Hajdú-Bihari Napló, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
I HAJDÚ-I fi 1 fel V I ] | BIHARI I I l 1 I I B I I ^^^MflGYfl^SZOCinUST^UNKASPARMIftJD^^IHn^MEGYE^IZOnSnGnNni^^Pl^j Szovjet csapatkivonások Magyarországról SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A SZOVJET KULTÚRA ÉS TUDOMÁNY HÁZÁBAN A szovjet kormánynak a fegyveres erők és a fegyverzet egyoldalú csökkentéséről hozott határozata értelmében Magyarország területéről kivonnak 22 szovjet katonai egységet, köztük egy teljes létszámú páncélos hadosztályt, egy kiképző páncélos ezredet, egy deszant-rohamzászlóaljat, egy vadászrepülő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóaljat és egy katonai tisztes iskolát. A már korábban bejelentett szovjet csapatkivonás részleteiről kedden a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Matvej Burlakov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka és Fedor Krivda hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Matvej Burlakov sajtónyilatkozatában elmondta, hogy a most sorra kerülő csapatkivonás után a déli hadseregcsoport létszáma több mint 10 ezerrel csökken: mintegy 2400 tiszt és zászlós, s csaknem 8000 altiszt, illetve katona hagyja el Magyarországot. Ugyancsak jelentős mértékben csökkentik a harci eszközök számát is: kivonnak több mint 450 tankot, több mint 200 löveget és aknavetőt, több mint 3000 gépkocsit, illetve más eszközöket. A több szakaszra osztott csapatkivonás során elsőként május—júniusban a harckocsi-hadosztály és a kiképző harckocsiezred hagyja el Magyarországot. Az év második felében távozik a vadászrepülő-ezred és a deszant-rohamzászlóalj. A többi egységét jövőre vonják ki. A részleges csapatkivonás 1990 végére fejeződik be. A nagy létszámot és jelentős mennyiségű haditechnikát megmozgató csapatkivonás zökkenőmentes előkészítése nagy feladatokat ró a szovjet katonai vezetésre. A gyakorlatban ezt úgy szeretnék végrehajtani, hogy a lehető legkisebb mértékben akadályozzák a forgalmat, illetve ne zavarják a lakosságot. A csapatokat főként vasúton szállítják majd, amihez — számításaik szerint — mintegy nyolcvan vasúti szerelvényre lesz szükség. Burlakov vezérezredes utalt arra is, hogy a kivonás után megszűnik a szovjet helyőrség, s létesítményei a magyar fél tulajdonába kerülnek. Köztük lesz számos műemlék is, így például a gödöllői Grassalkovich-kastély és az esztergomi Bazilika szomszédságában lévő történelmi értékű épület. A szovjet csapatok a többi között átadnak mintegy 900 lakást, illetve 19 laktanyát, s felszabadul negyven olyan objektum, amelyet mintegy 38 millió rubeles költséggel a déli hadseregcsoport épített. A létesítmények átadásának rendjét és módját az illetékes szovjet és magyar hatóságok a közeljövőben egyeztetik. A parancsnok külön kiemelte, hogy a Varsói Szerződés védelmi doktrínájával összhangban visszavonják a szovjet csapatokat az osztrák határtól. Meggyőződését fejezte ki, hogy a csapatok kivonása Szombathelyről, Mosonmagyaróvárról, Fertődről és Győrből, jó példája lesz a biztonsági övezet gyakorlati megteremtésének. A csapatkivonás menetrendjének ismertetése után a sajtókonferencián részt vevő szovjet vezetők válaszoltak a nagy számban megjelent újságírók kérdéseire. A Heti Világgazdaság munkatársa az iránt érdeklődött: hosszabb távon elképzelhető-e a szovjet csapatok teljes kivonása Magyarországról. Borisz Sztukalin nagykövet válaszában emlékeztetett arra, hogy a szovjet kormány már többször szorgalmazta a két szembenálló katonai-politikai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés feloszlatásának szükségességét. Amíg