Hajdú-Bihari Napló, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

ész­konferencia „A béke és a szocializmus megbízható pajzsa” címmel elméleti konferenciát tartot­tak a Varsói­ Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek törzsében. A Varsói Szerződés aláírá­sának közelgő harmincadik évfordulója alkalmából tar­tott tanácskozáson Viktor Kulikov marsall, a tagálla­mok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka azt hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés Szervezetének egész harmincéves történe­tét az európai szocialista or­szágoknak a békéért és az atomháborús fenyegetés el­len folytatott harca töltötte ki. A konferencián felszólalt Anatolij Gribkov hadsereg­­tábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erői törzsének főnöke és a tagállamok hadseregeinek több képviselője. Vádemelés is és Michnik ellen A vajdasági ügyészség szerdán Gdanskban vádat emelt Bogdan Lis és Adam Michnik ellen, mert január 21-én részt vettek a „Szoli­daritás” úgynevezett Ideig­lenes Koordinációs Bizottsá­gának ülésén. A tanácskozáson olyan, a társadalmi légkör megmér­­gezésére irányuló felhívást fogadtak el, amely a jelenlegi társadalmi-gazdasági hely­zetben­ egyértelmű provoká­ciónak minősül. Adam Michnik élt a ta­valy júliusi amnesztia nyúj­totta lehetőséggel. Ugyancsak az amnesztiatörvényt alkal­mazva szüntették be decem­ber 14-én a büntetőeljárást Bogdan Lis ellen. Szolidaritási tanácskozás Budapesten, január 29—30- án tartotta idei első ülését az arab népekkel vállalt szo­lidaritás Nemzetközi Tit­kársága. A tanácskozás há­zigazdája a DIVSZ volt. A küldöttek és megfigyelők véleményt cseréltek a Kö­zel-Kelet, politikai helyzeté­ről, és megállapították, hogy annak alakulása szorosan összefügg a világbéke és az emberiség biztonsága ügyé­vel. Megvitatták az arab né­pekkel vállalt szolidaritás időszerű feladatait, s a Nem­zetközi Titkárság tevékeny­ségét. A titkárság 1985-ös munkatervében szereplő programok célja, hogy támo­gassák a palesztin nép, és egyetlen jogos képviselője, a PFSZ harcát. A résztvevők aláhúzták a térség haladó erői összefogásának egyre növekvő jelentőségét. A zá­ródokumentum megállapít­ja, hogy 1985-ben, a fasiz­mus feletti győzelem 40. év­fordulója jegyében a Nem­zetközi Titkárság együttmű­ködik valamennyi haladó, békeszerető erővel a világ­űr militarizálásának meg-,­akadályozásáért, a fegyver­kezési verseny megállítá­sáért. Az ülésen részt vett kül­döttségek vezetőit fogadta Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnö­ke. (MTI) Huszonöt ország több mint ötven prominens politikai sze­mélyiségének részvételével egynapos leszerelési találkozó kezdődött Athénban. A képen (jobbról a harmadik) And­­reasz Papandreu görög miniszterelnök megnyitja a tanács­kozást 40 ÉVE TÖRTÉNT, JALTÁN Jalta ma is szenvedélyes vitákat ka­var: méltatják vagy tagadják eredmé­nyeit, védik és támadják. A jaltai érte­kezlet, amelynek most emlékezünk 40. évfordulójára, földrészünk és a vi­lágháború utáni helyzete és fejlődése szempontjából mindmáig meghatározó jelentőségű történelmi esemény volt. 1945. február 4. és 12. között, a Krím­­félsziget ismert fekete-tenger­ parti üdü­lőhelyén tartották meg a Hitler-ellenes koalíció három szövetséges állama — Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió — vezetőinek értekezle­tét, amelyen a háború eredményes be­fejezésével és a háború utáni európai helyzet rendezésével összefüggő kér­déseket