Hajdú-Bihari Napló, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 84. szám
Népfrontküldöttség Ljubljanában A Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldöttsége, amely Pozsgay Imre főtitkár vezetésével hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Jugoszláviában, a szerdai napot Ljubljanában töltötte. A delegáció a Szlovén Szocialista Szövetségi Köztársaság választmányának alelnökével, Jozse Knezzel és titkárával, Bacsics Gézával a magyar és a szlovén tömegszervezeti kapcsolatok elmélyítéséről tárgyalt. A magyar népfrontküldöttség megismerkedik Szlovénia időszerű politikai, gazdasági és kulturális problémáival is. Megkezdte munkáját az OKP kongresszusa „Korszerű reformpártot, programot és alternatívát Olaszországért és Európáért” — e jelmondat jegyében kezdte meg munkáját szerdán délelőtt az Olasz Kommunista Párt XVII. kongresszusa. A küldöttek, meghívottak és külföldi vendégek, újságírók többezres tömege előtt Paolo Bufalini szenátor, az OKP vezetőségének tagja mondott megnyitó beszédet, amelyben megemlékezett Enrico Berlinguerről, a párt 1984-ben elhunyt főtitkáráról. Megemlékezett továbbá a párt sok, időközben elhunyt személyiségéről, így Umberto Terraciniről, Adriana Seroniról és másokról. Utalt arra, hogy a kongresszus egybeesik az olasz köztársaság 40. évfordulójával, valamint arra, hogy a nagy múltú pártnak ezen a kongresszuson meg kell újulnia, hogy eredményesen dolgozhasson céljáért, az olasz társadalom megújításáért, az Európában és a világban kialakult új körülmények mélyreható elemzésével. Üdvözölte a kongresszust Firenze polgármestere, és — egyetlen külföldi szónokként — Pierre Pfimlin, a nyugat-európai közösség parlamentjének elnöke. Alessandro Natta főtitkár előadói beszédében bevezetőként utalt arra a demokratikus vitára, amely a rendkívüli kongresszust megelőzte, és amelyet nagy figyelemmel kísért a párton kívüli rokonszenvezők és politikai ellenfelek köre is. Natta a továbbiakban felidézte a párt „történelmi kompromisszumnak” nevezett stratégiáját, amely a legszélesebb összefogást célozta a válság leküzdésére és a szükséges társadalmi reformok elfogadtatása érdekében, valamint azt, hogy a munkásosztály ne szigetelődjék el a társadalmi harcokban. A nyugat-európai baloldal előtt hatalmas feladat áll, programot kidolgozni az új viszonyok között. Az OKP ehhez kíván hozzájárulni a maga hagyományaival és erejével, kapcsolódva ahhoz, amit a nyugatnémet szociáldemokraták, a svéd vagy a francia szocialisták tettek a maguk eszközeivel. Natta két veszélyre figyelmeztetett ennek kapcsán: el kell kerülni mind az eszmeiséget nélkülöző, értékeket elvető pragmatikus megközelítés csapdáját, mind azt a veszélyt, hogy a párt utópiák, a megvalósítás perspektíváját nélkülöző szép eszmék rabja legyen. Mint mondta, az OKP óvatos bizakodással tekint a genfi szovjet—amerikai csúcs utáni helyzetre, amelyben az enyhülés új lehetőségei nyíltak meg, de újabb nehézségek és akadályok is jelentkeztek annak útján. Natta nagy jelentőségűnek ítélte az SZKP XXVII. kongresszusán kifejtett békejavaslatokat. A főtitkár a nemzeti önállóság és függetlenség kérdését is boncolgatta. A belpolitikai helyzetre áttérve Alessandro Natta kemény bírálattal illette a jelenlegi olasz kormány gazdaságpolitikáját. Alessandro Natta beszéde lezárásaként megállapította: bizonyos, hogy e kongresszus munkájából egy eszmeileg megújult és az egységet tekintve szilárdabb párt kerül majd ki. A kommunisták egysége a dolgozók, a demokrácia és a nemzet javát szolgálja — mondotta az Olasz Kommunista Párt főtitkára. A beszéd elhangzása után a kongreszszuson megkezdődött a vita. É §»3 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1586. ÁPRILIS 10. ~1 Gorbacsov befejezte vidéki látogatását Három napon át tartottak Mihail Gorbacsov találkozói Kujbisev és a Kujbisevi terület lakóival. Az SZKP KB főtitkára a négyszáz éves város és az egyik legnagyobb szovjet iparvidék lakóival, üzemeivel, dolgozóival ismerkedett. Ellátogatott a Volgai Autógyárba, ahol részletesen szólt az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, a