Hajdú-Bihari Napló, 1983. április (40. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

Befejeződtek a magyar-jugoszláv tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) goszláv zászlókkal díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren került sor, ahol felsorakozott a Magyar Nép­hadsereg díszzászlóalja. A vendégek búcsúztatására megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Sarlós István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Péter János, az Ország­­gyűlés alelnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Pója Frigyes külügyminisz­ter, a kormány több más tag­ja, s az állami, az társadalmi élet számos vezető képviselő­je. Ott volt Simon Pál, Ma­gyarország belgrádi és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete, valamint a Bu­dapesten akkreditált diplomá­ciai képviseletek számos vezetője és tagja. Kürtszó harsant, a dísz­ Közös közlemény Losonczi Pál és Petar Sztambolics a tárgyalásokon áttekintette a Magyar Nép­­köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság sokoldalú kapcsola­tainak helyzetét, az együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeit, és véleményt cserélt a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. A két elnök tájékoztatta egymást orszá­gaik szocialista építőmun­kájának eredményeiről, tár­sadalmi-gazdasági fejlődésé­ről. A két elnök megelégedés­sel állapította meg hogy a közös erőfeszítések eredmé­nyeként a két baráti szocia­lista ország jószomszédi vi­szonya, politikai, gazdasági, kulturális együttműködése gyümölcsözően fejlődik. A felek újból megerősí­tették, hogy a magyar—ju­goszláv kapcsolatok a szuve­renitás, a területi integritás, a függetlenség, az egyenjogú­ság a belügyekbe való be nem avatkozás elvein, a szocializmus építésének közös céljain, a két ország belső fejlődésében és nemzetközi helyzetében meglevő különb­ségek kölcsönös figyelembe­vételén alapulnak. Ezek az elvek — amelyeket Kádár János és Joszip Broz Tito ta­lálkozóin dolgoztak ki és erősítettek meg , megbíz­ható alapul szolgálnak a magyar—jugoszláv együtt­működés kölcsönösen elő­nyös, sokoldalú fejlődéséhez, a barátság és a bizalom erő­sítéséhez a két ország népei között. Megerősítették szilárd el­határozásukat, hogy ezeken a tartós alapokon folytatják a kapcsolatok erősítését Ma­gyarország és Jugoszlávia között, és újabb erőfeszítése­ket tesznek a kölcsönösen előnyös kétoldalú együtt­működés fejlesztésére. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy egyre gazda­godik a közvetlen együttmű­ködés a Magyar Népköztár­saság és Jugoszlávia szocia­lista köztársaságai, tartomá­nyai, valamint a két ország zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett Petar Sztambolics­­nak, majd felcsendült a két ország himnusza. A magas rangú vendég Losonczi Pál társaságában elhaladt a ka­tonák sorfala előtt, majd üd­vözölte a búcsúztatására­­a téren összegyűlt budapesti dolgozókat, fiatalokat. A ju­goszláv államfő és kíséreté­nek tagjai elköszöntek a ma­gyar közéleti vezetőktől s a budapesti diplomáciai testü­let megjelent képviselőitől. Az ünnepélyes esemény a zászlóalj díszmenetével zá­rult. Ezután a vendégek Loson­czi Pál és felesége társaságá­ban gépkocsikba szálltak és díszmotorosok kíséretében a Keleti-pályaudvarra hajtat­tak. A pályaudvaron Losonczi Pál és felesége baráti búcsút vett Petar Sztambolicstól és feleségétől, s néhány perc múlva az elnöki­ különvonat kigördült a pályaudvarról, határ menti területi és test­vérvárosai között. Hangsú­lyozták a két ország lakos­sága közvetlen kapcsolatai­nak fontosságát is. A felek kedvezően értékel­ték a gazdasági együttmű­ködés eredményeit, a ki­egyensúlyozott árucsere­forgalom növekedését. Elismerően szóltak azokról az erőfeszítésekről, amelye­ket a két ország kormánya, a magyar—jugoszláv gazda­sági együttműködési bizott­ság és más gazdasági intéz­mények tettek ezért. Rámu­tattak arra, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági együttműködés új és fejletteb formáinak a termelési kooperáció újabb lehetőségeinek feltárásáért, az