Hajdú-Bihari Napló, 1984. április (41. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-07 / 82. szám
TUDOMÁNY HELYTÖRTÉNET TUDOMÁNY TUDOMÁNY HELYTÖRTÉNET - TUDOMÁNY A Kis-Balaton ma és holnap Kerekasztal-beszélgetés A Balaton védelmével foglalkozó 2003/1983-as kormányhatározat több fontos kérdésben döntött, szabályozott. Az állattartástól az építési tilalomig, a szennyvíztisztítástól a meliorációig gyakorlati intézkedések születtek. A szemmel legjobban kísérhető változás azonban a Kis-Balaton környékén történik: helyreállítják a régi lápvilágot, amelynek víztisztító hatása sokat jelent majd. Erről beszélgettünk az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében dr. Várallyay Györggyel, az intézet igazgatójával, dr. Zilahy Péter osztályvezető-helyettessel, dr. Molnár Endre tudományos munkatárssal, és a meghívott vendégekkel, dr. Máté Ferenccel, az Országos Középtávú Kutatási és Fejlesztési Terv Balaton-kutatási Programirodájának vezetőjével, valamint Szemes Imrével, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal természetvédelmi főosztályvezetőjével. — A múlt században „csapolták meg” a Balatont a Festetichek és a környék más földbirtokosai, elvezetve a vízkészlet felét — mondja dr. Máté Ferenc —, az 1920- as években pedig a Zalát szorították a gátak közé, a Kis-Balaton lápvilágának kiszárítása érdekében. . Az eredmény: a Zala közvetlenül hozta minden hordalékát a Balatonba, és ma a Keszthelyi-medence a tó legszenynyezetteb vizű része lett. — A többé-kevésbé kiszáradt lápvilág helyén viszont — teszik hozzá a talajtanosok —, valódi, jó termőtalaj nem alakult ki, a tőzegréteget helyenként megpróbálták kitermelni, de azt sem túl sok sikerrel — tehát komolyabb, tartós gazdasági haszna nem volt a Zala szabályozásának ... Dr. Máté Ferenc: — Ezért sem okoz különösebb gondot a Kis-Balaton helyreállítási programjának végrehajtása. Ez két ütemben történik. Az első ütemben mintegy 20 négyzetkilométeres tározót töltenek fel. Az építés 1982- ben kezdődött, a feltöltés még az idén megindul. A II. ütem 1987-re lesz készen. Ekkorra 70 négyzetkilométeres lesz az újjászülető Kis- Balaton. Ez három és fél Velencei-tónak megfelelő nagyságú terület. A két ütem munkálatainak összköltsége együtt meghaladja az egymilliárd forintot... — Három és fél Velenceitó? Hiszen az hatalmas vízfelület ... — Nem vízfelület, legalábbis nem egybefüggő — igazítja ki dr. Zilahy Péter —, csak az első ütemben lesz helyenként egybefüggő a víztükör, de lassan ezt is be fogja nőni a nád és a többi vízinövény. Lápvilág lesz itt újra, helyenként vízfoltokkal. A változások nyomon követésére lehetőség lesz. Megtörtént ugyanis a terület feltöltés előtti talajviszonyainak, természetes növényzetének és állatvilágának részletes felmérése. A tőzeges talaj és a vízinövények együtt segítenek a lebegő hordalékot megkötni, amely Keszthely mellett az iszapot képezi, és a kémiai szennyezéseket is abszorbeálni — teszi hozzá dr. Molnár Endre. — Tehát a Zala befolyik majd egy lápos tározóba és onnan folyik a Balatonba? — Nem — magyarázza dr. Várallyay György. — A Zala a gátjai között marad, csak a felső szakaszán megnyitják a gátakat, kiengedik a víz jelentős részét a kazettáknak nevezett ülepítő-tisztító tározókba, és a lejtési viszonyoknak megfelelően a víz saját áramlása révén a Balatontól nem messze egyesül újra a Zala medrében folyó