Hajdú-Bihari Napló, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-20 / 43. szám

t/4m­iről ültet nettilek­et Debrecenben Cegléd Szapolyai Jánosnak, a deb­receni kovácsok, csiszárok és lakatgyártók részére adott szabadalomlevele említi elő­ször a Cegléd utcát 1531- ben. Az utca (a mai Kossuth és Cegléd utca együtt!) ne­vét egy ott tenyésző fűzfafé­le növénytől kapta (cigle­­cegle), a „ a Cegléd helynév a ciglé, cegle fanévnek „ képzős származéka”. Az Al­sójárásba tartozó utca a vá­ros egyik legnagyobb, legné­pesebb és leggazdagabb ut­cája volt, a mai városházá­tól a temetőig terjedt. Volt az utcának vásártar­tási joga, piaca, iparosok, kereskedők mellett főbírók, professzor, orvos is laktak itt. 1531-ben pusztította el az utcát az első nagy tűz­vész, majd 1564-ben ismét leégett jó része. Barta Bol­dizsár írja, hogy 1580-ban éjjel borult lángokba az ut­ca Magyari Ferenc házánál, s 17 ember pusztult el. 1040. április 26-án Fekete István főbíró házától indult el a tűz, s a nagy pusztítás miatt a Cegléd és Csapó ut­cákat kisebb igazgatási egy­ségre kellett osztani. 1656. április 2-án délesti prédiká­ció alatt lobbant lángra Fe­­renczy Péter háza a Kis- Csapó utcában, s „a tűz Cegléd utcának mind két sorján átalméne, sokan raj­­tok valóban is alig szaladtak ki a tűz alól.” A 17. sz. elejére kialakul­tak az ikerutcák: Nagy-Cegléd utca (a mai Kossuth u. elejétől a vörös templo­mig) és a Kis-Cegléd utca (a mai Méliusz tértől a Bocskai térig). A város ár­kánál a Cegléd utcai kis aj­tón keresztül jártak a gya­logosok külső kertjeikbe. Ez a kis ajtó (kapu) a mai Me­teor mozi környékén volt. Ugyancsak az utca keleti vé­gén, a város árkán kívül fe­küdt a Nagy, később Dobo­zi temető. Ezt a temetőt jó­val később, a 19. sz. máso­dik felében a vasútvonal ketté vágta. Az alsó részből lett a körülárkolt Cegléd ut­cai, később Kossuth utcai­nak nevezett temető, ahová Meliusz Péter püspököt, s Debrecen sok kiváló embe­rét temették. A temető lezá­rásáig a város halottainak jelentős részét a Cegléd ut­cán keresztül vitték utolsó útjára. Az 1692-i összeírás szerint lakott a Cegléd utcában egy Makrai Mihályné nevű „deákasszony” is, aki ma­gántanítóként foglalkozott gyermekek oktatásával. Elő­kelő helyet foglalt el a 17. sz.-i Debrecenben a Cegléd utcai Komáromy-ház, ahol a város neves vendégeit szállásolták el, de itt olykor a városi vezetőség is szíve­sen ülésezett. A közlekedést megkönnyítő Nagyhíd a Hat­van és a Piac utca torkola­tától indult, majd a Cegléd utca torkolatánál „az úttest közepén vette fel szög alatt keletre megtörve az utca tengelyében haladó irányát.” 1770-ben a Kis-Cegléd utcá­ban egy közcsapszékről is tudunk. 