Hajdú-Bihari Napló, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-25 / 147. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. HAJDÚBIHARI XLII. ÉVFOLYAM 147. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. VI. 25., KEDD MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA . Magyar küldöttség érkezett a KGST 40 ülésszakára Lázár Györgynek, a minisztertanács elnökének vezetésével hétfőn Varsóba érkezett az a magyar küldöttség, amely részt vesz a KGST 40. ülésszakán. A delegáció tagja Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST- képviselője, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes és Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Varsóban csatlakozott a küldöttséghez Szigeti István, hazánk állandó KGST-képviselőjének helyettese. A küldöttséget a varsói katonai repülőtéren Kazimierz Barcikowski, a LEMP PB tagja, a KB titkára, Zbigniew Messner, a PB tagja, miniszterelnök-helyettes, továbbá Manfred Gorywoda, Janusz Obodowski és Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök-helyettesek fogadták. A küldöttség búcsúztatása a Ferihegyi repülőtéren (MTI — fotó — Telefotó — KS) közreműködőinek A június 8-i választások és a június 22-i pótválasztások eredményeként Hajdú-Bihar megye valamennyi országgyűlési és tanácstagi választókerületében megválasztották a képviselőket és tanácstagokat. A választások mindkét alkalommal a törvényesség megtartásával, jó politikai légkörben, rendben, a választópolgárok nagy aktivitása mellett folytak. A választások előkészítésében és lebonyolításában több ezer társadalmi munkás vett részt, akiknek fáradtságot nem ismerő tevékenysége nagyban hozzájárult a korábbiaknál bonyolultabb feladatok zavartalan és sikeres megoldásához. A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottsága elismerését és köszönetét fejezi ki a választási elnökségekben, szavazatszedő bizottságokban közreműködő aktivistáknak, a pártszerveknek és -szervezeteknek, a népfrontbizottságoknak, a tanácsi apparátus dolgozóinak, a választások megszervezéséért és lebonyolításáért. Tevékenységükkel a szocialista demokratizmus szélesedését, erősödését, a népképviseleti szervek jövőbeni eredményes munkáját, s ezek révén a megye egész lakosságának érdekét szolgálták és szolgálják. Alakuló tanácsülések Továbbra is folynak az alakuló tanácsülések megyénkben, néhány településen majd ezen a héten tartják első ülésüket a tanácsi testületek. Földesen és Görbeházán hétfőn, június 24- én 14 órai kezdettel tartotta első ülését e települések tanácsai megkezdték munkájukat, megválasztották a tanácselnököt, elnökhelyettest, a társközségi elöljáróság vezetőjét, s megerősítették a tanács vb-titkárát funkciójában. Földes A földesi tanács elnöki Dávid Zoltán lett, elnökhelyettesnek Péter Imrét választotta meg az alakuló tanácsülés, a sápi elöljáróság vezetőjének pedig Körtvélyesi Viktort; a vb-titkár Szabó Sándor. Földes nagyközségi tanácsának tagjai (a választókerületek sorrendjében): 1. Bíró Antal, 2. Szalai László, 3. Péter Imre, 4. Kakucsi Lajos, 5. Oláh Mihály, 6. Biczó István, 7. Kovács Miklósné, 8. Szőllősi Gyula, 9. Jenei Béla, 10. Dávid Zoltán, 11. Gaál Zsigmond, 12. Antós Imre, 13. Pécsi Imréné, 14. Vakánszki Károly, 15. Pércsi Imre, 16. Domokos Miklósné, 17. Tóth Sándor, 18. Kemecsei Gyula, 19. Tóthné Domokos Irma, 20 Nagy Miklós, 21. ifj. Ványi Lajos, 22. ifj. Tóth Ferenc, 23. Nagy Imréné, 24. Gáli Gyula, 25. Ecsedi Imréné, 26. Semsei Elemér, 27. Csuka Sándor, 28. Csíki Sándor, 29. Kiss Tiborné, 30. Szabó Albert, 31. Körtvélyesi Viktor, 32. Kovács Géza, 33. Zilahi Balázs, 34. Kaskötő József, 35. Jámbor Imréné. Görbeháza A görbeházai tanács tagjai — az alakuló ülésen — elnöknek