többi vízmennyiséggel. Azaz: a gátak közötti Zala két oldalán lesz majd a tulajdonképpeni Kis-Balaton. — És, ha hirtelen, véletlenül nagyobb mennyiségű szennyezőanyag jutna a Zalába? Szemes Imre: — Bár ez a vízügyisek témája, elmondhatjuk: ilyen esetben zárózsilippel az első ütemben képződő kazetta 1—2 hétig, a második ütem után a Kis- Balaton 1—2 hónapig képes visszatartani a Zala vizét, amely közben megtisztul. Dr. Máté Ferenc: — De szerencsére ez nem gyakorlati kérdés, mert a Zalára nem a hirtelen szennyezéshullámok, hanem az állandó, egyenletes szennyezésterhelés a jellemző. — Segít mindez a Balaton eliszaposodásának meggátolásában is? — Természetesen — válaszolja dr. Máté Ferenc —, hiszen a 70 négyzetkilométernyi Kis-Balaton a Zala évi 15—20 ezer köbméternyi lebegő hordalékát is felfogja majd... — A mostani Kis-Balaton természetvédelmi terület. Ennek élővilágát nem veszélyezteti mindez? Szemes Imre: — Ez a szennyezés a növények és állatok számára táplálékjellegű. A lápvilág területe is nő ezáltal, tehát csak nyernek vele. — Nem lenne érdemes a ritka lápi élővilágot mesterségesen újratelepíteni? Szemes Imre: — Nem, mert elterjed az magától is, ha életkörülményei javulnak, élettere nő. A lápi póc, a csík, a teknős most is él a kis védett területeken, innen szaporodik majd el. Természetvédelmi szempontból különben is káros a mesterségesen nevelt és szaporított védett állomány. A természetvédelmi terület egyébként növekszik, a mai 1400 hektárról 6—7000 hektárra. Itt üdülőövezet — egy kis parti sáv kivételével Balatonmogyoród mellett — nem lesz, összefüggő víz nem lévén, vízisportokra sem lesz alkalmas, horgászni, halászni is tilos lesz —, tehát egy hatalmas, igazi rezervátum alakul majd ki. Ha túlszaporodik a hal, kétévenként egyszer a Balatoni Halgazdaság lehalászhatja, de halat ide telepíteni, azt etetni szintén tilos lesz. — Sokan emlékeznek még a keszthelyi madárpusztulásra ... Dr. Máté Ferenc: — Ott egy félhektáros nyílt szennyvíztárolón, a városi tömény szennyvízen történt a baj. Itt 70 négyzetkilométerről, és az élővilágot nem károsító, inkább tápláló „szennyezésről” van szó. — És a szúnyog? Nem lesz-e hatalmas szúnyoginvázió bázisa az új Kis-Balaton? — A szúnyog élőhelye növekszik ugyan, de nem olyan mértékben, hogy ez az üdülőövezetet veszélyeztesse. Az üdülőövezetben magában továbbra is lesz szúnyogirtás, a természetvédelmi területen viszont nem. Egyébként is az eddigi, lecsapolt, tőzeges területen is megtermett annyi szúnyog, mint ezután, ebben sok változás nem lesz. — És a sokat emlegetett foszforszennyezés ? — Zömmel felveszi majd a Kis-Balaton. Ebben nagy szerepe lesz az ott kifejlődő nádasnak. Természetesen a nádat a Kis-Balatonon is le kell aratni, hogy a pusztuló növény ne termelje újra a foszforszennyezést — és az egészséges nádállomány fenntartásához ez is hozzátartozik. Az utolsó kérdés: és ha a Kis-Balaton is feltöltődik? Dr. Molnár Endre: — A kémiai szennyezés nem olyan összetételű és fokú, hogy a tőzeges talaj ne tudja évtizedeken át is megkötni. Dr. Máté Ferenc: — A lebegő hordalékot pedig kiszámoltuk: 20 év alatt fél—egy centiméterrel tölti csak fel a felszínt akkora területen. Fél évszázadonként egy kotrással ez is hosszú távra megoldható. Foglaljuk össze: A természeti védettség miatt magát az új Kis-Balatont kevesek fogják csak látni. De eredményét, a Balaton vízminőségének