Hajdú-Bihari Napló, 1983. április (40. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-01 / 77. szám
Befejeződtek a magyar-jugoszláv tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) goszláv zászlókkal díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren került sor, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. A vendégek búcsúztatására megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Péter János, az Országgyűlés alelnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Pója Frigyes külügyminiszter, a kormány több más tagja, s az állami, az társadalmi élet számos vezető képviselője. Ott volt Simon Pál, Magyarország belgrádi és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Kürtszó harsant, a dísz Közös közlemény Losonczi Pál és Petar Sztambolics a tárgyalásokon áttekintette a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság sokoldalú kapcsolatainak helyzetét, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, és véleményt cserélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A két elnök tájékoztatta egymást országaik szocialista építőmunkájának eredményeiről, társadalmi-gazdasági fejlődéséről. A két elnök megelégedéssel állapította meg hogy a közös erőfeszítések eredményeként a két baráti szocialista ország jószomszédi viszonya, politikai, gazdasági, kulturális együttműködése gyümölcsözően fejlődik. A felek újból megerősítették, hogy a magyar—jugoszláv kapcsolatok a szuverenitás, a területi integritás, a függetlenség, az egyenjogúság a belügyekbe való be nem avatkozás elvein, a szocializmus építésének közös céljain, a két ország belső fejlődésében és nemzetközi helyzetében meglevő különbségek kölcsönös figyelembevételén alapulnak. Ezek az elvek — amelyeket Kádár János és Joszip Broz Tito találkozóin dolgoztak ki és erősítettek meg , megbízható alapul szolgálnak a magyar—jugoszláv együttműködés kölcsönösen előnyös, sokoldalú fejlődéséhez, a barátság és a bizalom erősítéséhez a két ország népei között. Megerősítették szilárd elhatározásukat, hogy ezeken a tartós alapokon folytatják a kapcsolatok erősítését Magyarország és Jugoszlávia között, és újabb erőfeszítéseket tesznek a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködés fejlesztésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy egyre gazdagodik a közvetlen együttműködés a Magyar Népköztársaság és Jugoszlávia szocialista köztársaságai, tartományai, valamint a két ország zászlóalj parancsnoka jelentést tett Petar Sztambolicsnak, majd felcsendült a két ország himnusza. A magas rangú vendég Losonczi Pál társaságában elhaladt a katonák sorfala előtt, majd üdvözölte a búcsúztatásáraa téren összegyűlt budapesti dolgozókat, fiatalokat. A jugoszláv államfő és kíséretének tagjai elköszöntek a magyar közéleti vezetőktől s a budapesti diplomáciai testület megjelent képviselőitől. Az ünnepélyes esemény a zászlóalj díszmenetével zárult. Ezután a vendégek Losonczi Pál és felesége társaságában gépkocsikba szálltak és díszmotorosok kíséretében a Keleti-pályaudvarra hajtattak. A pályaudvaron Losonczi Pál és felesége baráti búcsút vett Petar Sztambolicstól és feleségétől, s néhány perc múlva az elnöki különvonat kigördült a pályaudvarról, határ menti területi és testvérvárosai között. Hangsúlyozták a két ország lakossága közvetlen kapcsolatainak fontosságát is. A felek kedvezően értékelték a gazdasági együttműködés eredményeit, a kiegyensúlyozott árucsereforgalom növekedését. Elismerően szóltak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a két ország kormánya, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság és más gazdasági intézmények tettek ezért. Rámutattak arra, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági együttműködés új és fejletteb formáinak a termelési kooperáció újabb lehetőségeinek feltárásáért, az országaik szomszédságából fakadó előnyök jobb kihasználásáért, a