Hajdú-Bihari Napló, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-07 / 158. szám
Tanulmányok Karinthyról, vita Szabó Dezsőről MEGJELENT AZ ALFÖLD JÚLIUSI SZÁMA A száz éve született Karinthy Frigyes emlékére szentel három tanulmányból álló blokkot a júliusi folyóiratszám. Fülöp László Karinthy Utazás a koponyám körül című regényét elemzi (Egyklasszikus tényregény). Nagy Sz. Péter a Kötéltánc című műről elmélkedik (Karinthy Frigyes anti-freudista regénye), Kun András pedig Gondolatok Karinthy Frigyes különös lírai őszinteségéről írt dolgozatot. . A lapszám közli Páskándi Géza, Gál Sándor, Kovács István, Oláh János, Bényei József és Baránszky László verseit, Vathy Zsuzsa és Nyerges András elbeszélését. A Fórum rovatban Bakó Endre a debreceni Ady Társaságról ír, a csehszlovákiai irodalomtörténész Turczel Lajos a lapban folyó Szabó Dezső-vitához kapcsolódik Szabó Dezső hatása a csehszlovákiai magyar kisebbség körében című írásával. Az Alföld közli Nagy Péter és a főszerkesztő, Juhász Béla levélváltását is — Szabó Dezső ügyben. A Kritika rovatban találjuk Laczkó András, Pomogáts Béla, D. Rácz István, Mile Lajos, Lökös István, Debreczeni Attila, K. Deák László, Bakonyi István, Tóth Béla és Kiss Tamás kritikáit, Halász Márton, Lászlóffy Csaba, Bodor Pál, Czakó Gábor, Mohás Lívia, Halla-Ima Erzsébet, Szávai Géza, Fekete Gyula, Székely János és Füst Milán könyveiről. Gazdag anyagot kínál a Figyelő rovat. Görömbölyi László Berényi Dénes: Ember és tudomány a XX. század utolsó évtizedeiben című, Bényei József a Magyar Hírmondó új kötetét, a Réz Pál válogatásában megjelent Magyar Eratót mutatja be. Simon Zoltán Zöldi László kis kötetéről (Az ÉS vitái) fejti ki véleményét, Arany Lajos a Váci Mihály-emléknapokról megjelent kiadványról, Erdei T. Sándor soproni versesfüzetről ír. Bukovinai székely népmesegyűjteményről ír Erdész Sándor, Barna Gábor pedig a folyóirat illusztrációs anyagának szerzőjéről, Balla Demeter fotóművészetéről. Aczél Géza a Mozgó Világban megjelent Spiró György-versre reagál Egy versre” című glosszájában. IRODALMI, művelődési és kritikai folyóirat GÁL SÁNDOR KOVÁCS ISTVÁN BÁSKÁNDI GÉZA VERSEI SZÁZ ÉVE SZÜLETETT KARINTHY FRIGYES: FÜLÖP LÁSZLÓ KUN ANDRÁS NAGY SZPÉTER TANULMÁNYAI BAKÓ ENDRE A HATVAN ÉVE ALAKULT ADY TÁRSASÁGRÓL TURCZEL LAJOS ÍRÁSA SZABÓ DEZSŐRŐL HARMINCNYOLCAINK ÉVFOLYAM IC877 PÁSKÁNDI GÉZA VERSE Válassz, törpe-alakzat! Hogy te engem saját házadba fogadtál?! De miként? Mi okból? Három közül választhatsz, törpe Mint gazdag szegény rokonát, nehogy megszólalván haragudjon a nép, meg a más uraság, akik körében ez nemes, ősi szokás volt? Vagy ahogy Álmost az addig elűző testvér befogadta? Hiszen itt néki ugyanannyi e honra a juss! Vagy tán (gyanítom), mint Mikeséket Rodostó tengeri partja? De a császárizgatásra eszelte ki ezt a török bugyogósalak! Megalakult a Móricz Zsigmond Kör Több évig tartó előkészület után június 29-én, a huszadik század legnagyobb magyar prózaírójának 108. születésnapján Leányfaluban megalakult a Móricz Zsigmond Kör. Az előkészítő bizottság célja nem kifejezetten írói vagy irodalmi társaság létrehozása volt, hanem olyan társadalmi-kulturális egyesület alakítása, amely mindazokat tömöríti magában — foglalkozásra való tekintet nélkül —, akik Móricz Zsigmond szellemi örökségét, írói utóéletét kívánják előmozdítani. A kör alakuló közgyűlésén