tárgyalták meg. A találkozón Churchill, Roosevelt és Sztálin vett részt a külügyminiszterek, vezérkari főnökök, politikai és katonai tanács­adók kíséretében. A konferenciára olyan időszakban került sor amikor a Vörös Hadsereg győztes csatái eredményeként a had­műveletek már Németország területén folytak, s küszöbön állt a hitleri bi­rodalom összeomlása. A több mint egyhetes tanácskozáson létrejött meg­állapodásokról jegyzőkönyvet írtak alá és hivatalos nyilatkozatot adtak ki. A jaltai (egyes történelmi források szerint krími) értekezlet Churchill, Roosevelt és Sztálin által aláírt jegy­zőkönyve 14 fejezetben rögzítette résztvevőinek együttes álláspontját a napirenden szerepelt politikai, kato­nai és egyéb kérdésekben. A hitlerista Németországról úgy dön­töttek, hogy feltétel nélkül kapitulálnia kell, s területét övezetenként (brit, ame­rikai, francia és szovjet zóna) szállják meg. Kimondták, hogy Németország­ban a három győztes állam veszi át a legfőbb hatalmat s ennek gyakorlá­sa során olyan intézkedéseket fogana­tosít amelyeket a jövendő béke és biz­tonság megkövetel. Németországot tel­jesen lefegyverzik és megszállják. Le­szögezték, hogy Németország az általa okozott károkért köteles lesz jóvátételt fizetni. (Ennek összegét az amerikai— szovjet megállapodás — Churchill ugyanis nem írta alá — 20 milliárd dol­lárban állapította meg, amiből 10 mil­liárd a Szovjetuniót illette meg.) Jaltán határoztak többi között az Egyesült Nemzetek Szervezetének lét­rehozásáról. A világszervezet meg­alakítása ügyében 1945. április 25-re, San Franciscóba nemzetközi konfe­renciát hívtak össze. Kijelentették, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a nagyhatalmak egyetértésének elve alap­ján fog működni, azaz a benne kép­viselt nagyhatalmak bármelyikének ellenszavazata (vétója) esetén el nem fogadottnak minősül a testület elé beterjesztett határozati javaslat. Rendkívül fontos, hogy a konferencia résztvevői Lengyelország keleti hatá­rául az ún. Curzon-vonalat ismerték el, de kilátásba helyezték, hogy észa­ki és nyugati irányban új, kiegészítő (addigi német) területeket kap. Úgy vélték, hogy a lengyel ideiglenes kor­mányt a bel- és külföldön élő „de­mokratikus” politikusok bevonásával kell létrehozni, s ez a kormány írja majd ki a szabad választásokat. A há­rom hatalom kormányfői azt ajánlot­ták, hogy Jugoszláviában hajtsák végre a Tito—Subasics egyezményt (vagyis a kormányba kerüljenek be nyugati emigrációban élő politikusok is), s a nemzetgyűlést bővítsék ki azok­kal a háború előtti parlamenti képvi­selőkkel, akik nem működtek együtt az ellenséggel. (A jugoszláv és a len­gyel belső fejlődés azonban úgy ala­kult, hogy a kormányokból végül is kiszorultak e polgári politikusok — ez később viták forrásává vált.) A konferencia résztvevői titkos meg­állapodást kötöttek arról, hogy Német­ország legyőzését, az európai békét kö­vető három hónapon belül a Szovjet­unió háborúba lép Japán ellen. Az Egyesült Államok és Nagy-Bri­tannia politikai vezetői a háború be­fejezése után eltértek a Jaltán elfo­gadott elvektől, ami súlyos feszültsé­geket eredményezett. A mostani évfor­dulót az NSZK és az Egyesült Álla­mok szélsőséges körei a jaltai határo­zatok elleni támadásokra használják fel. Azt emlegetik hogy a mai kelet— nyugati ellentétek ,,fő történelmi for­rása Jalta”, mert elismerte a Szovjet­unió megnövekedett szerepét Európá­ban. James Buckley, a Szabad Európa rádió elnöke nemrég (figyelmen kívül hagyva