Hajdú-Bihari Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-28 / 201. szám
Tárgyak a Dérigyűjteményből SÉTA A MÚZEUMBAN A debreceni múzeum kerek száz évvel az első magyar múzeum, a Nemzeti Múzeum alapítása után, 1902-ben alakult meg. Az akkori Városi Múzeum a neves gyűjtő és múzeumigazgató, Zoltai Lajos minden fáradozása, eredményes gyűjtő és feldolgozó tevékenysége dacára hosszú ideig szerény, különösebb érdeket nem keltő vidéki múzeum volt és maradt volna sokáig, ha 1920- ban Déri Frigyes nagyszerű általános művelődéstörténeti gyűjteménye nem kerül Debrecenbe. Az adomány egyszerre kiemelte a múzeumot a névtelenségből és nemcsak országosan, hanem bizonyos mértékben nemzetközileg is jelentőssé, számontartottá tette. Déri Frigyes gyűjteménye azért volt képes erre a nagy tettre, mert mind mennyiségileg, mind minőségileg kiváló volt. Tudatos gyűjtőmunka eredménye, amely minden klasszikus kultúrát és tárgykört nem nagyszámú, de jellemző, értékes műtárggyal ismertetett. Az a szerencsés körülmény, hogy Déri Frigyes gyűjteménye egyiptomi, görög, római, kínai, japán, koreai, iráni, mongol és indiai anyagot tartalmaz, mindmáig egyedülállóvá teszi a debreceni múzeumot a magyar múzeumok között. A gyűjtemény „véletlenül” került Debrecenbe. Dérinek előzőleg semmi kapcsolata sem volt a várossal, gyűjteményét eredetileg Bajának szánta. Amikor azonban Baja határszéli város lett, úgy gondolták, hogy ezt az értékes anyagot egy Bajánál nagyobb, felsőfokú tanintézettel is bíró vidéki városban kell elhelyezni. Debrecenben azonban nem volt megfelelő épület. Ekkor Déri Frigyes 1700 millió korona értékű értékpapírjait egy, a gyűjteménnyel egyesített művelődési intézményeknek helyet adó épület megépítésére ajánlotta fel. 1923. szeptember 23-án volt az egykori Füvészkertben a kultúrpalota alapkőletételi ünnepélye. Ekkor azonban az értékpapírok pár hónap alatt elértéktelenedtek, Déri Frigyes pedig váratlanul 1924 októberében meghalt. 1925-ben a városi közgyűlés 1 millió 800 ezer pengőt szavazott meg kultúrpalota felépítésére és intézkedett a Déri-gyűjtemény Debrecenbe szállításáról. A Déri Múzeum 1930. május 25-én országos ünnepély keretében nyitt meg. Később Déri György, Déri Frigyes öccse ugyancsak a debreceni múzeumnak ajándékozta gazdag népművészeti gyűjteményét. 1977. szeptember 30-án új állandó kiállítást nyitottak a Déri Múzeumban. Ekkor Déri Frigyes és Déri György gyűjteményének jelentős részét is sikerült kiállítani. Képeink a Déri-gyűjteményből adnak válogatást. (Fotó: Fekete Gábor) Ozirisz, a meghaló és feltámadó isten, az alvilág ura. Egyiptom, Szai■zi kor . e. VII—V. század Római üvegkancsó i. sz. II—III. század Afrodité. Görög, I. e. II. század Begce védőisten, aranyozott bronz. Mongol, XVIII. század vége Inro, gyógyszertartó szelence, lakkozott fa. Japán, XVIII. század vége Fonalas díszítésű üveg. Regéc, XIX. század második fele Kőcserép tányér. Igló, XIX. század első fele Elefántcsont faragvány. Japán, XIX. század Tőrkard markolata, maratott díszítéssel. Spanyol, XVII. század Hotel a szerencse és hosszú élet istene, bronzszobor, Japán, XVII. század vége HAJDÚ:BIHARI NAPKO - IVI. AUGUSZTUS 19. )