Hajdú-Bihari Napló, 1986. április (43. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

Népfront­küldöttség Ljubljanában A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának küldött­sége, amely Pozsgay Imre fő­titkár vezetésével hivatalos baráti látogatáson tartózko­dik Jugoszláviában, a szer­dai napot Ljubljanában töl­tötte. A delegáció a Szlovén Szocialista Szövetségi Köz­társaság választmányának alelnökével, Jozse Knez­­zel és titkárával, Bacsics Gézával a magyar és a szlo­vén tömegszervezeti kapcso­latok elmélyítéséről tárgyalt. A magyar népfrontküldött­ség megismerkedik Szlové­nia időszerű politikai, gazda­sági és kulturális problé­máival is. Megkezdte munkáját az OKP kongresszusa „Korszerű reformpártot, programot és alternatívát Olaszországért és Európá­ért” — e jelmondat jegyé­ben kezdte meg munkáját szerdán délelőtt az Olasz Kommunista Párt XVII. kongresszusa. A küldöttek, meghívottak és külföldi ven­dégek, újságírók többezres tömege előtt Paolo Bufalini szenátor, az OKP vezetősé­gének tagja mondott meg­nyitó beszédet, amelyben megemlékezett Enrico Ber­­linguerről, a párt 1984-ben elhunyt főtitkáráról. Megemlékezett továbbá a párt sok, időközben elhunyt személyiségéről, így Um­berto Terraciniről, Adriana Seroniról és másokról. Utalt arra, hogy a kongresszus egybeesik az olasz köztár­saság 40. évfordulójával, va­lamint arra, hogy a nagy múltú pártnak ezen a kong­resszuson meg kell újul­nia, hogy eredményesen dol­gozhasson céljáért, az olasz társadalom megújításáért, az Európában és a világ­ban kialakult új körülmé­nyek mélyreható elemzésé­vel. Üdvözölte a kongresszust Firenze polgármestere, és — egyetlen külföldi szónok­ként — Pierre Pfimlin, a nyugat-európai közösség parlamentjének elnöke. Alessandro Natta főtitkár előadói beszédében beveze­tőként utalt arra a demok­ratikus vitára, amely a rendkívüli kongresszust meg­előzte, és amelyet nagy fi­gyelemmel kísért a párton kívüli rokonszenvezők és politikai ellenfelek köre is. Natta a továbbiakban fel­idézte a párt „történelmi kompromisszumnak” neve­zett stratégiáját, amely a legszélesebb összefogást cé­lozta a válság leküzdésére és a szükséges társadalmi re­formok elfogadtatása érdeké­ben, valamint azt, hogy a munkásosztály ne szigete­­lődjék el a társadalmi har­cokban. A nyugat-európai baloldal előtt hatalmas feladat áll, programot kidolgozni az új viszonyok között. Az OKP ehhez kíván hozzájárulni a maga hagyományaival és erejével, kapcsolódva ah­hoz, amit a nyugatnémet szociáldemokraták, a svéd vagy a francia szocialisták tettek a maguk eszközeivel. Natta két veszélyre figyel­meztetett ennek kapcsán: el kell kerülni mind az eszmei­séget nélkülöző, értékeket el­vető pragmatikus megköze­lítés csapdáját, mind azt a veszélyt, hogy a párt utópi­ák, a megvalósítás perspek­tíváját nélkülöző szép esz­mék rabja legyen. Mint mondta, az OKP óva­tos bizakodással tekint a genfi szovjet—amerikai csúcs utáni helyzetre, amelyben az enyhülés új lehetőségei nyíltak meg, de újabb ne­hézségek és akadályok is jelentkeztek annak útján. Natta nagy jelentőségűnek ítélte az SZKP XXVII. kongresszusán kifejtett bé­kejavaslatokat. A főtitkár a nemzeti ön­állóság és függetlenség kér­dését is boncolgatta. A belpolitikai helyzetre áttérve Alessandro Natta kemény bírálattal illette a jelenlegi olasz kormány