az 1975-ös helsinki záróok­mányt is) azt szorgalmazta, hogy „túl kell lépni Jalta tragédiáján”, mivel, úgymond, „mit sem növekedett az euró­pai államok biztonsága”. A nyugat­német revansisták kétségbe vonják a második világháború után kijelölt Ode­ra's Neisse határt. Felerősödött az a törekvés, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei javára változtassák meg a nemzetközi erőviszonyokat. Pedig a jaltai határozatok éppen ar­ról tanúskodnak, hogy Európa és a világ békéjét csak a realitások tudo­másul vétele, s a rájuk épülő meg­állapodások betartása biztosíthatja. Márkus Gyula r * T HAJDP-BIHARI NAPLÓ — 1985. FEBRUAR 1. ► ti........................................ . .. Mubarak Reaganhez készül Jichak Rabin izraeli had­ügyminiszter segélykérő amerikai látogatásának be­fejeztével, amely meglehetős sikerekkel járt, Kairóban is tanácskozások folynak. Hoszni Mubarak államelnök ugyanis márciusban szintén Ronald Reagan elnökhöz ké­szül. Mubarak csütörtökön mi­niszterelnökével, Kamal Hasszán Alival és azokkal a kabinetminiszterekkel tár­gyalt, akik már februárban elutaznak Washingtonba, hogy előkészítsék Mubarak ottani tanácskozásait. RÖVIDEN GENSCHER BELGRÁD­­BAN. Hans-Dietsch Gen­­scher, az NSZK alkancellár­­ja, külügyminiszter csütör­tökön kétnapos hivatalos lá­togatásra Belgrádba érke­zett. MOSZKVÁBA ÉRKEZETT A CSEHSZLOVÁK KÜL­ÜGYMINISZTER. A szovjet kormány meghívására csü­törtökön munkalátogatásra Moszkvába érkezett Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, csehszlovák külügy­miniszter. Chnoupeket a re­pülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnökének el­ső helyettese, külügyminisz­ter fogadta. VIETNAMI CÁFOLAT. A VNA vietnami hírügynök­ség közleményt hozott nyilvá­nosságra, amelyben Hanoi visszautasítja a thaiföldi ka­tonai parancsnokság állítá­sait, miszerint január 28- án a vietnami csapatok át­lépték a kambodzsai—thai­földi határt és behatoltak Thaiföld területére. A közle­mény szerint rosszindulatú koholmányról van szó. MAGYAR KÖLTŐ LEN­GYEL KITÜNTETÉSE. A Lengyel Kultúra Szolgá­latáért kitüntetést adomá­nyozta a kulturális és művé­szetügyi miniszter Kovács István költőnek, prózaírónak, aki az elmúlt években számos lengyel alkotó művét for­dította magyarra, s több ta­nulmányt írt a lengyel iro­dalomról. A kitüntetést Jerzy Zielinski, a Lengyel Nép­­köztársaság budapesti nagy­követe adta át. a hét végétől bővül a tv adásideje A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a januári szokatlanul kemény tél és az energiaforrások szűkössége arra késztette a kormányt, hogy az energiatakarékossá­gi intézkedések keretében el­rendelje a televízió adás­idejének korlátozását is. A kormány köszönetét fejezi ki a lakosságnak, hogy megér­tette a kényszerintézkedések szükségességét, amelyek ré­vén elkerülhetővé váltak további energiakorlátozások. A helyzet most lehetővé teszi, hogy — a nézők kí­vánságait is figyelembe véve — a Magyar Televízió a szombat-vasárnap délelőtti gyermekműsorokat e hét vé­gétől visszaállítsa. Március 31-től, a nyári időszámítás bevezetésétől pedig mód nyílik arra is, hogy a televí­zió adásai a jelenlegi 22 óra helyett általában 23 óra­kor fejeződjenek be. A közlemény ugyanakkor hangsúlyozta: mind a vál­lalatok, mind a lakosság részéről továbbra is követke­zetes takarékosságra van szükség az elektromos ener­giával, valamint más fűtő- és tüzelőanyagokkal. (MTI) A városi (Folytatás az 1. oldalról) A személygépkocsik és