Hajdú-Bihari Napló, 1983. március (40. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-29 / 74. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÍgÜl. XL ÉVFOLYAM 74. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. III. 29., KEDD 2 1­11 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Több mint száz együttműködési megállapodás magyar és szovjet vállalatok között Negyven államközi és száztizenhárom, a vállalatok között létrejött megállapodás szabályozza hazánk és a Szovjetunió gyártásszakosí­tását, a kooperációk külön­böző formáit, amelyek a mai világgazdasági viszonyok kö­zött különösen értékesek. Az együttműködés mindkét országban gyorsítja a kor­szerű technika fejlesztését, elősegíti eddig hiányzó, vagy csak tőkés országokból megvásárolható cikkek gyár­tását, s kölcsönösen stabil értékesítési és beszerzési le­hetőségeket teremt magyar és szovjet vállalatok számá­ra. A két ország 1983-ra már több mint 8 milliárd rubel értékű áruforgalmat irány­zott elő, vagyis úgy értékel­ték, hogy az idei forgalom több mint félmilliárd rubel­lel túlhaladja a tavalyit. Az államközi megállapodást kö­vető magánjogi tárgyalások a konkrét részleteket is sor­ra tisztázzák: a Szovjetunió­ból előirányzott importnak eddig 90, a magyar export­nak pedig körülbelül 80 szá­zalékára már meg is kötöt­ték a szerződéseket, ami máris biztosítja erre az évre a Szovjetunióból származó legfontosabb termékeket, köztük az energiahordozókat és nyersanyagokat, szovjet vállalatok pedig lekötötték a tőlünk megvásárolni kívánt termékek döntő többségét. A vállalatközi tárgyalások folytatódnak, hogy a még hátralevő magánjogi szerző­déseket is mielőbb megkös­sék A magyar gazdaságpolitika egyik fő törekvése, hogy a két ország között olyan sza­kosítások, kooperációk ala­kuljanak ki, amelyek szoro­san kötődnek a termékszer­kezet átalakításához, s zöld utat kap minden olyan kez­deményezés is, amelynek nyomán mielőbb bevezethető a termelésbe az anyag- és energiatakarékos technika, gépesíthető a kézi munka, növelhető a termelés haté­konysága. A járműipar, a híradástechnika, az alumí­niumipar, a műszeripar, a számítástechnika és ehhez kapcsolódva az elektronika éppúgy az együttműködésre épül, mint a vegyipar szá­mos területe, nevezetesen az agrokémiai, az olefinipari, a gyógyszer- és gumiipari sza­kosítás. A nyugati embargó­politika különösen sürgetővé tette az elektronikai együtt­működési folyamat felgyorsí­tását. A legsikeresebbek kö­zé tartozik az Egyesült Izzó és a moszkvai Metz Egyesü­lés közvetlen gyártási és fejlesztési együttműködése. Az Egyesült Izzó különfé­le berendezéseket, manipulá­torokat fejlesztett ki és szál­lít a szovjet képcsőgyártás­hoz. Az együttműködésbe a Híradástechnika Szövetkezet is bekapcsolódott ellenőrző és mérőműszerek szállításá­val. A kooperáció nyomán számíthatunk a korszerű, energiatakarékos, szovjet gyártmányú színes képcsö­vekre. A székesfehérvári Videoton­­ a mostani ötéves tervidőszakban összesen 340 millió rubel értékben expor­tál a Szovjetunióba A—11, 12, 15 és 17 típusú kis számítógé­pet, valamint sornyomtató­kat, az utóbbiakhoz részegy­ségeket, távadat-feldolgozó berendezéseket és képernyős megjelenítőket, amiért a sza­kosítás alapján nagy számító­gépeket, integrált áramkörö­ket és félvezetőket szerez be az ország a Szovjetunióból. Szakembereink sokat vár­nak a szabadalomvásárlás­sal összekötött együttműkö­déstől is. Évente 240-250 millió forint értékű műszaki­szellemi terméket vásárol Magyarország a Szovjetunió­tól, az export értéke pedig várhatóan az idén is körül­belül 100 millió forint körül mozog majd. A licencforga­­lomban azonban mindkét fél véleménye szerint sok még a tartalék, a ki nem használt lehetőség. Sok példa igazol­ja, hogy egy-egy szabadalom átvétele és meghonosítása évente akár több tízmillió forintos megtakarítással is járhat. Ide