Hajdú-Bihari Napló, 1984. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-06 / 286. szám

Közlemény az MSZMP KB december 4-i üléséről . (Folytatás az 1. oldalról) A külgazdasági egyensúly tovább javul. A szocialista szektorban a beruházások a terv szerintt valósulnak meg. A lakosság fogyasztása vala­melyest emelkedik, az élet­­körülmények javulnak. _ Az 1984. évi népgazda­­­­sági terv előrelátható­­an az alábbiak szerint teljesül: A nemzeti jövedelem az előirányzott 1,5-2 százalék helyett 2-2,5 százalékkal emelkedik. A költségvetés hiánya a tervezettnek meg­felelően m­érséklődik. Az ipari termelés az elő­irányzott 1,5-2 százalék he­lyett 2,5-3 százalékkal nő. Bővül az ipari termékek ki­vitele és belföldi értékesí­tése. Az építőipari termelés a számítottnak megfelelően mérséklődik. A beruházási építés csökken, a fenntartá­si, felújítási és a lakosság részére végzett, főként lakás­­építési munkák aránya pe­dig nő. A gazdálkodás szín­vonala, a lakások átadásá­nak ütemessége — különösen a fővárosban — nem javul. A mezőgazdasági termelés mintegy 5 százalékkal nő. A gabonatermés a tervezett 15 millió tonnát meghaladja. Az állatállomány magas, a takarmányellátás kielégítő. A mezőgazdasági termé­kek és az élelmiszerek kivi­tele jelentősen emelkedik, az exportárak azonban alacso­nyak. A zöldség- és gyü­mölcstermelés kisebb a szá­mítottnál. Az energiagazdálkodási és az anyagtakarékossági prog­ramok ez évi feladatai telje­sülnek. A beruházások valame­lyest meghaladják a terve­zettet. Befejeződött a Paksi Atomerőmű második blokk­jának építése, a Szolnoki Pa­pírgyár, az Állami Operaház, az Árpád-híd, a Traumatoló­giai Intézet felújítása, átad­ták a metró új szakaszát. Határidő előtt üzembe he­lyezték a Dunai Kőolajipari Vállalat új krakküzemét. Az export számottevően, az import kismértékben növe­kedik. Szorosan együttmű­ködünk a KGST-tagországok­­kal, jelentősen fejlődnek a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok. A rubelelszá­molású áruforgalom a ter­vezettnek megfelelően ala­kul, elsősorban a gépek és a fogyasztási cikkek kivitele bővül. A nem rubelelszámo­lású kivitel a tervezettnél gyorsabban emelkedik, a be­hozatal pedig a tavalyi szin­tet csak kismértékben ha­ladja meg. Az iparban és az építőipar­ban áttértek a 40 órás mun­kahétre. Budapesten és né­hány ipari körzetben a mun­kaerő-kereslet meghaladja a­­kínálatot. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása egy százalékkal nő. A Horni­nál jövedelem 9 százalékkal emelkedik. A társadalmi juttatások ezt meghaladóan nőnek. A munkások és al­kalmazottak, valamint a termelőszövetkezeti dolgo­zók átlagkeresete 5,5-6 szá­zalékkal emelkedik. A fo­gyasztói árszínvonal 8,5 szá­zalékkal nő. Az áruellátás élelmiszerekből kiegyensú­lyozott, egyes építő- és tüze­lőanyagok valamint tartós fogyasztási cikkek kivételé­vel más termékekből is meg­felelő. A lakosság életkörülmé­nyei javulnak. Felépül 74 ezer lakás. Elkészül 1600 bölcsődei, 8000 óvodai hely, 1200 általános iskolai osz­tályterem és 1600 kórházi ágy létesül. A tervezett ke­reskedelmi, hírközlési, kom­munális, művelődési fejlesz­tések megvalósulnak, amit a lakosság értékes hozzájá­rulása is segít. A Központi Bizottság az 1985. évi népgazda­­­­sági terv és állami költségvetés legfőbb felada­tának azt tartja, hogy a ter­melés növelésével, a gazdál­kodás jövedelmezőségének és nemzetközi versenyképes­ségének fokozásával tovább javítsuk az ország külső pénzügyi egyensúlyát, foly­tassuk a belső gazdasági egyensúly konszolidálását, s állítsuk meg a beruházások és a reálbérek csökkenésé­nek folyamatát. Az ipari termelés