gaz­daságpolitikáját. Alessandro Natta beszéde lezárásaként megállapítot­ta: bizonyos, hogy e kong­resszus munkájából egy esz­meileg megújult és az egy­séget tekintve szilárdabb párt kerül majd ki. A kom­munisták egysége a dolgo­zók, a demokrácia és a nem­zet javát szolgálja — mon­dotta az Olasz Kommunis­ta Párt főtitkára. A beszéd elhangzása után a kongresz­­szuson megkezdődött a vita. É §»3 HAJDÚ-BIHARI­ NAPLÓ - 1586. ÁPRILIS 10. ~1 Gorbacsov befejezte vidéki látogatását Három napon át tartot­tak Mihail Gorbacsov talál­kozói Kujbisev és a Kujbi­­sevi terület lakóival. Az SZKP KB főtitkára a négy­száz éves város és az egyik legnagyobb szovjet iparvi­dék lakóival, üzemeivel, dolgozóival ismerkedett. Ellátogatott a Volgai Autó­gyárba, ahol részletesen szólt az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, a terület helyzetéről, felada­tairól. Mihail Gorbacsov a kuj­­bisevi Szerszámgépgyártó Egyesülésnél, szerdán tett látogatása során a re­konstrukció menetéről, a világszínvonalat meghaladó rugalmas termelési rendsze­rek és az automatikus esz­tergapadok gyártásáról be­szélgetett a dolgozókkal. Ezt követően Mihail Gor­bacsov a Volga-vidék egyik legrégibb ruhagyárát, a „Krasznaja Zvezda” (Vörös Csillag) gyárat kereste fel. A női és gyermekruházati termékeket gyártó egyesü­lés nem teljesítette márciu­si és első negyedévi tervét. Az ágazat átlagánál alacso­nyabb termelékenységet a vezérigazgató azzal magya­rázta, hogy a régi, elavult épületek már nem felelnek meg a korszerű termelés követelményeinek. A főtit­kár nem fogadta el a vá­laszt, rámutatott, hogy az igazgatónak minden hely­zetben meg kell találnia a megoldást, a kivezető utat. JAVASLATOK ÉS REAGÁLÁSOK Biztató jel vagy csupán átmeneti halasztás az ere­detileg keddre tervezett amerikai nukleáris kísérlet elmaradása? Ezt a kérdést teszi fel a világsajtó, azt követően, hogy Washing­tonban nyilvánosságra hoz­ták: az előzetes bejelentés ellenére mégsem hajtották végre a Nevada-sivatagban az Egyesült Államok beje­lentett atomrobbantását. A Fehér Ház hivatalos meg­nyilatkozásai szerint nincs öszefüggés a halasztás és a szovjet—amerikai kap­csolatok, konkrétabban a Reagan—D­obrinyin talál­kozó között. A találgatá­sok azonban tovább tarta­nak. Meglehet, valóban a bo­rúlátóknak van igazuk, s a washingtoni döntést­ nem lehet még szerény reagá­lásként sem tekinteni a so­rozatos szovjet kezdemé­nyezésekre, a nukleáris robbantások teljes felfüg­gesztésére irányuló ismét­lődő felhívásokra. Még ke­vésbé annak­ jeleként, hogy az Egyesült Államok ked­vezőbben fogadná az át­fogó szovjet fegyverzet­­csökkentési, leszerelési in­dítványokat, amelyeknek a moratórium fenntartása szintén fontos, nélkülözhe­tetlen tényezője. Az elmúlt hetekben Moszkvából számtalanszor hangzott el a sürgetés, a biztatás, a fegyverkezési hajsza erőltetése, az erőpo­litika folytatása helyett a két nagyhatalom az egyen­lő biztonság elve alapján igyekezzen a feszültség csökkentésére. Legutóbb például világszerte érdek­lődést keltett Mihail Gor­­bacsovnak az a javaslata, hogy — bármelyik európai fővárosban — rendezzenek külön csúcstalálkozót a nukleáris kísérletek leállí­tása ügyében. Nem marad­tak visszhang nélkül azok a kijelentések sem, ame­lyeket a főtitkár a napok­ban Togliatti városában a Szovjetunió kül- és bizton­ságpolitikai alapelveiről