Hajdú-Bihari Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

Egy hajdani vár: Bács Bács várát — illetőleg ma már csak romjait — a Du­nába ömlő Mosztonga-patak öleli körül. Tövében a haj­dani megyeszékhely, érseki város, amelynek falai között uralkodók laktak, fontos országgyűléseket tartottak, véres csatákat vívtak... E dicső múltra azonban ma már alig emlékeztet valami a Zombort Újvidékkel összekötő út mentén fekvő bácskai községben. A vár és települése I. (Szent) László király idejében indult virágzásnak, aki 1094-ben a kalocsai érsekség szék­helyét Bácsra helyezte. Ettől az időtől hol Kalocsán, hol Bácsott lakott az érsek, s címében ettől függően használt bácsi, illetve kalocsai érseki címet. Ettől kezdve Bács fa­lai között gyakran tartózkodtak magyar királyok. II. Gé­za bizonyíthatóan 1157 március—áprilisában és a követ­kező esztendő húsvétján volt a bácsi érsek vendége, ami­kor a Mánuel görög császár elleni háborúk miatt kellett a déli végeken, seregei élén tartózkodnia. A forgandó hadi­szerencse nyomán, 1164-ben — ekkor már III. István ült a trónon — Mánuel Bács várába is bevonult, mert az ér­sek megnyitotta előtte a vár kapuit, lévén az ellenkirály, IV. István híve, akit a görög császár támogatott. Mindez arra vall, hogy Bács vára messze a környék legnagyobb és legszebben kiépített erőssége és palotája lehetett. Bács megye ispánjai is az ország előkelői közül kerültek ki, mint az a Győré fia Péter, aki a Bor nembéli Bánk bán­nal részt vett a királyné megölésében, s akit Katona Jó­zsef drámájából Petur bánként ismerünk. Az 1241/42. évi tatárjárás után az érsek erőd jellegűvé építtette át Bács várát, amely a következő évszázadban, Károly Róbert uralkodása alatt válik fontos királyi bá­zissá: az oligarchák elleni harcában a délvidéki urakra tá­maszkodó Anjou-uralkodó a bácsi érsek halála után nem tölti be ezt a főpapi állást, javadalmait a királyi kincstár használta fel. Ekkor bővítette ki a bácsi várat, s a város­ban pénzverdét alapított. Ezután — két évszázadon ke­resztül —, nem csupán a vármegye, de az ország életében is fontos eseménynek volt tanúja Bács. Falai között több­ször időzött Mária királynő (Nagy Lajos leánya), aki pél­dául 1392-ben innen keltezte egyik levelét. 1308-ban férje, Zsigmond király és császár volt a bácsi-kalocsai érsek vendége, s ugyancsak Bácsról keltezett oklevelet állított ki. Bács többször volt a török elleni hadjáratok kiinduló­pontja, gyülekezőhelye. S ezzel elérkeztünk a Hunyadiak dicsőséges fél évszázadához. 1456 májusában, amikor Hu­nyadi János az Alföldön gyűjtött hadat, Kapisztrán Já­nos már Bács várában, Szekcsői Herczeg Ráfael érsek vendégeként szervezte a török ellen a keresztes hadakat, amelyek segítségével megszületett július 22-én a nándor­fehérvári világraszóló győzelem. A XV. század elején — Zsigmond uralkodása alatt — a pompás palotával és kápolnával kibővített várban két délvidéki hadjárata idején, 1463 májusában és 1464 no­vember-decemberében, Mátyás király is megszállt. II. Ulászló királyunk három ízben lakott a várban: 1494-ben, 1495-ben és 1500-ban. Ekkoriban — 1495-től 1497-ig — Váradi Péter érsek szabályoztatta a Mosztonga-patakot úgy, hogy a dunai hajók Bácsig feljöhettek. 