Hajdú-Bihari Napló, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-19 / 245. szám

v^AtuI U:| V gg^[i|jj||’ N­ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Debrecen felszabadulásának 35. évfordulóján A VÁROSI TANÁCS ÜNNEPI ÜLÉSE Harmincöt évvel ezelőtt, 1944. október 19-én szabadult fel a Tiszántúl legnagyobb városa, Debrecen. Ezt az ese­ményt Malinovszkij marsall napiparancsában kiemelkedő jelentőségűnek minősítette egész Magyarország felszaba­dulása, további sorsa szem­pontjából. A város életében döntő fordulatot hozott az az október 19-e. Arról a napról s az azóta megtett útról em­lékeztek meg tegnap Debre­cenben. Reggel az ünnepi díszbe öl­töztetett városháza nagyter­mében tartotta ülését a vá­rosi tanács. Az ünnepi ülésen részt vett Sikula György, a megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Szabó Imre, a me­gyei tanács elnöke, dr. Postás Sándor, a városi pártbizott­ság első titkára. Ott voltak az ideiglenesen hazánkban tar­tózkodó szovjet déli hadse­regcsoport képviselői: A. V. Levkov és Sz. D. Szolarjev főtisztek, valamint Debrecen díszpolgárai, országgyűlési képviselői, a társadalmi szer­vek vezetői, szocialista brigá­dok meghívott tagjai. Az ünnepi ülést Tikász Elek elnökhelyettes nyitotta meg, majd Nádas Vilmos, a végrehajtó bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után ke­rült sor­ a díszpolgári címek és kitüntetések adományozás A városi tanács egyhangú határozata alapján Debrecen város díszpolgára lett Leo­­nyid Jokintovics Vasziljev ezredes, a Szovjetunió hőse, a moszkvai Malinovszkij Aka­démia professzora, aki 1944- ben a felszabadító szovjet csapatok felderítő tisztjeként egységével elsőként hatolt be a városba, és századával utat nyitott a felszabadító szovjet csapatok előtt. A díszpolgári címet ado­mányozta a városi tanács dr. Soó Rezső kétszeres Kossuth­­díjas akadémikusnak, aki ti­zenkilenc évig a debreceni tudományegyetem növényta­ni tanszékének vezetője volt, jelentős szerepet játszott a város tudományos és közéle­tében. Ugyancsak díszpolgárrá vá­lasztotta a városi tanács Sto­­zicski Ferencet, a MESZÖV nyugdíjas elnökét, aki az el­múlt harminc esztendőben a város és Hajdú-Bihar megye közéletének különböző poszt­jain tevékenykedett, egy idő­ben a megyei pártbizottság titkára is volt. A városi tanács 1978-ban alapította a Debrecen Váro­sáért kitüntetést, amellyel a város társadalmi, gazdasági, művészeti élete területén, va­lamint a lakosság érdekében hosszabb időn át végzett te­vékenységet ismerik el. A ki­tüntetést ez évben a városi tanács egyhangú szavazata alapján a következők kap­ják: Termann István, a Felső­tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója, aki a rendelkezésére álló lehetősé­geket kihasználva kiemelkedő szervezőkészséggel munkál­kodik évek óta a város zöld­felületének növelésén, a környezet szépítésén; Molnár János, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat ve­zérigazgatója, akinek kiemel­kedő szerepe van abban, hogy Debrecenben — több nagyvá­rossal ellentétben — meg­nyugtatóan meg van oldva az áramszolgáltatás, valamint kimagasló érdemei vannak a debreceni távfűtőrendszer megvalósításában. Grandpierre Lajos író, a Napló nyugdíjas főszerkesz­tő-helyettese, aki íróként, újságíróként három évtizede tevékenykedik a város és a megye politikai, társadalmi életének élvonalában; az ÉVM Hajdú megyei Ál­lami Építőipari Vállalat Pe­tőfi Mobildaru Szocialista Brigádja, amely megalakulá­sa óta Debrecen szinte vala­mennyi jelentős kommunális létesítményének építkezésé­nél dolgozott. A brigád veze­tője Berettyón Sándor, tagjai Balogh János, Bodogán