Hajdú-Bihari Napló, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-16 / 63. szám
I VI III ÖTVENN ÉVE BONTOTT ZÁSZLÓT A MÁRCIUSI FRONT Kiállítás, emlékülés, emléktábla-avatás a Kossuth-egyetemen Ötven esztendeje, 1937. március 15-én hirdette meg programját a népi írókat, egyetemi hallgatókat, kommunistákat tömörítő Márciusi Front. A jubileum alkalmából március 13-án Budapesten, 14-én pedig Debrecenben emlékeztek meg a két világháború közötti magyar progresszió egyik, legjelentősebb politikai eseményéről. Szombaton délelőtt fél likor a Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárának kiállítótermében dr. Onosi László, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg az Egyetemi Könyvtár és a Déri Múzeum által rendezett, a Márciusi Front történetét bemutató kiállítást. A tárlókban fényképek, újságcikkek, folyóiratok, kiadványok idézik a mozgalom megindulásának körülményeit, s annak történetét. Mint azt megnyitójában a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, Debrecenben Budapesttel egy időben vált ismertté a program. A kiállítás nemcsak a zászlóbontás dokumentumait tárja a ma embere elé, hanem bemutatja azt a folyamatot, amely elvezetett a népfrontmozgalom kiteljesedéséhez. A kiállítás rendezői Korompai Gáborné, Hornyicsár Tihamérné és Pál Antalné. Ezt követően tartották meg az aulában a Hazafias Népfront Debrecen Városi Bizottsága, a KISZ Debrecen Városi Bizottsága és a Kossuth Lajos Tudományegyetem közös rendezésében az emlékülést. Dr. Karmazsin László, a Hazafias Népfront Debrecen Városi Bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, a Márciusi Front egykori és most jelen lévő tagjait, Kállai Gyulát, az MSZMP KB tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökét, dr. Únosi Lászlót, a megyei, dr. Bényei Miklóst, a Debrecen városi pártbizottság titkárát, dr. Gyarmati Kálmánt, a megyei, Tikász Eleket, a Debrecen városi tanács elnökhelyettesét, Nagy Józsefet, a KISZ KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetőjét. A köszöntő szavak elhangzása után Dánielffy Zsolt Ady Endre A tűz márciusa című versét mondta el, majd Tóth Péter Pál szociológus tartott előadást A Márciusi Front szerepe a haladó erők tömörítésében címmel. Elemezte azokat a kül- és belpolitikai körülményeket, amelyek között megfogalmazódott a Márciusi Front programja, annak tizenkét pontja. Elkészítésében radikális gondolkodású egyetemi hallgatók, népi írók és az illegalitásban dolgozó kommunisták vettek részt. Donáth Ferenc, a kommunista párt tagjának eszmei irányításával ismerték fel a széles alapokon nyugvó nemzeti összefogás szükségességét, amely gátat vethet az előretörő fasiszta tendenciáknak, másrészt megteremtheti az alapját a magyar társadalom demokratikus átalakításának, a földreformnak, a gazdaság korszerűsítésének. A körülmények nem kedveztek a programnak, megerősödött a jobboldal, s a Duna-völgyi népek sem figyeltek az öszszefogást hirdető gondolatokra. Debrecennek különlegesen nagy szerepe volt a mozgalomban. Újhelyi Szilárd, nyugalmazott nagykövet, a Márciusi Front egyik kiemelkedő egyénisége szubjektív indíttatású visszaemlékezésében többek között arról szólt, hogyan vezetett a fiatal egyetemi hallgatók egy részének útja a marxista szocializmussal való azonosulásig, az ország demokratikus átalakulása programjának népfrontos alapokon való megfogalmazásáig. Megemlékezett a márciusi frontosok nemzedékének a személyi kultusz éveiben bekövetkezett tragikus sorsáról is. Ménes János, Debrecen díszpolgára a Márciusi Front és a debreceni munkások kapcsolatáról beszélt, míg Kádasi Tibor, a KLTE KISZ-bizottságának titkára a Márciusi Front napjainkban is érvényes politikai örökségéről fejtette ki gondolatait. Az emlékülés a Kodály Kórus műsorával zárult. Az ünnepség után az egyetem első emeleti előcsarnokában felavatták a Márciusi Front megalakulásának emlékét megörökítő emléktáblát. Dr. Tariska István akadémikus, a Márciusi Front egykori aktív résztvevője felidézte az ötven évvel ezelőtti márciusi napok emlékét, méltatva a résztvevők tevékenységét, akik akár a politikai hatalom csúcsaira kerültek, akár a személyi kultusz áldozataivá váltak, mindvégig hűek maradtak a népfrontgondolat, a Márciusi Front eszméjéhez. Az emléktáblára elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Hazafias Népfront, a megyei és a városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács, a KISZ megyei és városi bizottsága, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága és a Kossuth Lajos Tudományegyetem képviselői. Dr. Tariska István felavatja a fáját Az ünnepség résztvevői megtekintik a kiállítást Márciusi Front emléktáb Kommunista műszak a DKV-nál A Debreceni Közlekedési Vállalat hatszáz dolgozójából négyszázan részt vettek a szombaton tartott kommunista műszakon, illetve ezen a napon a szolgálatban lévők is