az ex­portképesség és a jövedelme­zőség figyelembevételével differenciáltan emelkedjen, növekvő mértékben járuljon hozzá a külgazdasági egyen­súly javulásához és a nem­zeti jövedelem gyarapodásá­hoz. Az ipari vállalatok foly­tassák termelési szerkezetük és belső szervezetük korsze­rűsítését, és tegyenek hatá­rozott intézkedéseket a vesz­teséges tevékenységek visz­­szaszorítására. Az építőipar termelésének növelésével, munkája szer­vezettségének és minőségé­nek javításával elégítse ki a keresletet. A mezőgazdaságban foly­tatódjon a hozamok növelé­se, a ráfordítások mérséklé­se, az ésszerűbb takarmány­­gazdálkodás, a melléktermé­kek és a hulladékok jobb hasznosítása. A növényter­mesztés fő feladata 15,5 mil­lió tonna gabona megterme­lése. Az állattenyésztésben meg kell szilárdítani és to­vább kell fejleszteni az elért eredményeket. A közlekedésben a rendel­kezésre álló szállítási eszkö­zök összehangoltabb, gazda­ságos kihasználására, a kor­szerű szállítási módok elter­jesztésére, valamint a szol­gáltatások minőségének javí­tására kell törekedni. Az energiagazdálkodási és racionalizálási program vég­rehajtását folytatva a fel­­használásban további meg­takarítást kell elérni. A beruházási összegek na­gyobb részét kell a műszaki­technológiai színvonal eme­lésére, valamint a feldolgo­zóipar és a termelést szolgá­ló infrastruktúra fejlesztésé­re fordítani. A támogatások, hitelek odaítélésénél előnyben kell részesíteni az exportképessé­get fokozó, az anyag- és energiaigényt mérséklő fej­lesztéseket. A kivitel 5—6 százalékkal, a behozatal 2—3 százalékkal emelkedjen. A Szovjetunió­val, a KGST többi tagorszá­gával, minden szocialista or­szággal a tervszerű gazdasá­gi együttműködés és az áru­forgalom bővítésére törek­szünk. Szélesítjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő or­szágokkal és a fejlett tőkés országokkal is. A lakosság reáljövedelme és a társadalmi juttatások reálértéke egyaránt 1,5—2 százalékkal emelkedjen. A teljesítmény tervezett javu­lása esetén — a bér- és ke­resetszabályozás, a bérpoliti­kai intézkedések és a bér­­preferenciák együttes hatá­sára — a keresetek átlago­san 7—7,5 százalékkal emel­kedhetnek. A gazdálkodó szervezetek, az intézmények bérfejlesztési lehetőségeiket használják fel a keresetek­nek a teljesítménnyel ará­nyos differenciálására. A lakosság fogyasztása 1— 1,5 százalékkal növekedjen. Fontos feladat a vásárlóerő és az árualap összhangjának, az áruellátás színvonalának megőrzése. A fogyasztói ár­színvonal legfeljebb 7 száza­lékkal növekedhet, ebből 3 százalék az alapvető fogyasz­tási cikkeket és szolgáltatá­sokat érintő központi áreme­lés. Az árellenőrzést, különös tekintettel a szabadáras ter­mékek körére, szigorítani kell. Meg kell akadályozni a termelői és a fogyasztói árak indokolatlan emelését. A Központi Bizottság egyes alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások­­ árának emelé­sével együtt jövedelempoliti­kai, szociálpolitikai intézke­déseket tart szükségesnek. In­dokoltnak tartja azt is, hogy népesedéspolitikai céljaink véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot az országgyű­lés elé terjessze, érdekében a kormány továb­bi lépéseket tegyen. Az életkörülmények javítá­sa céljából épüljön fel 74—75 ezer lakás, készüljön el 800 általános iskolai tanterem, lé­tesüljön 5000 óvodai és 1900 szociális otthoni hely és 2600 kórházi ágy. __ Céljaink elérésének fő útja a gazdálkodás színvonalának emelése, a szervezettség és a munka­­fegyelem javítása. A gazda­ságirányítási rendszer fej­lesztésével összhangban a központi szervek emeljék munkájuk színvonalát, nö­veljék a