Hajdú-Bihari Napló, 1987. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1987-06-20 / 144. szám
Siker Utrechtben Hírek a debreceni Csokonai Gimnázium iskolamúzeumának vándorkiállításáról Hollandiában a három hétig tartó holland—magyar hetek alkalmából — többek között — június 1-jén az utrechti egyetemen nyitották meg a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium iskolamúzeumának vándorkiállítását, melyet C. Bogaerts, a holland História, illetve a Klein főszerkesztője nagy gonddal rendezett. Ez a szép 230 ezer lakosú holland város számunkra is nevezetes. 1650-ben Utrechtben volt a Németalföld legkitűnőbb főiskolája, ahol ebben az időben három évet töltött Apáczai Csere János, a Magyar enciklopédia nagy nevű írója. Kívüle még sok magyar diák tanult ezen a főiskolán, köztük debreceniek is. Az NSZK-ból átküldött, illetve átirányított kiállítási anyagot, a 30 MTI színes posztert, a Csokonai Gimnázium iskolamúzeuma részéről még kiegészítették — pótlólag — egy nagyméretű képes tablóval, mely a holland—debreceni kapcsolatokat tárja fel. Azon szerepel a magyar protestáns gályarabokat 1675-ben Nápolyban kiszabadító Ryter Mihály holland admirális emlékére emelt debreceni emlékmű képe, valamint annak kisméretű makettje, melyet Tándor Tamás kiváló modellező készített az iskolamúzeum számára. Továbbá: a Rembrandt képes, oktatótabló, amiről tanári magyarázat folyik — a Hajdú-bihari Naplóban Ruyter admirálisról szóló cikk, melyet Kálámbey Endre írta, s további képek, például holland fapapucsokat (ún. klumpát) fest, lakkot az iskolamúzeumi restauráló szakkör egyik diákja, szélmalom, favázas ház makettje és képek a debreceni Ruyter utcáról, valamint dombormű Ruyter portréjáról (Nagy József alkotása). A hősként tisztelt holland tengernagyról a Századok c. folyóirat egyik 1987-ben megjelent számában a következőket írták: „Michael de Ruyter holland tengernagy (1607—1676) 1645-től holland tengernagy. A magyar protestánsok ún. gyászévtizede (1671—1681) alatti üldözése idején a nápolyi gályákra küldött magyar protestáns lelkészek (26 fő) az ő közbelépésére szabadultak meg láncaiktól. Emlékére Debrecenben 1895- ben emlékoszlopot állítottak az Emlékkertben.” A magyar gályarabok nemes lelkű, bátor kiszabadítójának emlékezetére városi tanácsunk utcát is nevezett el, amire büszkék lehetünk. Úgy gondoljuk, érdemes volna ezen az utcán még egy eméktáblát is elhelyezni, ami rövid szöveges információval emlékeztetné a lakosságot az 1676-ban hősi halált halt Ruyter Mihályra, a hollandok történelmében is nagy szerepet játszó admirálisra, akinek hazája több városában szobrot is emeltek. Mindezektől függetlenül — a holland—magyar hetek idején is — mi magyarok különös hálával gondolhatunk az egész holland népre, már csak azért is, mivel az első világháborút követő ínséges, inflációs években — így 1922-ben is — a magyar gyerekek ezreit látták vendégül négyhónapos turnusokban a holland családok — a Vöröskereszt szervezésében —, akiket egész