Hajdú-Bihari Napló, 1981. május (38. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

A Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusára készül Május 26-án kezdi meg munkáját Ulánbátorban a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa. Ez alkalomból kedden sajtótájé­koztatót tartott Badamtarin Baldo, a Mongol Népköztár­­saság magyarországi nagykö­vete. Hangsúlyozta: a XII. kongresszus óta eltelt öt esz­tendő alatt jelentős sikere­ket ért el a mongol nép, tel­jesítette a VI. ötéves terv­ben kitűzött feladatokat. Ez idő alatt több mint négyezer termelő, kulturális és szolgáltatási feladatokat ellátó létesítményt adtak át rendeltetésének. Javultak a lakáskörülmények: öt év alatt 740 ezer négyzetméter lakóterületet — az előző idő­szakénak csaknem kétszere­sét — adták át. A gazdaság továbbfejlesz­téséről szólva a nagykövet kiemelte: a VII. ötéves terv fontos szakaszt jelent a Mon­gol Népköztársaságban a szocializmus anyagi-techni­kai bázisának erősítésében, a szocialista társadalmi viszo­nyok továbbfejlesztésében, a szocialista életmód meghono­sításában. A nemzeti jövede­lem évi 7 százalékos, a tár­sadalmi össztermelés 7,5 szá­zalékos növelését tervezik. Gyors ütemben fejlesztik a mezőgazdaságot, ezen belül az állattenyésztésre fordíta­nak különös gondot. A nagykövet ezután Mon­gólia nemzetközi gazdasági kapcsolatairól elmondta: kü­lönösen a szocialista orszá­gokkal folytatott kereskede­lem szélesedett. Mongólia je­lenleg 30 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot; a külkereskedelmi forgalom 96,7 százalékát a szocialista országokkal bonyolítja. Bedamtarin Baldo végül utalt rá, hogy az utóbbi öt esztendőben dinamikusan fejlődött — 23 százalékkal nőtt — a magyar—mongol árucsere-forgalom. A gazda­sági együttműködés szép pél­dája az a segítségnyújtás, amely szerint évek óta ma­gyar szakemberek dolgoznak Mongóliában. Magyar szak­munkások közreműködésével kezdte meg termelését Ulán­bátorban a biokombinát, a ruhagyár, s Darhanban a húskombinát. A biológiai és vízkutatás területén is je­lentős a magyar—mongol együttműködés. (MTI) Még egy hónap kórházban II. János Pál pápának még legkevesebb harminc napig kórházban kell maradnia — közölte kedden délben egyik kezelő­orvosa. Az orvos sze­rint 30—40 napon belül má­sodik műtétet készülnek vég­rehajtani a betegen. Lehetsé­ges azonban, hogy a pápát az újabb műtét előtt átmenetileg kiengedik a kórházból. Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár a pápánál kedden tett újabb látogatása után újságíróknak megerősítette, hogy a beteg állapota hatá­rozottan javul. Ugyancsak kedden az olasz nyomozószervek bejelentet­ték, hogy Mehmet Ali Agcát, a pápa merénylőjét két na­pon belül a rendőrfőnökség­ről börtönbe szállítják át. (MTI) FRANCIA­ORSZÁ­G Harc a második győzelemért Francois Mitterrandnak még egyszer győz­nie kell, hogy hozzákezdhessen a franciák többsége által követelt változás megvalósí­tásához Hiszen beiktatása és az új kormány hivatalba lépése után Mitterrand — elnöki jogkörével élve — feloszlatja a nemzetgyű­lést, s június végén parlamenti választásokat tartanak. Az elnökválasztási kampányt tehát nyom­ban képviselőválasztási kampány követi, de azzal a lényeges különbséggel, hogy ennek heteiben már baloldali államfő és kormány áll az ország élén. Ha a szocialista párt je­löltjét Franciaország élére emelő szavazók a nemzetgyűlésbe is baloldali többséget jut­tatnak, akkor szocialista vezetésű kormány alakulhat ki. Ha viszont a jobboldali pár­tok megőrzik parlamenti pozícióikat, akkor igen bonyolulttá válik a helyzet, mert az államfő egy éven belül nem írhat ki újabb választást. Mit tehet Mitterrandt és ideiglenes kor­mánya a képviselőválasztásig? Megkezdheti az elnöki program megvalósítását. Felemel­heti a minimális bért, és az öregségi járadé­kot, rögzítheti az árakat. Ami azonban még jelentősebb: előkészítheti és az ország elé tárhatja azokat a javaslatokat, amelyekkel majd az új nemzetgyűlés elé­ kíván állni. Mitterrand gazdasági programjában szere­pel e gazdasági, szociális