Hajdú-Bihari Napló, 1983. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-11 / 35. szám

I I HAJDÚ-1 II 1 I 1 M I I I 1 I I I I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HUNGEXPO- előté­ten Tíz vásárt rendeznek az idén A világszerte általánossá váló gazdasági recesszió nemhogy csökkentette, de növelte a vásárok szerepét — hangsúlyozta csütörtöki saj­tótájékoztatójában dr. Kö­rösvölgyi László, a HUN­­GEXPO vezérigazgatója. — Mindenki igyekszik a lehe­tőségekhez képest minél szé­lesebb piacokon értékesíteni termékeit, s a piackutatás­ra, a lehetőségek felmérésé­re jó alkalmat biztosítanak a vásárok. A HUNGEXPO szokásos év eleji tájékoztatóján meg­tudhattuk, hogy tavaly (amint ez minden évben tör­ténik) az őszi BNV, a fo­gyasztási cikkek szakvására hozta a legnagyobb sikert. Méretében és látogatottságá­ban is növekedett a tavaszi BNV, a beruházási javak vá­sára is: a résztvevő harminc ország között először volt ott Ausztria és Kanada, s minden korábbinál több kül­földi szakember volt kíván­csi a bemutatóra. A budapesti vásárközpont idei programjában tíz nem­zetközi szakvásár­­ és kiállí­tás szerepel. Március 18-tól 27-ig itt rendezik meg az Utazás ’83 idegenforgalmi és turisztikai kiállítást, április 12—15. között pedig négy szakkiállítás várja a látoga­tókat: az AGROMASEXPO, a HUNGAROPLAST, a MI­­PEL és a LIMEXPO — a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari gépek bemutatója; a műanyag- és gumiipari ki­állítás; az ipari elektronikai műszerek seregszemléje és a könnyűipari gépek felvonu­lása. Július 3-tól 8-ig kerül sor a klinikai kémiai kiállí­tásra. A legjelentősebb rendez­vény a tavaszi BNV lesz, amely május 18-tól 26-ig tart nyitva. Különösen nagy az előzetes érdeklődés a mű­szeripar, a híradástechnika, az irodagép- és számítás­technika területén. Az őszi BNV szeptember 16-án kezdődik és 25-ig tart. A szokásos termékskála mel­lett további vonzerőt jelent­het majd a párhuzamosan megrendezendő nemzetközi játékkiállítás és az ugyan­csak nemzetközi barkács- és kiskertkiállítás. A sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy a HUNGEX­PO igyekszik minél maga­sabb színvonalú szolgáltatá­sokkal segíteni a kiállítók munkáját és a látogatók tá­jékozódását egyaránt. Újdon­sággal mutatkoznak be a tavaszi BNV-n: ekkorra ké­szül el az a számítógépes információs rendszer, amely­nek segítségével a vásár kü­lönböző pontjain képernyős terminálokon át gyorsan megtudhatók az egyes áru­csoportokra, cégekre, ter­mékekre vonatkozó legfon­tosabb adatok. Tanácskozás a KGST-együttmű­ködésről Moszkvában február 8-9- én tartották meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai központi bizott­sági titkárainak és az orszá­gok tanácsképviselőinek kon­zultatív munkatalálkozóját. A találkozón részt vevő magyar küldöttséget Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára vezette. A delegáció tagja volt Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvi­­selője, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője, a Központi Bizotság tagjai és Ballai László, a KB gazda­ságpolitikai osztályának ve­zetője. A résztvevők megvitatták a KGST-tagállamok közötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés to­vábbi tökéletesítésével és el­mélyítésével kapcsolatos kérdéseket. A találkozó a barátság és az elvtársi köl­csönös megértés jegyében zajlott le. A magyar küldöttség szer­dán a késő esti órákban ha­zaérkezett Budapestre. (M­TI) Magasabb költségvetés, alacsonyabb fejlesztés HAJDÚSZOBOSZLÓ IDEI