országaik szomszédságából fakadó előnyök jobb kihasz­nálásáért, a határ menti gaz­dasági együttműködés és árucsere fejlesztéséért. A két fél egyetértett ab­ban, hogy a magyar—ju­goszláv kulturális, tudomá­nyos, oktatási együttműkö­dés eredményesen fejlődik és jól szolgálja a két ország népeinek közös érdekeit. Készségüket fejezték ki, hogy e területeken előmozdítják és bővítik az együttműködést, hangsúlyozták, hogy a kul­turális együttműködési ve­gyes bizottság fontos szere­pet tölt be az együttműködés megvalósításában. Mindkét elnök hangsúlyoz­ta, hogy fontosnak tartja a Magyar Népköztársaságban élő szerb, horvát, szlovén, il­letve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban élő magyar nemzetiség ki­egyensúlyozott helyzetét, és sokoldalú fejlődése vala­mennyi társadalmi-gazdasági, kulturális-művelődési és más feltételének biztosítását. Kedvezőnek értékelték, hogy a két ország jószomszédi kap­csolatának fejlesztésében a nemzetiségek a híd szerepét töltik be. Losonczi Pál és Petar Sztambolics beható véle­ménycserét folytatott az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, különös figyelmet fordít­va a nemzetközi feszültség enyhítését, a békét és a nem­zetközi biztonságot, az álla­mok egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztését szolgáló erőfeszí­tésekre. A két fél aggodalmát fe­jezte ki a mostani bonyolult nemzetközi helyzet miatt, amely feszültségekkel terhes. Rámutattak arra, hogy a fegyverkezési hajsza a leg­súlyosabb veszély a világ bé­kéjére és biztonságára, az or­szágoknak a békés egymás mellett élés elvén alapuló együttműködésére. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy minden erőfeszí­tést meg kell tenni a fegy­verkezési verseny gyors meg­fékezéséért, a tényleges le­szerelésre irányuló intézke­dések kidolgozásáért és vég­rehajtásáért. Szükségesnek tartják, hogy előrehaladást érjenek el minden leszerelési tárgyaláson. Támogatnak va­lamennyi olyan konkrét ja­vaslatot és kezdeményezést, amely a tényleges leszerelési tárgyalásokhoz vezet. Az európai helyzetről foly­tatott eszmecsere során a fe­lek nagy jelentőséget tulaj­donítottak az európai bizton­ság és együttműködés elmé­lyítésének, a helsinki záróok­mánynak, melynek követke­zetes és maradéktalan érvé­nyesítése megkülönböztetett fontosságú valamennyi euró­pai ország és nép létérdeke szempontjából. A két fél azt várja, hogy a madridi találkozón tartalmas, kiegyensúlyozott záródoku­mentumot fogadnak el, amely magában foglalja az európai bizalommal, biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszere­léssel foglalkozó konferencia összehívásáról szóló határo­zatot is. Hangoztatták, hogy országaik minden tőlük tel­hetőt megtesznek a madridi találkozó mielőbbi sikeres befejezése érdekében. A felek kifejezték teljes szolidaritásukat a nemzeti és társadalmi felszabadulásáért küzdő mozgalmakkal. Megállapították, hogy az el­leni kötelezett mozgalom jelentős tényezője a nemzet­közi életnek, és nagyban hoz­zájárul a békéért, a bizton­ságért, a feszültség enyhíté­séért, a gyarmatosító és új­ragyarmatosító elnyomás el­len vívott küzdelmekhez, va­lamint az egyenjogú nemzet­közi kapcsolatok megterem­téséhez. A mozgalom közel­múltban, Új-Delhiben tartott VII. csúcskonferenciája a nemzetközi élet fontos ese­ménye volt. A két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy tár­gyalásaik eredményei hozzá­járultak a Magyar Népköz­­társaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság együttműködésének és jószomszédi viszonyának el­mélyítéséhez, a béke és biz­tonság erősítéséhez. Petar Sztambolics, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke jugoszláviai hivatalos baráti látogatásra hívta meg Losonczi Pált, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Újságírók kitüntetése Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából újságírókat tüntettek ki csü­törtökön a Parlament vadász­termében. Kimagasló újságírói mun­kája elismeréseként Rózsa Ferenc-díjat kapott: Bánkúti Gábor, a Magyar Rádió fő­munkatársa; Bernáth László, az