Gál Miklóst, elnökhelyettesnek pedig Tamás Józsefet választották, a vb-titkár Varga János. Görbeháza községi tanácsának tagjai: 1. Szakácsi Balázsné, 2. Gál Miklós, 3. Horváth Balázs, 4. Tamás József, 5. Horváth Bertalan, 6. Deli Ferenc, 7. Kovács Imre, 8. Fábián Antal, 9. Elek Barna, 10. Megyeri Dezső, 11. Icsu Sándorné, 12. Nagy Lukács, 13. Fehér János, 14. Juhász Józsefné, 15. Molnár István, 16. dr. Kandra Edit, 17. Barna András, 18. Kiss László, 19. Kohán Andrásné, 20. Szabó Györgyné, 21. ifj. Kovács Pál, 22. Hangácsi Oszkárné, 23. Kecskés István, 24. Kovács Pál, 25. Szabó István, 26. Fülöp János, 27. Szűcs Lajosné, 28. Mécsei János, 29. Fűtz Sándorné, 30. Virág Józsefné, 31. Szabó Gáborné. II pótválasztáson megválasztott tanácstagok Június 22-én Hajdú-Bihar megyében minden olyan településen, ahol egyes tanácstagi körzetekben pótválasztásra került sor, az állampolgároknak sikerült tanácstagot választaniuk. A pótválasztáson megválasztott tanácstagok névsorát az alábbiakban közöljük (Berettyóújfalut és Földest kivéve, ahonnan az alakuló tanácsülésekről szóló híradásunkban a pótválasztással kiegészített tanácstagi névsort közlünk). A nevek után zárójelben álló szám a tanácstagi körzet száma az adott településen. A debreceni Városi Tanács tagjai lettek június 22-én: Szatmári János (6), Hajdú Melinda (9), Hüse Péter (11), Hallgató Éva (12), Tikász Sándor (17), Hajdú Gábor (22), Király István (35), Kiss István (39), Linszer Ádám (53), Nagy Edit (64), Bocskay János (67), Fülöp Kornél (72), Molnár Gáborné (88). Hajdúböszörmény: Molnár József (34). Hajdúnánás: dr. Kulcsár Dániel (40). Balmazújváros: Szabó István (13), Erdei Imréné (14), Sereg Imréné (15), Sós Sándor (38). Biharkeresztes: Horváth Géza (1). Komádi: Miklósi András (12). Ebes: Kerekes Zsigmond (14), Bánki Sándor (25), Molnár József (26). Hajdúszovát: Veress Lászlóné (8). Nagyhegyes: Varga Gábor (25). Egyek: Gajdács Elekné (27). Bagamér: ifj. Szász Vince (2), Adorján Csaba (31). Hadháztéglás: Balogh Gyula (29), Mészáros László (41). Hajdúsámson: Máthé Józsefné (22), Nagy István (26). Nyírábrány: Rácz Jánosné (23), Szarvas Imre (28). Vámospércs: Guba Sándorné (19). MEG DIÁK, VAGY „MAR” ORVOS? 3. oldal FIATALOK 4. oldal KULTURÁLIS JEGYZETEK FILMNAPLO 5. oldal MM SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Kitüntetés a megyei pártbizottságon Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának székházában hétfőn délelőtt bensőséges ünnepségen köszöntetötték 90. születésnapja alkalmából Kovács Jánost, a munkásmozgalom régi harcosát. Részt vett az ünnepségen Sikula György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, Tóth Imre, a megyei pártbizottság titkára — a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai —, Kálmán Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Seres György, a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat nyugalmazott vezérigazgatója és Vékássy István, a HÁÉV vezérigazgatója. A 90. születésnapját ünneplő idős veterán kőművestanoncként kapcsolódott be az ifjúmunkás-mozgalomba. 1912-ben részt vett a debreceni sztrájkmegmozdulásokban, 1918 őszén pedig a szakszervezet megbízásából polgárőri feladatokat látott el. 1919 februárjában belépett a KMP-be. A Tanácsköztársaság időszakában előbb vörösőrként tevékenykedett, majd a Vörös Hadsereg tagjaként részt vett a dicsőséges felvidéki hadjáratban. Román fogságból 1920- ban szabadult. Részt vett az Építők Szakszervezetének újjászervezésében, és a két világháború között az MSZDP- ben és a szakszervezeti mozgalomban tevékenykedett. 1932 és 1944 között kis megszakításokkal titkára volt az építőmunkások debreceni és tiszántúli kerületi szervezetének. A felszabadulást követően részt vállalt az MSZDP újjászerveződéséből, tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. 