Hajdú-Bihari Napló, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-16 / 63. szám

I­­ V­I­­ I­I­I ÖT­VENN ÉVE BONTOTT ZÁSZLÓT A MÁRCIUSI FRONT Kiállítás, emlékülés, emléktábla-avatás a Kossuth-egyetemen Ötven esztendeje, 1937. március 15-én hirdette meg programját a népi írókat, egyetemi hallgatókat, kom­munistákat tömörítő Márciu­si Front. A jubileum alkal­mából március 13-án Buda­pesten, 14-én pedig Debre­cenben emlékeztek meg a két világháború közötti magyar progresszió egyik, legjelentő­sebb politikai eseményéről. Szombaton délelőtt fél li­kor a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem könyvtárának kiállítótermében dr. Onosi László, a megyei pártbizott­ság titkára nyitotta meg az Egyetemi Könyvtár és a Dé­ri Múzeum által rendezett, a Márciusi Front történetét be­mutató kiállítást. A tárlók­ban fényképek, újságcikkek, folyóiratok, kiadványok idé­zik a mozgalom megindulá­sának körülményeit, s annak történetét. Mint azt megnyi­tójában a megyei pártbizott­ság titkára hangsúlyozta, Debrecenben Budapesttel egy időben vált ismertté a program. A kiállítás nem­csak a zászlóbontás doku­mentumait tárja a ma em­bere elé, hanem bemutatja azt a folyamatot, amely el­vezetett a népfrontmozga­lom kiteljesedéséhez. A ki­állítás rendezői Korompai Gáborné, Hornyicsár Tiha­­mérné és Pál Antalné. Ezt követően tartották meg az aulában a Hazafias Nép­front Debrecen Városi Bi­zottsága, a KISZ Debrecen Városi Bizottsága és a Kos­suth Lajos Tudományegye­tem közös rendezésében az emlékülést. Dr. Karmazsin László, a Hazafias Népfront Debrecen Városi Bizottságá­nak elnöke köszöntötte a résztvevőket, a Márciusi Front egykori és most jelen lévő tagjait, Kállai Gyulát, az MSZMP KB tagját, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnökét, dr. Úno­­si Lászlót, a megyei, dr. Bé­­nyei Miklóst, a Debrecen vá­rosi pártbizottság titkárát, dr. Gyarmati Kálmánt, a megyei, Tikász Eleket, a Debrecen városi tanács el­nökhelyettesét, Nagy Józse­fet, a KISZ KB agitációs és propagandaosztályának he­lyettes vezetőjét. A köszöntő szavak elhang­zása után Dánielffy Zsolt Ady Endre A tűz márciusa című versét mondta el, majd Tóth Péter Pál szociológus tartott előadást A Márciusi Front szerepe a haladó erők tömörítésében címmel. Ele­mezte azokat a kül- és bel­politikai körülményeket, amelyek között megfogalma­zódott a Márciusi Front programja, annak tizenkét pontja. Elkészítésében radi­kális gondolkodású egyetemi hallgatók, népi írók és az il­legalitásban dolgozó kom­munisták vettek részt. Do­­náth Ferenc, a kommunista párt tagjának eszmei irányí­tásával ismerték fel a széles alapokon nyugvó nemzeti összefogás szükségességét, amely gátat vethet az előre­törő fasiszta tendenciáknak, másrészt megteremtheti az alapját a magyar társadalom demokratikus átalakításának, a földreformnak, a gazdaság korszerűsítésének. A körül­mények nem kedveztek a programnak, megerősödött a jobboldal, s a Duna-völgyi népek sem figyeltek az ösz­­szefogást hirdető gondola­tokra. Debrecennek különlegesen nagy szerepe volt a mozga­lomban. Újhelyi Szilárd, nyugalma­zott nagykövet, a Márciusi Front egyik kiemelkedő egyénisége szubjektív indít­tatású visszaemlékezésében többek között arról szólt, ho­gyan vezetett a fiatal egye­temi hallgatók egy részének útja a marxista szocializ­mussal való azonosulásig, az ország demokratikus átalaku­lása programjának népfron­tos alapokon való megfogal­mazásáig. Megemlékezett a márciusi frontosok nemzedé­kének a személyi kultusz éveiben bekövetkezett tragi­kus sorsáról is. Ménes János, Debrecen díszpolgára a Már­ciusi Front és a debreceni munkások kapcsolatáról be­szélt, míg Kádasi Tibor, a KLTE KISZ-bizottságának titkára a Márciusi Front napjainkban is érvényes po­litikai örökségéről fejtette ki gondolatait. Az emlékülés a Kodály Kórus műsorával zárult. Az ünnepség után az egye­tem első emeleti előcsarno­kában felavatták a Márciusi Front megalakulásának em­lékét megörökítő emléktáb­lát. Dr. Tariska István aka­démikus, a Márciusi Front egykori aktív résztvevője fel­idézte az ötven évvel ezelőtti márciusi napok emlékét, méltatva a résztvevők tevé­kenységét, akik akár a poli­tikai hatalom csúcsaira ke­rültek, akár a személyi kul­tusz áldozataivá váltak, mindvégig hűek maradtak a népfrontgondolat, a Márciusi Front eszméjéhez. Az emlék­táblára elhelyezték a meg­emlékezés koszorúit a Ha­zafias Népfront, a megyei és a városi pártbizottság, a me­gyei és a városi tanács, a KISZ megyei és városi bi­zottsága, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága és a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem képviselői. Dr. Tariska István felavatja a fáját Az ünnepség résztvevői megtekintik a kiállítást Márciusi Front emléktáb­ Kommunista műszak a DKV-nál A Debreceni Közlekedési Vállalat hatszáz dolgozójá­ból négyszázan részt vet­tek a szombaton tartott kommunista műszakon, il­letve ezen a napon a szol­gálatban lévők is társadal­mi munkában dolgoztak. A vállalat telepén