Mi­hály, Csizmadia Ferenc, Do­bos Béla, Engi András, Forgó Gábor, Gáspár József, Kiss József, Mojzes Sándor, Ölveti András, Papp Mihály, Pósán János. A kitüntetéseket Tikász Elek adta át. A kitüntetettek nevében Stozicski Ferenc és L. I. Va­sziljev mondott köszönetet. Ezután dr. Szabó Imre az ez évi Csokonai-díjakat adta át. Csokonai-díjat kapott Czövek Lajos, a Maróthi kó­rus vezetője több éven át folytatott kiemelkedő karve­zetői munkásságáért, a kó­russal elért nemzetközi sike­rekért; Kiss Tamás költő két verseskötetéért és a Móricz Zsigmondról írt regényéért; Tréfás György operaénekes a Csokonai Színházban évek óta magas művészi színvona­lon énekelt szerepalakításai­ért. A művészeti díjak átadása után a városi tanács ünnepi ülése az Internacionálé hangjaival ért véget. A Debrecen városi Tanács az ünnepélyes események után megtartotta soron kö­vetkező munkaülését is. En­nek napirendjén szerepelt: a végrehajtó bizottság beszá­molója a munkásosztály helyzetének javítására ho­zott határozatok végrehajtá­sáról Takács Sándor vb-tag előterjesztése alapján; beszá­moló az egészségügyi osztály munkájáról dr. Tarczali De­zső osztályvezető előterjesz­tése alapján; a tanács 1979. évi költségvetésének és fej­­lesztésialap-felhasználási ter­vének első félévi végrehajtá­sáról Acsay András, a pénz­ügy és Szabó Zoltán, a terv­osztály vezetője adott számot, a gazdálkodás ellenőrzéséről pedig Kapossy Lászlóné, a számvizsgáló bizottság elnöke számolt be; a város törvé­­­­nyességi helyzetéről dr. Csi­gás József, a városi-járási ügyészség vezetője adott tá­jékoztatást. Az ünnepi tanácsülés elnö­ksége Vasziljev ezredes átveszi a kitüntetést Tikász Elektől „Honoris causa doktorrá fogadom!” Amerikai professzor a DATE díszdoktora Csütörtökön délután a Deb­receni Agrártudományi Egye­tem aulájában a magyar és az amerikai himnusz hang­jaival kezdődött a nyilvános egyetemi tanácsülés, amelyen az Egyetemi Tanács Earl Os­car Heady professzort, az Iowai Állami Egyetem (USA) Mezőgazdasági Fejlesztési Központjának igazgatóját, a Magyar Tudományos Akadé­mia tiszteletbeli tagját Hono­ris causa doktorrá avatta. Az ünnepi eseményen meg­jelentek Somos András aka­démikus, az MTA alelnöke, Tóth Imre, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság titkára, Juhász István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökhelyette­se, dr. Alberth Béláné, a HNF megyei bizottságának titkára, valamint Debrecen és a megye politikai, társadalmi és gazdasági szervezeteinek képviselői. Ott volt James Bodnár, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének első titkára. Tóth József egyetemi tanár, a DATE rektora köszöntötte a megjelenteket. Pethő Menyhért egyetemi tanár, a Mezőgazdaságtudo­mányi Egyetemi Kar dékánja ismertette Heady professzor eddigi munkásságát. Felsorol­ta azokat az amerikai, nem­zetközi és nemzeti testülete­ket, szervezeteket, amelyek­nek tiszteleti tagja vagy ta­nácsadója. A professzor eddig húsz könyv szerzője vagy társszerzője, továbbá több mint 800 tudományos érteke­zés alkotója. 1962 óta rend­szeresen látogat Magyaror­szágra, s hazánkban — több más mellett — aktívan közre­működött a matematikai el­járásoknak az agroökonómiá­­ban való elterjesztésében. 