Hajdú-Bihari Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-27 / 22. szám
Egy hajdani vár: Bács Bács várát — illetőleg ma már csak romjait — a Dunába ömlő Mosztonga-patak öleli körül. Tövében a hajdani megyeszékhely, érseki város, amelynek falai között uralkodók laktak, fontos országgyűléseket tartottak, véres csatákat vívtak... E dicső múltra azonban ma már alig emlékeztet valami a Zombort Újvidékkel összekötő út mentén fekvő bácskai községben. A vár és települése I. (Szent) László király idejében indult virágzásnak, aki 1094-ben a kalocsai érsekség székhelyét Bácsra helyezte. Ettől az időtől hol Kalocsán, hol Bácsott lakott az érsek, s címében ettől függően használt bácsi, illetve kalocsai érseki címet. Ettől kezdve Bács falai között gyakran tartózkodtak magyar királyok. II. Géza bizonyíthatóan 1157 március—áprilisában és a következő esztendő húsvétján volt a bácsi érsek vendége, amikor a Mánuel görög császár elleni háborúk miatt kellett a déli végeken, seregei élén tartózkodnia. A forgandó hadiszerencse nyomán, 1164-ben — ekkor már III. István ült a trónon — Mánuel Bács várába is bevonult, mert az érsek megnyitotta előtte a vár kapuit, lévén az ellenkirály, IV. István híve, akit a görög császár támogatott. Mindez arra vall, hogy Bács vára messze a környék legnagyobb és legszebben kiépített erőssége és palotája lehetett. Bács megye ispánjai is az ország előkelői közül kerültek ki, mint az a Győré fia Péter, aki a Bor nembéli Bánk bánnal részt vett a királyné megölésében, s akit Katona József drámájából Petur bánként ismerünk. Az 1241/42. évi tatárjárás után az érsek erőd jellegűvé építtette át Bács várát, amely a következő évszázadban, Károly Róbert uralkodása alatt válik fontos királyi bázissá: az oligarchák elleni harcában a délvidéki urakra támaszkodó Anjou-uralkodó a bácsi érsek halála után nem tölti be ezt a főpapi állást, javadalmait a királyi kincstár használta fel. Ekkor bővítette ki a bácsi várat, s a városban pénzverdét alapított. Ezután — két évszázadon keresztül —, nem csupán a vármegye, de az ország életében is fontos eseménynek volt tanúja Bács. Falai között többször időzött Mária királynő (Nagy Lajos leánya), aki például 1392-ben innen keltezte egyik levelét. 1308-ban férje, Zsigmond király és császár volt a bácsi-kalocsai érsek vendége, s ugyancsak Bácsról keltezett oklevelet állított ki. Bács többször volt a török elleni hadjáratok kiindulópontja, gyülekezőhelye. S ezzel elérkeztünk a Hunyadiak dicsőséges fél évszázadához. 1456 májusában, amikor Hunyadi János az Alföldön gyűjtött hadat, Kapisztrán János már Bács várában, Szekcsői Herczeg Ráfael érsek vendégeként szervezte a török ellen a keresztes hadakat, amelyek segítségével megszületett július 22-én a nándorfehérvári világraszóló győzelem. A XV. század elején — Zsigmond uralkodása alatt — a pompás palotával és kápolnával kibővített várban két délvidéki hadjárata idején, 1463 májusában és 1464 november-decemberében, Mátyás király is megszállt. II. Ulászló királyunk három ízben lakott a várban: 1494-ben, 1495-ben és 1500-ban. Ekkoriban — 1495-től 1497-ig — Váradi Péter érsek szabályoztatta a Mosztonga-patakot úgy, hogy a dunai hajók Bácsig feljöhettek. 