sorolható például a harkovi tervezőirodától vásárolt licenc, amelynek segítségével a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Művek egy-egy nagyolvasz­tójának hűtőrendszerét kor­szerűsítette. A szovjet mód­szer szerint a nagyolvasztó falazatának hűtésekor felfo­gott gőzenergiának egy je­lentős része ismételten fel­használható, s egyben a hű­tés is egyenletesebbé, haté­konyabbá vált. A 30-40 mé­ter magas kohók külső pán­célzata és belső tűzálló fa­lazata között keringő hűtővi­zet — felmelegedése után — eddig egy gyűjtőrendszerbe vezették és kárbaveszett. A szovjet eljárás lényege, hogy ezt a vízi gőz keveréket kettéválasztják, és a forró gőzt bekapcsolják az ipari hálózatba, például fűtésre használják. Egy-egy kohó átalakítása 65 millió forint­ba került, ez azonban egy, másfél év alatt megtérül. Nemcsak a hőenergia visz­­szanyerése a haszon, hanem mindenekelőtt az, hogy az egyenletesebb hűtés nyomán a kohófalazat élettartama több mint kétszeresére nő, ami csökkenti a nagyjavítá­si költségeket és javítás miatt ritkábban kell kivon­ni a termelésből a kohót. Az együttműködés sokféle változata a lakosságot, an­nak egyes rétegeit közvetle­nül is érinti. A kooperáció és a szakosítás egyes általá­nosan használt közszükségle­ti cikkeken kívül olyan esz­közökre is kiterjed, amelyek az egészségükben károsult emberek helyzetén javíta­nak. Az esztergomi Látsze­­részeti Eszközök Gyára pél­dául több szovjet üzemmel együttműködve új típusú hal­lásjavító készülékek techno­lógiáját dolgozta ki, s most készítik elő ezek gyártását. Az egyik, a mindössze 13— 15 grammos miniatűr beren­dezés a fül mögé, illetve a haj közé rejthető, egy másik típus a szemüvegek szárába építhető be. A készülékekhez szükséges mikrofont és a hallgatót szovjet üzemek szállítják, a mechnikus al­katrészeket pedig az eszter­gomi üzem gyártja. A koope­rációban az első alkatrész­­csere már megtörtént, és ha­marosan elkészülnek a min­tapéldányok. A magyar vál­lalat szemüvegkeretek gyár­tásában is együttműködik szovjet partnereivel. A Szovjetunióból nagy terme­lékenységű célgépeket szer­zett be, ezekért műanyag szemüvegkereteik gyártás­­technológiájának átadásával fizettek. (MTI) A tervezettnél nagyobb forgalom A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi gyorsjelentése A Belkereskedelmi Minisztérium áru­forgalmi gyorsjelentése szerint az év első két hónapjában a kereskedelem a tervezettnél nagyobb forgalmat ért el, ami elsősorban a viszonylag magas januári forgalom követ­kezménye. Februárban a kiskereskedelmi forgalom 6,3 százalékkal volt nagyobb, mint 1982. azonos hónapjában. Az élelmiszerek és élvezeti cik­kek értékesítése 7,4 százalékkal fokozódott, s összességében jobban növekedett, mint az iparcikkeké. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek iránt a kereslet februárban a szezonnak megfele­lően alakult Tőkehúsokból a kereskedelem kielégítette az igényeket, a szárazáruk, füs­tölt főttáruk, s egyes szalonnafélék azon­ban ebben a hónapban is időnként hiányoz­tak a boltokból. Folyamatos volt az ellátás halból, baromfiból és tojásból, tej-és tejter­mékekből, illetve állati és növényi zsiradé­kokból. Nem volt alapvető fennakadás a konzervek és édesipari készítmények forgal­mában sem, noha választékhiányok adód­tak. A téli tárolású zöldség, és gyümölcs­­félékből volt elég, s megjelentek az üzle­tekben a primőráruk is. A burgonya, zöld­ség és gyümölcs ára átlagosan mintegy 4,4 százalékkal volt alacsonyabb a fővárosi pia­cokon, mint tavaly. A háztartási vegyi áruk forgalma élén­kült, mosószerekből a kereslet és kínálat egyensúlya többségében helyreállt. Mosósze­rekből viszont — elsősorban ultra-készítmé­nyekből — nem volt zökkenőmentes az ellátás, és ugyancsak hiányos volt a választék a pi­pereszappanokból. Javult a diszperziós fal­festékek választéka, egyes olaj- és zománc­festékekből