határ menti gazdasági együttműködés és árucsere fejlesztéséért. A két fél egyetértett abban, hogy a magyar—jugoszláv kulturális, tudományos, oktatási együttműködés eredményesen fejlődik és jól szolgálja a két ország népeinek közös érdekeit. Készségüket fejezték ki, hogy e területeken előmozdítják és bővítik az együttműködést, hangsúlyozták, hogy a kulturális együttműködési vegyes bizottság fontos szerepet tölt be az együttműködés megvalósításában. Mindkét elnök hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a Magyar Népköztársaságban élő szerb, horvát, szlovén, illetve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban élő magyar nemzetiség kiegyensúlyozott helyzetét, és sokoldalú fejlődése valamennyi társadalmi-gazdasági, kulturális-művelődési és más feltételének biztosítását. Kedvezőnek értékelték, hogy a két ország jószomszédi kapcsolatának fejlesztésében a nemzetiségek a híd szerepét töltik be. Losonczi Pál és Petar Sztambolics beható véleménycserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről, különös figyelmet fordítva a nemzetközi feszültség enyhítését, a békét és a nemzetközi biztonságot, az államok egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztését szolgáló erőfeszítésekre. A két fél aggodalmát fejezte ki a mostani bonyolult nemzetközi helyzet miatt, amely feszültségekkel terhes. Rámutattak arra, hogy a fegyverkezési hajsza a legsúlyosabb veszély a világ békéjére és biztonságára, az országoknak a békés egymás mellett élés elvén alapuló együttműködésére. Kifejezték meggyőződésüket, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a fegyverkezési verseny gyors megfékezéséért, a tényleges leszerelésre irányuló intézkedések kidolgozásáért és végrehajtásáért. Szükségesnek tartják, hogy előrehaladást érjenek el minden leszerelési tárgyaláson. Támogatnak valamennyi olyan konkrét javaslatot és kezdeményezést, amely a tényleges leszerelési tárgyalásokhoz vezet. Az európai helyzetről folytatott eszmecsere során a felek nagy jelentőséget tulajdonítottak az európai biztonság és együttműködés elmélyítésének, a helsinki záróokmánynak, melynek következetes és maradéktalan érvényesítése megkülönböztetett fontosságú valamennyi európai ország és nép létérdeke szempontjából. A két fél azt várja, hogy a madridi találkozón tartalmas, kiegyensúlyozott záródokumentumot fogadnak el, amely magában foglalja az európai bizalommal, biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról szóló határozatot is. Hangoztatták, hogy országaik minden tőlük telhetőt megtesznek a madridi találkozó mielőbbi sikeres befejezése érdekében. A felek kifejezték teljes szolidaritásukat a nemzeti és társadalmi felszabadulásáért küzdő mozgalmakkal. Megállapították, hogy az elleni kötelezett mozgalom jelentős tényezője a nemzetközi életnek, és nagyban hozzájárul a békéért, a biztonságért, a feszültség enyhítéséért, a gyarmatosító és újragyarmatosító elnyomás ellen vívott küzdelmekhez, valamint az egyenjogú nemzetközi kapcsolatok megteremtéséhez. A mozgalom közelmúltban, Új-Delhiben tartott VII. csúcskonferenciája a nemzetközi élet fontos eseménye volt. A két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy tárgyalásaik eredményei hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködésének és jószomszédi viszonyának elmélyítéséhez, a béke és biztonság erősítéséhez. Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke jugoszláviai hivatalos baráti látogatásra hívta meg Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Újságírók kitüntetése Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából újságírókat tüntettek ki csütörtökön a Parlament vadásztermében. Kimagasló újságírói munkája elismeréseként Rózsa Ferenc-díjat kapott: Bánkúti Gábor, a Magyar Rádió főmunkatársa; Bernáth László, az Esti Hírlap rovatvezetője; Gömöri Endre, a Magyarország rovatvezetője; Iglói Zoltán, a Magyar Távirati Iroda pécsi szerkesztőségének vezetője; Máriássy Judit, az Élet és Irodalom rovatvezetője; Nemes János, a Budapest Rundschau főszerkesztője; Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője, Szabó L. István, a Népszabadság rovatvezető-helyettese. Ugyancsak a sajtóban végzett eredményes tevékenységükért: huszonnyolcan a Munka Érdemrend arany, ezüst, illetve bronz fokozatát, huszonketten pedig a Kiváló Munkáért kitüntetést vették át. A kitüntetéseket Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese adta át. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője. ♦ ** A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Faludi Rezsőnek, a Magyar Rádió főosztályvezetőjének több évtizedes kiemelkedő munkája, zeneművészeti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából és Dobos Istvánnak, a Magyar Televízió főosztályvezető-helyettesének több évtizedes, kiemelkedő munkája elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket ugyancsak csütörtökön adta át a Parlamentben Németh Jenő. (MTI) Kitüntetések a MÉM-ben Csütörtökön a MÉM-ben Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a korszerű új eljárások kidolgozásában, alkalmazásában elért kimagasló eredményéért Újhelyi Imre-emlékéremmel tüntette ki Bocz Ernőt, a mezőgazdasági tudományok doktorát, a Debreceni Agrártudományi Egyetem intézetigazgató egyetemi tanárát, Mészáros Sándort, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnökhelyettesét. i Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) szigorral kell fellépni a szabályok megsértőivel szemben. A tapasztalatokat az árrendszer továbbfejlesztésében is hasznosítani kell. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság állásfoglalását, amely feladatul tűzi ki, hogy a számításA mezőgazdasági termelés az idén az elmúlt évihez képest — az előirányzat szerint — egy-két százalékkal növekszik, s ez feladja a leckét a termelőknek; magas szintről, nemzetközileg elismert teljesítmények után kell ismét előrelépni a zavartalan lakossági ellátás biztosítása és az ország fizetőképességének fenntartásához emelt szintű export teljesítése érdekében. Mindehhez természetesen alapos felkészülésre és körültekintő anyagi, műszaki ellátásra van szükségük a termelőknek. A feltételek sok tekintetben jobbak az elmúlt évinél. Egyebek között 13,5 milliárd forint értékű gép beszerzésére nyílik lehetőség. Közel 7 ezer traktort kínál a kereskedelem, közöttük több olyan típust, amelyik korábban hiányzott, így például a közepes géposztály néhány „képviselője”. A gabonaprogram második szakasza, amely az intenzív termelés jegyében a hozamok növelését irányozta elő, a kombájnokkal szemben is követelményt támaszt; június 30-ig 1500 új gép áll majd a gazdaságok rendelkezésére, s közöttük jelentős túlsúlyban vannak a korszerű, nagy teljesítményű típusok. A növénytermelés eredményességét korszerű vetőmagok, szaporítóanyagok szolgálják, egyebek között például 60 hibrid kukoricából választhatják ki a gazdaságok a számukra legmegfelelőbbeket, ugyanúgy több korszerű cukorrépafajta és napraforgóhibrid növeli a nagy hozam elérésének lehetőségeit. Hatóanyagban számolva 100 ezer tonnával több műtrágya kerül az idén a raktárakba , a hazai gyárak, illetve a külkereskedelmi partnerek folyamatos szállítása esetén. Minderre nagy szükség van, hiszen a gabonatermelők 14,5 millió tonnás termést irányoztak elő. A felkészülés egyben azt is jelenti, hogy tudatosan szótechnikai központi fejlesztési program végrehajtásának menetében az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni a számítástechnika alkalmazását, különösen a mikroszámítógépek tömeges elterjedését segítő társadalmi, műszaki és gazdasági feltételek összehangolt fejlesztésére omolnak a szántóföld védelmével. Az üzemeknek minden kínálkozó területet fel kell használniuk, még az olyan korábban elhanyagolhatónak tartott tényezők