1514-ben Dózsa György egyik alvezére, Pogány Benedek veszi ostrom alá Bácsot. A környéket a keresztesek meg­szállták, de Frangepán György érsek a várba menekült nemességgel — a felmentő sereg megérkeztéig — egy hó­napon át ellenállt. A vár jelentőségét nem csupán az mutatja, hogy ilyen hosszú időn át ellent tudott állni az ostromnak, hanem az is, hogy néhány évvel később — 1518-ban és 1519-ben — II. Lajos király Bácsra hívta össze a nemességet ország­­gyűlésre. Különösen az 1518. évi volt fontos a magyar történelemben, mert azon a Werbőczy vezetése alatt álló köznemesi párt nagy erőfeszítéseket tett, hogy tért nyer­jen a királyi tanácsban. Amikor II. Lajos a közóhajnak engedve Tömöri Pált ül­tette a kalocsai-bácsi érseki székbe, a főpap — valami­kor vitéz katona — a fenyegető török veszély miatt a határhoz közelebb fekvő Bács várában rendezkedett be, és innen irányította a határvédelmet. Néhány esztendő múltán, 1526 őszén maga Szolimán szultán vette ostrom alá Bácsot, amikor Buda alól vissza­vonult, hogy elhagyja az országot. A fallal körülvett vá­ros vitézül harcolt. A védők végül a templomba mene­kültek, amit az ágyúk rommá lőttek, s egy szálig ott pusztult mindenki. A várat akkor még nem tudták be­venni, csak 1529-ben, amikor árulás folytán jutott török kézre, s maradt fontos erősségük 1686-ig. Rommá mégsem a török harcokban, hanem 1704-ben vált, amikor labanc parancsnoka felgyújtotta. A XV. században épített torony SPORT SPORT SPORT SPORT Totónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 4. heti totónyeremények az illeték levonása után a kö­vetkezők: 13 plusz 1 találatos szel­vény 2 db, nyereményük egyenként 3 722 476 forint, 13 találatos szelvény nem volt, 12 találatos szelvény 218 db, nyereményük egyenként 17 076 forint, 11 találatos szelvény 3574 db, nyereményük egyenként 1042 forint, 10 találatos 33 035 db, nye­reményük egyenként 169 fo­rint. A közölt adatok nem vég­legesek. (MTI) SOROKBAN Az egyetemi sport hely­zete címmel tart előadást ja­nuár 28-án, szerdán délután fél 2-től dr. Kiss Balázs, a Debreceni Orvostudományi Egyetem gazdasági főigazga­tója, a DUSE elnöke a Deb­receni Akadémiai Bizottság idei első ülésén, a DAB- székházban. *** A Hajdú-Bihar megyei labdarúgó-bajnokságban az őszi idény végén második helyen álló Nádudvari Vö­rös Csillag Tsz SE csapata Harkányban töltötte az el­múlt napokat, ott készül a tavaszi idényre. **­ Ma, kedden délután egy órai kezdettel DMVSG-után­­pótlás­lag előkészületi lab­darúgó-mérkőzést rendez­nek az Oláh Gábor utcai sporttelepen (Papp Cs., Nagy Gy., Buglyó). KÉZILABDA Debrecenben edzőtáborozik a magyar válogatott Tegnap délben Barabás Zsolt szövetségi kapitány ve­zetésével városunkba érke­zett edzőtáborozásra a ma­gyar női kézilabda-váloga­tott. A hosszú úton meg­éheztek a lányok, és első programként egy kiadós ebéd várta őket az Újviga­­dó étteremben. A négy deb­receni kézilabdázónővel — Szilágyi, Tóth I., Rádinné, Nagy Zs. — együtt tizen­nyolcan gyakorolnak az Oláh Gábor utcai sportcsarnok­ban.­­ A válogatottak nem sok­kal azután, hogy a Sportho­telben elfoglalták szobáikat, megtartották az első edzést is. Péntekig naponta két ki­adós tréning vár a legjobb magyar kézilabdázónőkre. Szerdán és csütörtökön a délutáni edzéseken a játé­kot is gyakorolni fogják. Pénteken az elutazás előtt még egyszer kipróbálhatják a DMVSC tornacsarnokát, és a búcsúebéd után elutaznak a Hajdúság fővárosából. sport A Hajdú-Bihar megyei középfokú iskolai úszóbaj­nokságot január 31-én, szombaton délelőtt 9 órától rendezik Debrecenben, az Úrkerti Általános Művelődé­si Központ úszómedencéjé­ben. Nevezés a kezdés előtt egy órával a helyszínen. NÉMETI GYULA-EMLÉKVERSENY Az FTC nyerte a vándordíjat A hét végén rendezte meg a DMVSC a Vágóhíd utcai sporttelepen a Németi Gyula országos ifjúsági második korcsoportos kötöttfogású birkózó-emlékversenyét. A mérlegelésnél 23 egyesület 106 birkózója jelent meg, közöttük mindössze kilenc debreceni sportolót!). A szombati versenyen az előcsatározások zajlottak le, és kialakult a döntő mező­nye. Vasárnap délelőtt el­dőlt, hogy a vándordíjat újabb egy évre az FTC bir­kózói nyerték el. A pont­versenyben második a Cse­pel lett, míg a harmadik he­lyen a Szegedi VSE végzett. Eredmények. 