Hajdú-Bihari Napló, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

Árváltozás után árellenőrzés Több mint két hónapja, hogy jelentősebb mértékben emelkedtek a fogyasztói árak. Ilyenkor az eddiginél is nagyobb szerepe van az árellenőrzésnek, hiszen egy-egy vállalat­nál, üzletben több ezer árura kerülnek új címkék, s gyakran a legnagyobb figyelem esetén is tévedhetnek a legjobban felkészült szakemberek is. Emellett az is előfordult, hogy egyes rendelkezéseket hibásan hajtot­tak végre, sőt olyan is akadt: elmaradt a várt utasítás. A megyei tanács kereskedelmi osztályának kereskedelempolitikai csoportja — az ÁKF közreműködésével — az árváltozás után 7 ál­lami vállalatnál, 10 szövetkezetnél és 35 há­lózati egységben ellenőrizte a július 23-i ha­tósági árintézkedés végrehajtását. Általános tapasztalatuk: a gazdálkodó egy­ségek nagy figyelmet fordítottak az árváltoz­tatások gyors és zökkenőmentes végrehajtá­sára. Ennek köszönhető, hogy sok helyütt va­lóban hiba nélkül, gyorsan és eredményesen dolgozhattak. Néhány esetben azonban a vá­sárlókat megkárosították, s az is előfordult, hogy jogtalan előnyhöz juttatták őket. Két árucsoportnál az átlagosnál több hibát tapasztaltak az ellenőrzést végzők. A cipők­nél — elsősorban a szövetkezetekben — hiá­nyosan készítették el az új árjegyzékeket, nem tüntették fel a gyártó vállalat nevét és a termék modellszámát. Ezek hiányában az újonnan vásárolt cipők azonosítására, az árak ellenőrzésére a Debrecen Szövetkezeti Áru­házban, az egyeki, balmazújvárosi, püspök­ladányi ÁFÉSZ-eknél nem volt lehetőség. Ugyancsak a balmazújvárosi ÁFÉSZ-nél 1510 pár cipő árát az új nagykereskedelmi árak és a régi árrésszorzók használatával számítot­ták ki. Így a helyes árnál 7538 forinttal töb­bet állapítottak meg. A reklamáló vásárlók kártérítése okozott több gondot. A Centrum Áruházak központ­jának utasítása alapján például a régi áron vett cipőket — reklamáció esetén — az új áron fizették vissza, így a vásárlók jutottak jogtalan előnyhöz. Az idevonatkozó miniszté­riumi rendelkezés nem egyértelmű; erre utal az is, hogy a Tiszántúli Cipő-nagykereskedel­mi Vállalat szakembere — személyes beszél­getések során — azt kérte néhány partner­vállalat szakembereitől: a kifogásolt minősé­gű cipőket addig ne szállítsák vissza, míg az elszámolás rendjét nem tisztázzák. Elmaradt a rendelkezés a MÉH-boltokban árusított cipők új árának megállapítására. A Kelet-magyarországi MÉH Vállalat négy boltjában is árusítanak leértékelt, osztályon kívüli cipőket. A vállalat trösztjétől, felügye­leti szervétől utasítást nem kapott, ezért, a ré­gi áron adták ezeket a termékeket a vizsgá­latig. Néhány esetben a bútoroknál is szabályta­lan áralkalmazás történt. A balmazújvárosi ÁFÉSZ bútorboltjában például a Csini gyer­­mekkeverőknél, az egyeki ÁRÉSZ bútorbolt­jában különböző bútoroknál 1720, illetve 1690 forinttal a megengedettnél magasabb árat számoltak. A tiszacsegei ÁFÉSZ tüzelőanyag-telepén még a hatósági árintézkedések előtt — má­jusban, júniusban és júliusban — 115 darab SZOT-tüzelőutalványt előre átvettek, s az ár­változás során 27 darab utalványra 3660 fo­rinttal kevesebb értékű szenet adtak ki. Az árváltozást követő vizsgálatok során a hálózati egységekben az előbbieken kívül je­lentősebb szabálytalanságot nem tapasztaltak az ellenőrzést végző szakemberek. Ez örven­detes, s az egész vizsgálat összességében arra enged következtetni, hogy ahol jól felkészült szakemberek egyértelmű utasítás alapján lát­hattak munkához, az új árakat jelző címké­ket helyesen ragasztották a termékekre. H. I. Fiatalok háza épül Debrecenben Az a törekvés, hogy a má­sodik tizenöt éves lakásépíté­si programban már a külön­böző társadalmi rétegek­­ (egyedülállók, nyugdíjasok,­­ gyermektelen fiatal házaspá­rok) lakásgondjára is megol­dást keressenek az illetéke­sek. A Debrecen városi Ta­nács nyugdíjasok házának és fiatalok házának megépítését határozta el. A nyugdíjasok házáról már korábban tájé­koztattuk olvasóinkat. A fia­talok háza az Újkertben, a 7- es tömbben, a Kartács utca és a Békéssi Béla utca sarkán­­ épül. A Keletterv tervezte, a kivitelező a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat. A fiatalok háza tízemeletes lesz, 167 lakással (ez a szám akkor változik, ha gondnoki vagy házfelügyelői lakás is kialakításra kerül — pilla­natnyilag még ez nincs el­döntve). A lakások körülbelül 31 négyzetméter alapterüle­­tűek lesznek, s előtérből, für­dőszobából, főzőfülkéből és szobából állnak majd. A fiatalok háza 42 millió forintba kerül, jövőre adják át. A kiutalási, használatba­­ vételi rend még nincs kiala­kítva — tanácsi rendelettel szabályozzák majd. Szegeden és Szombathelyen van már ilyen jellegű ház. Valószínű, hogy Debrecenben is vállal-­­ niuk kell a fiataloknak az­­ előtakarékosság valamilyen formáját, hogy bizonyos idő­­ múltán lehetőségük legyen­­ nagyobb lakásba költözni. Olcsóbb államigazgatás Körültekintő takarékosság a tanácsoknál A Pénzügyminisztérium Hajdú-Bihar megyének erre az évre megállapított költ­ségvetéséhez az állami hoz­zájárulást összesen 20 mil­lió (ezen belül Debrecen vá­rosáét 8 millió) forinttal csökkentette. A Hajdú-Bihar megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a helyi tanácsok­kal, intézményekkel konzul­tálva hajtotta végre a ren­delkezést. A megyei tanács­nál és a hozzá tartozó intéz­ményeknél 7 millió 340 ezer forinttal csökkentették a költségvetést, a városoknál (Debrecen kivételével) 1 mil­lió 940 ezer forinttal, a nagy­községeknél 2 millió 385 ezer forinttal és a községeknél 335 ezer forinttal kevesebb pénz áll rendelkezésre. Az alapel­látást nyújtó intézmények költségvetése nem csökkent, és nincs kihatása a rendelke­zésnek a felújításokra sem. Sőt felújításokra egyre in­kább szükség lesz, hogy ez­által beruházást lehessen megtakarítani. Például a me­gyei tanács 1978-ban az elő­ző évi pénzmaradványból 10 millió forintot fordított isko­lák, óvodák, egészségügyi lé­tesítmények felújítására a költségvetésben előirányzott kereteken felül, és ebből az összegből 35 helyi tanácsnál és 18 megyei intézménynél 73 épület korszerűsítését ol­dották meg. Az állami hozzájárulás csökkenése takarékosságra ösztönöz. A megyei tanács­nál már év elején elvi állás­foglalás született: az együt­tesek külföldi útjához a hoz­zájárulást 25 százalékkal csökkentik. A takarékosság jegyében maradt el idén a virágkarnevál. Fontosnak tartják az idővel való taka­rékosságot is. Csak az igazán szükséges értekezletet, meg­beszélést igyekeznek megtar­tani azok részvételével, akik­nek a jelenlétére feltétlenül szükség van — ezáltal ter­mészetesen az anyagi költ­ségek is csökkennek. A ta­nácsok az ügyfelek idejével is igyekeznek takarékoskod­ni, az ügyfélszolgálati iro­dák munkaidőn túl is fogad­nak. A beszerzés, selejtezés, értékesítés, hasznosítás rend­jét szabályozták. A kulturált munkakörülmények nem­csak új bútorok beszerzésé­vel teremthetők meg. Több helyen a művelődési házak kettős hasznosítását szorgal­mazta a megyei tanács, és már értek is el eredményt: tornatermeket alakítottak ki a művelődési házakban. A takarékosság fontos módja az intézmények ösz­­szevonása, a közös gondnok­ságok kialakítása. A megyé­ben az egészségügyi intéz­mények integrálása jórészt befejeződött, az oktatási és művelődési intézmények ügyében még további intéz­kedésekre van szükség. A szakemberek tanulmányoz­zák a gazdasági-műszaki szolgáltató szervezetek lét­rehozásának a lehetőségeit is. Sok szó esik manapság az energiatakarékosságról. Hogy ebben milyen eredmények születtek? Energiatakarékos­sági terv készült, Berettyó­­újfaluban pedig konkrét fel­mérést végeztek. Februárban ülnöki utasítás intézkedett a túlfűtés és az indokolatlan villanypótfűtés megszünteté­sére. Ugyancsak elnöki uta­sítás született a megye terü­letén a közvilágítás csökken­tésére, ahol arra lehetőség van, alakítsák ki a féléjje­­les közvilágítást, csökkent­sék a közvilágítás idejét.