Hajdú-Bihari Napló, 1987. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1987-06-20 / 144. szám

Siker Utrechtben Hírek a debreceni Csokonai Gimnázium iskolamúzeumának vándorkiállításáról Hollandiában a három hé­tig tartó holland—magyar hetek alkalmából — többek között — június 1-jén az utrechti egyetemen nyitot­ták meg a debreceni Cso­konai Vitéz Mihály Gimná­zium iskolamúzeumának vándorkiállítását, melyet C. Bogaerts, a holland História, illetve a Klein főszerkesztő­je nagy gonddal rendezett. Ez a szép 230 ezer lakosú holland város számunkra is nevezetes. 1650-ben Utrecht­ben volt a Németalföld leg­kitűnőbb főiskolája, ahol eb­ben az időben három évet töltött Apáczai Csere János, a Magyar enciklopédia nagy nevű írója. Kívüle még sok magyar diák tanult ezen a főiskolán, köztük debreceni­ek is. Az NSZK-ból átküldött, illetve átirányított kiállítási anyagot, a 30 MTI színes posztert, a Csokonai Gimná­zium iskolamúzeuma részé­ről még kiegészítették — pótlólag — egy nagyméretű képes tablóval, mely a hol­land—debreceni kapcsolato­kat tárja fel. Azon szerepel a magyar protestáns gályarabokat 1675-ben Nápolyban kisza­badító Ryter Mihály holland admirális emlékére emelt debreceni emlékmű képe, valamint annak kisméretű makettje, melyet Tándor Tamás kiváló modellező ké­szített az iskolamúzeum szá­mára. Továbbá: a Rembrandt képes, oktatótabló, amiről tanári magyarázat folyik — a Hajdú-bihari Naplóban Ruyter admirálisról szóló cikk, melyet Kálámb­ey Endre írt­a, s további ké­pek, például holland fapa­pucsokat (ún. klumpát) fest, lakkot az iskolamúzeumi restauráló szakkör egyik diákja, szélmalom, favázas ház makettje és képek a debreceni Ruyter utcáról, valamint dombormű Ruyter portréjáról (Nagy József al­kotása). A hősként tisztelt holland tengernagyról a Századok c. folyóirat egyik 1987-ben megjelent számában a kö­vetkezőket írták: „Michael de Ruyter hol­land tengernagy (1607—1676) 1645-től holland tengernagy. A magyar protestánsok ún. gyászévtizede (1671—1681) alatti üldözése idején a ná­polyi gályákra küldött ma­gyar protestáns lelkészek (26 fő) az ő közbelépésére szabadultak meg láncaiktól. Emlékére Debrecenben 1895- ben emlékoszlopot állítottak az Emlékkertben.” A magyar gályarabok ne­mes lelkű, bátor kiszabadí­­tójának emlékezetére váro­si tanácsunk utcát is neve­zett el, amire büszkék lehe­tünk. Úgy gondoljuk, érdemes volna ezen az utcán még egy eméktáblát is elhelyez­ni, ami rövid szöveges in­formációval emlékeztetné a lakosságot az 1676-ban hősi halált halt Ruyter Mihályra, a hollandok történelmében is nagy szerepet játszó ad­mirálisra, akinek hazája több városában szobrot is emeltek. Mindezektől füg­getlenül — a holland—ma­gyar hetek idején is — mi magyarok különös hálával gondolhatunk az egész hol­land népre, már csak azért is, mivel az első világhábo­rút követő ínséges, inflációs években — így 1922-ben is — a magyar gyerekek ezreit látták vendégül négyhónapos turnusokban a holland csa­ládok — a Vöröskereszt szervezésében —, akiket egész Hollandiában