Hajdú-Bihari Napló, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
I HAJDÚ-1 1 I Ilii || ■ BIHARI I 1 I 1 1 I II I I ■ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSA További felszólalások a negyedik napon Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában pénteken folytatta tanácskozását a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. Mint ismeretes, a kongresszus első napján úgy döntöttek, hogy az első három napirendi pontról (az SZKP KB beszámolója és a párt feladatai, az SZKP programjának új szövegezése és az SZKP szervezeti szabályzatának módosítása) nem tartanak külön előadói beszédeket, hanem azok lényegét belefoglalják az SZKP Központi Bizottságának politikai beszámolójába, amelyet a KB főtitkára, Mihail Gorbacsov február 25-én terjesztett elő. A pénteki napon az első felszólaló Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Állambiztonsági Bizottság elnöke volt. A Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága, amely 1954-ben alakult, a szovjet társadalmat hivatott megvédeni a külföldi hírszerző szolgálatok, különböző külföldi szovjetellenes központok és egyéb ellenséges elemek aknamunkájával szemben. Beszédében Viktor Csebrikov sajnálattal szólt arról, hogy a vezető imperialista hatalmak nem adják jelét annak, hogy készek lennének a fegyverkezési hajsza megállítására. Továbbra is erőpolitikát folytatnak, ami nyílt szovjetellenességben, a Szovjetunió fölötti katonai fölény megszerzésére irányuló lépésekben nyilvánul meg. Ennek az irányvonalnak a megvalósításában önálló szerepet töltenek be a különleges szolgálatok. Az Egyesült Államok és más NATO-országok titkosszolgálatai kitartóan próbálkoznak a Szovjetunió kül- és belpolitikájának lejáratásával. Igyekeznek megszerezni az ország politikai, katonai, gazdasági és tudományos-műszaki titkait, megpróbálnak beépülni az állami intézményekbe, fontos katonai objektumokra, tudományos kutatóintézetekbe. Viktor Csebrikov beszámolt arról is, hogy az utóbbi időszakban több szovjet minisztériumban és országos hatáskörű irányítószervben imperialista titkosszolgálatok ügynökeit leplezték le. Olyan árulókat, akik fontos szolgálati titkokat szolgáltattak ki külföldi szervezeteknek. Ezek az emberek a törvény által előírt szigorú, de megérdemelt büntetésben részesültek. Az imperializmus a szocializmus ellen vívott harcban fontos szerepet szán az ideológiai diverziónak — mutatott rá az Államvédelmi Bizottság elnöke. — Fegyverként használja fel a hazugságot, a rágalmakat, a szovjet nép által választott társadalmi rend elleni harcra vonatkozó felszólításokat. Ezek terjesztésében nem elhanyagolható szerepük van a nyugati titkosszolgálatok által fenntartott különböző ellenséges rádióadóknak. Mindez összességében már nem ideológiai harc, hanem ideológiai diverzió, a Szovjetunió belügyeibe való nyílt beavatkozás, ami durván sérti a nemzetközi jog elveit és a szovjet törvényeket. Az ilyen ellenséges tevékenység elleni harcban határozottan alkalmazzák, s a jövőben is alkalmazni fogják a szovjet törvényhozás által előirányzott intézkedéseket. Csebrikov emlékeztetett rá, hogy az utóbbi időben egyes nyugati körök nagyon sokat beszélnek a politikai és emberi jogok, emberi szabadságok szovjetunióbeli állítólagos megsértéséről, s ezek kapcsán megalapozatlan követelésekkel, igényekkel állnak elő, így akarják támogatni a szovjet állampolgárok között is előforduló árulók társadalomellenes tevékenységét, ösztönözni ezeket az embereket arra, hogy nyíltan ellenséges tevékenységet folytassanak. Nyugaton hősnek kiáltják ki mindazokat, akik fellépnek a szocializmus ellen, és sokszor megrögzött bűnözőket vesznek pártfogásba. Nyugati védelmezőik ki akarják vívni e személyek számára azt a jogot, hogy büntetlenül megsértsék a szocialista állam törvényeit. Ilyen jogot azonban mi soha senkinek nem adunk — szögezte le a szónok. A Szovjetunióban létrejött és működik a szervezeti-politikai, jogi, nevelési és egyéb intézkedéseknek az az átfogó rendszere, amely biztosítja a szovjet állam és a szovjet társadalom biztonságának megvédését az imperializmus