Hajdú-Bihari Napló, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

Gorbacsov Nagy-Britanniába látogat GERASZIMOV TÁJÉKOZTATÓJA (Csúcs előtt)­­ Mihail Gorbacsov közel­gő washingtoni látogatása nyomta rá a bé­lyegét Cernagyij Geraszimov szovjet kül­ügyi szóvivő hétfői tájékoztatójára, az utol­só sajtóértekezletre az előtt, hogy a szóvivő maga is Washingtonba utazik. Vele tart el­ső helyettese, Borisz Pradisev, akit az orosz, angol és francia nyelven megjelenő Mezs­­dunarodnaja Zsizny (Nemzetközi Élet) fo­lyóirat főszerkesztőjévé neveztek iti, de megtartja funkcióját a külügyminisztéri­umban. , . Geraszimov elmondta, hogy a szovjet külügyminisztérium a tudományos akadé­mia szociológiai kutatóintézetével novem­ber 20-án, tehát még Sevardnadze és Schultz külügyminiszterek genfi találkozója előtt ötszáz moszkvai véleményét kérte ki a csúcstalálkozóról. A közvélemény-kutatás megállapította, hogy a moszkvaiak 80 szá­zaléka nagy érdeklődéssel, 15 százaléka ér­deklődéssel, 5 százaléka pedig közömbösen várja a találkozót. A túlnyomó többség úgy vélte, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok javulnak vagy máris javultak. A megkér­dezettek 85 százaléka vélekedett úgy, hogy az amerikai vezetés nem, vagy nem egyér­telműen törekszik a békére. Ennek ellenére a hangulat derűlátó: 53 százalékban nagy, 40 százalékban közepes eredményeket vár­nak a moszkvaiak a találkozótól. Geraszimov hangsúlyozta, hogy Nagy- Britanniában kedvezően fogadták Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher megbeszé­léseinek hírét. A brit fél úgy szervezte meg a főtitkár programját, hogy az útban Wa­shington felé tett rövid megálló minél eredményesebb lehessen, minden percét ki­használhassák. A szigetországban úgy érté­kelik, hogy a rövid munkalátogatás a szov­jet külpolitika európai orientáltságának megnyilvánulása, tükrözi a szovjet vezető és a brit miniszterelnök között kialakult jó személyi kapcsolatokat. Hangot adtak an­nak a reménynek, hogy a találkozó újabb lendületet ad a szovjet—brit kapcsolatok kétoldalú fejlődésének is. A csúcstalálkozóról szólva még elmondta, hogy hol fognak lakni Washingtonban a szovjet küldöttség tagjai és az újságírók. A tervek szerint az amerikai fővárosban a vendéglátókkal közös tájékoztatókat fognak tartani a sajtó képviselői számára. Közölte, hogy Raisza Gorbacsova programja még nem végleges. A visszaútról annyit mon­dott, hogy „az út hosszú, elképzelhetők meg­állók”. Viktor Karpovnak, a külügyminisztérium fegyverkorlátozási és leszerelési főosztálya vezetőjének az amerikai „hadászati védelmi kezdeményezésről mondott szavaira kitérve hangsúlyozta: szovjet vélemény szerint ma nem lehetséges olyan átfogó rendszer létre­hozása, amely „tehetetlenné és elavulttá” tené a hadászati nukleáris rakétákat. A Szovjetunió ezért nem kívánja a maga csil­lagháborús rendszerét létrehozni. Az, hogy az amerikai fél ilyen programra költi a dollárjait, valóban belügy. Nem belügy vi­szont az, hogy ezáltal megkezdődik a világ­űr fegyverekkel való betelepítésének folya­mata, s nem belügy az sem, hogy az Egye­sült Államok megsérti-e a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződést vagy sem. (Moszkvai megfigyelők szerint Karpov sza­vait tehát nem lehet a szovjet álláspont megváltozásának jeleként magyarázni). (Gorbacsov—Teng találkozó) — Moszk­vában felkeltette a figyelmet Teng Hsziao­­pingnek az a kijelentése, hogy kész talál­kozni Mihail Gorbacsovval — mondotta Ge­raszimov. Ezzel kapcsolatban rámutatott: Moszkva is kész egy ilyen találkozóra, bár a kínai fél az akadályok elhárítását, első­sorban a kambodzsai kérdés megoldását szabta előfeltételül. Kambodzsával kapcsolatban a szóvivő üdvözölte Hun San kormányfő