azonban a katonai tömbök léteznek, elkerülhetetlen, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó csapatok a stratégia követelményeit figyelembe véve — az érintett országok kormányközi megállapodása alapján — különböző régiókban állomásozzanak. A Szovjetunió továbbra is fenntartja javaslatát: egyidejűleg történjék meg a külföldön állomásozó idegen csapatok kivonása. A javaslat valóra váltásához jó feltételeket teremt a Bécsben tavasszal megnyíló európai hagyományos haderő-csökkentési fórum. A televízió tudósítója azt kérdezte Fedor Krivda hadseregtábornoktól, milyen a szovjet hadsereg vezetésében a peresztrojka híveinek és a konzervatív erőknek a viszonya, akadtak-e ellenzői az egyoldalú csapatcsökkentésnek. A szovjet katonai vezető válasza: „Az egész nép egységes abban, hogy a csapatcsökkentéseket olyan mértékben kell végrehajtani, ahogy azt Gorbacsov főtitkár az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán bejelentette. Mi az egész világ előtt kijelentettük — és ez a Varsói Szerződés védelmi doktrínájának kulcseleme —, hogy nem törekszünk nagyobb fegyveres erők fenntartására, mint amilyennel NATO- beli ellenfelünk rendelkezik. Fegyveres erőink csak azt a célt szolgálják, hogy szavatolják biztonságunkat és barátaink biztonságát.” (MTI) Valódi önállóságot szeretnének Ülést tartott a megyei Társadalombiztosítási Tanács A megyei társadalombiztosítási tanács keddi ülése mozgalmasabb volt a megszokottnál. Annyira, hogy délelőtt a napirend is módosult. A megyei társadalombiztosítási tanács tavalyi munkájáról szóló jelentés megvitatása mellett két lényeges határozat született. Január elsejétől a társadalombiztosítás levált a költségvetésről. Ez azonban csak a Társadalombiztosítási Főigazgatóság számára jelent gazdasági önállóságot. A megyei társadalombiztosítási tanácsokat a leválás nem tette érdekeltté abban, hogy jobban gazdálkodjanak. A testület ma ez ellen emelte fel a szavát — mondta Hunyadi Éva, az MTT elnöke. — A másik határozatunk, amelyet szintén a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak és az Országos Társadalombiztosítási Tanácsnak továbbítunk, a gyógyszeráremelést kísérő, embertelen adminisztrációval szemben foglal állást. A kérdéshez kapcsolódik, és délelőtt többen felvetették, hogy a gyógyszersegélyek kiutalása körül sok a tisztázatlan mozzanat. Eddig senki nem tudta megmondani, hogy a megyében mennyi pénzt lehet erre fordítani. Hogyan ünnepeljünk március 15-én? Megbeszélés a HNF városi bizottságán Mint arról annak idején hírt adtunk, a Hazafias Népfront Debreceni Városi Bizottsága január 12-én bejelentette, megvan a lehetőség arra, hogy a március 15-i ünnepet együtt rendezzék meg a Magyar Demokrata Fórum Debreceni Szervezetével, a Szabad Demokraták Szövetsége Debreceni Csoportjával, a Fidesz helyi szervezetével, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szervezete helyi csoportjával, illetve más szervezetekkel. Tegnap, kedden délután az érintettek ismét összegyűltek a HNF városi bizottsága székházában, hogy elmondják véleményüket a lehetőségről. Az SZDSZ Debreceni Csoportja és a Fidesz képviselői csak megfigyelőként vettek részt a találkozón, mert e szervezetek nem kívánnak közösen ünnepelni. Együttműködési szándékát jelezte az MSZMP, a KISZ és a szakszervezet, bár a mostani találkozón nem képviseltették magukat. Az MDF Debreceni Szerv,vezetének és a TDDSZ képviselői bejelentették, bizonyos feltételek mellett szervezeteik vállalnák az együttes ünneplést. A feltételek megvalósításáról azonban, különböző érdekegyeztetések után, később tartanak megbeszélést. Ülést tartott