körülbelül százötvenen jelentek meg a község művelődési házában. A tagságot elsősorban Szentendre és Leányfalu értelmisége alkotja, de képviseltette magát az író szülőföldjének, Szabolcs-Szatmár megyének több helysége (Nyíregyháza, Mátészalka, Fehérgyarmat, Túristvándi), s ott voltak Kisújszállás, Sárospatak, Debrecen (Móricz életének fontos állomásai ezek a városok) képviselői, sőt jöttek a Dunántúlról és Erdélyből is. Az ünnepi beszédet Czine Mihály egyetemi tanár, irodalomtörténész tartotta, aki elsősorban Móricz széles körű társadalom- és emberismeretét méltatta. Az író műveiben a huszadik század első felének magyar társadalmát — a napszámosoktól a dzsentrikig, a kishivatalnokoktól az arisztokratákig, a pepóktól a művészekig — teljes keresztmetszetében bemutatta. Regényeinek, drámáinak, elbeszéléseinek nemcsak hiteles realizmusa, hanem szenvedélyes állásfoglalása, nyelvi gazdagsága is lenyűgöz. A hozzászólók több érdekes javaslatot indítványoztak. Többek között egy kisebb Móricz-emlékház létrehozását, mivel az eredeti Móricz-ház berendezését, könyvtárát és kéziratgyűjteményét a Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolta és Pestre szállíttatta. Szabó Iván szobrász indítványozta, hogy a kör rendezzen kiállítást a Móriczot ábrázoló képzőművészeti alkotásokból. A kör titkára, Veres János bejelentette, hogy évkönyveket szándékoznak kiadni, amelyekben ismeretlen Móricz-dokumentumokat közölnek. Végül megválasztották a kör vezetőségét. Tiszteletbeli elnök az író leánya, Móricz Virág, valamint Barcsay Jenő szobrászművész, elnök Czine Mihály lett. A tizenhét tagú választmányban főleg Pest és Szabolcs- Szatmár megyei tanárok, könyvtárosok, népművelők, írók, művészek foglalnak helyet. A kör tagja lehet bárhol élő magyar állampolgár, aki Móricz szellemi örökségét támogatja. Tóth Endre Bihari néphagyomány Zsupos Zoltán: Esztár néprajza A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének kiadói szorgalmáról már többször fogalmazhattunk dicsérő szavakat. Az etnográfia tiszántúli műhelye esztendők óta három könyvsorozat darabjait jelenteti meg. Az egyik a Folklór és etnográfia, a másik a Studia folkloristica et ethnographica, a harmadik pedig a Gömör néprajza címet viseli. Mindamellett évenként kezünkbe kerül a jelentős múltú periodika, a messzi földön is megbecsült Műveltség és hagyomány, amely — az alcíme szerint (Ethnographica et folkloristica Carpathica) — a Kárpátok övezte föld népeinek életéről, kultúrájáról tesz közzé írásokat. A műhely korábban már végzett a Biharországban és a Hajdúságban folytatott kutatások nagyjával, ami nem jelenti azt, hogy valamelyik tanár vagy tanítvány olykor-olykor ne választaná ma is vizsgálata tárgyául megyénk egy-egy településének tradícióját. Ha a szakember a megyei múzeumi szervezet tagja, akkor egyenesen kötelessége a szűkebb régióban gondolkodnia. Mint ahogy Zsupos Zoltán, az Esztár néprajza szerzője is azt tette. A kis monográfia írója munkája kivitelezésekor hűséget mutatott a jól ismert hagyományokhoz, módszerekhez. A falvak feltárt tradícióját megmutatni ugyanis megvan a szinte mindenkitől követett „partitúra”. Először a természeti adottságokat veszi számba, majd Esztár nevének etimológiáját ismerteti, rövid vázlatot is adva a település történetének. Eztár (vagyis magtár), István-vára — Istár — Esztár, így sorjáznak az