intézkedéseken túl a 35 órás munkahét fokozatos bevezetése bércsökkentés nélkül, a fizetett szabadságidő 5 hétre emelése, ami a munkanélkülieknek teremt foglalkoztatási lehetőséget. A prog­ram 210 ezer közületi munkahely létesíté­sét, s a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 60, nőknél 55 évre csökkentését is tartalmazza. A gazdaságpolitikai hatás mellett fontos belpolitikai szerepet szánnak az államosí­tásoknak: a listán a magánkézben levő bankok és biztosítóintézetek, a kohászat, a nukleáris és a hadiipar, a gyógyszergyártás kilenc nagy tőkéscsoportja szerepel. Az igaz­ságosabb teherviselést szolgáló adóreform s más gazdasági, szociális tervek annál in­kább támogatásra számíthatnak, mivel Giscard d­’Estaing hétéves kormányzását éppen a munkanélküliség háromszorosra növekedése és a beruházások elmaradása jellemezte. Ugyancsak az elmúlt hét év tapasztalatai alapján a demokrácia megerő­sítésére, a közéleti erkölcsi tisztaságának helyreállítására vonatkozó tervek is vár­­hatók. Kétségtelen, hogy Mitterrand programja szerényebb, mint az 1972-ben elfogadott bal­oldali közös program, ám azt még a fran­cia és a világgazdasági helyzet robbanássze­rű romlása előtt dolgozták ki, s tény, hogy módosítása is a realitástól elszakadó túlzá­sok miatt vallott kudarcot. A mostani prog­ram jobban megfelel a realitásoknak, ame­lyek a politikai fordulat mellett gazdasági mértéktartást követelnek. Mindenesetre, ha a baloldali szavazók második fordulóbeli egységét követi a baloldali pártok összefo­gása a parlamenti választásokon, akkor a 23 év után megbuktatott jobboldal bármily szépen helyrepofozott látszategysége sem gátolhatja meg a népi erők júniusi győ­zelmét, s ezzel egy történelmi fordulat le­hetőségének megteremtését. Vajda Gábor Az új elnököt, Francois Mitterrand-t az utcán, hivatalába menet is köszöntik hívei (Fotó : AP—MTI—RS) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1981. MÁJUS 20. A Bolgár Tudományos Akadémia felhívása az ENSZ-hez L­eonyid Brezsnyevnek az SZKP XXVI. kongresszusán előterjesztett egyik javaslatát támogató nyilatkozatot inté­zett kedden Kurt Waldheim­­hez, az ENSZ főtitkárához és valamennyi európai ország akadémikusaihoz a Bolgár Tudományos Akadémia köz­gyűlése. A nyilatkozat emlékeztet rá, Leonyid Brezsnyev java­solta, hogy minden ország legkiemelkedőbb tudósaiból hozzanak létre egy tekinté­lyes nemzetközi bizottságot, amely rámutat a nukleáris katasztrófa elkerülésének szükségességére. A Bolgár Tudományos Akadémia tá­mogatja ezt a javaslatot. A béke megőrzéséhez a je­lenlegi helyzetben aktív és következetes harcra van szükség. A Leonyid Brezs­nyev által javasolt nemzetkö­zi bizottság megalakulása je­lentősen hozzájárulhatna eh­hez. E tudásfórum a tudo­mány, a tudományos követ­keztetések és előrejelzések tekintélyét állítaná szembe az ámítással, a fenyegetéssel és a gyűlölködéssel, mozgósí­taná a nemzetközi közvéle­ményt. A népek jobban meg­értenék, hogy nukleáris há­ború nemcsak egyes földrajzi térségeket, hanem az egész Földet, nemcsak az egyes né­peket, hanem az egész embe­riséget, nemcsak bizonyos kulturális értékeket, hanem az egész emberi civilizációt pusztulással fenyegeti. Meg kell értetni a népek­kel, hogy a mai erőviszonyok mellett lehetetlen a „korláto­zott” nukleáris háború.­­ A népeknek tudniuk kell, hogy egy atomháború mindenek­előtt Európát tüntetné el a Föld színéről. A tudósok felelősek saját lelkiismeretük, a népek és a történelem előtt a béke meg­őrzéséért. Ők tudják a leg­jobban, hogy mi minden rosszat zúdítana az emberi­ségre egy nukleáris háború. Éppen ezért kell küzdeniük, a háború híveinek azon tö­rekvése ellen, hogy a nagy tudományos vívmányokat pusztító célokra használják fel. A tudománynak az em­beriség javát, a civilizáció felvirágoztatását, a béke dia­dalát kell szolgálnia. A Bolgár Tudományos Akadémia elnökségének tag­jai által aláírt deklaráció vé­gezetül rámutat: a Bolgár Tudományos Akadémia köz­gyűlése felhívással fordul az Egyesült Nemzetek Szerveze­téhez, valamennyi európai akadémikushoz, hogy