Esti Hírlap rovatvezetője; Gömöri Endre, a Magyaror­szág rovatvezetője; Iglói Zoltán, a Magyar Távirati Iroda pécsi szerkesztőségének vezetője; Máriássy Judit, az Élet és Irodalom rovatveze­tője; Nemes János, a Buda­pest Rundschau főszerkesz­tője; Sági Ágnes, a Pest me­gyei Hírlap főszerkesztője, Szabó L. István, a Népsza­badság rovatvezető-helyette­se. Ugyancsak a sajtóban vég­zett eredményes tevékenysé­gükért: huszonnyolcan a Munka Érdemrend arany, ezüst, illetve bronz fokoza­tát, huszonketten pedig a Kiváló Munkáért kitüntetést vették át. A kitüntetéseket Németh Jenő, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese adta át. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP KB titká­ra, Sarlós István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztály­­vezetője. ♦ ** A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Faludi Rezsőnek, a Magyar Rádió főosztályveze­tőjének több évtizedes ki­emelkedő munkája, zenemű­vészeti tevékenysége elisme­réseként, nyugállományba vonulása alkalmából és Do­bos Istvánnak, a Magyar Te­levízió főosztályvezető-he­lyettesének több évtizedes, kiemelkedő munkája elisme­réseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szo­cialista Magyarországért ér­demrend kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetéseket ugyancsak csütörtökön adta át a Parlamentben Németh Jenő. (MTI) Kitüntetések a MÉM-ben Csütörtökön a MÉM-ben Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a korszerű új eljárások kidol­gozásában, alkalmazásában elért kimagasló eredményé­ért Újhelyi Imre-emlékérem­­mel tüntette ki Bocz Ernőt, a mezőgazdasági tudományok doktorát, a Debreceni Agrár­­tudományi Egyetem intézet­­igazgató egyetemi tanárát, Mészáros Sándort, a nádud­vari Vör­ös Csillag Tsz elnök­­helyettesét. ­i Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) szigorral kell fellépni a sza­bályok megsértőivel szemben. A tapasztalatokat az árrend­szer továbbfejlesztésében is hasznosítani kell. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság ál­lásfoglalását, amely felada­tul tűzi ki, hogy a számítás­A mezőgazdasági termelés az idén az elmúlt évihez ké­pest — az előirányzat szerint — egy-két százalékkal nö­vekszik, s ez feladja a lec­két a termelőknek; magas szintről, nemzetközileg elis­mert teljesítmények után kell ismét előrelépni a zavartalan lakossági ellátás biztosítása és az ország fizetőképességé­nek fenntartásához emelt szintű export teljesítése ér­­dekében. Mindehhez termé­szetesen alapos felkészülésre és körültekintő anyagi, mű­szaki ellátásra van szüksé­gük a termelőknek. A feltéte­lek sok tekintetben jobbak az elmúlt évinél. Egyebek kö­zött 13,5 milliárd forint érté­kű gép beszerzésére nyílik lehetőség. Közel 7 ezer trak­tort kínál a kereskedelem, közöttük több olyan típust, amelyik korábban hiányzott, így például a közepes gép­osztály néhány „képviselője”. A gabonaprogram második szakasza, amely az intenzív termelés jegyében a hozamok növelését irányozta elő, a kombájnokkal szemben is követelményt támaszt; június 30-ig 1500 új gép áll majd a gazdaságok rendelkezésére, s közöttük jelentős túlsúlyban vannak a korszerű, nagy tel­jesítményű típusok. A növénytermelés eredmé­nyességét korszerű vetőma­gok, szaporítóanyagok szol­gálják, egyebek között példá­ul 60 hibrid kukoricából vá­laszthatják ki a gazdaságok a számukra legmegfelelőbbe­ket, ugyanúgy több korszerű cukorrépafajta és napraforgó­hibrid növeli a nagy hozam elérésének lehetőségeit. Ható­anyagban számolva 100 ezer tonnával több műtrágya ke­rül az idén a raktárakba , a hazai gyárak, illetve a külke­reskedelmi partnerek folya­matos szállítása esetén. Minderre nagy szükség van, hiszen a gabonatermelők 14,5 millió tonnás termést irá­nyoztak elő. A felkészülés egyben azt is jelenti, hogy tudatosan szó­technikai központi fejlesztési program végrehajtásának menetében az eddiginél na­gyobb hangsúlyt kell helyez­ni a számítástechnika alkal­mazását, különösen a mikro­számítógépek tömeges elter­jedését segítő társadalmi, műszaki és gazdasági feltéte­lek