Hajdú-Bihari Napló, 1980. október (37. évfolyam, 231-256. szám)

1980-10-02 / 231. szám

Itt járt Méliusz Juhász Péter FOLYIK AZ ÁSATÁS A NAGYTEMPLOM KÖRÜL Nem szűnik meg a szenzá­ció a Nagytemplom melletti ásatások során — így lehet­ne összefoglalni az elmúlt hét eseményeit. A „szenzáció” ez esetben ritkán tapasztal­ható összefogást, lelkes fia­talok szakszerű, szorgalmas munkáját és a debreceniek százainak igen nagy érdeklő­dését takarja. Wilburtz Péter tervező, a KELETTERV munkatársa a legújabb leletekről számol be: — Megtaláltuk a Veres-to­rony támpillérét, valamint a Nagytemplom hátsó oldalán, ami a Kollégiumra néz, an­nak az imateremnek padoza­tát, mely a Bethlen Gábor­­féle újjáépítésig (1571-től 1626-ig), sőt azután is meg­maradt Találtunk mázas cse­repeket a földben a tornyok körül Ahogy a forrásmun­kák is írják, a Bethlen-féle templomtorony cseréppel volt fedve, emiatt hívták Csere­pes-toronynak is. A Veres­torony láthatóan belülről va­kolva volt, ha kívülről nem is. Wilburtz Péter után Kertai László az ásatások menetéről beszélt: — Most már komoly segít­séget kapunk. Elsősorban a feltáró munkához: a MEDI­COR, a DEBER, az Építőipa­ri Technikum és a Debrece­ni Postaigazgatóság dolgozói, fiataljai közül sokan segíte­nek. Lelkesen, de óvatosan ásnak. S bár már hallottunk olyan hangokat, hogy nem szakszerűen, ez természete­sen nem igaz. Mindenről pon­tos naplót vezetünk, mit hol találtunk. Azonkívül építész­­tervezők lévén jól tudjuk, hogy mit találtunk, sőt re­konstruálni is tudjuk a lele­teket. A kézierő mellett, mely a legfontosabb segítséget je­lenti a feltárás során, hadd beszéljek a szervezeti feltéte­lekről: a KELETTERV, a mi vállalatunk társadalmi mun­kában vállalta a tervezési munkákat, amik felmerülnek. A Debreceni Beruházási Vál­lalat igazgatója épp az előbb keresett fel bennünket, hogy közölje, a beruházási munká­kat szívesen végzik majd a későbbi szakaszban, amikor erre szükség lesz. A Debrece­ni Építő Vállalat elkeríti az ásatásokat , mert sok a kí­váncsi, és a gödrök nem ve­szélytelenek. Ugyancsak a jövő héten jön ki az Országos Műemlék-felügyelőségtől egy bizottság. Az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium államtitkára, Szabó János is látta a héten a munkát, rész­letesen ismertettük, mit ta­láltunk. Teljes támogatását ígérte. S a legfontosabbról se feledkezzem el: megkaptuk a hivatalos kutatási engedélyt. — Nemcsak fiatalokat lá­tok itt szorgoskodni. — Az az idősebb férfi most jött vissza, lapátot vett, mert ezek túl nehezek már neki. Takács Péter nyugdíjas tech­nikumi igazgató. A nagykol­légiumban látható maketteket ő készítette, természetesen magáénak is érzi az eddig kiásott néhány falat. Csinál­tunk az érdeklődők számára egy bemutatótáblát, éppen a makett fényképével, mert rengetegen jönnek ide meg­nézni. — Erről a falmaradványról nem tudom elképzelni, mi le­hetett itt a Cserepes-torony mellett, V alakban. A korabe­li metszetekről ilyesmire nem emlékszem. — Péter ezt nem mondta, magunk sem tudjuk, mi le­hetett. A torony alapja, men­tén haladtunk, és ahol a nyolcszög fordul a templom alá, ott találtuk. Nyilván to­vább kell haladnunk, ez tel­jesen váratlan, új dolog. Az ásatások során előbuk­kant annak az imateremnek a padozata, amely 1571-től 1626-ig a templom romossága miatt a folytonosságot bizto­sította A téglasor teljesen ép, a falak is látszanak már a la­pátok, csákányok munkája nyomán. Ebben a kápolnában — a nagykollégium felől volt „odaragasztva” a Szent And­­rás-templomhoz — Méliusz Juhász Péter is prédikált 1571—72-ben (1572 végén halt meg). A Bethlen-féle újjáépí­téskor sem bontották el a kápolnát, talán emiatt őrző­dött meg ilyen jó állapotban. A jelenlegi ásatások folya­mán már megszokott (de a szakirodalomtól eltérő), ma­gasabb talajszínen került elő. Időközben markológéppel leemelték a