terület helyzetéről, feladatairól. Mihail Gorbacsov a kujbisevi Szerszámgépgyártó Egyesülésnél, szerdán tett látogatása során a rekonstrukció menetéről, a világszínvonalat meghaladó rugalmas termelési rendszerek és az automatikus esztergapadok gyártásáról beszélgetett a dolgozókkal. Ezt követően Mihail Gorbacsov a Volga-vidék egyik legrégibb ruhagyárát, a „Krasznaja Zvezda” (Vörös Csillag) gyárat kereste fel. A női és gyermekruházati termékeket gyártó egyesülés nem teljesítette márciusi és első negyedévi tervét. Az ágazat átlagánál alacsonyabb termelékenységet a vezérigazgató azzal magyarázta, hogy a régi, elavult épületek már nem felelnek meg a korszerű termelés követelményeinek. A főtitkár nem fogadta el a választ, rámutatott, hogy az igazgatónak minden helyzetben meg kell találnia a megoldást, a kivezető utat. JAVASLATOK ÉS REAGÁLÁSOK Biztató jel vagy csupán átmeneti halasztás az eredetileg keddre tervezett amerikai nukleáris kísérlet elmaradása? Ezt a kérdést teszi fel a világsajtó, azt követően, hogy Washingtonban nyilvánosságra hozták: az előzetes bejelentés ellenére mégsem hajtották végre a Nevada-sivatagban az Egyesült Államok bejelentett atomrobbantását. A Fehér Ház hivatalos megnyilatkozásai szerint nincs öszefüggés a halasztás és a szovjet—amerikai kapcsolatok, konkrétabban a Reagan—Dobrinyin találkozó között. A találgatások azonban tovább tartanak. Meglehet, valóban a borúlátóknak van igazuk, s a washingtoni döntést nem lehet még szerény reagálásként sem tekinteni a sorozatos szovjet kezdeményezésekre, a nukleáris robbantások teljes felfüggesztésére irányuló ismétlődő felhívásokra. Még kevésbé annak jeleként, hogy az Egyesült Államok kedvezőbben fogadná az átfogó szovjet fegyverzetcsökkentési, leszerelési indítványokat, amelyeknek a moratórium fenntartása szintén fontos, nélkülözhetetlen tényezője. Az elmúlt hetekben Moszkvából számtalanszor hangzott el a sürgetés, a biztatás, a fegyverkezési hajsza erőltetése, az erőpolitika folytatása helyett a két nagyhatalom az egyenlő biztonság elve alapján igyekezzen a feszültség csökkentésére. Legutóbb például világszerte érdeklődést keltett Mihail Gorbacsovnak az a javaslata, hogy — bármelyik európai fővárosban — rendezzenek külön csúcstalálkozót a nukleáris kísérletek leállítása ügyében. Nem maradtak visszhang nélkül azok a kijelentések sem, amelyeket a főtitkár a napokban Togliatti városában a Szovjetunió kül- és biztonságpolitikai alapelveiről mondott. S bármennyire is a diplomáciai időzítés véletlene hozta, szimbolikus jelentőségű, hogy épp a nevadai robbantás kijelölt napján terjesztették elő a Varsói Szerződés dokumentumát atomfegyvermentes övezetek létrehozásáról, Európában éppúgy, mint a világ más térségeiben. Ha a kezdeményezések sorát áttekinteni is nehéz, annál könnyebb összefoglalni a washingtoni válaszok lényegét. Hiszen az amerikai adminisztráció részéről — tegyük hozzá: sajnos — gyakorlatilag valamennyi indítványt elutasították, közvetve vagy közvetlenül kifejezve az érdektelenséget a Moszkva által javasolt irányvonal követésében. A nukleáris kísérletekre vonatkozó moratórium csupán egyetlen, bár igen jellemző példa e magatartásra, annak ellenére, hogy Washingtonban jól tudják: a moszkvai vezetés különös jelentőséget tulajdonít e kérdésnek. Az atomrobbantások beszüntetése ugyanis egyike azon két témának, amelyekben az előrelépést a Szovjetunió úgy tekinti, mint a következő Reagan— Gorbacsov csúcs feltételeit megkönnyítő, légkörjavító tényezőt. A másik ilyen terület, mint ismeretes, az európai közép-hatótávolságú atomrakéták számának csökkentése lenne. Moszkvában többször hangsúlyozták: ha e problémák bármelyikében sikerülne haladást elérni, az máris jelentősen növelné a két politikus idei eredményes találkozójának esélyeit. A csúcsértekezlet mellesleg az elmúlt hetekben a nemzetközi atmoszférát egyre inkább meghatározó kérdéssé válik. Legutóbb Genfben előzetes megállapodás jött létre arról, hogy e találkozót az idén Washingtonban tartják, ám kétségtelen, hogy azóta egyetlen tárgyalási fórumon sem sikerült érdemleges