963 óta tart a kapcsolat Heady professzor és az DATE kö­zött. Az együttműködés leg­szebb eredményei éppen az említett témában születtek — s várhatóan születnek az el­következő években. Az eddig befutott életpálya ismertetése után ünnepélyes csendben hangzottak el Tóth József rektor szavai. — Honoris causa doktorrá fogadom! Earl Oscar Heady, aki ettől a perctől a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem dísz­doktora, rövid beszédben kö­szönte meg a megtiszteltetést, és reményét fejezte ki, hogy az egyetemmel való együtt­működése tovább erősödik, és egyre tartalmasabbá válik. Az egyetem hallgatói nevében vi­rágcsokrot nyújtottak át a professzornak. A nyilvános egyetemi ta­nácsülés második részében az egyetem tanácsa mező­gazdaságtudományi doktorrá fogadta a doktori szigorlatot tett Béri Béla, Jávor András, Kaplonyi György, Kovács Gábor, Lánszki Imre és Tóth László agrármérnököt. „Honoris causa doktorrá fogadom”. Balról Earl Oscar Heady professzor, jobbról Tóth József rektor látható. (Fo­tó: Fekete Gábor) Ünnepi megemlékezés a Zeneművészeti Főiskolán A Magyar Szocialista Mun­káspárt Debrecen városi Bi­zottsága, Debreceni megyei város Tanácsa és a­ Hazafias Népfront Debrecen városi Bi­zottsága ünnepi megemlé­kezést rendezett Debrecen felszabadulásának 35. évfor­dulója alkalmából október 18- án, a Zeneművészeti Főisko­lán. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Tikász Elek, a városi tanács elnök­­helyettese köszöntötte a meg­jelenteket: a szovjet főtiszte­ket; a párt-, állami és társa­dalmi szervek képviselőit; az országgyűlési képviselőket; a veteránokat; a díszpolgáro­kat; a vállalatok, üzemek dolgozóit. Az ünnepségen Olajos Er­nő, a városi pártbizottság tit­kára mondott beszédet, lajos gyorsasággal ment vég­be. Debrecen szerepe a felsza­badulást követő történelmi időkben kiemelkedő. Váro­sunknak jutott az a megtisz­teltetés, hogy rövid ideig az ország fővárosa lehetett. Vá­rosunk adott helyet az első demokratikus nemzetgyűlés összehívásának és az első de­mokratikus kormány meg­alakulásának. Itt született meg a demokratikus hadse­reg, és itt látott napvilágot a parasztság évszázados vágyát kielégítő földreformtörvény. Az újjáépítés küzdelmes éveinek lezárása után meg­nyílt az út a szocialista építés felé. Lehetővé vált az olyan tervek végrehajtása, melyek gyökeresen átalakították vá­rosunk gazdasági és politikai arculatát. Egymás után épül­tek fel korszerű ipari nagy­üzemeink, melyek sok eset­ben új iparágak megjelenését is eredményezték a város iparstruktúrájában. A II. világháborút köve­tően több gyár és üzem léte­sült Debrecenben, mint az 1945. előtti 100 esztendő alatt. A szocialista iparosítás poli­tikai eredményeként az ag­ráripari jellegű Debrecenből ipari város vált, megvalósult a teljes foglalkoztatottság. Városunkban a felszabadu­lást követően mintegy 37 ezer új lakás épült, ami azt je­lenti, hogy minden második család új, korszerű lakásban él. Az iparfejlesztés mellett pártunk és kormányunk nagy (Folytatás a 2. oldalon) Olajos Ernő beszéde Minden nép történelmében vannak sorsdöntő dátumok. Ilyen rendkívüli nap orszá­gunk és városunk életében 1944. október 19. A 2. ukrán front csapatai­nak hősies harca Debrecen történetében fordulópontot jelentett. Hazánk nagy ré­szén még dúlt a háború, pusz­tított a fasiszta önkény, de városunkban már egy új Ma­gyarország formálódott. Az újrakezdés első és legnehe­zebb periódusában két erő volt, amely a fő terheket vi­selte. Az egyik a Vörös Had­sereg, a másik pedig a Ma­gyar Kommunista Párt. A város felszabadulásának másnapján Szotnyikov város­­parancsnok rendelkezéseket adott ki a termelés és az élet egyéb alapvető feltételeinek megteremtése érdekében. 1944. október 22-én meg­alakult a debreceni pártszer­vezet, s pártunk az első perc­től kezdve vállalta a történel­mi felelősséget a vezetésért, az újjászületésért. A mun­kásság legjobbjai felsorakoz­tak a párt zászlaja alá. Az élet konszolidálódása Kámu­ Olajos Ernő ünnepi beszé­det mond

Next