1808-ban a Cegléd utca (Kossuth­) szegletén lé­vő szűcsszínt és sóraktárt alakították át téli játszás céljaira a színészek számá­ra. Az 1828—29. év telén Déryné is szerepelt a Ceg­léd és Piac utca szegletén álló színházban. A düledező szűcsszínben 1833. január 1 -­jétől 1834 végéig ismét csak tartottak előadásokat Ybl Miklós 1858-ban a debreceni állandó színház helyét a vörös templom előt­ti téren jelölte ki, de a színház Skalnitzky Antal tervei alapján épült fel mai helyén, 1865-ben. 1892-ben a Nagy-Cegléd utcát Kossuth Lajosról nevezték el. A mai Cegléd utca (Méliusz és Bocskai tér között) 1898-ig viselte a Kis-Cegléd utca nevet, s csak ekkor hagyta el a „kis” jelzőt. Az utca­név és Cegléd város neve között semmiféle kapcsolat nincs. Dr. Nyakas László Magazin - Magazin - Magazin - Magazin - Magazin AZ ORVOS TANÁCSA: Sportolók helyes életmódja II. Felmerül a kérdés, dohá­nyozhat-e a sportoló? A dohányzás közben főleg két anyag veszélyezteti egészségünket. Az egyik a dohány levelében lévő mér­gező anyag, a nikotin, a má­sik a dohányzás alatt belé­legzett füst. A nikotin ko­moly méreg, 30—60 mg-nyi mennyisége emberre halá­los. Egy cigaretta elszívása folyamán 3—5 mg nikotin jut a szervezetbe, komo­lyabb rosszullétet gyakor­lott dohányosoknál mégis ritkán okoz. Miért? Mert a dohányzás rendszeressé vá­lásakor, a szervezet hozzá­szokik, persze ez nem jelen­ti azt, hogy idült mérgezés nem jön létre. A nikotin elsősorban idegméreg. Kez­detben izgat, a későbbi évek során bénít. Az idegrend­szer hiányos működése, a vérkeringésben, a légzésben, az emésztésben, és más ve­getatív tevékenységben okozhat zavart. Érgörcsre, vérnyomás-emelkedésre va­ló hajlam, szívdobogás, fej­fájás, a légző- és az emész­tőszervek különböző zavarai képében jelentkezik hatása. Nem lebecsülendő az a hatás sem, amit maga a füst okoz. Az arra hajlamosak­nál garat- és légcsőhurutot tarthat fenn, ami igen ne­hezen befolyásolható. Te­hát a dohányzás sportolók­nál még inkább káros, mi­vel az egészségük mellett a sportteljesítményük is rom­lik. Másik kérdés, fogyaszt­hat-e kávét? A koffein a sportbeli terhelés mellett többletterhelést jelent, és így a fogyasztása erőtelje­sebb kifáradáshoz vezet. Annak ellenére, hogy a kof­fein kísérleti eredmények között az agykérgi funkció­kat, a vérelosztást és az izommunkát javítja, a spor­tolóknál végrehajtott kísér­letek nem igazolták teljesít­ményt fokozó hatását. Napi 1-2 csésze kávé elfogyasztá­sa a teljesítményt nem be­folyásolja, de a verseny előtti koffeinfogyasztás nem tanácsolható az előbb emlí­tett okok miatt. Az úgynevezett káros szenvedélyek között feltét­len meg kell említeni az al­koholt. Káros hatásai min­denki előtt ismertek. Kez­detben átmenetileg csök­kenti a fáradtságérzetet, de az objektív, mérhető mun­kateljesítmény is csökken, és a magasabb idegi funk­ciók is zavart szenvednek Rendszeres fogyasztása a megszokás veszélyét rejt magában, ilyenkor általában a mennyiségi igény is foko­zatosan emelkedik, míg vé­gül súlyos idegrendszeri máj-, érbetegségek és sze­mélyiségváltozások jönnek létre. A sportszerű életmód el­engedhetetlen feltétele a megfelelő pihenés, melynek célja, hogy az edzés okozta fáradtságot megszüntesse, a regenerációt biztosítsa, a teljesítőképességet vissza­állítsa. Az éjszakázás, a hiányos pihenés különösen az idegrendszerre káros. Az idegrendszer megzavart mű­ködése egymaga elegendő arra, hogy képességei teljes kifejtésében