a legna­gyobb szeretettel fogadtak és neveltek. Annak idején megyénk­ből is sok arra rászoruló gyermek élvezhette a hol­land családok őszinte, önzet­len nagy vendégszeretetét, ami számukra örökké emlé­kezetes marad. Dr. Porcsalmy János Az utrechti egyetem központi épülete (Előterében I­assaui János szobra) ÉRTSÜNK SZÓT! Szépen magyarul Az idei ünnepi könyvhe­tet beharangozó kiadvány­ban két művet találhattunk, amelyek a nyelvművelés kö­rébe vágnak: a gyermek- és ifjúsági irodalom rovatában Hernádi Sándor Szórakoztató szóra késztető — A szép ma­gyar beszéd című munkáját és a felnőtteknek szánt, Győri László válogatta Szé­pen magyarul — szépen em­berül című kötetet, amelyet Bachár László szerkesztett. Itt csak ez utóbbiról ejtünk néhány szót. A kötet borítójának szöve­géből kiderül: „A Hazafias Népfront támogatásával 1­981-ben beszéd- és maga­tartáskultúrával foglalkozó munkacsoport alakult, amelynek tagjai a sajtóban rovatot indítottak Szépen magyarul — szépen emberül címmel. Győri László az új­ságokban már megjelent nyelvművelő cikkekből vá­logatta a kötetet..Talán nem ártott volna jelezni: az új, hasznos nyelvművelő fó­rum független a rádió és a televízió eddig is meglevő nyelvi adásaitól meg a saj­tó központi és megyei orgá­numaiban folyamatosan megjelenő nyelvművelő cé­lú rovataitól, nem azok vi­torlájából kívánja kifogni a szelet — legfeljebb szerzői­ket csábítja el, bővebb s talán kifizetődőbb publiká­ciós teret kínálva számukra. A kötet kilenc fejezetre bontva közölt írásai lefedik napjaink nyelvművelő tevé­kenységének szinte minden területét. Szó esik az emberi magatartás és a nyelvhasz­nálat összefüggéseiről, a mindennapi érintkezés és a közélet, a hivatalos érintke­zés problémáiról, az ifjúság nyelvéről, a szókészlet diva­tos és idegen elemeiről, az élőszóban vagy írásban elő­bukkanó hibás szerkesztés­­módokról, néhány írónk — Arany, Móra, Móricz — nyelvi példaadásáról,­ ­ szépen emberül Sokszorosan érintve van a kötetben a durva beszéd, a köszönés, a megszólítás, a tegeződés, a hivatali nyelv, az idegen szavak divatja — részben gyakorlati példák felmutatásával, részben elvi fejtegetések formájában. A legjobb írások szerzői orszá­gosan is jól ismert és elis­mert szakértői a nyelvmű­velésnek: Deme László (7 írással), Szathmári István (3), Bachát László (6), Szi­lágyi Ferenc (10), Szende Aladár (8), Mizser Lajos (9), Grétsy László (4), Győri László (4) és mások. Nagy értéke a kötetnek, hogy a szerkesztő, Bachát László részletes szó- és tárgymutatót is készített hozzá, ezzel megkönnyítve azok dolgát, akik egy-egy kifejezés vagy nyelvtani ka­tegória tárgyalását keresik eligazodás céljából. Végül egy személyes meg­jegyzés: Engem zavar, hogy a kötet címe is, meg a nép­frontbeli mozgalom is a nyelvi és emberi „szépséget” helyezi a figyelem közép­pontjába. Ez valamiféle ro­mantikus-szentimentális magatartási eszményt sugall, ami elfogadható bizonyos életkoron alul, de napjaink felnőtt társadalmának ver­sengő, tülekedő, erőltetett tempóban