mondott. S bármennyire is a diplomáciai időzítés vé­letlene hozta, szimbolikus jelentőségű, hogy épp a nevadai robbantás kijelölt napján terjesztették elő a Varsói Szerződés doku­mentumát atomfegyver­mentes övezetek létrehozá­sáról, Európában éppúgy, mint a világ más térsé­geiben. Ha a kezdeményezések sorát áttekinteni is nehéz, annál könnyebb összefog­lalni a washingtoni vála­szok lényegét. Hiszen az amerikai adminisztráció részéről — tegyük hozzá: sajnos — gyakorlatilag valamennyi indítványt el­utasították, közvetve vagy közvetlenül kifejezve az érdektelenséget a Moszkva által javasolt irányvonal követésében. A­­ nukleáris kísérletekre vonatkozó moratórium csupán egyet­len, bár igen jellemző pél­da e magatartásra, annak ellenére, hogy Washington­ban jól tudják: a moszk­vai vezetés különös jelen­tőséget tulajdonít e kér­désnek. Az atomrobbantások be­szüntetése ugyanis egyike azon két témának, ame­lyekben az előrelépést a Szovjetunió úgy tekinti, mint a következő Reagan— Gorbacsov csúcs feltételeit megkönnyítő, légkörjavító tényezőt. A másik ilyen te­rület, mint ismeretes, az európai közép-hatótávolsá­gú atomrakéták számának csökkentése lenne. Moszk­vában többször hangsú­lyozták: ha e problémák bármelyikében sikerülne haladást elérni, az máris jelentősen növelné a két politikus idei eredményes találkozójának esélyeit. A csúcsértekezlet mel­lesleg az elmúlt hetekben a nemzetközi atmoszférát egyre inkább meghatározó kérdéssé válik. Legutóbb Genfben előzetes megálla­podás jött létre arról, hogy e találkozót az idén Wa­shingtonban tartják, ám kétségtelen, hogy azóta egyetlen tárgyalási fóru­mon sem sikerült érdemle­ges haladást elérni a vitás kérdésekről. Márpedig — hangsúlyozzák Moszkvá­ban — Genfben arról­ is megegyezés született, hogy meggyorsítják a különböző leszerelési eszmecserék, így a bécsi, a stockholmi és a genfi tanácskozás mene­tét. Dobrinyin látogatását a Fehér Házban épp azért kísérte megkülönböztetett figyelem, hogy elhangzik-e valamilyen utalás a csúcs megrendezéséről. Nos, a megfigyelőknek szűkszavú megjegyzésekkel s egy ténnyel kellett beérniük: a következő hónapban Schultz és Sevardnadze az ameri­kai fővárosban külön ta­lálkozót tart a csúcs elő­készítéséről. A hivatalos megfogalmazás szerint na­pirendre kerülnek a leg­felsőbb szintű találkozó megtartásához szükséges feltételek. A nagy kérdés tehát, hogy a májusi külügymi­niszteri eszmecseréig, illet­ve az utána következő hó­napokban hogyan alakul a két állam kapcsolata. Mi­hail Gorbacsov Togliatti­ban csakúgy, mint előző interjúiban, televíziós nyi­latkozataiban kifejtette, hogy Genf szellemében le­hetséges a csúcstalálkozó. Moszkvában cáfolták már azokat a nyugati állításo­kat is, amelyek szerint a moratórium ügyében ja­vasolt európai csúcskonfe­renciával a szovjet vezetés helyettesíteni akarná a másik, a washingtoni ta­lálkozót. Az időközben nagy vissz­hangot keltett egyéb kez­deményezések — például a Varsói Szerződés tagálla­mainak javaslata az euró­pai atomfegyvermentes övezetek létrehozására — azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió és szövetsége­sei hajlandók lépéseket tenni az eddig középpont­ba nem került területeken is. (RS) Az SZVSZ-iroda ülésszaka Prágában szerdán meg­kezdte tanácskozását a Szak­­szervezeti Világszövetség (SZVSZ) irodájának 35. ülés­szaka. A