1514-ben Dózsa György egyik alvezére, Pogány Benedek veszi ostrom alá Bácsot. A környéket a keresztesek megszállták, de Frangepán György érsek a várba menekült nemességgel — a felmentő sereg megérkeztéig — egy hónapon át ellenállt. A vár jelentőségét nem csupán az mutatja, hogy ilyen hosszú időn át ellent tudott állni az ostromnak, hanem az is, hogy néhány évvel később — 1518-ban és 1519-ben — II. Lajos király Bácsra hívta össze a nemességet országgyűlésre. Különösen az 1518. évi volt fontos a magyar történelemben, mert azon a Werbőczy vezetése alatt álló köznemesi párt nagy erőfeszítéseket tett, hogy tért nyerjen a királyi tanácsban. Amikor II. Lajos a közóhajnak engedve Tömöri Pált ültette a kalocsai-bácsi érseki székbe, a főpap — valamikor vitéz katona — a fenyegető török veszély miatt a határhoz közelebb fekvő Bács várában rendezkedett be, és innen irányította a határvédelmet. Néhány esztendő múltán, 1526 őszén maga Szolimán szultán vette ostrom alá Bácsot, amikor Buda alól visszavonult, hogy elhagyja az országot. A fallal körülvett város vitézül harcolt. A védők végül a templomba menekültek, amit az ágyúk rommá lőttek, s egy szálig ott pusztult mindenki. A várat akkor még nem tudták bevenni, csak 1529-ben, amikor árulás folytán jutott török kézre, s maradt fontos erősségük 1686-ig. Rommá mégsem a török harcokban, hanem 1704-ben vált, amikor labanc parancsnoka felgyújtotta. A XV. században épített torony SPORT SPORT SPORT SPORT Totónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 4. heti totónyeremények az illeték levonása után a következők: 13 plusz 1 találatos szelvény 2 db, nyereményük egyenként 3 722 476 forint, 13 találatos szelvény nem volt, 12 találatos szelvény 218 db, nyereményük egyenként 17 076 forint, 11 találatos szelvény 3574 db, nyereményük egyenként 1042 forint, 10 találatos 33 035 db, nyereményük egyenként 169 forint. A közölt adatok nem véglegesek. (MTI) SOROKBAN Az egyetemi sport helyzete címmel tart előadást január 28-án, szerdán délután fél 2-től dr. Kiss Balázs, a Debreceni Orvostudományi Egyetem gazdasági főigazgatója, a DUSE elnöke a Debreceni Akadémiai Bizottság idei első ülésén, a DAB- székházban. *** A Hajdú-Bihar megyei labdarúgó-bajnokságban az őszi idény végén második helyen álló Nádudvari Vörös Csillag Tsz SE csapata Harkányban töltötte az elmúlt napokat, ott készül a tavaszi idényre. ** Ma, kedden délután egy órai kezdettel DMVSG-utánpótláslag előkészületi labdarúgó-mérkőzést rendeznek az Oláh Gábor utcai sporttelepen (Papp Cs., Nagy Gy., Buglyó). KÉZILABDA Debrecenben edzőtáborozik a magyar válogatott Tegnap délben Barabás Zsolt szövetségi kapitány vezetésével városunkba érkezett edzőtáborozásra a magyar női kézilabda-válogatott. A hosszú úton megéheztek a lányok, és első programként egy kiadós ebéd várta őket az Újvigadó étteremben. A négy debreceni kézilabdázónővel — Szilágyi, Tóth I., Rádinné, Nagy Zs. — együtt tizennyolcan gyakorolnak az Oláh Gábor utcai sportcsarnokban. A válogatottak nem sokkal azután, hogy a Sporthotelben elfoglalták szobáikat, megtartották az első edzést is. Péntekig naponta két kiadós tréning vár a legjobb magyar kézilabdázónőkre. Szerdán és csütörtökön a délutáni edzéseken a játékot is gyakorolni fogják. Pénteken az elutazás előtt még egyszer kipróbálhatják a DMVSC tornacsarnokát, és a búcsúebéd után elutaznak a Hajdúság fővárosából. sport A Hajdú-Bihar megyei középfokú iskolai úszóbajnokságot január 31-én, szombaton délelőtt 9 órától rendezik Debrecenben, az Úrkerti Általános Művelődési Központ úszómedencéjében. Nevezés a kezdés előtt egy órával a helyszínen. NÉMETI GYULA-EMLÉKVERSENY Az FTC nyerte a vándordíjat A hét végén rendezte meg a DMVSC a Vágóhíd utcai sporttelepen a Németi Gyula országos ifjúsági második korcsoportos kötöttfogású birkózó-emlékversenyét. A mérlegelésnél 23 egyesület 106 birkózója jelent meg, közöttük mindössze kilenc debreceni sportolót!). A szombati versenyen az előcsatározások zajlottak le, és kialakult a döntő mezőnye. Vasárnap délelőtt eldőlt, hogy a vándordíjat újabb egy évre az FTC birkózói nyerték el. A pontversenyben második a Csepel lett, míg a harmadik helyen a Szegedi VSE végzett. Eredmények. 