­­Az ösztönző rendszer nem egé­szen megfelelő: egy vizsgá­lat tapasztalatai szerint az égők számának csökkenté­se jelentős energiamegtaka­rítást eredményez ugyan, de ez a tanácsi költségvetésben már nem jelent számottevő megtakarítást. Ennek ellené­re természetesen takarékos­­kodnak a villamos energiá­val — a népgazdaság szem­pontjából nézik a kérdést!) Ami a további intézkedése­ket illeti, az intézményeknél kijavíttatták az ajtókat, ab­lakokat, szigetelték azokat, hogy a hőveszteség csökken­jen. Ellenőrizni fogják a központilag elrendelt hőmér­sékleti maximumokat. Igye­keznek kisebb teljesítményű, korszerűbb égőket alkalmaz­ni. A megye két kórházában energiaracionalizálási tervet készítettek. Sok helyen a ha­gyományos fűtés visszaállí­tására törekednek. A megyei tanács a személygépkocsik jobb kihasználására törek­szik — megszigorították a gépkocsihasználatot. A társadalmi munkának a költségvetés és a fejlesztési alap tehermentesítésénél nagy szerepe van. Sokat je­lent, ha a lakosság rendben tartja környezetét, a parko­kat, az átereszeket, a járdá­kat, így a rendelkezésre ál­ló összegből még egyszer annyi feladatot lehet megol­dani. Tavaly 243 millió 495 ezer forint­­ volt a társadalmi munka értéke megyénkben, az egy személyre jutó átlag 444 forint. A társadalmi munka értéke 1978 óta 12 százalékkal nőtt, s idén, az első félévben 83 millió fo­rint volt. Az elmúlt év első félévéhez viszonyítva az egy személyre jutó társadalmi munka értéke 22,5 százalék­kal emelkedett! Az emelke­dés jelentős, de további erő­feszítést kell tenni, hogy a költségvetést és a fejlesztési alapot még jobban teher­mentesíteni lehessen. Egy biztos, a közkiadások növekedési ütemének csök­kenése tartósnak ígérkezik, nemcsak 1979-re szól. Sok tennivaló lesz még. Új ma­gatartásformát, szemléletet kell kialakítani. Egyértelmű cél, hogy az alapellátás ne csökkenjen — a szó igazi ér­telmében gazdálkodniuk kell a tanácsoknak és az intéz­ményeknek; az már nem elég, ha az előirányzaton be­lül maradnak! S. F. ALMASZEZON A KONZERVGYÁRBAN Szeptember végén megkezdődött, s várhatóan hat hónapig tart az almafeldolgozási szezon a Debreceni Konzervgyár­ban. A tervek szerint ebben az időszakban 1750 vagon almát dolgoznak fel. Az elsősorban Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szat­­már megyékből, de az Alföld egész területéről érkező al­mából tőkés exportra almalésűrítményt és gyorsfagyasztott almaszeletet, a szocialista megrendelőknek és a hazai fel­használóknak pedig befőtteket és félkész befőtteket készí­tenek. Feldolgozásra vár az alma a gyár udvarán Kiss Róza az almalészűrő berendezéseket kezeli Budai Lászlóné a 30 vagon befogadóképességű almalé­­sűrítő berendezésnél JEGYZET Fehér foltok Sokan vagyunk emberek, ebből kifolyólag sokfélék is vagyunk. Elképzelhető, hogy még olyan is akad közöt­tünk, aki szeret jelentést ír­ni, de véleményem szerint igen kis számú csoportot al­kothatnak eme időtöltés kedvelői. Sokkal többen vannak, akik inkább ma­gát a munkát, a szervezést, annak minden gondját-ba­­ját vállalják, s csak akkor bicsaklik meg a lendületük, mikor a feladat elvégzése után le kellene ülni a pa­piros elé, s megírni a felet­tes szervnek szóló beszámo­lót. Nem elég, hogy