akadályozza a sportolót. Az egészséges életmód alapelve a rend­szeresség, a túlzásoktól va­ló tartózkodás, az elfoglalt­ságok helyes arányának és ritmusának kialakítása, a megfelelő pihenés biztosítá­sa. Ez a szabály minden emberre érvényes, akár sportol, akár nem! KERESZTREJTVEMY KÉPZELET A képzelet kóboroljon, hisz az öröm sosincs otthon FÜGGŐLEGES: 1. A március 1. versidézet befejezése. (Zárt VÍZSZINTES: 1. A fenti idézet folytatása. (Zárt be­tűk: M. Z. T.) 14. Itt a he­lye. 15. Főtt tészta. 16. Személyes névmás. 18. Somogyi község. 20. Sze­mélyes névmás. 21. A kén neve az alkimisták­nál. 23. Angol Tamás. 24. Kóstoló. 27. Divatos helyes­lés. 28. A Pó mellékvize. 30. Anonymus szerint a hét vezér egyike. 31. Fordított határrag. 32. Csökken. 33. Helyrag. 34. Kisebbség. 37. Egyforma betűk. 38. Le­pény. 40. Lappang. 42. Szín. 43. Ruhátlan alakot alkotó képzőművészeti alkotás. 45. Férfinév. 46. Rendet te­remt. 49. Rövidhullám. 51. Hideg északi adriai szél. 52. Város Afganisztánban. 53. Készpénz. 54. Ékesít egynemű betűt. 55. Szapo­ra bokszütések egymásután­ja. 57. Móricz Zsigmond Betyár című regényének nőalakja. 58. Régi pénzünk rövidítése. 60. Színművé­szünk (Gábor). 62. Cégfor­ma. 63. Nagy mesélőnk. 65. Lakoma. 66. Kacag. 68. Ba­ráti országok rádió- és tv­­társasága. 69. Neves szín­művészünk volt (Gyula). 71. Japán táncosnő. 72. Női név, betűk: U. O.­ 2. Hol erre, hol arra a helyre. 3. A hé­lium vegyjele. 4. Ilyen ka­nál is van. 5. Ezen a he­lyen „hegy” áll. 6. Kettős betű. 7. Volt spanyol kirá­lyi székhely. 8. Idáig tartó. 9. Germániuxia vegyjele. 10. Tudomásul vevő. 11. Íror­szági tó. 12. Szovjet repü­lőgéptípus. 13. Konok. 19. Rangjelző. 23. Római ezer­ötszáz. 25. A hangok mű­vészete. 26. Jugoszláv ál­lamfő volt. 27. Zeneművek rövid jelzése. 29. Idi (volt ugandai elnök). 32. Fanyar gyümölcs (névelő­vel). 35. Szívópapír. 36. At­tila felesége. 37. Régész­munka. 39. ... és kontra. 41. Égitest. 43. önfejű. 44. Páncélszekrények. 47. Vö­­rösmarty-költemény. 48. Az érem egyik oldala. 50. Ká­bítószer. 53. Kutatja. 56. Eltulajdonít. 59. A függő­leges 70. számú idegen vál­tozata. 61. összetételekben milliószorost jelent. 63. A versidézet költője. (Zárt betűk: H. A.) 64. Dalmát sziget. 67. Gondol. 69. Lo­komotív ... 70. Indulatszó. Beküldendő: vízszin­tes 1., valamint a függőle­ges 1., 63. számú sorok megfejtése. Határidő 1988. E. B. Bélyeg­gyűjtőknek MENNYI AZ ORSZÁG? A furcsának, értelmetlennek tűnő kérdés a filatelisták egy csoportjában gyakori. Azok körében, akik minél több or­szág bélyegeit kívánják albu­mukba helyezni. Részükre ré­gebben itthon is, külföldön ma is árusítanak összeállításokat, pl. 100 bélyeg 100 országból. Kívülállónak ez a gyűjtési mód egyszerűnek látszik, külö­nösképpen kontinensünkre korlátozva. Néhány tíz bélyeg már teljességet biztosít. A földrajzi gyűjtés barátai azon­ban másképpen, többre töre­kedve csinálják. Elsőként va­lóban beérik az adott ország bármelyik bélyegével. Aztán keresnek olyant, amelyik a fővárost ábrázolja, majd má­sikat címerrel, zászlóval, nép­viselettel, egyéb