48 kg: 1. Cseri (FTC), 2. Óváry (BHSE), 3. Veiszer (II. Dó­­ zsa). 52 kg: 1. Kurocsai (SZVSE), 2. Dombi (Csepel), 3. Takács (Nagykőrös). 56 kg: 1. Varga (SZVSE), 2. Ko­vács (SZVSE), 3. Pólyák (O. Dózsa). 60 kg: 1. Veixl (Cse­pel), 2. Ináncsi (DVTK), 3. Gombos (FTC). 65 kg: 1. Forrai (FTC), 2. Gyöngyössi (PMSC), 3. Czeiler (BHSE). 70 kg: 1. Fórizs (FTC), 2. Szakali (SZVSE), 3. Mészá­ros (Csepel). 75 kg: 1. Jókai (FTC), 2. Irinyi (DVTK), 3. Paksi (Kiskunfélegyháza). 81 kg: 1. Eckendorfer (Va­sas), 2. Garamvölgyi (Cse­pel), 3. Szegvári (II. Dózsa). 87 kg: 1. Ancsin (Vasas), 2. Gsinhint (Kaposvár), 3. Hor­váth (Kaposvár). +87 kg: 1. Mucsi (Dunaújváros), 2. Pintér (FTC), 3. Junó (Cse­pel). Czeiler (BHSE) egy perc alatt tusolta Székelyt (Túrke­­ve), és végül harmadik lett a 65 kg-osok mezőnyében (Fotó: Kalmár István) MEGYEI BAJNOKSÁG Érdekes őszi idény - Szoros hármas -Lesz-e amnesztia? A Hajdú-Bihar megyei labda­rúgó-bajnokság őszi idényét a megyei szakszövetség elnöksége és bizottságai különösebb zök­kenő nélkül bonyolították le. Az elnökség ülésein a munkater­vében foglalt valamennyi napi­rendi pontot megtárgyalta és szükség szerint hozott határo­zatokat. Többek közt szó volt a játékvezetői bizottság munkájá­ról, tájékoztatót tartott a püs­pökladányi körzeti szövetség, a sárrétudvari szakosztály. Szere­peltek a napirenden fellebbezé­sek, kérelmek, értékelés a mun­káról az idény záráskor, a de­cemberi elnökségi ülésen. Az őszi idényben 120—120 fel­nőtt és ifjúsági megyei bajnoki mérkőzésre történt bíróküldés, ezeken kívül még 33 serdülő­­csapat mérkőzései is szerepel­tek az őszi programban. A já­tékvezetői és a szövetségi el­lenőrzésekről szóló jelentések szerint a rendezvények zöme za­vartalanul zajlott le, kevés volt a rendellenesség. A különböző bizottságok (já­tékvezetői, edzői, fegyelmi, tech­nikai, igazoló, utánpótlás) hat­hatós tevékenysége, a társadal­mi aktivisták serény, odaadó munkája nyomán lehetett gör­dülékeny a bajnokság, és az ez­zel kapcsolatos szervezői, ren­dezői és egyéb tevékenység. Legszervezettebb és széles körű munkát végzett a játékvezetői testület, hétről hétre összeült a fegyelmi bizottság, amely száz ügyet tárgyalt. A játékvezetői bizottságban mintegy ötven bíró működik, közülük Divinyi Béla, Szilágyi Sándor NB I-es,­­Csáki Béla NB II-es mérkőzések vezetésére kapott „jogosítványt”. Rajtuk kívül 12 hajdú-bihari játékve­zetőt területi bajnoki mérkőzé­sek dirigálására „osztályoztak”, míg a megyei bajnokságban 13 bíró fújja a sípot, mások egyéb minősítésűek, illetve partbíróként ténykednek. A meg­gyei keretből a bizottság össze­állította az őszi idény rangsorát. Eszerint az élcsoport: Balogh József, Tatár Attila, Mészáros János, Bózsik Imre, Kovács Gyula, Nagy Ferenc, Zsupos Imre és Antal Mihály. A fegyelmi helyzetről is szól­va: az elmúlt őszi idényben 413 sárga lapos figyelmeztetés for­dult elő. 257 játékos egy-egy al­kalommal kapott ilyen figyel­meztetést, de volt négy olyan labdarúgó, aki ötször, ketten pedig hat alkalommal kaptak sárga lapot. Mint ismeretes, először négy sárga lapos figyel­meztetés után következik az egyhetes automatikus eltiltás. Az elmúlt ősszel 31 felnőtt, 26 ifjúsági és hét serdülő játékos­nak mutatta fel a piros lapot a játékvezető. A legtöbb kiállítás durva játékért, majd a játék­vezetők megsértéséért történt. Az