feltöltést a Ve­res-torony falairól is — most már nagy területen látszanak. Szilágyi Gábor Ezzel indult az ásatás: a lépcsősor elbontása után a háromméteres gödörben jól látható a Cserepes torony fala „VARÁZSLATOS MAGYARORSZÁG” A Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesülete és a nyugatnémet Univers kiadó a Hilton Hotelben rendezett sajtótájékoztatón mutatta be a „Varázslatos Magyarország” című fotóalbu­mot (MTI-fotó: Friedmann Endre felvétele — KS) BUDAPESTI ZENEI HETEK Megnyílt a budapesti zenei hetek rendezvénysorozata. A nyitó hangversenyen az Erkel Színházban a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényelte (MTI-fo­tó: Pólya Zoltán felvétele — KS) A közművelődés hétköznapjai ÚJ LEHETŐSÉGEK A SZEMLÉLTETÉSBEN Pedagógusok és népművelők, közművelő­dési előadók és klubvezetők, ismeretterjesz­tő rendezvények előadói és az e téma iránt érdeklődők munkájához szeretnék segítsé­get adni azzal, hogy rövid tájékoztatást adok a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ mé­diatárának új információhordozóiról, a szem­léltetés néhány lehetőségéről. Médiatárunk — a felnőttnevelési stúdió részeként — az isme­retterjesztés különböző formáinak korszerű szemléltetését hivatott szolgálni. Feladata, hogy Debrecen és Hajdú-Bihar megye okta­tási és közművelődési intézményeit, üzemeit, gyárait és egyéb munkahelyeit folyamatosan ellássa szemléltetésre alkalmas ismerethor­dozó anyagokkal. Négyezer film Több mint négyezer népszerű­ tudományos ismeretterjesztő, dokumentum- és riportfilm, iskolai oktatáshoz, tananyaghoz kapcsolódó oktatófilm, több száz diafilm és diapozitív, hangosított diasorozatok, hanglemezek, hang­szalagok és kazetták, írásvetítőhöz készült transzparensek, valamint kiadványok (kézi­könyvek, népművelés módszertani szakköny­vek, klubforgatókönyvek, szaklapok és fo­lyóiratok stb.) szolgálják a szemléltetést. 1976 óta lehetővé vált a televízió ismeret­­terjesztő és dokumentumfilmjeinek, tévéjá­tékainak, a rádió hangfelvételeinek közmű­velődési hasznosítása. Filmjeink közül első­ként kiemelném szociológiai dokumentum­filmjeinket (Társadalmi előítéletek, Kártya­parti este 7-kor, Párbeszéd az ideállal, Kilen­cedik emelet), melyek az életmód egyre több embert érintő kérdéseire keresik a választ. Hiteles képekben tárják fel a történelmi va­lóságot a Negyvennyolc magyar jakobinus­sal, Magyarország 1849, a Századunk sorozat, az Ítélet és a Gettó filmkockái. A Magyar tájak című sorozat egy-egy táj­egység alaposabb megismeréséhez nyújt se­gítséget. (Aggteleki karszt, Egy tó múltja és jelene, A Balaton, A Hortobágy és környéke, Kiskunság, Kőszegi hegység, Mátra, Sziget­köz, Tolnai-dombság.) Igen sikeresek a Tá­jak, korok, emberek című sorozat filmjei (Szegedi nemzet, őrség, Göcsej, Hetés), me­lyek a fenti tájegységek gazdag néprajzi anyagát, földrajzi fekvését, az emberek mindennapi tevékenységét mutatják be. Az Örökség című néprajzi sorozat (András­­falviak betlehemes játéka Kakasdon, Magyar parasztbútorok, Bor terem a szőlőben, Fej­fák, Porták, házak, emberek) színpompás ké­pekben mutatja be népi kultúránk eszközeit, emlékeit, a régi szokásokat. Elsősorban kép­zőművészeti körök, népművészeti, díszítőmű­vészeti szakkörök résztvevőinek, művészet­­történeti előadás-sorozatok hallgatóinak ajánljuk A látás hatalma és a Magyar naiv művészet című televíziós sorozatokat. Ez a sorozat kapcsolódhat iskolai oktatáshoz is. A Magyar naiv művészet kilenc naiv mű­vészt mutat be. Egy-egy kiállítás kapcsán az oly sokszor feltett kérdésre is választ ad: honnan ered a naiv művészet, s milyen mé­lyen gyökerezik a népművészetben. Ez utób­bi két filmsorozat bemutatása kiegészítője is lehet a művelődési házak kiállításprogram­­jának. Ifjúsági klubok, iskolák irodalmi szak­körei sikerrel mutathatják be az alábbi iro­dalmi művekből készült tv-filmeket: Petőfi Sándor: A helység kalapácsa, Nagy Lajos: A tanítvány, Lengyel József: Igéző, Sánta Fe­renc: Halálnak halála, Gorkij: Az áruló, Shakespeare: 111. Richárd: vények illusztrálásához. Egy részük baleset­­védelmi és alkoholizmus elleni propaganda­ként is felhasználható. Egyre gyakrabban kölcsönzi tálunk a hangosított diasorozato­kat. A TIT természettudományi stúdiójának sorozatai elősegítik a korszerű világkép ki­alakítását, a természettudományos ismeretek bővítését, elmélyítését. A diakockákon a makro- és mikrovilág eddig ritkán látott je­lenségei, eseményei tárulnak a néző elé, a hangszalag pedig érdekfeszítő kommentálója a látottaknak (Helyünk a világmindenség­ben, A Naprendszer, A Föld kialakulása és fejlődése, Űrállomások a Föld körül, Hegy­ségek születése, Kőzetek a mikroszkóp alatt, Az élet keletkezése, Hogyan él a sejt? Ra­dioaktív sugárzás és az ember, Egészséges életmód, Az emberek és a műanyagok, A jö­vő közlekedése.) Felnőttnevelési stúdiónk­ban készültek a Séta a Hortobágyon, a Haj­dú-Bihar megye népi építészete és a Nép­művészet, kismesterségek Hajdú-Bihar me­gyében című hangosított diasorozatok. Az ismeretek szinte valamennyi ágát fel­ölelő diafilmek, diapozitívek közül kiemel­ném a Kossuth Könyvkiadó különböző poli­tikai oktatási formákhoz készített diapozitív­­sorozatát. (Pl.: Az állami és társadalmi élet kérdései, Előadások a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből, A KMP meg­alakulása, A pártirányítás és a pártélet kér­dései, Világnézeti és etikai kérdések.) Auditív információhordozóink közül néhány hangszalag és hanglemez kíván megemlítést. Kölcsönözhetők a Mindenki Iskolája rádió­műsorainak adásai. A szalagok a 7. és 8. osz­tályos magyar irodalom és történetem fel­nőttoktatási programját tartalmazzák. (Például: Párbeszéd a novelláról, Él­mény és valóság, A költői nyelvről, A költő és tárgya, A párizsi kommün, A fasiz­mus hatalomra jutása Németországban, A második világháború, A népi demokratikus Magyarország születése stb.) Az Iskolarádió magnótára sorozat a hang­­illusztrálás gazdag lehetőségeit kínálja. Az osztályfőnöki órák anyaga általános és közép­iskolák tanulóihoz szól. Korosztályukat érin­tő izgalmas kérdésekre kaphatnak választ a szalagok hallgatásakor (pl.: Milyen ember szeretnék lenni? Erkölcs, szokás, jog, önis­meret, önnevelés, A pénz, Ideálok és menők, Családi életre nevelés stb.) A Világnézetünk alapjai sorozat a középiskolák IV. osztálya számára készült. (Mi a világnézet? Örök-e az anyagi világ? A világ megismerhetősége stb.) Középiskolák tanulói hallgathatják orosz­­órákon az Irodalmi hangképek a XIX. és XX. századból című sorozatot. Angol társalgáshoz kazettán érkeztek hangfelvételek. Érettségi­re és egyetemi felvételire készülőknek ajánl­juk A költőtől az olvasóig című irodalmi, va­lamint Matematika, fizika című sorozatainkat. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Diák­­könyvtár hangszalagon című kazettasorozat. Hangosított diasorozatok Említést érdemelnek a nagyszámú mező­­gazdasági szakfilmek, melyek fontos szere­pet töltenek be a termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, az élelmiszer-ipari és er­dészeti üzemek dolgozóinak termelő munká­jában, szakképzésében, művelődésében. Egy­re népszerűbbekké válnak a Hajdú-Bihar megye Közlekedésbiztonsági Tanácsa által médiatárunknak átadott közlekedési filmek. Ezek szerves részei a gépjárművezetői tan­folyamok, autóklubok, iskolák oktatási prog­ramjának. Javasoljuk pl. közlekedési hetek és egyéb műszaki ismeretterjesztő rendez­ Elhunyt Bángyörgyi Károly ember tragédiája Luciferének megformálásáért 1961-ben Jászai-díjjal tüntették ki. A későbbi években jelentős sze­repei voltak még: III. Ri­chard, Pickering ezredes (Pygmalion), Dom doktor (Si­rály), Zsabka (Ha elmondod, letagadom), Polgármester (Az öreg hölgy