társadalmi munkában dolgoztak. A vállalat telepén a debreceni és budapesti járművek felújítását végezték, az alkalmazottak a járművek nagytakarításában serénykedtek, illetve a pálya melletti táblák karbantartásán dolgoztak. Folytak szombaton az úttörővasút szezonkezdés előtti karbantartási, felújítási munkálatai is. A kommunista szombat bevételét a kollektíva szociálpolitikai célokra fordítja: lakástámogatásra és a nyugdíjasok, segítésére. Trolibusz áramszedőjének karbantartását végzik A megyei pártbizottság nevében dr. Ónosi László, a Debrecen városi pártbizottság nevében Olajos Ernő koszorúzott „Őriznünk kell március szellemét” ÜNNEPSÉGEK A KOSSUTH- ÉS PETŐFI-SZOBORNÁL Az 1848-as márciusi forradalom és az 1848 49-es szabadságharc évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezésre került sor tegnap délelőtt 10 órakor Debrecenben. A Kossuth-szobor előtt rendezett ünnepségen a Himnusz elhangzása után Koósné Török Erzsébet, a KISZ Hajdú- Bihar Megyei Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. — Hagyomány, hogy az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésünk március 15-én akkor kezdődik, amikor elkongatja a 10 órát a Nagytemplom harangja. Annak a Nagytemplomnak a harangja, amely a szabadságharc idején történelmi esemény, sorsforduló színtere volt. Ma is emlékezni jöttünk forradalmár elődeink iránt érzett tisztelet érzésével — kezdte beszédét a megyei KISZ-bizottság első titkára. Majd arról szólt, hogy különös jelentősége van a mi mai ünnepünknek, hiszen egykoron Debrecen volt a szabadságharc fővárosa, itt hangzott el a Függetlenségi nyilatkozat. A túlerő térdre kényszerítette a nemzetet, de miután Világosnál elnémultak a fegyverek, a magyar nép legjobbjai csaknem egy évszázadon át szították a parazsát annak a tűznek, amit egykoron a márciusi fiatalok gyújtottak meg. A régi március lobogója jelképesen történelmi biztatást jelent mindazok számára, akiknek munkája, életügye a haladás, a szocialista Magyarország emelkedése. Mert az előbbre jutáshoz, jelenünk és jövőnk megteremtéséhez őriznünk kell március szellemét: az áldozatvállalást, az erőfeszítést, az egyértelmű kiállást. A tét ma is óriási, a jelen és a jövendő. Az ünnepi beszéd elhangzása után Sziki Károly és a Délibáb együttes zenés műsora idézte 1848—49 szellemét, majd ezt követően következett a koszorúk és virágcsokrok elhelyezése a szobor talapzatára. Az MSZMP Hajdú- Bihar Megyei és Debrecen Városi Bizottsága nevében dr. Ónosi László, a megyei pártbizottság titkára és Olajos Ernő, a városi pártbizottság titkára, a megyei és városi KISZ-bizottság, valamint a Magyar Úttörők Szövetsége megyei és városi elnöksége képviseletében Koósné Török Erzsébet, Fehér Klára, a MUSZ Hajdú-Bihar megyei elnöke, Kocsis Imre, a KISZ városi bizottságának titkára. Szilágyiné Fintha Judit, a MUSZ Debrecen városi elnöke, a Hazafias Népfront megyei, illetve városi bizottsága nevében dr. Forgács Barna, a megyei elnökség tagja és dr. Oláh Lajos, a népfront Debrecen városi titkára koszorúzott. Ezt követően a fegyveres testületek, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Magyar Gördülőcsapágy Művek, a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Hajdú- Bihar Megyei Levéltár és megyei könyvtár koszorúit helyezték el, majd az iskolák diákjai vitték virágcsokraikat Kossuth Lajos szobrához. Az ünnepség a Szózat hangjaival zárult. A Petőfi-szobornál is megemlékeztek a márciusi forradalomról. Bényei Sándor, a KISZ Debrecen Városi Bizottságának első titkára mondott beszédet, majd városunk párt-, állami és tömegszervezetei, valamint egyetemek, főiskolák, közép- és általános iskolák koszorúi, csokrai borították el a Petőfi-szobor talapzatát. * * * Budapesten, a nemzeti ünnep reggelén a piros-fehér-zöld és vörös lobogókkal feldíszített Március 15. téren, Petőfi Sándor szobránál több százan gyűltek össze, hogy kegyelettel emlékezzenek a forradalmár költőre. A Himnusz hangjai után elhelyezték a megemlékezés koszorúit az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront budapesti és kerületi bizottságainak, a szakszervezetek budapesti tanácsának, a fővárosi fegyveres erőknek és testületeknek, valamint a Petőfi Társaságnak a képviselői. Fővárosi ifjúmunkások és diákok, fiatalok és idősebbek helyezték el ezt követően virágcsokraikat a szobor talapzatán. Az ünnepség a Batthyány-induló hangjaival ért véget. A Magyar Nemzeti Múzeum előtt, a múzeumkertben és környékén több ezren hallgatták meg és nézték végig a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által szervezett ünnepi nagygyűlést és műsort. Az ünnepség elnökségében ott volt Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az I.MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, az Országos Béketanácsnak, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, más állami, társadalmi (Folytatás a 2. oldalon)