Hajdú-Bihari Napló, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

I HAJDÚ-I II I | I V I I I BIHARI |­­I . 1 I I ■ I I | II MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA | Ajándék December az ajándék­vásárlás és az ajándék­­osztás hónapja. Főleg gyermekeink arca pirul ilyenkor áhítatosra s a várakozás, amely a sze­mükből sugárzik, mind­annyiunkat arra int, hogy éljünk az alkalom­mal, hasznosítsuk a de­cember kínálta lehetősé­geket. Persze ne essünk túlzásba s ne gondoljuk, hogy ezek a gyermek­ünnepek most valami pe­dagógiai példatárak kelle­nek hogy legyenek. Sőt, ha lehetséges minden­képpen kerüljük a direkt utalásokat s az ajándéko­zás örömét úgy fokozzuk, hogy abban elsősorban a váratlanság és meglepe­tés természetessége tün­dököljön. Kétségtelen, hogy az ajándéknak, az ajándé­kozásnak rengeteg neve­lési lehetősége is van. De azt is tegyük hozzá, hogy akkor elsősorban, ha didaktikai célzatai el­tűnnek, ha a szándékolt­ság nem válik nyilván­valóvá a gyermeki szem, a gyermeki értelem előtt. Merjünk például csak úgy magáért az ajándékozás öröméért ajándékozni, minden mást háttérbe szorítani, csak annak adva teret és alkalmat, ami épp a meg­lepetés örömével hat meg bennünket. Életünk legmeghatáro­zóbb korszaka kétségtelen a gyermekség. A gyer­mekkor, a maga rejtett és búvópatak örömeivel, emlékeivel, a világ cso­dáinak a felfedezéseivel, a közösséghez való odatar­­tozás melegségének a megismerésével. Hang, szó, zene, illat s mi min­den még, ami örökre el­­raktározódik bennünk. S hogy hogyan és milyen előjelekkel az leginkább a közvetlen hozzátartozó­kon, a közvetlen környe­zeten múlik. Mert, ha emlékezetesek ezek az él­mények az emberi tudat úgy vigyázza és dédelgeti őket, mint egy tündérszi­getet. Ahová vissza lehet járni, amit mindig mene­dékként lehet megtartani. Az ajándék, minden ajándék egy-egy szema­for múltunk, régi vilá­gunk sínpályája mellett. Messziről mutatják, hogy egy-egy könyvhöz, tárgy­hoz, játékszerhez mi volt a viszonyunk, s miközben meghatódtunk tőlük, meg­értjük azt a folyamatot, folytonosságot is, amely az emberi összetartozás mindenkori törvénye. S ebben örökösök is meg öröklésadók is vagyunk felhasználva az alkalmat az összetartozás bizonyí­tására. Emberi szokásainkat, mint az anyanyelvet, minden nemzedék a má­siktól tanulja. De miköz­ben elsajátítja, hozzá is tesz valamit s így mind gazdagabbá és általáno­sabb érvényűvé válik. Amikor ajándékot adunk, amikor ajándékot kapunk, ezen szokásaink egyikét gyakoroljuk s akkor leg­tisztábban, ha az önzet­lenség belső értékei ütnek át rajta. S ennek a gyön­gédségét a gyermek épp úgy megérzi és meg is érti, mint a felnőtt. Szakszervezeti aktívaülés Debrecenben A Szakszervezetek Hajdú- Bihar megyei Tanácsának új székháza volt a színhelye an­nak az aktívaülésnek, amely­re pénteken délután került sor Debrecenben. Az ülés előtt a résztvevők, a meghí­vott vendégek — köztük a megye párt-, tanácsi, vala­mint tömegszervezeti vezetői — megtekintették az új szék­házat. Az ülésen Szendi Sándor, az SZMT vezető titkára köszön­tötte a résztvevőket, köztük Jakab Sándort, az MSZMP KB tagját, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkár - helyettesét, dr. Vass Imrét, a Művészeti Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkárát, a SZOT elnökségének