haladást elérni a vitás kérdésekről. Márpedig — hangsúlyozzák Moszkvában — Genfben arról is megegyezés született, hogy meggyorsítják a különböző leszerelési eszmecserék, így a bécsi, a stockholmi és a genfi tanácskozás menetét. Dobrinyin látogatását a Fehér Házban épp azért kísérte megkülönböztetett figyelem, hogy elhangzik-e valamilyen utalás a csúcs megrendezéséről. Nos, a megfigyelőknek szűkszavú megjegyzésekkel s egy ténnyel kellett beérniük: a következő hónapban Schultz és Sevardnadze az amerikai fővárosban külön találkozót tart a csúcs előkészítéséről. A hivatalos megfogalmazás szerint napirendre kerülnek a legfelsőbb szintű találkozó megtartásához szükséges feltételek. A nagy kérdés tehát, hogy a májusi külügyminiszteri eszmecseréig, illetve az utána következő hónapokban hogyan alakul a két állam kapcsolata. Mihail Gorbacsov Togliattiban csakúgy, mint előző interjúiban, televíziós nyilatkozataiban kifejtette, hogy Genf szellemében lehetséges a csúcstalálkozó. Moszkvában cáfolták már azokat a nyugati állításokat is, amelyek szerint a moratórium ügyében javasolt európai csúcskonferenciával a szovjet vezetés helyettesíteni akarná a másik, a washingtoni találkozót. Az időközben nagy visszhangot keltett egyéb kezdeményezések — például a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozására — azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió és szövetségesei hajlandók lépéseket tenni az eddig középpontba nem került területeken is. (RS) Az SZVSZ-iroda ülésszaka Prágában szerdán megkezdte tanácskozását a Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) irodájának 35. ülésszaka. A testület ülését Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke nyitotta meg. Harminckét ország szakszervezeteinek képviselői a XI. szakszervezeti világkongreszszus tartalmi és szervezeti előkészítésének szentelik tanácskozásukat. Kantorovics halála Április 7-én, hetvenöt éves korában elhunyt Leonyid Kantorovics Nobel-díjas szovjet közgazdász és matematikus. A haláláról szerdán közzétett gyászjelentést Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és más szovjet vezetők írták alá. Leonyid Kantorovics matematikusként és közgazdászként is maradandót alkotott. Kidolgozta a lineáris programozás róla elnevezett feladattípusát. Nevéhez fűződik az árnyékárak közgazdasági kidolgozása, s az árrendszerben való alkalmazásukra tett javaslat. Munkásságának elismeréseként több külföldi akadémia, így az MTA is tiszteletbeli tagjává választotta. A Fiat vezérigazgatójának tárgyalásai A Fiat magyarországi irodájának megnyitása alkalmából április 7. és 9. között látogatást tett Budapesten Francesco Gallo, a Fiat-csoport nemzetközi ügyeken felelős vezérigazgatója, aki a Fiat-csoporthoz tartozó vállalatok képviselőinek delegációját vezette. Francesco Gallót fogadta Kapolyi László ipari miniszter, Török István külkereskedelmi államtitkár. A delegáció tagjai magyar partnereikkel üzleti tárgyalásokat folytattak. (MTI) az UNIDO vezérigazgatójának látogatása Domingo L. Siazon, az ENSZ iparfejlesztési szervezete, az UNIDO vezérigazgatója Bartha Ferenc miniszterhelyettesnek, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága vezetőjének, az UNIDO Magyar Nemzeti Bizottsága elnökének meghívására április 6. és 9. között látogatást tett Magyarországon. Vendéglátójával megbeszélést folytatott az UNIDO tevékenységéről, hazánk és a szervezet együttműködésének továbbfejlesztéséről. Részt vett az UNIDO Magyar Nemzeti Bizottsága ülésén. *** Domingo L. Siazont fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügyminiszter, Kapolyi László ipari miniszter, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Találkozott Lőrincze Péterrel, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárával. Az UNIDO vezérigazgatója több üzemet és intézményt is felkeresett. Domingo L. Siazon szerdán elutazott Magyarországról. Sajtóértekezletet tartott Budapesten Domingo Siazon, az UNIDO vezérigazgatója (középen) Berni konferencia A svájci fővárosban szerdán folytatódnak az emberi kapcsolatokkal foglalkozó európai tanácskozás előkészületei. Ez lesz az utolsó a szakértői tanácskozások sorában, mielőtt — novemberben — Bécsben összeül a következő összeurópai biztonsági és együttműködési utókonferencia. Az április 15.