48 kg: 1. Cseri (FTC), 2. Óváry (BHSE), 3. Veiszer (II. Dó zsa). 52 kg: 1. Kurocsai (SZVSE), 2. Dombi (Csepel), 3. Takács (Nagykőrös). 56 kg: 1. Varga (SZVSE), 2. Kovács (SZVSE), 3. Pólyák (O. Dózsa). 60 kg: 1. Veixl (Csepel), 2. Ináncsi (DVTK), 3. Gombos (FTC). 65 kg: 1. Forrai (FTC), 2. Gyöngyössi (PMSC), 3. Czeiler (BHSE). 70 kg: 1. Fórizs (FTC), 2. Szakali (SZVSE), 3. Mészáros (Csepel). 75 kg: 1. Jókai (FTC), 2. Irinyi (DVTK), 3. Paksi (Kiskunfélegyháza). 81 kg: 1. Eckendorfer (Vasas), 2. Garamvölgyi (Csepel), 3. Szegvári (II. Dózsa). 87 kg: 1. Ancsin (Vasas), 2. Gsinhint (Kaposvár), 3. Horváth (Kaposvár). +87 kg: 1. Mucsi (Dunaújváros), 2. Pintér (FTC), 3. Junó (Csepel). Czeiler (BHSE) egy perc alatt tusolta Székelyt (Túrkeve), és végül harmadik lett a 65 kg-osok mezőnyében (Fotó: Kalmár István) MEGYEI BAJNOKSÁG Érdekes őszi idény - Szoros hármas -Lesz-e amnesztia? A Hajdú-Bihar megyei labdarúgó-bajnokság őszi idényét a megyei szakszövetség elnöksége és bizottságai különösebb zökkenő nélkül bonyolították le. Az elnökség ülésein a munkatervében foglalt valamennyi napirendi pontot megtárgyalta és szükség szerint hozott határozatokat. Többek közt szó volt a játékvezetői bizottság munkájáról, tájékoztatót tartott a püspökladányi körzeti szövetség, a sárrétudvari szakosztály. Szerepeltek a napirenden fellebbezések, kérelmek, értékelés a munkáról az idény záráskor, a decemberi elnökségi ülésen. Az őszi idényben 120—120 felnőtt és ifjúsági megyei bajnoki mérkőzésre történt bíróküldés, ezeken kívül még 33 serdülőcsapat mérkőzései is szerepeltek az őszi programban. A játékvezetői és a szövetségi ellenőrzésekről szóló jelentések szerint a rendezvények zöme zavartalanul zajlott le, kevés volt a rendellenesség. A különböző bizottságok (játékvezetői, edzői, fegyelmi, technikai, igazoló, utánpótlás) hathatós tevékenysége, a társadalmi aktivisták serény, odaadó munkája nyomán lehetett gördülékeny a bajnokság, és az ezzel kapcsolatos szervezői, rendezői és egyéb tevékenység. Legszervezettebb és széles körű munkát végzett a játékvezetői testület, hétről hétre összeült a fegyelmi bizottság, amely száz ügyet tárgyalt. A játékvezetői bizottságban mintegy ötven bíró működik, közülük Divinyi Béla, Szilágyi Sándor NB I-es,Csáki Béla NB II-es mérkőzések vezetésére kapott „jogosítványt”. Rajtuk kívül 12 hajdú-bihari játékvezetőt területi bajnoki mérkőzések dirigálására „osztályoztak”, míg a megyei bajnokságban 13 bíró fújja a sípot, mások egyéb minősítésűek, illetve partbíróként ténykednek. A meggyei keretből a bizottság összeállította az őszi idény rangsorát. Eszerint az élcsoport: Balogh József, Tatár Attila, Mészáros János, Bózsik Imre, Kovács Gyula, Nagy Ferenc, Zsupos Imre és Antal Mihály. A fegyelmi helyzetről is szólva: az elmúlt őszi idényben 413 sárga lapos figyelmeztetés fordult elő. 257 játékos egy-egy alkalommal kapott ilyen figyelmeztetést, de volt négy olyan labdarúgó, aki ötször, ketten pedig hat alkalommal kaptak sárga lapot. Mint ismeretes, először négy sárga lapos figyelmeztetés után következik az egyhetes automatikus eltiltás. Az elmúlt ősszel 31 felnőtt, 26 ifjúsági és hét serdülő játékosnak mutatta fel a piros lapot a játékvezető. A legtöbb kiállítás durva játékért, majd a játékvezetők