Hajdú-Bihari Napló, 1982. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-08 / 82. szám
i 1 ^JUmCYnRSZOCI^NLIST» HUHHaSPáRI Hiunú-BIHER HEGYEI BIZOITSOGnHIKinPia I Az agrárszocialista tüntetés évfordulóján Koszorúzások, megemlékezések Balmazújvároson • 1932 - 1962. • E HELYEN ÁLLOTT A FÖLDMŰVELŐ EGYLET SZÉKHÁZA AHONNAN AZ 1932 ÁPRILIS 7-I VÉRES TÜNTETÉS ELINDULT AZ. AGRÁRSZOCIALISTA MOZGALOM CMILL'KERI ELHELYEZTE E.ALNT/UJVAROS H'1 LGJZÓ M»-P£ • \PRINS TE.N • Az 1932-es agrárszocialista tüntetés 50. évfordulóján, április 7-én egy sor rendezvénnyel, megemlékezéssel tisztelegtek Balmazújvároson a forradalmár elődök emléke előtt a megye és a járás, valamint Balmazújváros nagyközség lakói, párt- és társadalmi szervei. A megemlékezéseken az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottsága nevében részt vett TÓTH IMRE, a megyei pártbizottság titkára is. A nagyközségi pártbizottság, a tanács, a nagyközségi KISZ-bizottság, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága, valamint a helytörténeti múzeum és a Veres Péter Művelődési Központ rendezésében délután először az egykori Földművelő Egylet helyén (ma a Herbária Vállalat tulajdonában) levő épület falán elhelyezett emléktáblát koszorúzták meg. A koszorúzás előtt a Hazafias Népfront községi bizottsága és a rendező szervek nevében Király István népfronttitkár mondott rövid beszédet Ezt követően helyezték el a párt, a tanács, a KISZ, a Hazafias Népfront, valamint a Herbária Vállalat nevében a koszorúkat. Az ötven esztendővel ezelőtti, csendőrterrorral vérbe fojtott tüntetés emlékére megkoszorúzták a Kossuth téren Veres Péter szobrát is. Délután 3 órakor a nagyközségi pártbizottság tanácstermében mintegy 350 résztvevővel emlékülésen is felidézték Balmazújvároson az emlékezetes agrárszocialista tüntetést. Az emlékülés résztvevőit Ecsedi László, a nagyközségi pártbizottság titkára köszöntötte, majd dr. Onosi László, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága vezetőjének előadása következett, amelyben felelevenítette a ma már történelmi múltnak számító ötven évvel ezelőtti agrárszocialista megmozdulást. Feltárta a földmunkástüntetés történelmi előzményeit, azt a társadalmi, gazdasági közeget, amelyben az agrárszocialista mozgalom gyökerezett. Szólt az események visszhangjáról, és hangsúlyozta: — Elődeink harcaiból, a permanens küzdelmek eseményeiből és kudarcaiból az utódoknak kell levonni a következtetéseket. De azt mindig azzal az alázattal és annak biztos tudatával kell tenni: nélkülük nem, vagy csak később és nehezebben tanulhattuk volna meg, hogy a balsorsok után hogyan kell talpra állni, hogyan kell töretlen hittel újrakezdeni. Az emlékülésen az 5. számú Általános Iskola úttörői adtak műsort. A megemlékezéssorozat keretében délután 5 órakor egy dokumentumkiállítást is megnyitottak a művelődési központ kiállítótermében. Király István megemlékezést mond a Földművelő Egylet emléktáblájánál A minisztériumi vállalatok munkavédelmi tevékenységét irányító műszaki igazgatóhelyettesek, főmérnökök és munkavédelmi vezetők részére rendezett április 6-án Debrecenben, az SZMT-székházban munkaértekezletet a Szakszervezetek Hajdú-Bihar megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelősége és a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Zsurovits Sándorné SZMT- titkár megnyitó szavai után az 1981. évi munkavédelmi helyzetet, különös tekintettel az üzemi balesetek alakulására, Sándor László SZMT munkavédelmi főfelügyelő értékelte. Mint elmondotta, a tavalyi baleseti helyzet kedvezőtlen. A három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma 1980-ban 2578 volt, 1981-ben viszont már 3832. Jelentősen nőtt a kiesett munkanapok száma is. Tavalyelőtt nyolcan, tavaly tizennégyen vesztették életüket. Ami kedvező, az egy balesetre jutó gyógyulási idő javult. A munkahelyeken a dolgozók fizikai megterhelése az utóbbi években csökkent, viszont nőtt az idegi megterhelés és a precízség iránti igény. Hangsúlyozta az előadó, hogy az üzemi balesetek megelőzésében nagy szerepe van az emberi tényezőnek: a balesetek jó része minden beruházás nélkül megelőzhető lett volna. Elsősorban műszakilag kell kizárni a balesetek lehetőségét. Balesetveszélyt jelent, hogy több vállalatnál a régi gépek cseréje lassan megy végbe. Azanyagmozgatás igen balesetveszélyes — ezen a területen még elég magas a dolgozók száma. A közlekedés biztonságának aktuális kérdéseiről Vasas György rendőr főhadnagy, az MKBT titkárhelyettese beszélt. A közúti közlekedés biztonsága kielégítő — mondotta —, a közlekedési fegyelemmel azonban vannak még problémák. 1981-ben 86183 gépjármű volt a megyében, ebből személygépkocsi 45 041. A motorkerékpárok száma csökkent, a segédmotor-kerékpárok száma viszont nőtt , és minden családban van egykét kerékpár. Hajdú-Biharban nőtt az áru- és személyszállítás volumene. Az úthálózat hossza viszont az utóbbi években nem változott jelentősen. 