összehangolt fejlesztésé­re o­molnak a szántóföld védelmé­vel. Az üzemeknek minden kínálkozó területet fel kell használniuk, még az olyan korábban elhanyagolhatónak tartott tényezők is számíta­nak, mint például az, hogy a táblák között kevesebb he­lyet hagyjanak szabadon, és az út szélére „kiszántsanak”. Többet kell törődni a nö­vényvédelemmel, a gyomir­tással, érdemes is ezt tenni, mert az őszi vetésű növények jó teleltek, és meghálálják majd a fokozott kémiai tá­mogatást. A gazdaságok az idén összességében várható­an teljesítik a gabona vetés­­területi előirányzatát. Búzá­ból a tervezettnél többet is vetettek, lévén, hogy megha­tározott esetekben kedvez­ményhez juthatnak. Az év elején viszont még úgy tűnt, némileg háttérbe szorult a kukorica, hiszen a központi előirányzatot az üzemi dön­tések teljesen nem igazolták vissza. Ám időközben válto­zások kezdődtek, nőtt a ku­koricatermelési kedv, de itt is vannak még további lehe­tőségek. Szuperkorai érésű hibri­dekkel másodvetésre nyílik mód, és a gyepterület hoza­mának fokozásával szintén területet nyithatnak a kuko­ricának. Ugyanúgy a zöldség­­termelés sem hanyagolhatja el azt a lehetőséget, hogy a kistermelés jobb integrálásá­val ellensúlyozza — a lehető­ség szerint — a nagyüzemi termőterület csökkenését. Az állattenyésztőknek, állattar­tóknak a mezőgazdaság tör­ténetének legnagyobb állo­mányáról kell gondoskodni­uk, a felkészülés jól sikerült, egyebek között például meg­nyugtató a takarmányhely­zet. A felkészülés árnyoldala, hogy az első negyedévben, igaz csak átmenetileg, gon­dok voltak a műtrágya-for­galmazásban, ami arra int, hogy a nagy tervekkel induló termelőket folyamatosan és lehetőleg magas fokon kell el­látni az év minden időszaká­ban.­nak kezdeti nehézségeiből adódtak. Az árellenőrzések kiterjed­tek a nem kompetitív, a ha­gyományos árképzést alkal­mazó ipari termelő vállala­tokra és szövetkezetekre is. Ezek 32 százalékánál az ár­munka belső szabályozottsá­gában találtak az ellenőrök kifogásolnivalót, s 20 száza­lékánál állapították meg a jogszabályok megsértését. Megállapították azt is, hogy bár ezeknek a vállalatoknak erre a korábbiaknál nagyobb lehetőségük lenne, áraik ki­alakításánál még nem elég széles körben veszik figye­lembe a piac értékítéletét, a kereslet—kínálat alakulását. Az építőiparban — főként a kisebb építőipari szövet­kezeteknél — tartott árellen­őrzések viszonylag nagy számban mutatnak ki sza­bálytalanságokat, adminiszt­rációs hibákat. A mezőgaz­dasági nagyüzemekben — összesen 951-et ellenőriztek — 102 esetben akadt kifogá­solnivaló, a hibák több mint fele az ármunka belső sza­bályozásának hiányosságaira utalt. Kedvező tapasztalatokat vontak le az árhatóságok a fogyasztásicikk-kereske­­delmi ellenőrzésekből, itt a fogyasztói árak, árarányok az eddigieknél jobban iga­zodnak a termelői árakhoz, és megfelelően követik ezek változásait. Kedvező az is, hogy mindez sem az iparban, sem a kereskedelemben nem járt együtt a gyakori árvál­tozásokkal. A kereskedelmi vállalatok többsége szolid árpolitikát folytatott. A kiskereskedelem általában még a szabad ár­formába tartozó cikkeket is a lehetségesnél olcsóbb áron forgalmazza. Nem találtak viszont mindenütt összhan­got az ellenőrök az árak és a minőség között, egyebek közt némely bútornál és ru­házati terméknél. Szabályta­lanságot e vállalatok körében 82-nél tártak fel az ellen­őrök. Az árképzési jogszabá­lyok megsértése miatt mint­egy 13 millió forint értékű kártalanítást rendeltek el, és öt esetben indítványozták gazdasági bírság kirovását. A 47 termelőeszköz-keres­kedelmi vállalatból tavaly tíznél tartottak árellenőrzést, örvendetes, hogy a jogszabá­lyok megsértésével, arányta­lanul magas árak kialakítá­sával e területen nem talál­koztak. A külkereskedelmi és az önálló export—import joggal rendelkező vállalatok egy része rugalmas árpoliti­kát folytatott, ám még min­dig gyakoriak a minőséggel, a szállítási határidővel, a csomagolással kapcsolatos problémák, amelyek az elér­hető árakra kedvezőtlenül hatnak. A kisüzemi gazdasá­gokban — köztük a