elméletek. Tagányi Káróly felvetése, hogy az „1233-tól emlegetett isztro, osztro, osztoro, esztero nevű gyepű gátak czölöpökből, karókból készült vízi művek” voltak, s ezek adták a helység nevét. Felvetődik a star (öreg) szláv szó is, ennek a teóriának Kiss Lajos a terjesztője, aki nem ad hitelt annak az „iránynak", amely az ösztörü (ágasfa, töltés, gát) szónak szavaz nagyobb bizalmat. A település neve egyébként a Váradi regestrumban tűnik fel először 1215-ben, Yztharij formában, s a tatárjárás idején a kevésbé elpusztított települések közé tartozott, a nép megfelelő búvóhelyet talált a környező nádrengetegben. Település, építkezés, Nagybirtok, Földművelés, Állattenyésztés — a továbbiakban ilyen egymásutánban követik egymást a fejezetek, majd az emberi élet fordulóihoz (születés, házasság, halál) tapadó szokásokat, hiedelmeket teszi közzé. Kissé szűkösnek mutatkozik szemünkben a jeles napi szokások anyaga, ez viszont nem a kutató számlájára írható, a református falvakban racionálisabb, kevésbé babonázó nép lakott, tőlük általában kisebb számú termékenységvarázslás, időjóslás stb. regisztrálható. A Hiedelemvilág című fejezet a következőképpen tagolódik: Kozmogónia, Állatok, Emberi világ, Betegségek, Álom, Előjelek, Mitikus lények. Tekintélyes jegyzetanyag köríti a munkát, benne számos illusztráló, bizonyító táblázat, kép tanulmányozható. Aki ehhez fogható monográfia írására vállalkozik, annak egyformán jártasnak kell lennie a tárgyi néprajzban és a folklórban. Nagyrészt az adatgyűjtés, -felmutatás dominál a kis könyvben, természetszerűleg sokkal inkább a szorgalom, mintsem az elemző elme műve. A könyv címét sokat ígérőnek, éppen ezért kevéssé megfelelőnek gondoljuk. Ez a dolgozat nem tudhatja Esztár néprajzát adni, ezzel szemben fejezeteket mutat Esztár néprajzából. Hisz nem szól az itt lakó nép zenéjéről, táncáról, a külvilághozkötő kapcsolatairól, díszítőművészetéről, öltözködéséről, lakáskultúrájáról, szerelmi-szexuális életéről, s a valóság sok más szeletéről. Egyetlen kutatótól talán szerénytelen vállalkozás is lenne a teljesség igényével a terepre indulni. A bihari falu lakossága és a tudomány természetesen joggal örülhet a tehetséget, szorgalmat és ambíciókat egyként mutató fiatal etnográfus értékes könyvének. (Debrecen) Erdei Sándor FILMNAPLÓ A szamuráj című film óta Alain Delon, a híres, de úgy is írhatnám: hírhedt francia filmszínész szüntelenül egy fantomot kerget. Filmjeiben egymás után a magányos hős, a megsebzett farkas, a kalandor vagy a végzet csapdájába esett igazságosztó szerepébe zárkózik. Az Egy zsaru bőréért című filmjében — amelynek egyszemélyben volt producere, társszerzője, rendezője és főszereplője — pisztollyal a kezében jelent meg, amint egyidejűleg harcolt volt rendőrkollégái, egy fiatal lány kisstílű elrablói és a kábítószerkereskedők ellen. Az 1985- ben készült A zsaru szava című filmnek csak a producere és a főszereplője volt Alain Delon, a rendezői teendőket Posé Pinheiró látta el, de az egész film felépítése, a főszereplőre való túlzott koncentrálás annyira jellemzi ezt a filmet is, hogy a néző akaratlanul is a neves színész újabb egyéni vállalkozásának érzi az egész produkciót. Kétségtelenül ebben a filmben is mint színész, egyéni vonzereje által hatásossá tett professzionizmussal játszik, felhasználva mindazon fogásokat, amelyek a mesterség java-borsát