javulása révén — már a következő évtizedben is — annál többen érzékelhetjük majd. És ez a fő célja a mostani munkáknak. Szatmári Jenő István Védekezés a zaj ellen A zaj okozta nagyothallás és süketség nagymérvű növekedése világszerte sok problémát jelent. Nagy zajjal járó munkahelyeken figyelembe kell venni az erre vonatkozó védelmi rendelkezéseket, amelyek a zajforrás lehetséges szigetelésén kívül személyi védelmi eszközöket is előírnak. Ezek a következők: zajvédő dugók, kengyeles zajvédő fülkagylók, fejvédő sisakok és zajvédő ruhák. A zajvédő dugók többnyire műanyagból vagy képlékeny masszából készülnek, amelyeket a hallójáratokba vagy a fülkagylóba helyeznek. Újabban formázott, kis furatokkal ellátott füldugók is vannak, amelyek a zajban javítják a beszéd érthetőségét.A formázott füldugóknál legalább három különböző nagyságra van szükség, hogy alkalmazkodhassanak a különböző hallójáratokhoz. Az alakítható füldugók közé tartoznak a zajvédő vatták (amelyek azonban csak akkor használhatók, ha gyúrható anyaggal vannak átitatva) és a képlékeny műanyagmasszák. A közönséges kötözővatta zajvédelemre nem alkalmas. A kengyeles fülkagylókat többnyire a fejre vagy nyakra erősítik. A kagyló biztos felfekvésére tömítőgyűrű szolgál, amelynek alkalmazkodnia kell a fej alakjához, és általában műanyaghabbal, folyadékkal vagy levegővel töltött műanyagburokból áll. Vannak olyan zajvédő kagylók is, amelyek védősisakon rögzíthetők. A védősisakok a fülkagylókon kívül a fej jelentős részét fedik, és ezáltal csökkentik a csontvezetés útján történő hangátvitelt Minden munkahelyre és mindenki szépiára egyaránt alkalmas zajvédő eszköz mamég nincs, ezért mindig több típus alkalmazását kell mérlegelni. Lengyelországban — a képünkön látható módon — kísérleti mérésekkel állapítják meg az egyes munkafolyamok zajterhelését, és ezt követően jelölik ki a zajártalom elleni védekezés módját. (KS) Nemrég távozott az élők sorából Arany Sándor Kossuth-díjas egyetemi tanár, aki nemzetközileg is öregbítette a magyar tudomány hírnevét. Bár nem a város szülötte volt, életével, munkálkodásával Debrecenhez kötődött. 1899. március 4-én látta meg a napvilágot Mezőtúron, iparos család legidősebbjeként. A család hamarosan Debrecenbe költözött. Az Eötvös utcai elemi iskola elvégzése után a főreálgimnáziumban folytatta tanulmányait. Tanárai között volt Kardos Albert és Oláh Gábor Az első világháború a frontra szólítja öccsével együtt, aki a harcokban nyomtalanul eltűnt, ő egy év katonáskodás után hazakerül. A József nádor Műegyetemre iratkozik be, ahol 1919— 1922 között végzi tanulmányait és vegyészmérnöki oklevelet szerez. Tanárai közül ki kell emelni Ilosvai Lajost, Zemplén Gézát. De legnagyobb befolyást Sigmond Elek gyakorolja rá, aki hazánkban önálló tudományággá fejlesztette a mezőgazdasági talajtant. A fiatal, ambiciózus Arany Sándort már hallgatóként meghívja tanszékére, kisebb-nagyobb feladatokkal ellátva. Fantáziát látott benne .Sigmond Elek, atyai támogatása végigkísérte pályáján. Debrecenbe is az ő révén került, ajánlásával a Vegykísérleti Állomásra 1922-ben. A fővárosból elkerülve sem szakadt meg kapcsolata egykori tanárával. 