vállalati gazdálkodás önállóságát, és teremtsenek nagyobb lehetőséget a dolgo­zó kollektívák részvételére a vállalatok vezetésében. A vállalatok, a szövetkeze­tek és a tanácsok a gazdaság­­politikai követelményekkel összhangban, saját lehetősé­geik gondos mérlegelésével készítsék el saját terveiket. A pártszervek és -szerveze­tek politikai munkával segít­sék gazdasági céljaink eléré­sét. Az agitáció és a propa­ganda segítse elő, hogy a dol­gozó tömegek világosan lás­sák és fegyelmezett munká­val támogassák törekvésein­ket. A párt XIII. kongresszu­sának és hazánk felszabadu­lása 40. évfordulójának tisz­teletére kibontakozott szocia­lista munkaverseny — külö­nösen a gazdálkodás minőségi követelményeit szem előtt tartva — járuljon hozzá az 1985. évi népgazdasági terv teljesítéséhez. A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, a társadalmi és a tömegszervezeteket, egész népünket, az 1985. évi terv teljesítésével tegyék lehetővé az 1986—90-es esztendőkre szóló VII. ötéves tervünk jó megalapozását, hogy bizton­ságosan haladhassunk előre a népgazdaság intenzív fejlesz­tésének, a népjólét emelésé­nek, a szocialista társadalom további sikeres építésének útján. A Központi Bizottság szer­vezeti és személyi kérdése­ket tárgyalt. Ajánlásokat fo­gadott el társadalmi és álla­mi tisztségek betöltésére. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a Mi­nisztertanács az 1985. évi népgazdasági tervet az aláb­bi fő előirányzatok szerint­­7. 1985. évi terv az 1984. évi várható kában Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem Állami költségvetés bevétele Állami költségvetés kiadása A szocialista szektor beruházásai teljesítés százalék 102,3—102,8 101,0— 101,5 103,0 101,0— 102,0­­ 101,0 101,0— 101,5 101,5—102,0 106,5 106,0— 106,5 193 —195 milliárd forint RI HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1986 DECEMBER 6. Aláírták a záródokumentumot (Folytatás az 1. oldalról) közös ügy erősítését szolgá­ló aktív munkáért. Pohárkö­szöntőjében kiemelte: a nukleáris háború veszélye ellen folytatott harc sikeré­nek legfőbb biztosítéka a Varsói Szerződés — mint politikai-védelmi közösség — erejének, felkészültségének magas szinten tartása, a szo­cialista internacionalizmus elvein alapuló megbontha­tatlan fegyverbarátsága. Az elkövetkezendő hóna­pok során, készülve a fasiz­mus felett aratott győzelem 40., és a Varsói Szerződés megalakulása 30. évforduló­jára a tagországok hadse­regei azzal tehetik a legtöb­bet, ha eredményes munká­jukkal kétségtelenné teszik: képesek megálljt parancsol­ni a háborús terveket szövő­nek — mutatott rá befejező­­agresszív, imperialista erők- sül Czinege Lajos. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter aláírja a záródokumentumot Záróközlemény December 3—5. között a fegyveres erők főparancsnok A Varsói Szerződés tagál- Czinege Lajos hadseregtás­ka és törzsfőnöke, lámai honvédelmi miniszteri bornok, a Magyar Népköz- A honvédelmi miniszteri bizottsága ülésén részt vett társaság honvédelmi minisz- bizottság megvizsgálta a külföldi katonai küldöttsé­­gerének elnökletével . Bu- Varsó,­ Szerződés tagállamai­nek szerdán este elutaztak­dapesten tartotta meg soros egyesített fegyveres erői Budapsetről. Búcsúztató­­ülését a Varsói Szerződés gyakorlati tevékenységének sokra a Ferihegyi repülőté­­tagállamainak honvédelmi kérdéseit, és megfelelő hatá­­ron megjelent Czinege La­­miniszteri bizottsága. rozatokat fogadott el. jós, továbbá a Honvédelmi Az ülés munkájában részt Az ülés tárgyszerű légkör- Minisztérium katonai tané­veinek a Varsói Szerződés­ben, a barátság és a kölesz­­csának és a Magyar Nép­tagállamainak honvédelmi nos megértés jegyében zaj­ hadsereg tábornoki karának miniszterei, az egyesített lett leg­több tagja. (MTI) Üdvözlő táviratok Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Mauno Koivisto köztársasági elnököt, Finn­ország nemzeti ünnepe al­kalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Kale­­vi Sorsa miniszterelnökhöz, Apró Antal, az országgyűlés elnöke Erkki Pystynen par­lamenti elnökhöz intézett táviratot. