Hajdú-Bihari Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

Tárgyak a Déri­gyűjteményből SÉTA A MÚZEUMBAN A debreceni múzeum kerek száz évvel az első ma­gyar múzeum, a Nemzeti Múzeum alapítása után, 1902-ben alakult meg. Az akkori Városi Múzeum a neves gyűjtő és múzeumigazgató, Zoltai Lajos min­den fáradozása, eredményes gyűjtő és feldolgozó tevékeny­sége dacára hosszú ideig szerény, különösebb érdeket nem keltő vidéki múzeum volt és maradt volna sokáig, ha 1920- ban Déri Frigyes nagyszerű általános művelődéstörténeti gyűjteménye nem kerül Debrecenbe. Az adomány egyszerre kiemelte a múzeumot a névtelenségből és nemcsak orszá­gosan, hanem bizonyos mértékben nemzetközileg is jelen­tőssé, számontartottá tette. Déri Frigyes gyűjteménye azért volt képes erre a nagy tettre, mert mind mennyiségileg, mind minőségileg kiváló volt. Tudatos gyűjtőmunka ered­ménye, amely minden klasszikus kultúrát és tárgykört nem nagyszámú, de jellemző, értékes műtárggyal ismertetett. Az a szerencsés körülmény, hogy Déri Frigyes gyűjteménye egyiptomi, görög, római, kínai, japán, koreai, iráni, mongol és indiai anyagot tartalmaz, mindmáig egyedülállóvá teszi a debreceni múzeumot a magyar múzeumok között. A gyűjtemény „véletlenül” került Debrecenbe. Dérinek előzőleg semmi kapcsolata sem volt a várossal, gyűjtemé­nyét eredetileg Bajának szánta. Amikor azonban Baja ha­társzéli város lett, úgy gondolták, hogy ezt az értékes anya­got egy Bajánál nagyobb, felsőfokú tanintézettel is bíró vidéki városban kell elhelyezni. Debrecenben azonban nem volt megfelelő épület. Ekkor Déri Frigyes 1700 millió koro­na értékű értékpapírjait egy, a gyűjteménnyel egyesített művelődési intézményeknek helyet adó épület megépítésére ajánlotta fel. 1923. szeptember 23-án volt az egykori Fü­­vészkertben a kultúrpalota alapkőletételi ünnepélye. Ek­kor azonban az értékpapírok pár hónap alatt elértéktele­nedtek, Déri Frigyes pedig váratlanul 1924 októberében meghalt. 1925-ben a városi közgyűlés 1 millió 800 ezer pen­gőt szavazott meg kultúrpalota felépítésére és intézkedett a Déri-gyűjtemény Debrecenbe szállításáról. A Déri Múzeum 1930. május 25-én országos ünnepély keretében nyitt meg. Később Déri György, Déri Frigyes öccse ugyancsak a deb­receni múzeumnak­ ajándékozta gazdag népművészeti gyűj­teményét. 1977. szeptember 30-án új állandó kiállítást nyitottak a Déri Múzeumban. Ekkor Déri Frigyes és Déri György gyűj­teményének jelentős részét is sikerült kiállítani. Képeink a Déri-gyűjteményből adnak válogatást. (Fotó: Fekete Gábor) Ozirisz, a meghaló és feltámadó isten, az alvi­lág ura. Egyiptom, Szai­­■zi kor . e. VII—V. század Római üvegkancsó i. sz. II—III. század Afrodité. Görög, I. e. II. század Beg­ce védőisten, aranyozott bronz. Mongol, XVIII. szá­zad vége Inro, gyógyszertartó szelence, lakkozott fa. Japán, XVIII. század vége Fonalas díszítésű üveg. Regéc, XIX. század második fele Kőcserép tányér. Igló, XIX. század első fele Elefántcsont faragvány. Japán, XIX. század Tőrkard markolata, maratott díszítéssel. Spanyol, XVII. század Hotel a szerencse és hosszú élet istene, bronzszobor, Japán, XVII. század vége HAJDÚ:BIHARI NAPKO - IVI. AUGUSZTUS 19. )

Next