hozza­nak létre tekintélyes tudó­sokból álló nemzetközi bi­zottságot, amely az emberi­ségnek a nukleáris háború veszélyétől való megvédésén dolgozik. (MTI) Fizikai kísérletek az űrben Orvosi, technológiai és fi­zikai­­ kísérletekkel folytatja tevékenységét űrutazása ötö­dik napján Leonyid Popov és Dimitru Prunariu. A szov­jet-román űrexpedíció tag­jai az orvos-biológiai prog­ram keretében tovább kutat­ják, milyen hatást gyakorol­nak szív- és érrendszerükre az űrutazás különböző ténye­zői. Az űrhajósok a Szaljut—6 Krisztall elnevezésű olvasztó­­kemencéjében kísérleteznek. A szovjet és román tudósok közreműködésével kidolgo­zott kísérletben arra várnak választ, hogy létre lehet-e hozni adott rendeltetésű mo­nokristályt a mikrogravitáció körülményei között, a kapil­láris hatás alapján. Popov és Prunariu kedden két fizikai kísérletet hajtott végre. V­lagyimir Kovaljonok és Viktor Szavinih segítenek társaiknak és emellett ked­den két technikai feladatot hajtottak végre. Biológiai kísérleteik során többek kö­zött a kozmikus tényezők ha­tására végbemenő mutációs folyamatokat vizsgálják nö­vényekben. A repülésirányító központ jelentése szerint a négy űr­utas közérzete és egészségi állapota megfelelő, a repülési program a tervek szerint folytatódik. (MTI) A lemondás Damoklész kardja Néhány napja Ito Maszajosi japán külügyminiszter lemondásának háttere foglalkoztatta a világsajtót. Most egy nála is magasabb rangú és hozzánk, európaiakhoz nemcsak földrajzi értelemben közelebb álló politikussal kapcsolatban vetődött fel a távozásnak legalábbis a le­hetősége: a nyugatnémet és a nemzetközi közvélemény élénken reagált arra, hogy Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja vasárnap saját párt­ja zendülő ellenzékének elhallgattatására megcsillan­totta a lemondás Damoklész kardját. Régi közhely, hogy a hasonlatokkal csínján kell bán­nia a megfigyelőnek. Mégsem túlzás annak a kijelenté­se, hogy a japán külügyminiszter politikai botrány kategóriába sorolható távozása és Schmidt kancellár lemondással való fenyegetőzése mögött nemcsak ha­sonló, hanem szinte azonos a politikai háttér! Mindkét esetben egyértelműen arról van szó, hogy az Egyesült Államokkal szövetséges államok kabinetjei két óriási nyomás malomköve között őrlődnek: Washington dik­tátumízű fegyverkezési hisztériája, és a háborút had­színtérként a saját bőrén már tapasztalt közvéleménye mind határozottabb formákat öltő tiltakozása között. Szemlélőként — bár az ügy jellegére való tekintettel nagyon is érdekelt szemlélőként — is elismerhetjük, hogy az érintett politikusok számára rendkívül nehéz feladat a két nyomás közötti lavírozás. Ebből a világ számára is alapvetően fontos szempontból talán éppen a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja van a leg­nehezebb helyzetben. Az érem egyik oldala, hogy Nyu­­gat-Európa más országaihoz hasonlóan az NSZK-ban is tovább nő a tiltakozás a NATO rakétatelepítési határo­zata ellen. Ez egyre nagyobb mértékben vonatkozik a kancellár saját pártjára, amelynek képviselői legutóbb a nyugat-vesztfáliai és a bajorországi gyűléseken emlé­keztették a kormányfőt arra, hogy választási sikerének fő tényezője éppen a józan külpolitika ígérete volt! Az érem másik oldala viszont az a tény, hogy Schmidt ép­pen most kezd megbeszéléseket Washingtonban, ahol úgy szeretné kikényszeríteni a NATO-határozatnak a szovjet—amerikai tárgyalásokra tett, de a Reagan-ka­­binet által mellőzött ígéretét, hogy közben kitartson a brüsszeli döntés másik, a közép-hatótávolságú rakéták európai telepítésével kapcsolatos része mellett. Mint Schmidt az indulás előtt hangsúlyozta, e tekin­tetben „az amerikaiak nyugodtak lehetnek”. A közvéle­mény azonban egyáltalán nem nyugodt Washington „elvárásait” illetően. Emiatt közös a posztjáról távozott japán külügyminiszter és a nyugatnémet kancellár di­lemmája. Harmat Endre Szovjet pártkü­ldöttség Varsóban A LEMP Központi Bizott­ságának meghívására hétfőn Varsóba érkezett az SZKP Központi Bizottságának kül­döttsége, élén N. Petrovi­­csevvel, a pártszervezeti