Hajdú-Bihari Napló, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK.­ HAJDÚ­BIHARI­ XLII. ÉVFOLYAM 147. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. VI. 25., KEDD­­ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA . ­ Magyar küldöttség érkezett a KGST 40­ ülésszakára Lázár Györgynek, a mi­nisztertanács elnökének ve­zetésével hétfőn Varsóba ér­kezett az a magyar küldött­ség, amely részt vesz a KGST 40. ülésszakán. A de­legáció tagja Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes, hazánk állandó KGST- képviselője, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes és Horn Gyula külügyminiszté­­riumi államtitkár. Varsóban csatlakozott a küldöttséghez Szigeti István, hazánk állan­dó KGST-képviselőjének he­lyettese. A küldöttséget a varsói katonai repülőtéren Kazi­­mierz Barcikowski, a LEMP PB tagja, a KB titkára, Zbigniew Messner, a PB tagja, miniszterelnök-helyet­tes, továbbá Manfred Gory­­woda, Janusz Obodowski és Mieczyslaw Rakowski mi­niszterelnök-helyettesek fo­gadták. A küldöttség búcsúztatása a Ferihegyi repülőtéren (MTI — fotó — Telefotó — KS) közreműködőinek A június 8-i választá­sok és a június 22-i pót­választások eredménye­ként Hajdú-Bihar megye valamennyi országgyűlé­si és tanácstagi választó­­kerületében megválasz­tották a képviselőket és tanácstagokat. A válasz­tások mindkét alkalom­mal a törvényesség meg­tartásával, jó politikai légkörben, rendben, a választópolgárok nagy aktivitása mellett foly­tak. A választások előkészí­tésében és lebonyolításá­ban több ezer társadalmi munkás vett részt, akik­nek fáradtságot nem is­merő tevékenysége nagy­ban hozzájárult a koráb­biaknál bonyolultabb fel­adatok zavartalan és si­keres megoldásához. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Hajdú-Bihar me­gyei Bizottsága elismeré­sét és köszönetét fejezi ki a választási elnöksé­gekben, szavazatszedő bi­zottságokban közreműkö­dő aktivistáknak, a párt­­szerveknek és -szerveze­teknek, a népfrontbizott­ságoknak, a tanácsi ap­parátus dolgozóinak, a választások megszervezé­séért és lebonyolításáért. Tevékenységükkel a szo­cialista demokratizmus szélesedését, erősödését, a népképviseleti szervek jövőbeni eredményes munkáját, s ezek révén a megye egész lakosságá­nak érdekét szolgálták és szolgálják. Alakuló tanácsülések Továbbra is folynak az alakuló tanácsülések me­gyénkben, néhány települé­sen majd ezen a héten tart­ják első ülésüket a tanácsi testületek. Földesen és Gör­beházán hétfőn, június 24- én 14 órai kezdettel tartotta első ülését e települések ta­nácsa­i megkezdték munká­jukat, megválasztották a ta­nácselnököt, elnökhelyettest, a társközségi elöljáróság ve­zetőjét, s megerősítették a tanács vb-titkárát funkciójá­ban. Földes A földesi tanács elnöki Dávid Zoltán lett, elnökhe­lyettesnek Péter Imrét vá­lasztotta meg az alakuló ta­nácsülés, a sápi elöljáróság vezetőjének pedig Körtvélye­­si Viktort; a vb-titkár Szabó Sándor. Földes nagyközségi taná­csának tagjai (a választóke­rületek sorrendjében): 1. Bíró Antal, 2. Szalai László, 3. Péter Imre, 4. Kakucsi Lajos, 5. Oláh Mihály, 6. Biczó István, 7. Kovács Mik­­lósné, 8. Szőllősi Gyula, 9. Jenei Béla, 10. Dávid Zol­tán, 11. Gaál Zsigmond, 12. Antós Imre, 13. Pécsi Imré­­né, 14. Vakánszki Károly, 15. Pércsi Imre, 16. Domo­kos Miklósné, 17. Tóth Sán­dor, 18. Kemecsei Gyula, 19. Tóthné Domokos Irma, 20 Nagy Miklós, 21. ifj. Ványi Lajos, 22. ifj. Tóth Ferenc, 23. Nagy Imréné, 24. Gáli Gyula, 25. Ecsedi Imréné, 26. Semsei Elemér, 27. Csuka Sándor, 28. Csíki Sándor, 29. Kiss Tiborné, 30. Szabó Albert, 31. Körtvélyesi Vik­tor, 32. Kovács Géza, 33. Zi­lahi Balázs, 34. Kaskötő Jó­zsef, 35. Jámbor Imréné. Görbeháza A görbeházai tanács tag­jai — az alakuló ülésen — elnöknek Gál