is számítanak, mint például az, hogy a táblák között kevesebb helyet hagyjanak szabadon, és az út szélére „kiszántsanak”. Többet kell törődni a növényvédelemmel, a gyomirtással, érdemes is ezt tenni, mert az őszi vetésű növények jó teleltek, és meghálálják majd a fokozott kémiai támogatást. A gazdaságok az idén összességében várhatóan teljesítik a gabona vetésterületi előirányzatát. Búzából a tervezettnél többet is vetettek, lévén, hogy meghatározott esetekben kedvezményhez juthatnak. Az év elején viszont még úgy tűnt, némileg háttérbe szorult a kukorica, hiszen a központi előirányzatot az üzemi döntések teljesen nem igazolták vissza. Ám időközben változások kezdődtek, nőtt a kukoricatermelési kedv, de itt is vannak még további lehetőségek. Szuperkorai érésű hibridekkel másodvetésre nyílik mód, és a gyepterület hozamának fokozásával szintén területet nyithatnak a kukoricának. Ugyanúgy a zöldségtermelés sem hanyagolhatja el azt a lehetőséget, hogy a kistermelés jobb integrálásával ellensúlyozza — a lehetőség szerint — a nagyüzemi termőterület csökkenését. Az állattenyésztőknek, állattartóknak a mezőgazdaság történetének legnagyobb állományáról kell gondoskodniuk, a felkészülés jól sikerült, egyebek között például megnyugtató a takarmányhelyzet. A felkészülés árnyoldala, hogy az első negyedévben, igaz csak átmenetileg, gondok voltak a műtrágya-forgalmazásban, ami arra int, hogy a nagy tervekkel induló termelőket folyamatosan és lehetőleg magas fokon kell ellátni az év minden időszakában.nak kezdeti nehézségeiből adódtak. Az árellenőrzések kiterjedtek a nem kompetitív, a hagyományos árképzést alkalmazó ipari termelő vállalatokra és szövetkezetekre is. Ezek 32 százalékánál az ármunka belső szabályozottságában találtak az ellenőrök kifogásolnivalót, s 20 százalékánál állapították meg a jogszabályok megsértését. Megállapították azt is, hogy bár ezeknek a vállalatoknak erre a korábbiaknál nagyobb lehetőségük lenne, áraik kialakításánál még nem elég széles körben veszik figyelembe a piac értékítéletét, a kereslet—kínálat alakulását. Az építőiparban — főként a kisebb építőipari szövetkezeteknél — tartott árellenőrzések viszonylag nagy számban mutatnak ki szabálytalanságokat, adminisztrációs hibákat. A mezőgazdasági nagyüzemekben — összesen 951-et ellenőriztek — 102 esetben akadt kifogásolnivaló, a hibák több mint fele az ármunka belső szabályozásának hiányosságaira utalt. Kedvező tapasztalatokat vontak le az árhatóságok a fogyasztásicikk-kereskedelmi ellenőrzésekből, itt a fogyasztói árak, árarányok az eddigieknél jobban igazodnak a termelői árakhoz, és megfelelően követik ezek változásait. Kedvező az is, hogy mindez sem az iparban, sem a kereskedelemben nem járt együtt a gyakori árváltozásokkal. A kereskedelmi vállalatok többsége szolid árpolitikát folytatott. A kiskereskedelem általában még a szabad árformába tartozó cikkeket is a lehetségesnél olcsóbb áron forgalmazza. Nem találtak viszont mindenütt összhangot az ellenőrök az árak és a minőség között, egyebek közt némely bútornál és ruházati terméknél. Szabálytalanságot e vállalatok körében 82-nél tártak fel az ellenőrök. Az árképzési jogszabályok megsértése miatt mintegy 13 millió forint értékű kártalanítást rendeltek el, és öt esetben indítványozták gazdasági bírság kirovását. A 47 termelőeszköz-kereskedelmi vállalatból tavaly tíznél tartottak árellenőrzést, örvendetes, hogy a jogszabályok megsértésével, aránytalanul magas árak kialakításával e területen nem találkoztak. A külkereskedelmi és az önálló export—import joggal rendelkező vállalatok egy része rugalmas árpolitikát folytatott, ám még mindig gyakoriak a minőséggel, a szállítási határidővel, a csomagolással kapcsolatos problémák, amelyek az elérhető árakra kedvezőtlenül hatnak. A kisüzemi gazdaságokban — köztük a szerződéses üzemeltetésű kereskedelmi és vendéglátóhelyeken — 38 823 ellenőrzést