a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága keddi ülésén február 10-re összehívta a Központi Bizottságot. Napirendjéül időszerű politikai kérdések megtárgyalását javasolja. (MTI) NSZK-beli képviselők Debrecenben Otto Schily a romániai menekültekről A hazánkban tartózkodó NSZK-beli parlamenti küldöttség kedden Debrecenbe látogatott. A bonni törvényhozás német—magyar baráti csoportjának tagjaiból álló küldöttség — amelyben minden parlamenti párt képviselteti magát —, a Romániából áttelepültek helyzetét tanulmányozta a hajdú-bihari megyeszékhelyen. Elkísérte a küldöttséget Debrecenbe Szentágothai János akadémikus, az országgyűlés magyar—német baráti csoportjának vezetője is. A megyei tanács székházában tartott tájékoztatón dr. Virágh Pál vb-titkár, a romániai áttelepülőket segítő megyei koordinációs bizottság vezetője elmondotta, hogy eddig 3585 román állampolgár kapott tartózkodási engedélyt Hajdú-Biharban: különféle okokból — főleg a múlt év első felében — 504 személyt küldtek viszsza a hajdú-bihari határszakaszról. Az áttelepültek kétharmada útiokmányok nélkül, illegálisan érkezett hazánkba. A megyében, elsősorban a debreceni üzemekben 1824-en helyezkedtek el. A múlt év március 14. óta egy bölcsődéből átalakított átmeneti szállás működik a városban, ahol egyszerre nyolcvan személyt tudnak — általában egyhetes időtartamra — elhelyezni. Ez többnyire elegendő idő ahhoz, hogy munka-, illetve szálláshelyet találjanak maguknak. Virágh Pál elmondotta, hogy az elkülönített központi alapból a megyében eddig több, mint húszmillió forintot használtak fel segélyezésre; az egyházi szeretetszolgálat támogatása meghaladja a hatmilliót, s jelentős segítséget nyújt a Vöröskereszt is. Otto Schily, a „zöldek” képviselőcsoportjának tagja, az NSZK-beli parlamenti küldöttség vezetője válaszában megfogalmazta: a romániai helyzet rendkívüli aggodalmat kelt Európa közvéleményében. Mint mondta, magyarországi tárgyalásaik tovább erősítették azt a meggyőződésüket, miszerint itt nem valamiféle nacionalista érzelmekből táplálkozó magyar—román konfliktusról, hanem az alapvető emberi jogok romániai lábbal tiprásáról van szó. Ez a brutális elnyomás nemcsak a magyarokat, vagy a németeket, hanem a romániai románokat is érinti. Az NSZK parlamenti küldöttsége délután ellátogatott a romániai menekültek debreceni átmeneti szállására, majd a Medicor Orvosi Műszer Ipari Rt.-ben dolgozó áttelepültekkel találkozott. Debreceni programjuk révén Otto Schily válaszolt a sajtó munkatársainak kérdéseire. Egyebek között elmondotta, hogy amit Debrecenben hallottak a menekültektől, megfelel azoknak az információknak, amelyekkel már korábban is rendelkeztek. — Az persze jelentős különbség — folytatta a Bundestag képviselője —, hogy olyan fiatalemberektől hallottuk mindezt, akik átélték a menekülést, s akik a romániai körülmények között nem látják jövőjüket. Megrázó, hogy nem használhatják saját anyanyelvüket, hogy a gyerekek nem tanulhatják az iskolákban szüleik nyelvét, hogy nem gyakorolhatják kultúrájukat Ez — meggyőződésünk szerint — nem egyeztethető össze az európai civilizáció elveivel és azokkal az elvekkel sem, amelyeket a közelmúltban aláírt bécsi záróokmány foglal magában. — Feladatainkat abban látjuk, hogy a Magyarországon tapasztaltakról, a Debrecenben és a Budapesten — magyar állami és egyházi vezetőkkel — folytatott beszélgetésünk tanulságairól beszámoljunk az NSZK-ban, és az európai közvéleményben olyan szolidaritást keltsünk, amely a romániai rezsimet rákényszeríti elnyomó intézkedéseinek, elnyomó politikájának a megszüntetésére — fejezte be