szerző­déses üzemeltetésű kereske­delmi és vendéglátóhelyeken — 38 823 ellenőrzést tartot­tak. A legtöbb szabálytalanság az átalakításnál, az árkalku­lációnál mutatkozott. A szer­ződéses üzemeltetésű vendég­látóhelyeknél tapasztalták, hogy gyakran indokolatlanul magas beszerzési árakat al­kalmaznak. Az Országos Anyag- és Árhivatal az új ármechaniz­mus első háromesztendei tapasztalatainak alapján szükségesnek tartja az árel­lenőrzés szervezeti, személyi és tárgyi feltételeinek javí­tását. Az árképzés bonyolult szakmai feladata az ellenőr­zésben is megköveteli a köz­­gazdasági szellem fokozott érvényesülését, ez alapfel­tétele ugyanis annak, hogy a vizsgálatok során megállapí­tott szabálytalanságok és az azt követő szankciók a gaz­dasági céloknak megfelelően, összhangban legyenek. Elismert teljesítmények után előrelépés Az árellenőrzések tapasztalatai javult összességében a vállalatok, szövetkezetek ár­munkája, s a korábbi évek­hez képest nagyobb az ár­fegyelem, bár még sok ki­sebb szabálytalanság fordul elő — állapította meg az Országos Anyag és Árhiva­talnak az 1982. évi árellen­őrzések tapasztalatairól szó­ló jelentése. Az árhivatal, az ágazati minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a helyi árhatóságok, valamint az Országos Kereskedelmi Fel­ügyelőség a múlt évben több mint 85 ezer árellenőrzést tartottak a vállalatoknál, szövetkezeteknél, a keres­kedelemben és a szolgáltató helyeken. A vizsgálatok 16 ezer esetben tártak fel sza­bálytalanságot, ezek egy ré­sze szigorúbb felelősségre vonással járt, a hatóságok több esetben bűnvádi eljá­rást kezdeményeztek, illetve gazdasági bírságot róttak ki. Az ellenőrzések sok olyan kisebb szabálytalanságot is feltártak, amelyek nem hoz­tak ugyan tisztességtelen hasznot, de hibás árpolitiká­ról, rossz árképzési gyakor­latról, s adminisztrációs té­vedésekről tanúskodtak. Az árellenőrzések azt iga­zolják, hogy a vállalatok, és egyéb gazdálkodó szerveze­tek döntő többségénél az ár­munka megfelel az 1980-ban bevezett ármechanizmus kö­vetelményeinek. Tavaly — az árreform első két eszten­dejéhez képest — ritkábban módosultak a termelői árak, a termelők nagyobb előrelá­tással alakították ki áraikat. A külkereskedelmi árak­hoz igazodva úgynevezett kompetitív árképzéssel dol­gozó 663 ipari vállalatnak mintegy 60 százalékánál 378 ellenőrzést tartottak, ezek legfontosabb tapasztalata: az árfegyelem e területen az át­lagosnál jobb. Súlyosabb szabálytalanság a vállalatok­nak csak 5 százalékánál for­dult elő, az árképzési szabá­lyok kisebb súlyú megsérté­sét azonban tizennyolc szá­zalékuknál derítették fel. Az esetek többségében ezek az új árrendszer alkalmazása­ Szovjet személyiségek kitüntetése Hazánk felszabadulásának közelgő évfordulója alkalmá­ból csütörtökön kitüntetéseket adtak át Moszkvában a ma­gyar nagykövetségen a szovjet—magyar kapcsolatok fejlesz­tése és bővítése terén kifejtett kimagasló tevékenységéért több szovjet személyiségnek. Az MSZBT aranykoszorús jelvényét Vladlen Puntusznak, az SZKP KB titkára tanácsadójának, Alekszandr Szorokin­­nak, az SZKP KB alosztályvezetőjének, Igor Szavolszkij­­nak, az SZKP KB munkatársának és Ivan Aboimovnak, a külügyminisztérium alosztályvezető-helyettesének Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete nyújtotta át. Formatervezési nívódíjak Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériu­mi államtitkár csütörtökön a FIMCOOP Finomkerámia­ipari Közös Vállalat kiállí­tótermében megrendezett ün­nepségen átadta az ágazat idei formatervezési nívódíja­it. Ezt az elismerést az idén két iparművész és két terve­zői közösség kapta, mert al­kotásaikban harmonikusan ötvözték a használati funk­ciót a célszerű, szép formá­val, ugyanakkor termékeik gazdaságosan gyárthatók nagyüzemi körülmények kö­zött is. Nívódíjat kapott a forma­­tervezett konzerv­esüveg-csa­­lád alkotógárdája: Fodor Ká­roly, Ádám László, Nagy Gá­bor, Kovács Kálmán, a Sa­­jószentpéteri Üveggyár, illet­ve a Debreceni Konzervgyár munkatársai. Az üvegek könnyen tárolhatók, gépi töl­tésre is alkalmasak. (MTI)

Next