látogatása). A ta­valyi évadban Valkay tanár urat alakította a Légy jó mindhaláligban, és Heródest a Barabbásban. Az idén Redfem ezredes szerepére készült a Dühöngő ifjúságban. Egy héttel a be­mutató előtt, próba közben, a színpadon érte a halál. Bángyörgyi Károly temeté­se október 6-án, hétfőn dél­előtt 11-kor lesz a debreceni Köztemető díszravatalozójá­ból. Jelentős veszteség érte a magyar színházi életet: szep­tember 29-én elhunyt Bán­­­­györgyi Károly, a debreceni Csokonai Színház nyugdíjas tagja. Hatvannégy évet élt. Színészi pályájának legaktí­vabb szakasza kötődött Deb­recenhez. 1951—1969 között játszott a Csokonai Színház­­­­ban. Ezt követően 1972-ig a Szegedi Nemzeti Színház, 1976-ig a békéscsabai Jókai Színház tagja volt. Kisebb megszakításokkal 1977-től is­mét a debreceni társulat tag­ f­­a, nyugdíjasként. Sokoldalú színész volt, pró­zai és zenés darabokban egy­aránt szerepeket vállalt. A Hamlet Poloniusának, a Fák­lyaláng Görgeyének, a Rómeó és Júlia Tibartjának, a Kor­mos és Joó Sándorénak, Az Régi magyarság A régi magyarság líráján, a krónikák és geszták világán túl a felvilágosodás, a re­formkor irodalma is elénk tárul. Balassi Bá­lint Szép magyar komédiája, Fazekas Mihály Lúdas Matyija, Arany János Rózsa és Ibo­lyája élményt jelent minden hallgatónak. Gazdag választási lehetőséget kínál a Diák­­könyvtár hangszalagon sorozat világiroda­lomból is. Hanglemezeink a próza- és zeneirodalom gazdag tárházai. A komolyzenei felvételek mellett nagy számban található tárunkban hanglemez az irodalom számos területéről. Végül az írásvetítő transzparensek közül is említenék néhányat. Világnézetünk alapjai a középiskolák IV. osztálya számára. Történe­lem az 5. 6. 7. 8. osztályos általános iskolai tanulóknak. Mit rajzoljunk történelemórán? Valláskritika, Bevezetés a vallástörténetbe. Világnézet és filozófia című ábragyűjtemé­nyek. Transzparenssorozat a VI. osztályos fi­zika oktatásához. A felnőttnevelési stúdió korszerű audiovizuális eszközökkel felsze­relt szaktermeiben, a médiatárban munka­társaink — a választást megkönnyítve — le­vetítik, bemutatják az ajánlott anyagot, szó­ban is tájékoztatják kölcsönzőinket. Vikárné Kéry Judit Avicenna emlékülés Az iszlám kultúra óriása­ként tiszteli a kultúrtörténet Ibn Szinát, akit Európában Avicennaként ismernek. Ezer évvel ezelőtt született a szel­lemi vezéregyéniség, akinek emlékére az évforduló alkal­mából tudományos ülést ren­deznek szerdán a Magyar Tu­dományos Akadémián. Köpeczi Béla főtitkár el­nökölt a tanácskozáson, amelynek hazai és külföldi résztvevőit Szentágothai Já­nos, az MTA elnöke üdvözöl­te. Először R. B. Baratov, a Tadzsik Tudományos Akadé­mia alelnöke tartott előadást a tadzsik származású termé­szettudós, orvos és filozófus életművéről és jelentőségéről az egyetemes művelődéstörté­netben; arról, hogy korának nagy enciklopedistája volt. Tanárként működött — egye­bek között — a 762-ben ala­pított bagdadi orvosi főisko­lán. A kultúrhistóriában szá­mon tartott leghíresebb műve az arab nyelven írott Kanun (Az orvosi törvények könyve), amelyet több évszázadon át alapvető szakmai kódexként kezeltek kontinensünkön is az orvosképzésben. Erre a tényre is utalt az emlékülé­sen tartott előadásában dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. A tudományos tanácskozás egész napos programjában az Avicenna-életmű sokrétű megvilágítása, értékelése sze­repelt — a mai tudomány szempontjából. Környezetvédelmi emlékülés Szerdán befejeződött Szom­bathelyen a VII. környezet­­védelmi analitikai konferen­cia, amelyen hét ország öt­ven környezetvédelemmel foglalkozó vegyésze, analiti­kai kémikusa cserélte ki ta­pasztalatait. A háromnapos tanácskozáson mintegy húsz előadáson ismertették a kör­nyezetvédelmi vizsgálati módszereket. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1980. OKTÓBER 2.

Next