nyilatkozatát Otto Schily, az NSZK-beli parlamenti küldöttség vezetője. Sikeres évet zárt az IBUSZ A híres gulyáspartik színhelyén, Budapesten a hűvösvölgyi vendégházában látta vendégül az IBUSZ Rt. tegnap, kedden a magyar sajtó képviselőit. A sajtótájékoztatón dr. Szemenkár Erika vezérigazgató ismertette az IBUSZ 1988. évi eredményeit és ez évi terveit. Nyolcvanhét éves fennállásuk egyik legnehezebb évét zárták. Az általános forgalmi adó és a világútlevél bevezetése új helyzetet teremtett, komoly kihívást jelentett az utazási irodáknak. Mindezek ellenére az IBUSZ Rt. minden eddiginél magasabb árbevételt ért el. Forgalmuk meghaladta a 30 milliárd forintot, ami 1987-hez viszonyítva több mint ötvenszázalékos növekedést jelent. Ezzel a magyar idegenforgalomban az IBUSZ részaránya mintegy harminc százalék. Ugyanakkor nyereségük az áfa következtében csaknem 300 millió forinttal csökkent. Szervezésünkben 1988-ban több mint félmillió külföldi turista látogatott hazánkba. A rubelelszámolású országokból érkezők száma jelentősen csökkent. A tőkés országok közül az NSZK-ból és Ausztriából jönnek a legtöbben, de sokan utaznak IBUSZ-szervezésben hazánkba Olaszországból, Svájcból, Finnországból, az USA-ból és Angliából is. Az elmúlt évben több mint kétszázezer honfitársunk utazott külföldre az IBUSZ-szal. A tőkés országokba majdnem kétszer anynyian, mint az előző évben. Elsősorban az Ausztriába és Törökországba utazók száma gyarapodott az úgynevezett bevásárlóturizmus lehetőségének jelentős növekedése miatt. A belföldi programokonrészt vevők száma húsz százalékkal visszaesett. Ennek okát az utazási társaság vezetői a szabadidő, a fizetőképes kereslet csökkenésében, valamint a belföldi szolgáltatások árának nagymértékű emelésében látják. Az 1989. évi utazási ajánlatokat a megváltozott helyzetnek megfelelően állították össze. A most megjelenő programfüzetekben a főszezonban kétszázhatvan útvonalon öt világrész harmincegy országába százötvenötezer utas részére ajánlanak programokat. Több mint kétezer utat ötezer forint alatti részvételi díjjal kínálnak. Ezek az ajánlatok természetesen a szerényebb igényeknek kívánnak megfelelni, és elsősorban a közeli országokba, Csehszlovákiába, a Szovjetunióba és Jugoszláviába invitálnak. A legolcsóbb út a programfüzetben az egynapos szabadkai, ezerkilencvenhárom forintért. A legdrágább a 21 napos ausztráliai túra, 280 ezer forintba kerül. Végiglapozva a színes fotókkal gazdagon illusztrált programfüzetet, egyéniségünknek, ízlésünknek megfelelő tucatnyi programajánlatot találhatunk, a választék igazán gazdag. Az IBUSZ láthatólag megpróbálja felvenni a versenyt. A kérdés most már csak az, bírjuk-e pénztárcával. N. M. Valamennyi ABC-ben újra lehet újságokat vásárolni Tegnap, kedden délután a Hajdú Megyei Lapkiadó Vállalat klubjában megbeszélést tartottak az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat huszonöt ABC-üzletének vezetői, illetve hírlapterjesztéssel foglalkozó dolgozói a Postaigazgatóság hírlaposztályának képviselőivel és a lapkiadó vállalat hírlapterjesztőivel. A beszélgetésre azért került sor, mert az utóbbi időben az ABC-üzleteket nem igény szerint látták el napi- és hetilapokkal, illetve alkalmi kiadványok sokaságát zúdították az üzletekre. Ezért néhányan visszamondták — mint azt néhány ABC-ben tapasztaltuk — a napi- és hetilapok árusítását. A problémák, a gondok felvetése, majd mérlegelése után amegbeszélés eredménnyel zárult. Az üzletek vezetői vállalták, a lapok terjesztését azzal a feltétellel, hogy a Posta a jövőben garantálja az igény szerinti ellátást napi- és hetilapokból.