—május 29. között összeülő berni tanácskozás napirendjén az érintett országok (az európai államok, valamint az Egyesült Államok és Kanada) lakossága és szervezetei közötti emberi kapcsolatok, az utazás, az idegenforgalom fejlesztése szerepel. Eduard Brunner svájci külügyi államtitkár a konferencia köreiben általános véleményt fogalmazott meg, rámutatva: nyilvánvaló, hogy e tanácskozás sikere is nagymértékben függ attól, hogyan alakul a szovjet— amerikai viszony. E vonatkozásban az amerikai küldöttség első fellépései a héten, a konferenciát előkészítő berni megbeszéléseken aligha biztatóak: a washingtoni küldöttség mindenekelőtt nyilvános üléseket sürget — azzal a nem is burkolt céllal, hogy a Szovjetunió ellleni propagandára, hangulatkeltésre használja fel a szakértői tanácskozást. A jelek mindenesetre arra mutatnak, hogy végül érvényre jut az ésszerű álláspont, amelyet természetesen a szocialista országok is képviselnek: a siker érdekében tárgyszerű munkára van szükség, amit nem segítene, ha a diplomaták vitái a nagyközönség előtt folynának. A svájci hatóságok — különös tekintettel a sokasodó terrorista merényletekre — a legszigorúbb biztonsági intézkedéseket léptették életbe a tanácskozás színhelyén, a Bellevue-Palace Szállóban és környékén. A szálloda Bem központjában, a kormányhivatalok és a parlament közvetlen szomszédságában van. Felmentették a fővádlottat ítélet a grazi autóbusz-baleset ügyében A Fővárosi Bíróság szerdán kihirdetett ítéletével, bűnössége bebizonyítottságának hiányában felmentette Tiba János gépkocsivezetőt — mint fővádlottat — az alól a vád alól, amely szerint gondatlan cselekményével halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset okozásának és különösen nagy kárt okozó rongálásnak a vétségét követte volna el. Mint ismeretes — vádlottként — az Ausztriában, Graz mellett 1983 szeptemberében történt autóbusz-szerencsétlenség ügyében került a bíróság elé. A Legfelsőbb Bíróság határozata értelmében megismételt bűnügyi tárgyaláson a további két vádlottat, Kacsó Zoltán autószerelő szakmunkást és az üzemmérnöki képesítésű Sárközi Tibor szállítási művezetőt (akik pótvádirat alapján kerültek a vádlottak padjára) a bíróság bűnösnek mondta ki halálos tömegszerencsétlenséget eredményező, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, valamint nagy kárt okozó rongálás vétségében. A rájuk kiszabható szabadságvesztés büntetés azonban a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1985. évi törvényerejű rendelet hatálya alá esik, így Kacsónak a kiszabott büntetés felét, kétévi szabadságvesztést kell letöltenie — fogházban —, a Sárközi elleni büntető eljárást pedig megszüntették. Ugyanakkor a bíróság Kacsót — büntetésének letöltése után — két évre eltiltotta az autószerelői foglalkozástól, s elrendelte, hogy ezt csak akkor gyakorolhatja, ha szakmunkásképző vizsgabizottság előtt szakismereti vizsgát tesz, ekként igazolva a foglalkozásához szükséges jártasságot. A közvéleményt mindvégig foglalkoztató ügy előzménye, hogy a Medicor Művek debreceni gyárának autóbusza amelyen 45 tagú csoport utazott külföldi kirándulásra , Ausztriában egy hajtűkanyarban átszakította a védőkorlátot és lezuhant a lejtős hegyoldalon. Az utasok közül 15- en meghaltak, a többiek megsérültek. Az autóbuszban mintegy egymillió forint értékű kár keletkezett. Az eljárás során bebizonyosodott, hogy a baleset műszaki hiba folytán történt, e hibáért azonban nem a buszvezető a felelős, hanem azok, akiknek — munkakörüknél fogva — a járművet megfelelően fel kellett volna készíteniük az útra. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész nyilatkozatának megtételéhez — élve a törvényi lehetőséggel — háromnapi gondolkodási időt kért. Kacsó Zoltán és védője felmentésért fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a vádlott cselekménye nem állt okozati összefüggésben a baleset bekövetkezésével. (MTI)