Hollandiában a legnagyobb szeretettel fogadtak és neveltek. Annak idején megyénkből is sok arra rászoruló gyermek élvezhette a holland családok őszinte, önzetlen nagy vendégszeretetét, ami számukra örökké emlékezetes marad. Dr. Porcsalmy János Az utrechti egyetem központi épülete (Előterében Iassaui János szobra) ÉRTSÜNK SZÓT! Szépen magyarul Az idei ünnepi könyvhetet beharangozó kiadványban két művet találhattunk, amelyek a nyelvművelés körébe vágnak: a gyermek- és ifjúsági irodalom rovatában Hernádi Sándor Szórakoztató szóra késztető — A szép magyar beszéd című munkáját és a felnőtteknek szánt, Győri László válogatta Szépen magyarul — szépen emberül című kötetet, amelyet Bachár László szerkesztett. Itt csak ez utóbbiról ejtünk néhány szót. A kötet borítójának szövegéből kiderül: „A Hazafias Népfront támogatásával 1981-ben beszéd- és magatartáskultúrával foglalkozó munkacsoport alakult, amelynek tagjai a sajtóban rovatot indítottak Szépen magyarul — szépen emberül címmel. Győri László az újságokban már megjelent nyelvművelő cikkekből válogatta a kötetet..Talán nem ártott volna jelezni: az új, hasznos nyelvművelő fórum független a rádió és a televízió eddig is meglevő nyelvi adásaitól meg a sajtó központi és megyei orgánumaiban folyamatosan megjelenő nyelvművelő célú rovataitól, nem azok vitorlájából kívánja kifogni a szelet — legfeljebb szerzőiket csábítja el, bővebb s talán kifizetődőbb publikációs teret kínálva számukra. A kötet kilenc fejezetre bontva közölt írásai lefedik napjaink nyelvművelő tevékenységének szinte minden területét. Szó esik az emberi magatartás és a nyelvhasználat összefüggéseiről, a mindennapi érintkezés és a közélet, a hivatalos érintkezés problémáiról, az ifjúság nyelvéről, a szókészlet divatos és idegen elemeiről, az élőszóban vagy írásban előbukkanó hibás szerkesztésmódokról, néhány írónk — Arany, Móra, Móricz — nyelvi példaadásáról, szépen emberül Sokszorosan érintve van a kötetben a durva beszéd, a köszönés, a megszólítás, a tegeződés, a hivatali nyelv, az idegen szavak divatja — részben gyakorlati példák felmutatásával, részben elvi fejtegetések formájában. A legjobb írások szerzői országosan is jól ismert és elismert szakértői a nyelvművelésnek: Deme László (7 írással), Szathmári István (3), Bachát László (6), Szilágyi Ferenc (10), Szende Aladár (8), Mizser Lajos (9), Grétsy László (4), Győri László (4) és mások. Nagy értéke a kötetnek, hogy a szerkesztő, Bachát László részletes szó- és tárgymutatót is készített hozzá, ezzel megkönnyítve azok dolgát, akik egy-egy kifejezés vagy nyelvtani kategória tárgyalását keresik eligazodás céljából. Végül egy személyes megjegyzés: Engem zavar, hogy a kötet címe is, meg a népfrontbeli mozgalom is a nyelvi és emberi „szépséget” helyezi a figyelem középpontjába. Ez valamiféle romantikus-szentimentális magatartási eszményt sugall, ami elfogadható bizonyos életkoron alul, de napjaink felnőtt társadalmának versengő, tülekedő, erőltetett tempóban dolgozó, élővilágában