Miklóst, el­nökhelyettesnek pedig Ta­más Józsefet választották, a vb-titkár Varga János. Görbeháza községi taná­csának tagjai: 1. Szakácsi Balázsné, 2. Gál Miklós, 3. Horváth Balázs, 4. Tamás József, 5. Horváth Bertalan, 6. Deli Ferenc, 7. Kovács Imre, 8. Fábián Antal, 9. Elek Barna, 10. Megyeri De­zső, 11. Icsu Sándorné, 12. Nagy Lukács, 13. Fehér Já­nos, 14. Juhász Józsefné, 15. Molnár István, 16. dr. Kand­­ra Edit, 17. Barna András, 18. Kiss László, 19. Kohán Andrásné, 20. Szabó György­­né, 21. ifj. Kovács Pál, 22. Hangácsi Oszkárné, 23. Kecskés István, 24. Kovács Pál, 25. Szabó István, 26­. Fülöp János, 27. Szűcs La­­josné, 28. Mécsei János, 29. Fűtz Sándorné, 30. Virág Jó­zsefné, 31. Szabó Gáborné. II pótválasztáson megválasztott tanácstagok Június 22-én Hajdú-Bihar megyében minden olyan tele­pülésen, ahol egyes tanácstagi körzetekben pótválasztásra került sor, az állampolgároknak sikerült tanácstagot vá­lasztaniuk. A pótválasztáson megválasztott tanácstagok névsorát az alábbiakban közöljük (Berettyóújfalut és Föl­dest kivéve, ahonnan az alakuló tanácsülésekről szóló hír­adásunkban a pótválasztással kiegészített tanácstagi név­sort közlünk). A nevek után zárójelben álló szám a ta­nácstagi körzet száma az adott településen. A debreceni Városi Tanács tagjai lettek június 22-én: Szatmári János (6), Hajdú Melinda (9), Hüse Péter (11), Hallgató Éva (12), Tikász Sándor (17), Hajdú Gábor (22), Király István (35), Kiss István (39), Linszer Ádám (53), Nagy Edit (64), Bocskay János (67), Fülöp Kornél (72), Molnár Gáborné (88). Hajdúböszörmény: Molnár József (34). Hajdúnánás: dr. Kulcsár Dániel (40). Balmazújváros: Szabó István (13), Erdei Imréné (14), Sereg Imréné (15), Sós Sándor (38). Biharkeresztes: Horváth Géza (1). Komádi: Miklósi András (12). Ebes: Kerekes Zsigmond (14), Bánki Sándor (25), Mol­nár József (26). Hajdúszovát: Veress Lászlóné (8). Nagyhegyes: Varga Gábor (25). Egyek: Gajdács Elekné (27). Bagamér: ifj. Szász Vince (2), Adorján Csaba (31). Hadháztéglás: Balogh Gyula (29), Mészáros László (41). Hajdúsámson: Máthé Józsefné (22), Nagy István (26). Nyírábrány: Rácz Jánosné (23), Szarvas Imre (28). Vámospércs: Guba Sándorné (19). MEG DIÁK, VAGY „MAR” ORVOS? 3. oldal FIATALOK 4. oldal KULTURÁLIS JEGYZETEK FILMNAPLO 5. oldal MM SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Kitüntetés a megyei pártbizottságon Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának szék­házában hétfőn délelőtt ben­sőséges ünnepségen köszön­­tetötték 90. születésnapja alkalmából Kovács Jánost, a munkásmozgalom régi har­cosát. Részt vett az ünnep­ségen Sikula György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, Tóth Imre, a megyei pártbizottság titkára — a megyei párt-végrehajtó bi­zottság tagjai —, Kálmán Mihály, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Seres György, a Hajdú megyei Ál­lami Építőipari Vállalat nyu­galmazott vezérigazgatója és Vékássy István, a HÁÉV ve­zérigazgatója. A 90. születésnapját ün­neplő idős veterán kőműves­­tanoncként kapcsolódott be az ifjúmunkás-mozgalom­ba. 1912-ben részt vett a debreceni sztrájkmegmozdu­lásokban, 1918 őszén pedig a szakszervezet megbízásából polgárőri feladatokat látott el. 1919 februárjában belé­pett a KMP-be. A Tanács­­köztársaság időszakában előbb vörösőrként tevékeny­kedett, majd a Vörös Hadse­reg tagjaként részt vett a di­csőséges felvidéki hadjárat­ban. Román fogságból 1920- ban szabadult. Részt vett az Építők Szakszervezetének új­jászervezésében, és a két vi­lágháború között az MSZDP- ben és a szakszervezeti moz­galomban tevékenykedett. 