Hajdú-Bihari Napló, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

Véget ért az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) vállalkozna a Dráva ily módon való közös hasznosít­­ására. Az utolsó kérdést Kiss Dezső (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 8. vk.) tet­te fel a közlekedési, hír­közlési és építésügyi mi­niszternek a 26-os számú közlekedési út sávbővítése tárgyában. Ezután Szűrös Mátyás szavazásra bocsátotta az Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizott­ság határozattervezetét. En­nek értelmében az Ország­­gyűlés tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács a parlament idei programjá­ban szereplő, az alkotmá­nyozással összefüggő úgy­­­nevezett sarkalatos törvény­­javaslatokat a politikai egyeztető tárgyalásokon el­fogadásra kerülő megálla­podásokat figyelembe véve terjeszti elő. Ezzel kapcsolatosan Bodo­­nyi Csaba (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 3. vk.), annak a véleményének adott han­got, hogy a pártközi, politi-­­kai tárgyalások nyomán az Országgyűlés politikai legiti­mitása megszűnt. A képviselő attól tartott, hogy a jövőben az Ország­­gyűlés csupán csak tudomá­sul veheti a politikai egyez­tető tárgyaláson született döntéseket, megállapodáso­kat. Éppen ezért javasolta: az egyeztető tárgyalások anyagait kapják meg a kép­viselők is, s azokról kon­zultálhassanak választóik­kal. Az Országgyűlés bizott­ságai ugyancsak tárgyalhas­sák meg ezen alapanyago­kat, és a tisztelt ház képvi­selői is vegyenek részt a politikai egyeztető tárgyalá­sokon. Szűrös Mátyás a képvise­lő felvetését nem tartotta ügyrendi javaslatnak, s hoz­záfűzte: az abban foglalta­kat már tisztázták az ülés­szak első napján. A továb­biakban az Országgyűlés elnöke azt is elmondta, hogy az egyeztető tárgyalások anyagát — a választójogi törvény tervezetének kivéte­lével — a képviselők meg­kapták. Az­ Országgyűlés a jövőben is érdemben tár­gyalja majd meg a törvény­­javaslatokat, s nem csupán rábólint a politikai egyezte­tő tárgyalások megállapodá­saira. Végül is az ad hoc bi­zottság határozati javasla­tát az Országgyűlés 2 ellen­­szavazattal, 14 tartózkodás mellett elfogadta. Ugyancsak elfogadta a­ tisztelt ház azt a nyilatkoza­tot, amely üdvözli a nagy­­francia forradalom 200. év­fordulóját, s köszönti ez al­kalomból a francia népet. Végezetül Szűrös Mátyás az országgyűlési munka saj­tóbeli visszhangjáról szólt. Mint mondta, több helyütt is bírálat érte a testületet, hogy tagjai nem vesznek részt teljes létszámban az üléseken. Az Országgyűlés elnöke úgy vélekedett: a felszíni jelenségekből nem szabad messzemenő tar­talmi következtetéseket le­vonni. Az lenne méltányos, ha a képviselők tevékenysé­gét teljesítményük, elsősor­ban a törvényalkotói mun­ka eredményessége alapján ítélnék meg. Ezt követően Szűrös Má­tyás bejelentette: várhatóan szeptember második felé­ben ül össze legközelebb a tisztelt ház, s ezzel az elnök — nyári szabadságok ide­jére jó pihenést kívánva — bezárta az Országgyűlés ülésszakát. A Magyar Országgyűlés nyilatkozata a francia forradalom 200. évfordulója alkalmából Franciaország népe és vele a világ ez év július 14-én emlékezik meg azokról a forradalmi eseményekről, ame­lyek 1789-ben az egykori börtön, a Bastille lerombolásával kezdődtek. A népmozgalom eredményeként harcban, vér­ben, egyéni diadalban és