dolgozó, élő­vilá­gában távol esik a hatásos fogalmi köröktől. Inkább ar­ról kellene meggyőzni em­bertársainkat, hogy a nyelv elsősorban a meggyőzés, az érvelés, a munkára szerve­zés, a közösségformálás és társadalmi tevékenység nél­külözhetetlen, elsődleges fontosságú eszköze, az alko­tómunkában való részvétel és a demokratikus közéletbe való bekapcsolódás eszköze. Ezért kell igaznak, helyes­nek, jónak, hatásosnak és végső soron szépnek is len­nie. Sebestyén Árpád Üvegművészet az NDK-ból Régi és új üvegekből nyílt kiállítás az Iparmű­vészeti Múzeumban a lipcsei Grassimuseum anya­gából. Budapesti bemutató után a kiállítás Salgó­tarjánban, a Nógrádi Sándor Múzeumban is ven­dégszerepel. Képünk a kiállításon készült. Hírünk a hazában 1987-9. ÉLET ÉS IRODALOM Székelyhídi Ágoston: Merre nyílt a keleti kapu? (Deb­recenben, a háború után megalakult magyar—román tár­saságról.) — Élet és Irodalom, 1987. máj. 1. XXXI. évf. 18. sz. 2. 1. (Bénye)i (Józse­f: Eljár az idő? (Elavult-e Váci Mihály Debrecenben?) — Élet és Irodalom, 1987. máj. 22. XXXI. évf. 21. sz. 9. 1. FIGYELŐ Szűcs Sándor: Vállalati tapasztalatok az új bankrend­szer működéséről. (H.-B. M.-i Állatforgalmi és Húsipari Váll.) — Figyelő, 1987. ápr. 23. XXXI. évf. 17. sz. 23. 1 Félix Péter: Válás után. (A debreceni Havas) — Figye­lő, 1987. máj. 7. XXXI. évf. 21. sz. 6. 1. FILM, SZÍNHÁZ, MUZSIKA Operatalálkozó Szegeden. Hat együttes, hét előadás. (Köztük a Csokonai Színház operatársulata a Toscával szerepelt.) — Film, Színház, Muzsika, 1987. V. 9. 31. évf. 19. sz. 6. 1. IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK Geréby György: Pázmány Péter: Egy tudakozó prédi­kátor nevével íratott öt levél (szerk.: Bitskey István, a KLTE oktatója). — Irodalomtörténeti Közlemények, 1985. LXXXIX. évf. 3. sz. 316—323. 1. KÉPES SPORT Körkép a labdarúgásról. (Válaszol Fülep Kornél, a H.­B. M.-i Labdarúgó Szövetség elnöke.) — Képes Sport, 1987. febr. 24. 34. évf. 3. sz. 3. 1. KÉPES ÚJSÁG Hajduska János: Szekérpárbaj. (Bűntény Józsán.) — Képes Újság, 1987. febr. 14. XXVIII. évf. 7. sz. 21. 1. KERTGAZDASÁG Végh Csaba: Feldolgozóipar és a kertészeti termesztés kapcsolata. (A Db.-i Tartósítóipari Kombinát.) — Kert­gazdaság, 1986. XVIII. évf. 5. sz. 49—52. 1. KÓTA Királyi Lenke: Szellemek és tündérek szerepében. (Bá­nyai Júlia Ált. Isk. gyermekkara, Db.) — Kóta, 1987. XVII. évf. 1. sz. 18—19. 1. KÖZNEVELÉS Szekeres Antal: A felnőttoktatás Hajdú-Bihar megyei tapasztalataiból. — Köznevelés, 1987. XLII. évf. 15. sz. ápr. 10. 4—5. 1. Kiss Albertné: Új vonások a pedagógiai intézetek to­vábbképző munkájában. (Ha­jdú-Bihar megye.) — Köz­nevelés, 1987. XLII. évf. 17. sz. április 24. 4. 1. MAGYAR HÍRLAP Helyreigazítás (Tamás János bűnperével kapcsolatban, amelyről az újság 1987. márc. 20-i száma adott hírt). — Magyar Hírlap, 1987. ápr. 24. 20. évf. 96. sz. 10 1. MAGYAR IFJÚSÁG Magyar­ Imre D.: Stílusgyakorlatok (Csokonai Szín­ház). — Magyar Ifjúság, 1987. ápr. 24. 31. évf. 17. sz. 7. 1. MUZSÁK Fodor Péter: A magyar színészet csillaga (Soós Imre) — Múzsák, 1986 4. sz. 26. 