1926-ban megvédte egyetemi doktorátusát a műegyetemen. Még ezen esztendőben Rockefeller-ösztöndíjat nyert és egyidejűleg beválasztották a Nemzetközi Talajtani Társaság tagjai közé. Sőt a szikes talajokkal foglalkozó albizottság titkára lett. Az Egyesült Államokban több mint egy évet töltött. Kaliforniában és Arizonában tanulmányozza a szikes talajokat. Tanulmányútjának bázisa a berkeley-i egyetem riverside-i kísérleti telepe. Hazatérve, rövidesen újból útra kelt, 1928-ban Németországba kerül, Bonnba. Ahol szintén egy évet tölt el, tanulmányozva a szikesedés folyamatát, összekapcsolva más egyéb talaj kémiai kérdés vizsgálatával, gazdasági főiskolai rendkívüli, majd agrártudományi nyilvános rendes tanár kinevezést nyert el. 1947-ben a Talajjavítások Miniszteri Bizottsága megbízta a Debreceni Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás talajtani osztályának a megszervezésével. Innen ment nyugdíjba 1962-ben, mint az OMMI Debrecen Talaj osztályának vezetője. Egyetemi státusából még 1949-ben nyugdíjazták. 1953-ban elnyeri a mezőgazdasági tudományok kandidátusa címet, majd a következő évben akadémiai doktor lesz. Értekezésének témája: A szikes talaj és a víz mint a rizstermesztés tényezői. Tevékenyen kiveszi részét a tiszalöki vízlépcső előkészítő talajtani munkálataiból. 1956 nyarán a Nemzetközi Talajtani Társaság párizsi ülésén az MTA-t képviselte. 1957-ben miniszteri dicséret a része, majd a következő évben megkapja a Kossuth-díjat. Egyúttal a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Tudományos Tanácsának is tagja lett. 1968-ban a Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa. Majd 1981-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetem díszdoktori címmel ruházza föl. Magas kora lehetővé teszi számára, hogy olyan ritka jubileumok részese legyen, mint az aranydiploma, vagy az arany doktori fokozat. Élete utolsó elismerését kapja, amikor 1983- ban Treitz Péter-emlékérem birtokosa lesz. Tudományos tevékenységének zavartalanságát biztosítja a családi otthon. Herke Sándor leányát vette feleségül 1938-ban, amely házasságból három gyermek született. Herke Sándort is a magyar tudomány nagyjai közt tartjuk számon. Kutatásainak központja a Hortobágy Mint nyugdíjas, hosszú évekig tevékenyen dolgozik az OMMI szaktanácsadójaként. Jóllehet az aktív munkától visszavonul, de szakmájától nem szakadt el. A komoly szakmai kérdések vizsgálatával eltöltött évek után érdeklődése áttevődik az emberi megismerés azon területeire, amelyre élete korábbi szakaszában nem volt lehetőség. Irodalmi kalandozásaiban sorra veszi a szépirodalom örökbecsű alkotásait, sőt mindazt, amit úgy érzett, hogy addig hiányzott életéből. Régi tanítványaival, munkatársaival szinte az utolsó pillanatig tartotta a kapcsolatot. Bár betegsége otthonához kötötte, szellemi frissesége töretlen maradt, a világra való nyitottsága nem halványult el. Mivel életének jó részét Debrecenben töltötte, szemmel kísérte fejlődését, csinosodását. Szeme láttára vált Debrecen igazi nagyvárossá. A Hortobágy és vidéke is szívéhez nőtt. Bejárta annak minden zegét-zugát, ismerte történetét. Személyes élmény fűzte a nagy pusztához, ahol sok napot, hetet töltött el tudományos terepvizsgálatai során. De ugyanez mondható el a Tiszántúl ama részeiről is, amely talajtani kutatásainak területét jelentette. Tudományos tevékenysége szervesen beilleszkedik abba az összképbe, amely oly sok nagynevű tudóst adott mind a hazai, mind a nemzetközi talajtani tudománynak. Arany Sándor talajtani kutatásainak középpontjában a Hortobágy állott, illetve a