bukások közepette új rend szü­letett, amelynek jelszava a szabadság, egyenlőség és test­vériség volt. Olyan elemi erejű társadalmi robbanás volt ez, amely szétvetette a feudális privilégiumokon, a francia nemzet többségének jogi osztottságán alapuló, korrupt tekintély­uralmi rendszert. A sorsát kezébe vevő nép — olyan lánglelkű és forra­dalmi szellemű személyiségek, mint Danton, Marat, Robes­pierre irányításával — megfogalmazta és kivívta a szabad élet nélkülözhetetlen feltételeit jelentő személyi és polgári jogokat, amelyek az 1793-as Jakobinus Alkotmányban kap­tak törvényes megerősítést, ezek azóta is minden modern és demokratikus alkotmány lényegét képezik. Éppen ezért a mának, nekünk szóló üzenetnek is érezzük a francia forradalom eredményeit és tragikus ellentmondásoktól sem mentes tanulságait. Megérezték és megértették ezt nem­zetünk nagyjai is, amint azt Martinovics Ignác és mártír­társai, vagy Batsányi János, Petőfi Sándor és sok más ma­gyar hazafi lelkesedése jelzett a francia forradalom böl­csője, Párizs iránt. Forradalmi, de módszereit illetően erőszakmentes sze­replők vagyunk, mi, magyarok, s itt a Kárpát-medencében, akik e gyökeres társadalmi átalakulás sikeres megvalósí­tása érdekében tanulni szeretnénk nemcsak saját múltunk, de más népek, így a francia nép történelmi tapasztalatai­ból is. A francia forradalom máig hatóan befolyásolta földke­rekségünk sorsát: a világ sok táján a következő napokban, hetekben ünnepségekre, megemlékezésekre kerül sor. A francia forradalom 200.­ évfordulóján tisztelettel és nagyra­becsüléssel köszöntjük a Francia Nemzetgyűlés és Szená­tus képviselőit, rajtuk keresztül a francia népet, amellyel kapcsolatainkat és együttműködésünket a jövőben is széle­síteni és elmélyíteni kívánjuk az élet minden területén. Budapest, 1989. június 30. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése Rektori, egyetemi tanári kinevezések Rektori és egyetemi tanári kinevezéseket átadó ünnep­ségeket tartottak pénteken a Néprajzi Múzeum aulájában. Részt vett az ünnepségen Németh Miklós, az MSZMP elnökségének tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, dr. Bánfalvi István, szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkár, dr. Papócsi László mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes, Berend T. Iván, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke. A kinevezési okiratokat Glatz Ferenc művelődési és- az MTA Közép- és Kelem­­­iszter adta át. Európai Kutatási Központ A Minisztertan­ács rektori igazgatóhelyettesét a Kos­megbízatása lejártával C­suth Lajos Tudományügye­­munkássága elismerése mel­­ltemre, dr. Kakuk Györgyöt, lett -1- felmentette dr. Szász a Debreceni Orvostudományi Gábort, a Debreceni Agrár- Egyetem docensét, dr. Med­­­tudományi Egyetem rektorát, ler Ferencet, a Debreceni A Minisztertanács a rektori Orvostudományi Egyetem teendők ellátásával megbízta docensét, dr. Nyíri Lászlót, dr. Kozma Andrást, a Deb- a Debreceni Agrártudományi receni Agrártudományi Egyetem karcagi kutató­in­ Egyetem In­­tézete igazgatóját, dr. Pfau A Minisztertanács egyetem Emnőt, a Debreceni Agiráriu­­smi tanárrá nevezte ki: dr. dományii Egyetem docensét, Gáspár Rezsőt, a Debreceni dr. Uray Évát, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Orvositudományi Egyetem docensét, dr. Gunst Pétert, docensét. Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. Az elnökség tárgyalt a szak­­szervezetek gazdaságpolitikai koncepciójának tervezetéről kiindulva attól, hogy a mun­kavállalók, a nyugdíjasok helyzetének romlása, a gaz­dasági válságból való kilá­balás­­kényszere, s a társa­dalom politikai rendszerének átalakulása készteti arra a szakszervezeteket, hogy munkavállalói nézőpontú, ugyanakkor közgazdaságilag helytálló gazdaságparitárcai programot dolgozzanak­­ki. Az elkészítendő koncepció a szakszervezeti kongresszus­ra való felkészülés doku­mentuma lesz. A SZOT elnöksége tájé­koztatót hallgatott meg a Politikai Egyeztető Tárgya­lások menetéről. A testület sajnálattal állapította meg, hogy a tárgyalások rendjét szabályozó megállapodásban foglaltak ellenére a Minisz­tertanács, — az MSZMP be­leegyezésével — az Ország­­gyűlés elé terjesztette az ál­lamháztartási reform terve­zetét. Az elnökség nyomatéko­san felhívja az MSZMP és az Ellenzéki Kerek­asztal figyelmét arra: te­kintsék egyenrangúnak a harmadik oldal képviselőit, továbbá a gazdasági-szociál­is válság kezelésével össze­függő, is a megállapodásban szereplő témaköröket. Amennyiben a megkülön­böztetés folytatódik, s a tár­gyaló partnerek nem­­tartják magukat következetesen a megállapodásokhoz, akkor meghiúsítják a SZOT kül­döttségének részvételét a tárgyalásokon, ezzel veszé­lyeztetve a Politikai Egyez­tető Tárgyalások eredmé­nyességét. (MTI) Leszerelési menetrend A honvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei mó­dosításának hatályba lépésé­vel a felsőfokú végzettségű hadkötelesek sorkatonai szol­gálatának időtartama 12 hó­napra változott. A honvédelmi miniszter intézkedéseknek megfelelően 1989. július 4-én leszerelik azokat a sorkatonákat, akik egyetemet, főiskolát végez­tek és július 1-jén 12 hóna­pos vagy annál hosszabb sorkatonai szolgálati idővel rendelkeznek (ide értve az ez évben 6,5 hónapra visz­szahívottakat is). A döntés egyaránt érinti a tanulmá­nyaikat nappali, esti vagy levelező tagozaton végzette­két, valamint a jelenleg parancsnoki engedéllyel fel­sőfokú tanulmányokat foly­tatókat. (MTI) Személycserékre van szükség vidéken is Nem állhat meg a KB szintjén a reform Csütörtök esti ülésén az MSZMP Deb­receni Reformköre a választmány koráb­bi, a városi pártbizottság által elfogadott javaslata alapján megválasztotta elektorait. A kört Molnár Tivadar, Kádár György és Veliky János képviseli majd a jelölőtes­­tületben. A debreceni reformkor megítélése sze­rint az MSZMP vezetésében létrejött vál­tozások a reformerők győzelmét de­monstrálják a konzervatív szárny felett; megtörtént az első lépés annak érdekében, hogy a reformeszmék képviselői a párt­­centrumba kerüljenek. Szomorú tény, hogy ami az MSZMP KB-ban és fővárosban elfogadott, Hajdú- Biharban könnyen revizionistának minő­sülhet. Budapesten esetleg reális veszély lehet az ultrareformerség — a pontos kö­rülményeket Debrecenben nem ismerni —, de vidéken erről aligha lehet beszélni. Ki­fogásolták a plenáris ülésen a megyei pártbizottság magatartását; hiteltelennek ítélték, mert a testület több tagja koráb­ban ellenforradalomként értékelte az 1956-os eseményeket, s most mégis emlékmű felállítását kezdeményezte az áldozatok tiszteletére. Az új típusú gondolkodás az MSZMP KB-ban nem hozza magával megyei és városi szinten is a reformeszmék győzel­mét. Mélyreható