1981-ben — stagnálás után — növekedett a személyi sérüléssel járó balesetek száma, a halálos balesetek száma viszont csökkent. A legtöbb baleset (a balesetek 40—50 százaléka) Debrecenben történt. A balesetek 84 százalékát járművezetők (a legtöbbet személygépkocsi-vezetők), 15 vett dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottság titkára és Szórádi Sándor, a megyei KISZ-bizottság első titkára is, százalékát gyalogosok okozták. A balesetek fegyelmezetlenségre, figyelmetlenségre vezethetők vissza. Relatív gyorshajtása legfőbb ok! Aztán agresszív, udvariatlan vezetési stílus, elsőbbségadás elmulasztása — és ittasság. Ez utóbbi miatt a balesetek 10—14 százaléka következik be! (Debrecenben minden hetedik, Berettyóújfaluban minden ötödik baleset oka az ital.) Az előadó a rendőrség és a vállalatok közös fellépésének szükségességét hangsúlyozta, fontosnak ítélte meg a reggeli ellenőrzéseket a munkahelyeken , hisz az első negyedévben sem kedvező a kép: a balesetek száma ugyan csökkent, de a halálos baleseteké nőtt! Végezetül Sándor László az idei év főbb munkavédelmi feladatait ismertette. Hasonló munkaértekezletet tartanak majd a tanácsi vállalatok illetékes vezetőinek is, Igye felsőoktatási intézményeiben elhangzott viták tapasztalatait. A megbeszélésen részt vett az üzemi és a közlekedési balesetek száma Munkaértekezlet az SZMT-székházban IS II Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. április 7. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. április 7-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, továbbá a lakásépítés, a lakásfenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveit, valamint az állami oktatásról hozott 1972. június 15-i központi bizottsági határozat végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentést, a közoktatás továbbfejlesztésének irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Merre tart a KISZ a felsőoktatásban A KISZ Központi Bizottsága április hónapban a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a felsőoktatásban betöltött szerepéről, feladatairól tárgyal. Az előre kibocsátott vitaanyagot: Egyetem, ifjúság, KISZ; és Merre tart a KISZ a felsőoktatásban? címmel az elmúlt hetekben az egyetemek, főiskolák ifjúkommunistái már országszerte megvitatták. Április 7-én, szerdán délelőtt Hajdú-Bihar megye felsőoktatási intézményeinek ifjúsági vezetői, oktatói, a megyei és városi párt- és KISZ-bizottságok képviselői találkoztak Debrecenben a Kossuth utca 1. szám alatti új ifjúságpolitikai klubban, hogy összegezzék és továbbítsák a me Befejeződött az általános művelődési központok vezetőinek II. országos konferenciája A Művelődési Minisztérium, a Hajdú-Bihar megyei Tanács, a Debrecen városi Tanács művelődésügyi osztályai és a Hajdú-Bihar megyei Pedagógus Továbbképző Intézet rendezésében került sor az általános művelődési központok vezetőinek II. országos konferenciájára Debrecenben április 5—7. között. A közoktatás és a közművelődés állandóan fejlődő alakuló kapcsolatrendszere állt a tanácskozás középpontjában. Elsősorban a működő általános művelődési központok tapasztalatairól folyt a vita. Az első napon dr. Lakatos János igazgató az Újkerti Általános Művelődési Központ életéről tartott tájékoztatót. Április 6-án dr. Mihály Ottó, az Országos Pedagógiai Intézet osztályvezetője tartott előadást. Az általános művelődési központ, mint nevelési, művelődési intézményi modell címmel Ezt követően referátum hangzott el az általános művelődési központokban folyó gyakorlati tevékenységről, a könyv és az olvasás szerepéről. A délutáni programban a pedagógiai népművelői tevékenység integrációjának kérdése került napirendre, majd a résztvevők Földesre látogattak el, ahol megtekintették az általános művelődési központot A tanácskozás utolsó napján a nevelési művelődési tevékenység tervezéséről, a tudományos munka és a kísérletek lehetőségéről és a szakfelügyelet kérdéseiről folyt a vita. Borbély Miklósnak, a Debrecen városi Tanács elnökhelyettesének zárszavával fejeződött be a konferencia. a színház Befejezéshez közelednek a Csokonai Színház felújítási munkái. A tervek szerint szeptemberre várható az épület műszaki átadása, és előreláthatólag novembertől már a nagyszínházban játszik újra a Csokonai Színház társulata. A színházban már a jövő évad tervezése folyik, és a színház vezetői április 5-én délelőtt alaposan bejárták az épületet az alagsortól a harmadik emeletig. Jelenleg minden szinten van még tennivaló. Az azonban már látható, hogy minden porcikájában — vonatkozik ez a színpadtechnikára, a nézőtérre, az épület külső és belső képére — megújul a Csokonai Színház. Képünkön a színpadtechnika korszerűsítése megkönynyíti majd a műszakiak munkáját. Festik a páholyokat.