osz­tály helyettes vezetőjével. A delegáció tagja Georgij Sah­­nazarov, az SZKP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. Mint a PAP hírügynökség hétfőn késő este jelentette, megkezdődtek a tárgyalások a LEMP KB tömegszervezeti osztályának vezetőivel. A megbeszéléseken részt vesz Zdislaw Kurowski, a Köz­ponti Bizottság titkára. A delegáció megismerkedett a lengyel főváros pártszerve­zetének munkájával, találko­zott a LEMP varsói Bizottsá­ga titkárságának tagjaival. A varsói pártbizottság első tit­kára, Stanislaw Kociolek tá­jékoztatta a vendégeket a vá­lasztási kampány menetéről, valamint a kilencedik, rend­kívüli kongresszusra való előkészületekről. (MTI) A Belfast melletti Maze börtönben immár 59 napja éhségsztrájkot folytató Ray­mond McCreesh és Patrick­ ék 59 napja O’Hara állapota válságosra fordult. Jelentések szerint a 24 éves McCreesh gyakorlati­lag megvakult, már hozzátar­tozóit sem ismeri fel, és vizet is csak segítséggel­­tud inni. Az IRA szóvivője szerint McCreesh nemsokára a halált megelőző kómába esik. Pat­rick O’Hara látása és hallása is erősen megromlott, szív­működése rendellenes. Az or­vosok szerint hamarosan szívrohamot fog kapni, amely végzetes lehet. (MTI) Újabb zavargás Kosovóban A pristinai egyetem diák­központjában a fiatalok egy kisebb csoportja hétfő este újból megzavarta a közren­det és nyugalmat — közölte a Tanjug hírügynökség.­­ A diákotthonok közötti terüle­ten összegyűlve ellenséges jelszavakat kiabáltak, s ezek között a „Kosovo köztársa­ság” követelés is szerepelt (MTI) Bizottsági beszélgetés Gierekkel Megtartotta első beszélge­tését Edward Gierekkel, a LEMP Központi Bizottságá­nak volt első titkárával az a bizottság, amelyet a KB leg­utóbbi ülésén hoztak létre azzal a céllal, hogy meggyor­sítsa a korábbi vezetők sze­mélyes felelősségének tisztá­zását. A bizottságot, mint is­meretes, Tadeusz Grabski, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezeti. A beszélgetés során Gierek kifejtette álláspontját a Poli­tikai Bizottság, a KB Titkár­sága, a Központi Bizottság és a kormány korábbi munkájá­ról. A kiadott jelentés sze­rint „önkritikusan hangoztat­ta, hogy ő is felelős a hetve­nes évek pártügyeiért, és az ország társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáért Hangsúlyozta azonban, hogy a társadalom javát kívánta szolgálni, új munkahelyeket akart létrehozni, és gyors ütemben szerette volna kor­szerűsíteni a termelési po­tenciált”. Kijelentette: a Po­litikai Bizottság és a kor­mány részéről annak idején nem kellő módon ellenőriz­ték az olyan gazdasági tevé­kenységet, mint például a hitelek felvétele, s emiatt mértéktelenül megnőtt az or­szág adóssága, az állam fize­tési lehetőségeihez képest. A LEMP KB volt első tit­kára „különösen önkritiku­san szólt a pártban és az ál­lamapparátusban folytatott káderpolitikáért való fele­lősségéről”. A pártnak a hetvenes években kifejtett tevékeny­ségét értékelve Gierek emlé­keztetett arra, hogy annak idején számos üzembe láto­gatott el, de ma már tudja, hogy e találkozók nem min­degyike tükrözte a valós köz­hangulatot. A Grabski vezette bizott­ság úgy határozott, hogy a volt vezetés minden tagjával folytatandó beszélgetést kö­vetően ismét megbeszélést tart Gierekkel.­ (MTI) Incidens az USA varsói nagykövetségén Kedden délelőtt incidens történt a varsói amerikai nagykövetségen. Egy eddig ismeretlen­­férfi bement az épületbe és­ követelte, hogy vigyék őt a nemzetközi repü­lőtérre, onnan pedig az Egyesült Államokba. Azzal fenyegetőzött, hogy ha köve­telését nem teljesítik, felrob­bantja a táskájában levő bombát. A nagykövetség munkatár­sai elhagyták az épületet és kihívták a rendőrséget, amely ártalmatlanná tette a férfit. A varsói rendőrkapitány­ság közlése szerint csak ösz­­szegyűrt papírok voltak ab­ban a csomagban, amellyel a kedd délelőtti incidens fő­szereplője fenyegetőzött. Köz­ben megállapították a táma­dó személyazonosságát: egy 39 éves koszalini egyéni gaz­dálkodóról van szó, aki — a rendőrség közlése szerint — elmeorvosi vizsgálatra szo­rul. (MTI)

Next