1. (Illusztrált). Középkori romtemplomok. (A debreceni Déri Múzeum ásatása Dombos-tanyán.) — Múzsák, 1986. 4. sz. 44. 1. (Illusztrált). MUZSIKA Czigány Ildikó: Szolfézs, zeneelmélet, karvezetés. (Szak­mai találkozó Debrecenben.) — Muzsika, 1987. márc. 30. évf. 3. sz. 43. 1. NÉPSZABADSÁG Kőváry E. Péter: Az Alföld-kutatás és környéke. (Deb­recen és Békéscsaba kapcsolata is.) — Népszabadság, 1987. ápr. 7. XLV. évf. 82. sz. 5. 1. Rác T. János: Érvelni és cselekedni. Beszélgetés Sikula György elvtárssal, a H.-B. m -i pártbizottság első titká­rával.) — Népszabadság, 1987. ápr. 15. XLV. évf. 89. sz. Rác T. János- A bárány jegyében. (Balmazújváros, Vö­rös Csillag Tsz.) — Népszabadság, 1987. ápr. 18. XLV. évf. 92. sz. 8. 1. Célpontunk: a vidéki popzene. Debrecen: Kevés bába közt is ... — Népszabadság, 1987. ápr. 18. XLV. évf. 92. sz. 19. 1. NÉPSZAVA Cseh János: Vészjelzés Debrecenből. — Népszava, 1987. márc. 30. 115. évf. 76. sz. 4. 1. (L. P.): Pénz beszél, a jogász takarít. (Az első nyugdí­­­­jas kisszövetkezet Debrecenben.) — Népszava, 1987. ápr 10. 115. évf. 85. sz. 4. 1. (1. gy.): A város nagydíjáért és a Helia—D-kupáért küzdenek a művészi tornászok. — Népszava, 1987 ápr. 14. 115. évf. 88. sz. 15. 1. Ács Zoltán: Másíts László: Szülőföldünk, a Tiszántúl I. (Recenzió a debreceni szerző munkájáról.) — Népszava, 1987. ápr. 18. 115. évf. 92. sz. 10. 1 Lízinggyár épül Rábán. — Népszava, 1987. ápr. 22. 115. évf. 94. sz. 16. 1. ORVOSI HETILAP Telek Béla—Ember István—Kiss Attila—Pecze Károly: A terminális deoxynucleotidyl transferase (TdT) vizsgá­latának jelentősége a lymphoproliferatív betegségek el­különítésében (DOTE II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Közegészségügyi Intézet munkatársainak tanulmánya). — Orvosi Hetilap, 1986. dec. 28. 127. évf. 52. sz. 3183—3186 I.­­ Kálmánchey Albert—Juhász Júlia—Sári István: Miért nem szülnek a nők elegendő gyermeket? (Megyei­ Városi Tanács Eü. I. és Ideggondozó I. munkatársainak szocio­lógiai munkája.) — Orvosi Hetilap, 1987. jan. 11. 128. évf. 2. sz. 77—83. 1. Csornai Márta—Vámos Bertalan: Cerebrovascularis be­tegek kezelése isovolaemiás haemodilutióval (DOTE Idéz­és Elmegyógyászati Klinika munkatársainak terápiás el­járása). — Orvosi Hetilap, 1987. II. 8. 128. évf. 6. sz. 307— 318. 1. Sápy Péter—Asztalos László—Balázs György: Krónikus pancreatitis miatt végzett pancreatoduodenestomiák ered­ményei. (DOTE I. Sebészeti Klinika munkatársainak ered­ményei.) — Orvosi Hetilap, 1987. febr. 22. 128. évf. 8. sz. 395—399. 1. VÁROSÉPÍTÉS Pálfy József: Vallomás Debrecenről. Városépítés, 1987. XXIII. évf. 1. sz. 24. 1. Ua.: Radnai Pál: Debrecen álta­lános rendezési tervéről. — 25—29. 1. VÁROSI KÖZLEKEDÉS Tárnok Károly: A XVII. autóbusz-szakértői tanácsko­zásról. (Hajdúszoboszló, 1986. aug. 28—29.) — Városi Köz­lekedés, 1987. jan. XXVII. évf. 1. sz. 23—24. 1. Sallay György: Debreceni hír. — Városi Közlekedés, 1987. febr. XXVII. évf. 2. sz. 105. 1. Szerkesztette: Surányi Béla

Next