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Bhumnibol Adul­­jadedzs királyt Thaiföld nemzeti ünnepe alkalmá­ból. (MTI) Gyorslista 1984. december 5. — Az 1984. december 4-én megtartott novem­ber havi lottó jutalomsorsolásról, melyen a 46. heti szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: a Vásárlási utalvány (2000 Ft) b Dacia 1310 típusú személygépkocsira szóló utalvány c Lacia 1200 L típusú személygépkocsira szóló utalvány d Skoda 120 L típusú személygépkocsira szóló utalvány e TEAC Hi-Fi torony (75 000 Ft) 1 JVC DC—7 típusú mini Hi-Fi torony (50 000 Ft) g SONY FH—7 típusú rádió-magnó (46 000 Ft) h Singer Overlock (40 000 Ft) i Privileg solárium (35 000 Ft) j Privileg 59—IC típusú elektromos írógép (35 000 Ft) k Philips G—7000 típusú videojáték (30 000 Ft) 1 Akai PJ—33 típusú rádió magnó­­(26 000 Ft) m Grundig Satellit 2400—SL típusú rádió (24 800 Ft) n Szerencseutalvány (40 000 Ft) o Otthon lakberendezési utavány (30 000 Ft) p Iparcikk utalvány (25 000 Ft) p Iparcikk utal­vány (25 000 Ft) q Zenesarok­ utalvány (20 000 Ft) r Vásárlási utalvány (20 000 Ft) s Televízió (10 000 Ft) t Vásárlási utalvány (10 000 Ft) u Vásárlási utalvány (9000 Ft) v Vásárlási utalvány (7000 Ft) tv Vásárlási utalvány (5000 Ft) x Vásárlási utalvány (4000 Ft) y Vásárlási utalvány (3000 Ft) A nyertes szelvényeket 1984. december 25-ig kell a Totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. 4 313 494 u 55 725 760 o 4 326 748 y 55 732 387 S 4 346 629 V 4 353 256 n 78 330 457 X 4 359 883 t 78 337 084 y 4 366 510 O 78 343 711 o 4 373 137 r 78 350 338 s 4 386 391 n 78 363 592 y 4 393 018 s 78 370 219 y 4 426 153 X 78 383 473 y 4 432 780 W 78 403 354 U 4 439 407 n 78 409 981 o 4 446 034 t 78 416 608 r 4 452 661 n 78 436 489 n 4 459 288 t 78 419 743 s 4 465 915 W 78 516 013 n 4 472 542 W 78 522 640 t 4 479 169 w 78 529 267 X 4 485 796 X 78 535 894 X 4 492 423 y 78 542 521 X 4 499 050 y 78 562 402 u 4 505 677 n 78 569 029 q 4 512 304 s 78 575 656 q 4 518 931 W 78 582 283 W 4 525 558 y 78 588 910 U 4 532 185 F 76 595 537 y 4 552 066 u 4 558 693 U 82 001 815 u­­ 4 565 320 W 82 098 442 S 4 571 947 X 82 015 069 u­ 4 578 574 a 82 021 696 U 4 585 201 t 82 928 323 W 4 598 455 v 82 034 950 V 4 605 082 U 82 041 577 y 4 611 709 v 82 081 339 n 4 631 590 p 82 087 966 s 4 638 217 g 82 094 593 n 4 658 098 w 82 101 220 u 4 691 233 u 82 107 817 n 4 697 860 S 82 114 474 t 4 704 487 o 82 121 101 W 4 711114 s 82 127 728 X 4 730 995 W 82 134 355 X 4 764 130 W 82 140 982 v 4 797 265 O 82 160 863 n 4 803 892 s 82 180 744 S 4 810 519 w 82 207 252 V 4 830 400 V 82 220 506 W 4 837 027 p 82 247 014 o 4 843 654 r 82 253 641 s 4 850 281 q 82 286 776 y 4 856 908 X 82 313 284 p 4 903 297 W 82 319 911 q 4 909 924 n 82 333 165 y 4 916 551 u 82 346 419 y 4 929 805 y 82 359 673 V 4 936 432 n 82 366 300 V 4 943 059 u 82 372 927 y 4 949 686 n 82 392 808 n 4 956 313 t 82 399 435 U 4 962 940 n 82 412 689 X 4 969 567 t 82 425 943 X 4 976 194 x 82 439 197 v 4 982 821 y 82 452 451 n 4 989 448 X 82 459 078 t 82 472 332 y 44 923 750 y 82 485 586 y 44 930 377 y 82 492 213 w 82 498 840 y 55 719 133 y 4 253 851 X 4 280 359 n 4 286 