távol esik a hatásos fogalmi köröktől. Inkább arról kellene meggyőzni embertársainkat, hogy a nyelv elsősorban a meggyőzés, az érvelés, a munkára szervezés, a közösségformálás és társadalmi tevékenység nélkülözhetetlen, elsődleges fontosságú eszköze, az alkotómunkában való részvétel és a demokratikus közéletbe való bekapcsolódás eszköze. Ezért kell igaznak, helyesnek, jónak, hatásosnak és végső soron szépnek is lennie. Sebestyén Árpád Üvegművészet az NDK-ból Régi és új üvegekből nyílt kiállítás az Iparművészeti Múzeumban a lipcsei Grassimuseum anyagából. Budapesti bemutató után a kiállítás Salgótarjánban, a Nógrádi Sándor Múzeumban is vendégszerepel. Képünk a kiállításon készült. Hírünk a hazában 1987-9. ÉLET ÉS IRODALOM Székelyhídi Ágoston: Merre nyílt a keleti kapu? (Debrecenben, a háború után megalakult magyar—román társaságról.) — Élet és Irodalom, 1987. máj. 1. XXXI. évf. 18. sz. 2. 1. (Bénye)i (József: Eljár az idő? (Elavult-e Váci Mihály Debrecenben?) — Élet és Irodalom, 1987. máj. 22. XXXI. évf. 21. sz. 9. 1. FIGYELŐ Szűcs Sándor: Vállalati tapasztalatok az új bankrendszer működéséről. (H.-B. M.-i Állatforgalmi és Húsipari Váll.) — Figyelő, 1987. ápr. 23. XXXI. évf. 17. sz. 23. 1 Félix Péter: Válás után. (A debreceni Havas) — Figyelő, 1987. máj. 7. XXXI. évf. 21. sz. 6. 1. FILM, SZÍNHÁZ, MUZSIKA Operatalálkozó Szegeden. Hat együttes, hét előadás. (Köztük a Csokonai Színház operatársulata a Toscával szerepelt.) — Film, Színház, Muzsika, 1987. V. 9. 31. évf. 19. sz. 6. 1. IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK Geréby György: Pázmány Péter: Egy tudakozó prédikátor nevével íratott öt levél (szerk.: Bitskey István, a KLTE oktatója). — Irodalomtörténeti Közlemények, 1985. LXXXIX. évf. 3. sz. 316—323. 1. KÉPES SPORT Körkép a labdarúgásról. (Válaszol Fülep Kornél, a H.B. M.-i Labdarúgó Szövetség elnöke.) — Képes Sport, 1987. febr. 24. 34. évf. 3. sz. 3. 1. KÉPES ÚJSÁG Hajduska János: Szekérpárbaj. (Bűntény Józsán.) — Képes Újság, 1987. febr. 14. XXVIII. évf. 7. sz. 21. 1. KERTGAZDASÁG Végh Csaba: Feldolgozóipar és a kertészeti termesztés kapcsolata. (A Db.-i Tartósítóipari Kombinát.) — Kertgazdaság, 1986. XVIII. évf. 5. sz. 49—52. 1. KÓTA Királyi Lenke: Szellemek és tündérek szerepében. (Bányai Júlia Ált. Isk. gyermekkara, Db.) — Kóta, 1987. XVII. évf. 1. sz. 18—19. 1. KÖZNEVELÉS Szekeres Antal: A felnőttoktatás Hajdú-Bihar megyei tapasztalataiból. — Köznevelés, 1987. XLII. évf. 15. sz. ápr. 10. 4—5. 1. Kiss Albertné: Új vonások a pedagógiai intézetek továbbképző munkájában. (Hajdú-Bihar megye.) — Köznevelés, 1987. XLII. évf. 17. sz. április 24. 4. 1. MAGYAR HÍRLAP Helyreigazítás (Tamás János bűnperével kapcsolatban, amelyről az újság 1987. márc. 20-i száma adott hírt). — Magyar Hírlap, 1987. ápr. 24. 20. évf. 96. sz. 10 1. MAGYAR IFJÚSÁG Magyar Imre D.: Stílusgyakorlatok (Csokonai Színház). — Magyar Ifjúság, 1987. ápr. 24. 31. évf. 17. sz. 7. 1. MUZSÁK Fodor Péter: A magyar színészet csillaga (Soós Imre) — Múzsák, 1986 4. sz. 26. 