és Norodom Szihanuk herceg találkozóját. Kifejtette: szovjet részről a kambodzsai nemzeti meg­békélést szolgáló minden erőfeszítést támo­gatnak. (Iráni—iraki háború) — Geraszimov le­szögezte, hogy az iráni—iraki háború mi­előbbi befejezését szorgalmazó szovjet ál­láspont semmiben sem változott. Szovjet részről továbbra is az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa 598-as számú határozatának végre­hajtásában látják a megoldást. Egyidejűleg tevékenyen támogatják az ENSZ-főtikár erőfeszítéseit, amelyeket a béke megterem­tése érdekében tesz. A szóvivő kijelentette, hogy a BT 598-as számú határozatában előirányzott, a hatá­rozat végrehajtását biztosító további lépé­sek lehetősége fennáll, ez a testület politi­kai eszközei közé tartozik, így sor kerülhet az úgynevezett „második határozat” megvi­tatására, amelynek értelmében kényszerítő intézkedéseket alkalmaznának azzal a féllel szemben, amelyik nem hajlandó a határozat végrehajtására. Ilyen „második határozatot” akkor lehet hozni, ha már megállapítást nyert, hogy minden más lehetőséget ki­használtak. Geraszimov rámutatot, hogy az ilyen in­tézkedések hatékonyságát nem lehet auto­matikusan biztosítani. Ennek érdekében egy sor nyugati országnak belföldi intézkedése­ket kellene hozni, amelyekkel megtiltják állampolgáraik Iránnal folytatott nyílt és titkos fegyverüzleteit. El kell fogadni az ENSZ haditengerészeti erőinek létrehozását is, mivel ezek az erők tudnák hatékonyan biztosítani a kényszerintézkedések végre­hajtását.­­ Lengyelországi népszavazás A lengyelek többsége részt vett a vasárnapi népszava­záson, ahol a gazdasági és politikai reformok gyorsítá­sáról kellett dönteniük: a szavazásra jogosultak 68 szá­zaléka járult az urnák elé. Ez mintegy 10 százalékkal alacsonyabb részvételi arányt jelez az 1985-ös kép­viselőválasztásokhoz képest, de azt jelenti, hogy a 26 millió 780 ezer szavazásra jogosult polgárból 18,2 mil­lióan az ország ügyeibe való beleszólás mellett döntöttek. A hétfői, hajnali egy óra­kor tartott varsói nemzetkö­zi sajtóértekezleten Jerzy Urban, a kormány szóvivő­je elégedettségének adott hangot. Jónak nevezte a részvételi arányt, s hangsú­lyozta, hogy Lengyelország­ban 41 év óta először tar­tottak népszavazást. Mint mondotta, nyilván sokakat otthon tartott a gazdasági r­eform keretében jövőre meghirdetett és a szavazás előtt nyilvánosságra hozott átlag 40 százalékos áreme­lés. A távol maradt szava­zók — mondotta Urban — nem tekinthetők a reform ellenzőinek, inkább olyanok­ról van szó, akik nem szíve­sen állnak a lemondást és nehézségeket is ígérő re­form mellé, vagy még bi­zonytalanok. A távolmaradók számának alakulásában — mondotta a szóvivő — minimális szere­pet játszottak az ellenzék bojkottf­elhívásai. A volt „Szolidaritás” nevében fel­lépők sem voltak egysége­sek a részvétel kérdésében, s befolyásuk már csak egy je­lentéktelen rétegnél érvé­nyesül. Urban elmondta, hogy rendzavarásért vasár­nap összesen 12 személyt vettek őrizetbe. Gdanskban, Krakkóban és a Krakkó melletti Nowa Hutában még a délelőtt folyamán néhány száz fős csoportok rendbon­tást igyekeztek kelteni, de a rendőrség erőszak alkalma­zása nélkül feloszlatta őket. Néhányan köveket dobáltak és a rendőrökre támadtak. Wroclawban egy választó­helyiség előtt négy diák tün­tetni próbált , őket­ is elő­állították. Varsóban az esti órákban mise után mintegy 200 fő próbált tüntetni, amit szintén megakadályozott a rendőrség. A vasárnapi lengyelországi népszavazáson feltett két kérdés nem kapta meg a szükséges többséget — kö­zölte hétfőn Jerzy Urban kormányszóvivő. A gazdasá­gi reformra a választásra jogosultak 44 százaléka, a politikai reformok megvaló­sítására 46 százaléka mon­dott