1945—48 között függetlenített MSZDP-titkárként, majd rövid ideig a Debreceni Építőipari Főigazgatóság vezetőjeként, később pedig építésügyi főtanácsosként tevékenykedett. 1949-ben az Országos Tervező Iroda igazgatóhelyettese volt. 1955-ig, nyugdíjazásáig az építőiparban dolgozott. Nyugdíjasként három évtizede aktívan részt vesz a közéletben, határozottan képviseli a párt politikáját. A több mint hét évtizedes munkásmozgalmi tevékenység elismeréseként a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki Kovács Jánost. A kitüntetést a hétfői ünnepségen Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára nyújtotta át az idős veteránnak, kívánt neki további munkájához jó egészséget. Kovács János köszönetet mondva a magas kitüntetésért, elmondotta, hogy továbbra is részt kíván venni a párt- és tömegszervezeti munkában, a közéletben. Sikula György átadja a kitüntetést a 90 éves Kovács Jánosnak Vita a hitelezésről és az állattenyésztés jövedelmezőségéről Ülést tartott a tsz-szövetség elnöksége Ha nem változik meg a hitelezési gyakorlat, ha nem lesz követelmény a hitelszerződés kölcsönös tiszteletben tartása, a szövetkezetek nem vállalkoznak beruházásra, mert félnek, hogy káruk származik belőle. Röviden így foglalhatnánk össze azt a termelőszövetkezeti elnökök körében kialakult véleményt, amelynek június 24-én, hétfőn a tsz-szövetség elnökségi ülésén Németh István, a szövetség Hajdú-Bihar megyei elnöke is hangot adott. A vita ahhoz a jelentéshez kapcsolódott, amelynek készítői a mezőgazdasági szövetkezetek és az MNB megyei igazgatósága közötti hitelkapcsolatokat vizsgálták, s amelyet Együd Lajos, a szövetség osztályvezetője terjesztett az elnökség elé. Amint azt a jelentésben olvashatjuk, a megyei bankszervezet (benne az MNB- fiókok) és a szövetkezetek között szoros kapcsolat alakult ki. Ez a kapcsolat egyidős a szövetkezeti mozgalommal és az idők folyamán a hitelbírálatok, a mérlegbeszámolók felülvizsgálata, a fedezetvizsgáltok (stb.) során egyre erősödött. Az igazgatóság számos esetben bizonyította segítőkészségét, amikor a szövetkezetek érdekében a szövetséggel együttműködve tett javaslatot a feszültségek feloldására. Mindezt elismerve teszik meg kritikai megállapításaikat az érdekképviseleti szerv szakemberei a kamatpolitikára, a kamatok egyoldalú, utólagos növelésének gyakorlatára. ..A bankhitel igénybevételéért fizetett díjnak az ilyen rendszerű emelése olyan külső beavatkozásnak minősíthető — írják —, ami összeegyeztethetetlen a kamat szerepével, az önálló vállalati gazdálkodással.” A másik nagy témakör, amellyel hétfői ülésén az elnökség foglalkozott, az állattenyésztés eredményességét jelentős mértékben befolyásoló elhullások alakulása, illetve csökkentésének lehetősége a termelőszövetkezetekben. Az állattenyésztés rossz pozíciójának gondja nem ismeretlen, a vele kapcsolatos feladat rendkívül összetett, mutatott rá az írásos tájékoztatót előterjesztő Petite László, a szövetség főmunkatársa, ám mindenekfölött célszerű középpontba állítani az állategészségügy s vele kapcsolatban az üzemenként eltérő állatelhullás vizsgálatát. Sokatmondó adatok szólnak emellett, így például az, hogy kalkulációk szerint az állatelhullásból származó kár a megye szövetkezeteiben évi 140 millió forint. A szövetség most Az állatelhullások, kiesések, csökkentésének üzemi módszerei a mezőgazdasági szövetkezetekben címmel egy kiadványt adott közre, hogy terjessze azokat a jó módszereket, amelyeket egyikmásik üzemben már sikerrel alkalmaznak, s amelyektől joggal remélhető az ágazat jövedelmezőségének növekedése.