a deb­receni és budapesti jármű­vek felújítását végezték, az alkalmazottak a járművek nagytakarításában serény­kedtek, illetve a pálya mel­letti táblák karbantartásán dolgoztak. Folytak szomba­ton az úttörővasút szezon­­kezdés előtti karbantartási, felújítási munkálatai is. A kommunista szombat bevételét a kollektíva szo­ciálpolitikai célokra fordít­ja: lakástámogatásra és a nyugdíjasok, segítésére. Trolibusz áramszedőjének karbantartását végzik A megyei pártbizottság nevében dr. Ónosi László, a Deb­recen városi pártbizottság nevében Olajos Ernő koszorú­zott „Őriznünk kell március szellemét” ÜNNEPSÉGEK A KOSSUTH- ÉS PETŐFI-SZOBORNÁL Az 1848-as márciusi forradalom és az 1848 49-es szabad­ságharc évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezésre került sor tegnap délelőtt 10 órakor Debrecenben. A Kossuth-szobor előtt rendezett ünnepségen a Himnusz elhangzása után Koósné Török Erzsébet, a KISZ Hajdú- Bihar Megyei Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. — Hagyomány, hogy az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett megem­lékezésünk március 15-én akkor kezdődik, amikor elkon­gatja a 10 órát a Nagytemplom harangja. Annak a Nagy­templomnak a harangja, amely a szabadságharc idején történelmi esemény, sorsforduló színtere volt. Ma is emlé­kezni jöttünk forradalmár elődeink iránt érzett tisztelet érzésével — kezdte beszédét a megyei KISZ-bizottság el­ső titkára. Majd arról szólt, hogy különös jelentősége van a mi mai ünnepünknek, hiszen egykoron Debrecen volt a szabadságharc fővárosa, itt hangzott el a Függetlenségi nyilatkozat. A túlerő térdre kényszerítette a nemzetet, de miután Világosnál elnémultak a fegyverek, a magyar nép legjobbjai csaknem egy évszázadon át szították a para­zsát annak a tűznek, amit egykoron a márciusi fiatalok gyújtottak meg. A régi március lobogója jelképesen történelmi biztatást jelent mindazok számára, akiknek munkája, életügye a haladás, a szocialista Magyarország emelkedése. Mert az előbbre jutáshoz, jelenünk és jövőnk megteremtéséhez őriznünk kell március szellemét: az áldozatvállalást, az erőfeszítést, az egyértelmű kiállást. A tét ma is óriási, a jelen és a jövendő. Az ünnepi beszéd elhangzása után Sziki Károly és a Délibáb együttes zenés műsora idézte 1848—49 szellemét, majd ezt követően következett a koszorúk és virágcsok­rok elhelyezése a szobor talapzatára. Az MSZMP Hajdú- Bihar Megyei és Debrecen Városi Bizottsága nevében dr. Ónosi László, a megyei pártbizottság titkára és Olajos Er­nő, a városi pártbizottság titkára, a megyei és városi KISZ-bizottság, valamint a Magyar Úttörők Szövetsége megyei és városi elnöksége képviseletében Koósné Török Erzsébet, Fehér Klára, a MUSZ Hajdú-Bihar megyei el­nöke, Kocsis Imre, a KISZ városi bizottságának titkára. Szilágyiné Fintha Judit, a MUSZ Debrecen városi elnöke, a Hazafias Népfront megyei, illetve városi bizottsága ne­vében dr. Forgács Barna, a megyei elnökség tagja és dr. Oláh Lajos, a népfront Debrecen városi titkára koszorú­­zott. Ezt követően a fegyveres testületek, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Magyar Gördülőcsapágy Művek, a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Hajdú- Bihar Megyei Levéltár és megyei könyvtár koszorúit he­lyezték el, majd az iskolák diákjai vitték virágcsokraikat Kossuth Lajos szobrához. Az ünnepség a Szózat hangjai­val zárult. A Petőfi-szobornál is megemlékeztek a márciusi forra­dalomról. Bényei Sándor, a KISZ Debrecen Városi Bizott­ságának első titkára mondott beszédet, majd városunk párt-, állami és tömegszervezetei, valamint egyetemek, fő­iskolák, közép- és általános iskolák koszorúi, csokrai bo­rították el a Petőfi-szobor talapzatát. * * * Budapesten, a nemzeti ünnep reggelén a piros-fe­­hér-zöld és vörös lobogók­kal feldíszített Március 15. téren, Petőfi Sándor szobrá­nál több százan gyűltek össze, hogy kegyelettel em­lékezzenek a forradalmár költőre. A Himnusz hangjai után elhelyezték a megem­lékezés koszorúit az MSZMP, a KISZ és a Ha­zafias Népfront budapesti és kerületi bizottságainak, a szakszervezetek budapesti tanácsának, a fővárosi fegy­veres erőknek és testületek­nek, valamint a Petőfi Tár­saságnak a képviselői. Fő­városi ifjúmunkások és diá­kok, fiatalok és idősebbek helyezték el ezt követően virágcsokraikat a szobor ta­lapzatán. Az ünnepség a Batthyány-induló hangjai­val ért véget. A Magyar Nemzeti Mú­zeum előtt, a múzeumkert­ben és környékén több ez­ren hallgatták meg és néz­ték végig a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által szervezett ünnepi nagygyűlést és műsort. Az ünnepség elnökségében ott volt Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Óvári Mik­lós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az I.MSZMP Politikai Bizottsá­­gának tagjai, továbbá a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának, az Országos Béketanácsnak, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak, más állami, társadalmi (Folytatás a 2. oldalon)

Next