1932 és 1944 között kis meg­szakításokkal titkára volt az építőmunkások debreceni és tiszántúli kerületi szerveze­tének. A felszabadulást követően részt vállalt az MSZDP új­jászerveződéséből, tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlés­nek. 1945—48 között függet­lenített MSZDP-titkárként, majd rövid ideig a Debrece­ni Építőipari Főigazgatóság vezetőjeként, később pedig építésügyi főtanácsosként te­vékenykedett. 1949-ben az Országos Tervező Iroda igaz­gatóhelyettese volt. 1955-ig, nyugdíjazásáig az építőipar­ban dolgozott. Nyugdíjasként három évti­zede aktívan részt vesz a közéletben, határozottan kép­viseli a párt politikáját. A több mint hét évtizedes munkásmozgalmi tevékeny­ség elismeréseként a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrenddel tün­tette ki Kovács Jánost. A ki­tüntetést a hétfői ünnepsé­gen Sikula György, a me­gyei pártbizottság első titká­ra nyújtotta át az idős vete­ránnak, kívánt neki további munkájához jó egészséget. Kovács János köszönetet mondva a magas kitünteté­sért, elmondotta, hogy to­vábbra is részt kíván venni a párt- és tömegszervezeti munkában, a közéletben. Sikula György átadja a kitüntetést a 90 éves Kovács János­nak Vita a hitelezésről és az állattenyésztés jövedelmezőségéről Ülést tartott a tsz-szövetség elnöksége Ha nem változik meg a hitelezési gyakorlat, ha nem lesz követelmény a hitelszer­ződés kölcsönös tiszteletben tartása, a szövetkezetek nem vállalkoznak beruházásra, mert félnek, hogy káruk származik belőle. Röviden így foglalhatnánk össze azt a termelőszövetkezeti elnökök körében kialakult véleményt, amelynek június 24-én, hét­főn a tsz-szövetség elnöksé­gi ülésén Németh István, a szövetség Hajdú-Bihar me­gyei elnöke is hangot adott. A vita ahhoz a jelentéshez kapcsolódott, amelynek ké­szítői a mezőgazdasági szö­vetkezetek és az MNB me­gyei igazgatósága közötti hi­telkapcsolatokat vizsgálták, s amelyet Együd Lajos, a szö­vetség osztályvezetője ter­jesztett az elnökség elé. Amint azt a jelentésben ol­vashatjuk, a megyei bank­szervezet (benne az MNB- fiókok) és a szövetkezetek között szoros kapcsolat ala­kult ki. Ez a kapcsolat egy­idős a szövetkezeti mozga­lommal és az idők folyamán a hitelbírálatok, a mérleg­­beszámolók felülvizsgálata, a fedezetvizsgáltok (stb.) so­rán egyre erősödött. Az igaz­gatóság számos esetben bizo­nyította segítőkészségét, ami­kor a szövetkezetek érdeké­ben a szövetséggel együttmű­ködve tett javaslatot a fe­szültségek feloldására. Mind­ezt elismerve teszik meg kri­tikai megállapításaikat az érdekképviseleti szerv szak­emberei a kamatpolitikára, a kamatok egyoldalú, utólagos növelésének gyakorlatára. ..A bankhitel igénybevételé­ért fizetett díjnak az ilyen rendszerű emelése olyan kül­ső beavatkozásnak minősít­hető — írják —, ami össze­egyeztethetetlen a kamat sze­repével, az önálló vállalati gazdálkodással.” A másik nagy témakör, amellyel hétfői ülésén az el­nökség foglalkozott, az állat­tenyésztés eredményességét jelentős mértékben befolyá­soló elhullások alakulása, il­letve csökkentésének lehető­sége a termelőszövetkezetek­ben. Az állattenyésztés rossz pozíciójának gondja nem is­meretlen, a vele kapcsola­tos feladat rendkívül össze­tett, mutatott rá az írásos tájékoztatót előterjesztő Pe­tite László, a szövetség fő­munkatársa, ám mindenek­­fölött célszerű középpontba állítani az állategészségügy s vele kapcsolatban az üze­menként eltérő állatelhullás vizsgálatát. Sokatmondó adatok szólnak emellett, így például az, hogy kalkulációk szerint az állatelhullásból származó kár a megye szö­vetkezeteiben évi 140 millió forint. A szövetség most Az állatelhullások, kiesések, csökkentésének üzemi mód­szerei a mezőgazdasági szö­vetkezetekben címmel egy kiadványt adott közre, hogy terjessze azokat a jó mód­szereket, amelyeket egyik­másik üzemben már sikerrel alkalmaznak, s amelyektől joggal remélhető az ágazat jövedelmezőségének növeke­dése.

Next