felforgató tevékenységével szemben. Ebben a rendszerben fontos helyet töltenek be az Állambiztonsági Bizottság szervei, amelyek az SZKP, annak Központi Bizottsága irányítása alatt működnek — mondottal Csebrikov. Mint emlékezetes, az SZKP KB politikai beszámolójában kemény bírálat hangzott el a közép-ázsiai Kirgizia pártvezetése címére. Abszamat Maszalijev, a Kirgiz KP KB első titkára péntek délelőtti felszólalásában teljesen jogosnak ismerte el a kritikát. Rámutatott, hogy a köztársasági párt központi bizottságának hibájából minimálisra zsugorodott a helyi pártszervek szerepe, hibákat követtek el a káderpolitikában, megsértették a kollektív vezetés elveit. Az elkövetett hibákból levontuk a megfelelő tanulságokat — mondta Abszamat Maszalijev. Az uráli Udmurtijában van az IZS márkájú gépkocsikat gyártó hatalmas termelési egyesülés, amelynek párttitkára, Jurij Lobov elsősorban új típusok gyártása szükségességének szentelte felszólalását. Az üzem rekonstrukciójával kapcsolatos huzavonát ugyanúgy bírálattal illette, mint az egyik új típus céljára kidolgozott motort, amely „nem tartozik a legjobbak közé”. Bírálta a kooperációs hibákat, amelyek lassítják az új típusokra való áttérést. Szibériának, ennek a zord éghajlatú, de természeti erőforrásokban hallatlanul gazdag vidéknek a problémáit tárta a kongresszus elé Szergej Manyakin, az omszki területi pártbizottság első titkára. Rámutatott a Szibéria „hasznosítása” és „élettel való megtöltése” közötti különbségre, arra, hogy az utóbbi feladatot kell, mégpedig nagyon ésszerűen és körültekintően megoldani. Szibéria „megfiatalodásával” egyébként sajátos tennivalók is jelentkeznek. Omszk lakosságának átlagéletkora jelenleg 31 év. Név szerinti bírálatot kapott a péntek délelőtti ülésen a közlekedésügyi miniszter első helyettese. „Milyen felelősség ez az önre bízott ügyért, Berzenko elvtárs?” — kérdezte a vitában felszólaló Alekszandr Szaharov, az egyik moszkvai metróépítő brigád vezetője, felidézve, hogy miközben az új ötéves tervidőszakban 40 százalékkal több munkát kell elvégezniük a szovjet főváros metróépítőinek, a programok egyharmadához még mindig hiányzanak a tervek és költségvetések. Szovjet-örményország virágzásáról, a köztársaságok közötti együttműködés üdvös hatásáról beszélt felszólalásában Karen Demircsjan, az örmény KP Központi Bizottságának első titkára. Öt Viktor Misin,a (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János megtekinti Moszkvában a Kongresszusi Palota csarnokában rendezett kiállítást (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Kádár János és Mihail Gorbacsov baráti találkozója Kádár János, az MSZMP főtitkára és Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára pénteken Moszkvában baráti találkozót tartott. A megbeszélésen Kádár János nagyra értékelte az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját, azoknak a programdokumentumoknak alkotó vitáját, amelyek megerősítik a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlődése meggyorsításának, a párt vezető szerepe növelésének, a szovjet nép szocialista önigazgatása továbbfejlesztésének, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vívott harcnak irányvonalát. Kádár János és Mihail Gorbacsov fontosnak nevezte a Varsói Szerződés tagállamainak aktív, egyeztetett lépéseit, amelyek célja Európa és a világ helyzetének gyökeres megjavítása, amire lehetőséget adnak a Mihail Gorbacsov ez év január 15-i nyilatkozatában szereplő szovjet javaslatok. Kijelentették: Magyarország és a Szovjetunió egyaránt arra törekszik, hogy a nemzetközi biztonság és a szilárd béke érdekében erősödjék a szocialista közösség országainak egybeforrottsága, valamenynyi haladó és békeszerető erő együttműködése. A magyar—szovjet kapcsolatok néhány kérdését áttekintve Kádár János és Mihail Gorbacsov megerősítette, hogy a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveire támaszkodva mindkét részről tovább akarják fejleszteni az MSZMP és az SZKP, Magyarország és a Szovjetunió elvtársi együttműködését, aktívabbá akarják tenni az együttműködés új formáinak és módszereinek