3. oldal) A NAPLÓ POSTÁJA (4. oldal) GÁL MÁTYÁS KIÁLLÍTÁSA HAJDÚNÁNÁSON (5. oldal) Vetik a búzát A rozs és az árpa után Hajdú-Bihar megye termelő­­szövetkezeteiben a múlt hét végén megkezdték az őszi bú­za vetését is. Az idén a ko­rábbi évekhez hasonló terüle­ten, mintegy 93 000 hektáron kerül földbe a mag. Elsősor­ban a kötöttebb, szikesebb ta­lajokon gazdálkodó nagyüze­mek láttak máris hozzá a bú­za vetéséhez. Valamennyi őszi talajmunka és vetés a korábbi esztendőkhöz képest sokkal több energiába kerül. Ugyanis csaknem hat hete nem hullott ezen a tájon eső, kőkeménnyé szikkadt a talaj. Nehezebb és lassúbb a mun­ka, többször kell járatni a ta­laj-előkészítő eszközöket, hogy viszonylag jó magágyat tudjanak készíteni Amennyire rossz ez a szá­raz, meleg időjárás a talaj­munkáknak, annyira kedvez a betakarításnak. A mintegy 21 000 hektáron termelt nap­raforgónak már 90 százaléka fedél alatt van, s a termés is sokkal jobb, mint tavaly volt. Minden korábbinál nagyobb területen termeltek az idén kukoricát a nagyüzemek. Mindenfelé megkezdődött a törés, betakarítás. 30 százalék alatt van a víztartalom, keve­sebbet kell elpárologtatni. A cukorrépa szedése vala­mit lassult a rendkívül me­leg, szinte nyárias időjárás­ban. Az idén különösen ma­gas a répa cukortartalma. A mérések szerint 16 százalék körül van, de vet­tek át olyan répát is, amely­nek a cukortartalma elérte a 20 százalékot. Készül a Jelépek barátsága park Vasárnap délelőtt mintegy száz társadalmi munkás kap­ta kezébe a szerszámot, hogy a Debreceni Kertészeti Válla­lat dolgozóinak szervezésével az Újkertben hozzákezdjen a Népek barátsága elnevezésű park elkészítéséhez. A Taní­tóképzőből jött diákok, a Fü­­vészkert utcai Általános Is­kola tanulói, a BIOGAL Gyógyszergyár szocialista brigádja mellett szovjet ka­tonák is segítettek a terep­­rendezési és tisztítási, gyom­­talanítási és ásási munkák­ban. Az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonafiatal­jai A. V. Levkov főtiszt ve­zetésével vettek részt a mun­kákban. A vasárnap délelőtti társadalmi munka mellett természetesen kell még a parkon dolgozni, s ezt a Deb­recen városi Tanács kereté­ben működő szervezési bi­zottság koordinálja, a park­építési, kertészeti munkák igényének megfelelően. A közös erővel épített park „névadó ünnepsége” október 19-én, Debrecen felszabadulá­sának 35. évfordulóján lesz. Mától: KPVDSZ kulturális na­pok Csaknem kétszáz rendez­vényt számolhatunk össze abban a műsorfüzetben, amely a KPVDSZ megyei bizottsága által rendezett kulturális napok kínálatát tartalmazza. A Kereskedel­mi, Pénzügyi és Vendéglá­tóipari Dolgozók Szakszer­vezete 1961 óta szentel több napos programot a közmű­velődés — ezen belül is el­sősorban a munkahelyi mű­velődés — ügyének. Az ön­művelődést és a kulturá­lis ismeretterjesztést szolgá­ló rendezvények évről évre mind változatosabb tarta­lommal töltötték meg a kul­turális napok szervezett le­hetőségeit, nem csoda tehát, ha az idei — sorrendben immár a tizenkilencedik — rendezvénysorozat harminc napig tart, ennek alapján akár kulturális hónapnak is nevezhetnénk. — Nem az elnevezés a fontos — mondja Fábián Lajos, a KPVDSZ Hajdú- Bihar megyei Bizottságának titkára —, hanem a kultu­rális napok célja: azt sze­retnénk, ha rendezvényeink ráirányítanák a figyelmet a munkahelyi kulturális ne­velőtevékenységre, a külön­böző művelődési formákra és lehetőségekre. Negyvenöt alapszervezetünk mindegyi­ke részt vesz valamilyen módon ebben az októberi programban, amely egyút­tal a kulturális évad nyitá­nyát is jelenti a kereske­delmi, pénzügyi és vendég­látóipari szakmákban. Több mint huszonötezer dolgozót érintő rendezvényekre ke­rül sor szerte a megyében nem utolsósorban azzal a célzattal is, hogy az egyes intézmények, vállalatok ne csak kereskedelmi partner­ként, hanem egymás műve­lődési szokásainak, kultu­rális tevékenységének meg­ismerése révén is közelebb kerüljenek egymáshoz. A kulturális napok ren­dezvénysorozata ma, októ­ber másodikán délután az üzemi tárlat megnyitójával­­ veszi kezdetét. A megyében élő festőművészek alkotá­­­­sait bemutató kiállítás dél-­­­után fél ötkor nyílik a­­ KPVDSZ József Attila Mű-­­ velődési Házában, amely a­­ későbbiek során is számos­­ rendezvénynek ad otthont. Könyvkiállítások, brigádta­­l­­álkozók, szellemi vetélke­dők, politikai fórumok, tár­latok, kirándulások, játék­foglalkozások, klubdélutá­nok közül válogathatnak mától a vidéki vállalatok és ÁFÉSZ-ek dolgozói is. A kulturális napok irodalmi rendezvényei a Móra-, Mó­ricz- és Radnóti-évfordu­­lókhoz, a képzőművészetiek a megyében élő alkotók munkásságához, a kirándu­lások pedig Hajdú-Bihar­­ építészeti, helytörténeti ér­­­­tékeihez kapcsolódnak első-­­­sorban, de szerepelnek a­­ programban színházláto-­­­gatások, játékos vetélke-­­ dők, író-olvasó találkozók­­ is.

Next