tartottak. A legtöbb szabálytalanság az átalakításnál, az árkalkulációnál mutatkozott. A szerződéses üzemeltetésű vendéglátóhelyeknél tapasztalták, hogy gyakran indokolatlanul magas beszerzési árakat alkalmaznak. Az Országos Anyag- és Árhivatal az új ármechanizmus első háromesztendei tapasztalatainak alapján szükségesnek tartja az árellenőrzés szervezeti, személyi és tárgyi feltételeinek javítását. Az árképzés bonyolult szakmai feladata az ellenőrzésben is megköveteli a közgazdasági szellem fokozott érvényesülését, ez alapfeltétele ugyanis annak, hogy a vizsgálatok során megállapított szabálytalanságok és az azt követő szankciók a gazdasági céloknak megfelelően, összhangban legyenek. Elismert teljesítmények után előrelépés Az árellenőrzések tapasztalatai javult összességében a vállalatok, szövetkezetek ármunkája, s a korábbi évekhez képest nagyobb az árfegyelem, bár még sok kisebb szabálytalanság fordul elő — állapította meg az Országos Anyag és Árhivatalnak az 1982. évi árellenőrzések tapasztalatairól szóló jelentése. Az árhivatal, az ágazati minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a helyi árhatóságok, valamint az Országos Kereskedelmi Felügyelőség a múlt évben több mint 85 ezer árellenőrzést tartottak a vállalatoknál, szövetkezeteknél, a kereskedelemben és a szolgáltató helyeken. A vizsgálatok 16 ezer esetben tártak fel szabálytalanságot, ezek egy része szigorúbb felelősségre vonással járt, a hatóságok több esetben bűnvádi eljárást kezdeményeztek, illetve gazdasági bírságot róttak ki. Az ellenőrzések sok olyan kisebb szabálytalanságot is feltártak, amelyek nem hoztak ugyan tisztességtelen hasznot, de hibás árpolitikáról, rossz árképzési gyakorlatról, s adminisztrációs tévedésekről tanúskodtak. Az árellenőrzések azt igazolják, hogy a vállalatok, és egyéb gazdálkodó szervezetek döntő többségénél az ármunka megfelel az 1980-ban bevezett ármechanizmus követelményeinek. Tavaly — az árreform első két esztendejéhez képest — ritkábban módosultak a termelői árak, a termelők nagyobb előrelátással alakították ki áraikat. A külkereskedelmi árakhoz igazodva úgynevezett kompetitív árképzéssel dolgozó 663 ipari vállalatnak mintegy 60 százalékánál 378 ellenőrzést tartottak, ezek legfontosabb tapasztalata: az árfegyelem e területen az átlagosnál jobb. Súlyosabb szabálytalanság a vállalatoknak csak 5 százalékánál fordult elő, az árképzési szabályok kisebb súlyú megsértését azonban tizennyolc százalékuknál derítették fel. Az esetek többségében ezek az új árrendszer alkalmazása Szovjet személyiségek kitüntetése Hazánk felszabadulásának közelgő évfordulója alkalmából csütörtökön kitüntetéseket adtak át Moszkvában a magyar nagykövetségen a szovjet—magyar kapcsolatok fejlesztése és bővítése terén kifejtett kimagasló tevékenységéért több szovjet személyiségnek. Az MSZBT aranykoszorús jelvényét Vladlen Puntusznak, az SZKP KB titkára tanácsadójának, Alekszandr Szorokinnak, az SZKP KB alosztályvezetőjének, Igor Szavolszkijnak, az SZKP KB munkatársának és Ivan Aboimovnak, a külügyminisztérium alosztályvezető-helyettesének Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete nyújtotta át. Formatervezési nívódíjak Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár csütörtökön a FIMCOOP Finomkerámiaipari Közös Vállalat kiállítótermében megrendezett ünnepségen átadta az ágazat idei formatervezési nívódíjait. Ezt az elismerést az idén két iparművész és két tervezői közösség kapta, mert alkotásaikban harmonikusan ötvözték a használati funkciót a célszerű, szép formával, ugyanakkor termékeik gazdaságosan gyárthatók nagyüzemi körülmények között is. Nívódíjat kapott a formatervezett konzervesüveg-család alkotógárdája: Fodor Károly, Ádám László, Nagy Gábor, Kovács Kálmán, a Sajószentpéteri Üveggyár, illetve a Debreceni Konzervgyár munkatársai. Az üvegek könnyen tárolhatók, gépi töltésre is alkalmasak. (MTI)