egyik polgári labdarúgót 7 hónapra eltiltották a játéktól a szövetségi ellenőr és , a játék­vezető megsértéséért, öt labda­rúgó eltiltását próbaidőre fel­függesztette a fegyelmi bizott­ság két edzőt pedig szóbeli feddésben részesített. Kár, hogy több esetben kellett intézkedni a minősítési könyvecskében tör­tént „kaparások”, „javítások” miatt. Három óvá­s is előfordult. A Derecske óvását a Mikepércs ellen (ifjúsági) elfogadták, vi­szont a Komádiét a Nádudvar ellen (felnőtt) és a Hajdú Va­sasét a Berettyóújfalu ellené­ben a felnőtt) elutasították. A játék színvonala jobb is le­hetett volna. A várakozáson alu­li teljesítményeknek egyik oka az, hogy a csapatok edzésein többnyire nem teljes a létszám, sokszor — inkább az utazó csa­patoknál — a kezdő tizenegyen kívül alig van cserejátékos (holott ötöt lehetne nevezni a jegyzőkönyvben). Az ifjúságiak­nál még inkább kevesebben edzenek hét közben. Mindeze­ken változtatni szükséges, s eb­ben a tekintetben az egyesüle­tek, szakosztályok vezetői töb­­bet tehetnének. A megyei labdarúgó-szövetség elnökségének munkáját ellen­őrizte és támogatta a megyei testnevelési és sportosztály, a sport- és rendezvényiroda is, és megfelelő kapcsolat alakult ki az MLSZ területi bizottságá­val, valamint azokkal a me­gyei labdarúgószervekkel (Szol­nok, Szabolcs-Szatmár és Bor­sod) , melyekkel munkakapcso­latban áll a hajdú-bihari szö­vetség. Szóval utána vagyunk az 1986—87-es bajnokság őszi idé­nyének, és várjuk a tavaszi folytatást. Az elmúlt ősszel — így mutatja a bajnoki táblázat — a legkevesebb alkalommal kapott ki a listavezető Berettyó­újfalu (egyszer), a legtöbbször szenvedett vereséget a sereg­hajtó Monostorpályi (12 ízben). Csupán egy-egy győzelmet ara­tott a két újonc, a Hajdúdorog és a Monostorpályi. Érdekesség továbbá: a Derecske nem ke­vesebb, mint 11 alkalommal ikszre játszott! A gólok tekin­tetében. A legtöbbet érte el a Hajdúnánás és a Mikepércs (27—27), a legkevesebbet kapta a Hajdúnánás, mindössze ki­lencet! Még egy leg...: a leg­több győzelmet a Nádudvar aratta, tízszer került ki győz­tesként az őszi idény mérkőzé­sein. A megyei bajnokságban sze­replő csapatoknak nehéz felada­tot jelent a mai időjárási és hóviszonyok mellett a felkészü­lés a tavaszi idényre, hiszen a pályák szinte használhatatlanok, s csarnok sincs mindenütt. Egyébként jelenleg merészség lenne kimondani, hogy melyik együttes lesz a bajnok és ke­rül fel — osztályozó nélkül — a területi bajnokság Tisza-csoport­­jába. Az biztos, hogy kialakult bizonyos élcsoport. Jelenleg a Berettyóújfalunak (23—12-es a gólkülönbsége) és a Nádudvarnak (22—16) egyaránt 22—22 pontja van, a Hajdúná­násnak 20, a Sárrétudvarinak, a a Körösszegapátinak és a Pol­gárnak egyaránt 18—18. Biztos, hogy az élcsoportbeliek közt nagy harc lesz majd az arany­éremért. És a kiesésről? Eléggé szomorú a helyzete a Monos­­torpályinak (4 pontja van) és a Hajdúdorognak (6), meg a Ko­­mádinak (9) és a D. Volánnak (10). Végül még arról is szólunk, hogy a megyei bajnokságok és egyéb küzdelmek mellett fel­adatot jelentett a különböző szervezetek által rendezett, fő­leg kispályás bajnokságok, tor­nák szakmai segítése. A jövő­ben, az új sportpolitikai kon­cepcióknak megfelelően, még­ fokozottabb munka szükséges a szabadidő- és a diáksport tere­­bélyesítésében, a kapcsolatok szélesítésében is. A megyei labdarúgó-szövetség — a Magyar Labdarúgók Szövet­sége elnökségének javaslatára — ugyancsak foglalkozik a terüle­tén a játékosok amnesztiájával a február 10-i ülésén. Fi­lep Kornél HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 196T. JANUAR 27. KB

Next