motorkerékpárok javításá­ban az állami, a szövetke­zeti és a magánszektor egy­aránt jelentős súllyal vesz részt. Az előbbi fele-, az utóbbi kettő negyed-negyed arányban veszi ki részét eb­ből a tevékenységből. Emel­lett — elsősorban kisebb ja­vításokra vonatkozóan — jelentős mértékű a kontárok működése, a fejlesztések­nek köszönhetően a tanácsi és a szövetkezeti iparban megfelelő a kapacitás, első­sorban a szerelés területén. Az alkatrészellátás jelenti a fő gondot, s nem megnyugta­tó a szakember-utánpótlás­ helyzete sem. A bérek nem kielégítőek, emiatt nagy a fluktuáció, s szinte háborí­tatlanul érvényesül a ma­gánkisipar elszívó hatása. A méretes ruhák és cipők készítésében, javításában a szövetkezeti szektor és a ma­gánkisipar tevékenysége a meghatározó. A férfi- és női szabók két-három hónapra vállalják a munkát, tevé­kenységüket többnyire jó minőségben végzik. A cipé­szek a korábbi egy évről öt-hat hónapra csökkentet­ték a vállalási határidőt. A méretesruha-készítés terüle­tén nehézkes a szakember­utánpótlás, örvendetes vi­szont, hogy ami a cipőkészí­tőket, -javítókat illeti, nőtt a tanulók száma, jelenleg 36- an ismerkednek a szakmá­val. Az egyre emelkedő cipő­árak miatt a javítás iránt növekszik a kereslet. Az el­látás megfelelőnek ítélhető, mindenekelőtt az ortopéd­cipők elkészítésének határ­idejét kell a jövőben csök­kenteni. A fodrászatban és a koz­metikában dolgozó szövetke­zetiek és magánkisiparosok szakmai felkészültsége jó, az országos versenyeken, bemu­tatókon dicséretesen szere­pelnek. A szolgáltatás szín­vonalának emelését gátolja, hogy az alapanyagokat (fes­tékeket, krémeket stb.) és a kéziszerszámokat az import­­korlátozások miatt nehéz beszerezni. A szolgáltatások mennyi­ségi és minőségi paraméte­reinek javítása érdekében a jövőben biztosítani kell a Tócóskert alapellátását, meg­valósítani a Laktanya utcai szolgáltatóházat, a „fehér foltokon” keresni fogják a szolgáltató egységek létre­hozásának lehetőségeit, kí­vánatos lesz határozottabban fellépni a kontárok ellen, fokozni az ellenőrzések ha­tékonyságát és nagyobb mér­tékben élni a szankcionálási le­h­etőségekkel. tanács ülése Küzdelem a jéggel Egy hete tart a jég elleni küzdelem a Felső-Tiszán. Na­­­pok óta félezer ember, valamint félszáz közúti és vízi jár­mű vesz részt a védekezésben. A hideg idő és a tegnap éj­szakai havazás és az egész napon át tartó köd megnehezí­tette a védelem tevékenységét. Újabb támadásra indították a jégtörőket, ez alkalommal Tiszaberceltől, azt szabva meg feladatul, hogy érjék el a Dombrádnál mintegy 16 kilométer hosszúságban megmere­vedett, mozdulatlan jégtorlasz alsó határát. Amikor a jégtörők megindultak, hogy bevegyék a torlaszig jégmezők­kel, nyílt vizekkel váltakozó utolsó szakaszt, akkor kezdtek akcióba a jégrobbantó osztagok is. A védelem a tegnapi napon robbantást tervezett a tor­laszban, ezt azonban a helyszíni felderítés megvalósíthatat­­lannak ítélte, mert a torlasz csak légi úton közelíthető meg. A jégtörők nehéz időjárási viszonyok közepette értek el a jégtorlasz közelébe, ezzel teljesítették a tegnapra kitűzött céljukat. A védelem — figyelembe véve azt, hogy a tuzséri térség­ben a jégutánpótlás miatt egyre terebélyesedik a másik, 10 kilométeres torlasz is — megkezdte egy hosszabb időszakra szóló, több változatot tartalmazó stratégia kidolgozását. A jégtörő súlya alatt roppan a jég Bevetésre indulnak a közúti járművek Ismét nyílt vizen (Iklódy János képriportja)

Next