Tiszántúl északi része. Fekete Zoltán majdnem három évtizeddel ezelőtt megjelent munkájában a következőket írja róla: „Ő készítette el a Hortobágy első, tudományos alapokon nyugvó talajtérképét és szikeseinek alapos tudományos feldolgozását. Felfedezte a feltalaj alatt húzódó tömött, meszes-gipszes agyagréteget, melyben a sók is elhelyezkednek, s mely a növénytermelést nagymértékben akadályozza. Kimutatta, hogy az összes só alapján egyedül nem lehet osztályozni a szikeseket. Felhívta a figyelmet a szikesek altalajviszonyainak fontosságára. Az elsők között mutatta ki a meszezéses szikjavítás eredményességét, felállítja a szikes állapotra számszerűen jellemző szikesedési hányadost. Kipróbálja hazai viszonylatban a ritkábban használt szik javító anyagok hatását. Megállapítja a talajjavító szerek adagolási normáit. Foglalkozik a szikesek feltalajainak aciditási viszonyaival, ... a magnézium szerepével, ... szikeseink kétirányú fejlődésével, a sós altalaj vizekkel és a szikességnek a búza minőségére való hatásával... Tőle származik az Arany-féle kötöttségi szám . .. Megállapítja az üzemi talaj térképezés új rendszerét.” Tudományos vizsgálódásainak eredményeit mintegy száz dolgozatban, közleményben és alapvetőnek tekintett könyvében, a szikes talaj és javítása című munkájában adta közre, amely utóbbi 1956-ban jelent meg. A Kísérletügyi Közlemények, Mezőgazdasági Kutatások, a Debreceni Gazdasági Akadémia Évkönyvek, Tiszántúli Gazdák, az Agrártudományi Szemle, Agrokémia és Talajtan évfolyamaiban lelhetők fel tudományos tevékenységének nyomai. A Sajó— Trümmer szerzőpáros által szerkesztett, A magyar szikesek című, 1934-ben megjelent monográfiában ő írja meg a hortobágyi szikes talajokról és a szikes talajok meszezése és digózása című fejezetet. A szikesekről szóló monografikus összegzésében a következőket írja: „Ezt a könyvet több mint harminc esztendő kutató és nagy részében oktató múltra visszatekintő munkásságom, az ezen idő alatt szerzett szakmabeli ismereteim és gyakorlati tapasztalataim alapján a hazai és külföldi... elméleti és gyakorlati eredmények figyelembevételével és részbeni felhasználásával írtam. Azok részére írtam, akik a magyar földet szeretik és a benne rejlő őserőt tanulás, továbbképzés, kutatás vagy a könyv által nyújtott útmutatás révén a gyakorlati termelésben értékesíteni akarják.... Ha csak tört hányadát is sikerült e könyvvel a kitűzött célnak elérnem, meg leszek elégedve ...” Surányi Béla A mezőgazdaság szolgálatában Arany Sándor élete és munkássága (1899-1984) 1968-ban a Munka Érdemrend arany rokoszának átvételekor Oktatói és kutatói tevékenység 1929-ben került vissza Debrecenbe, eredeti munkahelyére. 1931-ben a Tisza István Tudományegyetem magántanárrá nevezi ki, egyúttal a Pallagi Gazdasági Akadémia kémiai tanszékének is a vezetője, amely akkoriban főállása volt. Munkásságára felfigyelve több miniszteri dicséretet kap a Földművelésügyi Minisztérium részéről, elismerve ezzel is oktatói és kutatói tevékenységét. 1941-ben a tudományegyetem nyilvános rendkívüli tanárrá nevezi ki, és két évvel később beválasztják az Országos Felsőoktatási Tanács tagjai közé. A második világháború idején a szegedi egyetemen is oktat, mint meghívott előadó. A felszabadulás után a gazdasági akadémiák átszervezése kapcsán először mező HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1864. APRILS 7. | '