dolgo­zunk, muszáj ezt adminiszt­rálni is? — kérdezik, s a kérdésnek alapos jogossága van. Különösen akkor, ha gondolatban megfordítjuk a képletet, s elképzeljük, hogy valaki nem látja el a vállalt feladatát megfelelő­en, viszont kifogástalan ke­rek mondatokban fogalma­zott jelentéseket ír a csak képzeletében létező ered­ményekről. Ez bizony vitat­hatatlanul sokkal rosszabb, mint ha visszhang nélkül marad egy sikeres akció, aminek azonban az érdekel­tek által valóban tapasztal­ható eredménye van. Üsse ki a jelentéseket, csak dolgozzanak az embe­rek — vallom magam is mindaddig, míg olyan hely­zetbe nem kerülök, hogy a be nem küldött jelentések valamilyen formában a sa­ját munkámat akadályoz­zák. Mint például a közel­múltban, amikor a megyei népfrontelnökség ülésén a testület többi tagjával együtt arról kellett volna döntenünk, a megye mely községeiben, körzeteiben van szükség arra, hogy a politikai ismeretterjesztő munka végzéséhez az eddi­ginél nagyobb, hathatósabb segítséget adjunk. Ott volt előttünk a kimu­tatás — benne fehér foltok. A szó szoros értelmében, hiszen jó néhány község ne­ve mellet a rubrikák üre­sen sorakoztak: ilyen, olyan, amolyan jellegű rendez­vényt sem tartottak az el­­­­múlt évben. Meglehetősen sok volt a fehér folt, s elég elkeserítő lett volna a kép, s ha az elnökség tagjai közül nem szólal fel több is jelez­­t­ve, tud róla, hogy egyik köz­ségben is, másikban is volt jól sikerült szülők fóruma,­­ jogi előadás vagy éppen rendszeresen és nagy ér­deklődéstől kísérve tartja­­ foglalkozásait a kertbarát­­ kör. Sőt akadt példa arra­­ is, hogy egyetlen politikai­­ előadás sem szerepelt annak­­ a községnek a neve mellett, s amelyben pedig valamelyik­­ megyei elnökségi tag tartott­­ előadást.­­ Nyilvánvaló tehát, hogy­­ egy sor helyen nem a mun- s ka hiányzott, csak a jelen-­­ tés maradt el. Ismétlem, ez­­ a kisebbik baj. Minden f olyan szervnél, ahol a fel-­­ adatokat társadalmi megb­í- s zásként látják el — legyen­­ az párt-, KISZ-, szakszerve-­­ zet vagy népfront —, elis- i mérés és köszönet jár azok-­­ nak, akik vállalják, becsü-­­ lettel végzik a munkát. Fö-­­ lösleges adminisztrációval­­ terhelni őket nem kell, nem­­ szabad. Sajnos azért van­­ példa erre is, s talán éppen­­ ez az oka annak, hogy a­­ társadalmi munkások nem­­ mindig disztingválnak kel­ j jőképpen, mi a fontos, mi az / elhanyagolható. Hiszen az I említett esetben mást nem ] kellene tenni, mint hogy / egy-egy rendezvény, fórum, I előadás után kitölteni a for-­­ manyomtatvány rovatait — / pár szó és szám csupán —, é­s bedobni a postaládába. S­­ ha ezek a jelentések meg- ) bízhatóan befutnának az [ illetékes helyre, csökkenne­­ a fehér foltok száma a ki- ] mutatásban.­­ Ámbár itt sem az összesí-­­ tés külseje a lényeges. Ha- J nem az, hogy tudni lehessen, / hol sikerült kellően felkel- I teni az emberek érdeklődé- ] sét a politikai ismeretter- i­jesztő rendezvények iránt­­ — az itteni tapasztalatokat­­ esetleg népszerűsíteni lehet-­­ ne —, s hol van szükség rá,­­ hogy a lakosság megmoz- z gatása végett nagyobb se-­­ gítséget nyújtson a felsőbb­­ szerv a programok összeál-­­ lításában, a szervezésben. Jelszavunk a harc a bü­rokrácia ellen. Mostanában­­ különösen sokat hangoztat-­­ juk, hogy csökkenteni kell­­ a papírmunkát, nem is an­-­­ nyira a postaköltséggel, s sokkal inkább az idővel va­­­­ló takarékoskodás végett.­­ De azért a gyereket kár­­ lenne a fürdővízzel együtt kid­­ önteni. Vannak szükséges­­ jelentések is, s ezeknek jel-­­ lemzője minden esetben az,­­ hogy végső soron azoknak a­­ munkáját segítik, könnyí- s tik, akiknek készíteniük­­ kell.­­ Nagy Zsuzsa ! HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1979. OKTÓBER 2. jég

Next