személyi változások nél­kül megeshet a katasztrófa: a politikai megújulás iránt érzéketlen küldöttek sza­vazatai döntik el az MSZMP és talán az egész társadalom sorsát. Ha a változások megrekednek a KB szintjén, a pártkong­resszus könnyen az összeomlás kongresszu­sává válhat, mert új politikát csinálni ré­gi játékosokkal nemigen lehet. Elhangzott az ülésen, hogy a reformkor jónak ítéli meg a kapcsolatát a helyi saj­tóval. Túl azon, hogy módjuk van a tö­megkommunikációban való közszereplés­re, vállalják a pártalapszervezetek meghí­vására a közvetlen, élő vitát is. Tárgyalá­sokat kezdett az MSZMP reformköre a Kisgazdapárt helyi szervezeteivel, s kész az eszmecserére az Ellenzéki Kerekasztal más résztvevőivel is. Jobb és olcsóbb takarmányok kellenek Ülést tartott a megyei tsz-szövetség elnöksége Kismacson, a Debreceni Béke Tsz egyes kerületének klubhelyiségében tartotta meg soron következő ülését a megyei tsz-szövetség el­nöksége. A résztvevők tá­jékoztatót hallgattak meg a takarmánytermesztés és a keveréktakarmány-előál­­lítás helyzetéről, valamint a tsz-kongresszust előkészítő bizottságok munkájáról. Az első napirendi ponthoz kapcsolódva Rezes Gábor, a szövetség főmunkatársa hangsúlyozta: — Megyénkben egyelőre az országos átlagot megha­ladó — 25,6 tonna — a 100 hektár termőterületre jutó hústermelés, viszont egyre több negatív tendencia fi­gyelhető meg az ágazatban. Ilyenek például az állatlét­szám és az előállított állati termék mennyiségének a csökkenése. Utóbbi az 1985. és 1988. közötti időszakban elérte a 14 százalékot. Ez a visszaesés — mondta az előadó — egyenes következ­ménye annak az egyre gyor­suló jövedelemcsökkenés­nek, amely az elmúlt évek­ben az állattenyésztésben tettenérhető. Az ágazat jö­vedelmezőségének alakulá­sában döntő szerepe van a takarmányozás költségeinek, amelyek az összköltségen belül elérik a 60—70 száza­lékot. A szálas- és tömegtakar­mányok termesztéséről, il­letve készítéséről szólva Re­zes Gábor elmondta, hogy ezek terméshozamai évek óta stagnálnak, holott a lé­nyeg az lenne, hogy ezek­ből olcsón állítsanak elő energiadús takarmányokat. E területen az előrelépés fő akadályai a takarmányter­mesztés másodlagos kérdés­ként való kezelésében, a nem megfelelő szintű képe­sítésben, valamint a techno­lógiai hiányosságokban ke­resendők. A megye takarmányellá­tásának másik sarkalatos pontját a legelőgazdálkodás hiányosságai jelentik. A me­gye gyepterületeinek mind­össze 60—65­ százalékát használják ki a gazdaságok, ám ezt sem teljes egészé­­ben. Ennek oka egyrészt az, hogy a gyeptelepítéstől a korábbi állami támogatást megvonták, másrészt pedig, hogy csökken a szénát fo­gyasztó állatállomány. Gon­dot okoz még, hogy az üze­mek nem rendelkeznek megfelelő gépi technológiá­val, aminek következtében nem kielégítőek a műtrá­gyázás, az öntözés, vala­mint a gyepápolás munká­latai. A megye adottságaitól el­térően irreálisan magas az abrakfogyasztó állatállo­mány létszáma. Az abrakta­karmányok alapját a fehér­jeszint határozza meg, ám az elmúlt években mély­pontra zuhant fehérjeellátás következtében a takarmá­nyok nem elégítik ki az ál­latállomány biológiai igé­nyeit. A fehérjetartalom alacsony szintje miatt rom­lottak a termelési eredmé­nyek és az előállított állati termék rs minősége is. Az elnökség a tájékozta­tót elfogadta és tudomásul vette, hogy a helyzet