tagját, Fülöp Jánost, a megyei párt­­bizottság titkárát. Az aktívaülés előadója, Ja­kab Sándor, először a szak­szervezetek történelmi szere­pét elemezte. Ezek után ki­tért arra a feladatra, amelyet a szakszervezeti mozgalom­nak a gazdasági építőmunka és az érdekvédelem terén napjainkban kell teljesítenie. Hangsúlyozta, hogy a több mint négymillós szakszerve­zeti tagság hazánkban ma a társadalom legszélesebb ke­resztmetszetét képviseli, en­nek megfelelően kell a szak­­szervezeti tisztségviselőknek és a tagságnak a rájuk háru­ló feladatot elvégezniük. Részletesen szólt azokról a gazdasági és szakszervezeti feladatokról, amelyek a tag­ság előtt állnak az ötödik öt­éves terv záró évében és vá­zolta a közeljövőben esedé­kes teendőket. Ezek után Szendrei István, az SZMT volt gondnoka vette át nyug­állományba vonulása alkal­mából a Munka Érdemrend bronz fokozatát. A szakszervezeti tisztségvi­selők és a függetlenített szak­­szervezeti dolgozók részvéte­lével tartott aktívaülés Szen­di Sándor zárszavával ért véget. Jakab Sándor, az aktíva­­ülés előadója Az ülés résztvevői Kiképzés korszerű feltételek között Katonai eskütétel a Kossuth laktanyában Szülők, hozzátartozók szá­zai jöttek el november 30-án, a délelőtti órákban a debre­ceni Kossuth Lajos laktanya sporttelepére, ahol a nemré­giben bevonult katonák ün­nepélyes eskütételére került sor. A Himnusz elhangzása után, a csapatzászló fogadá­sát követően Szentei József alezredes köszöntötte a jelen­levőket, az elnökségben he­lyet foglaló Balogh Mihály­­nét, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagját, a Debre­ceni Ruhagyár pártbizottsá­gának titkárát, dr. Alberth Bélánét, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizott­ságának titkárát, Szórádi Sándort, a KISZ Hajdú-Bi­har megyei Bizottságának titkárát, valamint a társ fegyveres testületek képvi­selőit és az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó szovjet alakulat tisztjeit. A megnyitó szavakat köve­tően Reisner József első idő­szakos honvéd lépett elő a felsorakozott katonák közül, és társaival együtt elmondta az eskü szövegét. Az ünnepélyes aktus befe­jezését követően Elkán Ká­roly ezredes, helyőrségpa­rancsnok ünnepi beszédében köszöntötte az immár esküt tett katonákat, arra kérve őket, hogy katonai szolgála­tuk ideje alatt példásan áll­janak helyt, legyenek kiváló kezelői fegyvereiknek, ha arra szükség van, hőseiesen védjék a hazát. Megállapítot­ta, hogy az elkövetkezendő hónapok során még igen sok feladat vár a katonákra, ki­képzésük a legkorszerűbb kö­rülmények között történhet. A parancsnok ünnepi be­szédére Fazekas Sándor fel­avatott honvéd válaszolt, majd a sportpályán felsora­kozott katonák elvonultak. (Fotó: Kalmár István) Reisner József honvéd az eskü szövegét mondja MaI SZÁMUNK TARTALMÁRÓL: BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉS AZ OTP PÁRTALAPSZERVEZETÉBEN LEVÉL EGY KORTÁRSAMHOZ (3. oldal) FÓKUSZ JEGYZETEK EGY KÖNYV MARGÓJÁN (4. oldal) ZENEI FIGYELŐ 75 ÉVE ALAKULT A THALIA TÁRSASÁG (5. oldal) ­ Dr. Berecz János látogatása November 30-án, pénteken rövid látogatásra Hajdú-Bi­­har megyébe érkezett dr. Be­recz János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osztályá­nak vezetője. Délután a Kos­suth Lajos Tudományegye­temre látogatott, ahol az au­lában időszerű