azonban a kereskedelem nem tudta teljes egészében kielégíteni az igénye­ket. A ruházati cikkeknél a téli vásár idején az engedmény és árusítás átlagos mértéke 37,2 százalék volt, így a lakosság több, mint 550 millió forintot takarított meg. A vásári árualap mintegy 75 százalékát adták el, for­galma két százalékkal alatta maradt a múlt évinek. A konfekció szakma kínálata felsőruhá­zatból, méterárukból, szőnyegekből és füg­gönyökből kielégítő volt, ellenben férfi alsó­ruházatból, gyermekharisnyából nem volt elegendő. Jó volt a cipőkínálat, s javult a választék gumicsizmából és sportcipőből. Továbbra is hiányos volt viszont az ellátás fiú- és lánykacipők egyes méreteiből. Általában jelentősen javult a kínálat vas­árukból, ám hiányos volt a választék a szi­lárdtüzelésű kályhákból és tűzhelyekből és továbbra sem tudta kielégíteni a kereske­delem az igényeket szegből és csavaráruból. A háztartási cikkek nagy részéből kielégítet­ték az igényeket, de több nagy űrtartalmú hűtőszekrényre, mélyhűtő ládára lett volna szükség. A villanybojlerekből is a nagyobb méretek hiányoztak. A bútorkínálat a ko­rábbiakhoz hasonlóan alakult; egyes elemes bútoroknál valamelyest csökkent az előjegy­zés és a szállítás közötti idő. A TÜZÉP vállalatok tüzelőanyag-értékesí­tése — az enyhe idő miatt — nem érte el a tavalyit. A keresletet — egyes minőségi szenek kivételével — kielégítették. Februárban élénkült a kereslet az építő­anyagok — cement, hullámlemez, falazó­anyag finom fűrészáru, ajtó, ablak stb. — iránt. Csempéből, parkettából az ellátás meg­felelő volt, kisméretű téglából, tetőcserépből, nyílászáró szerkezetekből azonban nem sike­rült maradéktalanul megfelelni az igények­nek. (MTI) MM SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: KÖSZÖNÖM, NEM KEREK! 3. oldal NAGYRÁBÉ, NAGYKÖZSÉG 3. oldal A NAPLÓ POSTÁJA 4. oldal BEMUTATJUK A MAGYAR NAIV MŰVÉSZEK MÚZEUMÁT 5. oldal Politikai vitakörvezetők tanfolyama Azoknak a kezdő politikai vitakörvezetőknek, akik még nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal, gyakorlattal március 28—30. között tanfolyami felkészítést rendezett a megyei pártbizottság Debrecenben, a pártoktatási igazgató­ságon. A 75 résztvevővel induló háromnapos tanfolyamot hétfőn délelőtt Fülöp János, a megyei pártoktatási igazga­tóság mb igazgatója nyitotta meg, majd dr. Ónosi László, a megyei pártbizottság titkára tartotta a bevezető előadást, Ideológiai életünk aktuális kérdései címmel. A háromnapos tanfolyamon résztvevők előadásokat hall­­anak a politikai vitakörök helyéről, szerepéről, az agitáció tervezéséről és irányításáról. Az előadásokon hallottakat konzultációkon vitatják meg, értelmezik. Alapellátás és szolgáltatás Ú Újszentmargitán Az élelmiszerektől a vető­magokig minden megtalálha­tó az újszentmargitai ABC- kisáruházban, amit egy szín­vonalas vegyesboltban keres­hetnek a vásárlók. Az élel­miszerek közül csupán a hét­fői, úgynevezett elősütött ke­nyér frisseségét kifogásolják alkalmanként a községben. A kenyér a Debreceni Sütőipari Vállalat tiszacsegei üzemé­ből érkezik a boltba. Igaz, az utóbbi időben már hétfőnként is frisset kaptak — hallottuk Soltész Jánosné boltvezetőtől. A jó ellátáshoz az is hozzájá­rul, hogy a tiszacsegei ÁFÉSZ, ha kell, saját teher­autójával is szállít narancsot, citromot és banánt Újszent­­margitára, úgyhogy az ottani ABC-ben legalább annyiszor lehet banánt kapni, mint a városi boltokban. Hiánycik­ként említik viszont a hely­beliek a fürdőkádakat, a für­dőszoba-berendezéseket és -felszereléseket. Tavaly a PIÉRT is kétszer szállított, ezt az idén havi egy alkalomra csökkentette, ami­nek szintén nem örülnek Új­­szentmargitán. Apróságnak tűnik, mégis bosszúság ha névnapra csupán tájképes ké­peslapot küldhetnek innen az emberek. Az ABC-kisáruház egyéb­ként tavaly 10 millió 200 ezer forint értékű árut forgalma­zott, az