testület ülését Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke nyitotta meg. Har­minckét ország szakszerve­zeteinek képviselői a XI. szakszervezeti világkongresz­­szus tartalmi és szervezeti előkészítésének szentelik ta­nácskozásukat. Kantorovics halála Április 7-én, hetvenöt éves korában elhunyt Leo­­nyid Kantorovics Nobel-dí­­jas szovjet közgazdász és matematikus. A haláláról szerdán közzétett gyászje­lentést Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és más szovjet vezetők írták alá. Leonyid Kantorovics ma­tematikusként és közgaz­dászként is maradandót al­kotott. Kidolgozta a lineá­ris programozás róla elne­vezett feladattípusát. Nevé­hez fűződik az árnyékárak közgazdasági kidolgozása, s az árrendszerben való al­kalmazásukra tett javaslat. Munkásságának elismerése­ként több külföldi akadé­mia, így az MTA is tiszte­letbeli tagjává választotta. A Fiat vezér­igazgatójának tárgyalásai A Fiat magyarországi iro­dájának megnyitása alkal­mából április 7. és 9. között látogatást tett Budapesten Francesco Gallo, a Fiat-cso­port nemzetközi ügyeken felelős vezérigazgatója, aki a Fiat-csoporthoz tartozó vállalatok képviselőinek de­legációját vezette. Francesco Gallót fogadta Kapolyi László ipari mi­niszter, Török István kül­kereskedelmi államtitkár. A delegáció tagjai ma­gyar partnereikkel üzleti tárgyalásokat folytattak. (MTI) az UNIDO vezérigazgatójának látogatása Domingo L. Siazon, az ENSZ iparfejlesztési szerve­zete, az UNIDO vezérigaz­gatója Bartha Ferenc mi­niszterhelyettesnek, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcso­latok Titkársága vezetőjé­nek, az UNIDO Magyar Nemzeti Bizottsága elnöké­nek meghívására április 6. és 9. között látogatást tett Magyarországon. Vendéglátójával megbe­szélést folytatott az UNI­DO tevékenységéről, ha­zánk és a szervezet együtt­működésének továbbfej­lesztéséről. Részt vett az UNIDO Magyar Nemzeti Bizottsága ülésén. *** Domingo L. Siazont fo­gadta Marjai József minisz­terelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügyminiszter, Ka­polyi László ipari minisz­ter, Horn Gyula külügymi­­nisztériumi államtitkár. Ta­lálkozott Lőrincze Péterrel, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárával. Az UNIDO vezérigazgatója több üzemet és intézményt is felkeresett. Domingo L. Siazon szer­dán elutazott Magyaror­szágról. Sajtóértekezletet tartott Budapesten Domingo Siazon, az UNIDO vezérigazgatója (középen) Berni konferencia A svájci fővárosban szerdán folytatódnak az emberi kapcsolatokkal foglalkozó európai tanácskozás előkészü­letei. Ez lesz az utolsó a szakértői tanácskozások sorában, mielőtt — novemberben — Bécsben összeül a következő összeurópai biztonsági és együttműködési utókonferen­cia. Az április 15.—május 29. között összeülő berni tanács­kozás napirendjén az érintett országok (az európai álla­mok, valamint az Egyesült Államok és Kanada) lakossá­ga és szervezetei közötti emberi kapcsolatok, az utazás, az idegenforgalom fejlesztése szerepel. Eduard Brunner svájci külügyi államtitkár a konfe­rencia köreiben általános véleményt fogalmazott meg, rámutatva: nyilvánvaló, hogy e tanácskozás sikere is nagymértékben függ attól, hogyan alakul a szovjet— amerikai viszony. E vonatkozásban az amerikai küldött­ség első fellépései a héten, a konferenciát előkészítő berni megbeszéléseken aligha