TERVEIBŐL tartozó feladatok ne szen­vedjenek csorbát legtöbb az emelkedés az egészségügyi és szociális célokra jutó pénz­összegeknél, s jelentősen nőtt a kulturális célokra for­dítható pénzmennyiség is. Az egészségügyi és szociá­lis feladatok ellátásán belül biztosítani kell — a rendel­kezésre álló huszonegymil­lió forintból — az egyesített egészségügyi intézmény fel­adatainak zavartalan ellátá­sát, a megnőtt szociális fel­adatokra szükséges összege­ket, a bölcsődének és az öre­gek napközi otthonának a működését. Az a tény, hogy a tartalék­­alapba most kevés került, ar­ra figyelmeztet, hogy a ta­nácsnak és a gazdálkodó in­tézményeknek körültekin­tően és takarékosan kell bánni minden forinttal. A fejlesztésre szánt összeg most azért kisebb, mint amennyit a középtávú terv­ben erre szántak, mert az elmúlt két évben a tervezett fejlesztéseket túlteljesítették. Az idén folytatódik Hajdú­szoboszlón is a célcsoportos lakásépítés. Az előkészítési és tervezési munkákat elvé­gezték, s 1983-ban kezdetét veheti az építkezés. Az idei feladatokhoz 4 millió forint szükséges. A korszerű csoportos la­kásépítkezéshez szükséges terület előkészítésére 7 mil­lió forint van, amiből a Bar­tók Béla utcán a közműve­ket építik tovább. A közmű­veknél maradva a 2. számú szennyvízcsatorna befejezé­sére 15 millió forint jut. öt­millió forint értékben növe­lik a víztermelő kapacitást A kórház építésére és fej­lesztésére 5 millió forint jut. A feladat generálkivitelezője a Debreceni Hőszolgáltató Vállalat lesz. A hajdúszoboszlói vállala­­­tok támogatására 7 millió fo­rint áll rendelkezésre. Ebből a Gyógyfürdő Vállalat kap s két peremkerületi üzlet épül. A később építendő 12 tan­termes iskolának a tervezése folyamatban van, erre 700 ezer forintot fordítanak. Abból a tényből, hogy szű­kösek a lehetőségek, egyene­sen következik, hogy a szo­­boszlóiaknak a tervezettnél nagyobb összegű társadalmi munkájára van szükség. Ez a munkavégzés a lakosság áldozatkészségéből szárma­zik, s jó fedezet a célok megvalósulására. A középtávú tervben elő­irányzottnál nagyobb összeg a költségvetési, és kisebb a fejlesztési alap Hajdúszo­boszló idei gazdálkodásában. A költségvetési összeg növe­kedésének egyik forrása az, hogy nőttek a városi tanács­nak és intézményeinek a be­vételei. Így a tavalyinál csaknem tizenöt százalékkal több pénz áll a város rendel­kezésére a különböző célok­ra. Mivel az idei tervek ki­munkálásakor a takarékos­ság mellett alapvető cél volt, hogy az alapellátás körébe Tejüzem a város szélén Régi gondokon enyhí­tett a debreceni városel­látó tejüzem megépítése. A több mint 400 millió forintos költséggel vég­rehajtott beruházás során korszerű tejátvevő, fel­dolgozó üzemet hoztak tető alá, s a város nyuga­ti részére települt a Tej­ipari Szállítási Vállalat debreceni telepe is. Az új üzem működését kezdetben sok tényező hátráltatta. Napjainkra a hibák legtöbbjét kiküszö­bölték, s már megbízhat­­óan, pontosan termel a városellátó tejüzem. Poharazzák a tejszínhabot A laboratóriumban rendsze­res az ellenőrzés Ládába rakó berendezések helyett most is lányok, asszonyok dolgoznak Az új tejüzemben az ország minden részéből érkezett tej­termékeket, sajtokat, joghurtokat is raktározzák (Fotók: Kalmár István) „A társadalom és az ifjúság nem választható el egymástól” ORSZÁGOS IFJÚSÁGPOLITIKAI TANÁCSKOZÁS Országos ifjúságpolitikai tanácskozás kez­­dődött az Állami Ifjúsági Bizottság Titkár­sága rendezésében csütörtökön, a KISZ KB székházában. A kétnapos értekezleten részt vesznek az állami ifjúságpolitikai tevékeny­ség ágazati és megyei irányításában érde­kelt vezetők, a megyei és a minisztériumi ifjúsági bizottságok titkárai, valamint az ágazati szakszervezetek ifjúsági felelősei. Az elnökségben foglalt helyet Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára is. A tanácskozáson Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke tartott tájékoztatót idő­szerű bel- és külpolitikai kérdésekről, s ezek társadalom- és ifjúságpolitikai összefüggé­seiről. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a társadalom és az ifjúság nem választható el egymástól, hiszen a fiatalság a társadalom ugyanolyan egyenrangú rétege, mint a többi korosztály. Ez már azért is így van, mert egy-egy generáció — s a társadalom — ér­téke is abban mérhető le, hogy milyen utó­dokat nevel, képesek-e továbbfejleszteni az elődök, az előttük járók eredményeit Az emberiség előrehaladásának a történelem során egyik záloga volt és marad, hogy mindig értelmesebb, igényesebb utódokat nevel. Bár politikailag nem beszélhetünk nemzedéki ellentétről, a gyakorlatban azon­ban különböző látásmódból, az élettapasz­talatból fakadóan léteznek nézetkülönbsé­gek — tette hozzá. A továbbiakban a pályakezdés nehézsé­geiről szólva elmondta, hogy a társadalom­nak lehetőségeihez képest segíteni kell a munkahelyi beilleszkedést és a családalapí­tást. A társadalomba belépő fiataloknak lehetőséget kell teremteni, hogy véleményü­ket elmondhassák, és azt meg is hallgassák, el is fogadják. Közéletiséget azonban csak felelősséggel, felkészülten, tájékozottan sza­bad vállalni. Mindehhez — s hogy vélemé­nyét mindenki bátran kinyilváníthassa — kedvező feltételeket teremt, biztonságot ad a szocialista demokrácia légköre. A demok­rácia azonban nem azonos a szabadossággal, hanem a lényege az önfegyelmen alapuló szabadság. Végezetül rámutatott, hogy mindenkinek, aki a fiatalokkal foglalkozik — így az ÁIB- nek is — alapvető célja, hogy a felnövekvő nemzedék egészséges lelkületű, fizikumú, humánusan, demokratikusan gondolkodó, bátran kezdeményező, az új iránt fogékony és tenni akaró legyen. Ez az alapelve az úf­­jágpolitikai munkának is. Nagy Sándor, az Állami Ifjúsági Bizott­ság titkára ismertette az állami ifjúságpoli­tikai munka legfontosabb kérdéseit, az idei fő feladatokat. Egyebek között utalt arra, hogy napjaink­ban az ifjúságpolitika, és ennek részeként az állami ifjúsági munka az érdeklődés előterébe került, érthető módon, hiszen ha­zánkban minden második állampolgár 30 éven aluli. Áttekintette az állami ifjúsági munka eredményeit, majd a feladatokról szólva hangoztatta, hogy a jövőben előtérbe kerülnek egyes gazdasági és szociálpolitikai kérdések, ahogy ez az ÁIB ez évi munka­tervében is tükröződik. Az eredmények és az erőfeszítések mellett ugyanis tapasztalha­tók feszültségek is, így például a lakáshoz jutásban, a munkahelyi beilleszkedés körül­ményeiben, a kezdőbérek megállapításában, a fiatalkorúak veszélyeztetettségében. Ezek­re azért is fontos odafigyelni, mert a tár­sadalmilag elfogadott program — az elért életszínvonal megőrzése — nem ugyanazt jelenti a pályakezdő, az önálló életet kezdő fiatalnak, mint a kialakult egzisztenciával rendelkező idősebb korosztálynak. Végeze­tül aláhúzta: pontosítani kell az állami ifjú­sági munka intézményrendszerének hatás- és felelősségi körét, a szükséges irányokban és mértékben szükséges bővíteni tevékeny­ségét A tanácskozás résztvevői ezt követően az idei esztendő gyakorlati tennivalóit vitat­ták meg. (MTI)

Next