jellemző ké­pekkel. Megszerzik az ország kisméretű térképét (akár bé­lyegen) vagy ilyet maguk raj­zolnak, festenek albumuk lap­jaira. A képes földrajzkönyv készí­tésénél a filatelisták arra is tekintettel vannak, hogy bé­­lyegkiadó több van, mint or­szág. Dánia patronálja a Fe­­röer-szigetek és Grönland so­rozatait. Anglia viszont Alder­ney, Guernsey, Jersey és a Man-szigetek nevében is je­lentkezik, sőt Wales, Skócia és Észak-Írország regionális bélyegeivel. Mélyebbre hatolva a gyűjtés egyre szórakozta­tóbb és mindig több kutatást igényel. Aaland bélyegeit fel­találni vagy helyét, térképét kikutatni már megköveteli a finn kisebbségi politika rejtel­meinek ismeretét, amely a svédek lakta tartománynak önkormányzatot biztosít. A cím kérdésének megvála­szolása bonyolultabb, ha a gyűjtő visszatekint a bélyeg közel 150 éves múltjába. Euró­pa egyik sok változást megélt és ezért gazdag lehetőséget nyújtó területe Németország. A bélyeg még az ónémet kis­államokban született meg Ba­­dentől Württembergig. (E ket­tő a II. világháborút követő francia megszállás idején újból adott ki bélyeget.) Bismarck egyesítette az országot, meg­szűnt a sok kis állam önálló bélyege, bár Bajorország és Württemberg 1920-ig használta saját bélyegét. Az I. világhá­ború alatt felülnyomott német bélyegeket erőszakoltak Bel­gium, Lengyelország, Oroszor­szág, Románia egyes területei­re. A II. világháború filatelis­­ta emlékei nyomon követik a hódításokat, ezután a náciz­mus elsöprése hoz sok érdekes bélyeget. A helyi kiadásokat, a négyhatalmi megszállás so­rozatait végül felváltják az NDK, az NSZK és Nyugat- Berlin bélyegei. A német bé­lyegek száma 5000-félét meg­halad, meggondolandó, hogy a zűrzavaros idők kiadványai közül melyiket méltatjuk or­­szággyűjteménybe való elhe­lyezésre. Végigjárva a születő és elhalt bélyegkiadókat Eu­rópa másfél százados történel­me képekben jelenik meg az albumban, bélyegföldrajz és história együtt. Ilyen album viszonylag kis költséggel a gyűjtés minden szellemi örö­mét nyújtja. Ízelítőül, kedvcsinálónak most az öreg kontinensünkkel kapcsolatos szerteágazó és szé­les körű gyűjtésről szóltunk. A feltett kérdésre Magyarország tekintetében, valamint a többi földrész vonatkozásában ké­sőbb visszatérünk. ÚJDONSÁGOK Születésének 100. évfordulóján 10­0 névértékű bélyeggel em­lékezett meg a szovjet posta John Reed amerikai újságíró­ról. Reed szemtanúként, a Tíz nap, amely megrengette a vi­lágot címmel írt könyvet az októberi forradalomról. Bélyeg mutatja be Szamuil Marsak költőt és műfordítót, aki gyer­mekverseivel, meséivel aratott nagy sikert. Hiúzok életéről számol be négy portugál bélyeg. A soro­zat a Vadvédelmi Világalap felkérésére hívja fel a figyel­met az állat kipusztulására, amely korábban az egész Ibé­riai-félszigeten honos volt. Svájc ötértékű sorozata a nők jótékonysági szövetsége, fodrászegyesület, luzerni zenei hét, osztrákok ellen 600 éve vívott csata jubileuma mellett a vidéki élet problémáira (el­vándorlás stb.) hívja fel a fi­gyelmet. A téli olimpia nézői 19-féle