külpolitikai kérdésekről tartott tájékozta­tót az egyetemi hallgatók­nak és az oktatóknak. ■ Ezt követően részt vett a BIOGAL Gyógyszergyár VII. számú pártalapszervezetének taggyűlésén, ahol a kutatási főmérnökség irányítása alá tartozó dolgozók pártalap­­szervezete számolt be az el­­­­múlt esztendőkben végzett­­ munkáról. Végezetül kötetlen beszélgetés formájában tá­jékozódott a BIOGAL Gyógy­szergyár pártéletéről, gazda­sági tevékenységéről. Tudományos tanácskozás a BIOGAL-ban Az állatgyógyászatban és a humángyógyászatban egy­aránt nélkülözhetetlenek a jodofor alapanyagú fertőtle­nítő szerek. Korábban ha­zánk tőkés import útján, a CIBA—GEIGY cégtől szerez­te be a fertőtlenítőhöz szük­séges alapanyagot. A BIO­GAL Gyógyszergyár évek óta törekszik külföldi cégekkel való kooperációs kapcsolatok kiépítésére. Ennek a munká­nak egyik állomásaként idén októberben írták alá a gyár és a lengyelországi INCO Gazdasági Kémiai Vállalat vezetői az INCOSAN W elő­állításáról szóló együttműkö­dési szerződést. A BIOGAL Gyógyszergyár­ban — rövid próbaüzemelés után — 1980. januárjától el­kezdődik a folyamatos gyár­tás, amelynek célja a teljes hazai igény kielégítése. Az új készítmény bevezetésének előkészítéseként rendeztek tegnap, pénteken szimpoziont az együttműködésben érde­kelt vállalatok Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban. A tanácskozás megismétlése volt a novem­ber 27-én Szekszárdon tartott rendezvénynek. Így próbál­tak kedvező alkalmat terem­teni mind a dunántúli, mind a kelet-magyarországi szak­embereknek a felhasználási lehetőségek megismerésére, a felmerülő problémák megvi­tatására. Csernus István, a BIOGAL kutatási igazgatója nyitotta meg a szimpoziont, majd len­gyel és magyar szakemberek ismertették meg a résztve­vőkkel az INCOSAN­T-t. A népes hallgatóságot állat­egészségügyi intézetek és ál­lomások, kórházak, rendelő­­intézetek és mezőgazdasági üzemek vezető szakemberei alkották. Az előadásokat az INCOSAN­T alkalmazását bemutató lengyel film vetíté­se egészítette ki. Szociálrehabilitáció Pénteken, november 30-án tartották a Hajdú-Bihar me­gyei Tanács berettyóújfalui Dr. Zöld Sándor Kórház­ Rendelőintézete és a MO­­TESZ Szociálrehabilitációs Szövetség fogyatékosságügyi szakcsoportja rendezésében Berettyóújfaluban azt a tu­dományos tanácskozást, melynek címe „A területi utógondozás és a rehabilitá­ció összefüggései” volt. A tanácskozást, melyet dr. Ónodi Erzsébet, a berettyó­újfalui városi tanács egész­ségügyi osztályának vezetője nyitott meg, s melyen részt vett dr. Teslér Katalin, a Hajdú-Bihar megyei Tanács egészségügyi osztályának ve­zetője is — a szociálrehabili­táció témaköréből származó érdekes előadások és élénk vita jellemezték. Elhangzott előadás a 0—6 éves korú gyermekek közötti rehabilitá­cióigény felméréséről, az in­tézeti elhelyezést nem igény­lő fogyatékosok területi gon­dozásáról, a kisegítő iskola nyolc osztályát végzett tanu­lók további sorsáról, utógon­dozási kérdésekről, jórészt helyi tapasztalatok alapján levont következtetésekkel. A szociálrehabilitáció különbö­ző oldalai, intézményrendsze­re egyre nagyobb fontosságot nyer, s ezért a tapasztalatok összegezése egy-egy munka­­területen jelentősen segíti a további egészségügyi terve­zést, az ellátás körülményei­nek megteremtését. (Fotó: Fekete Gábor)

Next