biztatóak: a washingtoni küldöttség mindenekelőtt nyilvános üléseket sürget — azzal a nem is burkolt céllal, hogy a Szovjetunió ellleni propagandára, hangulatkeltésre használja fel a szakértői tanácskozást. A jelek mindenesetre arra mutatnak, hogy végül érvényre jut az ésszerű álláspont, amelyet termé­szetesen a szocialista országok is képviselnek: a siker ér­dekében tárgyszerű munkára van szükség, amit nem se­gítene, ha a diplomaták vitái a nagyközönség előtt foly­nának. A svájci hatóságok — különös tekintettel a sokasodó terrorista merényletekre — a legszigorúbb biztonsági intézkedéseket léptették életbe a tanácskozás színhelyén, a Bellevue-Palace Szállóban és környékén. A szálloda Bem központjában, a kormányhivatalok és a parlament közvetlen szomszédságában van. Felmentették a fővádlottat ítélet a grazi autóbusz-baleset ügyében A Fővárosi Bíróság szerdán ki­hirdetett ítéletével, bűnössége bebizonyítottságának hiányában felmentette Tiba János gépkocsi­­vezetőt — mint fővádlottat — az alól a vád alól, amely szerint gondatlan cselekményével halá­los tömegszerencsétlenséget ered­ményező közúti baleset okozásá­nak és különösen nagy kárt oko­zó rongálásnak a vétségét követ­te volna el. Mint ismeretes — vádlottként — az Ausztriában, Graz mellett 1983 szeptemberében történt autóbusz-szerencsétlenség ügyében került a bíróság elé. A Legfelsőbb Bíróság határo­zata értelmében megismételt bűnügyi tárgyaláson a további két vádlottat, Kacsó Zoltán autó­szerelő szakmunkást és az üzem­mérnöki képesítésű Sárközi Ti­bor szállítási művezetőt (akik pótvádirat alapján kerültek a vádlottak padjára) a bíróság bű­nösnek mondta ki halálos tömeg­szerencsétlenséget eredményező, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, vala­mint nagy kárt okozó rongálás vétségében. A rájuk kiszabható szabadságvesztés büntetés azon­ban a közkegyelem gyakorlásá­ról szóló 1985. évi törvényerejű rendelet hatálya alá esik, így Ka­csónak a kiszabott büntetés fe­lét, kétévi szabadságvesztést kell letöltenie — fogházban —, a Sár­közi elleni büntető eljárást pedig megszüntették. Ugyanakkor a bí­róság Kacsót — büntetésének le­töltése után — két évre eltiltotta az autószerelői foglalkozástól, s elrendelte, hogy ezt csak akkor gyakorolhatja, ha szakmunkás­­­képző vizsgabizottság előtt szak­­ismereti vizsgát tesz, ekként iga­zolva a foglalkozásához szüksé­ges jártasságot. A közvéleményt mindvégig fog­lalkoztató ügy előzménye, hogy a Medicor Művek debreceni gyá­rának autóbusza amelyen 45 tagú csoport utazott külföldi ki­rándulásra , Ausztriában egy hajtűkanyarban átszakította a védőkorlátot és lezuhant a lejtős hegyoldalon. Az utasok közül 15- en meghaltak, a többiek megsé­rültek. Az autóbuszban mintegy egymillió forint értékű kár ke­letkezett. Az eljárás során bebi­zonyosodott, hogy a baleset mű­szaki hiba folytán történt, e hi­báért azonban nem a buszvezető a felelős, hanem azok, akiknek — munkakörüknél fogva — a járművet megfelelően fel kellett volna készíteniük az útra. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész nyilatkozatának megtéte­léhez — élve a törvényi lehető­séggel — háromnapi gondolkodá­­si időt kért. Kacsó Zoltán és vé­dője felmentésért fellebbezett, ar­ra hivatkozva, hogy a vádlott cselekménye nem állt okozati összefüggésben a baleset bekö­vetkezésével. (MTI)

Next