986 U 4 293 613 n 4 300 240 U 4 306 867 y NATO HADÜGYMINISZ­­TERI TANÁCSKOZÁS. A NATO hadügyminiszterei szerdán befejezték szokásos év végi tanácskozásukat. A kiadott közleményben „örömmel üdvözölték” azt a közös szovjet—amerikai be­jelentést, hogy a két nagyha­talom tárgyalásokat kezd az atom- és űrfegyverek korlá­tozása céljával. A Legfelsőbb Bíróság határozata az ausztriai autóbusz-szerencsétlenség ügyében A Legfelsőbb Bíróság szer­dán határozatot hozott az Ausztriában tavaly történt autóbusz-szerencsétlenség ügyében: az első fokú bíró­ság ítéletét hatályon kívül helyezte, s új eljárás lefoly­tatását rendelte el. 1983 szeptemberében a MEDICOR Művek debreceni gyárának autóbusza Auszt­riában egy hajtűkanyarban átszakította a védőkorlátot és lezuhant a lejtős hegyoldal­ba. Az Ikarus autóbuszon 45- en utaztak, közülük 13-an a helyszínen, ketten pedig a kórházba szállítást követően meghaltak. Huszonkilenc utas súlyos, egy személy könnyű sérüléseket szenve­dett. A busz vezetőjét, Tiba Já­nost első fokon a Debreceni Városi Bíróság vonta felelős­ségre és kihirdetett ítéletével halálos tömegszerencsétlen­séget eredményező közúti baleset gondatlan okozásá­nak vétsége és különösen nagy kárt okozó gondatlan rongálás vétsége miatt — halmazati büntetésül — hét­évi szabadságvesztésre ítélte és öt évre eltiltotta a közúti járművek vezetésétől. A bíróság megállapítása szerint a külföldi út előtt az autóbusz fékrendszerének javítását követően Tiba — bár a fékhatást nem találta kielégítőnek — felettesének utasítását megszegve nem vitte el a járművet műszeres fékhatás-mérésre, így nem derült ki, hogy az autóbusz fékrendszere csupán egy­­harmadát képes teljesíteni a megkövetelt értéknek. Az in­tenzív fékhasználattal össze­függő erős felmelegedés miatt közvetlenül a balesetet megelőzően hatástalanná vált az Ikarus fékrendszere, ami összefüggött a vádlott vezetéstechnikai hibájával is: a­ veszélyes lejtőn negye­dik sebességi fokozatba kap­csolt hajtóművel közleke­dett. A vádlottnak és védőjének fellebbezése után a Legfel­sőbb Bíróság elnöke az ügy­ben felmerülő elvi problé­mák miatt a büntetőper má­sodfokú elbírálását a Legfel­sőbb Bíróság hatáskörébe vonta. A Legfelsőbb Bíróság a le­folytatott bizonyítási eljárás eredményeként az első fokú ítéletben megállapított tény­állást a kellő mélységű és részletes felderítettség hiá­nya, iratellenes megállapítá­sok és téves ténybeli követ­keztetések okából megalapo­zatlannak találta, ezért az ítéletet hatályon kívül he­lyezte, és új eljárás lefolyta­tását rendelte el, amelyre a Fővárosi Bíróságot jelölte ki. A Legfelsőbb Bíróság ha­tározatában hangsúlyozta, hogy a fékrendszer hatásta­lanná válása és ennek okán az autóbusz szakadékba zu­­hanása vitathatatlanul bű­nös emberi mulasztásra ve­zethető vissza, amely azon­ban a rendelkezésre álló ada­tokat figyelembe véve nem kizárólag az autóbusz veze­tőjének tevékenységével áll­hat összefüggésben.­­Az első fokú bíróság nem az ügy kiemelkedő jelentő­ségének megfelelő alapos­sággal elemezte a balesetet kiváltó tényleges okokat, és egyoldalúan vizsgálta a fe­lelősség alakulásának kérdé­sét. Nem értékelte kellően az osztrák hatóságok által meg­kezdett nyomozás anyagát, s azt nem vetette egybe a ma­gyar nyomozó szervek meg­állapításaival. A Legfelsőbb Bíróság szaktanácsadó bevo­násával arra a következtetés­re jutott, hogy műszaki szempontból az eddiginél részletesebb szakértői vizs­gálat szükséges a tényállás megállapításához, a balese­tért való személyes felelősség mértékéről és köréről ugyan­is csak az így megalapozott tényállás alapján lehet majd dönteni. (MTI)

Next