megsértéséért történt. Az egyik polgári labdarúgót 7 hónapra eltiltották a játéktól a szövetségi ellenőr és , a játékvezető megsértéséért, öt labdarúgó eltiltását próbaidőre felfüggesztette a fegyelmi bizottság két edzőt pedig szóbeli feddésben részesített. Kár, hogy több esetben kellett intézkedni a minősítési könyvecskében történt „kaparások”, „javítások” miatt. Három óvás is előfordult. A Derecske óvását a Mikepércs ellen (ifjúsági) elfogadták, viszont a Komádiét a Nádudvar ellen (felnőtt) és a Hajdú Vasasét a Berettyóújfalu ellenében a felnőtt) elutasították. A játék színvonala jobb is lehetett volna. A várakozáson aluli teljesítményeknek egyik oka az, hogy a csapatok edzésein többnyire nem teljes a létszám, sokszor — inkább az utazó csapatoknál — a kezdő tizenegyen kívül alig van cserejátékos (holott ötöt lehetne nevezni a jegyzőkönyvben). Az ifjúságiaknál még inkább kevesebben edzenek hét közben. Mindezeken változtatni szükséges, s ebben a tekintetben az egyesületek, szakosztályok vezetői többet tehetnének. A megyei labdarúgó-szövetség elnökségének munkáját ellenőrizte és támogatta a megyei testnevelési és sportosztály, a sport- és rendezvényiroda is, és megfelelő kapcsolat alakult ki az MLSZ területi bizottságával, valamint azokkal a megyei labdarúgószervekkel (Szolnok, Szabolcs-Szatmár és Borsod) , melyekkel munkakapcsolatban áll a hajdú-bihari szövetség. Szóval utána vagyunk az 1986—87-es bajnokság őszi idényének, és várjuk a tavaszi folytatást. Az elmúlt ősszel — így mutatja a bajnoki táblázat — a legkevesebb alkalommal kapott ki a listavezető Berettyóújfalu (egyszer), a legtöbbször szenvedett vereséget a sereghajtó Monostorpályi (12 ízben). Csupán egy-egy győzelmet aratott a két újonc, a Hajdúdorog és a Monostorpályi. Érdekesség továbbá: a Derecske nem kevesebb, mint 11 alkalommal ikszre játszott! A gólok tekintetében. A legtöbbet érte el a Hajdúnánás és a Mikepércs (27—27), a legkevesebbet kapta a Hajdúnánás, mindössze kilencet! Még egy leg...: a legtöbb győzelmet a Nádudvar aratta, tízszer került ki győztesként az őszi idény mérkőzésein. A megyei bajnokságban szereplő csapatoknak nehéz feladatot jelent a mai időjárási és hóviszonyok mellett a felkészülés a tavaszi idényre, hiszen a pályák szinte használhatatlanok, s csarnok sincs mindenütt. Egyébként jelenleg merészség lenne kimondani, hogy melyik együttes lesz a bajnok és kerül fel — osztályozó nélkül — a területi bajnokság Tisza-csoportjába. Az biztos, hogy kialakult bizonyos élcsoport. Jelenleg a Berettyóújfalunak (23—12-es a gólkülönbsége) és a Nádudvarnak (22—16) egyaránt 22—22 pontja van, a Hajdúnánásnak 20, a Sárrétudvarinak, a a Körösszegapátinak és a Polgárnak egyaránt 18—18. Biztos, hogy az élcsoportbeliek közt nagy harc lesz majd az aranyéremért. És a kiesésről? Eléggé szomorú a helyzete a Monostorpályinak (4 pontja van) és a Hajdúdorognak (6), meg a Komádinak (9) és a D. Volánnak (10). Végül még arról is szólunk, hogy a megyei bajnokságok és egyéb küzdelmek mellett feladatot jelentett a különböző szervezetek által rendezett, főleg kispályás bajnokságok, tornák szakmai segítése. A jövőben, az új sportpolitikai koncepcióknak megfelelően, még fokozottabb munka szükséges a szabadidő- és a diáksport terebélyesítésében, a kapcsolatok szélesítésében is. A megyei labdarúgó-szövetség — a Magyar Labdarúgók Szövetsége elnökségének javaslatára — ugyancsak foglalkozik a területén a játékosok amnesztiájával a február 10-i ülésén. Filep Kornél HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 196T. JANUAR 27. KB