idei terv 11 millió. Jó, hogy helyben kaphatók kerti szerszámok, háztartási esz­közök és gépek, rádió- és te­levíziókészülékek, játékok és ajándéktárgyak, így az utazás nem növeli a beszerzés költ­ségeit. Az ABC-kisáruház mellett egy zöldségbolt és a Béke utcai élelmiszerbolt áll a vásárlók rendelkezésére a községben. A szolgáltatások színvona­lát legutóbbi ülésén tekintet­te át a Tiszacsegei Közös köz­ségi Tanács. Újszentmargitán 18 kisiparos áll a lakosság rendelkezésére, a távolsági szállításokba besegítenek a termelőszövetkezet, a tisza­csegei ÁFÉSZ és az állami gazdaság járművei, a háztar­tási villamos gépeket, a GEL­­KA javítja. Az elmúlt évben — elsősorban a megemelt SZTK-hozzájárulás miatt — két magánkisiparos adta visz­­sza engedélyét. A fodrásznak a „nyitott ház” elvét nemcsak hirdető, hanem meg is valósító műve­lődési ház egyik földszinti helyisége ad otthont, így vá­rakozás közben folyóiratokat olvashatnak, zenét hallgat­hatnak, a programokkal is­merkedhetnek a lányok, asz­­szonyok. A helyi szállításokat eddig egy fuvaros végezte lovas fo­gatával, a közeljövőben még egy lovas kocsis és egy 5 ton­nás tehergépkocsit tartó ma­gánfuvarozó áll munkába, így együttesen már csaknem minden igényt ki tudnak elé­gíteni. A négy női szabó, a cipész, a gépi fűrészelő és az asztalos mellett az építőipari szakmák képviselői is bőven kapnak megrendelést, hiszen évente 10—15 új ház épül, és leg­alább ugyanennyit korszerű­sítenek a településen. A köz­ségben körülbelül száz csa­ládnak van autója, amelyeket a Tiszacsege és Vidéke ÁFÉSZ hamarosan megnyí­ló autószervizében javíttat­hatnak. BRIGÁDVEZETŐI TANÁCSKOZÁSOK Baromfi-feldolgozó Vállalat Mint a baromfiiparban ál­talában, a Debreceni Barom­fi-feldolgozó Vállalatnál is az 1950-es évek végén ala­kultak meg az első szocialis­ta brigádok. A brigádok és a brigádtagok azóta állan­dóan fejlődnek, példát mu­tatnak a gazdasági és politi­kai munkában egymásnak, a vállalat dolgozóinak. Válla­lásaikat rendszeresen maga­sabb szinten teljesítik. Az elmúlt esztendőben nem volt egyszerű dolga a baromfi-feldolgozó kollektí­vájának. A szocialista brigá­dok azonban megértették és átérezték a munkájuk fon­tosságát. Vállalásaik eredmé­nyeként a vállalat az előző évhez viszonyítva nagyobb feladatokat határozott meg Ezeket az elmúlt évben sike­rült is teljesíteni, illetve túl­teljesíteni. A jó brigádmun­ka eredményeként a korsze­rű termékszerkezet kialakí­tása sem okozott nagy gon­dot a vállalatnál. A termelé­si biztonság, a feldolgozó ka­pacitás növekvő kihasználása érdekében az év közbeni ru­galmas programozás és ter­meltetés eredményeként ko­moly munkaszervezési intéz­kedéseket hajtottak végre. Az elmúlt esztendőben a vállalat termelése a bázisév­hez viszonyítva 28,1 száza­lékkal nőtt. A fontosabb cik­kenkénti termelési tervet is teljesítették. A lakossági és az exportigények mind telje­sebb kielégítése érdekében a különböző darabolt termé­kek gyártását jobb szervezé­si intézkedésekkel, a szocia­lista brigádok mozgósításá­val sikerült megvalósítani. A brigádvállalások teljesítése a baromfitermékek minőségi kihozatalának javulását is eredményezte. Kedvező ered­ményekről lehet beszámolni az exportértékesítés terüle­téről is. Az összes exportér­tékesítésen belül a rubelel­számolása 37,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A vállalat a nem ru­belelszámolású exportját 33,9 százalékkal teljesítette túl. A szocialista brigádok tag­jai természetesen nemcsak a gazdasági munkában jeles­kedtek. S ha itt-ott még van javítanivaló, az eredmények azt igazolják, hogy a válla­lat szocialista brigádjai a hármas jelszó jegyében él­nek és dolgoznak. Az elmúlt esztendőben például az újí­tómozgalomban 110 brigád­tag vett részt, s munkájuk eredménye az is, hogy több mint 2 millió forint értékű selejt alkatrészt újítottak fel. "I

Next