bevezetését, különösen a tudományosműszaki haladás kiemelt területein. A találkozót az MSZMP és az SZKP kapcsolatait jellemző egység, szívélyesség és testvéri barátság légkörében tartották meg. Március 20-ra összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bek. alapján március 20-án, csütörtökön 10 órára összehívta az országgyűlést. A Minisztertanács indítványozza, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az illetékekről, továbbá a sajtóról szóló törvényjavaslatokat, valamint a beszámolót az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről. Az Elnöki Tanács, a kormány előterjesztése alapján, módosította a társadalombiztosításról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az új jogszabály szigorítja az üzemi baleset megállapításának feltételeit. Nem tekinthető a jövőben üzeminek az olyan baleset, amely a sérült ittassága folytán, vagy a munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka során következik be. A testület a szabálysértési felelősségrevonás gyorsítása és hatékonyabbá tétele céljából módosította a szabálysértésekről szóló törvény eljárási szabályait, s felemelte néhány — a társadalomra fokozottan veszélyes — szabálysértés esetén kiszabható pénzbírság felső határát. Az Elnöki Tanács a továbbiakban személyi kérdésben határozott, bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) Az Országgyűlés tisztségviselőinek tanácskozása Pénteken az Országházban tanácskoztak az Országgyűlés tisztségviselői, a parlamenti bizottságok elnökei, a fővárosi és a megyei képviselőcsoportok vezetői. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette a tavaszi ülésszak előkészítésével kapcsolatos teendőket. Hetényi István pénzügyminiszter az illetékekről, Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettes a sajtóról szóló törvényjavaslat főbb elveit vázolta fel, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter az építő- és építőanyagipar helyzetéről adott tájékoztatást. (MTI) Kefejezntető a magyar-szovjet barátsági napok rendezvényei A magyar—szovjet barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény megkötésének 38. évfordulója alkalmából magyar—szovjet barátsági napokat rendeztek Debrecenben február 21-től 28-ig. A Hazafias Népfront megyei és Debrecen városi Bizottsága, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, valamint a Puskin Intézet által rendezett programsorozat zárónapján, február 28-án A. J. Bormotov, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatója Az SZKP XXVII. kongresszusa és a Szovjetunió kül- és belpolitikája címmel az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán tartott előadást. Ezt követően fogadta őt dr. Alberth Béláné, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának titkára. A találkozón baráti beszélgetésre került sor. Délután a Szovjetunió debreceni főkonzulátusán tartották meg a XI. magyar—szovjet barátsági napok záróünnepségét, amikor is J. G. Baljaszinszkij, a Szovjetunió debreceni főkonzulja adott fogadást. Ezen ünnepélyes zárórendezvényre meghívták a megye és Debrecen párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselőit s mindazokat, akik közreműködtek a rendezvénysorozat lebonyolításában. A XI. magyar—szovjet barátsági napok ünnepélyes befejezésekor jelen volt dr. Önosi László, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának titkára, dr. Gyarmati Kálmán, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Postás Sándor, a KEB tagja, a Debrecen városi pártbizottság első titkára, dr. Ács István, a Debrecen Városi Tanács elnöke, jelen voltak a rendezőszervek, az üzemek és intézmények, tömegszervezetek vezetői képviselői. I. G. Baljaszinszkij üdvözlő szavai után dr. Karmazsin László egyetemi tanár, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke, A. J. Bormotov, végezetül pedig dr. Onosi László méltatta a két nép barátságát erősítő, hagyományos rendezvénysorozat eredményeit, jelentőségét. Ezzel a XI. magyar—szovjet barátsági napok rendezvénysorozata, amely az idén az SZKP most tanácskozó XXVII. kongresszusa jegyében is zajlott — befejeződött