igent. A népszavazási törvény szerint a jogosultak több mint felének kell a kormány javaslatát elfogad­niuk ahhoz, hogy kötelezővé váljék. A választáson az ar­ra jogosultak 67,3 százaléka vett részt. Urbán szerint a népszavazást „társadalmi konzultáció jellegűnek” te­kintik, és kidolgozzák az előterjesztett kormányprog­ram alternatíváit. Nadzsibullah­­ köztársasági elnök Az afgán nép legfelsőbb képviseleti szerve, a Laja Dzsirga hétfőn egyhangú­lag köztársasági elnökké választotta Nadzsibullahot. Elnöki minőségében el­hangzott első beszédében felajánlotta, hogy kész elő­feltételek nélkül tárgyalni a kormánnyal szemben álló csoportok vezetőivel a fegy­veres harc beszüntetéséről, a béke megteremtéséről és a hatalom megosztásáról. Az elnök megbízatása hét évre­­szól, és személye még egy­szer megválasztható. Török választások A szavazatok több mint 90 százalékának összeszám­­lálása alapján a vasárnap megtartott török parlamenti választásokon Turgut Özal kormányfő pártja oly nagy arányú többséget szerzett a parlamentben, hogy valószí­nűleg egyedül fogja a kö­vetkező öt évben irányítani az országot. Az 1977 óta először min­den polgári párt számára nyitott választásokon a 26 millió szavazásra jogosult állampolgár döntő többsége leadta szavazatát. Ezek 99 százalékának összeszámlá­­lása alapján az Ozal vezet­te jobbközép Haza Pártja (ANAP) a 450 tagú parla­mentben várhatóan 292 kép­viselői helyet tudhat magáé­nak, míg legnagyobb ellen­fele, a Szociáldemokrata Néppárt 97-et. A választáso­kon indult nyolc párt közül csak még egynek, a Suley­man Demirel vezette Igaz­ság Pártjának sikerült meg­szereznie a szavazatok tíz százalékánál többet, ami a parlamentbe való bekerülés­hez szükséges. F I HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1987. DECEMBER 1. Halálra ítélték és a ke­gyelmi kérvény elutasítása után a Szovjetunióban kivé­gezték Szergej Zsukov sor­katonát, aki tavaly novem­berben társával megölte Lukácsi Sándor budapesti taxisofőrt. Szergej Krickij sorkatonát bűnrészesség miatt 8 évi szabadságvesz­tésre ítélték. A gyanúsítot­takat a magyar hatóságok tartóztatták le, de a nyomo­zás lezárása után ügyük­ben a törvényes előírások­nak és a kétoldalú szerző­désnek megfelelően a szov­jet bíróság ítélkezett. (MTI) A szovjet nagykö­vetség köszönete A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége ma­gyarországi nagykövetsége szívélyes köszönetet mond mindazoknak a magyar szervezeteknek, dolgozó kol­lektíváknak és állampolgá­roknak, amelyek, illetve akik a nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évfor­dulója alkalmából őszinte jókívánságaikat és üdvözle­tüket fejezték ki a nagykö­vetségnek. (MTI) Az Országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Sarlós­ Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének veze­tésével a téli ülésszak elő­készületeiről tanácskoztak az Országgyűlés tisztségvi­selői, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselő­­csoportok vezetői hétfőn az Országházban. Dr. Márkája Imre igazságügyminiszter a jogalkotásról, valamint az 1960 előtt kibocsátott jog­szabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatok főbb gon­dolatait ismertette. Med­­gyessy Péter pénzügyminisz­ter a Magyar Népköztársa­ság jövő évi költségvetésére vonatkozó elgondolásokról, valamint az állami pénz­ügyekről szóló törvényterve­zet módosításairól adott tá­jékoztatást. Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke vá­zolta a várhatóan az ülés­szak elé kerülő beszámoló­jának főbb téziseit. (MTI) Sajtónyilvánosság Ülést tartott hétfőn a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmá­nya a Magyar Sajtó Házá­ban. A testület megvitatta és elfogadta az elnökségnek a sajtónyilvánosság kiter­jesztéséről szóló állásfogla­lását, és jóváhagyta a Ma­gyar Sajtó című lapnak, a szövetség folyóiratának to­vábbfejlesztésére kidolgo­zott javaslatot. Az ülésen részt vett és felszólalt Be­­recz János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára. (MTI) Moszkvába érkezett Hawke Moszkvába érkezett hétfőn Robert Hawke, Ausztrália miniszterelnöke. A Vnuko­­vói repülőtéren Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő és Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszter fogadta. Az ausztrál kormányfő a szov­jet kormány meghívásának tesz eleget. Hawke már vasárnap megérkezett a Szovjetunió­ba. Moszkvai hivatalos programjának megkezdé­se előtt rövid időre megállt Leningrádban. Magyar-NDK gazdasági tárgyalások Hétfőn Budapesten ren­dezték meg a magyar­ NDK gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bizottság 25. ülésszakát. Az ülésszakon értékelték az MSZMP főtitkárának és az MSZEP KB főtitkárának 1985. októberi találkozóján aláírt, a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programja vég­rehajtásának helyzetét. Megállapították, hogy előre­léptek a műszaki-tudomá­nyos együttműködésben, a gyártásszakosítás és a ter­melési kooperáció területén, a kombinátok, vállalatok és intézetek közötti közvetlen kapcsolatok elmélyítésében. Szükségesnek tartották a hagyományos termelési kap­csolatok erősítését, a meg­lévő gyártásszakosítási szer­ződések és kooperációk folytatását. A bizottság ha­tározatának megfelelően ed­dig 37 szerződést hoztak létre, illetve hosszabbítottak meg. Számos területen — így például a robottechni­kában, az automatizált, ru­galmas gyártórendszerek ki­­fejlesztésében, a biotechno­lógiában — folytatódik az új együttműködési lehetősé­gek megvalósítását szolgá­ló intézkedések kimunkálá­sa. Mindkét népgazdaságban jelentős eredményeket ér­tek el az energia- és anyagfelhasználás csökken­tésében, új technológiák be­vezetésében, a mezőgazda­ságban új növényfajták ne­mesítésében és a konverti­bilis import kiváltásában. A bizottság a Magyaror­szág és az NDK közötti, 1986—90-es évekre kiterje­dő műszaki-tudományos együttműködés kiválasztott súlypontjait tartalmazó programot értékelve meg­állapította, hogy a munka­tervben rögzített feladatokat tervszerűen végrehajtották, az egyes témákban megva­lósított együttműködés elő­segítette a műszaki-tudo­mányos eredmények kibő­vített cseréjét. Egyetértet­tek abban, hogy a termelés korszerűsítése, mindkét népgazdaság teljesítőképes­ségének és hatékonyságá­nak növelése érdekében fo­kozottan ki kell használni a két országban meglévő mű­szaki-tudományos poten­ciált, a kutatási és fejlesz­tési eredményeket. A bizottság foglalkozott a nehézgép- és­­berendezés­gyártás terén megvalósuló együttműködés kérdésével, és megállapította, hogy a gazdálkodó szervezetek kö­zött mindkét ország számá­ra gyümölcsöző közvetlen kapcsolatok alakultak ki. Megbízták a bizottság mun­kaszerveit, hogy folytassák az együttműködést, elsősor­ban a szerelvények, a hid­raulikus berendezések, va­lamint az építő- és építő­anyag-előállító gépek gyár­tása terén. A kétoldalú árucsere-for­galom idei alakulását érté­kelve hangsúlyozták, hogy mindkét félnek erőfeszíté­seket kell tennie annak ér­dekében, hogy az 1987. évi szerződések teljesítésének üteme gyorsuljon, és az év végéig az éves jegyzőkönyv előirányzatainak megfelelő nagyságrendű, kiegyensú­lyozott forgalom valósuljon meg. Egyúttal intézkedése­ket határoztak el a megál­lapodásban rögzített elő­irányzatok hiánytalan tel­jesítésére. Marjai­ József, a Magyar Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnökhelyettese és Wolfgang Rauchfuss, a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a bi­zottság társelnökei aláírták a jubileumi ülésszakon folytatott tárgyalások ered­ményeit összegző jegyző­könyvet. Grósz Károly, a Minisz­­tanács elnöke hétfőn fo­gadta Wolfgang Rauchfusst. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Roska István, hazánk ber­lini és Karl-Heinz Lugen­­heim, az NDK budapesti nagykövete. Wolfgang Rauchfussnak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két or­szág együttműködése­­ terén kifejtett kimagasló tevé­kenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét adományoz­ta. A kitüntetést Marjai József nyújtotta át a Par­lamentben. Az NDK Minisztertaná­csának elnökhelyettese hét­főn elutazott Budapestről. Szűrös Mátyás látogatása Fejér megyében Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára hétfőn Fejér megyébe látogatott. Székes­fehérvárott, a megyei párt­­bizottság székházában Barts Oszkárné első titkár és Teu­­bel György, a megyei ta­nács elnöke fogadta, majd a megyei pártbizottság végre­hajtó bizottságának tagjai tájékoztatták a megye tár­sadalmi, politikai, gazdasági életéről, eredményeiről, fel­adatairól. Az eszmecserét követően a Központi Bizott­ság titkára a Székesfehérvári Könnyűfémművet kereste fel. Ott Tóth Géza igazgató és Penk Márton, a vállalati pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta az Európa szinte minden országába, továbbá az Egyesült Álla­mokba, Kanadába, Japánba és a közel-keleti államokba exportáló nagyüzem mun­kájáról, eredményeiről és gondjairól. Szűrös Mátyás megtekintette az öntödét és a hengerművet, majd a dél­utáni órákban — Fejér me­gyei látogatásának befeje­zéseként — időszerű politi­kai kérdésekről tartott tájé­koztatót az MSZMP megyei oktatási igazgatóságán. (MTI) A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1987. december 1-jén Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok vétel közép eladási Devizanem árt. 190 egységre Ft-ban Angol font 8 593,98 8 602,58 8 611,18 Ausztrál dolár 3 319,60 3 322,92 3 326,24 Belga frank 137,22 137,36 137,50 Dán korona 742,73 743,47 744,21 Finn márka 1 164,07 1 164,24 1 166,41 Francia frank 843,46 844,30 845,14 Holland forint 2 552,32 2,554,87 2 557,42 Ír font 7 622,23 7,629,86 7 637,49 Japán jen (1000) 355,64 356,00 356,36 Kanadai dollár 3 600,00 3 603,60 3 607,20 Kuvaiti dinár 16 967,91 16 984,89 17 001,87 Norvég korona 737,95 738,69 739,43 NSZK márka 2 871,66 2 874,53 2 877,40 Olasz líra (1000) 38,87 38,91 38,95 Osztrák schilling 408,15 408,56 408,97 Portugál escudo 35,11 35,15 35,19 Spanyol peseta 42,60 42,64 42,68 Svájci frank 3 502,19 3 505,70 3 509,21 Svéd korona 789,86 790,65 791,44 Tr. és cl. rubel 2 697,30 2 700,00 2 702,70 USA dollár 4 705,20 4 709,91 4 714,62 ECU (Közös Piac) 5 921,47 5 927,40 5 933,33 Az államközi megállapodásokon ala­puló hivatalos árfolyamok változatla­nul az 1987. június 2-i közlésnek meg­felelően vannak érvényben. Érvényben: 1987. december 1-jétől 7-ig vételi eladási pénznem árt. 100 egys. Ft-ban Angol font 1 344,50 8 860,66 Ausztrál dolar 3 223,23 3 422,61 Belga frank 133,24 141,48 Dán korona 721,17 765,77 Finn márka 1 130,28 1 200,20 Francia frank 818,97 869,63 Görög drachma a) 32,1­3 34,55 Holland forint 2 478,22 2 631,52 Ír font 7 400,96 7 858,76 Japán yen (1000) 345,32 366,68 Jugoszláv dinár (1000) 34,55 36,69 Kanadai dollár 3 495,49 3 711,71 Kuvaiti dinár 16 475,34 17 494,44 Norvég korona 716,53 760,85 NSZK márka 2 788,29 2 960,77 Olasz líra (1000) 37,74 40,08 Osztrák schilling 396,30 420,82 Portugál escudo 34,10 36,20 Spanyol peseta 41,36 43,92 Svájci frank 3 400,53 3 610,87 Svéd korona 766,93 814,37 USA dollár 4 568,61 4 851,21 ECU (Közös Piac) 5 749,58 6 105,22 a) Vásárolható legmagasabb bankjegy­­címlet: 500-as

Next