tart­hatatlansága azonnali in­tézkedéseket sürget. Az el­nökségi ülés második felé­ben a résztvevők tájékozta­tót hallgattak meg a tsz­­kongresszust előkészítő bi­zottságok munkájáról, és megvitatták a soron követ­kező feladatokat. Köszönet a demonstrációban közreműködőknek A Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Pé­­ter-Pál-napi demonstrációjával összefüggésben a tsz-szö­vetség elnöksége a következő nyilatkozatot­­adta ki: A mezőgazdasági szövetkezetek országos méretekben szervezett Péter-Pál-napi demonstrációja — mely a mező­­gazdasági tevékenység alacsony jövedelemtermelő képes­ségére, valamint a magas termelési színvonal ellenére a parasztság kiszolgáltatottságára hívta fel a társadalom fi­gyelmét — megyénkben szervezetten, rendben került le­bonyolítására. A gabonaárak növelésére koncentráló tüntető felvonulást a megye 83 rész-éből — melyből csak 75 érde­kelt a gabonatermesztésben — 65 gazdaság egyetértésével támogatta. Az akcióban a megye négy nagyforgalmú cso­mópontján féloldali útlezárással 60 kombájn vett részt. Egy állami gazdaság és egy-két egyéni termelő csatlakozására is adódott példa. A szövetség elnöksége köszönetét fejezi ki a demonstrá­ció kezdeményezésében, előkészítésében és lebonyolításá­ban feladatot vállalt valamennyi résztvevőnek. Külön elis­meréssel nyugtázza a tömegkommunikációs eszközök — a tévé, a rádió és a sajtó — pártfogó, rokonszenves tevé­kenységét és a rendőrség konstruktív munkáját. A demonstráció eredményét még korái lenne értékelni, de az elsődleges és legfontosabb cél már megvalósult. A mozgalom szervezett erőként mutatkozott be, a társadalom jelzésszerű, kulturált figyelmeztetést kapott: a mezőgaz­daság, a paraszt nem tud több terhet elviselni és a hely­zet további romlása a népgazdaság alapvető egyensúlyi vi­szonyait veszélyezteti. A termelőszövetkezetek a demonstrációt, a tüntetést az érdekérvényesítés kényszerű, nem kívánatos útjának te­kintik. Bíznak a kormány nagyobb megértésében és abban, hogy az ebből adódó tárgyalások eredményeként a legfe­szítőbb témákban minden érdekelt számára elfogadható megoldást sikerül találni. Állatgyógyászati patika a Tócóskertben Már folyik a kiszolgálás a Főnix gyógyszertár állatgyó­gyászati részlegében (Fotó: F. Szilágyi'^mre)1^' ' rfiDoji, ;;“t^TeJJhei íjü;Jjü­ í js\3,*jtr/ox2 L'-'9goj £ in./ Az állatgyógyszerek forgal­mazására alakítottak ki egy részleget a tócóskerti Főnix gyógyszertárban, ahol a humán gyógyszerek árusítása továbbra is zavartalanul folyik. A megyei állattartók a gyógy­szertárakban állatorvosi vényre eddig is beszerezték az állatok­nak szükséges gyógyszereket, de ahhoz, hogy a megfelelő meny­­nyiséget és minőséget biztosí­tani tudják, a gyógyszertári központnak jó kapcsolatot kell kiépíteni az állatorvosokkal is. A Főnix gyógyszertár állat­­gyógyászati részlegében az ál­latorvosi szolgálat orvosai és a gyógyszerészek folyamatos szakmai kapcsolatot tarthat­nak fenn, a helyszínen meg tudják beszélni a gyógyszerek­kel kapcsolatos hatástani és egyéb szakmai kérdéseket-A gyógyszertár e szolgáltatá­sa azt is biztosítja, hogy az ál­latgyógyszerek és az állatgyó­gyászati cikkek ellenőrzötten kerüljenek a forgalomba. Az állatgyógyszerek forgalma­zása a megye és a város többi gyógyszertárában a korábban is megszokott rend­ szerint mű­ködik? :í ‘jXu UAsi/ . ottáO)(■' (~ 1­7)/ma

Next