emlékbélyegző között válogat­hatnak, ha a versenyek külön­böző helyszíneit mind felkere­sik. I---------------------------------------------------------------------------------— KAJDU-31HARI NAPLÓ — IMS. «TBftVaR tt »Kjjj * A zebra, a kaméleon és az auratus Három faj ismertetésével vagyok még adósa a kedves olvasónak. Egy korábbi részben ajánlottam egy alap­kollekciót a malawi sügé­rekből. Úgy hiszem, az ed­digiekből is kiderült, de ha nem, felhívom a figyelmet arra, hogy a sügérek más, békésebb halakkal együtt nem tarthatók. Ellenben ön­magában sem szeret lenni, ezért más malawi sügérek­kel tartsuk közösen. Még egy Pseudotropheurt ajánlanék: a zebra változa­tot. Ez a család számlálja talán a legtöbb tagot. Szin­te minden szín fellelhető, a legelterjedtebb azonban a következő két variáció: kék­piros és piros-piros (hím­nőstény). A kék-piros azon kevesek közé tartozik, ame­lyeken a születés pillanatá­ban felismerhetők az iva­rok. Kezdetben a nőstény sárga, a hím feketés szürke, de ahogy nő, úgy lesz mind kékebb. Az ivarérettséggel kapja meg nagyon szép vi­lágoskék árnyalatát. A nős­tény ekkorra lesz narancs­sárga. A piros-piros variá­ciónál a nőstény szintén na­rancssárga lesz, míg a hím fehéres citromsárgán és vi­lágoskék uszonyokkal pom­pázik. Hasúszóját tojásfol­tok tarkítják. A szaporulat 20—40 ivadék. A nőstényt az ívás utáni tizennegyedik napon ajánlatos külön me­dencébe tenni, hogy 18—20 nap után ott engedje sza­badjára kicsinyeit. Azonnal lehet etetni őket apró rá­­kocskákkal (Cyclops, vízi­bolha). Naponkénti 50 szá­zalékos vízcsere ajánlatos. Mindenevők, de kedvenc eledelük mégis az alga. A sorban következő a Melanochromis auratus. Élettere a tó sziklás part­szakasza. A kicsik fekete­sárga csíkosak a testük hosszában. A hím az ivar­érettséggel fekete lesz két hosszanti türkiz csíkkal, amelyek közül az egyik a há­tuszony alatt fut, a má­sik a szemtől a farokig. A hátúszó türkiz és sárga. A többi úszó kékes, fehér sze­géllyel. A nőstény megtart­ja a fiatalkori színt. Körül­belül 9 hónapos korában ik­­rázik először. A kicsik szá­ma 15—30, amelyek szíve­sen esznek minden élő ele­­séget (tubi, vízibolha), de növényi kosztra is szüksé­gük van, amit salátával vagy spenóttal pótolhatunk. (Az üzletekben kapható mi­relitparaj. Az etetéshez szükséges mennyiséget ki­olvasztjuk, zöld levét ki­nyomogatva s leöntve a visszamaradt pépet adjuk halainknak.) S legvégül lássuk a Me­lanochromis crabrót, a ka­­méleonhalat. Most mentesü­lök a színleírástól, hisz a név mutatja, az nem írható le hűen. A picik barna és aranysárga színben játsza­nak. A hím később fekete színben imponál, de hangu­latától függően végigzongo­­rázik a feketétől a sárgáig minden színen. A nőstény úgyszintén. A párzásig megkülönböztethetetle­nek, ők nőnek a legna­gyobbra, elérik a 18—20 centimétert. Ettől függetle­nül a legbékésebb mala­wiak. Igen termékenyek, 30—130 a szaporulat. Az ivarérettség jele az, hogy a hím „ásni” kezd egy göd­röt. Ebbe rakja a nőstény az ikráit, és innen is veszi fel sorjában a megterméke­nyítés után.

Next