1. (Illusztrált). Középkori romtemplomok. (A debreceni Déri Múzeum ásatása Dombos-tanyán.) — Múzsák, 1986. 4. sz. 44. 1. (Illusztrált). MUZSIKA Czigány Ildikó: Szolfézs, zeneelmélet, karvezetés. (Szakmai találkozó Debrecenben.) — Muzsika, 1987. márc. 30. évf. 3. sz. 43. 1. NÉPSZABADSÁG Kőváry E. Péter: Az Alföld-kutatás és környéke. (Debrecen és Békéscsaba kapcsolata is.) — Népszabadság, 1987. ápr. 7. XLV. évf. 82. sz. 5. 1. Rác T. János: Érvelni és cselekedni. Beszélgetés Sikula György elvtárssal, a H.-B. m -i pártbizottság első titkárával.) — Népszabadság, 1987. ápr. 15. XLV. évf. 89. sz. Rác T. János- A bárány jegyében. (Balmazújváros, Vörös Csillag Tsz.) — Népszabadság, 1987. ápr. 18. XLV. évf. 92. sz. 8. 1. Célpontunk: a vidéki popzene. Debrecen: Kevés bába közt is ... — Népszabadság, 1987. ápr. 18. XLV. évf. 92. sz. 19. 1. NÉPSZAVA Cseh János: Vészjelzés Debrecenből. — Népszava, 1987. márc. 30. 115. évf. 76. sz. 4. 1. (L. P.): Pénz beszél, a jogász takarít. (Az első nyugdíjas kisszövetkezet Debrecenben.) — Népszava, 1987. ápr 10. 115. évf. 85. sz. 4. 1. (1. gy.): A város nagydíjáért és a Helia—D-kupáért küzdenek a művészi tornászok. — Népszava, 1987 ápr. 14. 115. évf. 88. sz. 15. 1. Ács Zoltán: Másíts László: Szülőföldünk, a Tiszántúl I. (Recenzió a debreceni szerző munkájáról.) — Népszava, 1987. ápr. 18. 115. évf. 92. sz. 10. 1 Lízinggyár épül Rábán. — Népszava, 1987. ápr. 22. 115. évf. 94. sz. 16. 1. ORVOSI HETILAP Telek Béla—Ember István—Kiss Attila—Pecze Károly: A terminális deoxynucleotidyl transferase (TdT) vizsgálatának jelentősége a lymphoproliferatív betegségek elkülönítésében (DOTE II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Közegészségügyi Intézet munkatársainak tanulmánya). — Orvosi Hetilap, 1986. dec. 28. 127. évf. 52. sz. 3183—3186 I. Kálmánchey Albert—Juhász Júlia—Sári István: Miért nem szülnek a nők elegendő gyermeket? (Megyei Városi Tanács Eü. I. és Ideggondozó I. munkatársainak szociológiai munkája.) — Orvosi Hetilap, 1987. jan. 11. 128. évf. 2. sz. 77—83. 1. Csornai Márta—Vámos Bertalan: Cerebrovascularis betegek kezelése isovolaemiás haemodilutióval (DOTE Idézés Elmegyógyászati Klinika munkatársainak terápiás eljárása). — Orvosi Hetilap, 1987. II. 8. 128. évf. 6. sz. 307— 318. 1. Sápy Péter—Asztalos László—Balázs György: Krónikus pancreatitis miatt végzett pancreatoduodenestomiák eredményei. (DOTE I. Sebészeti Klinika munkatársainak eredményei.) — Orvosi Hetilap, 1987. febr. 22. 128. évf. 8. sz. 395—399. 1. VÁROSÉPÍTÉS Pálfy József: Vallomás Debrecenről. Városépítés, 1987. XXIII. évf. 1. sz. 24. 1. Ua.: Radnai Pál: Debrecen általános rendezési tervéről. — 25—29. 1. VÁROSI KÖZLEKEDÉS Tárnok Károly: A XVII. autóbusz-szakértői tanácskozásról. (Hajdúszoboszló, 1986. aug. 28—29.) — Városi Közlekedés, 1987. jan. XXVII. évf. 1. sz. 23—24. 1. Sallay György: Debreceni hír. — Városi Közlekedés, 1987. febr. XXVII. évf. 2. sz. 105. 1. Szerkesztette: Surányi Béla