alkotják. A többi szerepet játszó színészek csak arra valók, hogy érvényre juttassák egyéniségét, akár a hős mellett harcolnak, akár az ellentáborban állnak. Mégis, ennek ellenére, ami ebből a Delon által színészileg teljesen uralt filmből leginkább hiányzik, az paradox módon maga Delon egyéniségének bizonysága, jele, bélyege; a művész, az ember, akit Visconti, Clément és Melville fedezett fel nekünk. Pratt felügyelő szerepe végeredményben ugyanolyan egysíkú, mint amilyet Delon írt saját magának az Egy zsaru bőréért című „magánvállalkozásában”. José Pinheiró filmjében sincs módja és lehetősége szélsőséges vagy árnyalt érzelmek átélésére, jellemfejlődés ábrázolására. A film alkotói viszont pontosan ismerik azt a képet, amit a közönség kialakított kedvencéről. Ennek megfelelően Alain Delon zsaruja ismét egy volt rendőrfelügyelő, aki magándetektívként viszi bőrét a vásárra: volt kollégái éppúgy életére törnek, mint a bűnözők, akik hozzá hasonlóan egyáltalán nem válogatnak az eszközeikben. Ebben a kettős szorításban próbálja Pratt felügyelő megtalálni lánya gyilkosait — ez a szituáció eleve felkelti iránta a néző rokonszenvét. Ez a rokonszenv azonban nagyon kevés ahhoz, hogy José Pinheiro filmjét tárgyában és eszközeiben el tudjam fogadni — még akkor is, ha a borzongató izgalom eszközével történő szórakoztatásról van szó. Ha krimit forgat egy rendező, többnyire két lehetőség áll előtte: vagy az a többé-kevésbé bevallott szándék vezérli, hogy többet nyújtson, mint ami a műfaj jelentős képviselőinek, a társadalomtükröknek, rejtélyes filozófiai gyakorlatoknak, valamint az áttételesen ideológiai töltésű kritikáknak nagy hagyományaiban fellelhető, vagy rögtön kijelöli a határokat, s célként csak a szórakoztatás lebeg a szeme előtt, semmi más. José Pinheiro filmjét nézve azonban időnként az az érzésem támadt, maga a rendező sem tudja, hogy melyik lehetőséget válassza , sőt időnként ellentmondásba is keveredik önmagával. Filmjének központi témája az önbíráskodás jogának vagy jogtalanságának az eldöntése. Hősét, Pratt felügyelőt mindvégig szimpatikusnak igyekszik beállítani, s cselekedetein keresztül újra és újra azt sugallja, hogy igenis joga van a törvényes út mellőzésével bosszút állni lánya gyilkosain. Ugyanakkor utódját és volt barátját, Reiner felügyelőt maximálisan elítéli és elítélteti nézőivel, mert az, ismerve az igazságszolgáltatás rendkívül bonyolult útvesztőit, egyéni akcióba kezdett, s egy általa verbuvált öttagú „halálbrigáddal” az éj leple alatt sorra kivégezteti a város kisstílű bűnözőit. Amit Reiner felügyelő hatalmától megrészegülve, s egy torz eszmevilágnak behódolva művel, az valóban visszataszító — s akkor is az marad, ha ugyanezt kisebb körre leszűkítve, a szimpatikus főszereplő kezébe fegyvert adva mutatja be a rendező. Ráadásul az embernek sokszor az az érzése támad, hogy az alkotók valósággal élvezik a haláltusák premier plánban történő ábrázolását. Ez végül is tovább növeli bennem a kezdeti viszolygást, s közben egyre inkább az az érzésem támad, hogy a humánum lassan végképp kihal az emberekből, hiszen az erőszak és az emberi szenvedés látványa napjainkban már nyíltan a szórakoztatás eszközévé vált. Sümegi Anikó Alain Delon fantomja ELHUNYT DR. NAGY LÁSZLÓ ötvenhat éves korában, 1987. június 28-án elhunyt dr. Nagy László. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének docense 1954-ben szerzett kitüntetéses fizika— matematika szakos tanári diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, amit 1964-ben villamosmérnöki diplomával egészített ki. Végzése után különböző gimnáziumokban tanított, eközben azonban az oktatás legkülönbözőbb területein szerzett későbbi pályáján gyümölcsözőnek bizonyuló tapasztalatokat. Középiskolai működése alatt kezdte meg a fizikatanítás módszertanával kapcsolatos kutatómunkáját, ami aztán egész életpályája számára meghatározóvá vált. 1962-ben lett a KLTE oktatója, a fizikaszakmódszertan oktatásának megszervezését, bevezetését kapta feladatul. A fizikatanítás oktatását határozott koncepcióval egész tanárnemzedékre kisugárzó, iskolateremtő hatással végezte haláláig. Gondolatait, törekvéseit számos tanítványa viszi tovább országszerte. Nemcsak az oktatott tárgy tartalmával hatott tanítványaira, hanem személyes példamutatásával, legendás szorgalmával, munkabírásával, céltudatosságával is. Nehéz lenne felsorolni azokat a munkacsoportokat, bizottságokat, amelyekben országos jelentőségű ,szakmai munkát végzett, illetve általános oktatáspolitikai kérdések kimunkálásában, eldöntésében vett részt. Mindezek mellett még arra is maradt energiája, hogy az egyetem közéletében jelentős közérdekű feladatokat lásson el, az állami, párt- és szakszervezeti vezetésben egyaránt. Dr. Nagy László halálával az egyetemet fájdalmas, nehezen pótolható veszteség érte. Angol nyelvkönyvek kedvezményes vására Örömhír az angol nyelvet oktatók és tanulók számára, hogy a Soros-alapítvány támogatásával az Oxford University Press nagyobb merynyiségben szállít Magyarországra angol nyelvkönyveket, oktatási segédleteket, nyelvtanulást segítő kazettákat, amelyeknek hazai forgalmazására a Soros-alapítvány Könyvtári Programirodája néhány nagy könyvtárnak megbízást adott. A tiszántúli régió területén a Debreceni Egyetemi Könyvtár foglalkozik a neves kiadó cég angol nyelvkönyveinek bemutatásával. A könyvtár olvasótermében az érdeklődők számára hozzáférhető, tanulmányozható a kiadványok egy teljes mintakollekciója. A kiállításon megtekinthető könyvek sokféleségére jellemző, hogy a kezdőknek szánt nyelvkönyvek között kisgyermekek számára cselekvésre orientált, nagyobbak részére nyelvtani ismereteket bővebben adagoló nyelvkönyvek találhatók, a tanulók életkorát és nyelvtanulási céljait figyelembe vevő speciális tananyagot tartalmazó könyvek a hétköznapi nyelvkészség fejlesztésétől a gyakorlati és tudományos célú angol nyelvi ismeretekig számtalan formában kínálnak hatásos segédeszközt. A bemutatott kiadványok egy része a nyelvtanítás elméleti és módszertani kérdéseivel foglalkozik, közülük elég utalnunk a már nálunk is ismert Resource Books for Teachers sorozat egyes köteteire. Nagyobb érdeklődés esetén a kiadó angliai nyelvtanárok által tartott szakmódszertani előadások megszervezését is kilátásba helyezte. A kiállított könyvek kedvezményes áron (25 százalékos engedménnyel) forintért beszerezhetők intézmények és egyéni vásárlók számára is. A kiválasztott tankönyv és egyéb oktatási segédlet az Egyetemi Könyvtárban, a helyszínen megrendelhető. A könyvek vásárlásával kapcsolatban bővebb felvilágosítást ad az Egyetemi Könyvtár angol szakreferense. A könyvbemutató munkanapokon 9—16 óra között van nyitva. HAJUU-UMAHI NAI’UU - 1907- JÚLUS 1.